Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-08 / 33. szám

Eíieuhowei* agresszív kíjelentéseiiiek további visszhangja ban fejezte ki a szakszervezeti ta­gok súlyos aggodalmait Eisenho­wer döntésének komoly követkéz menyei miatt. A londoni kikötemunkások Chur. chilihez intézett táviratban tilt a kozlak az amerikai külpolitika uj irányvonala eilen. A Kent megyei bányászok képviselőikhez intézett levelükben kijelenik: ..nem harco. lünk a Kinai Népköztársaság el­len!* Togliatti elvtárs interpellációt jegyzett be a kép vise löházban Balmiro Togliatti elvtárs, az Olasz Kommunista "Párt főtitkára Eisenhowemek Taivanra vonatko­zó döntésével kapcsolatban inter­pellációt jegyzett be a képviselő­házban, hogy ilyen módon is han. got adjon annak a tiltakozásnak és nyugtalanságnak, amelyet ez a döntés az olasz közvéleményben kebelt. Az interpellációban Togliatti elvtárs azzal a kérdéssel fordul az olasz miniszterelnökhöz és külügy­miniszterhez, hogy miután az ame­rikai döntés célja uj háborús arc- vonalat nyitni a Kinai Népköz- társaság ellen, — ami szükségkép­pen még jobban kiélezi a nemzet, közi helyzetet és fokozza az egész világon a háborús veszélyt —, nem lartja-e szükségesnek felhív­ni az amerikai kormány figyelmét arra, hogy ez az újabb háborús provokáció ellentétben áll az otasi nép érdekeivel is, s bogy az olasz közvélemény elítéli azt. A képviselőház a napokban fog. ja megvitatni Togliatti elvtárs interpellációját. De Gasperi a szenátus külügyi bizottságában tartott beszámolójá­ban már eleve mentegetni igyek­szik az amerikai kormány ágresz. sziv lépését. Pietro Nenni, az Olasz Szociális, ta Párt fő itká'ra Eisenhower kon gresszusi üzenetéről szólva a kö­vetkezőket mondott a; — A legsúlyosabb tény az, hogy Eisenhower nem hajlandó megsziv. telni J. V. Sztálinnak a ..New York Times", munkatársa kérdéseire ^dob válaszait, amelyekben — mint ismeretes —, kedvezően nyi­latkozott a kormányfők taláiT.ozá sának lehetőségéről. Amerikai rész­ről nemcsak, hogy nem történik lépés a nemzetközi feszültség csökkentése érdekében, hanem ép­pen ellentétes lépések történnek. Sohasem volt tehát annyira szük­séges, mint ma — fejezte be myi- la'kozalát Nenni —, hogy Olaszor­szág a szigorú semlegesség állás­pontjára helyezkedjék. Pierre Courtade az amerikai lépésről Párizs (MTI). Pierre Courtade a ..PHumanité,,-ben foglalkozik Ei senhowemek Taivan szigetére vo­natkozó bejelentésével. Franciaor­szág nagy szerepet játszira tik an­nak a bűnténynek a megakadályo. zásában — írja cikkében Courtade —, amelyre az amerikai háborús gvuj ogatók és cinkosaik készül­nek. A francia kormány tisztában van azzal, hogy a francia közvéle­mény ellenségesen fogad1 a Eisen­hower bejelentését. Ezért Íratta! meg a kormány sajtójában azt, j hogy Dulles külügyrninisz érnél, amikor Párizsban járt, tiltakozott e bejelentés ellen. Ez azonban nem igaz: nem volt semmiféle tiltako­zás — írja Pierre Courtage. —[ Dulles nem hiába mondotta azt. hogy Maycrral és Bidaub-val foly­tatott megbeszélései a legszivélye sebb légkörben folytak le. Mayer és Bidault azzal védeke­zik, hogy Franciaország számára nem lehetséges már más politika. Az igazság ezzel szemben az — állapítja meg Pierre Cour ade —, hogy nemcsak hogy más francia politika is lehetséges, hanem __ a francia politika megváltozása Washingtont is politikájának mó­dosítására kényszerítené ♦ Nagymértékben tehát a franciák határozott és öntudatos állásfogla­lásán múlik az, hogy elkerülhet­jük-e azt a ka asz’.rófát, amelybe bele akarnak sodorni bennünket — írja befejezésül Pierre Courtade. 11 párt állít jelölteket az osztrák választásokon Bécs (MTI). Az osztrák válasz, tási főbizottság csütörtökön ülést tartott. A főbizottság megállapí­totta, hogy az országnak mind a 25 választókerületében öt párt állított jelölteket, míg hat párt csu- pán egyes kerületekben indul. A baloldali lapok leleplezik, hogy a jobboldali néppárt és a munkásárulő szocialisták meg­egyeztek a néppárti Kamitz pénz. ügyminiszter úgynevezett stabi­lizálási tervében, amely nem más. mint eszköz a hadiüzemek kiépí­tésére, a békeiparágak elsorv&sz. tására és az osztrák dolgozók tel. jes kirablására. A „Der Neue Vorwärts“, a bal. oldali szocialistáit hetilapja meg- írja, hogy a koalíciós pártok tit­kos megbeszéléseket tartottak a Kamltz-terv ügyében. E népelle­nes megállapodást leplezte le egy választói gyűlésen Ernst Fischer kommunista képviselő is. Ernst j Fischer hangsúlyozta: — Az I osztrák nép tiltakozik a koalíciós * vezérek titkos egyezménye ellen. SZTRÁJKOK A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN Rakodómunkások sztrájkja New York kikötőjében Térni város egész lakossága résztvett a csütörtöki általános sztrájkban Az angol hurzsoá sajtó továbbra is nagy nyugtalansággal ir az Egyesült Államok külpolitikájá­ról, amelynek mind agresszívebb jellegéről Anglia kézzelfoghatóan győződött meg Dulles amerikai külügyminiszter londoni látogatása alkalmával. A »Daily Express“ megírja, hogy ..DuBcs ultimátu­mot intézett Edenhez*. A ’lap sze. rint Dulles a következő nyílt kö vetéléssel állott elő: ..egyesülj a nyugaiteurópai nemze ekkel április 20-ig, vagy ellenkező esetben vál­lald azt a kockázatot, hogy elve­szítesz minden amerikai gazdasági és katonai segélyt!“ Az angol burzsoá saj ió ugyanak­kor továbbra is elítélő hangon kommentálja Eisenhowemek azt a döntését, hogy ..szabad kezet ad“ Csang Kai-seknek. A ..Spectator“ cimü folyóirat szerint -Eisenho­wer döntése ellenséges gesztus Kí­na ellen. A legsúlyosabban el kell ítélni az ellenségeskedések kiter- jesz ését ebben a kritikus percben c kritikus területen“. ..Ebben az ügyben nincs nézet­eltérés Angliában — írja a továb­biakban a lap, — Eisenhower dön­tése menthetetlenül szerencséden ha'ást gyakorol majd az angol- amerikai viszonyra Angliában“. A -Daily Herald“ megírja: -Ei­senhower döntése elidegenilet'e Ázsiában a népek millióit. Ezek a népek meg vannak győződve ar­ról, hogy Amerika Csang Kai-sek csapatait ellenforradalmi hadse­regként akarja felhasználni a kí­nai népi kormány megdöntését cél­zó kísérleteihez“. Norman Bower, volt konzervatív képviselő a -Times*-ben közölt nyílt levelében erélyesen síkra,száll amellett, hogy -Angliának mindent el kell követnie, hogy Eisenho- wert lebeszélje erről a lépésről. Az angol hadviseltek békemoz- g'alma Londonban megtartott gyű­lésen határozatban ítélte el, hogy ■ az Egyesült Államok Kína elleni támadásra uszitja Csang Kai-se- keV és sürgette a. kormányt: ..te­gyen meg mindent a béke biztosí­tására a Távol-Keleten“. Az egész angol munkásosztály mély felháborodását fejezi ki az angol Egyesült Gépipari Szakszer­vezet londoni szervezetének felhi vasa, amely felszólítja a tagjait: -legyenek résen az Egyesülj Álla­mok háborús uszító intézkedéseivel szemben“. Az Egyesült Gépipari Szakszervezet manch erüeri kerületi bizottsága a parlamenti képvise­lőkhöz in ézett tiltakozó táviratok. — A CSEHSZLOVÁK KORMÁNY jegyzékben követelte az izraeli kor­mánytól, hogy hívja vissza Cseh­szlovákiából Kubovi izraeli követet, mert az ellenséges és kémtevékeny­séget fejtett ki Csehszlovákia ellen és lelepleződött a prágai perben. .................................................... ■*. _ AZ OLASZ KORMÁNY .feb­ruár végéit; szeretné elfogadtatni a képvvselöházml „az európai vé­delmi közösségről szóló egyez­ményt”, s ennek tárgyalását a parlament napirendjére tűzték. New York (TASzSz) Február 5-én a kikötői rakodómunkások sztrájkja következtében a newyorki kikötőben szünetelt az óceánjáró hajók ki- és berakodása. Az „AFJh'-hez tartozó szakszervezet ezt a sztrájkot a von­tatógőzösök sztrájkoló legénységével vállalt szolidaritásból jelentette be. A vontatógőzösök sztrájkoló legény­sége munkabéremelést követel. Több mint ezer rakodómunkás tüntetett a szakszervezet elnökének Róma (MTI) A 84 ezer lakosú középolaszországi Térni város egész lakossága résztvett abban a 24 órás sztrájkban, amelyre a szakszervezetek felhívása nyomán csütörtökön került sor, tiltakozásul a térni ácélkombi- nát részleges leszerelésé ellen. A sztrájkban az acélművek munkásságán kívül resztvettek az összes többi ipari üzem dolgozói, továbbá a város — A BONNI SZÖVETSÉGI TA­NÁCS, a nyugatnémetországi parla­ment felsőháza, amelyben a tarto­mányi kormányok képviselői foglal­nak helyet, — Nyugat-Németország lakosságának viharosan kifejezett el­lenállása miatt — kénytelen volt el­utasítani az Adenauer-kormány csa­lárd, a reakciós pártoknak kedvező választási törvényét. A szövetségi tanács alkotmánysértőnek nyilvání­totta a választási törvényt. — A NÉPKÖZTARSASAG Elnöki Tanácsa Décsi Gyulát igazságügy­miniszteri tiszte alól felmentette és igazságügyminiszterré Kovács Bélát megválasztotta. viszonyok közötti kibékíthetetlen ellentmondás az üzemek kapar á­sának nagymérvű kihasználatlan­ságában, a krónikus munkanélkü­liségben, az uj felfedezések és Ta­lálmányok élsüllyesztésében jut ki­fejezésre. Ennek az ellentmondás­nak legszembeötlőbb bizonyi ékai az időszakonként megismétlődő gazdasági t'ultermelési válságok, melyek egyre katasztrófálisabb jel­leget öltenek. A termelőerők és' termelési vi­szonyok teljes összhangjának pél­dája a Szovjetunió népgazdasága, ahol a termelési eszközök társa­dalmi tulajdona teljesen megfelel a termelési folyamat társadalmi jellegének és ennek eredménye az, hogy a Szovje'unió népgazdasága nem ismeri a válságokat és a ter­melőerők soha nem látott gyors ü1 emben fejlődnek. A termelőerők és termelési vi­szonyok közti összhang nem ösz­tönös és au omatikus fejlődés eredményeként áll helyre. A letű­nő osztályok, amelyek védelmezik az elavult termelési viszonyokat, minden erővel szembeszegülnek a termelőerők és termelési viszonyok feltétlen összhangjára vonatkozó törvény érvényesülésének. Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy e tör­vény már régóta igyekszik u'at törni magának a 'őkés országok­ban de a társadalom magukat Eriéit esz1 atyainak rendkívül erős ritpcáPá^ba űri’özik. Éppen ezzel magyai-árhotó hogy si ui terme lés! viszonyok az osztály úrsadal- mskban társadalmi forradalom eredményeképpen jönnek létre. A termelőerők és a termelési viszo­nyok közöl ti mély meghasonlot'ság a társadalmi forradalom gazdasá. irodája előtt, akiről a napokban de* rült ki, hogy kapcsolatban áll a gengszterekkel és megvesztegetések ben bűnös. A tüntetők röpcédulákat terjesztettek, melyeken követelik a szakszervezet elnökének és más kor­rupt szakszervezeti vezetőknek le­mondását. A vontatógőzösök legénységének sztrájkja két másik kikötőre is át­terjedt: Philadelphiára és a Virginia- állambcli Norfolkra. valamennyi kézművese és kereske­dője is. A „FUnita" különtudósitója meg­állapítja, hogy az olaszországi sztrájkok történetében nincs példa arra, hogy valamely város lakossága ilyen egységesen résztvett volna egy sztrájkmozgalomban, Térni lakossága az acélművek védelmét saját ügyének tekinti. — A CSEHSZLOVÁK KOMMU­NISTA PART Központi Bizottsága a kormányban történt néhány személyi változással kapcsolatban Anpa Bara- movát, Richard Hradecet, Bruno Kohlért, Vratislav Krutinat, Frantisek Necáseket és Jiri Salgot a Központi Bizottság titkáraivá nevezte ki. IDÖJÁRASJELENTÉS Várható időjárás: változó fel­hőzet, több helyen kisebb havazás, egyes helyeken köd. Mérsékelt nyugati északnyugati széli. A hőmérséklet alig változik. A várható napi középliöinér- séklet az ország egész területén 4 Celsius fok alatt lesz. , gi alapja. A fcl’örekvő osztályok feladata abban áll, hogy elsöpör­jék a társadalom fejlődésének ut- jából a régi, idejét múlt termelé­si viszonyokat és olyan uj terme­lési viszonyokkal váltsák fel azo­kat, amelyek teljes összhangban vannak a termelőerők fej le11ségi színvonalával. S bármily ellenál­lást tanúsítson is a burzsoázia, bármily görcsösen ragaszkodjék is kiváltságaihoz, a történelmi fejlő­dés vaskövetkeze'ességgel érvé­nyesülő törvényei u'at törnek ra­guknak' és a munkásosztály vezet­te dolgozó tömegek osztályharcá­nak eredményeként, a szocialista termelési viszonyok létrejö'tévcl helyreáll az összhang a termelő­erőik és termelési viszonyok között. Sztálin elvtárs figyelmez et ar­ra, hogy tévedés volna azt hinni, hogy a termelőerők és termelési viszonyok teljes összhangja csak a szocialista társadalmat jellemzi. A ortendem színterén fellépő uj ter­melési viszonyok a társadalom fej­lődésének első időszakaiban min­dig elősegítették a termelőerők erő­teljes fejlődését és teljes összhang, ban voltak velük. A termelőerők és termelési viszonyok lel jes össz­hangja volt éppen a termelőerők fejlődésének forrása. -A polgári forradalom utáni korszakban — államija meg Sztálin elvtárs —, amikor a burzsoázia lerombolta a feudális termelési viszonyokat és megteremtette a hurzsoá terme- tésl viszonyokat feltétlenül vol­tak olyan időszakok, amikor a hurzsoá termelési viszonyok teljes Összhangban voltak u termelőerők, jellegével. Ellenhező esetben a kapitalizmus nem fejlőd, betéti, volvq okygn gyorsan, minő A PÁRTOK2 A?ÁS ANYAGÁHOZ ★ A termelőerők és a termelési viszonyok feltétlen összhangjának törvényéről A termelőerők és termelési vi­szonyok kapcsolata, diaiak ikus kö'l csonkátása — a történelmi ma té­ri:;) izmus alapkérdése. A termelő­erők és a termelési viszonyok kap. csolatát kifejező törvény egyike azon áh alános, egyetemes érvényű társadalmi törvényeknek, melyek nem csupán valamely, vagy egyes társadalmi alakulatokban léteznek, hanem kötelező érvényűek minden társadalmi formára nézve. Sztá­lin elvtárs »A szocializmus- köz- gazdasági problémái a Szovjet­unióban“ cimü uj, korszakalkotó művében zseniálisan továbbfej­lesztette a termelőerők és 'emelé­si viszonyok összefüggéséről szóló marxi-lenini tanításokat. Mik a termelőerők cs mit ér­tünk termelési viszonyokon? „A munkaeszközök, amelyek se­gítségével az anyagi javakat elv. állítják, az emberek, akik a mun­kaeszközöket' 'mozgásba hozzák és bizonyos termelési tavasziak.!,{ok­kal és munkában való gyakorlott sággaJ rendelkezve végzik az anyagi javak termelését — mind­ezek nz ebeinek együttvéve a tár- rudafom termelő erőit alkotják,' (tízáMib) A tettnélőerok, melyek a terme­lési mód egyik oldalát képezik, a társadalomnak a természethez való Vns.Vnap, febr. X. aktiv viszonyát fejezik ki. Minél fejlettebbek a -termelőerők, minél előrehaladó tabb a technika és tu­domány, annál nagyobb az ember hatalma a természeti erők felett. A termelési mód másik oldalát a termelési viszonyok alkotják. Az anyagi javak megszerzésének fo­lyamata a történelmi fejlődés min­den lépcsőfokán társadalmi jelle­gű volt. Az ember nem tudja élei te fenntartásához a szükséges anyagi javakat elszigetelten, em­ber ársaitól függetlenül előállítani. Az emberek a termelés folyama­iban kapcsolatba kerülnek egy­mással, társadalmi-termelési kap csolalok, termelési viszonyok ala­kulnak ki közöttük. A termelési viszonyok sokró üek, de alapjukat, legdöntőbb mozzanatukat a tulaj­donviszonyok képezik. A termeié si viszonyok állapota arra a kér dósra ad választ, hogy a társadal­mi fejlődés adott időszakában ki­nek a kezében vannak az anyagi javak előáll!tásáhtfz szükséges tér. me lesi eszközök, egyes embercso­portok, osztályok, vagy az egész társadalom birtokában vannak-e. A történelmi feilödés során a er- melési viszonyoknak ot alaptípu­sa 'alakult kí: az őskozösségi, rab­szolga, hűbéri.' tőkés és szociális- ta termelési viszonyok­Mi jellemzi a termelőerők és termelési viszonyok kapcsolatát? A termelés legmozgékonyabb és leg­forradalmibb elemei a termelő­erők. Előbb a társadalom termelő­erői változnak meg és azután, en_ nek megfelelően és ezzel összhang­ban megváltoznak a termelési vi­szonyok. Ebből azonban nem kö­vetkezik, hogy a termelési viszo­nyok passzívak és tehetetlenek a termelőerők irányában. A terme- . lősi viszonyok a maguk részéről szintén gyakorolnak ha'ást a tér. me'lőerőkre- Ez a ha'ás kettős le­het: vagy előmozdítja a termelő­erők kibontakozását, vagy hátrál- ta'ja azt. Sztálin elvtárs uj müvében tö­mör, klasszikus megfogalmazását adja a termelőerők és termelési vi­szonyok kapcsolatát kifejező tör­vénynek: -a termelési viszonyok­nak feltétlen összhangban kell len. niök a termelőerők jellegével". A termelőerők feilcdése mirdig előt­te jár a termelési viszonvoknak. A termelési viszenyok azonban hosz. szabb időn keresztül nem marad­hatnak el a termelőerők feilödése mögött, előbb vagy u'óbb feltétle­nül összhangba kell kerülniük azokkal. Ha ez nem történik meg, a termelőerők és termelési viszo­nyok összeü közésbo kerülnek és •a termelőerők nagyméretű pusztu­lása, az egész ’ársadalmi rend vál­sága következik be. Éppen ezt Hálhatjuk má a tőkés világ országaiban. A termelőerők a Tiké? társada’omban hatalmas nrire'-ekbm k’f^i’öd ek A 'eme­lési eszközök tőké? megánTalejdo. na és a termékek magán elsajátí­tása már régen nem felel meg a termelőerők 'ársadalmi jellegé”ek. A ‘őkés termelési viszonyok bi­lincsbe verik a termelőerők fejlő­dését. A termelőerők és termelési i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents