Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-15 / 39. szám

riLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XX. évi. 39. szám Ara 5Ö fillér. 1953. február 15. Vasárnap. Becsehély versenyfelhívása Zala lövőhöz és u megye valamennyi községéhez Tovább erősödik a szövetkezeti mozgalom Zalaistvándon A nagykanizsai járási kuli árverseny bemutatója Galambokon AZ STOP ZALAMEGYEI pARTBIZOTTSÍOÁMK NAPILAPJA A jugoszláv hazafiak harcolnak Tito—Rankovics klikkjének fasiszta rendőrrendszere ellen Az áruló, népéllenes politikát foly­tató fasiszta Tito—Rankovics-klikket gyűlöli a jugoszláv ncp. Ez a klikk állandóan fokozza vadállati, fasiszta rémuralmát, hogy hatalmon tartsa magát. Rankovics, a jugoszláv nép hóhéra kijelentette, hogy 1950-ben 300 ezer jugoszláv állampolgár ellen hoztak bírói ítéletet. Tito főügyészségének jelentése szerint Jugoszláviában 1951- ben lényegesen nagyobb volt a bíró­ság által elítélt és a letartóztatott személyek száma, mint 1950-ben. 1952-ben tovább fokozódott a ti- to'isták vadállati terrorja. A Títo- f éle fasiszta törvényszékek naponta ítélnek jugoszláv hazafiakat halál- büntetésre, kényszermunkára, bebör­tönzésre és más büntetésekre; az 'UDB Gestapó-hóhérjai ítélet és tör­vényes eljárás nélkül ezrével vetik gyüjtőtáborokba a jugoszláv nép leg­jobb fiait. A leszkováci fasiszta tör­vényszék nemrég halálraítélt hét ha­zafit, aki azért harcolt, hogy Jugo­szlávia megszabaduljon az imperíá lista rabságból. A pécsi titoista tör­vényszék négy hazafit halálra, hetet több évi kényszermunkára ítélt. A zajecsari megyei törvényszék külön­féle büntetésekre ítélt 17 hazafit,-töb­bek ellen halálos ítéletet hozott. A pancscvoi megyei törvényszék több évi kényszermunkára ítélt 20 parasz­tot, akik a fasiszta Tito-rendszer el­len harcoltak. Ezek nem magukban álló tények. Nap-nap után hull Ran­kovics hóhérainak kezére a jugoszláv nép legjobb fiainak és leányainak, Jugoszlávia szabadságáért és függet­lenségéért harcoló hős hazafiaknak vére. Hogy a fasiszta terror milyen mé reteket öltött Jugoszláviában, meg­mutatkozik , abból a tényből, hogy jelenleg több mint 250 ezer jugo­szláv hazafi sínylődik gyüjtőtáborok- ban és börtönökben. A Dalmáciában lévő ,,Go!i Oto-k‘'-gyüjtőtábor világ­hírűvé vált Rankovics pribékjeinek vad kegyetlenkedései révén. Épp oly hírhedt, mint a makroniszoszi tábor Görögországban, vagy Kocsedo-szige- te Dél-Koreában. És Jugoszláviában tucatjával vannak a „Goli Otok"-hoz hasonló táborok. A jugoszláv dolgozók eredménye­sen meghiúsítják a titoisták háborús előkészületeit. Megakadályozzák, hogy az országba hadianyag érkezzék Titock amerikai gazdáitól és meg­gátolják a hadiipari nyersanyagok ki­vitelét Jugoszláviából. A hazafiak gyakran kisiklatják a hadianyagot szállító vonatokat és felgyújtják a hadianyagraktárakat. A titoisták terrorcselekményeik segítségével sem kényszeríthetik a munkásokat arra, hogy erődítmények és a háb-orus előkészületeket szolgáló más 'katonai létesítmények építésén dolgozzanak. Erre a munkára egyre gyakrabban kell katonai egységeket felhasználniuk. A törvényszéki terror nem rettenti meg azokat, akik a fasiszta rendszer ellen harcolnak. A jugoszláv hazafiak a törvényszéki eljárások során lelep­lezik a Tito-bandát és népellenes politikáját. A belgrádi „Neimar* építőipari vállalat egyik munkása, Alois Bakar nyíltan kijelentette Tito-féle törvényszék előtt: ,,A mi országunkban éhség és rabság ural kodik.” A hazafiak egy csoportja, élén Handi Gruddal, kijelentette pristini törvényszék előtt: „Amíg élünk, sikraszállunk Tito elleti. És ha szabadonbocsátanának minket, újból harcolnánk az ellen az áruló kutya ellen.-- A Tito-fasiszta törvény székek és az UDB Gesetapo-szervei előtt gyakran láthatjuk a jugoszláv hazafiak ilyen hősies viselkedésének példáit. ' Tito réndőrterrorja egyre tehetet­lenebbé válik a dolgozók harcával szemben. Erről fényesen tanúskod­nak az egyes köztársaságokban 1952 decemberében megtartott helyi vá­lasztások. A titoisták a helyi szervek meg­választása előtt minden választókör­zetben gyűléseket és küldöttválasztó konferenciákat rendeztek, de a vá­lasztók bojkottja következtében sok helyen többszöri összehívással sem sikerült a gyűléseket, megtartani. Ez történt Belgrádiban és sok más he­lyen Szerbiában, több megyében Csernagorábani és Horvátországban. . Tito sajtójának nyíltan be kellett ismernie, hogy a néptömegek sok válasziógyülésen elvetették a Tito- féle jelölteket, s a saját jelöltjeikét vették fel a listába. Ez történt Dalmáciában a mekarszkai, benko- vácsi, zadari, Boszniában a klucsi, boszanszko-hovoi, dvornicski és ban- jalukai, Horvátországban -a delnicsi, rjecskai, viroviticai és más járások­ban. A Tito-klikk különböző fasiszta módszereket alkalmazott, hogy biz­tosítsa a választásokon a saját jelölt­jeinek bekerülését és megakadályozza a maga számára nem kívánatos sze­mélyek megválasztását. Módszerei közé tartozott a terror, hamisítás, az ellenfelek szavazatainak megsem misitése, stb. Ott, ahol a titoisták terrorral, vagy más eszközökkel nem akadályozhatták meg a nép képvi selőinek beválasztását a helyi ha talmi szervekbe, a dolgozókat kény szermunkára, vagy katonai szolga latra hivták be. Hogy a választók kényszermozgósitása milyen mérete két öltött, abból is látható, hogy a titoisták saját beismerése szerint egyedül Horvátországban 219.85Ö választót hívtak be. A titoistákon azonban ezek módszerek sem segitenek. A néptö megek sokhelyütt kidobták Tito janicsárjait a helyi bizottságokból és a saját igazi képviselőiket válasz tották meg. A néptömegek válasz­tási harcának megközelítőleg pontos képét kaphatjuk a horvátországi vá­lasztási eredményekből. Mile Po csúcsa, a Tito-féle „népfront" egyik horvátországi vezetője a „front" plé­numán tartott beszámolójában nyíl­tan beismerte, hogy a választásokon sok titoista politikus megbukott, köztük öt országgyűlési képviselő. A jugoszláv dolgozókat eltölti az az elhatározás, hogy megdöntik Tito Rankovics fasiszta klikkjének ural­mát, biztosítják hazájuk szabadságát és függetlenségét. 1 Magyar-Szovjet Társaság II. országos kongresszusának tanácskozása Közel nyolc esztendeje hozta el a diadalmas Szovjet Hadsereg né­pünknek a szabadságot, amelyért hosszú évszázadokon át harcoltak legjobbjaink. A szovjet és magyar nép test­véri barátságának hű harcosai, a Magyar-Szovjet Társaság hatal­mas táborába tömörült magyar dolgozók küldöttei, szombaton a budapesti EFEDOSz.székház kon- gresszusi termében gyűllek egybe, hogy a közeledő évfordulót is ün­nepelve, az MSzT II. országos kongresszusán megvitassák, hogyan értékesíttették a Szovjetuniótól ka­pott tanácsokat, mit tette]„• és mit kívánnak tenni a magyar.szovjn barátság további erősítése terén. A kongresszusom mintegy 500 sza­vazati és 200 tanácskozási joggal rendelkező küldött jelent meg. El­küldte képviselőit a hős szovjet nép, eljöttek a testvéri népi derno. kráciák és több kapitalista ország dolgozóinak küldődéi is­Az elnöki emelvényt, és a termet köröskörül virágok, jelmondatok dí­szítették, Az emelvény hátterében, zászlóerdő kiöl övezve, Lenin, Sztá­lin és Rákosi elv társak hófehér mellszobra volt látható. A küldöttek lelkes hangulatban, énekszóval vár. iák a kongresszus megnyitását. A kongresszus, clsönapi tanács­kozásán megjelent Révai József elvtárs. népművelési miniszter, nács elnökhelyettese, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá. gának tagjai, Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Rónai Sándor elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés . elnöke, Er­dei Ferenc földművelésügyi minisz. tér, Darvas József közoktatásügyi miniszter. Megjelent a kongresszus elsőnapi tanácskozásán J. D. Ki- szeljov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Kilenc óra előtt néhány perccel csendültek fel a 1 eremben a ma­gyar és szovjet Himnusz hangjai, majd Erdei Ferenc, ä Magyar- Szovjet Társaság elnöke, földmű­velésügyi miniszter üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a kongresszust. Beszédében hangsu. lyozta, hogy a kongresszuson a szovjet-magyar barátság újabb ereje bontakozik ki. Olyan felada­tokat keU kitűzni, amelyek népün­ket az elszaki'iihatatlan barátság szálaival összekapcsolva vezeti a nagy Szovjetunióval közös utón, a béke u'ján. Erdei Ferenc beszéde közben többizben lelkesen éltették a kül­döttek Sztálin és Rákosi elvtársa­kat. A diszelnökség és elnökség megválasztása, valamint a mandá. lumvizr-jgáló és- jelölőbizottság meg­választása után Kelen Béla elv- társ, az MSzT főtitkára tartotta Kiss Károly elvtárs, a mimsztería- meg beszámolóját. Kelen Béla elvtárs beszámolója KIVÁLÓ KISIPARI SZÖVETKEZET Az egervári Vegyes Kisipari Szövetkezet az elmúlt évi jó mun­kája, eredményeként elnyerte a. „Kiváló kisipari szövetkezet“ ói­mét. A z ünnepélyes közgyűlésen rész tvett Rucska János elvt árs, a Zala megyei KJSZöV elnökt*. Rucska elvtárs beszédében clmon. flotta, hogy az egervári KSZ az elmúlt negyedévi tervét 165 szá- */alókra teljesítette. Jó munkájáért váüdorzászlót kap és több dol­gozót; pénzjutalommal tüntetnek ld. Az ünnepélyes közgyűlés han. gulata és n dolgozók lelkeisettőite bi ztositéka lesz munkánk további, mégjobb elvégzésének. (Balaskó István) Beszéde elején a főtitkár rá mutatóit arra, hogy a' Magyar- Szovjet Társaság II. országos kongresszusa olyan időben ült ösz- sze, amikor a Szovjetunió dicső kommunista pártjának XIX. kon­gresszusa. után világosabbá vál talk a feladatok minden békesze­rető ország, mindenegyes békesze­rető ember számára. A békéért küzdő egyszerű embe­rek százmilliói megtanulták, hogy a XIX. kongresiszüs óta eltelt idő eseményei mindenben igazolták Sztálin elvtárs és a XIX. kon­gresszus megállapításait. E négy hónap alatt az amerikai imperia listák fokozták az uj háború ki­robban' ására telf erőfeszítéseiket. E négy hónap nemzetközi ese­ményei azonban mást is igazoltak- Azit a sztálini megállapítást, hogy a kapitalista országok ellentétei, ezek »a mélyben ható erők“ ..meg fogják szabni az események mene. lét“. Dulles nyugateurópai, Chur­chill amerikai látogatása azt mu­tatta, hogy nemcsak a népek, ha­nem már a burz-soá kormányok is kezdenek szembekerülni az ameri. kai diklátumpolitikáVal. A tőkés országokban nő és terjed az ellem állás a háborús politikával szem­ben. Ennek a növekvő békekam­pánynak világraszóló tüntetése volt a népek bécsi kongresszusa. Ezután arra mutatóit rá Kelen elvi ars, hogy a XIX. kongresszus meggyőzően mutatta be a soknem zeliségti szocialista szovjet állam megnövekedett politikai egységét, katonai erejét, a Szocialista nép­gazdaság példa nélkül álló fejlődé, sét és a •' szovjet nép anyagi és kulturális színvonalának szakadat, lan emelkedését. A kommunizmus építkezésének sztálini utján járva a szovjet nép i tudomány és technika fejlődésé nek uj korszakát nyitotta meg. A kommunizmus hagy építkezé­seinek eredményeként megvalósul a világ első nagyfeszültségű villa, mösenergia-hálózata, amely átfog­ja a Szovjetunió óriási területét, t összekapcsolja valamennyi'hő-- éá vizierőművét. A szovjet nép forró szeretető hazája, pártja, Sztálin elvtárs iránt, a biztosíték arra, hogy a XIX. kongresszus ragyogó célkitű­zései, a kommunista társadalom felépítése, a Szovjetunióban győ­zelmesen megvalósul. Mialatt, a kapitalista világban az egyes országok közt egyre mélyül, nek az ellentétek, azalatt a szocia lizmus és a -demokrácia táborában a nemzetek között q tör!énelemben eddig ismeretlen uj viszony jött létre. Ujlipusu baráti kapcsolat ez, amely minden egyes állam szu­verén jogainak és függetlenségé­nek megőrzésén, a kölcsönös együttműködésén és segélynyujtá. son alapszik. Elvíársak! Ilyen uj, baráti vi szony köti. Össze a mi hazánkat is ■a Szovjetunióval. Február 18-án ünnepeljük a magyar-szovjet barát sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megköté­sének ötödik évfordulóját. Ez szerződés népünk .szabadságának és felemelkedésének biztosítéka. Kelen Béla elvtárs ezután a társaság propaganda és agitációs munkájáról számolt be. Elöadásos propagandánk sokat fejlődött az elmúlt évek alatt mondotta a többi között. — Mig 1951-ben 23.854 előadáson 1 millió 579.000 hallgató vett részt. 1952- ben 38.224 előadáson 2,314.000 hallgató jelent meg. Eredményes, a kommunizmus épitését, a szovjet emberek életét ismertető, szemléltető agitációs tevékenységünk. A kis, közép- és nagykiállitások, képhiradók és vitrinsorozatok szemléltetően ran. tátják dolgozóinknak a szocializ. mus hazáját. . A szovjet példa követését és a Szovjetunió konkrét megismerő- sét az orosz nyelv elsajátításával lehet legjobban meggyorsítani. Az eredeti orosznyelvü kiadványok iránti érdeklődést mutatja, hogy ia szovjet újságok és folyóiratok megrendelése 1949-hez viszonyít­va megötszöröződött, az orosz nyelvű szak- és irodalmi könyvek megrendelése, illetve vásárlása tízszeresére emelkedett 1947-töl 1952-ig. Népünk kulturális szín­vonalának emelését segíti az orosz nyelv tanulása. Jelenleg az MSzT orosz nyelv- tanfolyamainak szánra 3600, ame. lyieken 45 ezer hallgató vesz részt. Az ipar területén agitációg és propagandamunkánk legfőbb tar­talmát a fejlett szovjet munka- módszerek ismertetése jelentette. Megállapíthatjuk, hogy a párt és a szakszervezetek munkáját segitve, társaságunk is hozzájá­rult a szovjet sztahanovista mód. szerek népszerűsítéséhez cs el­terjesztéséhez s ezen keresztül népgazdasági tervünk teljesíté­séhez is. A' mezőgazdaság területén az MSzT tevékenysége elsősorban a termelőszövetkezetiek fejlesztésé, re és megszilárdítására, a fejlett szovjet agrotechnikai és. zootech- nikai módszerek bevezetésére irá­nyul. Nagy segítséget nyújtott eb. ben a munkában mindenekelőtt az, hogy három magyar parasztkül­döttség járt a Szovjetunióban és két szovjet kolhozküldöttség láto­gatott el hazánkba. Az elmúlt évben a szárazság és a fagykár ellenére kimagasló eredményeket tudtak elérni azok a termelőszövetkezetek, amelyek felhasználták a szovjet kolhozpa­rasztok tapasztalatait. Beszámolt ezután arról, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fej­lesztésében jó munkát végeztek az MSzT-szervezetek. Kelen Béla elvtárs ezután be­szélt arról a segítségről, amelyet az élenjáró szovjet tudomány és művészet nálunk járt képviselői nyújtottak a magyar értelmiség­nek, majd igy folytatta: Kötelességünk népünket a ha­za szeretetére és védelmére ne­velni, mert hazánk határán lesel­kedik az amerikai imperializmus balkáni bérence, a fasiszta Tito- elvetemült kémbandája, amely kalandor terveket eszelt ki ha­zánk kirablására, népünk hatal­mának megdöntésére és a ma­gyar-szovjet -barátság megmérge- zésére. A továbbiakban ismertette az MSzT előtt álló feladatokat. Ezek: a társaság társadalmi befolyásá. nak szélesítése, tagságának növe­lése. a társaság tagságának tömeg, méretű aktivizálása a szovjet ta­pasztalatok terjesztésére, átvéte­lére és alkalmazására. Befejezésül hangoztatta: — A Magyar-Szovjet Barátság Hónap, ja nagy lehetőséget ad társasa- gunknak munkája továbbfejlesz­tésére, dolgozó népünk Szovjet­unió iránti szeretetének és barát, ságának fokozására. Kelen elvtárs beszámolóját többször szakiiotta félbe taps, majd 'megkezdődött a vita. Né­hány felszólalás után az elnök a jelenlévők nagy lelkesedése köz­ben jelentette be: a következő fel­szólaló Révai József elvtárs. nép­művelési miniszter. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents