Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-05 / 30. szám

riLÁG PROLETÁRJAI I IX. évf. SO. szám. Ara 30 fillfti, 1953 február 5. Csütörtök. Népneve'ö szcmléltetöszoba Zalalövön Huss József élenjáró serlésgondosó m ii ii li a m ódssere Ali MDF ZALAMESYE1 PABTBIZOTTSAeAWAK SAP1MPJA ■HHMHaMHWraHRIHHnHHBHlBIMBHHHHaniHHMM A miiiiisxtertimács haüiroxiitii n g'épá 1 lointiüíok m unUil jána k nic^jaiiüisái'ól Emeljük termékeink minőségét Országunk építő munkája _ egyre- több és jobb árut követel, gyáraink - 1Ó1, üzemeinktől. A termelékenység növelése cs- a minőség kérdése szoro­san. összefügg. Pártunk arra tanít bennünket, hogy ne elégedjünk meg az eddig elért eredményeinkkel, ha* nem azt napról-napra igyekezzünk túlszárnyalni. Gcrö Ernő elvtárs, a gazdasági vezetők értekezletén ezt az alábbiakban fejezte ki: „A szo­cialista iparnak nemcsak mind több cs több árui kell termelnie, hanem mind jobb cs szebb árut is. A minőség emelésének a követelmé­nye a termelőeszközökre éppúgy vo­natkozik, mint a fogyasztási cik­kekre/ ‘ Gerö Ernő elvtárs beszéde világosan, megszabta üzemeink, vál­lalataink számára mindazokat a fel­adatokat, amelyeket a minőség -terü­letién végre kell hajtamok. a szocia­lista munkaversenyben való részvé­tel nemcsak azt jelenti, liogy ver­senyezünk \és többet termelünk, ha­nem azt is, hogy a minőség színvo­nalán is elérjük a megfelelő szintet. Egyes vállalatainknál — mint ahogy egyes versenyszakaszok bizonyítot­ták — csak a magas eredmények elérésére törekedtek és semmibe sem vettek a minőséget. Számtalan pél­da bizonyítja, hogy ahol magas (red menyekkel dicsekedt ek — nem mindig végeztek alapos minőségi munkát. A múlt évben több vállala­tunk)) éd tapasztaltaid? ilyen hibákat. A zalaegerszegi Autójavítónál hul­ladékanyagokat dolgoztak fel és igy elkerülték’ azokat a hiányosságokat, amelyek egyes vállalatainknál az anyagok tervszerűtlen felhasználása miatt mutatkoztak. A Gazda-mozga­lom keretén belül többtizezer fo­rintot takarítottak meg, de ugyan­akkor elfeledkeztek a minőségről, s ezzel kárt okoztak népgazdaságunk­nak. Azokat az autókat-, amelyeket elkészítettek, nemsokára újra kellett javitaniok. Ha csak egy dolgozó munkabérét számolnánk fel egy-egy autónál, igy is több ezer forintot tenne ki, nem beszélve azokról a ■ hasznos anyagokról, amelyeket fel­használtak a második , helvreigazl- tásnál' ‘. A Mezőgazdasági Gépjavítónál is rosszul dolgoztak - az elmúlt év első felében, A múlt- év hiányosságai eb­ben az évben is megmutatkoztak azokon a traktorokon, amelyeket- ak. kor megjavítottak. Az idei fővizs­gálaton kiderült, hogy a palini gép­állomás egyik traktorát, amelyet a múlt évben generálódtak — az idén újra kell javítani. Amelyik vállalatunknál közömbö­sek voltak a minőségi színvonal emelésénél —®ott egymásután kö­vették el a hibákat. A nagykani­zsai Üvegg/árban az elmúlt év fo­lyamán komoly hibák voltak a mi­nőséggel. Az üveg alapanyagának keverésekor nem ügyeltek a jó össze­állításra, ezenkívül a kemencéből nem húzták ki rendesen a salakot. A nagykanizsai Üveggyárnál na­gyobb gonddal kellett’ volna kezelni a .minőséget. A gyár nemcsak a bel­földi igényeket elégíti ki, hanem külföldre is exportál. rossz minő­ség rontja a magyar üvegipar hír­nevét. Az Ásványolaj Gépgyárban a liimba-szivafitynk gyártásánál ve­tődtek fel minőségi kifogások. Akik a szivattyúkat készítették, tudniok kelleti volna, hogy nemcsak mozog­niuk kell a szivattyúknak, hanem ■termelniük is. A felületes munka miatt még az utolsó negyedévijéül is több szivattyút- kellett újra javita-, ni. a több olaj termelése a gép­gyár dolgozóinak is' érdeke. Jobb minőségi munkával még jobban elő­segíthették volna az olaj-termelést. Az építőiparban is történtek sú­lyos mulasztások, amelyek miatt a dolgozók lakásai nem feleitek meg a követelményeknek. A Zala megyei Tatarozó és Építő Vállalatnál a Tüttössy-utca és a Petőfi-nt sarkán levő lakásépítkezéseméi rosszul szerelték fel a zárakat, az ablako-k redőnyei lehullottak. 1953-ban. a Tatarozónál is jobb munkára, mi­nőségre van szükség, A többi, épí­tőipari vállalat tanuljon a Tatarozó hibáiból és még nagyobb gonddal kezeljék a minőséget. Több példa tanúskodik arról, hogy a vállalatok vezetői, a párt- szervezetek és szakszervezetek nem fordítottak gondot a minőség ellen­őrzésére. A verseny elhanyagolása, a termelési eredmények népszerűsí­tésével való takarékosság, a rossz pártellenőrzés után . egyre rosszabbá vált a minőség. Az eredmények túlszárnyalása éppen abban mwtatkozik meg, hogy tervszerű munkával, a dolgozókkal való foglalkozáson keresztül muta­tunk rá, mit jelent. a selejtes áru. Nem elég, ha vállalataink vezetői és funkcionáriusai állandóan a minő" ségi színvonal emelését hangoztat­ják üzemükben, ugyanakkor nem látják meg azokat a fontc-s tenni­valókat, amelyeket a minőség meg­javítása érdekében kellene tenniük. Egyes igazgatók megsértődnek, ha azt mondják üzemükre,*hogy selej­tes árut termel. Több helyütt elő­fordul, hogy letagadják a rossz, minőséget, ahelyett, hogy beismer­nék hibáikat és javítanának rajtuk. ,A szocialista versenynek — mon­dotta V. Kuznyecov elvtárs, a Szov­jetunió Szakszervezeti Tanácsának elnöke — a szakszervezetig gazda­sági és pártszervezetek részéről tör­ténő irányítása terén a legfőbb hiá­nyosság az, hogy ezek a szakszerve­zetek nem veszik mindig figyelembe az utóbbi években végbement válto- zásokat, különösen a minőségi vál­tozásokat. Egyes vállalatok a tervnek az. össstermelés-'tekir.ietében történő túlteljesítése mellett nem teljesítik azt a gyáriirányok egyes fajtái te­kint elében, gyenge minőségű gyárt­mányokat állítanak elő.“ ICuznyecov elvtárs a mi fogyaté­kosságainkra is rámutat ezzel. Megmutatja megyénk üzemeinek, vállalatainak mit kell tenniük a hiá­nyosságok felszámolásáért. A párt- szervezetek a szakszervezetekkel, a vállalatvezelőséggel szoros kapcso­latban és valamennyi dolgozó alko­tó kezdeményezésének felkarolásával végezzenek széleskörű felvilágosító munkát a minőség megjavításáért, a termelékenység növeléséért. A továbbiak során fő feladat le­gyen, hogy vállalataink még szívó­sakban, még bátrabban harcoljanak a minőségi .munka -megjavításáért. Harcoljanak minden gyárban, üzem­ben. és vállalatnál a gyártmányok minőségének emeléséért, a termelő- eszközök gyártásánál ugyanúgy, mint a fogyasztási cikkeknél. A dolgozó nép állama a Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezé­sére azzal a céllal hozta létre a gépállomásuk hálózatát, hogy a me­zőgazdasági termelés fejlesztésének, az élenjáró termelési módszerek be­vezetésének gépi és agrotechnikai központjai, a termelőszövetkezetek fejlesztésének és megszilárdításá­nak, valamint a falu gazdasági kul­turális és társadalmi felemelkedésé­nek szilárd támaszai legyenek. En­nek érdekében népköztársaságunk eddig közel 10 ezer különbőzig trak­tort, több mint 1100 vontatót-, ISO kombájnt, 1500 arajtógépet, 11 ezer cséplőgépét és tübbezer egyéb kor­szerű mezőgazdaságú gépet állított munkába a gépállomásokon, ame­lyeknek irányítására és termelési feladataik biztosítására az öntuda­tos szakmunkások ezreit küldte. A gépállomások négyéves fennál­lásuk idején munkájuk több terü­letén, jelentős eredményeket értek el. 1952-ben már a termelőszövetkeze­tek talajmunkáinak túlnyomó tó- szét_ a cséplés munkáját pedig az ország gabonaterületének nagyobb részén végezték el és jelentős szere­pét töltöttek be a Termelőszövetke­zetek . fejlesztésében. Az eredmények ellenére a gépál­lomások munkájában súlyos hibák tapasztalhatók, amelyek nehezítik a termelőszövetkezetek megszilárdí­tását és, hátráltatják a mezőgazda­ság szocialista fejlődését A ter­melőszövetkezetek és a gépállomá sok között még nem. alakult ki a szoros együttműködés és az elen­gedhetetlen kölcsönös segítség, amelynek kiterjesztésével és megszi- 1 árditásával tudják mind a termelő- szövetkezetek, mind a gépállomások a termelés fellendítése és a mezőgaz­daság szocialista átszervezése terén hivatásukat betölteni. Gépállomá­saink még nem élték el azt, hogy a mezőgazdasági termelés . fejlesztésé nck agrotechnikai központjai, a tér. melőszövetkezetek megszijá rd i 1 ágá­nak és fejlesztésének, valamint magasabb terméshozam elérésének döntő állami szervei legyenek. En­nek az a fő oka, hogy a gépállo­mások vezetése a nehézségekkel szemben gyenge és megalkuvó, hogy még nem alakították ki a traktor- brigádok szilárd rendszerét, hegy laza a munkafegyelem és nem biz­tosították a gépek lelkiismeretes karbantartását és tervszerű javí­tását. Ezért a gépállomások munkájában tapasztalható hibák kiküszöbölése és a. gépállomások helyes továbbfej­lesztésének előmozdítása érdekében a Magyar Képköztársaság Minis/.;cr- tanácsa az alábbiakat határozza: I. Gépállomásaink előtt álló alapvető feladatok: 1. A terméshozam állandó növe­lése érdekében teljes gépi erejükkel és agrotechnikai felkészült?igékkel biztositaniok kell a termelőszövet­kezeti termelés nagyarányú gépesí­tését, valamint, az élenjáró mezőgaz­dasági tudomány és gyakorlat ered­ményeinek a termelésben való szé­leskörű alkalmazását. 2. Mint a termelőszöveíkezclek megszilárdítása és fejlesztése leg­fontosabb állami szerveinek közvet­len segítséget kell nyujtaniok a ter­melőszövetkezeteknek a vezetésben, a tervezésben és munkaszervezés­ben. 3. Elő kell segíteniük á termelő- szövetkezetek tagságának nevelését, az állami és, tervfegyelem megszi­lárdítását,' hogy a termelőszövetke­zeti tagok az új szocialista társa­dalom öntudatos és aktiv építőivé váljanak. II. A gépállomásoknak, munkájuk Hi­báit kiküszöbölve, a, termelőszövet­kezeti termelés hatalmas emelőivé kell válniok, hogy jobb munkájuk­kal évről-évre nagyobb terméshoza­mot érjenek el a termelőszövetkezeti gazdaságokban. 1. Eunck érdekében fokozni kell :i gépek kihasználását, biztosítani, kell a gépek rendszeres javítását- és gondos karbantartását, a munka helyesebb megszervezésével, a díja­zás és a premizálás fejlesztésével pedig növelni kell az egyéni fele­lősséget a tervek lei j esi tűséért és a munka minőségéént. a) A gépállomások a rájuk bí­zott- gépi erő teljes kihasználásával kötelesek a termelőszövetkezetek gazdaságaiban mindazokat az alap­vető agrotechnikai módszereket . al­kalmazni, amelyek alapfeltételei a nagy termés elérésének. Minden gépi munkát a legalkalmasabb idő­ben, minden esetben az előirt- ha­táridőre, kötelesek elvégezni és munkájuk minőségét szakadatlanul javítani. Elsőrendű kötelességük betartani a szántás előirt mél ységét, munkába állítani a rendelkezésükre álló előhántós ekéket, gondosan vé­gezni a vetés munkáját és elsajátí­tani a növényápolás gépi munkái­nak alapismeretéit. b) a gépállomások kötelessége őrködni afelett hogy a termelőszö­vetkezetek végrehajtsák mindazokat az agrotechnikai előírásokat ame­lyeket saját eszközeikkel elvégez­hetnek és együttműködve a termelő- szövetkezetek vezetőivel és dolgozói­val, irányítói legyenek a termelő­szövetkezeti- és traktorbrigádok kö­zös erőfeszítéseinek a terméshozam növelése érdekében. c) Gondoskodni kell a gépállomá­sok dolgozóinak oktatásáról, hogy elsajátítsák az alapvető agrotech­nikai ismereteket. Mind a traktor- vezetőknek, mind a muhkagépkeze löknek a munkagépek pontos kezelé­se mellett el kell sajátítaniok az agrotechnikai módszerek ismeretét és helyes alkalmazását. d) A gépállomások által végzett munka minőségének állandó javitá sa és ellenőrzése nemcsak a gépállo mások dolgozóinak és vezetőinek kö telessége, hanem a megyei és járási föag-ronómusóknak is legfontosabb feladata. Ezért a főbb mezőgazda sági munkák megkezdése előtt kö telesek a gépállomási agronómusok számára a megfelelő agrotechnikai utasításokat kiadni, a végrehajtás módját a gépállomások dolgozóival is­mertetni és munkájukat folyamato­san ellenőrizni. 2, A gépállomási munka megja­vításának döntő feltétele a gépállo­mások munkaszervezetének, megszi lárdiíása. Ezért- minden gépúllomi son egész évre kialakított, ponfo. san meghatározóit területen dolgozó ós az egész évi munkához -szüksé­ges gépekkel felszerelt brigádomat kell szervezni, A brigádok terük? tót és a gépi felszerelését úgy kel: kialakítani, hogy a brigádok össze1-': telén, gépi felszerelésén és működé­si területén az év során ne kelljen változtatni. a) Az 1953 évre alakított brigá­dok összeállítását, valamint a bri­gádok felszerelését, területét- írásban kell rögzíteni és azt minden gép­állomásra vonatkozóan a megyei ta­nácsok 1953 március 1-ig tartoznak felülvizsgálni. b) A brigádok megszervezése so­rán az igazgató a termelőszövelke­zeli tag traktorvezetőket a „ szövet­kezet területén dolgozó brigádba- köteles beosztani. Minden gépállo­máson törekedni kell arra, hogy a termelőszövetkezet elegendő számú női traktorvezetőt adjon, hogy külön női brigádokat- lehessen szervezni. Kői brigádok szó; "czcse érdekében kivételesen kisebb brigc-dok is ala­kíthatók. c) A brigádok szervezel ének 'megszilárdítása és a brigádvezetok állandósítása érdekében a brigád- vezetők kinevezését a gépállomás igazgatójának előterjesz ősére a járási tanács végrehajióbiZoGsá- gá-nak kell megerősíteni. 3. A munka termelékenységének növelése és a munkafegyelem meg szilárdítása érdekében a gépállo másokon a teljesi'mény-bérezés rendszerét kell kifejleszteni é? a kg kémén yebb r en dszah ál y ok k a 1 kell felszámolni a bércsalás min­den formáját. A) 1953. március l-lcl kezdve a traktormunka eddigi bonyolult normarendszere helyett egyszerűbb normarendszert kell bevezetni oly módon, hogy minden termelőszö­vetkezetet domborzati és talajvi­szonyai alapján a négy területi ka­tegória valamelyikébe kell beso­rolni és területén egységes mű­szaknormákat kell alkalmazni. Egyidejűleg a 100 százalékra tel­jesített egy órai. munka teljesít, mónyalapbérét 3-50 forintról 3.90 forintra kell felemelni. B) Növelni kell a gépállomáson a traktorvezetők és munkagépkeze. lök premizálását, mind a teljesít, ménybérben. mind a munkaegység alapján dolgozó traktorvezetők­nél. kombájnvezetőknél és munka- gépkezelőknél, elsősorban -a .termés, eredmények növelése, a gépek kar. ban-tartá-sa és az üzemanyag-meg­takarítása alapján. a) A fejlettebb gépállomásokon fokozatosan be kell vezetni a mun­kák minlennapi átvételét és ellen­őrzését és ennek alapján a műszak­norma túlteljesítéséért napi pré­miumot kell fizetni. A napi norma túlteljesítéséért kellős műszak -ese­tén 50 százalékkal emelt toljesit- m'énybért kell alkalmazni, nyújtott műszak esetén pedig a müszaknor­ma 120 százalékos teljesítése ese­tén kell az 50 százalékos prémiu­mot alkalmazni. Azokon a gépállo. másokon, ahol a munkák minden­napi áívé'ele és ellenőrzése egyel'" re nem biztosítható, -a dekádnorm- túlteljesítéséért kell prémiumot fi zetni. Ugyanazon a gépállomáson napi- és dekádprémiumot együt ei­sen alkalmazni nem lehet. b) A napi, illetőleg dekádnorrmi tuheljesi léséért fizetendő prém'u mon felül, az évi norma tul‘eljes; tése esetén 50 százalékkal emelt teljesítménybért kdl elszámolni­c) Továbbra is faun kell tarani. a termelőszövetkezeti tag traktor­vezetőknek a növénytermelő-brigád tagjaival együttesen kiadott terme szetbeni prémiumát a termelési ter­vek !ulteljesítése esetén. C) A kombájnnal végzett mun­kák normáit a domborzati viszo­nyok figyelembevételével két terű Jeti kategóriában kell megállapíta­ni az összes gabonafélékre egysé­gesen. A bér egy részéi a learatott erület, másrészét az elcsépelt ta­karmánymennyiség után kell fizet­ni. Egyidejűén a kombájn vezetők íeljesitményalapbérét 5.50 forint­ra kell felemelni azzal, hogy a ki- , eső időért bért fizetni nem lehet. D) A kombájnveze'ők napi tel- jesiliményén felül végzett munká­jáért be kell vezetni az 50 száza­lékkal emelt teljesítménybért, ezen felül az idénynormalulteljesi'és esetén további 50 százalék pro­gressziót kell alkalmazni. Emellett (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents