Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-05 / 54. szám

áe 'Gyíitdi Tstvari óv^SísűslS. is sokkal nagyobb gondot kell fordi- fcaníok erekre a községekre. Jár­janak el a törvény szigorával f Földiáiéi az L. ctaQÍrót} Rém azárifja a síé! * földet Per, Ezé ail'd, nem jár ki a határba, az nem veszi ezt őszre. IU lenne a. legfőbb ideje, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya kihazssa őkpt a barlangjukból. Ács Irma és Panker János szivpsen hivat­kozik arra, hogy nekik két közsé­gük van. Ez azonban nem magya­rázat arra, hogy miért nem folyik egyikben sem a munka. Mikor je­lenjenek már végre valami ered­ményt? Kölöncként lóg a megye nyakán Lisztes János né és Török József községe is, ők is azok közé tartoznak, akik visszahúzzák a inegye eredményeit. Németh János elvtársnak, ,a járási tanács^ mező- gazdasági osztálya vezetőjének, Tófej községben is teljes lendü­lettel folyik a tavaszi munka. A pártszervezet vezetősége a népne. velőkön, a begyűjtési állandóbb zottsági tagokon keresztül moz­gósítja a dolgozó parasztokat a tavaszi vetés gyors elvégzésére. Takács Lajos elvtárs, 14 holdas középparaszt és a többi kommu­nista példamutatón első volt ,a tavaszt anunkák megkez­agakkal szemben, akik líanyafül', tétlenül kezelik a tavaszi munká­kat. Ezt követeli tőlük . is dolgo­zó tiépülik. désében. A kommunisták példáját követték a pártonkivüli egyéni­leg dolgozó parasztok is és a trágyázás után azonnal hozzá­kezdtek a szántáshoz, vetéshez. A pártszervezet a tavaszi munka sikerét a tanácstagok és a kom­munisták további példamutatásá­val még fokozottabban segítse, hogy Tófej község elsők között fejezze be a tavaszi munkákat. A tavasz? munkákban példát mulatnak a tófej i kommunisták Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz-közgyülés Politikai Bizottságának ülésén Az EXSz.közgjrüiés Politikai Bi­zottságának máfeiu* 2-i ülésén a ko­reai kérdés vitája során felszólalt Visiaszkij elTtárs, a szovjet küldött­ség vezetője- Beszédét nagy érdeklő­déssel várták. Mái' jóval az ülés megnyitása előtt zsúfolásig megtelt a .terem, sőt a titkárság kénytelen volt mögnyitaöf. a gyámsági tanács ülést ómét is, ahova hangszórón köz. vetítették, a beszédet, Visinszkij elvtárs beszédének első részét tegna­pi szántunkban közöltük, az alábbi­akban. a beszéd második részét ad­juk.' Az Egyesült Államok uralkodó kö­rei agresszív céljaikat és terveiket próbálják álcázni azzal a határozat­tal,. amelyet a koreai kérdéssel kap­csolatban a múlt évben megszavaz­tattak az EbíSz-közgyiiiésca és amely egyáltalán nem alkalmas a koreai kérdés békés rendezésére. A szovjet küldöttség vezetője ez­után rámutatott, hogy a közgyűlés elnökének az, említett közgyűlési ha­tározattal kapcsolatban a Koreai Képi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormányá­hoz intézett; levele azt próbált^ bi­zonygatni, hogy a december 3-i 'közgyűlési határozat áll it ólág az ENöz minden tagállamának azt a hő kívánságát fejezi ki, hogy vesse­nek véget a koreai háborúnak. Köz tudomása azonban, hogy az agresz- sziv észaJiatlantí tömbhöz tartozó ENSz-tagállamok határozottan el­utasították, hogy beiktassák határo­zati javaslatukba a koreai háború haladéktalan és teljes megszüntetésé­nek. követelését. Ugyanakkor Visinszkij elvtárs utalt arra, hogy a Koreai Képi De­mokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság kormánya teljes mértékben csatlakozott azokhoz a javaslatokhoz, amelyeket a közgyű­lés 7. ülésszakának első részében a szovjetunió a koreai kérdés békés rendezésére előterjesztett, Ezek a .javaslatok két egyszerű követelésben foglalhatók össze: haladéktalanul és ieljcs mértékben szüntessék meg a •:üz«t vagyis a szárazföldi, a tengeri és a" légihaxímüvelcíeket, alakítsa­nak bizottságot a koreai kérdés bé­kés rendezésére a közvetlenül érde­kelt felek és más államok —- köztük * ’koreai háborúban részt nem verő államok — részvételével. Ezeket a javaslatokat sajnos elutasították — ■ oldott a a továbbiakban, majd hangsúlyozta: az Egyesült Államok küldöttség© és az amerikai küldött­séget támogató más küldöttségek még ezek után .is elég arcátlanok, lw«y a béke híveinek tüntessék fel magukat 6» azokat vádolják a ko- ■ eui háború folytatása miatt akik i’i, következetesen. a tüzelés haladék- :r'sa és teljes megszüntetését köve­telték. Egyesült Államoknak — muta- rá Visinszkij elvtárs — mint a tények mutatják, köztéllé», érdeke, hogy a mostani koreai zsákutca el­húzódjék. A föfeladat, amelyen ilyen körül­mények között most Eisenhower kormánya tevékenykedik, úgy foglal­ható össze, hogy a koreai háború kiterjesztésére és uj világháború elő­készítésére szőtt terv keretében újabb intézkedéseket dolgoznak ki Ámi a Távol-Keletet illeti, az ame­rikai uralkodó körök figyelme most arra irányul, hogy kereszt ülvigy éfe az ázsiai országok —- Japán, a Fű- löp-szigctek, Thaiföld, Pakisztán. Burma — nagy fegyvere» erőinek megteremtésére irányuló tervei. Eze­ket a- fegyveres erőket az Amerikai Egyesült Államok — a Csajág Kaí- aok-féíe csapatok maradványaival együtt — agresszív terveinek meg­valósítására akarja felhasználni. Ezzel egyidejűleg megvalósíta­nák az amerikai katonai köröknek azt az „eszméjét'1, hogy ázsiai ka­tonákat használjanak fel ágyát ól te- lekként és vaíóraváltsák az „ázsiaiak ázsiaiak ellen' * elvet. Az Egyesült Államok uralkodó körei tervbevelték, hogy Csa.ng Kai- sek-féle csapatokat vesznek igénybe a Kínai Népköztársaság ellen, a Közép-Kína partvidéke ellen irá­nyuló támadásokra és a-Kínai-Nép­köztársaságon belül kifejtendő diver- ziós tevékenységre. Koreát az ameri­kai uralkodó körökben, egyre inkább csupán állomásnak tekintik az ázsiai nép-felszabadító mozgalom el­len irányuló imperialista háború­ban. A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban rámutatott: Lodge be­szédében minden erejét taíbavctette, hogy 10 úgynevezett „tényét“ haj in eresztő szenzációként tüntesse fel és hosszú lére eresztve rágalmazó ko­holmányait tízszer is megismételte egy és ugyanazt a koholmányt, bár mind a tíz alkalommal más néven próbálta azt nevezni. Visinszkij elvtárs ezután kifej­tette, hogy a Szovjetunió az 3945- ben és az 1950-ben a Kínai Népköz- társasággal kötött szerződéseknek megfelelően adott cl és ad cl ka­tonai felszerelést Kínának, Kin» pedig mindenfajta nyersanyagot, köztük stratégiai nyersanyagot is, ad el a Szovjetuniónak. Ami Koreát illeti — mondotta — a Szovjetuniónak nincs vele szövet­ségi cs kölcsönös segélynyújtási szer. ződése. Éppen ezért a Szovjetunió nem köteles Koreának fegyverzetet eladni és nem is ad el fegyverzetet azonkívül, hogy 1948-ban — csapa­taink Koreából történt kivonásakor — eladta Koreának a szovjet fegy­verzeti felesleget. Ezzel kapcsolat­ban nem érdektelen megemlíteni, hogy 1950-ben Mac Arthur tábornok és Austin, az Egyesült Államoknak a Biztonsági Tanácsban működőt» képviselője, megpróbálta rágalmazó módon ráfogni a Szovjetunióra, hogy 1949—1950-ben fegyverzettel látta í el Észak-Kordát. A szo.vjet külügy­miniszter ezzel szemben amerikai : lapokat idézett, többek között a ' New York Herald Tribune egyik i cikkét, amelyben az kénytelen elis- í merni: „a koreai háború tekiniteté- ' beu a legfigyelemreméltóbb dolog, ! a szovjet csapatok szigorú be nem avatkozása. E tények fényénél kitűnik hangsúlyozta Visinszkij elvtárs — «.ilyen nyilvánvalóan badar Lodge- r.ak az a kijelentése, hogyha a Szovjetunió nem volna, akkor a ku­rtái háború sem volna már rég, és hogy a 8-zovjetimió kormánya akkor szünteti meg a, koreai háborút, ami­kor ;ikarja. Hiszen ismeretes, hogy éppen, a Szovjetunió kezdeményezé­sére indultak meg Koreában a fegy­verszüneti tárgyalások. Az is ismere­tes, hogy az Egyesült Államok hiú­sította meg- a tárgyalásokat, még­pedig úgy, hogy durván megsértette az 1949. évi genfi egyezményt. A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban leszögezte: Mindez azonban nem állítja meg a Szovjet­uniót a koreai kérdés békés rende­zéséért vívott harcában. A Szovjet­unió az eddigi eltökéltséggel fogja védelmezni az 1952. december 2-i határozati javaslatában megfogal­mazott javaslatait, melyeket a köz­gyűlés hetedik ülésszakának első ré­szén terjesztett elő. A szovjet küldöttség az eduigi el­tökéltséggel foggá védelmezni ezt az álláspontot, mert joggal látja ebben, a koreai nép ellen vívott bar­bár agresszív háború megszüntetésé­nek egyetlen írtjait. Ez az üt elve­zethet, — és el keli hogy vezessen — a koreai fegyverszünethez és bé­kéhez, ami megfelel a koreai, a kí­nai, és minden más bókeszeretö nép reményeinek. Visinszkij ' elvtárs felszólalása után Lodge USA-küldött megkísé­relte — sikertelenül —, hogy vála­szoljon a beszédben foglalt megcá­folhatatlan vádakra. Ezután az el­nök azt. javasolta, hogy március 3- án zárják le a koreai kérdés vi­táját. Visinszkij elvtárs azonban az elnök javaslata ellen felszólalt és azt javasolta,, hogy ne zárják lo a felszólalók listáját, hanem várják meg, atuig a többi küldöttség-kép­viselői felszólalnak. E javaslatot 40 szavazattöbbséggel elfogadták és e szerint a szónokok jegyzékét március 4- én zárták le. Időjárás jelentés Várható időjárás: Felhőátvonü- k\~ok, legfeljebb néhány helyen Intőbb eső, a hegyekben esetleg ha. vuzás. Időnként élénk északnyuga- ti zéi. A hőmérséklet alig válto­zna Várható hőmérsékleti értékek az ország területére csütörtök reg. g : mínusz .1—plusz 2 fok közüli, í »felben ?—10» fok között. A vár­na.:,) napi kŐzéphŐmérsék 1 et 4 fok felett lesz. ; Csütörtök, 19ftS*Mdrc. 5. — A MOSZKVAI városi szov­jet Megtartotta első ülésszakát, amelyre 1500 küldőt: gyűlt össze- Megválasztották a moszkvai szov­jet végrehajtó szerveit és megala­kították az állandóbizollságokal. — AZ ENSZ EURÓPAI gazda- ndf/i bizottságának nyolcadik ülés. szaka Genfien megnyílt• Meg je- Untok az ülésszakon a Szovjetunió, Ukrajna, Bjelomsszia, Nagybru tannia, az Egyesült Államok, a népi demokratikus országok és más államok képviselői, — A. HAVAI 'szigeteket az Egyesült Államok >,f). államává nyilvánították. — A VIETNAMI MUNKA- TART megalapításának második évfordulója alkalmából Van Guen Ziap tábornok felhívást intézeti a vietnami harcosokhoz, hogy mu­tatkozzanak méltónak ahhoz a néphadsereghez, amelynek tagjai túlnyomó többségükben a mun­kásosztály vezette parasztságból kerülnek ki.-- A BOLGÁR-SZOVJET Tár. sasáig ötödik kongresszusa meg­kezdődő.f Szófiában. A kongres­szuson megjelent Viko Cserv-mkov elvtárs, továbbá a burái államok diplomáciai kép v lse lő i. 1 littet» i STÜlés a. Memieetkőzi IVőuap tiszteletére A Magyar Nők Demokratikus {Szövetsége és a Szakszervezetek Országos Tanácsának nőbizottsá. ga március 7.én, szombaton e»te 7 órakor műsorral egybekötött ünnepi gyűlést rendez Budapes. ten a Városi Színházban a, Nem­zetközi Nőnap tiszteletére. Elő­adó Vass Istvánná, az IMNDSz főtitkára. A gyűlésen felszólal M. D. Ovszjannyikova, a közgaz. dasági tudományok kandidátusa, a „Szovjetszkaja Zsensesina“ fő. szerkesztője. R tartalékterületek hasznosítása A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa február 27-i ülésén foglalkozott az állam részére tör. ténö földfelajánlás, valamint a tar talékterületek hasznosítása kér. elésével. A mezőgazdasági munkák aka­dálytalan végzése érdekében fel­ajánlott föidek átvétele az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági mun­kák előkészítéséről és végrehaj­tásáról szóló minisztertanácsi ha. tározat értelmében 1953 szeptem. bér 1-íg szünetel. A következő években felajánlott földek átvé­tele csak augusztus 1 és október 1., valamint január .1 és február 1 között történhet. A földfeiajárdást a terület fek­vése szerint illetékes községi vagy városi tanácsnál kell beje­lenteni. Egyidejűleg igazolni kell a beadási és adófizetési kötele­zettség teljesítését. A bejelentő­nek kötelező nyilatkozatot kell adui, hogy a tényleges átadásig az összes munkálatokat folyama­tosan, a rendes gazda gondossága, val végzi és az esedékes vetések, röl a községi vetéstervnek megfe­lelően gondoskodik. A felajánlás­hoz csatolni kell a termelőszövet­kezet vagy állami gazdaság nyi­latkozatát a föld átvételéről. A ké'tlaki dolgozóknak igazolni kell legalább hat havi megelőző tény­leges munkaviszonyt. A községi, vagy városi tanács a föidf elajánl ást felülvizsgálja, s szükség esetén azonosítás céljá­ból helyszíni szemlét is tart a fel­ajánló költségén. Ha a felaján­lás feltételei megvannak, az er­ről szóló igazolást a helyi tanács javaslatával együtt a megyei ta­nácshoz terjeszti, amely harminc napon belül dönt. A felajánlónak, vagy meghatal­mazottjának a föld átadásánál személyesen jelen kell lennie. A helyi tanács ellenőrzi az átadás időpontjáig esedékes beadási és adókötelezettségek teljesítését, valamint az időszerű gazdasági munkák és vetések elvégzését. Kuláktól földet csak akkor le­het átvenni, ha ez a szocialista szektor részére szükséges. Az 3.953 szeptember 1-töl át. veendő földek ára a kataszteri tiszta jövedelem huezazoros, a bánya, és nehéziparban dolgozók vészére 40-szeres szorzata. A vé. telár két év alatt negyedévi rész­letekben fizetendő. Ezzel egyide­jűleg minden jelenlegi egyéb ked­vezmény, beleértve az adókedvez, ményt is, megszűnik. A földeli tulajdonosai, hasz- nálói a személyben, vagy műve­lési ágban történt változást 15 napon belül a helyi tanácsnak büntetés terhe mellett kötelesek bejelenteni, A tartalékterületek hasznosítá­sának föformája átadás a tér- melőszövetkezeteknek. Az állam a termelőszövetkezeteknek a tar­talékterületeket Ingyenes haszná­latra engedi át. A miniszterta­nács javasolta a termelőszövet, kezeteknek, hogy a községek ha. tárában lévő állami tartalékterü­leteket még ez év tavaszán ve­gyék át és műveljék meg. A termelőszövetkezetek által átvett tartalékterületek az első gazdasági évben mentesülnek az ipari és egyéb munkaigényes nö­vények termelésétől, valamint az állat- és állati termékek beadásá­tól. A gépállomások előnyben ré­szesítik azokat a termelőszövet­kezeteket, amelyek tartalékterü. leteket vettek át. A termelőszövetkezeti mozga­lom megerősítése céljából töre­kedni keli. arra, hogy az ipar munkaerőpótlása a. terme]öazövet. kezetekkel kötendő szerződés, va­lamint a dolgozó parasztok csa­ládtagjai toborzása utján történ­jék. Ott, ahol 'tartalékterületek ter­melőszövetkezeteknek még nem adhatók át, a minisztertanács földbérlö csoportok alakítását en. gedéíyezi. A minisztertanács át­menetileg a tartalékterületek kis- haszonbérletek utján történő hasz­nosításához is hozzájárul. A haszonbérleti dij egy katasz­teri hold után: 0.6 aranykorona kataszteri tisz­ta jövedelemig i20 buzakilo- gramrrt. 7—10 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemig' 160 buzakilo- gramm. 11—14 aranykorona kataszteri tiszta jövedelemig 140 buzakilo- gramm. 14-en felül 180 buzakilogrumm. A haszonbért búzával, rozzsal, árpával, zabbal, kukoricával, bur­gonyával és hüvelyesekkel lehet teljesített. A haszonbér teljesí­tése után egyéb beadási kötele­zettség nine . A haszonbérleti díj címén beadott termények után ellen érték nem fizethető. Azok, akik földjüket vagy en­nek egyrészét felajánlották, a. tar talók területekből kisbuszon-' bérletet nem vehetnek lei. A minisztertanács kötelezi a községi ős városi tanácsokat, hogy a, dolgozók gyümölcs. és zöldségellátásának megjavításá­ra az erro alkalmas tartalékterü­leteken zöldség, és gyümölcster­melő üzemeket létesítsenek. A minisztertanács ugyanakkor tó. mogatja a dolgozók veteményes- kert akcióját is. Jugoszlávia as imperialisták mezőgazdaság i gyarmata Zürich (MTI). A -Neue Zür­cher Zeitung című svájci burzsoú lap belgrádi tudósítója hosszabb cikkben számol be a jugoszláv kormány hosszúlejáratú mezőgaz­dasági ..terveiről*. E lei-vek értel­mében a jugoszláv kormány gaz­dasági erőfeszítéseinek súlypont­jai — írja a tudósító — „az ipar­ról a mezőgazdaságra helyezi á'.". Az iparosilás megszüntetése ter- iszetesen nyugati kapitalista körök köve'elése volt, amelyeknek érdeke, hogy Jugoszlávia ismét mezőgazdasági gyarmattá süllyed­jen. A jugoszláv kormány agrár­politikájának ..radikális változta­tásával“ reméli a nyugati kapi'a- lislák további kegyeit elnyerni, ami: a tudósító úgy fejez ki, hogy „igy reméli lek in élyének növelé­sét a szabad világban". Mint ismeretes, a jugoszláviai úgynevezett zadrugák, szövetkeze- lek a kulákuralom eszközei, ahol a szegényparasztokat ít zsirospa- rasztok kegyetlenül kizsákmányol­ják. A kormány azonban Ma már zekét a zadrugáikat is akadály­nak tekinti és hozzálát felszámo­lásukhoz. A mezőgazdasági dolgo­zók napszámbére — folytatja a „Neue Zürcher Zeitung" — lé­nyegesen alacsonyabb az ipari munkások magasnak semmiképpen nem mondható bérszínvonalánál is. A parasztok tömegesen mene­külnek a kulákkollektivából, „bár ez azt jelend, hogy le kod monda­ni az oda behozott saját földjük­ről cs munkaeszközeikről". A tudósító leszögezi, hogy a községekben „a hangulat koránt­sem kedvező a kormány számára*. A tifoisía kormány egész mező- gazdasági tervéből derül ki, hogy célja a kapitalizmus, illetve a kulákuralom további megszilár­dítása a falun.

Next

/
Thumbnails
Contents