Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

Szervezett munka, anyagtakarékosság fellemzi a pölöskei ÁMG téli munkáját A pölöskei gépállomás trakto­rainak hangja messziről hirdeti, hegy télen is éppen úgy dolgoz­nak a traktorosok és szerelők, mint a legnagyobb mezőgazdasági munkáik idején­A téli gépjavítások megkezdése előtt Juhász elvíárs, a gépállomás igazgatója ismertetne a dolgozók­kal a tervet. A brigádok meg­kezdték munkájukat. Szocialista versenyben állnak egymással. Hat brigád iközül a ve ögépjavitók vannak az élen 75 százalékos eredményükkel. Második helyen a tárosajavitók állnak 63 száza­lékkal. A motorszerelésnél voltak lemaradások, de az ott meglévő hiányosságcikiat leküzdötték a dclgczók és kilencedikéig 50 szá rzalékos teljesítményről számolhat­nak be­Konrad József elvtárs, motor- szerelő brigádvezető, kommunis­tához méltóan vette kezébe a sze­nei esek ügyét. ' — A terv törvény a mi számunkra is .— mondja Konrád elvtárs. — Vállalást is tettünk a gépjavítá­sok megkezdése elő.t. Márpedig na vállalunk valamit, azt teljesí­teni is keli. Anyaghiánnyal küsz­ködtünk eddig. Problémáinkat közösen oldottuk meg- A javítá­sok mellett észszerüsitettünk is. A [•traktor 3-as és 4-es sebességét ki- j iktattuk, most csak az 1-es, 2-es •sebességen szalad. Ennek előnye az, hogy a gépeink nem mennek ; olyan hamar tönkre, a tartózsá- [moly nem szakad le, a difíeneiál- rrr.ü fogaskerekeinek fogai nem [töredeznek ki a nagy megerőlte- ítéstői. A brigádban két női dolgozó is jVan. László Erzsébet és Jóira. Mag- ! dolma- A fiatal munkatársak most iikészülnek a paesai traktoros is­kolára. Az idősebb dolgozók a Sgcpalka- részek megismerésére fá­jni ti fk őket. Azt szeretnék, hogy [majd az iskoláról visszaiövet ki. Írváló traktorosok legyenek. A tárcsajavitó brigád veztítője, te gépáliomás első traktorosa a iiiatial Szabó István. — Őszi tervemet; 275 százalék- jva. az éves tervemet 160 százalék- inra teljesítettem — mondja. — A javításokat is úgy akarom végez­ni brigádommal, hogy annak ta­vasszal eredménye is legyen- így nem kell majd a legnagyobb munkaidőben javításokkal iciteni az időt, hanem zavartalanul, hiba nélkül végezhetjük a reánk bí­zott feladatot. Találunk a gépállomáson olyan dolgozót is, akinek az alkatrész- felhasználása az őszi munkáknál csak 30 százalékos volt. Üzem­anyagfelhasználása 70 százalék. Ez a traktoros ifj. Molnár Ferenc. — Most is úgy akarok dolgozni, mint ősszel. Megvolt a jutalmam. A mellém beosztott női dolgozók jó trakto­rosok lettek, keresetem pedig meghaladta a négyezer forintot. Kombájnveze.ő iskolára megyek hamarosan, ügy javítom ki a traktoromat, mintha tavasszal én ütnék fel rá. Mintha újból az én barátom lenne. Any a «megtakarí­tásunk a javításoknál is lesz. Nem gátoljuk anyaghiánnyal a termelésünket, amit tudunk, ma­gunk megcsinálunk. Az elmuit évben & gépjavítá­soknál még megvárták a dolgo­zók, hegy a raktárba megérkez­zen a gyárakból a szükséges gép­ig, ifha ti ész. Addig pihenlek, nem dolgoztak. — Most más a helyzét —, mondja Horváth István műhely- szerelő. — Nem várjuk meg azt, hegy anyaghiány mia.t leálljunk, hanem amit tudunk, magunk el. készítünk. Most tolórudfejeket esztergálunk. Két esztergapadon végezzük a munkálatokat. A fu- rógcmbcsiapszeg lyukait fúrógé­pen fúrjuk ki. így elértük azt, hogy egy-két órán belül már mint kész alkatrészeket adhatjuk to­vább a szerelőknek. Gömbcsap- szegek kisebb szupercsiszolót is megcsinálunk. Ugyancsak anyagme g t akari t ás­sa! dolgozik' Kránicz László bri­gádja is. Elhasznált csavarokat, szegeket használ fel a cséplőgé­pek javításéhoz. Eddig 53 száza­lékos a teljesítményük. Határidő előtt be akarjuk fejezni a javítá­sokat. A munkaverseny nyilvánossága érdekében a munkahelyeken gra­fikon hirdeti a dolgozók eredmé­nyét. Kétnaponként értékelik szá­zalékos arányban a teljesítményt. A vándorzászló mindig azé, aki a két napon át a legkiválóbban dolgozott. Fortiq István műszaki ellenőr elmondja, hogy jóminőségü mun­kával segítik elő a téli gépjavító, sok sikerét a gépállomás dolgozói Emellett találunk még olyan dol­gozókat is, akik sem a verseny­hez, sem pedig a munkához nem viszonyulnak szocialista emberhez méltóan. Ezek közé sorolhatjuk Csorba Józsefet. A gépével nem törődik, nem tekinti sajátjának. A reá bízott feladatokat sem végzi el megfelelően. Vagy beszél­tre, nénk Cser Józsefről, aki fe­keteszántásokat végzett az ősz fo­lyamán. Amikor a gépállomás ve­zetősége leleplezte, leitta magát és Pacsa utcáin negyedik sebes­séggel száguldott végig. A meg- eről.etéstő1! a gép összetörött. Ez­zel súlyos kárt okozott államunik- nak. dolgozó népünkr'sk. Munka­társai helyszíni tárgyalást köve­teltek. Munkásbiróságunktól pe­dig megkapja majd a méltó bün­tetését. Január 6-án indult meg a szakmai oktatás. Magyar Jenő beszámolt a tanulás jelentőségéről. — Uj tapasztalatokkal készü­lünk a tavaszi munkánkra — mondja boldogan. — A gépeken kívül meg keli ismerni a földet is mert egy jó trak orosnak tisztá­ban kell lenni a föld minőségével is. Szakmai oktatás mellett politi­kai foglalkozások is vannak. Ott tájékoztatást kapunk a nemzet­közi eseményekről, szocialista épí­tésünk fejlődéséről. A téli gépja­vítások munkáját a műszaki fel tételeken kívül még megkönnyíti a szálláshelyek, tisztálkodási lehe­tőségek biztosítása is. Üzemi kony­hájukon bőséges és kielégítő kioszt várja a dolgozókat. A cclcskei- gépállomás munkája még eredményesebb lesz akkor, ha <?-• meglévő hibákat kijavítják és továbbra sem tűrik meg so­raikban a munkafegyelmet meg­lazító társaikat. Bubics Anna Nem szünetel a munka télen sem uj t&zes-inkben Pár hónapos a puszíaszentlászlói ji.Haladás’' tszcs, mégis úgy dolgoz- [•nak, mintha már régóta együtt len- ttnének. A tagság lelkesen kezdte meg az őszi munkákat, mert tudták, hogy janaguknak dolgoznak. Örömet jelentett számukra kor- .irányzatunk új begyűjtési rendelete. Olyan kedvezményeket kaptak álla­munktól, amit egyénileg gazdálkodá­suk alkalmával még soha. Harmadik típusú tszcs-nél a rendelet kimondja, hogy a beadási kötelezettséget közö­sen kell teljesíteni. Az őszi munkák­ból már úgy vették ki a részüket, úgy dolgoztak, hogy annak az 1953-as évben eredménye legyen. A munká­latokban a tszcs női dolgozói is dere­kasan megálltak a helyüket. Ki is jelentették a megalakulás napján, hogy, úgy akarnak dolgozni, mint a férfiak. Beadásukat még eddig a háztáji gazdálkodásból fedezték. Baromfiból már az első félévig rendezték tarto­zásukat. Állatállományuk átteleitető­sét úgy oldották meg, hogy a tagok maguk biztosították egyénileg a ta- kanmányellátást. Még nincs közös is­tállójuk a szarvasmarháknak és nincs közös sertésól. A tél folyamán az állam segítsége folytán kapnak istállót és a sertéseknek ólakat. Az elő­adódó javításokat maguk végzik ei az épületeken. Nem marad a tagság tétlenül, lesz mivel foglalkozatok. Ha enyhe idők lesznek, az öt holdon fekvő gyümölcsösben is akad munka. Lesz ott is mit helyrehozmok: az el­hanyagolt fákat kell megtisztítani az elszáradt és felesleges gallyaktól. A tavaszt munkákra-..komolyan ké­szülnek. Brigádot alakítottak. A brigádon belül munkacsapatokat szerveztek és a földet egyénekre is felosztják. Így maguk között kifej­lesztik az egyénii felelősségérzetet. Tervük az, hogy az állattenyésztésbe J minél több nőt vonjanak be és a ne- ! hezebb munkákra férfierőt állítsanak. A tervüket a tárnoki gépállomással közösen készítik cl. Ez is elősegíti majd munkájuk menetét, a közös együttműködést. A gépállomás agro- nómusa és brigádvezetője többször meglátogatja a csoportot, segítséget nyújt, tanáccsal látja el a tagságot. Ahogy Kótai József, a tszcs elnöke elmondja, máskor télen unatkozott a falusi ember, most pedig a szabad idejüket tanulásra használják fel Növénytermelési és állattenyésztési szakelőadásokat tartanak, ami nagy­ban megkönnyíti majd a tavaszi mun­kát. Most indítanak meg egy gyü­mölcstermesztési tanfolyamot, közö­sen az első típusú tsz tagjaival. A politikai oktatás is folyik. A XIX. kongresszus anyagát tanulmányozzák. Szükségesnek tartják a politikai ok­tatást is a szakmai mellett, mert ez a ketttő eiváiaszthatatlan egymástól. A tszcs továbbfejlődésére megvan az adottságuk, csak azt teljes egészé­ben ki is kell használni. Dolgozza­nak úgy, hogy jövő ilyenkor olyan eredményekről számolhassanak be. amelyeket példaként állíthatunk dol­gozó parasztjaink, tszcs-tagjaink elé. A kommunisták ideológiai fejlődése a legjobb segítség a termelőszövetkezeteknek Malenkov elvtárs a XIX. párt- kongresszuson elmondott beszámoló­jában rámutatott a párttagok és tag­jelöltek ideológiai fejlődésének fon­tosságára. A csehszlovákiai Mnicho- vo Hradistei járás példája alátá­masztja Malenkov elvtárs szavait. Ebben a járásban a termelőszövet­kezeti mozgalom hosszú időn át igen lassan fejlődött. A kommunisták nem ismerték eléggé a falusi osz­tályharc elméletét, ezért azután nem léptek fel kellő súllyal a kulákok mesterkedései ellen. A Mnichovo Hradistei járási bi­zottság látta, hogy az ideológia te­rén nagy hiányosságok vannak és ezért a múlt évben valamennyi köz­ségi pártfunkcionáriust és a pártta­gok többségét bevonta a pártokta­tásba. Ez évben már a tagok 80 szá­zaléka részesül ideológiai képzésben. A járási pártvezetőség „A kulák — a falu piócája'“ címmel előadást dolgozott ki, amelyet a kommunis­ták, a termelőszövetkezeti tagok és valamennyi dolgozó paraszt előtt is­mertettek. Bechov községben a jó agitációs munka az összes kis- és kö­zépparasztokat' megnyerte a termelő- szövetkezet számára. Járásszelte megmutatkoznak -a pártoktatás eredményei. A dolgozó parasztok egyre nagyobb számban lépnek a közös gazdálkodás útjára. Néhány hónap alatt 62 új termelő- szövetkezet alakult, jelenleg a járás 90 községből 85-ben működnek már termelőszövetkezetek. A pártokfaíás éberségre neveli a párttagokat. Knezmostban nemrég leleplezték a 26 hektár földön gaz­dálkodó Hartman és a 18 hektár föl­dön gazdálkodó Sejska kulákot, akik rágalmazták á termelőszövetkezeti mozgalmat és szabotálták beadási kötelezettségüket. Ma egyre több eset fordul elő, amikor maguk a pa­rasztok leplezik le a kulákokat. | A Mnichovo Hradistei járás péi- j dáia élő bizonyíték arra, hogy a I kommunisták ideológiai fejlődése I hatalmas segítség a term el őszé vé eke- i zetek száir.ára. ö«zi gabonavetések téli ápolása Az őszivetésü gabonák, de különö­sen a késői vetésück ápolására nagy gondot kell fordítani, ezzel biztosít­juk a növények megfelelő áttelelte- tését. A téli időszakban ugyanis az őszi gabonákban jelentős kárt tehet a kedvezőtlen időjárás. Az idei igen esős ősz folyamán számos helyen a vetéseken megállt a víz, ami kiáztat­ja a vetéseket, a fiatal növények gyö­kerei nem jutnak levegőhöz és meg­fulladnak, elsárgulnak. Ha a víz el­vezetéséről időben nem gondosko­dunk, előfordul, hogy az megfagy és elpusztítja, roncsolja a növényeket. De kárt szenvedhetnek a vetések a téli hideg, szeles időjárás következ­tében is, mert a szél elhordja a ha­vat, a talaj megfagy és hátráltatja a növények fejlődését. Az őszi gabonák téli ápolására fel­tétlenül szükség van és már most minden termelőszövetkezetben, de az egyénileg dolgozó parasztoknál is fel kell készülni ezekre a munkákra. Az őszi vetéseket tehát rendszere­sen járjuk körül és ellenőrizzük. Ha azt latjuk, hogy a lapályos táblákon a víz megáll, azonnal hozzá kell kez­deni a vízlevezető árkok, barázdák elkészítéséhez. Ezt a munkát azokon a területeken is már előre végezzük el, amelyekről az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján tudjuk, hogy víz önti el, ha nagyobbmennyiségű csa­padék hull. A vízelvezetésnél arra kel] törekedni, hogy a kis árkokat több irányban készítsük el, a vizet több irányban vezessük, nehogy egy he­lyen kimossa az elfolyó víz a nö­vényt. A jelenlegi időjárás mellett szá­mos helyen előfordulhat, hogy a reg­geli fagyok következtében a gaboná­kon álló víz felszíne megfagy. Ebben az esetben az első és legsürgősebb teendő a jég alatt lévő víz azonnali elvezetése. Ehhez a munkához szin­tén szükséges a kis vízelvezető árok készítésé. Amikor már a vizet elve­zettük, azonnal hozzá keli kezdeni a jégpáncél összetöréséhez. Ha a jég­kéreggel borított terület nem nagy, akkor a kérget kézierővel is feltör­hetjük és a jégdarabokat élükre ál­lítjuk. Igen fontos feladat az őszi gabo­nák téli ápolásánál a jégkéregelleni védekezés Amikor aránylag nem vas- tag hótakaró borítja a földet és az felmelegszik, olvadni kezd, majd új­ra megfagy, a talaj felszínén a talaj­jal összefagyott jégkérget képez. Ez a talajjal összefagyott jégkéreg káros hatással van a növényzetre, mert a megfulladás mellett a jégkéreg me­chanikus hatása is pusztítja a vetést? A jégkérge-t azonnal fel kell torn1.. Ha a hó felszínén képződik a jégré­teg, ezt is mc-g kell törni. Nagy jelentősége van az őszi ga­bonák teli ápolásánál a hofogasna*, különösen a kései vetésű gabonáknál szükséges a lehullott havat visszatar­tani a" földeken. A hófogást legjob­ban hófogópajzsokkal végezhetjük el, melyeket a szelek irányára ke­resztbe állítunk fel. A hófogópaj­zsok felállítására általában az a sza­bály érvényes, hogy sakktáblaszerüen, egy-egy sorban 5—6 pajzsot állítunk fel a táblán. Az egyes pajzssorokat egymástól 15—20 méterre állítjuk fel. A hófelfogópajzs mérete 1 mé­ter magas és másfél-két méter szé­les. Hófogópajzsot lehet készíteni fagallyakból, nádból, cirok- és napra­forgószárból stb. A hófogópajzsot hézagosán készítjük, mert ilyen eset­ben a szél átfúj rajta és egyenlete­sebben rakja le mögé a havat, azaz a hó egyenletesen hosszú nyúlvány­ban rakódik le. A hófelfogás igen fontos munka a vetések megvédésére. Ezzel véde­kezünk a téli fagyok és a jégkéreg hatása ellen. A hófelfogással növel jük a talaj nedvességkészletét, m.ert hiszen a táblán felfogott hőmennyi­ség ott olvad el és itatódik be a ta­lajba. A hófelfogás elsősorban a gyengehajtású őszi vetéseknél, azaz a kései vetéseknél a legfontosabb. Arra kell törekedni, hogy a ter­melőszövetkezetekben, de az egyéni­leg dolgozó parasztok földjén is már most készüljünk fel az őszi gabona téli ápolására. A tanácsok, valamim: az agronómusok ellenőrizzék azt különösen a kései vetések területén —, hogy a gabonák téli ápolását megfelelő időben és megfelelő eszkö­zökkel elvégzik-e. Helyes tehát, h . minden községben a téli időszakban is legalább hetenként egyszer a me­zőgazdasági állandóbizottság tagjai körülnézik a határt és felhívják a dolgozó parasztok figyelmét a szük­séges tennivalókra. A kis föfdaiű vesszővel kezetek e^yesiíésérőí A' feldmüvesszöveikeze'ek ellen, őrzése során sok olyan szövetke­zeti dc%ozóva.l találkozunk, aki azt mord ja: minc-.k egyesi tend a ki­sebb föidmüvesszöve' kezeteket. Ei lehel lenni isméikül is. Dolgozni persze úgy is leliet.de komoly eredményeket elérni annál •kevéíbbé. Nagyon jó példa van erre Ságodon. Ebben a községben egy évvel ezelőtt 'még külön önál- ló^ földmű vesszővé tke ze t működött kél' boiü'.ieigysággöl, egy termény- felvásárló teleppel, egy darálóval, egy baromfi felvásárló teleppel és 3 tejüzemmel. A -kiét szatócs jellegű bolt álig rendelkezett 120—140-000 forintos árukészlettel. A földmüvesszöve'í- kezet gyengeségére jellemző vek 3 boltok kopott padlózata, a füstös deszkapadlás, ócska berendezés és a falban lévő vakablakck. A föld­mű vessző vetkezet minden ereje ■megfeszítve sem tudott úgy dol­gozni, hogy korszerűbb boltokat építsen és azok árukészletét a dol­gozó parasztság növekvő igényei­nek megfelelően emelje. Sőt, az is előfordult — méghozzá elég gyak­ran —, hogy a boltokból hiányoz- ‘ak fontos közszükségleti cikkek, mivel nem volt elegendő pénzük az árubeszerzésre. Ez pedig ter­mészetesen a forgalom csökkené­sét vonla maga után, mert a község dolgozó parasztjai — mi­vel közel vannak Zalaegerszeghez —, inkább odamentek vásárolni Ilyenformán tengették magukat egészen tavaly az év elejéig. Ek­kor egyesültek Kispáli és Nagy- páli községekkel együtt a zalaeger* szegi földmüvesszöveikezethez. A.? egyesítés nem ment könnyen. Többen re1:ak a szövetkezet tag­jai között, akik azt? mondották, hogy szövetkezetük munkájának eredménye és gyümölcse a zala­egerszegieké lesz. Nem gondoltak arra, hogy szövetkezetük az egye­sítés után is éppúgy a szövetkezeti •tagoké lesz, mint addig. Az egyesülés után sem menü mindjárt minden simán, de rövide­sen tapász'alhaitták a ságodi dol­gozó parasztok, hogy egyre keve­sebb áruért kell Égerszögre men­ni, mer? egyre többet kapnak meg saját falujukban­Az egyesülés helyességét 'akkori ismerték fel igazán, amikor meg­kezdődött a sö'ét bolt átalakításai Eltűnt a kopott padlózat, a füstös deszkapadlás és a két vakablak helyére árubőséget hirdető kiraka- 'ok készülitek. Tavaly november elsejére korszerű berendezéssel el­látod, kibővített árukészlettel ren­delkező szövetkezeti boltot kapott Ságod község dolgozó parasz'sá- ga. Az árukészlet majd duplájára emelkedett, s ugyanakkor a bolt- forgalom is megkétszereződött. A iságodi földmű vessző ve'-kezet csak hosszú évek múlva érhetett volna el a fejlődésnek erre a fo­kára. Az egyesüléssel pedig né­hány hónap alail sok évi fárad ­ságos munkától, nehéz küzdelmek­től szabadullak meg. A ságodi földmüvesszövetkezet. nek ez -a példája bizonyítja, hogy kis föidmüvesszöve'kezeteinknek érdemes az egyesülés útjára lépni. Horváth László £ Vasárnap, 1958 jan, H,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents