Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

nagykanizsai Ü vtíg.a'yárbau rcuutuu JlcImVí'.'. pontosáéi megtartják :i mühelvbizoiteági értekezletet. Meg. beszélik az ebrnilt bét eredményeit éá hiányosságait s a tapasztalatokat- leszűrve készülnek fel az elvégzendő munkákra. A fökérdés most a minő. ség meg javítása s emellett a termelés . egyenletes emelkedésének biztosítása. Decemberijén — bár a fő- í-ulyr a minőségre fektették — síké. vük tervüket 100.- százalékra teljesíteni. Eves tervüket már december li-án befejezték.

Az Üveggyárat ért bírálat — mely szerint minőségi munkájuk nem kielégítő — azt eredményezte hogy munkájukat alaposan felülvizsgálták a pálekeveréstül kezdve egészen a csomagolásig'. Danes Ferenc és Dimmer József, akik a páckeverést és az olvasztást végzik a bírálat óta az arányok pontos betartására még fokozottabb gondot fordítanak. Endrei György, aki még csak rövid idő óta páckeverő, figyelme teljes láitbavefésével és a keverési ará_ nyok ismeretének tökéletes elsajátításával igyekszik munkáját úgy végezni, hogy a minőség megjavításáért vívott harcból eredményesen vehesse ki a részét.

Ha hely te few a keverés,

vágy felületes az olvasztás, hiába küzdenek a fúvók s a többi dolgozó a minőség megjavításáért. A keverésnél még a grammok is számítanak, tehát. igen fontos, hogy a nagy figyelmet igénylő munkáit végzők szüntelenül érezzék a felelősséget, amellyel a pártnak dolgozó népünknek és a gyárnak tartoznak. Az anyagban lévő legkisebb csomósodág is károsan befolyásolja a minőséget, de ezt a hiányosságot kiküszöbölhetik, ha a felhasználandó anyagot átszitálják. Jól meg kell vizsgálniok az njraolvasztásra kerülő selejtefc és az üvegcserepeket is. A pipáról lekerülő cserép gyakran tartalmaz idegen anyagot. A páckeveröknek ezt feltétlenül él kell távolítani ok.

Mintán az olvasztást is a pác*- keverék végzik, a minőség megjavításáért ■vívott- harcból többszörösen

is kivehetik a részüket. Elengedhetetlen követelmény a kemencénél' az állandó hőfok megtartása. Bár előfordul, hogy saját hibájukon kívül a hőfok ingadozik. Ez attól van, hogy nem egyenletesen kapják a gázt. .A. közelmúltban a gyakori áramszünet is erősen befolyásolta minőségi munkájukat. Ezt a hiányosságot már megszüntették, másfajta égőket helyeztek a kemencébe s most nincs szükség a villany által haj tótit ventilátorra.

Nagy hibáit követhetnek ei az olvasztók a minőség rovására azzal is. ha nem ügyelnek az üvegben úszó samottgyürüre- s. elhagyják azt sülj-, lycdni.

A sarnottgyűrűt- azért helyezik a folyékony üvegbe, mert az idegen anyag a gyűrű falain belül gyűlik össze s a salakot a kaparóval le tud-, ják húzni. Az az üvegfúvó, aki szívügyének tartja az üveg minőségének megjavítását, á lehúzást gyakrabban elvégzi. Előfordul azonban, hogy egyesek felületesen végeik est a ké. nyes munkát, sut. az is 'megtörténik, hogy a salakot 'belenyomják az üvegbe. Ezen a téren a leglelkiisme- reitesebb munkát a. Lázár-brigád végzi. Kövessék a többiek is a Lázár- brigád. példáját. A minőség megjavítása nemcsak a- Lázár-brigád ügye, hanem az Üveggyár valamennyi dolgozójának becsületbeli kötelessége.

Nem kis feladat vár a bankafu- vóra sem a minőség megjavításánál. A. jó anyagból is lehet rossz mun. kát végezni, tehát a bankaíuvők fokozott gondot fordítsanak az egyenletes forgatásra. Ha ez nem igy történik, a fúvó nem adhatja meg az egyenletes falvast-agsagot, ami a tűzálló üvegnél igen • fontos. A banknfuvók valamennyien fiatalok. DlSz-tagok. Ahogy az idősebb dolgozóknál kitűnik a kommimishui példamutató munkája, a DlSz-íia- alok is igyekezzenek jó példával előljárni.

A banka fúvók közül Gerencsér József emelkedik ki' lelkiismeretes munkájával, azonban, amíg a gyárban jól megállja a helyét, a gyáron

kívül igen sok esetben nem DÍSz taghoz méltóan viselkedik. Ezen változtatnia kell. A DISz tagjainak a gyáron kívül is példamutatóan kell viselkedniük.

A tűzálló üvegnél

nagyon fontos az el oh ütés,

ami valójában hevítés 1 formájában történik. Az izzó üveget gyengébb hőfokon tovább melegítik, hogy a feszültséget ,,kivegyék“ belőle. Itt igen fontos az egyenletes hőfok betartása. Egyelőre az olöhíitőné] műszert nem alkalmaznak bár szükség volna- rá.

Igen nagy és felelősségteljes feladat vár a MEO_sokia is. Az 1953- as évet a minőség megjavításának jegyében kezdte meg az Üveggyár. A MEO gondoljon arra, hogy azzal, ha minden egyes darabot jól megvizsgálnak, sok felesleges munkát takarítanak meg. Ne legyenek elnézőek. A hiba — ha ők cl is takarják — előjön másu'-t s ebből már sokkal nagyobb veszteség származik.

A műszakiaknak sokkal jobban ki kell venni részüket a minőség megjavításáért, vívott harcból. Már rég át kellett volna adni a minőséget ellenőrző osztálynak a feltétfüzeteket, azonban ez még nem történt meg. Ez a hiányosság akadályozza a MEO munkáját. Az elmúlt évben hiba volt az is, hogy a gyártásvezető és a hutamesterek nem foglalkoztak a munkaversenyckkel, nem adták meg teljes mértékben azt a. műszaki, segítséget, amivel a munka- versenyt lényegesen megjavíthatták volna.

Az Üveggyár pártszervezete az uj tervévben nagyobb ellenőrzést gyakoroljon a műszakiak munkája felett. A havi munkaversények a havonta történő értékelés megkönnyítik az ellenőrzést. A páft_ és a szakszervezet között tovább kell javítani az egvüttmüködért, a. minőség megjárt búsáért vívott harcnak ne legyenek pihenő állomásai. . A pártszervezet no elégedjen meg az eddigi eredményekkel arra törekedjenek, hogy az Üveggyár mielőbb kiváló exportcikkeket állítson elő.

Egy lemondás története

A hozzászólások után a pártcit- kár elvtárs bejelentette, hogy Korocz Géza. írt a kórházból; kéri felmentését- a munkavédelmi felügyelői megbízatás alól. Ehhez már nem lehetett hozzászólni az idő rövidsége miatt, mert talán tíz perc sem volt hátra és kezdődött a második műszak. Na, majd a következő alkalommal ...

Az első müszakbeliek siettek haza. Én is közéjük tartoztam, alig két napja kerültem az Autójavítóba, még jóformán az ismerkedést sem kezdhettem rneg. Mi lehet például ez, hogy valaki a kórházból mond le egy fontos megbízatásról? Kiváncsi a természetem és elhatároztam, hogy utána járok a dolognak.-k

inéért dobog a szíve. Mi a tettekből ítéljük meg az embert!

Nem is csalódtunk benne. Ti, persze ezt nem értitek, faluról jöttetek, van amelyikötök nagyobb üzemet, gyárat nem is látott. — Közelebb hajolt. Szemében haragos fény gyűlt — Tudod mi volt itt negyvenöt előtt? Hej, dehogy tudod! Apró lyukablakokon át annyi fényt sem kaptunk, hogy öt méterről egymást megismerjük. Villanyt gyújtani csak akkor volt szabad, mikor már igazán azt sem láttuk, mit teszünk a fúrógép alá; a kezünket-e vagy azt, amit fúrni kellett. A gyáros pedig otthon ezer gyertyafényü csillár alatt itta a pezsgőt — a mi vérünkből, szenvedésünkből sajtolt italt. '— Legyintett, aztán lehjggadva folytatta:

részére nem szereltetett védőlemezt. Tudod, ez az, ami meggátolja, hogy a kéz a gépbe kerüljön. „Nem lényeges, mindenkinek van magahoz való esze',1 — szokta mondogatni, mikor a bizottság a minisztériumból szóvátette ezt. — Dömötör figyeí- meztetőleg felemelte ujjat. — Itt a párttitkár és az igazgató is hibás, mert, bár elismerték, hogy ez fontos lenne, de nem szorgalmazták kellőképpen a védőfelszerelést Ezt a következő értekezleten szóvá is fogom tenni!

ívj a, már most, hogy ne nyujt- ’ sam soká, a bizottság augusztus elején itt járt s ismételten köveFülledt, augusztusvégi délután volt és bent a szerelőcsarnokban, ahol az értekezletet tartottuk, bizony mindegyikünk hátára rátapadt a munkaruha az izzadságtól, pedig mosdás után voltunk. Gondoltam, egy ko- ínoíy arcot kiválasztok, talán nem fog visszautasítani egy pohár sörre szóló meghívást és én megtudhatom ezt a kórházbeli lemondást...

C oós Dömötörre esett a válasz- ^ tásom, mint ahogy a nevét bemutatkozásunkkor megtudtam. Vastag, tagbaszakadt, középkorú ember volt, s kezei, mint a medvemancsok, de tudtam róla, hogy képes ezekkel a nagy kezekkel a legfinomabb munkát is elvégezni.

— Sört, azt igen, de bort nem iszom — jegyezte meg barátságosan és nemsokára a hidegen habzó sörök mellett ültünk.

Szóval Korocz esetéről akarsz tudni? Hm. Hát, úgy volt az, hogy még a tavasz folyamán őt választót- tűk meg munkavédelminek. Azért őt. mert éimunkás volt, meg különben is tudtuk, hogy nem olyan ember aki csak a maga érdekeit nézi, Lát luk, mennyit foglalkozik az ifjúmunkásokkal, átke'pzősökkel, s minden tette azt bizonyította, hogy az üzeHZTrz'w.'jzzrvrjfrrr, -jrr i rnr-r-e-r r r, ^f..(r-y.rT,«rrT.T-Tv?T^ r rr-vr*

“ vasárnap lass .ja* ti.

jVÍ it tudtok ti arról, hogy ml lyen gépekkel kellett akkor dolgoznunk. Védőberendezés?! Jóformán azt sem tudtuk, mit jelent, legfeljebb a tíizoltóberendezést értettük alatta. Mosdó, étkezde, öltöző? Ugyan! Az öltöző egy vizesfalu lyuk volt, az étkezde az autók sárhányó- ja. Itt ettük újságpapírszalvétáról a kenyeret, szalonnát, de sokan —. kivált, ahol több volt a poronty—csak vöröshagymát... szalonna helyett. Nem kívánom egyikötöknek sem, pedig lenne egy-kettő, aki megérdemelné.

Szóval, sok dolga Korocznak nem volt. Az új gépek már mind burkolva érkeztek, s legfeljebb csak egykét áttételkereket kellett bevonni vagy tengelyvéget fedni. A porelszívó gépekkel n,em volt baj sohasem. Korocz Géza is átélte a régi időket, s így mindig nagyon meg volt elégedve. Csak azt látta, mennyi minden megvan, ami régen nem volt, de nem nézte azt, hogy mi hiányzik. Pe dig ez is fontos.

így kerülték el a figyelmét a kis hibák, igaz a mienket is. Itt volt például a csiszcilö]íoropg. Az alsó

telte a védőlemezfelszerelést. Korocz vitázott velük, s felkapva egy hulladéklemezt, beindította a korongot. Sohasem felejtem el, láttam az egészet! Nevetve magyarázta, hogy lám, hogyan kaphatná el a kezét és nem is nézett oda, hanem a bizottság felé és... csattanás, fájdalmas felkiáltás, Korocz egészen rábukik a korongra, dől a kezéből a vér. Az volt a szerencse, hogy a villanymotor ledobta a szíját.

így történt. Ezért mondott le a kórházból, mert odakerült. Remélem rövidesen meg fog gyógyulni. A ma ga kárán tanult. Mi többiek is tanultunk, megtanultuk, mennyire fontos a védőberendezés.

Soós Dömötör belebámult a kékesszürke cigarettafüstbe, arcán mosoly suhant át: — Talán nem is fogadjuk el a lemondását! (R. G.)

PA RT ÉPílli

' ^SS!S^ÍS'T:«^SRS2í!^-i^B»f-;rstsmuVSS33SÍSBS-!. Úímutatást nyújt a mlndennaoi • pdrtmunkábart

Ne fojtsuk el az alulról jövő bírálatot

Hruscsov elvtár,s a Szovjetunió Kommunista Pártjának' XIX. -kon« gresszusím többek között ezeket inon doltu: „A górt mindig óriási jelen* tőségei tulajdonított ,a bírálat és az önbirálat és különösen az alulról jövő bírálat fejlesztésének, a hiány osságok feltárásának és a yarddá* megelégedettség, a ni unkasiker éktől való elbizakodottság elleni harcnak, Pártunk ereje éppen abban áll, hogy nem fél a, bírálattól Cs hiányossá.- gaznak bírálatából energiát merit a további haladáshoz

Pártfunkcionáriusaink, gazdasá gi vezetőink között ruég mindig akadnak olyanok, akik a bírálatot, főleg azt a bírálatot, amely az l't hiányosságaikat tárja fel, nem olyan formában értelmezik, mint * ahogy azt Hruscsov' elvtárs kongresszusi b eszámolójábau elmondotta. Hogy ez valóban-igy van, arról az az eset is tanúskodik, amely a közelmúltban, történt Bázakerottyén a fúrási iiz emuéi.

Az ,,01ajmunkás“ december 21. i számában egy bíráló cikk jelenő meg „Anyagklvételezcs“ címmel. A cikk írója megbírálta Balogh Ferenc elvtársit, az üzcmvczetöhelyet-t est. Bár a cikk nem volt aláírva,- do a dolgozók egy része, sőt később Ba logh elvíárs is megtudta, hogy ki. volt az, aki öt bírálni merészelte. Ennek ellenére néhány napig semmi

sem történt. Balogh elvtárs maga i s beismerte, hogy a bírálat _ ha

nem is teljes egészében — tartalma zott igazságot is. Ami azonban késik, nem múlik.

Szalui Gizella gépkocsikiiséröt m egbízták a szabadságon lévő TótU Trón helyettesítésével. Szálai Irén — bár ismeretlen munkaterületre került — igyekezet t jól végezni a munkáját. Ugylátszik azonban, ez nem sikerült neki, mert behívatták az üzemveze tőség hivatali helyiségébe. Balogh Ferenc üzemvezetöhelyettes és Virrasztó József párltifckár figyelmeztették hibáira amelyeket uj munka helyén elkövetett. Arról volt szó, hogy a menetleveleket nem küldte el Kanizsára. Amikor Szalai Gizella közölte, hogy nem követett el mulassz tűst, mert a menetleveleket elküldte. Balogh elvtárs azzal támadt rá, hogy az elküldés szabálytalan volt.

Itt megjegyezzük: a bíráló cikket Szalai Gizella irta.

Később ismét hivatták. TJjabb hibákat soroltak fel. A cikkel kapJ csolatban egy szó sem esett, de Szú lai Gizella ekkor már tudta, hogy a bírálatért kell bűnhődnie. Ekkor már ismét a régi munkahelyén dolgozott. Amikor kijött az irodából, me gfogadta, hogy többet sohasem i? bíráló cikket. ' i

Az ügyből kifolyólag beszéltünk Balogh elvtárssal.

—- En nem is tudtam, hogy ki irta a bíráló cikket •— mondotta. » Szalai Margitot nem a bírálatért, ha nem a hibáiért vontuk felelősségre.

Balogh elvtárs azonban olyan d olgokról is beszélt, amelyekről már jóval a bírálat megírása előtt tudott ö is és Virrasztó elvtárs, a-z alapszervezet. titkára is. Miért volt teliá t szükség arra- hogy éppen a bírálat után tárják fel a régismert. addig t akargatett hibákat? Balogh elvtára azt állítja, nem tudja, ki bírálta me g öt. a dolgozók azonban tudták. A dolgozóktól tudtuk meg’ mi is — és nyilván Balogh elvtárs is.

Balogh elvtársaí becsületes, do rék kommunistának ismerjük. Jól megállja a helyét ott, ahová a párt állito-tta de igen súlyos hibát követett el akkor, amikor a bírálat elf oltására törekedett-. Akárhogy csűr-' jük-csavarjuk a dolgot — a lóláb m indenhogyau kilátszik. Szalai Gizella hibái még mindig mélyen aludtak volna, ha a bírálat nem kattintottal volna fel a berozsdásodott zárat.

,,... A pártszervezetekben még mindig előfordul, hogy q bírálat^ rak és os önbirálatnak a párt és az állam életében játszott szerepét le* becsülik“ —• mondotta Hruscsov elvtárs. Virrasztó József elvtársnak, a pártszervezet titkárának, mié lőtt Szalai Gizellát felelősségre vonták, mérlegelnie kellett volna a hely zeteí. Gondolnia kellett volna arra, hogy a bírálat utáni felelősségrevon. ás — ha kerülő utón történt is —• elrettenti a többi dolgozót is attól, hogy bíráljanak, pedig — mind ahogy Hruscsev elv-társ mondotta •—: „Pártunk crejo éppen abban áll, hogy nem fel a bírálattól“ \

A vezetőknek kellene azon igye kezniök. hogy a dolgozók minél bátrabban bíráljanak, a jó, egészséges, alulról jövő bírálat nem egy olyan, hiányosságra vetett már fényt, amcl y erősen gátolta a tervteljesitést.

..... Bök kárt okoznak a pártn «Z; azok a kommunisták — mondotta Hruscsev elvtárs — akik bár xő gnéllcül hangoztatják a párt iráni í odaadásukat — valójában azonban nem tűrik meg, elnyomják az alulrój jövő bírálatot “

Balogh elvtárs szívlelje meg t ellát Hruscsev elvtárs útmutatását s ne elnyomni, hanem segíteni igye kezzen az alulról jövő bírálatot. Egyes dolgozók hiányosságának fel tárásait ne visszavágásul használja, hanem becsületesen, kommunista mű dra még melegében csapjon le a Liá- nyosságokra, a bírálatnak pedig' eng ed jen szabad utat.

A zalaegerszegi posta terv ismertető értekezlete

Az elmúlt héten tartó-ták meg a zalaegerszegi postahivatalban az 1853-as év tervismertető érte kezletét. Az ér ekezleten a Mii- szolgálatos dolgozókon és a szol gáláiban lévő mozgópostások on Ikivül valamennyi postás dolgozó megjelent. A tervismerte'-ő érte kéziét előadója Huszár Kálmán elv árs volt. Huszár Kálmán elv társ beszéde elején megemiéke z«ttt az 1952-es tervév eredményeiről. majd elmondotta azokat a hiányosságokat, amelyek gátlói voltak a terv tcljesi ősének. A továbbiak során ismertette a posta- igazgatóság által leküldött 1353-as tervév első negyedévének java sok e'otervótt Huszár elvtárs a leküldött tervet összehasonlította az 1952-es év első negyedének tel. jesitésével.

— Ha figyelembe vesszük az elmúlt év eredményeit — mondot'a — meg kell állapitanunk, hogy sokkal nagyobbak a felada •aink. mint az elmúlt évben voltak Ha csak a közönséges levélpostai küldeményeiket nézzük is.

— tapasztalhatjuk, hogy az idén még jobb munkát kell végeznünk a terv -ulteljevitéséért. Az ajánlott levelek felvételénél is sokkal magasabbak teendőink, mint. tu valy.

A továbbiak során Huszár elv 'rs ismer ette , poskiutalván.vök n takarék!* ~e'é ?k. a távira és- vezetékes rádió -érvét.

A tervismertetéshez elsőnek Tarok István szólt hozzá. Hozzá^ elmondotta, hogy 'J távirat tervszámút akn csonynak tartja és kéri, hogy móJ dositsák tervét. Károlyi István a) közönséges levélposta kérdéseihez szólt hozzá. A beütemezett terv, számot magasnak találta és mó->: dositását javasolta. Balikó Rozália arra tett javaslatot, hogy a:i utalványok felvételének számát emeljék, mivel az elmúlt év ó A állandóan emelkednek a leivé te-» lek. Szalai Imre a takarék ki befizetéseik tervének javítását; kérte. Horváth János a díjköteles 'ávolsági beszélgetek - ervszá- mainak, mig Kosa István a helyi beszélgetések darabszámainak felemelését javasolta.

A hozzászólásokra Huszár Kálmán elvtárs válaszolt. Elmondotta. hogy a postaigazgaó^ág elé -erjesztik a dolgozók javaslatait és ennek figyelembevételével készítik el a zalaegerszegi pcsTi 1953-as tervéve első negyedévének, valamint hónapjainak tervét,

*

A posta torvismer.te* ő értekezz telén több javaslat hangzott cl a munka további megjavítására, ttokkal értékesebb let volna a% erekezlet. ha még többen elmon- lotfák vein:, az elmük év ap^sz- ■slateit, amelyeket a postaigazga ó- ság felhasználhatott volna ez uf terv elkészitesénél.

szólásában szolgála-. i

A nagykanizsai Üveggyár feladatai a minőség megjavításáért