Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

A kezdeti sikerek után ismét lanyhult a munka a Rüh agyárnál A zalaegerszegi Ruhagyárban, a tervér dsö napjától kezdve kiváló eredményeket értek ei a dolgozók. Az első dekád tervét1 jóval 100 százalék feledt teljesítették és a legutóbbi de­kádban is 104.4 százalékot értek el. A kezdeti sikerek mindinkább fo­kozták a. dolgozók verseuvlemlülelét és jiapról-wapra jobb eredményeket értele el a- termelésben. Az utóbbi na­ivokban azonban egyre jobban, lany­hult a verseny., a,melyet az követelt t) hogy a. szalagok nem tettek eleget kötélezettsögiiknckj nem teljesítették az. első negyedév első hónapjának reájuk esd tervét. Egymásután ma­radtak cl a. szalagok a tervtelj esités- ben. A 3-aa szalag, amely jóval 100 százalék felett teljesítőit, csak nagy nehezen tudta túlszárnyalni'a 80 szá­zalékot A többi szalag — egy-ké't kivétellel — alaposan elmaradt. Mi okozza a lemaradást ? A lediiaraid&s okát egyrészt abban.lati jók a -vállalaltnál, hogy a szállításra ■icköitele'zett gyártó vállalatok nem gon­doskodnál; időben a folyamatos anyag­ról. Ilyen többek közölt a. dombgyár is, amely nem biztosítja az egyenle­tes szállítást egy-egy megrendelt gombfajtából A Vörös Csillag mii- szak egyik géptermében azért nejin tudták átadni a már elkészült férfi nadrágokat mert hiányzott a gom- bozás. Nem különb a helyzet a szab­ványuknál sem, niert azokból is tery- szerütlenül, s szinte kampányszerűen szállítanak. — Az első negyedév tervének telje­sítésére felkészültünk — mondja Kö­ves Ernő elv'íórs igazgató. — Le­gyűrtük az elmúlt év hiányosságait, amelyet mutatnak az eredményeink is, de a kezdeti sikereinket nyomon követik a nehézségeink. Most a. saját bőrünkön érezzük, mit jelent az, ha egy vállalat nejin végez becsületes munkát. Igyekeztünk a jobb munka elvégzésére, ha most a kezdet elején több segítséget kapnánk, akkor bizo. nyos, hogy nemcsak ‘teljesítenénk tervünket hanem túlteljesítenénk, Elianyhult a mimkaverseny Nemcsak a kooperációs tállalatck rossz torviteljesi'tóse gátolja a Ruha­gyárat az első negyedév tervének teljesítésében, hanem az is, hogy az utóbbi időben elaludt a munkavex- seny. Az óv elején megtették ugyan a dolgozók havi vállalásaikat, de ezt a versenyt nem ‘jellemezte alapos, gondos és körültekintő előkészítés. A szalagok dolgozóinak vállalásai egy iv papírra vannak feltüntetve, amelyek a géptermek teremm'estereinel vannak. Az üzemi bizottság így nagyon ke­veset tud a dolgozók egyéni válla­lásairól. A papírra rögzített verseny­szervezés nem vonzza a dolgozókat a magas teljesítmények elérésére, s igy. nem is csodálkozhatunk azon, ha a szalagok dolgozói a rossz szervezés követkczitében nem hajtják végre feladataikat. Ahol a teremmesterek többet törődtek a munkaverseny kér. dósé ivei, ott. jobbak az eredmények is. Farias Géza a Vörös Csillag műszak'egyes számú teamének tercm- mestero a szakszervezeti bizalmival tárgyalja meg a mtmkaversenybeu elért eredményekéit, vagy hiányossá­gokat, Hasonlóan végzi munkáját Borsos Gyula elvtárs, sztahanovista teremmester is. Mindkét teremmester jó munkájának köszönhető, h^gy tér. moikben emelkedett a termelékeny­ség és növekedett a minőség színvo­nala. Borsos Gyula elv-társ terem- mesber terme január 20-án elérte a 107.3 százalékos teremáltlagot. Javítani kell a munkán a. szállító vállalatok részéről is, a szakszervezet részéről is. Tegyék tervszerűbbé a szállítást. Végezzenek jobb munkát a könnyűipari minisz­térium ruhaipari igazgatóságánál is, A ruhagyári üb. szélesítse ki jobban a munkavea'sejayt és ellenőrizze a vál­lalások teljesítését. Nem kétséges, ha ezeket figyelembe veszik az illetékesek, akkor még időben javíthatnak a hibákon. A bírálat után javult a munka a nagykanizsai Magasépítési Vállalatnál 1 terv adta Zafaeprszegneic •• téves tervünk harmadik esztendeje több tervléte-ú. ménnyel ^ ajándékozta meg Zalaegerszeget, azt a várost, amely a múltban a klerikális reakció, Mindszeniy fészke volt. A szocializ­mus- épilö országunk Zala megye felemelkedésével a megye szók. helyét ipari várossá tette. Szemünk előtt peregtek le az 1952-es év nagy létesítményeinek építkezései, szinte máról-holnapra kap­tunk bölcsődét, uj lakóházaikat, gyárakat és egyre jobban emel­kedett dolgozóink életszinvcnala. Ilyen hatalmas építkezést a múltban el sem képzelhettek. Ma pedig gembamódra születnek megyénkben a terv létesítményei. Az elmul-t évben jól gazdálkodtunk államunk, a dolgozók pén­zével, Az államkölcsönök forintjai látszanak meg a három uj gyár építkezéseiben, a Ruhagyárban, az Aszfaltgyárban és a Vajgyárban. Az uj üzemeket hatalmas, világos és korszerű mun. katermckkel. látták el. A Vajgyár építkezése Dunántúl legkorsze­rűbben felszerelt vajgyára. A Berzsenyi-utca végén az Autójavító Vállalat nagy, szürke, uj épülete látszik. Itt javítják azokat a gép­kocsikat, amelyek még gyorsabbá teszik a szállítást. Ha a város­ban körül nézünk, igen sdki helyütt láthatunk uj épületeket. A Tütltősi-utca és a Petőf.i-utca sarkán 180 ezer, a Marx-téren 600 ezer forintos beruházással munkáslakásokat építettünk, amelyek a dolgozók kényelmének, igényeinek teljesen megfelelnek. Két uj bölcsődét is kapott a város, amelyekben közel 70 gyermek talál oh honra. A városfejlesztési terv és a fokozódó igény megköve­telte. hogy mindjobban fejlesszük a Népbolt hálózatát. A népbok. hálózat fejlesztésére 150 ezer forintot fordítottunk. A dolgozóik kulturigényéjnek kielégítésére a régi elavult mozi helyett a Petőfi- utca i kulturházban 300 ezer forintos beruházással uj mozit létesí­tettünk. J dolgozók gyermekeinek műveltsége érdekében az iskoláik helyreállítására 150 ezer forintot fordítottunk. Azt akarjuk, hogy fiataljaink a termelés frontján és az iskolák padjában egy. 'aránt jól megállják a helyüket. Pártunk és kormányunk határo­zata nem álom, hanem valóság, amelyet maguk a dolgozók, építe­nek fel. alkotnak meg. \ Az 1953-as tervév még nagyobb feladatok elé állítja az üze­mek, a vállalatok és & hivatalok dolgozóit. Még jobban kell dől. gozniofe, még többet kel! adniok a hazának és önmaguknak, Úgy, dolgozzanak az ötéves terv'' negyedik évében is, hogy azt még na­gyobb sikerekkel zárhassák. A terv törvény, amelynek végrehaj­tása mindenkire kötelező, mert minden túlteljesített százalék a dolgozók .életszínvonalának emelkedését jelenti. Shsuári Lajos Szakszervezeteink feladata a felajánlások szervezésénél A nagykanizsai Magasépitési Vállalat valamennyi munkáké, lyén megtették már a dolgozók felajánlásaikat április 4 tisztele­tére. a felajánlásokról már be­számoltunk, nem mulaszthatjuk cl azonban, hogy ne beszéljünk arról az olőkészito munkáról, amely a felajánlásokat, megelőzte. kohári elvtárs, az üzemi bi­zottság elnöke szorgalmasan járta fi munkahelyeket, beszélt a doh gozókkal. .a brigádvezető kkel. Sok olyan kérdés került a beszél­getéseknél felszínre, amely a dől. gozók előtt nem volt világos. Ezek a kérdések főkép a felaján- láscWkal és a tervi élj esitéssel kapcsolatban fordultak elő. Amióta a vállalat bírálatot ka­pott, Dani elvtárs, a vállalat, igaz­gatója is rendszeresen felkeresi a munkahelyeket. Hasznait a Jbirálal — A bírálat előtt* a DlSz-szer- vezet rosszul dolgozott — mondja Kóhári elvtárs —,* de a mostani felajánlásoknál már nagy segít­ségei nyújtott. Az igazgátó elvtárs pedig a pártszervezettel és az üb- vei naponta megbeszéli a teendő­ket, A teljesítmények ellenőrzé­sét ma már nem egymástól vár. luk, hanem mind a párt, mind az igazgató, mind pedig az üb kö­telességének tartja '& termelés ál­landó ellenőrzését. A vállalat múlt évi tervét 104.9 százalékra teljesítette. Decemberi állaguk 133 százalékos volt. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy a havi munikaversenyt kiszélesí­tették s rendszeresen végezték a politikai felvilágosító munkát. A DISz-fiata!ság aktívabb részesévé vált a munkaversenyeknek s mindjobban megérti, miért- kell a DISz-nek a termelés rohamcsapa­tává válni. Fokozták az éberséget Azokat, akik a termelést hát­ráltatták, akik az ellenség mal­mára hajto'.ták a vizet, elbocsá­tották a vállalattól. Ezek közé tartozott Dóra István állványozó is, aki nem akarta az állványt biztonságosan m eg cs in ál ni. Tavaly még 111.168 forint kára származott a vállalatnak -a bal. esetek folytán elveszített munka­időkiesésből. Az idén ezen a té­ren is nagy a javulás. Hathetes munkavédelmi tanfolyamot szer­vezték a munkavezetők részére. Valamennyi dolgozó megkapta ;a, balesetelhárítási útmutatót, de emellett résztvesznek balesetel­hárítási oktatáson is. A dolgozókkal minden munka* helyen ismertették azt a munkát, amit az első negyedévben el kell végezniük. Ennek tulajdonítható, hogy a felajánlásokat; összhangba hozva az előttük álló feladatok- kak kellő időben megtették. , A vállalat vezetősége az első hetekben nehézségekkel küzdött. Nem tudta megteremteni a terv teljesítéséhez szükséges alapfelté­teleket. Nem álltak azonban tét­lenül, igyekeztek módot keresni, hegy mielőbb biztosítsák a hiányzó anyagokat. A tröszttől ígéretet — sőt már segítséget' is kaptak s igy biztosra vehető, hogy felajánlásukat maradékta­lanul teljesítik^ Adjon több segítséget a pártszervezet A felajánlások teljesítésével kapcsolatban van még azonban hiányosság-Az építésvezetőik nem értékelik naponta a teljesítmé­nyeket. A múlt évi példákból ckulr.ick kellett volna. Azokon a munkahelyeken, ahol .a kimagasló teljesítményeik napon'a a táblára kerültek, jobbak voltaic az ered­mények is. Az építésvezetőknek szorosan kapcsoló drück kell a munkaversenyhez, mert csak igy biztosíthatják a verseny teljes si­keré:. A pártszervezet pedig le­gye élőbbé a kapcsolatot a párt és a munkahelyek között s foko­zottabb mértékben érvényesítse a párt vezető szerepét. Igen jó hatással lesz a dolgozókra, ha Wolf elvtárs, az üzemi pártszer­vezet titkára gyakrabban felke­resi őket munkahelyeiken s ott, ahol a Párt segítségére van szük­ség, megadja ezt a segítséget. vÁ szocialista verseny a szocia­lista társadalom felépítésének leg- döntőbb eszköze" — mondotta. Le­nin elvtárs. Mi, akik országunk­ban szocializmust építünk, úgy kell hogy nyúljunk ehhez az eszközhöz, mint ahogy a szomjas ember nyúl a friss vízzel telt kanesóhoz. A szocializmus építésének lüktető1 ere­je, életeleme a munkaverseny. Az egészséges versenyszellem nélkül nem emelkedhet a munka termelé­kenysége, nem csökkenhet a ter­melési költség, s nem növekedhet a dolgozók éléiszinvonala olyan arányban, Print ahogy ,azt a szo­cializmus építésének egyes szaka­szai megkívánják. Mi kell ahhoz, hogy a munka­verseny a kivánt mértékben ki­bontakozzon? Elsősorban is az, hogy a szakszervezetek üzemeink­ben eleget tegyenek feladatuknak, betöltsék hivatásukat. Az április 4-re történő felaján­lások nem megfelelően indultak megyénkben. A szakszervezetek arra hivatkoztak, hogy a termelés; értekezleteik elhúzódtak, mert az üzemek későn kapták meg a ter­vet, a felajánlásokait pedig csak a termelési értekezleteken teszik meg a dolgozóik, amikor majd meg­ismerik e tervet. Kétségtelen, sokat ártott a fel­ajánlások elhúzódásának a tervek késése, de ez valójában csak má­sodrendű tényként hátráltathatta a szocialista hiunkavállalást. A legfőbb hiba az volt hogy a terü­leti bizottságok ismét — mint már annyi esetben —, kény elmeskcdt ele. Nem adtak feladatokat nz üzemi bizottságoknak. Hibás a SzOT me­gyei elnöksége is. Nyilván nem a megyei elnökség felada’a a mun­kaversenyek, a felajánlások meg­szervezése, de az ellenőrzés igen. Nem lehel közömbös a SzOT me­gyei elnökségének, hogy a megye üzemeiben történtek-e és hogyan történtek a felajánlások április 4. tiszteletére. Lovászában és Bázakerettyén indult néhány szép akció. Egy-két mérnök, művezető versmykihivusa szép felajánlásokat tartalmaz, nagy hiba azonban, hogy ezek a kezde­ményezések elszigetelődnek,, szűk térre korlátozódnak. A dolgozó tö­megekkel nem foglalkoznak eléggé szakszervezeteink. Ezért a hiá­nyosságért természetesen felelőse^ üzemi pártszervezeteink is, ame­lyek nem adnak kellő irányítást szakszervezeteinknek. Visszatérve a területi bizottsá­gok munkájára, rá kell mulat­nunk, hogy a területi elnökök ke­veset tartózkodnak a területén. A heti programnimegbeszélések, mű­szaki értekezleten való részvétel, s egyéb értekezletek idejük nagy részéit lekötik. Idejüket nem úgy osztják be, hogy a fontos értekez­leteken való részvétel mellett, az üzemi szakszervezetekkel is többel foglalkozhassanak, s munkájuk a; jobban ellenőrizzék. A rossz idő­beosztás megtalálható az üzemi bi­zottságoknál is- A bázakerettyei üb elnöke már két hónapig ..néni •tüdőit“ időt szakítani arra, hogy a pártbizottság titkárával megbe­szélje a feladatokat. Ezért aztán a versenyszervezés sem úgy megy, mint kellene. Ott, ahol jól dolgozik az üze­mi bizottság, szakithafoU időt ar­ra is — az értekezletek mellett_—, hogy megszervezze a felajánláso­kat. Példaképpen említjük meg a nagykanizsai Magasépitési Válla­lat üzemi bizottságát. Itt már min. den munkahelyen megtörtént a felajánlás. A versenyek szervezése — a párt irányítása mellett —, a szak- szervezetek feladata, s a hiányos­ságokért a szakszervezet a fele­lős. Ott, ahol még halogatják a felajánlást, lépjen munkába a szakszervezet. Ne várjon külön utasítást. A feladatokat népünk gazdasági és kulturális jólétének továbbfejlesztése, a béke megvédé­se és a szocializmus építése diktei, ja. Ehhez tartsák magúikat szak- szervezeteink. I. Geraszimov: FEGYJN MŰVEZETŐ KEZDEMÉNYEZÉSE Az utóbbi napokban sok látogatója van a „Kalinyin“-gyárban doloozó Alekszandr Jegoro- vics Fegyin művezető részlegének. A gyár többi dolgozói érdeklődnek a részleg uj felajánlásáról. A részleg a múlt év elején még egyenetlenül dolgozott. sokszor még olyankor sem teljesítette napi ütemtervét, amikor pedig a hőmegmunkáló műhely idejében szállította a megmunkálásra váró alkatrészeket. A hiba oka az volt, hogyha például valamelyik menclvágó nem jött be a futó­szalagszerű termelésben, az utána következő dol­gozók munkája fennakadt. Fegyin művezetőnek a XIX. pártkongresz- szus nagyszerű célkitűzései adták a gondolatot; hogy fel kell emelni a kollektíva 'technikai szin. rondát. A részleg —- Fegyin művezető javasla­tára — 1953. évi tervének megbeszélésekor úgy dl.'ötöt, hogy a munkéisok technikai tudásának szí;.vonalát a beállítótakalosok színvonalára, a beállitólakatosokét pedig a művezetők színvona­lúra emeli. ^ felajánlásban meghatározták a chbi pontokat is: 1952-hez képest 22 százalékkal emelik a részleg munkatermelékenységét, 12 szá­zalékkal csökkentik az önköltséget é3 az előír dny- rottnál20^százalékkal több ‘szerszámot készítenek. Ha már nem fordul aiö: fennakadás a -műn. káhm. mvr a dolgozók megtanulták a többi mű űrieteket is. Jelenleg a részleg 22 munkása már két-három műveletet, 8 munkása négy műveletet, 4 vedig üt műveletet lúd elvégezni. Poloszina, női sztahanovista például már mind a 14 műve­letet elsajátította. A fclajáhlás értelmében 1953 első negyedében minden szerszámgépes dolgozó elsajátítja az ősz- szes műveletet és a gyári esii technikumon, va­lamint a munkásifjuság iskolájában gyarapítja technikai ismereteit. Mindez terniészetcsen, máris érezteti hatását a termelésben. Azelőtt például a 3-as futószalag átlagban legfeljebb 1600 menetvágólapot készí­tett, ma pedig változatlan munkáslétszámmal és gépállománnyal műszakonként 2200—2400 lap készül cl. A gyár műszaki oktatási osztálya éri ékes ®e- giiséget nyújt « felajánlás teljesítéséhez. A beál- litólakatosnak például a különböző műveletek elvégzésén kívül ismernie kell a részlegnél lévő gépeket, szerszámokat és mérőeszközöket is. El kell sajátítania a rajzok olvasását. A műszáki oktatási osztály dolgozói tervet készítettek ezek­nek az ismereteknek széleskörű elterjesztésére. Fegyin művezető négyszerit kezdem/>nnr-rr-c. máris számos követője van. Á budafai Kőolajtermeld Vállalat dolgozói 15.000 forint értékű felajánlást tettek A, budafai Kőolajtermelő Vállalat dolgozói vállalták, hogy a januári hónapban felszámolják az elmúlt év utolsó hónapjának hiányosságait. Több brigád felajánlás* tét*, hogy terven felül több tonna olajai, ad a hazának. A Kuceu-brigád terven felül , 39, a Béke brigád 50, az első számú termelő-brigád 10. a II-es szánva 10, a Ill-as számú ugyancsak 10, a Szabadság-brigád pedig 20 tonna ■olajat, ajánlcv fel terven felül január hónapban. A csőszerelők 12 ezer forint értékű önköltségcsökkentést és 3 500 forint érteiül anyagtakarékosságot ajánlottak fel. A budafai Kőolajtermelő Vál- ’ukt dóig:zóinak' január hóra tett felajánlásának értéke elér; a 152 ezer for-n’oi. - —•••

Next

/
Thumbnails
Contents