Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-11 / 35. szám

A uagykuiiizsai Hyet városi ó vodáról Múlt év március elején nyílt meg a ligetvárosi óvoda. Megnyi­tása szükséges volt az olt lakó gyermekek egészséges fejlődése és nevelése szempontjából. Az óvoda társadalmi utón, legna­gyobbrészt a szülök lioszájáru. .hsával, nyílt meg. A szülök be­látták hogy ilyen intézményre itt Liget városban, is feltétlenül szíik ség van. A párt és városi tanács adta az óvoda felszerelését tüke- lö.t, a játékokat, stb. Alig egy éves működése alatt az óvoda mindenben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A kis), gyermekek szorgalmason járnak az óvodába, ahol szeretetteljes gondozást napnak, hazafias neve­lésben részesülnek és megkapják az iskolára való előkészítést is. Az óvónő és a dada, lelkiismere­tes munkát végeznek. Minden ide­güket a gyermekek között töltik. A szülök is mindenben segítsé­gükre vannak, támogatják őket munkájukban. Az óvoda belseje is hozzájárul ahhoz. hogy a gyermekek jól érezzék ott magukat. A gyerme­kek lelkületéhez, életkoi áboz ah kalmiazkodó kedves képek díszí­tik .a halakat és segítik a gyer­mekek értelmi fejlődését. Most ar. ról beszélgetnek a ligetvárosi szü­lök. hogy az óvoda hamarosan napköziotthonnal, is bővül. Bi. , zunk abban, hogy a párt és a vá­rosi tanács ismét segítségünkre lesz. Tófalvi István MÁV esztergályos JJj könyvek DaszJccdov: AZ ÉN FÖLDEM' Sztojan Daszkalov, a neves bol­gár. iró elbeszéléskötete három el­beszélés:'tarlalmaz., Tárgyuk a fel­szabadulás utáni bolgár falu éle le, a szocialista átszervezés során v felmerülő problémák. Egyik elbe­szélés bemutatja, milyen vívódáso­kon, nehézségeken megy keresztül a bolgár középparaszt, amig teljes szivvcl-lélekkel a kollek'iv .gazdái, kodás mellé áll. A másik írás hő­se egy' ügyefogyolí tudósember, 5ki úgy érzi, semmi kapcsolata nincs a dolgozó tömegekkel, s egy falujárás alkalmával kerül közel hozzájuk s jön rá, mi a feladata a kommunista értelmiségnek az or­szág szocialista építésében. A har­madik 'elbeszélés azokról a -.feles, leges emberekéről szól, -akik min­den erejükkel hátráltatni igyekez­nek a szociális'a társadalom fejlő­dését. Élő emberek tipikus ábrázó, fása jellemzi Daszkalov Írásait. Hú mos György: HARCOK ÉS HARCOSOK A kötet 18 irodalmi riportot tar­talmaz. Az iró a .-napi" aktualitá­sokat idótáílóan riportformába ön­ti. Úgy beszélget riportjai ..hő­seiével, hogy azok valóban hősök­ké magasodnak. Az egyszerű híd­építő munkás szavain keresztül megelevenednek raz egész épülő ország hősi munkateljesítményei a .Ko'-suth-hidról • szció riportban. Egy meggyilkolt .szovjet katonáról szóló visszaemlékezésében a fel­szabadító szov-jct nép és a felsza­badított magyar nép testvéri. vi­szonyát festi meg a szerző. -A he­gedű* című riper ban a tegnap és a ma éles. erőteljes kontrasztja mutatkozik meg. A. koreai, vietna­mi riportok elő. eleven emberekről szóló löriéretek, melyek meleg lesívén érzést fakasztanak- A. ma­gyar néphadsereg életéről szóló be­számolók is hite.le.seg, életszernek. APRÓHIRDETÉS A'OTORSZi.Rl l.ö 'szakmunkásoUnt keres Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, Zalaegerszeg. 125-OS Csepel, első teleszkópos prima állapotban fiadó. ugvanoti egy női kerékpár is. érdeklődés Söjtör, 227 Miatt. (22) ZALA A Magyar Dolgozók Farija Zala megyei líízoU-ágúnak I a pl a — Felelős szer­keszlri és kiadó: Darabos Iván. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lalos. utca 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széclienyl-tér <1. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda ipari Vállalatnál Szómbaihely. Kn.ísiilb i iutca 6. Telefon: 75. — Felelős verelő: Hofmann Miklós. Síi útra lépett Zalabér dolgozó parasztsága HA KÉT ZALABÉRI DOLGOZÓ ezekben a februári napokban szó. ba elegyedik egymással, az első. vagy második mondatnál már fel­tétlenül a szövetkezeti gazdálko­dásnál tartanak. Sokszor leirt — és talán egy kissé már el is kop­tatott szó az, hogy: megmozdult a föld. De Zaiabéren ez a szó most eredeti értelmében jelenik meg. Két hé,t alatt több száz apró, kisebb-nagyobb nadrágszijparcell. la mozdult meg, hogy a mesgyéket eltüntetve hatalmas táblákká‘ol­vadjanak öf-s.zc, ahol nem kell majd minduntalan forgolódnia a gépnek, hiszen a. ma már közel 700 holdas szövetkezet földjein megnyílik a. legtágabb lehetőség az emberi életet szebbé, könnyeb­bé tevő gépi munkára. A fejlődést talán néhány szám. adat jellemzi legjobban. A zala- béri Vörös Csillag tszcs 1949 szeptemberében alakult. 13 család 18 tagja kezdte meg 120 hold földön g. közös munkát, 1953 feb­ruár 7-én 140 család körül tartot­tak és földterületük majdnem el­érte a 650 holdat. Pontos számo­kat nem is lehetett feljegyezni, hiszen a szövetkezet régi és uj tagjai, a népnevelők egymásnak adták a kilincset a pártirodába, mindig újabb és újabb aláirt be­lépési nyilatkozatokat hozva ma­gukkal. Közisiríert dialektikus tétel iga­zolódott be Zaiabéren: az apró mennyiségi változások hirtelen, robbanásszerű minőségi változást hoznak magukkal. Ebben a köz­ségben sem inmgától született meg a dolgozók hirtelen fordulata a a szövetkezeti gazdálkodás felé. Sok, igen sok igaz , embernek a mindennapi. sokszor talán alig észrevehető szívós, kitartó mun­kája hozta magával a változást. Rengeteg nehézséget, akadályt, megnemértést kellett legyőznie a szövetkezeti csoport kommunis­táinak, vezetőinek, mig eljutottak a jelenlegi eredményekhez. ÁLLATÁLLOMÁNYUK szinte említésre sem volt méltó az alakuláskor. Az állam azon­ban rövidesen segített. 20 darab tehénből álló törzset kaptak, száz darab sertést szerződésileg lekö­töttek hizlalásra. így indultak. Ma 53 darab szarvasmarhájuk van, 10 darab ló. 20 anyakoca, 80 darab süldő, valamint szopós malacok. A.z állatállományba per. sze nincs még beszámítva, amivel az elmúlt két hét alatt belépett 125 család gazdagította a közös V3 gyónt. A. sok kezdeti nehézség ellené­re 1950-ben gazdag termést arat­tak. Szépen részesültek a tagok. A község egyénileg dolgozói tán jobban várták az első gazdasági • év végét, mint a csoport tagjai. Felfigyeltek az eredményre és bár a népnevelömunka gyenge volt, mégis akadtak belépők. Ek. kor választotta a közös gazdálko. dás útját Ferencz József elvtárs aki legpéldásabb gazdái közé tar­tozott á falunak. Neve mindig a begyűjtésben élenjárók - között szerepelt. Jutalmat is több ízben kapott a jó beszolgáltatásért. Igen megnőtt a csoport tekinté­lye akkor is, ■ amikor a b.első fe­gyelem megszilárdítása érdeké­ben kizárták • a szövetkezetből Jordanícs Mihály volt nyilas párt. szolgálatost. Jordanícs házsár- tcs, zsörtölődő ember volt. Sokat kötekedett' a csoport tagjaival. Nem szerették sem a szövetkeze, tiek, sem az egyéniek. A nem oda­való kizárása tovább erősítette a Vörös Csillagot. Uj. becsületes emberek léptek a helyébe. A kizá­rás utáni napokban irta alá a be. lépési nyilatkozatot Korcz János 6 holdas dolgozó paraszt és még egy család. POLITIKAI OKTATÁS kezdettől folyt a csoportban. A tanulás fokozatosan öntudatosab- bá, fejlettebbé tette az embereket. Megtanulták, hogy nem szabad elzárkózniok az egyéniektől. Ä1-. landóan népszerűsíteni kell a kö­zös gazdálkodás előnyeit. Németh József elvtárs, a szövetkezeti cso­port egyik alapitó tagja valóságos kisgyüléseket tartott vasárnapon, ként az egyénileg dolgozóknak. Nem csüggedt el. amiért egyik napról a másikra nem születtek uj belépések. Hogy munkája mit jelentett hogy az eredményes volt. az most látszik meg Zaia­béren, ezekben a napokban. A politikai oktatás eredményez­te, hogy fokozatosan javult a munkafegyelem is. Hibák ugyan még vám k ezen a téren, de a további jo munka meghozza a maga gyümölcsét. A tanulás eredménye igen szépen mérhető le Aczél Anna elvtársnönél, a csoport jelenlegi párttitkárán, Ugyan 1951-ben is kitett magá­ért, mert 160 munkaegységet szerzett, de 1952-ben már annak ellenére is elérte ta 160 munka­egységet, hogy időközben három hónapos kiesése volt. mert párt­iskolára vitték. Meglátszik a politikai oktatás' eredménye Illés Gizellán is. aki sokkal fegyelme­zettebben, sokkal jobban dolgo­zik, amióta szemináriumra jár. , Az oktatás minősége is sokat változott az elmúlt év óta. Ta­valy nyolcan-tízen, de sokszor még ennéi is kevesebben vettek csak részt egy-egy szemináriui- món., Ma már a pártszervezet jobban felismerte a tanulás jelen­tőségét, állandóan harcolnak a jlemorzsólódáT ellen. Lényegében meg« is szűnt a hiányzás és leg­feljebb igazoltan maradnak távol. Propagandistájuk: Nagy Lajos elvtárs, a járási tanács dolgozó­ja igen alaposan készül fel az- oktatásra. Szeretik öt a csoport tagjai és szívesen tanulnak tőle. Most, a felfejlesztés idején aigitá. ciós munkájukban igen nagy hasz. nát veszik például annak, hogy elméiyülten tanulmányozták az SzKP XIX. kongresszusának anyagát. A népnevelőket az érvek sokaságával látta el Malenkov elvtárs kongresszusi beszámolója. Bátran fel is használják e?-t az anyagot agitáciőjukban. Ismertetik a Szovjetunió szocialista mező- gazdaságának eredményeit.. és úgy mutatják ezt be, mint a mi dolgozó parasztságunk jövőjét, ISMERTETIK A NÉPNEVELŐK 0. szövetkezet előtt álló lehetősé­geket, közben nem hallgatják el a meglévő hibákat sem. Elmond­ják, hogy a 16 holdas öntözéses kérészéiből 63.000 forintot vettek be. Ezt a felfejlödés előtti terv szerint 30 holdra akarták kibőví­teni. (Most valószínűleg még na. gyobb lesz.) Elmondják, hogy még ez a kisiétszámu, munkaerő­hiánnyal küszködő csoport is ilyen jövedelmet vett be a kerté­szetből. ugyanakkor, ha .azt meg­felelően kibővítik, az uj belépők­kel biztosítják a munkaerőt ak­kor >az idén többszörösét kereshe­tik meg a kertészetből, mint ta­valy. Nem hallgatják cel. hogy nehezen dolgoztak, mert kevesen voltak a sok földhöz, de még igy is szépen részesedtek és a beszolgál, tatás teljesítése mellett még ar­ra is telett, hogy 116.000 forint- adósságukat majdnem -teljes egé­szében rendezzék. Beszélnek az uj agrotechnikai módszerekről, a keresztsoros és négyzetes vetésről, pótbeporzás­ról, műtrágyáról, elöhántós eké­ről, a hatalmas gépi segítségről, ami szebbé, boldogabbá -teszi miajd életüket. A szövetkezet pártszervezete ezekben a napokban minden reg­gel rövid megbeszélésre hívja össze a népnevelőket. Itt beszá­molnia k egymásnak munkájuk eredményeiről, az esetleges ne­hézségekről. Megkapják az uj agitációs érveket. Mindennap fxiss érvekkel felfegyverkezve indulnak harcba a szövetkezeti község megteremtéséért. Egy ilyen megbeszélésen mondta el az egyik népnevelő, hogy Gyalókai József, 14 holdas középparaszt, szívesen belépne, de azt mondja: megvárja előbb az aratást. A pártszervezet úgy határozóit, hogy Gyalókai Józsefet elviszik látogatásra a zalaegerszegi Di­csőség Sztálinnak termelőszövet­kezetbe, Az eredmény az lett, hogy a látcghtás után Gyalókai József agy döntött, mégsem vár­ja meg az aratást. Azon nyom­ban aláirta a belépési nyilatkoza­tot. Nagy elhatározások, nagy tét. tok születnek, érlelődnek Zaia­béren. A munka, ©mit 1949 szep­temberében 13 család (megkezdett és szívósan, kitartóan, az akadá­lyokat leküzdve folytatott, most ezekben a napokban hozta meg az igazi gyümölcsét. Zalabér vég. leg szakit a múlttal, az ósdival, az elavulttal: Zaiabéren uj iga­zi élet van születőben. Baloghi Zoltán Az „Állami Áruház“ napi háromszori bemutaíásbaD A zalaegerszegi moziban, a mo- zilálogató közönség kívánságára február 11-:,ől, tehát a mai naptól kezdve napi háromszori előadásban, mutatják be az ..Állami Áruház“ cimli filméi. — A LENGYEL NÉPKÖZT AR. SASÁG minisztertanácsa a na_ pókban tárgyalta az 1953. évi népgazdasági tervet. Az egyes felszólalók hangsúlyozták, hogy minden érőt mozgósítani kell az 1953. évi népgazdasági terv tel­jesítésére. m o ä a Zalaegerszeg február 5—15 ÁLLAMI ÁRUHÁZ Nagykanizsa, február 5—11 NINCS BÉKE AZ OLAJFÁK ALATT Helyi eiejazitás Nyomdahiba folytán a Zala feb. ruár 8-i számában megjelent .-In­tézkedjen a nagykanizsai- városi tanács a munkaruhák ügyében“ című cikkben értelemzavaró elirás 'löttént. Az utolsó bekezdés helye­sen igy hangzik: — A városi 1a. nács feladata, hogy a dolgozókra nézve hátrányos intézkedésben sür­gős és igazságos döntés hozzon. — KILENC nyiigalnőniécországl tenyerest Jól’ohema japán kikötőben elhagyta a Berenfels nevű 7000 ton­nás teherhajó fedélzetet. tiltakozásul amiatt, hogy hajójukat hadianyag- szó Ilit ásva használják fel a koreai agressziói csapatok számira — AZ. OLASZ GÁZGYÁRI mun­kások sikeres bérharcot vívtak. Hosszas harccal elérték, hogy a mun­káltatók 5—9 százalékkal emelik a gázgyári munkások bérét. \ Február 11-tői uj tavaszi menetrend a légiforgalomban 09.35 i NAGYKANIZSA <• os, ,15 10.15 c Pécs i 08, .30 10.3(5 i Pécs é 08. 20 11.30 é Budapest i 0”. 20 Felvilágosítás, helyfoglalás jegyeladás, ártifelvétel MASZOVLET UTAS- ÉS ÁRUFORGALMI IRODA Sztálin iit 3. Telefon: 15—í)0. Zuta megye jár sadat mi-néprajsi gyűjtőinek értekezlete Vasárnap délelőtt Zalaegersze­gen a járási kul urház kistermé­ben jöttek össze a megye lársadal- minéprjjzi gyűjtői, hogy megbe­széljék azokat a feladatokat, ame­lyeket végre kell hajtaniok' a kö­zeljövőben. Az értekezleten részt, vettek a társadalmi gyűjtőkön kívül Katona Imre és Muharai Elemér elvtársak, a. minisztérium és a népművészeti intézet kiküldöttei. Katona Imre elvtárs beszédében elmondotta, hogy a, néprajzi gyűj­tés élharcosai a falvak pedagógu­sai, akik felkutatják mindazokat az éri ékeket, amelyek a falvak dolgozó parasztjai között még ma is megtalálhatok. így többek kö­zött a népdal, a rege, a monda, a ball.,da, a népművészeti díszíté­sek és az öltözékek. Ezeket ápolják és a dolgozó nép közkincsévé íe- sdk- Ezután elmondotta, hogy Za­la megyében is népünk hagyomá­nyos múltjának nagyon sok részé­vel ismerkedhetünk meg, ha társa, dalmi munkán keresztül kapcsoló, dunk be a gyűjtésbe. Több hozzászóló — mint Dcr- valics Andrásné pórszombat! gyűjtő — elmondotta, hogyan kapcsolódott be a néprajzi gyűjtés­be. — Egy Szabad Föld Téli Es­tén határoztam el, Rogy én is be. kapcsolódok a gyűjtésbe — mon­dotta. — Az előadás végezfével kértem a jelenlévőket, hogy legye­nek -a segítségemre. Egy fiatal le­gény még. az este elmondott egy balladái, amelyet az öreg szülei­től örököli, így kezdődött el a gyűjtés, amelybe később a falu öreg mesemondói is bekapcsolód­tak. Azóta az állatunk felkuia'ott dalok és táncok segítségével a fia. talokból, öregekből megalakítot­tuk a falu népiegyüttes, amely­re nemcsak a falu dolgozói büsz­kék, hanem a megye is­Gál Jolán Göcsej falvaiban él­te gyermekkorát. Ó is a legszor-, galmasabb gyűjtők egyike. Egye­dül a népdalgyűjtése meghaladja a nyolcvanat. Ferencz Kálmán pedagógus, egy pályázattól kezdve gyűjti a nép­rajzi kincseket. Elmondotta, hogy a 'művészegyüttesek bemutatója óta mindjobban bekapcsolódnak az öregebbek is a gyűjtés munkáiba. Mondok Gizella tanítóképzős volt általános iskolai igazgatója', Tüske Lajost követte, aki már számtalan gyűjteménnyel gazdag!, tolta -a Göcseji Múzeumot. — Én is azon igyekszem — mondotta Mondok Gizella —, hogy még na­gyobb eredményeket érjek el a gyűjtésben. Szemmihályi Imre elvtárs, a Göcseji Múzeum igazgatója többek közölt elmondotta, hogy a sajtó­ban megjelent cikkek nyomán szá­mos adomány érkezik a múzeum címére. A hozzászólásokra Katona Imre elvtárs válaszolt. Elmondotta, hogy pártunk és kormányunk min­den segitség-et megad a társadalmi gyűjtéshez. A gyűjtők lovábbi fel­adata, hogy aktivan vegyenek részt a munkákban és bevonják néprajzi gyűjtésükbe a dolgozó nép széles rétegeit. }

Next

/
Thumbnails
Contents