Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-24 / 20. szám
X magyar szakszervezetek XVüf. kongresszusa határozati javaslata» tervezete Földművesszovetkezeii híradó Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a tervezet szövegét, amelyet teljes terjedelmében a „Népszava" január 2C-i száma közölt. A kongresszus határozati javaslatának tervezete megállapítja, hogy az 1948-ban megtartott XVII. kongresz- szus óta végbement gazdasági és politikai változások gyökeresen megváltoztatták országunk arculatát. Magyarország ipari 'országgá lett. Nőtt és növekszik a munkások és alkalmazottak száma: 1950-ben, az Ötéves terv első évében 223.100-zal haladta meg -az 1949-cs átlagot. Az iparban foglalkoztatottak száma 1951-ben 109.000 fővel emelkedett az előző évihez képest. 1952-ben to vábbi 203.000 fővel 2,295.000-re emelkedett a munkások és alkalmazottak száma. Az ország iparosítása nak ütemére és a szakmunkások szá mának növekedésére jellemző a vas- iparban foglalkoztatottak számának •emelkedése: míg 1948 szeptemberében 181.500-an, addig 1952 szeptemberében 320.800-an dolgoztak a vas- iparban. Építőiparunk nagyarányú rejlődését mutatja, hogy e négy esztendő alatt az építőiparban foglalkoztatottak száma több mint ötszörösére, 58.600-ról 319-300-ra növekedett. Jelentősen előrehaladt iparunk összpontosítása. „Míg 193S-ban egy üzemre 91 munkás jutott — írja a tervezet —, most már 525 munkás jut egy üzemre és a munkásságnak, majdnem 49 százaléka dolgozik ezer; munkásnál többet foglalkoztató vál-j Lilátokban.’’ Ezek az eredmények bebizonyították, hogy „a magyar munkásosztály,! a dolgozó nép elismert vezetője.,J sikeresen tudja vezetni az országot a szocializmus építése utján'4. A határozati javaslat tervezete ezután megállapítja: „A szocializmus építésében elért eredményekben, a dolgozó nép hatalmának megszilárditá ■ sában részük van a munkásosztály .legnagyobb tömegszervezeteinek, a . szakszervezeteknek is, A szakszer ve zetek hozzájárultak a szocialista munkaversehy megszervezéséhez és ezzel elősegítették a munka termelékeny ségenek emelkedését; elősegi tették a Sztahánov-mozgalom kiala kulását és fejlődését és hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban is alapvetően megváltozott a munkásosztály viszonya a munkához. A társadalom- biztosítás feladatainak elvégzésével cs a dolgozók üdülésének szervezésével a szakszervezetek fontos szerepet töltenek be a népi demokráciában'’.. Jelentősen, fejlődtek a szakszervezetek is. „A SzOT XVII. kongresz- szusának határozatára a szakszervezetek végrehajtották az ipari szervezésre való áttérést, amelynek során a széttagolt szakmai szakszervezetek helyébe egységes, ipari szakszervezeteket hoztak létre. Az ipari szervezés jelentősen közelebb vitte a szak- szervezeti munkát az üzemi dolgozók tömegeihez, a termeléshez. Amíg L9-i9 áprilisában mindössze 3400 űzetni szakszervezeti bizottság működött, addig 1952 augusztusában az üzemi szakszervezeti bizottságok száma 9/00-ra emelkedett. 1952-ben 3500 mühelybÍ2ottságot választottak. Jelentősen megnőtt a választott üzemi szakszervezeti aktivisták száma."* A határozati javaslat tervezete hangsúlyozza, hogy a fejlődés ellenére is komoly hibák és hiányosságok mutatkoztak a szakszervezeti munkákban. Megtalálhatók benne a szociáldeoaokratizmus maradványai. Egyes szakszervezeti vezetők íebe csülték a párt vezető szerepét, el, szakadtak a párttól, elszakadtak a tömegektől is. A szakszervezetek nem voltak képesek szüntelenül erősíteni a munkásosztály szervezettségét; a dolgozók szervezettsége ma csak mintegy 75 százalékos. • A szakszervezetek termelési munkájáról A határozati javaslat tervezete megállapítja: „Az MDP Központi Vezetőségének 1952 novemberi ülése és Rákosi Mátyás elvtárs 1952 decemberi országgyűlési beszéde megjelölték az ország előtt álló fő feladatokat, amelyek megoldását a szakszervezeti munkának is elő kell segítenie. Ötéves tervünk sikeres megvalósítása a termelés további egyenletes emelkedését követeli meg az ipar minden területén, ele különösen a szénbányászatban és kohászatban, az alapanyagipar különféle ágaiban. Az országnak a szénbányászat és a vaskohászat eddiginél is gyorsabb fejlesztésére, a villamosenergiatermelés növelésére van szüksége. Biztosi tani kell ötéves tervünk épülő nagy létesítményeinek gyors befejezését. Különös figyelmet kell fordítanunk gépgyárainkra, amelyek iparunk nagy beruházásaira és exportra tér melnek. A mezőgazdaság terén központi feladatként áll előttünk a növénytermelés és az állattenyésztés hozamának emelése. Szakszervezeteinknek minden erőt arra kell ossz pontositaniok, hogy a munkások és technikusok, a művezetők és mesterek, fizikai dolgozók cs a mérnökök legjobb tudásukkal, alkotó képességeik egész erejével hozzája ruljanak a szocialista termelés to vábbi fejlesztéséhez.'4 „A szakszervezetek termelési mun kajának legfontosabb feladata a tö megek termelési aktivitásának min denirányu emelése." Ennek érdekében a tervezet a többi között a kö vetkező feladatokat jelöli meg: „A szakszervezetek szívós, következetes felvilágosító- és szervezőmunkával fejlesszék' a szocialista mivnkaver- senyt a tömegek állandó és átfogó mozgalmává, mélyítsék a verseny mozgalom politikai tartalmát és tu datositsák jelentőségét békeharcunk szempontjából. Az üzemi bizottságok törekedjenek arra, hogy * dolgozók mind szelesebb tömegei vegyenek részt a versenyben. A szakszervezetek szervezzék az évi terv teljesité sérc irányuló felajánlásokat az üzem ben, iparágakban, fejlesszék a területi versenyt és gondoskodjanak arról, hogy « hosszabb időre tett felajánlásokat *r, üzemekben és műhelyekben havi feladatokra • b&ztsák és ezeket * havi feladatokat minden versenyben lévő dolgozó ismerje. Mindenkor a legfontosabb, legégetőbb feladatokra, kell irányítani *. j dolgozók figyelmét, A termelés ál-1 lacdó, egyenletes emelésének, & terv, ^ fegyelem betartásának, az önköltség j csökkentésének, a felejt elleni harc | nak és s». takarékosságnak^,, npaden iparágra, egész gazdasági életünkre és tevékenységünkre érvényes feladatai mellett a szakszervezetek a szénbányászat területén fejlesszék és j erősítsék a Loy-mozgalmat, szervez-j zek a dolgozók versenyét a bánya ' gépek helyes kihasználásáért, a feltárási, szállítási cs fenntartási munkálatok egyenletes elvégzéséért, a ciklusos termelés biztosításáért’*. A határozati javaslat tervezete rámutat arra, hogy a kohászatban a szakszervezeteknek a tervteljesités mellett elsősorban arra kell irányitaníok % dolgozók figyelmét, hogy jóminoségű gyártmányokat állítsanak elő. A gép- gyártás dolgozói azért versenyezzenek, hogy jóminőségü gépeket és •berendezéseket szállítsanak exportcélokra. „A szakszervezetek irányítsák a mezőgazdasági dolgozók figyelmét a fejlett agrotechnika, a jó gépkihasználás, az alapos talajmegmunká lás, a jó növényápolás feladataira, amelyek együttvéve nélkülözhetetlen előfeltételei a magas terméshozam elérésének. A közszükségleti cikkek gyártása terén a terv teljesítéséért folyó harcban a versenyt elsősorban a minőségért és az anyagtakarékosságért keli szervezni.'4 A tervezet ezután megjelöli, milyen hibáktól kell megszabadítani r versenyszervező-munkát. Meg kell szüntetni a verseny szervezésének bürokratikus kinövéseit, operatív, gyors értékelésre cs ellenőrzésre kell törekedni. Ébren kell tartani a versenyszellemet. Figyelemmel kell kísérni a dolgozók kezdeményezéseit, a Gazda-, Deák- és Loy-mozgalmak fejlődését. Fejleszteni kell a „szakma legjobbja” címért folyó versenyt. „A termelési értekezletek rendszeres megtartása, az azokon elhangzott javaslatok megvalósítása és a végrehajtás ellenőrzéséről való beszámolás jelentősen elő fogja segíteni a szakszervezetek egész termelési munkáját’4 — állapítja meg a tervezet. „A szakszervezetek, az üzemi bizottságok segítsék az ipart, üzemi vezetést a műszaki haladó normák bevezetésében, a szocialista bérezés érvényesítésében és fejlesztésében.'4 Tömegessé kell tenni a sztahanovista munkát. A tervezet megjelöli, miként kell a szakszervezeteknek elősegítő niök e ctl elérését. Az ujitómózga! mat helyi jellegű kiállításokkal kell továbbfejleszteni. A szakmai képzettség növelése végett műszaki megbeszéléseket, tapasztalatcsere-értekezleteket kell szervezni ar üzemekben. Biztosítani kell a fizikai cs műszaki dolgozók legszorosabb együttműködését. „A szakszervezeti munka fellendítésének alapvető eszköze az üzemi kollektiv szerződés. Gondoskodjanak a szakszervezeték a kollektiv szerződések jó előkészitésérö* és a szerződések rendelkezéseinek betartásáról. A szerződés végrehajtásáról számoljanak be rendszeresen üzemi gyűléseken”. , Feladatok a dolgozók etetés műnk a viszonyainak megjavításában ,,’A szakszervezetek érdekvédelmi munkája szoros egységet alkot « tér moles és a munkaverseny terén ki fejtett tevékenységükkel'4 — írja. a tervezet. „Az üzemi bizottságok fog lalkozzanak állandóan «. munkavédelem kérdésével, őrködjenek e, minisztertanács cs <*. SzOT munkavédelemről szóló határozatának betartása felett, ellenőrizzék a munkavédelmi berendezéseket és a dolgozók balesetelhárítási oktatását, szélesítsék a- munkavédelmi aktivisták hálózatát és lépjenek fel határozottan a tervekben előirányzott munkavédelmi beruházások megvalósításáéit.'4 A tervezet megállapítja; „A dolgozókról való gondoskodás javítását szolgálj* a társadalombiztosítási tevékenység továbbfejlesztése”. A tervezet a feladatok közé sorolja a társadalom* biztosítási szolgáltatások színvonalának emelését, z fokozottabb harcot a táppénzcsalás és más visszaélések ellen. Gondoskodni kell a dolgozók jó orvosi ellátásáról az üzemben, elő kell segíteni üzemi gyógyintézetek, éjjeli szanatóriumok, női pihenőszobák, díétikus étkezdék létesítését, A dolgozók üdültetését tovább kell javítani. Elsősorban a termelésben í élenjáró dolgozók pihenéséről keli gondoskodni és növekvő Mámban kell üdültetni gyermekeket. A szak- szervezeteknek é? az üzemi bizottságoknak segítséget kell nyitjíamok z dolgozóknak mindennapi kérdéseik megoldásához. A kulturális-neve!# munkáról „A. szakszervezetek kulturális ne* velőmunkájának súlypontja az üzemeken legyen, lendítsék fel elsősorban az üzemi kulturális-nevelési munkát'4 ■*—■ Írja a tervezet. Az üzemet a dolgozók második otthonává kell tenni. Gondoskodni keli arról, hogy a munkások és családtagjaik, különösen az üzemek fiataljai számára rendelkezésre álljanak a szórakozás változatos formái. Fel kell lendíteni a technikai, ismeretterjesztő, képzőművészeti, stb. körök munkáját. Fejlesszék az üzemi könyvtárakat; szervezzék meg a dolgozók sportolását. ★ A határozati javaslat tervezete kijelenti: „Szakszervezeteink csak akkor tudnak eleget tenni ezeknek a nagy feladatoknak, ha következetesen megvalósítják a Magyar Dolgozók Pártjának politikáját, a szakszervezeti munkára vonatkozó útmutatásait. A párt arra tanítja a szakszervezeti munkásokat, hogy fáradhatatlanul harcoljanak a tömegekkel való kapcsolataik erősítéséért és tekintsék kötelességüknek a dolgozók aktív! fásának és bírálatának kibontakoztatását ... A szakszervezeti vezetőknek és a szakszervezeti aktivistáknak lan kadatlan harcot kell folyíatniok a szociáidemokratizmus minden megnyilvánulása ellen cs éberen kell őrködniük a munkásosztály, a dolgozók érdekei felett.'* Befejezésül a tervezet megállapítja: „A szakszervezetek minden erejükkel rajta lesznek, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével becsülettel teljesítsék kötelességüket az uj, szocialista Magyarország felépítésében'4. (Szabad. Nép 1953. jan. 22.) tw -icaataCa; ants***-4Víüűrnap. 1958 jiui. 2ü; Földmüvesszövetkezeti dolgozóink ■ között még ma is akadnak, akik nem tulajdonítanak jelentőséget az üzemi értekezleteknek. Egyesek úgy gondolják, nem saját érdekük az értekezleteken való részvétel. Pedig jól tudják azt, hogy az üzemi értekezlet értékeli a végzett munkát és megszabja a további feladatokat. Jogában ál! minden dolgozónak bírálatot gyakorolni bármelyik dolgozó, vagy’ éppen a szövetkezet vezetősége felé. Többen erről azt mondják: ha bírálatot gy akorolunk valakire, azt mind járt személyeskedésnek tekintik. Ez a helytelen nézet az utóbbi időben igen elterjedt közöttük, ami ellen sürgősen fel kell venni a harcot a földművesszövetkezetek kommunistáinak. Az üzemi értekezletek területén a lenti földmüvesszövctkezetnél sínes minden rendben. Egyik-másik dolgozói mitsem törődik vele és részt sem vesznek rajta. Ezek között kell megemlíteni Molnár Etel boltvezetőt, Tafeác* István bentssü/Ietvezetőt, Kovács Fftrenc szikvizüzemvezetőt és Tóth Józeefet, a kisáruház dolgozóját. Több értekezleten nem jelentek «Mg annak ellenére, hogy arrói értesítették őket. Ezt az állapotot .a szövetkezet vezetősége tűrhetetlennek tekintette és rendbírságot szabott ki a mulasztókra. Ez ax érintetteket figyelmeztetni fogja az értekezleteken való pontos megjelenésre, oda felkészülve mennek majd el és bátran elmondják észrevételeiket A rendbir- ságoidst Mért tartotta szükségesnek a 5 szövetkezet vezetősége* mert tudja, hogy a munka megjavításához minder: becsületes dolgozó bírálatára szükség van. ★ Á Itatí íöldaüvesMÖvöÖiezétnél továbbra in folyik a ssabadárti felvásárlása. Orbán Gyula felvásárló jól végzi mönSljájáf és tyrdja, hogy s . főldmüvesazovetkezet Bu- daperisn lévő szabadpiaci s'and jának arára van szüksége, melynek «löállitása az 6 feladatai I Munkájában felkeresi egyenilep- dőlgoaó parasztjainkat, termelő, szövetkezeteink latijait és, feleslegei; árujukat napi áron felvásárolja. Január l-töl 21-ig a termelőszövetkezetektől 1026 kiló héjas-diót, 180 kiló szalonuát, 41S kiló dióbelet, 55.000 kiló burgonyái, 3084 darab tojást, 12ö kiló vajak 177 kiló sózofcthust, 42 kilő füstöl thust, 5700 kiló almát, 21 kiló vág-oUUbát, 206 kiló tejszínt, 70 kiló fúrót, i2o kiló lencsét, 24 darab lötínyulat, 13 kiló élőcsirkét és 227 kilo í'ejeskáposztú; vásárolt fel. A felvásárolt termény-* féleségek nagyobb részét Budapestre, h szabadpiaci Standnak szállítják. Ez decemberben alig: forgalma nőtt 30.000 forintot, de & januári forgalom meghaladja, a 100.000 forintot- Ezzel Orbán elvtárs munkája jelentős mériekben hozzájárult Budapest dolgozóinak élelmiszerrel való ellátásához. •fc í 'öldmüvesszöve {kezeteóik lob b - séfje nem végez kielégítő munkái a termelési szerződések megkötése, terén. A. gyenge ‘munkának persze eredménye sincs- Ez különös sen megmutatkozik a buo8ussttgL> fássl&i fiildmiivesszövetkezetnél, ahol a tervet 55 százalékra, vagy Kován, ahol a tente! 65 százalékra teljesítetitek. Lehel, hogy január 81, a termelési szerződések megkötésének határideje elkerülte figyelmüket és ezért Mutatkozik es a lemaradás a terv telje* Bitesénél, E gyenge eredménynek nem kis részben oka, az, hogy narr, látogatnak el a dolgozó parasztokhoz és nem végeznek köztük fel* világosító mnnlcát a termelési szerződései- népgazdasági jelentőségé- rőf Előfordul az is, hogy dolgozó parasztok keresik fel a foídmih vesazövetkezcfol, hogy ott termelési smvxüdést kössenek. A fentiek példát vehetnének ax arasxtoítyi, hühoii és a safagpáíi f&dmüvesszo vetkezet elv ól. ahol c termelési szerződést 100 százalékra . teljesítették. Nem várfok img hogy a szerződéssel hapcsol/H- báií a dolgozó parasztok keressék tel ci födlmüvesszövotkezeiet, ka. nem meglátogatták őket és a tödéfkötés jelentőségét mcg nuCtgyct- rásva teljesítették tervüket, Versenyben az állatok téli át telelte léséért A díőskáli „Sárvári*! temelőszö- vrtfce®ati csápra fc állatgondozói együttesen elhatározták, hogy a. reá jók bizöft állatállományt- egész tálán át jó kondidéban fogják tart a ni és gondozásukat állategészségügy* szempontból ie figyelembe veszik. Tanulva as élenjáró ezovjet tapasz falatokból., alkalmazni fogják az agro. és sootechnikai eljárásoka*. Az állatállomány áttétel totósé érdekében versenyre hívják a za!assent grófi járás összes termelőszövetkezeti csoportjait, az alábbi szempontok szerint. 1. Ar. állatok takarmányának takarékon és szakszerű elkészítése. 2. Az etetési idő pontes betartás». 3. Az állatok és az istállók tisztántartása. 4. a betegségek megelőzésére a fei-tóttenitök állandó üzemben tái&, 5. Az állat-gondozók állandó képzése. szákkönyvek, folyóiratok idevonatkozó cikkeinek folyamatos meg' vitatása . AgrotecJin-iloai eljárások: ’ 3. tízalmafeltávás. 2, (Sertéseknél) Malacok részére kéthetes koriéi malátásitott. az egész állatállomány rászóró pedig élesztő- elfett takarmány elkészítése, pillangós szónaüszt etetése. ZootechniJcai eljárások: 3. Egy ivarzás alatt kétszeri fe- deztatéí. 2. Mesterséges borjunftvelés. 3. Napi háromszori fejes uw osepegtetéssel. Szükséges jártatások SZABó ISTVÁN brig. vcz. verseny felelő?.. Bicsák László esztergályos versenykihívása „a váiiaiai iegjosí bolgozőja“ símért Felemelt 5 éves tervünk a béke ti gyét szolgálja, -Mi, olajba uyász dolgozók itt a Tito-banda közvetlen szomszédságában jobb munkánkkal és több termelésünkkel harcolunk a békéért. Tudjuk, hogy a felemelt ötéves tervünket jobb, pontosabb és lelkiismerete, sebb munkánkkal tudjuk végrehajtani, túlteljesíteni. Ezért szocia- lista munkaversenyre hívom ki a „MASZOLAJ“ Lovászi Kőolaj- termelő Vállalat valamennyi, dolgozóját „A vállalat legjobb dolgo. zőja" címéért. A versenypontok az alábbiak: M Az első negyedévben 136 szá. zalékos átlagot teljesítek'. 0 Az 1. negyedévben, a Gazdamozgalom keretén belül 50 kilogramm hulladék- és elfekvő anyagot dolgozok fel. 0 Munkámat .mindig sílejímc-ute- sen végzem, □ Rósz (Veszt ■!-: az 3 000 órás és a 10 perces mozgalomban, pontosan betartom a munkaidőt. A Nazarova mozgalom keretén, belül gépemet karban tartom é3 a kisebb hibákat magam javítom ki, 0 Munkamódszerátaúásb-;n részesítem a mellettem dolgozó átkép- zösöket, ipari tanulókat. Kérem dolgozó társaimat csatlakozzanak fölhívásomhoz, hogy ezen keresztül még több -riíriri. adjunk a hszónák. Bicsák i á?.'*1'» * eszlp! eáivos
