Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-11 / 35. szám
A uagykuiiizsai Hyet városi ó vodáról Múlt év március elején nyílt meg a ligetvárosi óvoda. Megnyitása szükséges volt az olt lakó gyermekek egészséges fejlődése és nevelése szempontjából. Az óvoda társadalmi utón, legnagyobbrészt a szülök lioszájáru. .hsával, nyílt meg. A szülök belátták hogy ilyen intézményre itt Liget városban, is feltétlenül szíik ség van. A párt és városi tanács adta az óvoda felszerelését tüke- lö.t, a játékokat, stb. Alig egy éves működése alatt az óvoda mindenben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A kis), gyermekek szorgalmason járnak az óvodába, ahol szeretetteljes gondozást napnak, hazafias nevelésben részesülnek és megkapják az iskolára való előkészítést is. Az óvónő és a dada, lelkiismeretes munkát végeznek. Minden idegüket a gyermekek között töltik. A szülök is mindenben segítségükre vannak, támogatják őket munkájukban. Az óvoda belseje is hozzájárul ahhoz. hogy a gyermekek jól érezzék ott magukat. A gyermekek lelkületéhez, életkoi áboz ah kalmiazkodó kedves képek díszítik .a halakat és segítik a gyermekek értelmi fejlődését. Most ar. ról beszélgetnek a ligetvárosi szülök. hogy az óvoda hamarosan napköziotthonnal, is bővül. Bi. , zunk abban, hogy a párt és a városi tanács ismét segítségünkre lesz. Tófalvi István MÁV esztergályos JJj könyvek DaszJccdov: AZ ÉN FÖLDEM' Sztojan Daszkalov, a neves bolgár. iró elbeszéléskötete három elbeszélés:'tarlalmaz., Tárgyuk a felszabadulás utáni bolgár falu éle le, a szocialista átszervezés során v felmerülő problémák. Egyik elbeszélés bemutatja, milyen vívódásokon, nehézségeken megy keresztül a bolgár középparaszt, amig teljes szivvcl-lélekkel a kollek'iv .gazdái, kodás mellé áll. A másik írás hőse egy' ügyefogyolí tudósember, 5ki úgy érzi, semmi kapcsolata nincs a dolgozó tömegekkel, s egy falujárás alkalmával kerül közel hozzájuk s jön rá, mi a feladata a kommunista értelmiségnek az ország szocialista építésében. A harmadik 'elbeszélés azokról a -.feles, leges emberekéről szól, -akik minden erejükkel hátráltatni igyekeznek a szociális'a társadalom fejlődését. Élő emberek tipikus ábrázó, fása jellemzi Daszkalov Írásait. Hú mos György: HARCOK ÉS HARCOSOK A kötet 18 irodalmi riportot tartalmaz. Az iró a .-napi" aktualitásokat idótáílóan riportformába önti. Úgy beszélget riportjai ..hőseiével, hogy azok valóban hősökké magasodnak. Az egyszerű hídépítő munkás szavain keresztül megelevenednek raz egész épülő ország hősi munkateljesítményei a .Ko'-suth-hidról • szció riportban. Egy meggyilkolt .szovjet katonáról szóló visszaemlékezésében a felszabadító szov-jct nép és a felszabadított magyar nép testvéri. viszonyát festi meg a szerző. -A hegedű* című riper ban a tegnap és a ma éles. erőteljes kontrasztja mutatkozik meg. A. koreai, vietnami riportok elő. eleven emberekről szóló löriéretek, melyek meleg lesívén érzést fakasztanak- A. magyar néphadsereg életéről szóló beszámolók is hite.le.seg, életszernek. APRÓHIRDETÉS A'OTORSZi.Rl l.ö 'szakmunkásoUnt keres Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Zalaegerszeg. 125-OS Csepel, első teleszkópos prima állapotban fiadó. ugvanoti egy női kerékpár is. érdeklődés Söjtör, 227 Miatt. (22) ZALA A Magyar Dolgozók Farija Zala megyei líízoU-ágúnak I a pl a — Felelős szerkeszlri és kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lalos. utca 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széclienyl-tér <1. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda ipari Vállalatnál Szómbaihely. Kn.ísiilb i iutca 6. Telefon: 75. — Felelős verelő: Hofmann Miklós. Síi útra lépett Zalabér dolgozó parasztsága HA KÉT ZALABÉRI DOLGOZÓ ezekben a februári napokban szó. ba elegyedik egymással, az első. vagy második mondatnál már feltétlenül a szövetkezeti gazdálkodásnál tartanak. Sokszor leirt — és talán egy kissé már el is koptatott szó az, hogy: megmozdult a föld. De Zaiabéren ez a szó most eredeti értelmében jelenik meg. Két hé,t alatt több száz apró, kisebb-nagyobb nadrágszijparcell. la mozdult meg, hogy a mesgyéket eltüntetve hatalmas táblákká‘olvadjanak öf-s.zc, ahol nem kell majd minduntalan forgolódnia a gépnek, hiszen a. ma már közel 700 holdas szövetkezet földjein megnyílik a. legtágabb lehetőség az emberi életet szebbé, könnyebbé tevő gépi munkára. A fejlődést talán néhány szám. adat jellemzi legjobban. A zala- béri Vörös Csillag tszcs 1949 szeptemberében alakult. 13 család 18 tagja kezdte meg 120 hold földön g. közös munkát, 1953 február 7-én 140 család körül tartottak és földterületük majdnem elérte a 650 holdat. Pontos számokat nem is lehetett feljegyezni, hiszen a szövetkezet régi és uj tagjai, a népnevelők egymásnak adták a kilincset a pártirodába, mindig újabb és újabb aláirt belépési nyilatkozatokat hozva magukkal. Közisiríert dialektikus tétel igazolódott be Zaiabéren: az apró mennyiségi változások hirtelen, robbanásszerű minőségi változást hoznak magukkal. Ebben a községben sem inmgától született meg a dolgozók hirtelen fordulata a a szövetkezeti gazdálkodás felé. Sok, igen sok igaz , embernek a mindennapi. sokszor talán alig észrevehető szívós, kitartó munkája hozta magával a változást. Rengeteg nehézséget, akadályt, megnemértést kellett legyőznie a szövetkezeti csoport kommunistáinak, vezetőinek, mig eljutottak a jelenlegi eredményekhez. ÁLLATÁLLOMÁNYUK szinte említésre sem volt méltó az alakuláskor. Az állam azonban rövidesen segített. 20 darab tehénből álló törzset kaptak, száz darab sertést szerződésileg lekötöttek hizlalásra. így indultak. Ma 53 darab szarvasmarhájuk van, 10 darab ló. 20 anyakoca, 80 darab süldő, valamint szopós malacok. A.z állatállományba per. sze nincs még beszámítva, amivel az elmúlt két hét alatt belépett 125 család gazdagította a közös V3 gyónt. A. sok kezdeti nehézség ellenére 1950-ben gazdag termést arattak. Szépen részesültek a tagok. A község egyénileg dolgozói tán jobban várták az első gazdasági • év végét, mint a csoport tagjai. Felfigyeltek az eredményre és bár a népnevelömunka gyenge volt, mégis akadtak belépők. Ek. kor választotta a közös gazdálko. dás útját Ferencz József elvtárs aki legpéldásabb gazdái közé tartozott á falunak. Neve mindig a begyűjtésben élenjárók - között szerepelt. Jutalmat is több ízben kapott a jó beszolgáltatásért. Igen megnőtt a csoport tekintélye akkor is, ■ amikor a b.első fegyelem megszilárdítása érdekében kizárták • a szövetkezetből Jordanícs Mihály volt nyilas párt. szolgálatost. Jordanícs házsár- tcs, zsörtölődő ember volt. Sokat kötekedett' a csoport tagjaival. Nem szerették sem a szövetkeze, tiek, sem az egyéniek. A nem odavaló kizárása tovább erősítette a Vörös Csillagot. Uj. becsületes emberek léptek a helyébe. A kizárás utáni napokban irta alá a be. lépési nyilatkozatot Korcz János 6 holdas dolgozó paraszt és még egy család. POLITIKAI OKTATÁS kezdettől folyt a csoportban. A tanulás fokozatosan öntudatosab- bá, fejlettebbé tette az embereket. Megtanulták, hogy nem szabad elzárkózniok az egyéniektől. Ä1-. landóan népszerűsíteni kell a közös gazdálkodás előnyeit. Németh József elvtárs, a szövetkezeti csoport egyik alapitó tagja valóságos kisgyüléseket tartott vasárnapon, ként az egyénileg dolgozóknak. Nem csüggedt el. amiért egyik napról a másikra nem születtek uj belépések. Hogy munkája mit jelentett hogy az eredményes volt. az most látszik meg Zaiabéren, ezekben a napokban. A politikai oktatás eredményezte, hogy fokozatosan javult a munkafegyelem is. Hibák ugyan még vám k ezen a téren, de a további jo munka meghozza a maga gyümölcsét. A tanulás eredménye igen szépen mérhető le Aczél Anna elvtársnönél, a csoport jelenlegi párttitkárán, Ugyan 1951-ben is kitett magáért, mert 160 munkaegységet szerzett, de 1952-ben már annak ellenére is elérte ta 160 munkaegységet, hogy időközben három hónapos kiesése volt. mert pártiskolára vitték. Meglátszik a politikai oktatás' eredménye Illés Gizellán is. aki sokkal fegyelmezettebben, sokkal jobban dolgozik, amióta szemináriumra jár. , Az oktatás minősége is sokat változott az elmúlt év óta. Tavaly nyolcan-tízen, de sokszor még ennéi is kevesebben vettek csak részt egy-egy szemináriui- món., Ma már a pártszervezet jobban felismerte a tanulás jelentőségét, állandóan harcolnak a jlemorzsólódáT ellen. Lényegében meg« is szűnt a hiányzás és legfeljebb igazoltan maradnak távol. Propagandistájuk: Nagy Lajos elvtárs, a járási tanács dolgozója igen alaposan készül fel az- oktatásra. Szeretik öt a csoport tagjai és szívesen tanulnak tőle. Most, a felfejlesztés idején aigitá. ciós munkájukban igen nagy hasz. nát veszik például annak, hogy elméiyülten tanulmányozták az SzKP XIX. kongresszusának anyagát. A népnevelőket az érvek sokaságával látta el Malenkov elvtárs kongresszusi beszámolója. Bátran fel is használják e?-t az anyagot agitáciőjukban. Ismertetik a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságának eredményeit.. és úgy mutatják ezt be, mint a mi dolgozó parasztságunk jövőjét, ISMERTETIK A NÉPNEVELŐK 0. szövetkezet előtt álló lehetőségeket, közben nem hallgatják el a meglévő hibákat sem. Elmondják, hogy a 16 holdas öntözéses kérészéiből 63.000 forintot vettek be. Ezt a felfejlödés előtti terv szerint 30 holdra akarták kibővíteni. (Most valószínűleg még na. gyobb lesz.) Elmondják, hogy még ez a kisiétszámu, munkaerőhiánnyal küszködő csoport is ilyen jövedelmet vett be a kertészetből. ugyanakkor, ha .azt megfelelően kibővítik, az uj belépőkkel biztosítják a munkaerőt akkor >az idén többszörösét kereshetik meg a kertészetből, mint tavaly. Nem hallgatják cel. hogy nehezen dolgoztak, mert kevesen voltak a sok földhöz, de még igy is szépen részesedtek és a beszolgál, tatás teljesítése mellett még arra is telett, hogy 116.000 forint- adósságukat majdnem -teljes egészében rendezzék. Beszélnek az uj agrotechnikai módszerekről, a keresztsoros és négyzetes vetésről, pótbeporzásról, műtrágyáról, elöhántós ekéről, a hatalmas gépi segítségről, ami szebbé, boldogabbá -teszi miajd életüket. A szövetkezet pártszervezete ezekben a napokban minden reggel rövid megbeszélésre hívja össze a népnevelőket. Itt beszámolnia k egymásnak munkájuk eredményeiről, az esetleges nehézségekről. Megkapják az uj agitációs érveket. Mindennap fxiss érvekkel felfegyverkezve indulnak harcba a szövetkezeti község megteremtéséért. Egy ilyen megbeszélésen mondta el az egyik népnevelő, hogy Gyalókai József, 14 holdas középparaszt, szívesen belépne, de azt mondja: megvárja előbb az aratást. A pártszervezet úgy határozóit, hogy Gyalókai Józsefet elviszik látogatásra a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezetbe, Az eredmény az lett, hogy a látcghtás után Gyalókai József agy döntött, mégsem várja meg az aratást. Azon nyomban aláirta a belépési nyilatkozatot. Nagy elhatározások, nagy tét. tok születnek, érlelődnek Zaiabéren. A munka, ©mit 1949 szeptemberében 13 család (megkezdett és szívósan, kitartóan, az akadályokat leküzdve folytatott, most ezekben a napokban hozta meg az igazi gyümölcsét. Zalabér vég. leg szakit a múlttal, az ósdival, az elavulttal: Zaiabéren uj igazi élet van születőben. Baloghi Zoltán Az „Állami Áruház“ napi háromszori bemutaíásbaD A zalaegerszegi moziban, a mo- zilálogató közönség kívánságára február 11-:,ől, tehát a mai naptól kezdve napi háromszori előadásban, mutatják be az ..Állami Áruház“ cimli filméi. — A LENGYEL NÉPKÖZT AR. SASÁG minisztertanácsa a na_ pókban tárgyalta az 1953. évi népgazdasági tervet. Az egyes felszólalók hangsúlyozták, hogy minden érőt mozgósítani kell az 1953. évi népgazdasági terv teljesítésére. m o ä a Zalaegerszeg február 5—15 ÁLLAMI ÁRUHÁZ Nagykanizsa, február 5—11 NINCS BÉKE AZ OLAJFÁK ALATT Helyi eiejazitás Nyomdahiba folytán a Zala feb. ruár 8-i számában megjelent .-Intézkedjen a nagykanizsai- városi tanács a munkaruhák ügyében“ című cikkben értelemzavaró elirás 'löttént. Az utolsó bekezdés helyesen igy hangzik: — A városi 1a. nács feladata, hogy a dolgozókra nézve hátrányos intézkedésben sürgős és igazságos döntés hozzon. — KILENC nyiigalnőniécországl tenyerest Jól’ohema japán kikötőben elhagyta a Berenfels nevű 7000 tonnás teherhajó fedélzetet. tiltakozásul amiatt, hogy hajójukat hadianyag- szó Ilit ásva használják fel a koreai agressziói csapatok számira — AZ. OLASZ GÁZGYÁRI munkások sikeres bérharcot vívtak. Hosszas harccal elérték, hogy a munkáltatók 5—9 százalékkal emelik a gázgyári munkások bérét. \ Február 11-tői uj tavaszi menetrend a légiforgalomban 09.35 i NAGYKANIZSA <• os, ,15 10.15 c Pécs i 08, .30 10.3(5 i Pécs é 08. 20 11.30 é Budapest i 0”. 20 Felvilágosítás, helyfoglalás jegyeladás, ártifelvétel MASZOVLET UTAS- ÉS ÁRUFORGALMI IRODA Sztálin iit 3. Telefon: 15—í)0. Zuta megye jár sadat mi-néprajsi gyűjtőinek értekezlete Vasárnap délelőtt Zalaegerszegen a járási kul urház kistermében jöttek össze a megye lársadal- minéprjjzi gyűjtői, hogy megbeszéljék azokat a feladatokat, amelyeket végre kell hajtaniok' a közeljövőben. Az értekezleten részt, vettek a társadalmi gyűjtőkön kívül Katona Imre és Muharai Elemér elvtársak, a. minisztérium és a népművészeti intézet kiküldöttei. Katona Imre elvtárs beszédében elmondotta, hogy a, néprajzi gyűjtés élharcosai a falvak pedagógusai, akik felkutatják mindazokat az éri ékeket, amelyek a falvak dolgozó parasztjai között még ma is megtalálhatok. így többek között a népdal, a rege, a monda, a ball.,da, a népművészeti díszítések és az öltözékek. Ezeket ápolják és a dolgozó nép közkincsévé íe- sdk- Ezután elmondotta, hogy Zala megyében is népünk hagyományos múltjának nagyon sok részével ismerkedhetünk meg, ha társa, dalmi munkán keresztül kapcsoló, dunk be a gyűjtésbe. Több hozzászóló — mint Dcr- valics Andrásné pórszombat! gyűjtő — elmondotta, hogyan kapcsolódott be a néprajzi gyűjtésbe. — Egy Szabad Föld Téli Estén határoztam el, Rogy én is be. kapcsolódok a gyűjtésbe — mondotta. — Az előadás végezfével kértem a jelenlévőket, hogy legyenek -a segítségemre. Egy fiatal legény még. az este elmondott egy balladái, amelyet az öreg szüleitől örököli, így kezdődött el a gyűjtés, amelybe később a falu öreg mesemondói is bekapcsolódtak. Azóta az állatunk felkuia'ott dalok és táncok segítségével a fia. talokból, öregekből megalakítottuk a falu népiegyüttes, amelyre nemcsak a falu dolgozói büszkék, hanem a megye isGál Jolán Göcsej falvaiban élte gyermekkorát. Ó is a legszor-, galmasabb gyűjtők egyike. Egyedül a népdalgyűjtése meghaladja a nyolcvanat. Ferencz Kálmán pedagógus, egy pályázattól kezdve gyűjti a néprajzi kincseket. Elmondotta, hogy a 'művészegyüttesek bemutatója óta mindjobban bekapcsolódnak az öregebbek is a gyűjtés munkáiba. Mondok Gizella tanítóképzős volt általános iskolai igazgatója', Tüske Lajost követte, aki már számtalan gyűjteménnyel gazdag!, tolta -a Göcseji Múzeumot. — Én is azon igyekszem — mondotta Mondok Gizella —, hogy még nagyobb eredményeket érjek el a gyűjtésben. Szemmihályi Imre elvtárs, a Göcseji Múzeum igazgatója többek közölt elmondotta, hogy a sajtóban megjelent cikkek nyomán számos adomány érkezik a múzeum címére. A hozzászólásokra Katona Imre elvtárs válaszolt. Elmondotta, hogy pártunk és kormányunk minden segitség-et megad a társadalmi gyűjtéshez. A gyűjtők lovábbi feladata, hogy aktivan vegyenek részt a munkákban és bevonják néprajzi gyűjtésükbe a dolgozó nép széles rétegeit. }