Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-24 / 20. szám

A hibák ki ja vitásává l törekedjenek meg jobb eredményre odi ÁMG dolgozói December közepén még trakto­rok bugásától volt hangos a ba­gód! határ. December 15-én cl. csendesedtek a trektorok, a. gé­peket bevitték a műhelyekbe, megkezdték a téli gépjavításokat. Jölsö feladatuk a brigádok meg. szervezéso volt. A munkafegye­lem megszilárdítása érdekében a pártszervezet javaslatára felállí­tották a dicsőség, és* szégyen- táblát. Ez a tábla hirdeti az élen. járó dolgozók és a késönjö- vök, fegyelemlazKók névsorát. Teljesítményüket 5 naponkint ér­tékelik. Az üzemi bizottság ván­dorzászlója mindig azé a dolgo­zóé, nki az elmúlt 5 napban a legjobb eredményt érte el. A január 19-én megtartott tír, melési értekezlet nagy lendületet adott a dolgozóknak, ahogy ől> is elmondják, még sokaséin dolgozlak ilyen munkakedvvel a gépállomás iélezése óta, mint most. Az értekezleten számos fel­ajánlást tettek á szocialista *nc. zógazdaság továbbfejlesztése ér­dekében. A. felajánlásokkal, fo­kozták termelésüket,' de egyben nőtt a versenymozig&lom is. A cséplőgép-, traktor- és a munkagépjavitó-brigád verseny­ben áll egymással. A tárcsajavi. tök 95 százalékos eredményükkel az első helyet foglalják el. Pass Sándor, a brigád ingja elmondja, hogy ezt az elsőséget meg is akar­ják tartani. A javításokhoz régi alkatrészeket használnak fel, ez. zel elöbbvóviszlk a takarékossági mozgalmat. Tarven felül vállalták 4 cko és 8 tárcsa javítását, íi hó. nap 30-ig elvégzik rajtuk & mun­kálatokat. Nem |akar mellettük lemaradni Németh Intro termelöszövetke- zoti traktoros sem. — Már két és féléve dolgozom a gépállomáson — mondja. — Az őszi munkáknál a zalaegerszegi „Dicsőség Sztálinnak“ termelő- szövetkezetben dolgoztam. Őszi tervemet 114 százalékra teljesítettem. A tavaszi munkáknál még na­gyobb eredményeket akarok elér. ni. Gépeinket átalakítottuk kap­csolt gépekké. Biztosuk vagyunk abban, hogy ezzel még jobb ered­ményeket érhetünk el. Én vállal­tam terven felül még a hátralévő 4 traktor kijavítását. Pár napja, hogy visszajött a gépállomásra a pácsai iskoláról Vaski Mária fiatöl traktoros. — Ha előbb tudom, hogy mi­lyen jó traktorosnak lenni- —-, mondja Vaski elv társnő —. már régen ez lettem volna. A téli gép­javításoknál bőven nyílik adtai- mam a gépek megismerésére, gyakorlati munkára, Még kint a mezőn nem dolgoztam, do most azon igyekszem, ha majd eljön a tavaszi munkák ideje, a trak­toromon is megálljain a. helyemet. Tudom azt, hogy a jő traktorista a munkájával népünk kenyerét növeli. Úgy akarok dolgozni, hogy a többi traktorista előtt no kelljen szégyenkezni. ­A gépjavításokban a gépállo­más dolgozói úgy veszik ki a ré­szüket, hogy a tavaszi munkák­nál no legyen fennakadás, gépeik ne szoruljanak javításokra, ha­nem akadálymentesen végezhes­sék majd a tevaszl munkákat. A brigádok a versenyben jól megáll­ják a helyüket. A tárcsajavitó 95, az erőgép. 85, a cséplőgép 79 és az ekejavitóbvigád 75 százalékos eredményt ért el A cséplőgép- javltóbrigád 2500 forintos a nya ojn eltakarítássá l dolgozolt. A’ gépjavítások mellett nem al­szik a gépállomáson a szakokta­tás sem. Az oktatásban résztvevő hallgatók a szocialista mezőgaz­daság fejlesztése érdekében vál­lalták, hogy egy erőgépet és két ve- tögépet kijavítanak, amellett fo­kozzák az elméleti tudásukat is. A traktorista lányok szervező, seben a gépjavítások mellett jó munkát véges Görde Gizella és Kovács Ilona. Munkájuknak van eredménye. A most meginduló pa. csai traktorosiskolára a környék- bői ők szervezték a lányokat és 22-m még utólag is küldtek ©gyet. A kijavított gépeket a műszaki vezetőség különös gonddal veszi át. Ha a gépen hibát találnak, visszaadják annak a brigádnak, amelyik az esetleges hibákat nem yctto észre. A gépállomás eredményes műn- Icája mellett találunk hiányossá, gokat is. A szálláshelyek tisztán, tartása, a dolgozók egészségvédel­me mindannyiunk közös érdeke, A gépállomáson a női és férfi szálláshelyek nem tiszták. Mit tett ennek érdekében a gépállo­más vezetősége? A gépállomás leánydolgozói nem viszonyulnak jól a bírálathoz, Ugyan meghall­gatják a bírálatot, de nem javíta­nak a hibájukon. Ha a gépállomás vezetősége és dolgozói javítanak a még meglévő hibáikon, eredményesebb lesz a téli gépjavításuk és a versenyben nem az utolsók, hanem az elsők között lesznek. Eredményesen készülnek tavaszra a saíalövői Vörös Zászlóban ~~ de még bőven akad javítanivaló A ütlalövüi „Vörös Zászló" ter. n.elősző vetkezet az elmúlt évben '■zép eredményeket ért el, bár a vezetésben még bőven akad ak hibák. A 'tsz tagjai igy is meg­mutatták. begy cs.af.hs a közös gazdálkodással ■ lehet eredménye­ket elérni. A Vörös Zászló tsz tagjai az el­múlt év eredményeinél nem pi­hennek meg. Ebben az évben még öbbet akarnak adni álla­munknak. dolgozó népünknek Ennek érdekében már most kő. .-zülnek a tavaszi munkákra. A Továemiühelyben állandóan két ember dolgozik. Fintér Pál ko­vácsmester és segítőtársa Német György, a lovak patkói ása mel­lett a gazdasági felszereléseket j& megjavítják. Január 20-ig 4 sze­keret. 5 pár boronát, 2 pár kapá- lúekét és 4 darab egye' kifog utu okét javították ki- Ezek melle, t több léi szét, irtókapát éleztek ki és más különböző gazdasági fel. neveléseket javito.lak rneg. Ezzel még nem.1 fejeződött be a gazda­sági felszerelések javítása, még! mindig van egy-két. borona és a vetőgépek, amelyek kijavításra várnak. Németh Ferenc elvtárs, üzemi pártiítkár elmondja, hogy a ta­gok otthon villa», kapa­cs fejj szeme leket készítenek. Ferenezi Lajos és Andor József pedig a gazdasági felszereléseken kívül padokat és ablakkereteket készít, A szövetkezet tagjai a tavaszi munkákra való felkészülés mel­le t nagy gondot fordítanak az állatállomány álileleltetésérc is. Takarékoskodnak minden szem takarmánygabonával, takarmány, nyal. Kóré József takarmány fele­lős minden nap hipai’clóssa « takarmányt, A zalalövéi Vörös Zászló ter­me! őszövei kezet tagjai az állatéi. lomár.yuk átieleltetésével és té­len a gazdasági felszerelések gon­dos előkészítésével zavartalanul meg tudják kezdeni a tavaszi ■munkákat, A felkészülés mellett biztosítja ezt a tagság erős aka­rata és az a tudat, hogy az eddi- gieftnél nagyobb eredményeket kell elérniük. Tervük megvalósí­tásához azonban szükség van a járási és megyei tanács nagyobb segítő munkájára. A járási ta­nács mezőgazdasági osztálya atsz vezetőségét megkerülve ne „emel­jen“ ki dolgozókat akkor, amikor a tsz-ben azokra szükség van. A megyei tanács szövetkezeti cso­portja pedig sürgősen intézkedjen a tsz vezetőségének megszilárdi- ásóról, illetve olyan vezetőség megválasztásáról, amely első fel­adatának a közös vagyon gyara­podását és a tagság érdekeit te­kinti. A meglévő^ hibákat kija­vítva a Vörös Zászló termelőszö­vetkezetben megvalósul a tagok elhatározása, közös vagyonuk vL rágzó gazdasággá lesz. Több gondot az állatok áttelelíetésére Gero elvtars 1952 november 2S-CU, az MDP Központi Vezető­sége ülésén elhangzott beszédé­ben mondotta: „ ... Adatállományunk átíeleltc. ‘ését minden körülmények között biztosítani kell,.,, ennek érdeké­ben meg kell valósítani a silózás ■érvét, amely idén sokkal maya, .?al)b, mint tavaly*.. Fel kell hasz- nélnunk minden fellelhető és fel­használható takarmányt, hegy ál- afállományunkat •mennyiségileg és számszerűleg is továbbfejtesz- szűk." A beszéd elhangzása után me­gyénkben még fokozottabban lát. vak hozzá a silózáshoz. Szojka Sándor, megyei főállal tenyésztő elmondja, hogy Bala- tonmagyaród községben nemcsak silóztak, de a siiózási tervet túl is teljesítet'ék.- Az előirányzót 3tí0 köbméter helyett 470 köbmé- tei't silóztak. Jól dolgoztak a balyki „Vörös Mező“ ' mnelőíZövetkeZetben is. Elegendő mennyiségű silót ké­szítettek. az újonnan belépő ta­gok pedig bevitték g takarmány- készletüket és ezzel is elősegítet­ték a közös állatállomány áttelek tetősét. Találunk azonban olyan közsé­geket, tszcs-két is, ahol nagy gon­dot okoz az átteleltetéö. Borsfa községi tanácsa nem fordított kellő gondot időben a silózásra. Moa már fáj a fejük, mert ninm takarmány az állatoknak. Laka- tos István, községi tanácselnök rásban közölte a megyei tanács coal, hogy' nem tud siióztatni. Az biztos, hogy olyan silót már nem tud biztosítani, mint ősszel tudóit volna. Ha időben teljesítik a si­lózási tervet, akkor állataik elé bő. vitamindus takarmányt ad­hatnának és nem az elnök írás­ban beküldött jelentését. Zala szombatfán , a téli szél Tún- - áztatja a kukorica-szárat, répa. juk, szójababjuk, hajdinájuk a hó alatt alussza álmát, Mennyivel könnyebb lenne az áttel el tetős, ha ezeket a takarmányokat nem hagyják [kínt a földeken, hanem ősszel gondosan besilőzzak. Megyénk területén ke.véc köz- ségberi, termelőszövetkezetben, tszes-ben alkalmazzák a szalma- fel'árást, pedig jő takairoánypó1 lásit udnr.k biztosítani ezzel is. Községi és járási tanácsaink fordítsanak - nagy gondot ezeknek a módszereknek az ismertetésére, hogy mindenképpen biztosíthas­suk áll.vá Űr-mán vünk áüeleh elé­sét. ÍUHfjr&bb iigfyeíiii«t ai áliai&ii sfaxdaságok a#i dolgaiéira AHami gazdaságainkban egyre na- j iMvilágcaító munkát kell végezni a dolgozóirJs. Néhány óvó még egyes termelési területeken, egyes üzemágak- bna láthattunk csak női dolgozókat. Elsőst .-ban a kézi növényi polási munkák és betakarítási munkák to- reu vonták bo a nőket, a gazdaságba. Ami pedig az. -állattcuyó&ztéai mun­kát. illeti, a baromfitelepen kívül ál tahiban nem, vagy alig volt női dől gozó. A minisztertanács határozata ki- mondja, hogy az állattenyésztésben a dolgozók 50 százaléka no kell, hogy legyen. Hogy gazdaságaink c ha­tározatot teljeefteni tudják, ahhoz szükséges az, hogy MEDOSz-szervo- zatevink és gazdasági igazgatóink na­gyobb gondót. fordítsanak a női doh gozók élet- és nmnkakörülményeinok tmg javítására, gondoskodjanak, hogy megfelelő szállás és tisztálkodási le­hetőség álljon, rendelkezésükre. Se- gií.sók ökot szakmai tudásuk fejlesz tűsében és minden lehetőséget adja. nak meg munkájuk elvégzéséhez. Ahol igy foglalkoznak a női dolgo­zókkal, ott a nők szeretik a gazda­ságot és egyre inkább kiveszik vé­szüket a növény termelési, valamint az állattenyésztési munkákból is. így a pakoli állami gazdaságban az ál­lattenyésztésben. dolgozók zöme nő Ebben az állami gazdaságban m&ga az üb. elnöke is rendszeresen foglal­kozik a női dolgozókkal és tiszta, rendes szállás áll a rendelkezésükre, de ugyanígy a pmlöskei állami gaz­daságban. is. Ezt azonban nem lőhet általánosí­tani, meri) vannak olyan állami gaz­daságok is, mint pl. az andráshidai, ahol az állattenyésztésben. csak 1—2 női dolgozó van, vagy a zalalövőí állami gaz1 óságban, ahol a tehervi- szetlw beállított nödolgozót igyekez­tek lejáratni és a legrosszabb be­teg tehenek mellé álli'tótltiák, ahol ter­mészetesen elment a kodra és ott­hagyta az állattenyésztést. Gazda­ságaink férfi dolgozói még mindig’ nem értették meg' a női munka fon­tosáig át és lebecsülik női dolgozóin­kat, ami leginkább a zalabesonyöi állami gazdaságban mutatkozik meg, ahol a női dolgozókat gúnyolják és azon vannak, hogy munkájukat mi­ni] nehezebbé tegyék. Ha pedig ní>- dolgozóink elmennek valami értekez­letre, azzal fenyegetik őket, hogy ha felmerik vetni a hiányosságokat akkor haza so menjenek, mert,.. Semmivel sem jobb a helyzet a, íelsőrajki állami gazdaságban, ahol Göndöcs Lajos agronómun azzal vá­laszol a női dolgozók felszólalásaira, hogy na sírjanak mindig. Ezekben a gazdaságokban üb-iaknek szivös dolgozóink eiélményéit, hogy ezen. keresztül íh megbecsülést szerezzünk munkájuknak. Népszerűsíteni hell a: olyan dolgozókat, mint pl. a zalabe- senyői állami gazdaságban Németh Aranka, aki a .mesterséges borjún?.* volesnél mutatkozó laza munkafe­gyelmet megsziLárditotta éa ez na clvtérsuo nyerte meg az első dijat a borjunevelős terén a megyei kiállí­táson. Vagy Seiles Teréz, a. pölöajtei állami gazdaság sartésgondózója, aki bátran és gerincesen kihívta páros* versenyre Y alle öcsi elvtársat, a gaz­daság legjobb ellető kanászát. A többi dolgozó ezen csalt mosoly­gott, mert. hisz Valkőczi clvtdvsat még senki nem merte kihívni w* stuyre. Szűcs elvtársnö komolya»- vette a versenyt és hamarosan nem­csak utolérte, hanem túl is szárnyal­ta Valkóczi eredményeit.. Bebizonyí­totta, hogy nöaolgozóink az állatte­nyésztésben ugyanolyan jó eredmé­nyeket. tudnak elérni, mint a. fér­fiak. Ezek a sikerek azonban nem vé­letlenek és nem jöttek maguktól. A Horthy, rendszerben nem érhettek el a dolgozó nők ilyen eredményeket. A múltban falun a. nők voltak a leg­utolsó dolgozók, akik teljes egészé­ben ki voltak szolgáltatva, a kuk­kok és földesurnk kényékedvémjh, ezenkívül még kevesebb bért is kap­tak ugyanazon munkáért-, mini a férfiak. Ma pártunk és kormányunk igen nagy gondot fordít a dolgozó nők­re. Alkotmányunk, mely törvénybe iktatta a nők egyenjogúságát, ki­mondja, hogy a Magyar Népköztár­saságban a nők a férfiakkal egyen­lő jogokat' élveznek. A. nők egyen­jogúságát szolgálják muakafeitóte- ieiknek a férfiakéval azonos módon való biztosítása, terhesség esetéin a nőknek járó fizetett szabadság, aa anyaság és a gyermek fokozott tör­vényes védelme, továbbá az anya és gyermekvédelmi intézmények rend­szere. Ma már a munka becsület és dicsőség dolga.. Ezt ismerik fel'ogy- ro inkább nödolgozóipk, amikor’ be­kapcsolódnak állami gazdaságaink munkájába, de ez niég nem. kielégít ö. Éppen ezért állami gazdasági igaz­gatóink fordítsanak nagyobb gondot a nődolgozók beszervezésére, küszö­böljék ki a fent; már felsorolt hiá­nyos«'gokat és adjanak meg minden segítséget üb-iuknek, no felelőse Lak­nék a, most folyó női értekezlet megtartásához. Pábi Ilona MEDOS2 uoMeíős f wirr ítmüfiiaii—iw.wwpwi m X isssiiézoH takarmáüyak kezelése A. megyében sok helyen nem a kí­vánt gondossággal történt meg a bo- silózotá takarmányok leföldelése. Nem voltak figyelemmel arm a fon­tos; körülményre, hogy a silógödör csak akkor számit betöltöttetek, ha- a besilózot'fc takarmány egy méterrel magasabb, mint a siló oldala.. A jól készitete ég megtöltött gödörsiló fe­lülete kúp alakú, az ároksiló pedig kidomborodó tetöal&ku. A leföklelt takarmány azonban annak elhalása után süllyedni kezd. A süllyed és. néhány nap jnulva befe­jeződik. A süllyedés következtében a fedőrétegen, horpadás, az oldalakon, repedések keletkeznek. Ezért a süly. lyedég ideje alatt gondosan ellen­őrizni kell a földtakaró állapotát. A repedéseket, azonnal be kell tapasz­tani, szükségszerűen, a földtakarót újra nedvesítve ledöngölni és a védő. réteg megkívánt domború alakját újra ki kell képezni, A süllyedés kö­vetkeztében ugyanis a besi!ózott ta­karmány tetején teknő keletkezik s ha nem hozzuk rendbe a fedőréte get, a mostani bőséges csapadék n keletkezett tekaőbo összcgyülemlik Ez az összegyűlt csapadék pedig a silóba leszivárog és ott rothadást, pe­nészedést idéz elő, ami súlyosan ve. szélyezteti a silótakannáaiy értékót. A gödör és az íxroksiló körül ké- sziietti kis vízlevezető csatornát is gondozni kell, hogy az be no tömöd- jön és rendeltetésének megfeleljen. Nagyobb havazás és hófúvás esetén a silóról és környékéről a havat tá­volítsuk el, hogy olvadáskor a hóié a &jlótakarmányban kárt no tehes­sen. Az árok- és gödör-diók föló cél­szerű tetőt, vagy ereszt készíteni, így meg tudjuk silóinkat védeni a fe­dőréteg kimosódúsától és a víznek a takarmányhoz való szivárgásától. Aa ereszek megakadályozzák az-t hogy hó lepje el a silót és igy pl tekp.r- mány könnyebben kiszedhető belőle» Mivel adóinknál a takarmány-vész.. teség és romlás egyik oka a siló íe- d őré leg ének elhanyagolása és gondo­zásának hiánya., minden erőnkkel igyekezzünk azokat kiküszöbölni őa ezáltal mcgnövekedet.t állatáliomá- nyuuk áíteleltetésót elősegíteni. Ugyancsak állandóan figyelem­mé! kell kísérni a talajvíz szintjének: elhelyezkedéséi is (például a kutviz- szint emelkedését) és amennyiben az emelkedés megközelítené a silóién ék mélységét., a takarmány gyom érté- kf-s téléről kell gondoskodni. Visszakaptam, omit a nép államának adtam Majdnem minden hónap hoz tata­mi olyan eseményt, amelyben páriául; és kormányunk egy-syy -ígérete való sül meg. Eddig már sok kölcsönhu ín volt ($ sok dolgozó paraszt kap a vissz?, az államnak adott pénzbeli vagy termínykölcsőrt. A mostani bu zakötványek Icisorsgldsa szintén egy ujall vagy esemény dolgozó paraszt- siiavei-. ::Z(knfir? Fnrákem ű kíliv-v- '■ 1; -'0.‘i >0ÍQ kllo-ham no* Löh.-ívve­•viet és rajtam kívül több dolgozó társam is örömmel látja, hogy kőivé-, nye-ik nyergek. Kopeller István Bo­ronái Kálmán, Tóth Gyula és’tobi? dolgozó most láthatja, hogy kötvé­nyük nem értéktelen papírj <z visszafizetés majdnem -váratlanul jött. Az itt kapott pénzt elsősorban adófizetésre hassnólrak fel. hogy eszel is megírni!ástuk pártunknak, hogy első feladóiunknál; a~ állam, iránti kötelezettségünk teljest fásét túrt juk. CSISZÁR FERENC eh/n.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents