Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-12 / 36. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Az osztrák nép harca a választások tisztaságáért A lovászi Koolajfermelő Vállalat harmadizben nyerte el az élüzeua cimet A» MDP ZAIAMEATEI PÍBTBIZOTTSÁfiÍNAK NAPILAPJA-----------------------------------'............... ...- mu a mii mii i iwwiiiwiifiii-------------------— IX . évfolyam, 36. szám. Ara 50 fillér 1953. február 12. Csütörtök Feladataink a zalaegerszegi járásban A XIX. pái-1kongresszus anyagá­nak tanulmányozása nagy segítséget nyújt járásunknak. A zalaegerszegi .járás agrár járás, a hol a dolgozók túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Ebből adódnak a járás sajátos problémái is: á mezőgazda- síig c-.s állattenyésztés feladatai. A kommunizmus építéséhez hozzá­kezdő szocialista (Szovjetunió felada­tai a mezőgazdaság teitiletén: va­lamennyi mezőgazdasági noveny tennéshozámának művelése, a közös állatállomány szaporítása, a terme­lékenység fokozása, a kolhozok közös gazdaságának további megszilárdí­tása és fejlesztése, a gép- és trak- •!ni állomások munkájának megjaví­tása az élenjáró 'technika és korsze­rű földművelési módszerek meghono­sítása alapján. Mindez a dolgozók anyagi, gazdasági és kulturális jó­létének maximális kielégítése ér­dekében. / .Járásunknak is-egyik főfclad&ta, a mezőgazdasági növények termésho­zamának növelése és az állatállo­mány szaporítása, mindezek áruter­melésének fokozása, mert csak ezen keresztül tudjuk teljesitcni álla­munkkal szemben • fennálló kötele­zettségünket, ellátni az ipart nyers­anyaggal. biztosítani az ipari dol­gozók. néphadseregünk becsületes ellátásút A mezőgazdasági növények ter­méshozamának és az állatállomány szaporításának növelésére ez évben még" szélesebb- körben kell alkalmaz­ni a szovjet agro- és zooteelmikai el­járásokat. Ezeket termelőszövetkeze­ti csoportokban és az egyéni dolgo­zók előtt minden falusi megmozdulá­son, (tanácsülésen, Szabad Föld ;Téli Estéken, falunapokon) ismer tetni és propagálni kell. Járásunk területén. 27.(150 hol­don végeztünk mélyszántást. Ezzel elérjük azt, hogy a, tavaszi vetés nedvességdus talajba kerül. így bi • jak a szárazságot, nem csökken terméshozam. Gabonaiiemüeknél SOOO hold rozs- vetésnél pótbeporzást alkalmazunk. Kalászosoknál 3100 holdon ké­rész is or osan rőtünk. Kukoricánál előreláthatólag a ve­tésterület 50 százalékát négyzete? vetéssel vetjük. Ez eljárás mellett is 10 százalékkal emeljük a termés­hozamot, 15 mázsa átlagtermés fi­gyelembevételével igy 24.750 mázsa hozamot évünk el, vagyis 1900 má­zsával többet, mint egyébként. Ha pedig a kukoricánál négyzetes vetés mellett a pótbeporzást is alkalmaz­zuk, akkor 16.5 mázsa átlagtermés figyelembevételével ugyanezen a .területen 27.225 mázsa a termésho­zam, vagyis 4475 mázsával terme­lünk többet. Már a mull évi tapasztalat is azt igazolta, hogy a keresztsoros vetés, például a babosdöbrétei termelőcso­portban 18 mázsa termést, eredmé­nyezőt:, inig az egyénieknél a leg­jobb 'termés idején is legfeljebb Í0 mázsa volt a legnagyobb termésát­lag. A kukorica négyzetes-vetés a. ra­blói tszcs-beh 30 mázsa, mig az egyé­nieknél 10 mázsa átlagtermést ho- j-zott. a pótbeporzás a neszelei tszcs- ■ ben 35 mázsa átlagot eredményezett, jaz egyénieknél mindössze 8 mázsát pótbeporzás nélkül. A terméshozam növelését szolgál­ja a hibrid-kukorica vetése is Ez 1 esztendőben 60 holdon fogunk ve- Itőmag biztosítása céljára hibrid- vetőmagot 1) i /. t o s i l an i. A fenti a.grotechnikai 1 eljárások alkalmazása természetesén csak nagyüzemi gazdálkodás mellett ered­ményez nagyobb terméshozamot. Az cg véni gazd álkod ásba n alkalmazva i~ iingvobb : hozam, de korántsem ilyarj, mint a nagyüzemi gazdálko­dás melleit mért itt hiányzik- a kollektiv munka és a nagyüzemi gazdálkodás egyéb előnyei. 5000 darab tehénnél a háromszori fejést vezetjük be. Ezzel egy-egy tehénnél az évi fejéslmzainoí 500 li­terrel emeljük, ami 2 millió 500 ezer liier tejtöbblctnek felel meg. 8000 tehénnél számítjuk bevezetni a te­henek egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetését. Ezzel a 100 tehénre jutó borju-szaporulatöt az eddigi 72 darabról 7S darabra növeljük, ami 8 ezer tehén figyelembevételével 5760 darab borju-szaporulat helyett 6240 darabot, vagyis 4S0-al többet eredményez. , Létcnyósatés vonalán az eddigi 30 százalékos szaporulati eredményt a mesterséges megtermékenyítés 100 százalékos bevezetésével 50 százalék­ra, kívánjuk felemelni, ami 2200 kancánál 440 csikószapönüattal je­lent többet. Emelni akarjuk a mesterséges ménfedezte lesi állomások számát, Pacsán, Zalalövőn Bccsvölgyén teivbe van véve ily fedeztetés! ál­lomások létesítése. Sertéstenyésztés kérdésében a járásban levő 5 ezer darab kocánál a kétszeri malacozást szándékozzuk bevezetni és az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetést. Ezzel kívánjuk elérni, hogy az eddigi 35.000 darab malacszaporulat 45.000 darabra nö­vekedik, vagyis 10.000 darabbal több malacszaporulatot akarunk el­érni. mint eddig. Harcban a terv sikeréért Az üveggyár csiszolóműhelye a selejt csökkentéséért A ■nagykanizsai üveggyárban az utóbbi időben komolyan harcolnak a minőség megjavításáért. A csiszol óm ühclyben Bcdnürik Béla. 'Both István és Balázs János dolgoznak... és zúgolódnak, hogy meg mindig sok a selejtes ám. Balázs János bányahengereket csiszol, lláteszt a tolómérőét a, hengerre és méltatlankodva jegyzi meg: — jr,z is rövidebb. A másik meg hosszabb. Az egyiket cl lehet dobni, a másikra vedig sokkal több munkaidőt kell fordítani, mert sok a felesleges csi- szolnivaló. Ahhoz, hogy a minőség javuljon, a selejt csök­kenjen, meg kell javítandók munkájukat a karcolok­nak és a palUnióknak is. A karcoló — bár méret szerint dolgozik-— nem ■mindig ott karcolja be az anyagot, ahol éppen szükséges volna. Igen sokszor előfordul, hogy a csiszolói: naponta, 2, 2 és fel órát olyan munkán dolgoznak, ami nem számúi be a telje­sítményükbe. A gyúrnák már van kör pattintó ja, amivel töké­letesebb munkát lehet végezni, ennek ellenére még mindig a régi yatUntóval dolgoznak. Hiba as is, hogy a paDtintók nem használják lei a munkaidejü­ket s amikor eszükbe jut. hogy meg sok munka vár rájuk, ha •leien akarják pótolni a mulasztást, ami nyilván a selejt növekedését vonja maga után. Az üveggyár pártszervezetének komolyan kell foglalkoznia egyes dolgozókkal. hogy megértesse velük a párt és az állam iránti felelősséget. Most, a.mikor minden erőt a. minőség megjavítására fordí­tanak, jobban vizsgálják meg az egyes dolgozók munkáját, is, mert a bibéik gyökerét nem a gyár egé­szében, hanem az egyes dolgozóiéban kell keresniük. Ne cserélgessék nyakra-főre a dolgozókat. Helyes az az elgondolás, hogy a feldolgozásnál minden munkát meg kell ismerniük a dolgozóknak, azonban ez nem mehet a minőség rovására. darab sertésnél kívánjuk bevezetni 1 ömegtakarmányok alkalmazását, a hizlalás első időszakában. Ilyen takarmányok a jóminőségü siló, zöld pillangós vagy a pillangósok lisztté őrölt szénája és másodtej. pyzel minden hízónál 2 mázsa abraktakar­mányt takaríthatunk meg, ami 15 ezer darab hízónál 30 ezer mázsa- abraktakarmúny megtakarítását je­lenti. Baromfitenyésztésben a járás te­rületén 10 ezer darab törzsbaromfit vonunk vérvizsgálat alá, hogy a kel- tetöállomá,sokat fdfuszméntes tojá­sokkal tudjuk ellátni és megakadá­lyozzuk ezzel azt, hogy a keltetőál­lomásokból kikerült; napost síik ék 50 százaléka tífuszban elhulljon, mint az a múltban volt. A terméshozam és áll at szaporulat növelése, a szovjet agro- és zootech- nikai eljárások helyes alkalmazása teszi fejlettebbé mezőgazdaságun­kat. A siker azonban csak akkor érhető el, ha a járásban meglévő termelő­szövetkezeti csoportjainkat felfej­lesztjük, növeljük és még a tél fo­lyamán uj termelőszövetkezeti cso- uortokat hoz létre a járás lakossá­ga. Feladat ezért a iszes-kben a párt- szervezetek kiépítése és tszes-elnö- kök, brigádvezetök szakiskolai, po­litikai és szakmai képzése. Ezért 3 tszcs-eluököt 3 hónapos pártiskolá­ra, 22 brigádvezeiőt 5 - hónapos szakiskolára küldünk. Ezenkívül Za- lalövőn. Neszelejben, Zalaigricén 2 hetes eínökképző iskolát nyitunk. Politikai és szakmai oktatással se­gítjük elő tszcs-élharcosaink fejlő­dését. Uj tszcs-ket alakítunk és szerve­zünk meg a közeljövőben. Ezt fej­lettebb f?zcs-k látogatásával. ta- pasztalatosereértekezlótek tartásá­val, népszerű- és tudományos elő­adások tartásával érjük el. Ebben az esztendőben még dön­tőbb'módon fogjuk a gépállomások munkáját igénybe venni, a munka előnyeik népszerűsíteni ter.melőszü- votkezeti csoportjainkban a gépi erőt alkalmazni. Ellenőrizzük és megjavítjuk a gépállomások munká­ját, részt veszünk a gépállomások ülésein, segítséget nyftjtunk számukra és ezen kérésziül íp erő­NEM VEITEK FIGYELEMBE A DOLGOZOK JAVASLATAI - VESZTESÉG ÉRTE A TERMELÉST A bázakerettyei Koromgyárnál 22. és 23.gn fogaskeréktörés miatt 13 lerakóház; 18 óra hosszat állt. Másnap tengelytörés történt s ekkor 6 lerakóháztmk kellett 11 óra hosszat — amig a javítás tör­tént — állnia, örökké semmi sem harthat az bizonyos, de a gépek és egyéb eszközök élettartamát gondos kezeléssel meg lehet hosszabbítani. Ahol pedig javításra van. szükség, azt addig kell elvégezni, amíg kisebb a hiba s a javítás kisebb termelési kiesést okoz. A dolgo­gokra, azonban sack, akiknek intéz ked'niök kellett volna, semmit sem tettek. A dolgozók — bár időben figyelmeztették a vezetőséget —, úgy érzik, nem jártak el helyesen, mert nem úgy léptek fel, hogy a hiányosságokat meg is szüntessék. Érzik a felelősséget, amellyel a pártnak és az üzemnek tartoznak. A koromgyár dolgozóinak a párthoz, az tizemhez és a termeléshez való viszonya szembeötlően mutatja azt a hatalmas változást,amely munkásosztályunkban a felszabadulás óta végbement. Napről-napra jobban tudatába^ van. mák tannak, hogy önmaguknak dolgoznak s ha az üzemben vala­mely hiba, kár történik, ez nemcsak az üzem, vagy a vállalat ve­zetőségét, hanem őket is teljes súllyal érinti. Azt a tényt, hogy a dolgozók az üzem gazdájának érzik magú. kai, bizonyítja, hogy mind jobban észreveszik a termelésnél mu­tatkozó hiányosságokat és harcolnak azért, hogy a hiányosságokat megszüntessék. A bázakerettyei Koromgyár dolgozói önmagukat okolják, hogy nem 'tettek meg mindent, amit meg kellett, volna tenniök — csak igy fordulhatott elő, hogy a hibákból jelentős termelési kiesés szár. mázott. Most, hc;gy az elvesztett időt kárpótolják, minden szem kormot összegyűjtenek s kiszitálják hogy az hasznavehetövé, ér- tékesithetővé váljon. — Az illetékesek — mondják ;a. dolgozók _ahelyett, hogy az üz emet érintő dolgokkal törődnének, arról tárgyalnak, mimódon alkalmazzák a meg-torlást azok ellen, akik a hiányosságokról szól- ni mernek. Ez az eset szolgáljon figyelmeztetésül azoknak, -akiket illet s ne a javaslatok semmibevevését és a birálat elfojtását, hanem a hiányosságok megszüntetését tűzzék célul maguk elé. A nagykanizsai MÁV-kereskedelern vállalása A nagykanizsai MÁV kereske­delmi dolgozói április 4-re fel­ajánlást tettek, amelyben a kö­vetkezőket vállalták: 1. Az első negyedévi szállítási tervet a jobb munkaszervezéssel 104 százalékról 105 százalékra emelik és a, határidő clóit 10 nap­pal befejezik. 2. A rakodási idő csökkentését fo­kozzák és az eddigi 114 rakodá­si százalékot llG-ra emelik. Ugyanakkor a kocsikihasználást a tervszámhoz viszonyítva 8.3 tonnáról 8,6 tonnára növelik. 3. A havi szállítási és az ötnapos berakási terv teljesítésekor a terv és a tényszám közötti kü­lönbség 5 százaléknál alacsonyabb lesz. -> 4. A vonatok menetrendszerin‘1 irányítását 77 százalékról 85 szá zalékra, valósítják meg. A rakva- rakott mozgalomban a tervezet'- nél 110 kocsival többet, további tanak. 5. Az ,,óvd az árut/'-mozgalom ke­retén belül az árukárokat telje sen megszüntetik. Harmadszor első a Magyar Nemzeti Bank nagykanizsai fi ők ja A Magyar Nemzeti Bank ve zArigazgatói vándorzászlajáért folyó versenyben a nagyforgalmu Vidéki fiókok közül az első he. Iyezést értük el az utolsó negyed- vben — ívja Solti Béláné levele­zőnk. — Ez annál is inkább örö­met jelent számunkra, mert már harmadizben miénk a vándor­zászló. Eredményeinket a jó kol­lektiv munkának köszönhetjük. Most meglettük vállalásainkat hazánk felszabadításának 8. év­fordulójára, valamint május 1 tiszteletére. A felajánlásaink a szakmai és politikai továbbkép­zésre és a takarékosságra irá­nyulnak. A nagykanizsai Gyümalcsszesziuarj Vállalat dolgozói még az év elején verseny­re hívták a. tröszt öt tagvállala­tát a terv teljesítéséért, a munka, versenyek kiszélésitgse és a faka. vékossággal kapcsolatban. Min­dent elkövetnek, hogy tervüket necsak teljesítsék, hanem túl i3 teljesítsék. Az első negyedév első hónapjá­ban jól megálltak a helyüket. Borpárlási tervüket 109.7. gyü­mölcstervüket pedig 115 százalék­ra valósították meg. sitjük az áll lamiságünk : alapját ke pezö niunk;'í s-paraszt sző vétséget Mezőgazd ásági á llandóbizoti sá­gainkat bek apc-soljuk a tszes-k éle­lébe és feji osztáséba. Községi ta­n ácsainknál oda liatun k. hogy a ta­mV-selnökök és 1 anácstí rgok példa mii. t-atóan járjanak el, a fenti felada­tok elvégzésében, azoknak népneve­lői és propagandistái legyenek. A fentiek rcegvalósitása érdeké­ben őzért n Szovjetunió-Kommunista kanja XiX. kongresszusa anyagát á 11 andóan :anu 1 mánvozz.uk is.inertef jük tanácsainkkal, tanácstagjaink­kal s ezen keresztül az egész dol­gozó néppel, hogy az abból tanulta­kat beállítsuk a szocializmus épitó- senek szolgálatába. BALOGH G£ZA járási tanácselnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents