Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

P A ft T É L I* ELMÉLETI TANÁCSADÓ * Ahol jó a politikai oktatás — ott jók az eredmények A zalaszentgróti járás ier. melő-.zövo kezeteknek eredményes munkáját misem bizonyítja job­ban, mint az, hegy a járás egyé­nileg dolgozó parasztjai egyre na­gyobb számban lépnél k a nagy­üzemi gazdálkodás útjára. A zalaszentgróti, zalabéri, zala- udvarnoki, zzlaEzent!ászlói. batyki termelőszövetkezetek jó munkája abban rejlik, hogy a pártszerve­zetek eredményesen töltik be fel. adatukat. E termelőszövetkeze­tekben a pártvezetés, a pártélen, színvonala, a tömegeikkel való kapcsolat erősítése az alapja az elért eredményeiknek. Ahhoz, hogy a pártépitő munka színvonala emelkedjek, feltétlenül szükséges a. párttagok, és -tagje­löltek, a pártonkivüli élenjáró dolgozók cszmei-poliit'ií'siai látókö­rének szélesítése. A zalaszentgróti járás termelőszövetkezeteiben a tapasztala-.ok azt mutatják, hogy a pártszervezetek a járási park bizottság gondos ellenőrző munká­ján". k következtében jó! foglal­koznak: a pártoktatással. A járás­ban egy-két tszcs kivételével •mindegyikben folyik politikai oktatás. A járási pártbizottság a terme, iőszövetkezetek politikai iskoláira a legjobban képzett propagandis­tákat küldötte. A pártbizottság munkatársainak többsége szintén a termelőszövetkezetek pártszer­vezeteinek a propagandistái. Odor József elvtárs, a járási pártbizok- ság párt- és Tömegfzervezétek osztályának munkatársa a za'a. szantlászlói termelőszövetkezeti csoport politikai iskolájának pro­pagandistája. A foglalkozásokon állandóan 18 hallgató vesz részt. Az oktatás megkezdése óta már két egyénileg dolgozó paraszt lé­pett be 'a tszcs-be. Pit a pártszer­vezet munkája is jelentősen meg. javult. Amióta a politikai foglal­kozások rendszeresek, azóta állan­dósult a iísg- és tagjelöltfelvétel. Zalavég községben Marczin József elvtárs,- tanácstitkár a pro­pagandista. Jó nevelő munkája révén elérte, hogy állandóan 26-’a.n járnak az al-apismeretek körének foglalkozásaira. Az SzKP XIX. kongresszusa -anyagának tanulmányozása során komoly eredményeket értek el a mezőgazdaság á; szervezésében. Több minit' 34 család választotta az elmaradt régi helyett ia-z újat, a jobbat, amely a boldogabb élet biztosítéka. Zalaudvarnokoh is a termelő­szövetkezeti csoport erősítésének egyik alapja a politikai iskola. Kérlíai József elvtárs propagan­dista, a pártszervezettel karöltve a legjobban dolgozó becsüle.,es pártonkivüli dolgozókat is be­vonta az oktatásba. Az eredmény nem maradt el. Az egyénileg gaz­dálkodók közül 5-en kérték felvé­telüket a csoportba. ■ , Zaiabér községben a part- szervezet vezetősége nagy gondot fordít -a politikai iskola ellenőr­zésére. Németh Sándor elv-.árs, párttitkár minden foglalkozáson személyesen jelen van. A hiány­zókat feljegyzi, másnap felkeresi őket és beszélget velük. Nagy La­jos elvtárs, propagandista segíti a párttkkár elvtársat és igy alig van hiányzó a foglalkozásokon. A jó politikai oktatás fokmérője a tömegekkel való kapcsolat erő­sítése. a pártszervezet tag. és tag- jclöitutánpótlásának nevelése. A zalabéri pártszervezet a- faggyúié, söken havonta a legjobb párion- kivüli dolgozókat veszi fel a párt- szervezet tag jelöltjeinek sorába, A vezetőségi ülések rendszeresek s’ a népnevelő értekezíe.ek is. A pártcsoporibizalmiak el vannak látva feladatokkal- A dolgozók nevelése állandóan folyik s ennek eredménye, hogy február 2-ig 125 család lépett a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. Más a helyzet ott, ahol a pro. pagandista nem törődik hallgatói nevelésével. Bognár Béla elvtárs, a szentpé-teruri termelőszövetke­zet politikai iskolájának vezetője megfeledkezett feladata megvaló­sításáról. A járási bizottság felé minden esetben jó jelentésekéit küld a foglalkozásokról, holot-t sokéset- ben még a foglalkozásokat sem tartják meg. a hallgatók meg- nemjelenése miatír. Oka az, hogy a pártszervezet vezetősége, s a propagandista sem- foglalkozik -a hallgatókkal, nem neveli őket, Ebben hibás a járási pártbizott­ság is. A többi tszcs-pártszerve- ze-t munkáját rendszeres ellen­őrző munkával segítik elő. Sok­esetben két napot is tartózkodnak egy-egy tszc-s-ben, hogy a hiányos­ságok Mjavításához segítséget nyújtsanak. Nem ezt csináLják Szentpéteruron, Legfeljebb a po­litikai iskolák előtt egy-két órá­val mennek a helyszínre, s igy már nem tudnak megfelelő segíti eéget nyújtani a hibák kijavításá­hoz. A zaiaszeritgróti járásban nap­ilap után tömegesen lépnek a ter­melőszövetkezeti csoportokba a pártonkivüli dolgozó parasztok. Éppen ezért a termelőszövetke­zeti csoportok pártszervezetei és a járási pártbizottság sokkal kő- velkezetesebben lépjenek fel ,a la­zaságok. fogyatékosságok ellen és a helyes módszerek terjesztésével emel jóik magasabb isziinvonalra a járás termelőszövetkezeteiben a páríoktatást, mely az előttünk álló feladatok megvalósításának kulcspontja. A zalaegerszegi MÁV-for«a10111 pártszervezetének munkája a pártonkivüliek között A zalaegerszegi MÁV-forgalom pártszervezet.énéi az elmúlt évben nem fordítottak gondot a iag- és tagjelöltfelvételre. Ez év elején a pártszervezet .háromhónapos munkatervében külön fel­adat, ként jelölte meg a pér.toni'dvüliekkel való foglalkozást. A párt- szervezetben nyolc olyan tagjelölt volt, akik már ötödik éve tag­jelöltek és azóta valamely indoknál fogva nem nyertek felvétek pártunk tagjai közé. A pártszervezet elhatározta, hogy külön is foglalkozik érdemeik szerint e tagjelöltekkel. Vezetőségi ülésen megbeszélték a tag. ég tagj elöl tf elvétel fel­adatait. Ráirányították a figyelmet a becsületes pártonkivüli dol­gozókra és bevontaik őket a politikai oktatásba. Valamennyien az alapismeretek körére járnak. A pártszervezet külön is felhívta a propagandista elv;ars figyelmét, kisérje figyelemmel és segítse az elvtársak tanulását. Ezenkívül a pártszervezet, személy szerint a vezetőség tagjai is állandó segítséget nyújtanak ezeknek az' elvtár­saknak. De nemcsak az oktatásba vonta be a pártszervezet e dol­gozókat, hanem állandó feladatokkal is megbízta őket. Hiba azonban, hogy a pár.,szervezet a tagjelöltfelvételnél nem veszi figyelembe, hogy a tagság túlnyomó többsége idősebb elv- társakból tevődik össze. Sokkal többet kellene foglalkoznia a fia- i.alck nevelésével. Ugyanez vonatkozik a dolgozó nőkkel való fog­lalkozásra is. A pártszervezetben aüg találunk nőt és mégis, a'hét pártonkivüli dolgozó között, akikkel most foglalkozik a pártszer­vezet. esak egy nő van. A. vasútnál szép számmal dolgoznak nők, arra kell hát, törekedni, hogy minél több nődolgczóvál erősítsék pártunk sorait. Hiba az is, hogy a pártcsoportbizalrr.iak ritkán ke­resik lel a párttagokat. Tevékenységük majdnem kizárólag a tag. bél.yegek kiosztásában merül ki. A zalaegerszegi MÁV-forgalom. pártszervezete okult a múlt­ban elkövetett hibáiból. Megtanulta, hogy ■ pártunkat erősíteni annyi, mint nap-nap után szívós harcot folytatni a dolgozók meg­nyeréséért. Ha a pártszervezet ebben a szellemben végzi továbbra is munkáját, eredrpér,yesen oldja meg feladatát a tagjelöltfelvétel terén. Kit kell kuláknak tekinteni'í A kulákkérdésben tanúsított op portunizmusnak számos esetben oka az íc, hogy funkcionáriusaink nem ismerik eléggé pártunk Fa­x’ászt politikáját^ nincsenek ponto­san tisztában azzal: kit kell ku- láknak tekinteni? -Maguk a kidá­kok is természetesen szívesen mos­sák él a határt, mely őket a közép­paraszttól elválasztja-.." __ hívta fe l a figyelmet ezzel kapcsolatban Rákosi1 elvíárs. Ebben a törekvé­sükben a kezükre játszanak, az ő malmukra hajtják a vizet azok a tanácsdolgozóik, akik a legkülönfé­lébb hamis elméleteket agyalják ki sok helyen a -kulák-kategáriákról" s megkülönböztetnek -pénzügyi", ■beszolgáltafási", -ipari", „politi­kád" stb. kulákot. Már ebben a zűrzavaros megkülönböztetésben benne van az opportunizmus gyö­kere, mert kulák csak egyfajta van: a kizsákmányoló, a nép es­küdt ellensége, aki a múltban, is kizsákmányoló tevékenységet fej­lett ki, vagy jelenleg is azt folytat. Az ilyen ködösilő megkülönbözte­tés a gyakorlatban aztán arra ve. zet, hogy — eltűnik a kulák- Csu­pán első lépés, hogy valakit <>pénz­ügyi“ hutákból -beszolgáltatási“ kulákká minősítenek, a következő lépést már, ha megteszik, a kulák- lisIáról is teljesen törli a kulá- ko{. A rendelet szerint, ha a kulák fia nagykorú lesz, s kiveszi a föld egyrészét és ennek következtében a megmaradt földterület 25 hold alá, vagy kataszteri értéke 350 aranykorona alá csökken: tovább ra:is köteles mezőgazdasági ejlesz- ■tési járulékot fizetni. Az a kulák, aki 1949-ben mezőgazda:ság-fej lesz. tési járulékot fizetett, csökkent földterületté után ma is köteles fi­zetni és — nem szabad levenni a kuláklistáról. Nagyon sok kulák lekerült a nyilvántartásból olyan ürüggyel, hogy fiára Íratta földjé­nek egy részét, s ügyeskedéssel — legtöbbször tanácsi segédlettel — elérte, hogy két gazdakönyve van, annak ellenére, hogy továbbra is közös háztartásban élnek, s együtt művelik a földét. Törvényeink sze_ rint az ilyen termelőket továbbra is kuIáknak kell tekinteni, ha — szabálytalanul — le is vették idő­közben a kuláknyilvántarlásból :- vissza kell oda rakni. Az utóbbi években a tanácsok többezer kulákot vettek le a ku- láklistákró!. Vájjon ki hiszi el ép elmével, hogy az a kulák, aki a cselédek zsírján, a poíya^ rebot- munkán, negyedes kukoricán, ve- lőmaguzsorán stb. szedte meg ma­gát, és ma is szüntelenül vissza­sírja a régi időket, amikor büntet, lenül nyúzhatja a népet: ki hinné el egy percig is, hogy a földje fel­ajánlása után egyszeriben szehd- lelkü báránnyá változott? A visz. szacsapásra készülő, s erre bár­mely pillanatban kész ellenség ügyes színeváltozása ez: csapda, amellyel a dolgozó parasztságot akarja megtéveszteni. A vér nem válik vizzé, és fordítva sein. Bá ránybőrbe bujt ordas-farkas — kulák maradt ö továbbra is. Annak meghatározásánál, hogy ki a kulák, az 1948. elő Mi vagyon, állapotot kell tekintetbe venni. — Tehát ha egy kulák — azért, hogy kibújjon a progresszív adó­zás és beszolgáltatás alól —, az utóbbi évek során felajánlotta, vagy ezután felajánlja földjét, vagy annak egy részé1: ez nem jogosíthat fel egyetlen helyi taná­csot sem arra, hogy az ilyen ku­lákot ne tekintse kuláknak, kive­gye azt a kuláknyilvántartásból, sőt „középparasztősiisa“. Azt a ku- lakói, aki 1948-ban kulák volt és 1949-ben mezögazdas ágfej leszlési, járulék fizetésére volt kötelezve: ma i? kuláknak kell tekinteni! Aki kulák volt — kulák is marad! Törvényeink szerint kit kell ku. Iáknak tekinteni? Az 1952. évi törvényerejű rendelet szerint ku- láknaik kell tekinteni azt ia földtu­lajdonost, akinek birtokában — a kertet, gyümölcsöst négyszeres, a szőlőt ötszörös szorzattal számítva —, 2ö kát. hold, vagy ennél na­gyobb földterület van, vagy pedig kataszteri tiszta jövedelme eléri, vagy meghaladja a 350 aranyko­ronát. Annak kell számítani még akkor is, ha földje egyrész-én nem maga gazdálkodik, tehát felesbe, vagy bérbe kiadta. Világo'san kell látnunk, hogy a mezőgazdaságfej- lesztési járulék fizetése nem az egyedüli és nem' is mindig pontos meghatározója fannak, hogy kit kell kuláknak Tekinteni, — mint ezt a -pénzügyi“ kulák zavaros elméielhirdétői vallják. Már amiatt se, mert nagy számban vannak olyan 25 holdon, vagy 350 arany­koronán aluli földtulajdonosok, akik nem fizetnek ugyan mező- gazdas ágf ej lesz í-si járulékot, de vilagéletükben mindig cselédet tam toUak, a munkások verejtékén zsi, roscdtalk, -ur parasztok“ voltak — vagy vetőmag-, igauzsorával, s 0 kizsákmányolás egyéb ezernyi for­májával nyúzták a népet. Ezek között elsőkként jönnek tekintetbe az olyan kizsákmányolok, akiknek földjük mellett cséplőgépük is van, vagy volt 1948 elölt. Az ilyen föld'ulajdonos kizsákmányoló: a cséplőgépnél 20-—25 főnyi munka, csapat dolgozik, amelynek verejté­kéből egy nyári idényben dagadtra ★ keresi maga1, nagyon sokhelyt 13. részért csépelt, s csak a 3- részt adta oda a munkásoknak, ö maga, pedig 300—400 mázsa gabona gép keresetet vitt haza udvarába... Törvényeink szerint azt a földtu­lajdonost, akinek cséplőgépe,' ele. mi, vagy gépi erővel hajtott mun­kagéppel rendelkező ipari' üzeme — malma, darálója, olajütője — van, vagy volt 1948 elölt, továbbá, akinek üzlete vagy kocsmája van, vagy volt és emellett földje is vaui: kuláknak kell tekinteni ab. ban az esetben, ha a földterület kataszteri tiszta jövedelme elén, vagy meghaladja a 100 aranyko rónát. Kuláknak kell tekinteni és fel kell venni a kuláklistára minden olyan kizsákmányoló!, aki bár nem' esik az előbbi meghatározá­sok, tehát a kát. holddal vagy aranykoronával pontosan megál­lapítható kuláikhafár alá, de túl­nyomórészt kizsákmányolásból él vagy él és nem a maga vagy csa ládja kétkezi munkájából. Számos község végrehajióbizotlságában sokait vitatott kérdés volt: kulá: nak lefciaüendc-e az a termelő, ak annakidején cselédeskedett, „sze- gény ember gyermeke volt“, — „pusztán nőtt fel“ s közben annyi­ra megtollaiSodo.lt — bar ácsol ás­sál, iga- és veíőmaguzsorával vagy egyéb uton-módon —, hogy ma vagyona jóval „felüti" a 350 aranykoronát? Ezek is kulákok. Csiak azok nem helyeslik ezt a döntést, akik nem marxisták és nem értik világosan a kisparaszti gazdaságon, a magántulajdonon alapuló mezőgazdaság fejlődési 'törvényét, amelyet Lenin úgy fe­jezett ki: - a kisüzem állan­dóan, minden nap, minden órában ösztönösen és tömegesen szüli a kapitalizmust, a burzsoáziát". Rákosi elvtárs pár évvel ez előtt egyik beszédében arra hivía fej a figyelmet, hogy „mindenki pon­tosan tudja, ki a kulák falujá­ban". Mindenki portosan tudja, ki tartott cselédet, ki kupeckedik, spekulál, ki az uzsorás, — ki a kizsákmányoló. Amikor és ahol a helyi tanácsok az utóbbi hetekben ennek gondosabban utánanéztek és alaposabban szemiigyre ve'ték a kulákok múltját — be is ig3 zolódott. Kiderült, hogy jóval több a kulákok száma, mint araeny nyit eddig nyilván1 ártották- ★ A fent közölt sorok „A kulák igazi■ arca" című, most megjelent brosúrából valók. Pártszerveze­teink széles körben (erjesszék ezf a brosúrát nemcsak a párttagok, hanem minden dolgozó paraszt közölt is. ★ MELLÉKLET FENTI CIKKÜNKHÖZ Levelet kaptunk Szitkovics Kálmántól Ká­nyavárról. Ebben.eddig nincs is semmi különös, hiszen naponta sokan keresik fel írásaikkal a szerkesztőséget. Ez a. levél azonban nem olyan volt, amilyeneket általában küldenek nekünk. Nem a község életéről, munkájáról, eredményei­ről szólt, hanem azt szerette volna bebizonyí­tani neknünk Szitkovics Kálmán, hogy tévedésből irtunk róla a Zala február 5-i számában úgy mint kulákról. Bizony, kissé kellemetlen érzéssel olvastuk az első sorokat. Hiszen előfordult már, hogy téves, helytelen információ folytán nem helytálló adatok is meglátták a nyomdafestéket, de ez több oldalról ellenőrzött anyag volt hát nem tudtuk hirtelen, vájjon hogyan csúszhatott bele a hiba. Szerencsére nem tartott sokáig ez a kelle­metlen érzés. A tizedik sorból már kilógott a lóláb. Szitkovics ur mosakodott. íme, néhány idé­zet a leveléből, hogyan akarta bebizonyítani ár. tatlanságát, „becsületes dolgozó“ mivoltát. „...csak 2 hold, 547 öl földem van“ — írja levelében. Nézzük csak a beadási könyvecskét, itt az áll: „Felszorzott terület: 4 hold 1579 öl“. — Ejnye, ejnye Szitkovics ur,— csóváltuk meg a fejünket, amikor összehasonlítottuk a két számot. Ilyen könnyen ellenőrizhető adatban aztán mégis­csak merészség hazudni. Persze, ez a 21 öl hí­ján 5 hold föld még nem tenné Szitkovics Kál­mánt kulákká, de nézzük tovább a levelet: ....teherautóm nemcsak volt, hanem még most is megvan“. Ez bizony már nyom valamit a lat; ban, állapítottuk meg, ele ezzel még mindig nem volt befejezve a valamikori vagyon felsorolása, így szól néhány sorral lejjebb az egyik mondat: „Nem volt röfösüzletem, csak szatócsüzletem és korcsmám.“ Persze ezen nincs is értelme vitat­kozni, hogy röfösüzlete volté, vagy „csak“ sza­tócsüzlete, az már az eddigiek alapján is köny- nyen eldönthető, hogy akinek közel öt hold földje, teherautója, korcsmája és szatócsüzlete volt: aa kulák. De a levélbeni felsorolás még mindig nem ért véget. Úgy látszik, Szitkovics ur kevésnek ta. lálta az eddigi „érveket“ annak bizonyítására hogy öt tévedésből emlegettük kulákként, ezért még elárulta azt is, hogy volt még nekik mind­ezen kívül két falusi házuk. Az utolsó és legfőbb „érvet“ ezutánra tarto­gatta a levél írója. Nézzük csak szószerint: ,‘,A teherautóból, korcsmából, szatócsüzletből meg­élni nem tudtunk, ezért 1937-ben csináltunk egy szikvizgyárat.“ ­Ez az, amire az ember nem tud mást mondani, csak annyit, hogy pofátlanság. Hány tiz_ és tíz­ezer család volt a felszabadulás előtt ebben az országban, melyeknek egy darab földjük nem volt, vagy esetleg 1—2 holdon tengették az életü­ket és erre le meri valaki ma írni arcpirulás nél­kül, hogy nem tudott megélni közel öt hold föld­ből és három iparból 1937-ben, a kezdődő háborús konjuktuna idején, hanem „kénytelen“ volt még egy szikvizgyárat is csinálni, hogy valahogyan eltengesse magát. A szikvizgyár nem ars • lett neki, mert nem tudott megélni, — mert ha olyan szegény, akkor egyáltalán miből lett volna pénze rá —, hanem azért, hogy még többet ha­rácsolhasson össze a falúsi dolgozóktól. Megesik néha, hogy a puska visszafelé sül el. Szitkovics Kálmán azt akarta bebizonyítani le­velében a szerkesztőségnek, hogy nem kulák, ugyanakkor most a megye minden dolgozója elölt bebizonyította, hogy; kulák.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents