Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJELEK! A felsörajki községi pártszervezet megfeledkezett a tavaszi munkákról. — Országos fúrási csúcsteljesítmény Nagylen­gyelben. — A tavaszi munkák hírei. _ A zalaegerszegi Er­dőgazdasági ES pártszervezete fordítson nagyobb gondot a vállalások teljesítésére. J A Z M D P ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJ IX. évfolyam, 54. szám. Ára 50 fillér 1953. március 5. Csütörtök A „felszabadulási hét66 a Szovjetunió és a haza iránti szeretet jelképe Alig- néhány nappal ezelőtt hang­zott <'l Sztálin városban a Sztálin Vasmű építőinek kezdeményezése: a „felszabadulási hé:“. Szocialista bú. kenui vünk építőinek e nagy és nemes kezdeményezése nem maradt az üze­men belül. A nagy olvasztóméi dol­gozóinak lelkesedése mind szélesebb határokra tolódott. Ezt a lelkesedést vitte el a magyar szakszervezetek tizennyolcadik kongresszusára Claus Lajos elvtárs, a Sz" ál in Vasmű Kos- suih-dijas főmérnöke: — Minden tonna nyersvas, nyersacél vagy hen­gerelt áru, amelyet a tervezett idő előtt öntünk, gyorsítja szocialista fejlődésünk ütemét és erősíti felsza­badult országunk védelmét — mond­ta többek között Claus elvtárs. A sztájinvárosiak, a Sztálin Vas­mű énitőinek szavaiból felszabadult népünk hatalmas optimizmusa tört • .fel. A szocializmust építő népünknek nincsen szebb feladata, minthogy valóraváltsa mindazt, amiről év­századokon át álmodott. Népünk ■ nemcsak, hogy a szabad népek nagy családjának tagjai közé lépett ha­nem megtanulta azt is, hogy érde­mes dolgozni, érdemes többet ter­melni. Loy Árpád elvtárs. az albert- n lepi szénbányász valamikor még a petrozsénvi bányák mélyén gondter. ltcscii dolgozott A felszabadult uj hazában vált csak igazi emberré, „Termelj ma többet, mint tegnap“ — ez lett: a jelszava.*E jelszó után üze­meink vállalataink dolgozói egyre i! ágasabbra emelték a termelés gra­fikonját. A Ruhagyárban egy évvel ezelőtt még' maguk a műszaki veze­tők sem bíztak a terv teljesithető- svgében, ma pedig harcba indultak az élüzem dm elnyeréséért; Ahhoz, liógy többét termeljünk, minden lehetőségünk megvan. Tő­lünk függ hogy többet termelünk-e vagy nem. Ha több nyersanyagot dolgoznak fel egy-egy gyárban, akkor több termék kerül a szocia­lista kereskedelemhez, több árut tu­dunk cserébe adni más országnak és több mindent vásárolhatunk az áruval clhalmozotb üzletekből. A többtermelés elsősorban a dolgozók életszínvonalát emeli, akár közvet­ve, akár pedig közvetlenül. Mig a kapitalista országokban milliárdo­sat költenek a fegyverkezési hajszá­ra, a hadiiparra, csökken a dolgozók életszínvonala és még a korlátozott élelmi szerjegyre sem lehet vásárolni. Nálunk és a többi szocializmust épí­tő népi demokráciában hatalmas iramban épülnek uj városok, gyáraly lakóházak, amelyek mind a dolgozók élet színvonalának gyors felemelke­dését segítik elő. A Sztálin Vasmű építői is ezt érezték, amikor röpgyüléseiken elha­tározták, hogy jobb munkával, több- termeléssel ünnepük meg felszaba­dulásunk nyolcadik évfordulóját. A Sztálin Vasmű építői között volt zsellérek, kisemmizett parasztok he­lyett felszabadult népünk hatalmas seregét látjuk, akik ma boldogan élnek becsületes munkájuk ered­ményeként. A cél: jobbat és minél többet termelni. Azok a munkások, akik ott voltak az első földmegmoz- gatásnál, ma ott vannak az eme­letes munkáslakások építésénél. Ott tanulták meg értékelni a jövőjü­ket. A . felszabadulási hét“ megtartását fi koliómü valamennyi dolgozója ma­gáévá tette. Az élenjáró kezdeménye­zéséhez már többezer sztá’Jinvárosi dolgozó csatlakozott. E szavak mél­tóan kifejezik a szlálinvárosiak há­láját a felszabadító Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt. A Szovjetunió felszabadítása nélkül nem lett volna szabad a magyar nép, nem épülhe­ted volna fel sem 'Dunapeníele, sem Inota. Népünk hálával tartozik a Imit aim as szovjet i népnek, amely nemcsak hogy felszabadította orszá­gunkat, hanem segített helyreállíta­ni iparunkat, közlekedésünket és ott. volt békemüveink megalkotásánál, Sztálin vá rosiiúl, Kazincbarcikánál, az inotai November 7. Erő,müué]. Megyénk ipari dolgozóinak is ot't kell lenniük a Szláliu Vasmű építői mellett. Még jobban kell dolgozniuk s ezzel bebizonyíthatják, hogy szere­lik a pártunkat, államunkat, dolgozó népünket. Halváink lakosai a tava­szi munkák határidőre való teljesítő, sével és állampolgári kötelességük időelötti lerovásával készülnek áp­rilis 4-re, felszabadulásunk S. év­fordulójára. Ipari dolgozóinknak a termelékenység növelésével, a minő­ség megjavításával kell harcolniok a tervek határidöelötti teljesítéséért, a felajánlások és, vállalások valóra­váltásáért. A szlálinvárosiak példája legyen megyénk üzemeinek és dol­gozóinak példája. Minden üzemben, minden vállalatnál kapcsolódjanak be a „felszabadulási hét' •' -be és munkájukkal tegyenek hitet, a Szov­jetunió mellett. A Magyar-Szovjet Társaság II. országos kongresszusának részvevői a Sztálin, elvtársnak küldött táviratuk, ban többek között a következőkét írták: „Nem szavak — hanem fel­emelkedő embgii sorsok mondtak itt köszönetét- mindazért, amit mi, a fiatal népi demokrácia a felszaba­dító idősebb testvértől, a nagy Szovjetuniótól kaptunk/ ‘ Megyénk dolgozóiban is ezek az emberi sorsok mondjanak köszönetét a Szovjetuniónak, a dolgozók bi­zonyítsák be a „felszabadulási hét“ keretében, hogy jobb munkájukkal és többtermelésükkel válnak igaz hazafiakká. Pártszervezeteink végez­zenek széleskörű politikai felvilá­gosító munkát és neveljék a dolgo­zókat, hogy azok még jobb eredmé­nyekkel ünnepeljék április 4-ét-. A pártcsoportbizalmiak a népnevelők­kel karöltve látogassák meg a dol­gozókat. Serkentsék az elmaradókat a terv tyltéljesitősére. Szakszerveze­teink és üzemi bizottságaink jó szervezéssel lássanak hozzá a „fel- szabadulási hét“ feladatainak vég­rehajtásához. Népszerűsítsék és ju­talmazzák azokat, akik kiváló ered­ményeket. értek el a teryteljesitűs- ben, a vállalások valóraváltásában. Műszaki vezetőink adjanak meg minden segítséget a dolgozóknak az eredmények eléréséhez. Mint ahogy a szlálinvárosiak meg­fogadták, hogy az országnak adott szavukat meg akarják és meg is fogják tartani, megyénk üzemeinek dolgozói is tegyenek fogadalmat, hogy követik a sztálinvárosi pél­dát. Népünkre nagy feladatok várnak a szocializmus építésében, de ha népünk aktiv és elhárítja az akadá­lyokat, sikeresen teljesítheti az adott szavát. Feladatainkat még sikeresebben megvalósíthatjuk, ha üzemeink, vállalataink valamennyi dolgozója magáénak érzi a sztálin- városiak felhívását. Ipari munkások! Műszakiak! Parttagok és pártonkivüliek indulja­tok harcba a „felszabadulási hét“ sikeréért! Tegyetek vállalásokat tér veitek teljesítésre! Bizonyítsátok be helylállástokat a munkában és építésben egyaránt! Tegyetek hitet népünk felszabadítója, a nagy Szovjetunió melletti Kormányközlemény Joszif Visszárionovics Sztálinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és az SZKP Központi Bizottsága titkárának betegségéről Moszkva (TASzSz). A Szovjet­unió Kommunista Pár (járnak Köz­ponti Bizoüsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa közü, hogy pár­unkat és népünket szerencse fen­ség crle: J. V. Sztálin elvtárs sú­lyosan megbetegedett. Sztálin clvlársal március 2-ta virradó éjjel, Moszkvában, laká­sán agyvérzés érte, amely az agy. nak az élet szempontjából fontos területeire terjedt ki. Sztálin elv- társ eszméletét veszte ti c- Jobb karja és lába megbénult, elvesztet, te beszélóképességét. A szívműkö­désben és légzésben súlyos zava­rok állottak be. Sztálin elvtárs gyógykezelését a legjobb orvosi erők végzik: P. J. Lukomszkij belgyógyász pro­fesszor, N. V- Konovalov ideggyó­gyász professzor, a Szovjetunió Orvosludományi Akadémiájának rendes tagja, A- L. Mjasznyikov belgyógyász professzor, & Szovjet, unió Orvostudományi Akadémiá­jának rendes tagja, J. M. Tarejev belgyógyász professzor, a Szovjet­unió Orvostudományi Akadémiá­jának rendes tagja, I. N- Filimo­nov ideggyógyász professzor, K. A- Tkacsov ideggyógyász profesz. szór, I- Sz. Glazunov ideggyógyász professzor, V. I- Ivanov-Nyezna- mov belgyógyászdocens. Sztálin elvtárs gyógykezelése A. F. Trelyakovnak, a Szovjetunió egészségügyi miniszterének és L E Kuperinnek, a Kreml egészség, ügyi igazgatása vezetőjének irá­nyi.hsával folyik. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizotlsága és a szovjet kormány állandóan figye­lemmel kiséri Sztálin elvtárs gyógykezelését. Sztálin elvtárs egészségének su. lyos állapota miatt az SzKP Köz­ponti Bizotlsága és a Szovjetunió Miniszterianácsa szükségesnek ta­lálta a inai naptól kezdve orvosi jelentések közlését Joszif Visszá­rionovics Sztálin egészségi állapo. tárói. A Szovjetunió Kommunis a Pártjának Központi , Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa éppúgy, mint egész pártunk, egész szovjet népünk tudatában van azon tény jelentőségének, bogy Sztálin elvtárs súlyos betegsége következtében rövidebb, vagyhosz- szabb ideig nem vehet részt a ve­zetés munkájában. A Központi .Bizottság és a mi­nisztertanács a pari és az ország vezetésében teljes komolysággal veszi számba mindazokat ia körül, menyekét, amelyek Sztálin elv­társnak a vezető állami és pár­munkából való ideiglenes kiválá­sával kapcsolatosak. A Központi Bizottság és a mi­nisztertanács kifejezi meggyőződé­sét, hogy pártunk és 'az c-gész szovjet nép c nehéz napokban a legnagyobb egységet és összefor. rottságot, lelkierőt és éberséget tanúsítja, megkettőzi energiáját a kommunizmus országunkban folyó építésében, még szorosabban tö­mörül a kommunista párt Köz­pont Bizottsága és a Szovjetunió kormánya körül- 195'3- március 3. A' Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, A Szovjetunió Minisztertanácsa. Jelentés J. V. Sztálin egészségi állapotáról 1953 március 4-én 2 órakor Moszkva (TASzSz). 1953. már­cius 2-ára virradó éjtszaka J. V. Sztálinnál hirtelen agyvérzés lé­pett fel, amely kiterjedt az egy létfontosságú területeire. Ennek következtében bekövetkezett a jobb láb és a jobbkéz bénulása, az ön- .udat és a beszélőképesség elvesz­tésével. Március 2-án és 3-án megfelelő gyógykezelési intézkedé­sek történtek, hogy megjavítsák a légzési és vérkeringési funkciókat, amelyekben zavar állít be. Ezek eddig nem eredményeztek lénye­ges fordulatot a betegség folya­matában. Március 4 én hajnali 2 órakor J. V. Sztálin egészségi ál­lapota továbbra is súlyos. Jelen'ös légzési zavarok észlelhetők: a lég­zés gyakorisága eléri a percen­kénti 36-ot, a légzés ritmusa sza­bálytalan, huzamosabb periodikus .szünetekkel. Az érverés gyorsulá­sa észlelhető, percenként 120-ig, teljes »aryfmia, a maximális vér nyomás 220,. a minimális vérnyo­más '120. Testhőmérséklet 38.2 fok, A légzési és a vérkeringési za­varral kapcsolatban hypoxia ész­lelhető. A nagyagy funkcióiban be. állott zavar némileg fokozódott. Ezidőszerint a szervezet létfon- tosságn funkcióinak helyreállítá­sára irányuló belgyógyászati in­tézkedések folynak. A. F. Tretyakov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere, I. I. Kuperin, ia Kreml egészségügyi igazgatásánafc vezetője, P. J. Lukomszkij professzor, a Szov­jetunió egészségügyi miniszté­riumának vezető belgyógyásza, N. V. Konovalov professzor, az Orvos tudományi Akadémia re» des -tagja, A. L. Mjasznyikov professzor, az Orvostudományi Akadémia rendes tagja, J, M. Tarejev professzor, az Orvos- tudományi Akadémia rendes tagja, I. N. Filimonov, I. Sz. Glazunov, P. A. Tkacsov pro­fesszorok, V. I. Ivanov-Ny ózna- mov docens. Ma estig vessük el a tavaszi búzát! ZALASZENTGRoTl JÁRÁS: Egeraracsa (Ligetfalva Zalacsány Zalaapáti Esztergálj Szekeres István és Horváth István magukévá tették a harci jelszót: ki ,a földekre. Jól moz­gósítják a község dolgozó paraszt­jait. Ennek tudható be, hogy már­cius o-ig négy holdon elvetették az árpát, a zab pedig két holdon ke­rült a földbe. Rendszeresen ellen­őrzik a talaj szikkadását és ahol lehe őség van, ott azonnal meg kezdik a munkál. Jó példát mu­AHOL VETAEK: Mezőgazdasági osztályvezető: NÉMETH JÁNOS elnök titkár Szekeres István Horváth István Bencsik István Nagy Hona Tódor István Deli Irén Asperján György Beller János Pusztai Imre Fiileki Zoltánné tatnak az egész megyének 'Bev.csijc István' és Nagy Ilona eühársnők is. Ligetfalván befejezték a tava­szi búza vetését, amellett folyik az árpa vetése is. Nem hanyagolják el a simitózást sem. Március 3-ig öt holdon befejezték ezt a mun­kát is. Asperján György és Beller János sem az irodából irányítják a munkát. Mozgolódás van az egész községben. Ebben a község­ben 15 holdat simitozlak harnnv- dikáig. Emellett jó ütemben folyik az árpa és a zab vetése is. Pusztai Imre és Füleld Zoltánné is példát mutatnak, hogy hogyan kell dol­goznia a tanács vezetőinek. Köz­ségükben egyforma lendülettel ha­lad a szántás, valamint ,az árpa és a zab vetése. AHOL SIRÁNKOZNAK: ZALASZENTGRÖTI JÁRÁS, Zalaszentmárlon Gétye Aranyod Batyu Csigalassúsággal folyik a mun­ka Vékást István és Kovács Sán_ dorné községében, bár még ez a JGző sem fejezi ki elég hűen a le­maradásukat. Talán akkor akar­nak szántoni-veini, amikorra lel. jesen kiszárad a föld? Elhisszük, mezőgazdasági osztályvezető: NÉMETH JÁNOS. °biöU titkár Vékási István Kovács . Sándorm? Lázár Boldizsár Molnár József Ács Irma Panker János Lisztes Jánosáé Török József hogy. kellemesebb' egy jól fűtött irodában ülni, de a dolgozó nép nem azért állította őket a tanács élére, hogy hivatali szobájukban melegedjenek. Értsék meg végre, hogy jövőévi kenyerünkről van szó. Lázár Boldizsár és Molnár József js azok közé tartozik, akik szívesen halasztják mindig holnap. ra a tennivalókat. Már több mint egy hete, hogy veinek a megyé­ben. Náluk talán nem süt a nap, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents