Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-08 / 33. szám
Nem ismerik a rendeleteket — rosszul megy a munka Zaiaa páti ban és Nagylengyelben A tavaszi szántás-vetés előkészítése minden dolgozó parasztnak, községnek, járásnak egyaránt elsőrendű érdeke. ' Községi tanácsainknak természetesen ez/t a feladatot egyiiti. kell vinnie a begyűjtéssel. A minisztertanács február 1-én megjelent határozata a termelőszövetkezetek, az egyéni termelők és y, földmives- szöve.tkezejtek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megygi, járási és községi tanácsot ezen belül azok végvehajtóbizottságát, illetve azok elnökét teszi felelőssé. Az 1953. évi begyűjtési rendelet végrehajtásáért. is elsősorban a tanácsok elnökei a felelősek. Községi tanácsaink a legtöbb helyen önnek a megnövekedett felelősségnek tudatában folytatják munkájukat. Gondosan, alaposan áttanulmányozták a megjelent rendelőtöket és ezek szellemében dolgoznak. Mindezt nem lehet tapasztalni Zala apáti ban, A községi tansies mezőgazdasági előadója például még február 4-én, a tavaszi mezőgazda- sági munkáik előkészítéséről cs vég reixajtáisáról szóló rendelet megjelenése után négy nappal sem ismer le annak tartalmát Arra hivatkozott, hogy „nem ért még rá“ azt áttanulmányozni. Ezekután azon sem lehet csodálkozni, hogy ő maga is ,ázon a véleményen van, hogy ,,Za- laapátiban nem lehelt hérosz'sorosan vetni-' ‘. Vájjon, aki ilyen „szakvéleményt.-' ‘ ad, hogyan száll síkra a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetéséért ? De nemcsak ebben van hiba Zala- apátiban. Nemsokat törődnek a begyűjtéssel sem. Az 1953-as évet komoly hátralékkal kezdték meg. Tejből 34.000 literre], tojásból 2000 darabbal. baromfiból 100 kilogrammal adtak be az elmúlt évben kevesebbet. Baromfiból ugyan sikerült bepótolniuk a lemaradást, do annál kovésbbó tejből és tojásból. Tojásból egyenesen nemhogy fogyott volna, de nőtt az állammal szembeni adósságuk. Február 4-ig szégyenszemre mindössze 1G2 darab tojást gyűjtöttek be. Vagy talán még a begyűjtési rendeletéit „sem volt idejük“ áttanulmányozni és ezért a lemaradás? Kormányunk rendeletleinek ugyanez a semmibevevése . mutatkozik meg Nagylengyelben is. A községi tanács elnöke ugyancsak időhiányra hivatkozott, mint mentőangyalra, amiért még február 5-én sem olvasta el a február elsején megjelent tavaszi mezőgazdasági munkátokul foglalkozó reudelertet. Ez a kifogás nemcsak gyenge cs sivár valami, ele ugyanakkor rámutat arra is, hogy miből erednek a hibák Nagylengyelben. Dicsekvés helyett inkább nekik is szégyenkezni valójuk van a január l-lől február 5-ig begyűjtőéit 225 darab ^tojással. Hogyan. is lehetne jól dolgozni anélkül, hogy ne szakítsanak maguknak időt anácsapparátusaink dolgozói a mun- v'jukat, feladataikat 'megszabó rendelőitek alapos, elmélyült áttanulmányozására? Ahol gyengén megy a begyűjtés, ott rosszul mennek a tavaszi munkákra való előkészületek is és viszont. a nagylengyeli -tanácselnöknek még „arra sem volt ideje“, hogy ellenőrizze, vagy ellenőriztesse, fogy a dolgozó parasztok beszerezték-e a tavaszi, vetéshez szükséges magvakat. Ehelyett arra a kényelmes álláspontra helyezkedett: .Tudják a parasztok, hogy a vetőmagot be keli szerezni“. Viszont, ha a rendelétet átriuiulmányozita ’ volna, akkor ö is tudná., hogy az ország minden talpalatnyi szántóföldjét meg kell művelni és ezért községekben elsősorban a tanácselnökök felelősek. Vájjon ha nem ellenőrzi a vetőmagbesze.rzést, akkor hogyan vállal ezért felelősséget? Hiányzik az ellenőrzés a gépek, szerszámok előkészítésénél is. Február 5-ig mindössze két helyen végezték el ezt a munkáit. A tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésének ideje napról-napra közeledik. Az ország- kenyeréért meginduló harcolt csak úgy tudjuk győzedelmesen megvívni, ha tanácsaink felszámolják ezeket a súlyos hibákat. A szájt áriak, ráérésit hirdetők lemaradnak ebben a harcban. Népköz'1 ársaságunk kormánya a február elsőjén megjelent rendelev- ‘el hatalmas segítséget adott munkánkhoz. Legyen ez a rendelet ál- 1 andóan fan áesfunkcionáriu saink asztalán. Tanulmányozzák áit újból és újból és minden erejüket latba- vetve munkálkodjanak annak ma radétotalan végrehajtásán. Jó munkával a jobb termésért Megyénk termelőszövetkezetei és szövetkezeti csopor jai nagy lelkesedéssel és jó munkával készülnek az elkövetkezendő nagy harci feladat megkezdésére: a tavaszi munkákra. Kora reggeltől késö# estig cseng a kalapács a foo- vácsmühelyekben, az asztalosok, ácsok előszed'ék szerszámaikat, faragnak, vágnak, szegeznek úgy. ahogy azt munkájúik megkívánja. A tehenészek, a sértésgondozók az eddigieknél sokkal nagyobb gonddal nevelik a rájukbizoti- állatokat és takarö'-oskodnak a takarmánnyal, hogy leromlás nélkül teleltessék át állataikat. A zalalövői Vörös Zászló tsz tagjai sert} hanyagolják el a tavaszi munkákra való készülést. A kovácsok mindennap találnak valami javitanivalót a gazdasági felszereléseken, vagy újat készítenek. A tsz többi tagja- simátokat és különböző gazdasági felszereléseké készít, hogy a megfelelő idő bekövetkeztével zökkenőmentesen tudjanak dolgozni. Az orosztonyi I.Megyei Tanácskozás tszo sem akar elmaradni a többiektől. 3 sorhuzót és 2 süni'ót készítitek. A tavaszi munkákra való felkészülésben nagy segítségükre van a gépállomás agronómusa, Erdődi Ferenc elvtárs. A Kos- ~uth tszcs tagjai szintén nagy munkában vannak. Gazdasági felszereléseiké javítják, újakat készítenek. Ebben az évben alkalmazzák a simitózást, ennek érdekében 2 darab simitót készítettek A négyzetes vetéshez, — hogy vetéseibe géppel tudják megművelni — sorhuzókat készitettelk. A nagyfa&osi Dózsa tszcs tagjainak nagv segítsége!- ad Far kas Nándor elv'árs, a palini gépállomás agronómusa a ravasz! munkákra való felkészülésben. Vetőmagjukat szelektorozzák, tisztítják. Simitót, sorhuzót és más gazdasági felszereléseiket készítenek. A zalatáriiokí Vörös Csiilag tszc^-beu az elmúlt időkben nagy volt a fe. gyelmezetlen’ég, a tagság . nem dolgozott rendesen. A tszcs tagjai ui vezetőséget választottak. Kovács József, a csopor uj elnöke .a pártszervezet segítségével nagy- "é:zt kijavította a meglévő súlyos hibákat. Napon'a 14---15 ember dolgozik. Elkészültek a hosz- • zu ideje épülő tehénis állóval. Romépületeket bontanak, ebből az anyagból akarnak épiteni 11 férőhelyes sertésfiazta'ót, süldő- szállást. hizlalót és baromfióla . A tszcs többi tagja a már t-öblf éve felgyűlt trágyát hordja ki a mezőre. Felsőbagod továbbra is vezet a gép javítási Az elmúlt hét ója tovább élesedett a verseny gépállomásaink között. Már csak egy hét van hátra a gépjavítások befejezéséig. Ezt tudják gépállomásaink dolgozói. amikor nagy többségükben azon vannak, hogy határidő előtt készen álljanak a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdésére. Különösen jól dolgoztak a zala- tárnoki traktor isták. Mig egy héttel ezelő t még az utolsó helyen álltak, ma már a negyedik helyre küzdött ék fel magukat. A cseszt- regiek is sokat javítottak egy hét alatt. A munkagépek javítását teljesen befejezték. Ilyen lendülettel dolgozzanak tovább, hogy az erőgépjavi ást tervüket is határidő előtt és jó minőségben befejezzék. A megye gépjavítás! verseny- eredményét erősen rontja ellenben az. hogy egyes gépállomások nem fordítanak kellő gondot az erőgépek karbantartására. így például a lenti géoánorr.á'n?,k még 7, a leteríyeinek 0, a palink nak 5, a szen‘1-v7! Vn~t- vedig 11 erőgépe* kell megjavítania. A s2őh liszY’iak éppen ezért csúsztak le a crufos.utolsó helyre A munkagép ja vitás1 ugyan öefe jezíéi’:*,- de tri eg feledkeztek arról hogy a 1 érvét részleteiben is teljesíteni kell. Az erőgépjavkássál verseavbea mindössze 31 százaléknál tartanak. Ez az oka a lenti gépállomás lemaradásának is. A türjei gépállomás sem tudta sokáig tar. tani a megtisztelő második helye;. Elbizakodottságuk arra vezetett. hogy a multheli második helyről most a hatodikon kötőt tek ki. A verseny sorrendje a következő: 1. Felsőbagod, 2. Csesztreg 3. Pölöske 4. Zalatárnok 5. Orosztony 6. Tűrje 7. Letenye 8. Palin 9. Lenti 10. Szentliszló. Megyénk az országos gépjavi. ás,i versenyben jelenleg a második helyen áll. Minden lehetősége megvan arra gépállomásainknak, hogy a munka ütemének további fctooaásával dicsőségét szerezzelek megyénknek és kivívják az elfő helyet. Gépállomásaink párt szervezetéin, kommuni'táin é- nem utolsósorban a szakvezetésen múlik, hogy behozzuk az erő- gépjavításnál mu-atkozó lemaradást és megszerezzük a büszke első helyet. n isnfi tárás az eisö — do ne n ssiics d,cse>edn vaKó>a a loja^begv élésben A tojásbegy iijtésben mindenegyes járásunk hatalmas lemaradással, hátralékkal kezdte meg a február hónapot. Tanácsaink a baromfibegyiijtés mellett úgyszólván semmi gondot nem fordítottak a begyűjtésnek erre az ágára. Megalkudtak azzal a helyzettel, hogy a téli hónapokban kisebb 3 tojáshozam. A lehetőségeket távolról sem igyekeztek kihasználni, hanem opportunista módon agy gondolkodtak, hogy majd a tavaszi hónapokban behozzák ezt a lemaradást. Megfeledkeztek arról, hogy a begyűjtési előirányza. tokát minden hónapban pontosan teljesíteni kell. A tojásbegyüjtés versenyében az egyes járások között a sorrend a következő: 1. lenti járás, 2. zalaszentgróti járás, 3. zalaegerszegi járás, 4. nagykanizsai járás, 5. letenyei járás. I-enti bár megszerezte az elsőéget, de ez egyál alában nem jelenti azt. hogy nem érdemel ugyanolyan kemény bírálatot mint az utolsó letenyeiek. A különbség az első és utolsó között csupán néhány százalék és a terv teljesítésében egyaránt erősen lemaradtak. A® uj beí*’,yügtéss resiclcäet is in er let esésnek ^geBce megyei tapasztalain 8 ró3 A megye területén mindenütt széles körben folyik a rendelet ismertetése gazdagyüléseken, népnevelőértekezleteken, tanácsüléseken, Szabad Föld Téli Estéken, állandóbizottsági üléseken. A rendelet ismertetése folytán a dolgozó parasztság körében az a hangulat alakult ki, hogy a rendelet ismertetése komoly segítséget nyújt a beadási kötelezettségek teljesítésénél, mert előre tudják a dolgozó parasztok azt, hogy mennyi lesz a beadási kötelezettségük. A rendeletismertető gyűléseket a dolgozók nagyszámban látogatják és komoly érdeklődést tanúsítanak. Pöt- /étén 120 dolgozó paraszt jelent meg a rendelet ismertetésekor. A gazdák felszólalásaikban kérték, hogy ott helyben számítsák ki beadási kötelezettségüket, mert mint mondották, erre nagy szükségük van a vetéstervük beállításánál. Ezen a gazdagyü- iésen foglalkoztak a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével is, melynek eredményeként másnap 16 családdal megalakult a „Rákóczi" III. tipusu termelőszövetkezeti csoport. A megalakulást természetesen nagyban elősegítette a már meglévő termelőszövetkezet jó eredménye és a beadási rendeletben a termelőszövetkezetek részére kormányzatunk által nyújtott nagymérvű kedvezmény is, amelyet .az újonnan belépő tagok felszólalásaikban maguk is elismertek. Balatonmagyaródon a begyűjtési, rendeletet ismertető gazdagyülésen á helyszínen mintegy 15 gazda azonnal felajánlást tett, hogy negyedévi baromfi- és tojásbeadási kötelezettségüket határidő előtt teljesitik. A felajánlást tett követte, a példamutatás pedig követőkre talált, mert a rendelet ismertetése utáni napokban az 1953. évi ,teljesítésre 200 kg baromfi és 5000 darab tojás került beadásra. A rendeletet ismertető gyűléseken nemcsak az egyénileg dolgozó parasztság, hanem a termelőszövetkezetek részéről is lelkes felajánlások történtek. Gelsén a Zöld Mező tszcs tagsága a begyűjtési rendelet ismertetése után a folyó évi kötelezettségének teljesítésére 150 kg baromfit adott be a dolgozó nép államának. A begyűjtési rendelet, ismertetése nySmán nemcsak felajánlásokat tesznek dolgozó parasztjaink, hanem versenyre hívják dolgozó paraszttársaikat. így történt ez Gutorföldén is, ahol Búj tor Lajos, a megyei begyűjtési állandóbizottság tagja, hat hol» das dolgozó paraszt versenyre hívta ki dolgozó paraszttársait s másnap egészévi soványbnromfibeadási köte. lezettségének eleget tett. A veiseny- kihrvást Tuboly Lajos 5, Márton István 2, Bujtor Sándor 7 és özv. Csillag Istvánná 5 holdas gutorföldi dolgozó parasztok fogadták el és azzal válaszoltak, hogy mindannyian teljesítették egészévi soványbaromfi- kötelezettségükct. A begyűjtési rendelet ismertetésének szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Petrivcnte községben a rendelet ismertetése után a hozzászólók közül Kránicz Péterné 5 holdas dolgozó parasztasszony a következőket mondotta: „Most már tisztában vagyok azzal, hogy mennyi a beadási kötelezettségem. Nagyon jó, hogy ismertetik velünk a rendeletet.'’ Másnap teljesítette egész I. negyedévi baromfi- begyűjtési tervét. Az eredmények mellett számos hiányosságot is tapasztalhatunk községi tanácsainknál a rendelet ismertetésénél. Ilyen községek például Magyarszerdahely, Alsórajk, a hr* a tanács dolgozói nem ismerik és egyáltalán nem tanulmányozták az uj begyűjtési rendeletét. Ezekben a községekben a begyűjtési állancTóbrott- ságok sem működnek. Mindezek a hiányosságok okozzák azt, hogy e községek begyűjtési eredményei nagyon gyengék. Nem ismerik a begyűjtési rendeletet és a begyűjtési munkákat felületesen kezelik Kerka- barabás és Szentgyörgyvölgy községekben. A begyűjtési állandóbizottsági üléseket nem tartják meg, tagjai nem járnak élen a példamutatásban, emiatt a most folyó begyűjtési cikkek teljesítési százaléka nagyon alacsony. A lenti járásban a községi bégyüj- tési állandóbizottságok túlnyomó része nem látja kellőképpen a begyűjtés politikai és gazdasági jelent" gét. Olyan irányú hiányosság is előfordul, hogy a községi tanács és a pártszervezet között nincs meg a szoros együttműködés. A lenti járás községeinek, de a többi községi tanácsnak is fel kell számölniok munkájukban a még meglévő hiányosságokat. Kövessék az élenjárók példáját.. Ez az alapvető követelménye annak, hogy begyűjtési terveink teljesítését a szocializmus építése, a béke védelme érdekében minél eredményesebben megvalósíthassuk. Tafcarmánvadasok összeállítása A takarmányadagok összeállításánál törekedjünk a változatos. Ságra. Az egyes takarmányok a* emésztőszerveket nem egyformán veszik igénybe Az egyoldalú takarmányozás mellett romlik az állat étvágya, túlzottan megterhe- lődik a® emészfcó'csatoma és az ilyen takarmányozás élefctanüag is helytelen. A megfelelően íelap. ritott és előkészített, többféléből összeállított takarmányadagokat az állatok szívesebben fogyasztják és jobban értékesítik. Ezen a télen sok nyersrostot, ballasz. tot tartalmazó, kevésbbé ízletes, nehezen emészthető takarmányt kell feletetni, éppen ezért ezek előkészítésére és lédus takarmányokkal való keverésére különös mértékben kell gondot fordítanunk. A felszecskázott szalmafélét, polyvát, töreket feltárás, gyorssilőzás, páeolás utján izesit. | süli, puhítsuk meg és keverjük si. íóíakannámiyal. így szívesebben fogyasztják az állatok és jobban értékesítik ügyeljünk a takarmányok étrendi hatására is. A száraztakarmányok nehezen emészt, ketők és dugitó hatásúak. Ezért az adagok összeállításánál arra törekedjünk, hogy az azokban lévő száraz anyag és viz mennyis ge lehetőleg 1:3 arányt köz. üt se meg. Ne változtassunk b: len takarmányokat. A takarmány változtatás kisebb .nae zökkenőkkel jár, ami az ól’. termelései visszaveti, igén esetben egészségüket is vészé'rátéri. A készletek megfelelő' eh> z. fásával és lelkiismertes ad'go‘1 'Aval a rendelkezésre álló a- karmányokat egész télre egyenletesen tudjuk szétosztani, elkerül hetjük vele a pazarlást és a hirte. len takarmányváltoztatásokat. Egyedi takarmánvozás Nagymértékben elkerülhetjük a takarmánypazarlást azáltal is. hogy állataink részére a takarmányokat termelésüknek megfelelően adagoljuk, egyedileg ta. karmányozzuk. A_z egyedi takar, mányozás megkönnyítése végett az egyenlő nagyságú és fejlődésü állatokat, választott borjakat vagy süldőket egy csoportban ta kormányozhatjuk. Hasonlóan megoldhatjuk ezt a termelő állmoknál is. Tehenészetben például az egyforma teje’ésü állatok üsz- szeválogátasával képezzünk csoportokat. Tökéletesebb egyedi takarmányozást biztosítanak az egyedi etetést elősegítő jászolra fekvő létrarácsok, vagy álló rácsok. ' Ezeket az egyedi etetést elősegítő berendezéseket házilag is el tudjuk készíteni. Ilyen takarmányozási módszer esetén életfenntartásra és bizonyos tejmennyiség termelésére szénafé- íékböl, szalmából, nedvdus takarmányokból alaptakarmányt állítunk össze. Az alaptakarmányban foglal* termelésen felül tér. melési pótabrakot adunk az állatok részére. Az egyedi takarmányozás gyakorlati keresztülvitelé hez feltétlenül ismernünk kel] as állatok élősúlyát és termelését Éppen ezért havonta meg kell ál-, lapítani az állatok súlyát. A tér. melést tiz naponként végzett prő. bafejések alapján ellenőrizzük.
