Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

4 Magyar-Szovjet társaság il. országos kongresszusának tanácskozása Révai József elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy az MDF Központi Vezetősége és a Magyar Népköz)'-ársas ág kormánya nevé­ben üdvözöljem az MSzT II. kon. gresszusát és eredményes munka' kívánjak neki — kezdte beszédé'. .Révai elvtárs. Az MSzT társadalmi .szervezet, pártonkivüji tömeg-szervezet. De nem akármilyen társadalmi szerve­zet, nem akármilyen tömegszerve­zet. Az MSzT Jöitindcgesm tömeg, -zervezet, különleges feladatokkal. Az MSzT különleges nagy és meg. tisztelő feladata: a magyar-szovjet barátság ápolása népünk legszéle­sebb tömegeiben, a szovjet kuli ura gazdag tapasztalatainak a lehető legszélesebbfcörü terjesztése a szo­cialista építésünk minden lerüle- ' -ián­» Kétségtelen, hogy’ e megtisztelő feladat megoldású terén az MSzT komoly eredményeket ért el az utolsó két esztendőben. Kétségtelen, • hogy az MSzT különleges tömeg- szervezet, egyike azoknak a fontos itranszmisszióknalk, amelyek pár- tunikái, a dolgozó nép milliós 1ö- me^rivel összekapcsolják. Az 'MSzT komolyan segíti pártunkat es államunkat, dolgozó népünk szo­cialista nevelésének munkájában. Bár az MSzT szervező és nevelő­munkája javult, nem mondhatjuk el, hogy megtettünk mindent, amit meg kellett és meg lehetett volna tenni. Az MSzT tömegszervezet, de még nagyobb, még erősebb tömeg, szervezetié kell tenni. Az MSzT nem rossz munkát végzett a szov­jet tudomány, a szovjet művészet és irodalom, a szovjet technika megismertetése és eredményeinek közvetítése terén, a vezető magyar értelmiség felé, de a szovjet kul­iura megismerésére való törekvés, a szovjet tapasztalatokból való tanulás vágya még mindig na­gyobb, mint amennyit az MSzT ki tudóit elégíteni. Még több, még jobb munkára van tehát szükség, hogy közelebb hozzuk nemcsak a vezető értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy tanulhassunk ettől a kultúrától. Még többet kell ten­nünk annak érdekében, hogy mun. kásáink, sztahanovistáink — első­sorban kohászaink és bányászaink — megtanuljanak szovjet módra dolgozni, szovjet módra tervei és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó pa­rasztságunk, elsősorban a mező­gazdaság szocialista szektorának dolgozói valóban elsajátítsák és alkalmazzák a földművelés és ál­la'tenyészt és fejlett szovjet mód­szereit. A barátság a Szovjetunió iránt ormon érdekünk Mire épüket, mire kell, hogy építsen az MSzT ebben a megtisz­telő munkában? Mi legyen munka, jónak alapja és kiindulópontja? Az alapja és kiindulópontja en­nek a munkának az, amit Sztálin elvtárs fejteit ki mélyen és tömö­ren, sz ö utolérhet ellenül világos és egyszerű módján. Az SzKP-nak XIX.: kongresszusán ezt mondta; »Pártunknak: és országúnknak min- dig szüksége volt és mindig szűk: sége is lesz a halárontuli. testvéri népek bizalmára, vohonszenvére és táinogalásjra. Ennek- a támogatási nak sajátossága c~, hogy minden, nemű támogatás, amelyet bármely testvérpárt nyújt pártunk béke- szerető törekvéseinek, egyben támo­gatást jelent saját vége számára is, a béke fenntartásáért vívok karcában. A kölcsönös támogatás, nők ez a sajátossága azzal magya. rázható. hogy pártunk érdekei nemcsak, hogy nincsenek ellentét­ben a bélceszeretö népek érdekei­vel, hanem ellenkezőleg, egybeol­vadnak azokkal. Ami a Szovjet­uniót. illeti — « Szovjetunió érde­kei egyáltalán nem Jdilönühetök el „ viiÁgbéke ügyétől Mi következik ezekből a sz;állni szavakból ? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt önnön érdekünk, hogy magunkat támogatjuk, ha a. Szovjetuniót támogatjuk. Aki a Szovjetunió melle', l áll, az a ma­gyar nép, a magyar nemzet, a ma gyár haza mellett áll- Az imperialista háborús uszítok azt kiabálják uton-ütfélen, hogy a szocializmus építése nem magyar- ügy, hanem orosz ügy, hogy az iparosítás nem olyan cél, amit mi tűztünk ki és mi Valósítunk meg a magunk érdekében, hanem a Szov. jel unió erőszakolta ránk, hogy az Ötéves terv nem magyar érdek, ha. nem, szovjet érdele. Nos, elvtársa1', ezeknek az .állításoknak egyik felé vei egyet lehet érteni. Azzal a fe­lével ugyanis, hogy mindaz, ami­ért rni küzdünk . és fáradozunk; szovjet érdek is- Az ostobák nem veszik észre, hogy rágalmaikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a sz álinvárosi vasmű, ha a buda­pesti földalatti, ha Tiszalök és Inota, ha a veszprémi és a miskol­ci műegyetem, ha a négyszer több egyetemi hallgató és ötször '»öbb középiskolás Magyarországon szov. jet érdek, ha az snyák védelme, a gyermekek támoga'ása: szovjet ér. dek, akkor ebből az következik hogy szovjet érdek és magyar ér­dele egy és ugyanaz! (taps). A Szovjetuniónak valóban érdeke hogy a magyar nép erős, egé&zsé ges és boldog nép legyen, ura le­gyen saját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió viruljon, erősödjék még hatalmasabb támasza legyen a népek szabadságának és békéjé­nek­Csak az szolgálja a szovjet-magyar barátságok aki hűen szolgálja saját ügyünket Sztálin szavaiból, a mi népünk és a szovjet nép érdekeinek azo­nosságából azonban más is követ­kezik. Az következik belőle, hogy esik a~ szolgálja igazán a szovjet- magyar barátságnak, a népek test­vériségének. (íz internacionalizmus, nak nagy ügyét, aki odaadóan, fegyelmezetten szolgálja a magyar ■nép, a magyar haza ügyét. Kö szőrijük szépen az olyan rokon- szén vet a Szovjetunió iránt, amely megfér a hanyag munkával, a la­za fegyelemmel, a terv nem- Íeljesiíésóvel, a szocialista ver­senyben vállalt feladat elmulasztá­sával, az adott szó benem'arlásá- val. Lehetsz barátja a Szovjet­uniónak, ha nem vagy barátja Ma. gyár or szagnak? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját hazá­jának sz ílz ózdi, vagy diósgyőri kohász, martinász, mérnök vagy igazgató, aki lemarad a_ terv telje, sí lésében? Milyen barátja Magyar- országnak az a tatai vagy pécsi bányász, mérnök, párüilkar, vagy akár minisz’cr, aki félvállról veszi, teljesítik-e a szénbányászati tervet, vagy nem teljesítik? Milyen híve 2 Vasárnap, 1983 febr. 15. a békének — és ami ezzel egyet jelent: a szovjet-magyar barátság, nak —, az a traktoros vagy gép áll-omásvezető, aki elkésik a mély­szántással, vagy a vetéssel? Sztálin elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán arról is beszélt, hogy: „érthető, hogy pártunk nem marad­hat a testvérpártok adósa és neki is támogatnia kell őket, valamint né. peiket a felszabadulásért vivo ft har­cukban, a béke megvédéséért vívott harcukban/ 4 Nos, elvtársak, vau adósság és adósság. Kétségtelen, hogy mi ma­gyarok és ez nemcsak ránk, ma­gyarokra vonatkozik — sokkal, de sokkal többel tartozunk a Szovjet uniónak, mint amennyivel a Szovjet­unió tartozik nekünk. Sztálin, sza­vait a szovjet nép adósságáról ne­künk, lehetetlen bizonyos szégyen- érzés nélkül olvasni. Hiszen nekünk magyaroknak, sokkal de sokkal na. gyobb a törlesztenivalón'k! Kétség­telen, hogy egyet-mást törlesztettünk oz adósság-mikből, a felszabadítá­sáért, a békénk megőrzése érdeké­ben nyújtott segítségért, a- szaka, dat’lan gazdasági és kulturális se­gítségért, a szocialista építés terén nyújtott műszaki é3 egyéb támoga­tásért. De nem jó magyar hazafi az, aki nem érzi hogy törlesztve adóssá­gunk egy részét még' mindig jócskán hátralékban vagyunk! Legyünk raj­ta, hogy törlesszünk ebből a hátra­lékból. De itt sajátságos tartozásokról és követelésekről Tan szép Kom keres­kedők közötti adósság, ez, hanem test­vérek, barátok kölcsönös támogatá- ea. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tartozunk, önmagunknak kell vissza­fizetnünk. A Szovjetuniónak azzal kell törlesatenünk az adósságunkból, hogy jól dolgozzunk sajíáit magunk, nak, hogy felépítsük a magunk szó. cialis'ta országát, hogy megvédj ük a magunk békéjét és függetlenségét, hogy teljesítsük a magunk kötelessé­gei: saját népünkkel szemben, hogy a körmére üssünk a magunk ellensé­geinek — külsőknek és belsőknek —, hogy éberek legyünk a mi építé­sünk kártevőivel szemben. É3 ha törlesztjük mindazt, amivel saját magunknak tartozunk, akkor — de csak akkor — mondhatjuk el, hogy törlesztettük a Szovjetunióval szem. ben fennálló adósságunkat! Tanulj a Szovjetunió példájából, vedd át és alkalmazd a szovjet építés tapasz­talatait, légy ugyanolyan szilárd cs állhatatos, kitartó és bátor, mint a szovjet nép! Tanuld meg ugyanúgy leküzdeni a szocialista építés apróbb- nagyobb nehézségeit, •:mini a szovjet dolgozó, tanulj meg ugyanúgy har­colni és helytállni, mint a szovjet nép: ezzel törlesztőd a magyar adós. ságot a Szovjetunió iránt. Mindvégig kitartunk a ssovjet-magyar barátság nagy ügye mellett Elvlársak! Az idén különleges kö. íülmcuyek között ünnepeljük meg a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját Amerikában uj emberek kerültek kormányra, és azt mondja^, hegy ezek az uj emberek — akik melles leg szolra, egyfcői-egyig az amerikai milliárdos monopóliumoknak az emberei — valamiféle ,,uj politi­kát“ akarnak kezdeni, többék közt velünk kapcsolatban, is. Akármi lyen furán hangzik: ,,fcl akarnak szabadítani“ bennünket. Ugyan mi­től? Mióta hívják „felszabadi!ás­nak“ azt, hogy az amerikai Weiss Manfrédck vissza akarják szerezni Csepelt a magyar Weisa Manfrédok- nak? Mióta hívják „felszabadítás­nak“ azt, hogy az amerikai milliár, dosok barátaiknak, a volt magyar grófoknak és báróknak, vissza akarják szerezni azt a földet, ami a magyar paraszté lett? Ezekre a „felszabadításról4 4 szóló ostoba amerikai beszédekre a mi válaszunk csak egy lehet: Csepelt többe nem. WM-nek, hanem visszavonhatatlanul és mindörökre JSákosi Mátyás Mü­veknek (nagy taps) hívják, jeléül annak, hagy Csepel és vele együtt az egész magyar ipar, az egész vta- gyar föld nem a grófoké és báróké többé, hanem a magyar dolgozó né. pé (taps). Mi tudjuk, hogy az amerikai háborús usziték szélsőséges elemeivel jónéhány kalaudorpoliiikus került kormányra, olyanok, akik sza_ aikban ős tetteikben sokszor be- sz ámithátutl an ok. Azt a tanácsot, hogy ezek a kissé gőzfejü kalan­dorok legyenek józanabbak és gon­dolkodjanak néha ne a zsebükkel, hanem a fejükkel, nem mi adjuk ne. kik, hanoin — épp mostanában — az angol és francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a ta. nácsokat. A magunk részéről fo]y. tatjuk azt a politikát, amit eddig folytattunk: a nyugalomnak és a szilárdságnak a politikáját, az épí­tésnek és a békének a politikáját és egyben az éberség’ politikáját. Támaszkodni ebben a politikáiban, elvtársak, úgy, mint eddig, továbbra is a Szovjetunióval való barátsá­gunkra és szövetségünkre támaszko­dunk. Az idén a Magyar.bzovjet Barát* fiág Hónapja egybeesik a Szovjet«' unió és Magyarország közötti ba*> rétsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés megkö­tésének 5. évfordulójával. Ez a szer_ ződés öt évvel ezelőtt segítője volt. a, magyar állam talpraállásának. Ennek a szerződésnek a megkötésé­től kezdve nem voltunk többé le­győzött nép, egyenrangú, megbecsült tagjává lettünk a szabad népek csa­ládjának. Ez a szerződés lett egész épitőmunkánk alapjává, békénk és függetlenségünk sikeres megvédésé­nek biztosítékává. Ez a szerződés tette lehetővé hároméves tervünk be_ fejozését, első ötéves tervünk meg­kezdését és.. valóraváltását, hazánk és népünk gyarapodását, gazdasági­lag, kulturálisan, honvédelmi ké­szenlét dolgában.'Ez a szerződés !et­te- lehetővé feloraelkedúsünke't, nem­zetközi becsületünk és tekintélyünk helyreállítását és növekedését. Mind­végig ki kell tartanunk és ki fogunk tartani a szovjet-magyar barátság nagy ügye mellett, amelyet ez a szer­ződés öntött jogi formába. Fogadjuk meg, hogy mindvégig követjük azt a férfit, aki a magyar aépet a Szovjetunió iránti, tehát a fiáját magunk iránti hűségre neveli, 'ti szüntelenül arra tanít hogy ta­nuljunk, tanuljunk és harmadszor ía tanuljunk a Szovjetunió tapasz, állataiból és kövessük példáját; a mi szeretett Lakosi Mátyás elvtár­sunkat (hatalmas taps). Fogadjuk meg, hogy mindvégig hűek leszünk a szovjet nép és az egész haladó emberiség vezérének, Sztálin elv- társnak halhatatlan tanításaihoz (viharos taps). A kitörő tapssal fogadott be­széd után folytatódtak a felszó­lalások, majd hatalmas lelkese­dés közben Valerij Pavlovics Dru. zin elvtárs, szovjet küldött emel­kedett szólásra. V. P. Drusin elvtárs beszéde Kedves Elvtársak! Kedves Ba­rátaim! A szovjet kulturális küldöttség nevében forró szeretettel üdvöz­löm a Magyar-Szovjet Társaság II. kongresszusának részvevőit és a Magyar-Szovjet- Társaság tag­jait: a Magyar Népköztársaság városi és falust dolgozóinak száz. ezreit, az értelmiség és a tanuló­ifjúság képviselőit, akiknek min­den vágyuk, hogy megismerjék a Szovjetunió népgazdaságának, kultúrájának, és békeiiarcának eredményeit A Magyar.Szovjet Társaság II. kongresszusának a a .néhány nap múlva kezdődő Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának jelentősé- gát még jobban növelt az a kö­rülmény, hogy február 18-án tin. nepelhetjük a magyar-szovjet ba­rátsági együttműködési és kölcsö. nos segélynyújtási szerződés alá­írásának ötödik évfordulóját, A Szovjetunió és a népi demo. kra'tikus Magyarország egy tá­borban küzd a békés életért, a békés fejlődésért, a dolgozó em­berek boldogságáért. A békesze- tető dolgozóknak ez a tábora a világbéke fenntartásának igazsá­gos ügyéért harcol az uj háború gyujtogatói, az amerikai-angol Imperialisták ellen. A szocialista tábor békészeretö országai gazdaságilag még köze. lebb kerültek egymáshoz, cnég job* ban megszilárdították együttmü. ködösükét és kialaki! oti ák a kölcsö nos megértés szellemét. Sztálin elvtárs, a szovjet nép és az egész haladó emberiség nagy vezére azt tanítja, hogy ez az együtt műkő. dés már eddig is rendkívül fontos és gazdag eredményeket hozott és hoz a jövőben is. Sztálin elv. társ ,,A szocializmus közgazda- sági problémái a Szovjetunióbaji“ című uj zseniális munkájában hangsúlyozta: „Ennek az együtt, működésnek a tapasztalata mu­tatja, hogy egyetlen kapibalistü ország sem tudna a népi demo­kratikus országoknak olyan igazi és magas műszaki színvonalú se gitséget nyuibjini amilyet a Szov jet unió nyújt nekik. Nemcsak arról van szó, hogy ez a segítség a lehető legolcsóbb és műszakba? elsőrendű. Elsősorban arról van sző, hogy ennek az együttműkö­désnek alapja az egymást segí­tésnek és a közös gazdasági fel londűlés elérésének őszinte vá­gya“4 A Szovjetunió és a népi damo kratikus Magyarország együttmü ködés mindkét fél számára igen hasznom. A Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével nagyszabású, békés szocialista ópitömunka bontako­zott ki ia népi demokratikus Ma. gyár országon. A munkaszei etö magyar népnek minden nap újabb meg újabb örvendetes eseménye­ket hoz az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális élet területén. Magyarországon a szocialista épitömunka gyorsan halad és egyre nagyobb méreteket ölt: a mezőgazdaságban alkalmazzák az újabb, fejlettebb módszereket, uj kulturális értékeket teremte, nek, amelyek lehetővé teszik a dolgozók nevelését a szocializmus szellemében. Magyarország bé- keszeretö dolgozói sokoldalú műn. hajuk során a szovjet emberek ta. pasztalabainak mérhetetlenül gaz­dag kincsestárából merítenek, ta. uulnak a szovjet emberektől, akik országunkban már felépítették a szocializmust s magabiztosain ha­ladnak a kommunizmus építésé- j uek utján. A szovjet emberek: az ipar és mezőgazdaság dolgozói, a kultú­ra, a tudomány és a művészetek képviselői kész örömmel adják át tapasztalataikat és a jövőben is örömmel ismertetik meg eved. menyeikkel a szocializmus építé­sének útjára lépett testvéri mm gyár népet A béke és a demokrácia táborá. nak szabad népei őszintén együtt, működnek egymással, hogy még gyorsabban törhessenek előre az általános haladás és felvirágzás utján. A múlté már az az idő, amikor a Szovjetunió egyedül épí­tette uj életét, amikor a világ forradalmi munkásmozgalmának rohambrigádja“ ■ egyese gyedül állott, s élenjáró szerepét ugyszól ván egymagának kellett betölte­nie az ellenséges kapitalista kör nyezet okozta legsúlyosabb körül, menyek közt. Sztálin elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kon- gresszusán mondott történelmi je. lentőségü beszédében hangsúlyoz­ta: ezek a nehézségek ma már nincsenek, Sztálin elv társ Iti je­lentette: „Most egészen másként áll a dolog. Most. sünikor Kínától és Koreától Csehszlovákiáig és Magyarországig „uj rohambvígá dók“ jelentek meg a népidemo­kratikus országok képében most könnyebbé vált pártunk har ca és vidámabban folyik a mun­ka.“ A szovjet emberek szívből kí­vánják at magyar dolgozóknak, hogy továbbra, ts biztosan halad­janak a szocializmus építésének megkezdett utján. Közös óhajunk és törekvésünk, hogy erősítsük a világbékét, meghiúsítsuk az uj háború gyuj tóga tóinak: az ame. rikai-angol imperialistáknak mes­terkedéseit, biztosítsuk magunk, gyermekeink és a jövő nemzedék számára a békés, boldog életet. A Magyar-Szovjet Társaság több mint egy millió*magyar dol­gozót egyesit soraiban és sokol­dalú munkát végez a magyar­szovjet barátság továbbfejleszté­se és megszilárdítása céljából. Mindez a magyar-szovjet barát­ság népi jellegét tükrözi és azt mutatja, hogy a Szovjetunió iránt tanúsított barátság mélyen gyökeredzik a magyar nép szivé­ben. A szovjet emberek jói ismerik a Magyar-Szovjet Társaság ered- menyeik. A dolgozók millióit egye. sitö Magyar-Szovjet Társaság széleskörű cnunkájia folytán egyre jobban megszilárdulnak népeink baráti és kulturális kapcsolatai. Engedjék meg, hogy sikert kí­vánják a Magyar-Szovjet Társa­ság H. kongresszusának munká­jához, amely feltétlenül elősegíti a magyar nép és a szovjet nép megbonthatatlan barátságának és kulturális együttműködésének to­vábbfejlesztését és megszilárdítá­sát. Éljen és viruljon a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság lest. véri népeinek megbonthatatlan barátsága! Éljen a magyar nép vezére — Rákosi Mátyás! Éljen a szovjet nép és az egész haladó emberiség vezére, a világ- béke zászlóvivője, a nagy Sztálin! Több felszólalás után a kon gresszus szombati ülése végétén tanácskozásokat ma folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents