Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

A minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tauáesá határozató! hozott a kollektiv szerzőílésekrol Országszerte ezekben a hetek­ben fciyik az üzemi kollektív szerződések megkötése. Ebben az évben a kollektiv szerződéseik rendszerébe nagyszámú újabb vál­lalatot vonnak be. A minisztertanács és a SzOT határozata a munkatörvénykönyv- ben meghatározott alapelveknek megfelelően részletesen szabá. lyozza a (kollektiv szerződésekkel kapcsolatos állami és szakszerve­zeti feladatokat. A kollektiv szerződést a vállalat igazgatója köti az üzemi bizott­sággal. A kollektiv szerződésnek tartalmaznia kell a vállalat tervé­ben meghatározóit legfontosabb termelési, termelékenységi, minő. ségjavitási és öníköltségcsökken- tési :-feladatokat és az azok végre, hajtásához szükséges műszaki és munkaszervezési intézkedéseket. A kolleik iv szerződés meghatá­rozza továbbá az igazgató és az ■üzemi bizottság kötelezettségeit a szocialista munka szervezésére, a Sztahánov- és az ujitómozgalom íkiszélesi'ésére. A kollektiv szerző­dés tartalmazza a vállalatra irány, adó bértételeket és a prémiumfel­tételek irányelveit. A kollektiv szerződés részlete­sen kitér a dolgozók szakmar ér, kulturális színvonalának emelé­sére. a munkavédelemre, a szo­ciális és munkás ellátási kérdések­re. valamint az üzemi sportmoz­galomra. Különösen jelentősek azok a rendelkezések, amelyek a balesetek és a megbe.egedések megelőzésére, a munkabiztonság fokozására, az egészségügyi viszo­nyok javítására, a munkavédelmi beruházásokra vonatkozó kötele­zettségeket állapítják meg. A szó c iái is és a munkáséltét ári kérdé­sek körében a kollektiv szerződés részletesen foglalkozik az üzemi étkeztetéssel és az üdültetéssel. A kollektiv szerződésnek a vál­lalat igazgatója és az üzemi bi­zottság által közösen elkészített tervezetét műhely értekezleteken és üzemi gyűléseken kell megvi­tatni. A szerződésben figyelembe kell venni a dolgozók észrevéte­leit és javaslatait. A kollektiv szerződést minden munkahelyen ki kell függeszteni. A (kollektiv szerződés végrehaj­tásáért a vállalat igazgatója és az üzemi bizottság elnöke személyé­ben felelős. Az igazgató és az üzemi bizotság elnöke köteles ne­gyedévenként üzemi gyűlésen be. számolni a kollektiv szerződés végrehajtásáról A minisztériumok, a tanácsok és a szakszervezetek fontos fel­adata. hogy rendszeresen ellen­őrizzék és biztosítsák a kollektiv szerződések maradéktalan végre­hajtását. (MTI) Az egész országban szabad a burgonya forgal ma Dolgozó parasztságunk és ter­melőszövetkezeteink: túlnyomó több­sége, már a begyűjtés versenyé­nek őszi szakaszán november 30- ig becsülettel teljesítette burgo­nyabeadási kötelezettségét. En­nek eredményeképpen már no­vember 30 előtt sokszáz község, termelőszövetkezet, több járás és 7 megye nyerte vissza a bur­gonya szabadpiaci forgalmát. Mi­vel a még hátralékos termelők jelentős része burgonyabeadási kötelezettségét november 30. óta ■teljesítette, a begyűjtési mi­niszter január 10-én az ország minden megyéjében engedélyezte a burgonya szabadforgalmát. Azok a termelők tehát, akik burgonyabeadási kötelezettségü­ket teljesítették, az ország egész területén értékesíthetik feles, legüket. Ez nagy kedvezményt, komoly anyagi hasznot jelent az állam iránti kötelességüket telje­sítő dolgozó parasztok és terme­lőszövetkezetek számára. A hát. raiékosoknak a. burgonya sza­badforgalmai korlátozásának meg­szüntetése után is teljesíteniük kell kötelezettségüket és viselni­ük kell a hanyagságukból szál má­zó következményeket: a kötele­zettség felemelését, a kártérítés ■megfizetését is. Kormányunk semmiféle hátralékot nem enged el. A burgonya szabadforgalmának engedélyezése buzdítsa még jobb munkára az egész ország terüle­tén a begyűjtési bizottságokat, a tanácsokat és a pártszervezete­ket. Az uj begyűjtési rendelet is. mertetésével, az esedékes tej-, to. jás-, baromfi-, hizottsertés. és börb'ogyüjtési térvek teljesítésé, vei. együtt fáradhatatlanul dolgoz­zanak azért is, hogy ne legyen egyetlen hátralékos sem közsé. gülcbeii, s mindenegyes dolgozó paraszt teljesítse! az őszi kapások begyűjtésének tervét is. — VIETNAMBAN — a néphad­sereg legutóbbi sikerei következté­ben — csökken az agresszorok kato­náinak harci szelleme. Az ellenséges megszállt területeken különösen az afrikai katonák között erősödik a háboruellenes mozgalom. A Bao-Daj- csapatok között mindennapos jelen­séggé vált a szökés. Hétéves az Albán JNépköztársaság J anuár li-c az albán dolgozó nép egyik nagy ünnepe. 1946 január 11-én kiáltották ki az Albán Népköztársaságot. Ez a történelmi fontosságú nap azt jelentette, hogy teljes siker koronázta az albán nép évszázados erőfeszítéseit és harcait, amelyek célja az ország független­ségének és szabadságának kivívása volt. A második világháború folyamán azok a megsemmisítő csapások, ame­lyeket a dicsőséges Szovjet Hadse­reg a hitlerista hordákra mért, le­hetővé tették, hogy az albán parti- zánalákulatok sikeresen harcolhassa­nak a náci-fasiszta megszállók, ellen, 3944. november 29-én egész Albánia felszabadult. A nép nemzeti felsza­badító háborúját az 1941. november 8-án megalakult Albán Kommunista Párt (ma: Albán Munkapárt) ve­zette s igya felszabadító háborúval egyidejűleg végbemehetett a népi forradalom is. A felszabaduló selötti Albánia Európa legelmaradottabb országa volt gazdasági és kulturális téten egyaránt, A. földekei kezdeti ege- fa., •»■kével művelték mag h az ország le*(Són nadalykén’. élősködő külföldi Va&áríiap.- 1953 jan. 11. főleg olasz imperialisták .megakadá­lyozták az ország iparának kifejlő­dését. A népelnyomó rendszerek zsarnoki hatalmuk és a kizsákmányo­lás fenntartása érdekében a tudat­lanság sötétjében tartották a népet. Az ország lakosságának több mint 80 százaléka írástudatlan volt. Az albán dolgozó nép országszerte hatalmas lendülettel látott hozzá a háború alatt sokat szenvedett or­szág újjáépítéséhez. A párt és a munkásosztály vezetése, alatt egyik sikert a másik után érték el. A föld­reform során 70.211 föld nélküli vagy szegényparaszt család jutott földhöz Államosították az olajmezőket a bű. nyakat', az ipari vállalatokat -Az if. juítóg- lelkes munkája nyomán fel­épültek az ország első vasútvonalai. Az ország történelmében ismeretlen ütemü fejlődés kezdődött meg. A z albán dolgozó nép azonban k*- még ekkor sem élvezhette za vaitaiamil annyi véráldozat árán ki vívott szabadságát. A belgrádi Tito. banda gyarmatává, akarta züllesz. íeni Albániát és ügynökeit be­csi rnpészto az élet minden területére, még az Albán Kommunista Pártba élükön Kocsi Dzodzeval és Pan dl Krisztával. A Szovjetunió Kommvt. nír-ta (bolsevik) Pártjának levelei, a Tájékoztató Imi a határozata azon­Választási hadjárat Ausztriában A. nyugaton szomszédos Ausztriá­iéin. amelynek lakossága napiról- napra rosszabb helyzetbe kerül a Marshall-,,segély* * jóvoltából, feb­ruár 22-én parlamenti választásokat artanak. A küzdelem már megindult a választási elsőségért. A Néppárt, amely jobboldali klerikális beálli. totfságu, együtt indul a jobboldali 'szocialistákkal, s köréjük tömörül­nek a fasiszta függetlenek szövet­sége (Verein der Unabhängigen), s a különböző kisebb csoportok az egyes nagyobb pártokból kilépett jobboldali vezetőkkel az élen. Kö­zös listán indul a választásokon az Osztrák Kommunista Párt, az Osztrák Szocialista. Munkáspárt (baloldali szocialisták) és a Dobigts- borger professzor vezetése alatt álló Polgári Demokratikus Unió, Osztrák Népi Ellenzék elnevezéssel. A választási harc már nyílt for­máikat öltött. A sajtó naponta fog­lalkozik a választási előkészületek­kel. A jobboldali lapok bőbeszédü* en ecsetelik az amerikai ,.segítség örömeit* *. Csak éppen arról nem írnak ezek a lapok, hogy éppen az amerikai .,segély*'* okozott hatalmas adó- ós áremelkedést, aminek követ­keztében a munkások reálbére el sem éri az 1937-oa színvonal 50 százálé. kát. Ausztria nvushallizáMtsának eredményeképpen csökkent a vetéste­rület, kevesebb lett a kenyér és az állatállomány, aminek következté­ben élelmiszereket, húst és hasonló termékeket ' kellett, behoznia a'z Egyesült Államokból. Ez még inkább növelte Ausztria külföldi eladósodá­sát, függőségét az amerikai tőkétől. Az amerikai tőkeheíiaíolás olyan nagy méreteket öltött, hogy az amerikai vállalatoknak a legesei ■ kédyebb konkurrencját okozó osztrák üzemeket leszerelik, bezárják. Az osztrák bankok feletti ellenőrzést is megkaparintották az amerikai mo­nopóliumok, amelyek most már szín. te ellenőrzésük alatt tartják Ausztria egész gazdasági életét. A reakciós uralkodó körök politikája, az orszá­got mindinkább az atlanti tömb nyersanyag-függvényévé teszi, a pol­gári ipar és a mezőgazdaság rovása, ra kiszélesíti a hadiipari termelést, csökkenti a kiutalásokat a polgári szükségleteket szolgáló építkezések­re. Ezzel az eljárással fokozzák a munkanélküliség növekedését amely a gazdaság i óiét- háborús vágányok­ra való terelek; miatt soha nem lá­tott arányokat öltött: .215 ezerre •emelkedett a munkanélküliek szfu ina. Az amerikai imperialisták terveit alázatosan végrehajtó osztrák kor­mánykörök félretéve a becsületet lel. kiismeretet, az osztrák dolgozók ér. dekcit, térdet-fejet hajtanak az amerikai kölcsönökért, amelyek elle­nében az agresszív amerikai imperia­listák építik a stratégiai támaszpon­tokat az ország területén, mert as a céljuk, hogy Ausztriát felhasznál­ják a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok ellen vívott polií.i. kai és ideológiai harcukban. Az uj : világháború gyujtogatói Ausztriát kényelmes felvonulási területnek te-' kiütik támadó terveik megvalósító. sára. Ezt a politikát védelmezik, ennek a politikának folytatásáért szállnak síkra most a választási harc során a klerikális néppárti vezetők és a jobboldali szocialisták, mert rájuk is áll, hogy jobban félnek saját népük egyre erősödő öntudatától, és határo­zott fellépésétől mint az amerikai imperializmus előtti szolgai megaláz, kodástól. A jobboldali koalíció vá­lasztási mesterkedései azt tükrözik, hogy engedelmes tanítványoknak bi­zonyultak, s híven alkalmazzák az amerikai imperialisták választási propagandaeszközeit. A dolgozók erősödő ellenállása az atlanti poli­tikával szemben, arra késztette a jobboldali vezetőket, bogy különféle cselfogásokkal megváltoztassák a választási törvényt. Az osztrák választójogi törvény az országot 25 választókerületre osztja, amelyek mindegyikében kü- lön.külön meghatározza az úgyneve­zett alap-mandátumok számát 6= az ogves alapmandátumok elnyeréséhez szükséges, minimális szavazatszámot Az alap mandátum elérése azért fon­tos a pártok számára, mert csak leg­alábír egy ilyen birtokában tarthat, uak igényt képviseletre a parlament, ben. Ezt a rendszert használták fel a jobboldali koalíció pártjai a de- makraiikus erők ellen, a megváltoz­tatott választójogi törvény ugyanis az ország keleti részéből kilenc alap- mandátumot áthelyezett Nyugat ­Ausztriába. E cselfogás következmé­nye. hogy az- ország keleti részén most- egy alapmandátum elnyerésé, hez több szavazatra van szükség, mint 1949-ben. Ha tehát egy keleti kerületben a Népi Ellenzék csak ugyanannyi szavazatot kapna, mint 1949-ben a baloldali blokk, akkor elveszítené ottani alapmandáítuinát. Az 1949-es választásokon a baloldali blokk legerősebb kerületei Becsben és környékén voltak. A kilenc át­helyezett .alapmandá.tum közül hatot éppen ezekből a kerületekből vittek át a választójogi törvény értelmében Nyugat-Ausztriába. ahol a kilenc mandátumot olyan kerületek között osztották fel. ahol az 1949-es vá­lasztások idején a koalíciós pártok bés "a fasiszta függetlenek szövetsé­ggé magas szavazatszámot ért el. Ez­zel a csalással akarják biztosítani a jobboldali erők előretörését a parla­mentben. :* Bármennyire ígérgetik az amerikai dollárokon felbérelt reákciós-burzsoá osztrák sajtóorgánumok a népnek a biztos jövőt, a , félclcmnélküli éle­tet* E a szabadságot és békét, böm­bölheti o. rádió a jobboldali koalíció választási programúját, az osztrák dolgozók egyre szélesebb rétegei lát­ják' tisztán, hogy az egyetlen ut, amely megfelel érdekeinek, az Osztrák Kommunista Párt által mutatott ut, amely a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal folytatott barátságnak, a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak, a nép felemelkedésének útja. Az osztrák demokratikus és hala­dó erők a választásokon a kommu­nista párt vezette Népi Ellenzék közös listájával indulnak. A nyugati országrészekben is az elmúlt napok­ban egész sor helységben alakították meg a Népi Ellenzék választási hi- • zártságait s a gyűléseken a kommu­nista párt, a szocialista munkás­párt és a demokratikus unió tagjain kívül igen sok pártonkivüli, s a jobb­oldali szocialisták vezetése alatt ál­ló osztrák szocialista párt sok egy­szerű tagja is résztvesz. A reakciós jobboldal megfosztotta a-Népi Ellen­zéket az egyik legfontosabb propa­gandaeszköztől, a rádiótól, mert mindössze egy órát engedélyezett a Népi Ellenzék választási rádió­propagandájára. A Polgári Demo­kratikus Unió vezetőjét, Dobretsber. ger professzort — mint legutóbb egy ‘ ávgyaláson kiderült — fizetett ame_ rikai ügynökökkel figyeltetik. Mit jelent mindez? Nem mást. minthogy az áruló jobboldali vezetők maguk is érzik, hogy a nép érdekeinek, Ausztria függetlensége és békéje ér­dekének az a politika felel meg, amelyet a kommunista párt vezette Népi Ellenzék követel. Saját sor­suk megpecsételődősét látják abban — bál* nem tanulnak belőle —, hogy az osztrák dolgozók fokozódó ellen­állást tanúsítanak a háborús törek­vésekkel szemben és a Népi Ellenzék köré csoportosulnak. A népi erők ilyen gyarapodó ereje láttán fújt riadót a nyugatausztriai Salzburger Nachrichten cimü jobból, dali lap: ..A választáson nem lebe­csülendő jelentőségű lesz a Népi El­lenzék* *. Az osztrák munkásosztály és a dol­gozók minden rétege, amely az 1949- es választásokon Is erősített hadállá­sain. ma megújuló aktivitással és» öntudattal sorakozik fel a Népi Ellenzék mögött, harcol az ország függetlenségéért. a demokratikus fejlődésért, a dolgozók kenyeréért és jógáiért, a békéért, (mbi) — az Amerikai hajózári vál­lalatok szövetségének jelentése, szerint 1952-ben 550 kereskedelmi hajót vontak ki a forgalomból, aminek következtében húszezer kereskedelmi tengerészt és tisztet elbocsáto* lak­— AZ ALBÁN NÉPKÖZTÁR­SASÁG az ENSz titkárságánál ül akozott, a titoisia provokációk miatt, amelyeket, a titoisia határ, szervek a múlt év utolsó két hó­napjában elkövettek albán terület ellen. ban kinyitották a nemzetköziség esz­méjéhez liíl albán kommunisták sze­mét és 1948 november 8-án, a párt I, kongresszusán Enver Hodzsa elv. társ leleplezte a trockista ügynökö­ket, a dolgozó nép engesztelhetetlen ellenségeit. A Tito-fasiszták nein tudtak bele­törődni csúfos kudarcukba és előbb az albán vasutaknál, majd a.z olaj- mezőkön szerveztek nagyszámú sza­botázs-cselekményeket, A dolgozó nép azonban résen volt és lesújtott el­lenségeire. A titoisia ügynökök eltávolítása és megsemmisítése után az ország gyor­san haladt előre a szocialista iparo­sítás utján. A kétéves terv (1949— 1950). sikeres teljesítése megtevőin, tette az albán ipar szilárd alapjait Felépült az üzberisti „Sztálin**-tex tiikombinát, a szelitai „Lenin** vizierőmü és a „November 8“-cukor gyár. Ilyen hatalmas gyárak ét- üzemek létesítése csakis a népi ha­talom éveiben vált lehetővé, csakis ,t. •'•z-ovjetunió önzetlen, baráti támoga­tásával. A Szovjetunióból érkeztek nemcsak az építkezést irányító kiváló szakemberek, hanem a gyárak kor­szerű gépcsodái i«. A Szovjetuniótól kapott értékes támogatás döntő té­nyező az egész ország szocialista építésében. Az albán munkások fiz élonjáró szovjet módszerek alkalma zásával szinte napról-napra emelik tcljesitményeiket,- nz ország dolgozó parasztjai pedig a szovjet agroteeh. nika korszerű vívmányainak széles­körű felhasználásával eredményesen harcolnak a termése red menyek növe­léséért. Az építkezéseknél szovjet gé­pek könnyítik meg a dolgozók mun­káját. a, földeken szovjet traktorok szántanak, szovjet kombájnok arat­nak, a gyárakban szovjet gyártmá­nyú gépek ontják a különböző ter­mékeket. Jelentős segítséget kap az Albán Népköztársaság- a testvén tépi demokráciáktól is. A Szovjetunió önzetlen segítsége jelentős mértékben, előmozdí­totta, hogy az Albán Népköztársa­ság ipari termelése már 1952 végén ,öbb mint 650 százalékkal magasabb volt, mint- 3938-ban. Még ragyo­góbb távlatokat nyit meg ‘az albán ipar fejlődése előtt az ország első ötéves terve (1951—1955). Ót év alatt 21 milliárd leket ruháznak be, ennek az összegnek 42.7 százalékát az ipar és a bányászat fejlődésére fordítják. Az ötéves terv alkotásai közül már felépült az clbáv.áni fa feldolgozó kombinát, a skodrai do- hányfcimentúlógyáv. a. rogozsinai oyapjukártoló ós még sók más gyár. I;yens ütemben épül a cerriki ojaj. inomitó és a Mát-foJyó mentén az Viuver** vizierőmü az ötéves terv yghatalmásabb alkotása, amely 20 ezer kilowatt kapacitású lesz.. 1955- re az ipari .termelés a háborpelőiti- nek 12-szeresére emelkedik. Gyors ütemben fejlődik, az albán mező gazdaság is és egyre több dol­gozó paraszt tömörül termelőszövet­kezetekbe. Jelenleg . 2Ö• gépállomás 220 traktora és többe zer mezőgazda - sági gépe könnyíti meg a dolgozó parasztok munkáját. Az ötéves terv végéig* a vetésterület további 55 ezer hektárral növekszik meg, a. gépállomások gépjeinek száma peng* további ötszáz százalékkal. 1955 ben a mezőgazdasági termelés értéke 71 százalékkal lesz magasabb, mina 1950-ben volt. J anuár 11-én, az ország dolgo­zó népe lelkesen ünnepli meg a népköztársaság kikiáltásának 7. évfordulóját ós visszatekint- megtett útjára. Határtalan hálával gondol­nak ezen a napon az albán dolgozók a hatalmas Szovjetunióra, a nagy Sztálinra, legnagyobb barátjukra és eddigi sikereik még ragyogóbb mun- kagyözelmek kivívására lelkesítik őket. Hiába áskálódnak és provokál­nak a belgrádi Tito.fasiszták, az athéni monarchofasiszták és az olasz neofasiszták, az albán dolgozó nép a Szovjetunió vezette dcmokiatikua béketábor tagjaként, Enver UádAa elviárs vezetésével, biztos léptekkel halad előre a gazdásági é*;- kulturá­lis. felemelkedés a .-rocialiram? .af­j&a.

Next

/
Thumbnails
Contents