Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

iJ A H í L L E 7 * A l>úzitkcrcÜ(Yci olujüzciu termelési részlege alapszerrezetéoek koimniiiiistái átvették ii j tankönyveiket A bázakerettyei olajüzeir.' ter­melési részlege aiapszervezetének vezetősége jó! készült fel az uj tag-könyv Ikicuz.ó taggyűlésre. A p ártc s opo r t b iza 1 mi akon keresztül uida- esi.otiák a kommunistákkal a taggyűlés jelentőségéé Szerdán es.e a taggyűlésre már 5 órakor gyülekeztek a párttagok. A szé­pen feldíszíted veremben o'.. volt minden műszálé kommunistája-. A pártonkivüü munkatársak önként vállalták, hogy helyettesítik őke az ünnepi esemény idejére. Az elnöki asztalt virágok díszítették. Amíg a pártszervezet kommunis­tái gyülekeztek, a maguk közül csszeálli.o’tt zenekar tette még ün­nepélyesebbé a hangulatot. Az elnöki megnyi ó u‘án Belső Mária a „Mi vagyunk” cimü kök töményt szavalta el, melyből az elvtársakban még jobban meg­erősödött az az érzés, hogy nincs nagyobb és kitüntet ő-bb dolog, min a kommunisták pár jához tar czni. A beszámolót Kozári Ist­ván elv.árs, a pártszervezet tit­kára tartotta. — Amikor hazánkul a szovjet hadsereg katonái felszabadító dák — mond a —• a kommunista pár, áll: rembadöntött hazánk újjáépí­tésének élére. A kommunistákká1 .az élen kezd e meg dolgozó né pünik a romokat eltakarítani. A kommunisták akaratereje és tör. hété: len lendüle.e indító.ta el dolgozó népünk uj életének alakí­tásai. így i mer e meg, igy sze rette meg dolgozó népünk a kom­munistákat. — Továbbá beszélt a politikai képzésről s az uj tag- kcnyv megbecsüléséről. Majd igy folytatta: — Ünnepi taggyűlésünk napja majdnem egybeesett^ az 1953-as évi tervünk megindi ásával. Feladatunk az, hogy ebben az é\ ben még fokozottabb munkával még tc-bb olajtermeléssel bizonyít­suk be pártunknak, méltók le­szünk az uj tagkönyv megbecsü­lésére. — Kozári elvtárs ezuán a kommunista példamutatásról, helytállásról beszélt, majd elmon­dotta a termelés és a pártmunka elet ük álló feladatait, A beszámoló után a termelési részleg DISz-fia aljai nevében Rikli Ferenc és Lakatos Katalin DISz-tagok köszöntötték az ün népi taggyűlést. Egyszerű, meleg szavakkal fejezték ki ragaszkodá­sukat nagy pártunk iránt. — Kí­vánjuk az elvtársaknak — mon­dó ‘ák —, hogy az uj párttag, könyvükkel a szivük felett, még fokozottabb lendülettel harcolja­nak tervünk teljesítéséért, még nagyobb elszántsággal harcolja­nak külső és bel-ő ellenségeink ellen. Mi, fiatalok a munkánkban, a tanulásban minden igyekező tünkké: azon leszünk, hogy támo­gassuk dolgozó népünk legjobb iai-k az elvtársiakat és biz osaik vagyunk abban, hegy közös mun­kánk és erőfeszítéseink meghoz­zák dolgozó népünk számára a jó munka gyümölcsét. — Elmond ts.k. hogy a jövőben munkájúikat és tanulásukat úgy fokozzák és úgy küzdenek a pár ért, hogy ők is a párt tagjaivá lehessenek. A hozzászólók közül eke ne! Gcmbcs Jenő elvtárs, újító szólak fel. Elmondta, hegy az eddigi munkája során is úgy dolgozott mint kommunista, hogy példamu- ta'óan álljon a dolgozók előtt. — Több uji'ásómmal segi elitem ed­dig is népgazdaságunk fejlődését — mondotta. — Most, mikor az uj tagkönyvet a kezembe ve­szem, még jobban érzem a fele­lősséget páriunkkal szemben. Ar. ra kc-'elez ez a kis piros könyv hopy munkámat fokozzam, uji.tá a imái fejlesszem az 1953-as év ben. hegy minél öbb olaja1! tud iunk adni a hazának. Szekér János elvtárs az I-es számú brigád nevében mondotta el: — A mi brigádunk az elmúlt év 11 honatyában mindig 100 szá­zalékon felül teljesítette tervét, de az utolró hónapban mu a'ko­zott némi lemaradás. ígérem most. miikor ez uj tagkönyvet a ke­zembe veszem, hogy brigádunk a következő időben soha nem fog 100 százalékon alul termelni. Ezt úgy biztosítom, hogy rendszere'1 ^“velőmunká" végzek dolgozó ársainr között* A munkában mindig első lerzek, mert erre kő telez az uj tagkönyv és eat ki­van ia leiünk, kommunistáktól a cárt. Az uj teg könyv tiszteletére én is vállalom, hogy terven felül 10 -onna olajat termelek. Még nagyon sok olyan felaján­lás hangzott el a taggyűlésen, mely egy-egy brigád kommunista és üár'onkivüli dolgozóinak aka­ratát foglalta miagában. Majd Ko­zári elvtárs megválaszolt a hoz­zászólásokra s ezután az elvtársiP sorra átve ték uj tankönyvüket Amikor a párti itkár elv‘árs?al ke. zetszorítottak, mégegyszer megfo­gadták a pártnak, hogy hevület­tel. keményen állnalk helyt az olajtermelő’ fron'ján, aheev* azt elvária tőlük 3 párt és dolgozó népünk. t (T. M.) MSzT-szervezeteink kapcsolják össze a vezetőségválasztásokat az SzKP XIX\ kongresszusának ismertetésével A Szovjetunió Kommunista ’ Pártja XIX. kongresszusa hatalmas jelen őségü az egész vi­lág dolgozói, s népünk életében is. MSzT-szervezeteink felvilágo­sító munkájához sokoldalú segít séget adót. a kongresszus anyagú nak tanulmányozása. Szervezeteinknek a vezetőség- és fáüidöt’.választó taggyűlések al­kalmával nagy lehető:égé nyílt a tagság, valamin, a dolgozók zéles tömegei között ismer te. ni s XIX. kongresszuson elhangzott beszámolókat. Az eddig megtar­tót. veze őségválasztó taggyűlése­ken szervezeteink titkárai — ke­vés kivételével — beszámolóik ban foglalkoztak a XIX. ^ kon­gresszus nemzetközi jelentőségé­vel s egyben megmutat'ák a kommunizmus épitő Szovjetunió béke-gazdaságának ragyogó ered­ményeit. ismertették, hegy n Szovjetunió kolhozai és szcvhoz3i 1952-ben ‘ebb mint 8 milliárd púd gabona'ermést t?kari+o+ ak _ oe. ami megfelel 500 millió méter- mázsának. Nagykanizsán a körzeti alap­szervezetek ak ivaértekezlefen ismertették Malenkov elvtárs be- számolójának >,A Szovjetunió harca a béke megőrzéséért és megszilárdításáért’1 cimü ré­szét. Ugyanezt ismertették a zala­egerszegi a 1 apszervezeteink és zalaegerszegi s lenti járás öbb szervezete is. Nagykaniz án, Zala egerszegen és a lenti járásban az SzKP XIX. kongresszusának is­mertetésével egy időben a „35 év győzelmes harcai” cimü várdor- kiálli'ást is felhasználják, amely szemléltetően mutatja be a Szov­jetunió eredményei’;, jV agyon helyesen használják fel a len i járás területén a Szabad Föld Téli Estékkel egy- fcekö.ve dokumentációs anyag'- j ainka t, mely etc r észleletben ismer­tetik a XIX. kongresszus anyagú , s mindjár szemléltetően, grafi­konon is látják dolgozóink a Szov­jetunió iparának és mezőgazdasá­gának fejlődését. Dokumentációs anyagjaink részié'eket mu'atnak a Szovjetunió üj Ötéves tervének előirányzatából, min például a táskásra kerülő 5 millió hektár nyi terület, ami országunk ferti­le'ének több íróm a felét teszi ki. — Vagy a lakásé pit esi ■ orv, me­lyet 105 millió négyze'mé'ei terű leiben irányoztak elő, aminek fel­építése azt jelenti, hogy Magyar- ország összes lakosai uj házakba költözhetnének. Szerveze einknek érezniök kel1 miiven megtisztel"efés.fc jelent az, hegy pártunk a Szovjetunió ered­ményeinek, békeharcának ismer, tetésévei bizolt meg berniünké., / oártonkivülick százal-czivi érdek lednek u kongresszus. iránt. Mind többet akarnak tudni a Szovjet­unió hatalmas eredményeiről, job- baxs akarják ismerni a kommu­nista ársadalom küszöbéhez ér­kezett szovjet nép jövőjét. Az MSzT szervezeteknek választ kel. adniok a dolgozó tömegek e kér déseire. amelyhez minden lehető­ségük megvan. Azokon a helye­ken. ahol szerveze'cink vezetősé­gei választ udnak adni a dolgc zóT.v kérdéseire, ett nő a tömegek közötti befolyás. Ez megmutatko zik a most folyó vezetőség és kül­dült válasz ó taggyűléseink ered ménveiben cs hiányosságaiban. A zalaegerszegi, lenti és a zalaszent- gróti járásokban szervezeteink munkájuk középpontjába az SzKP XIX. kongresszusa anyagának széleskörű, részleteiben való is­mertetését állj o‘ták, Ezeken a helyében a vezetc:égvála.rzló tag. gyűlések eredményesek, amit bi­zonyít az is, hogy az eddig meg- ' art öt*, taggyűléseken nagy szám­ban vettek részt olyan dolgozók is. akik még nem voltak tagjai a Magyar Szovjet Társaságnak, j^.em mondható e! ez a lete- nyei és a nagykanizsai já­rás szerveze Ginek, munkájáról. A le'enyei járási ti‘'kár.unk. Jobbágy Fái elvtárs nem látja azt, hogy a vezetőség- és küldöttváiasz'ó ag gyűlé'ek előkészítési munkájának középpontjában a XIX. (kongresz- s zu son elhangzónak ismertetése áll. Nem tudatják a kongresszus A zalaegerszegi téglagyár pártszer­vezetének vezetői, tagjai egyaránt lelkesen készülnek az ünnepi taggyű­lésre. Ezt bizonyítja az, hogy min­den párttag tud a taggyűlésről és jobb politikai s termelőmunkával, készülnek az új tagsági könyvek át­vételére. A téglagyár nyerstégla- gyártásból 130, égetésből 12 í szá­zalékra teljesítette évi tervét. A cso- portbiValmiak beszélgetésük során még jobb munkára nevelik a kom­munistákat, hogy az új tagsági könyv kézhezkapása után még fokozottab­ban emelkedjék teljesítményük. A párttagok és a pártonkívüli dol­gozók egyaránt lelkiismeretesen ta­nulnak a politikai iskolán. Nem maradnak el a foglalkozásról, szor­galmasan jegyzetelik a tanulási anya­idén őségét a dolgozók széles lö* megei közölt. Nőm folyik a járás .őrületén politikai felvilágosító munka. A meglévő propaganda- anyagok nincsenek felhasználva. Ezek a hiányosságok meglátsza­nak az egész járás munkáján, amit bizonyít az, hogy a letenyei járás 15 alapszervezete közül az egy hónapja folyó veze.ő.ségvá- lasz ások alatt mindössze 3 alap. szervezetnél tartották meg a tag­gyűlést. Ehhez hasonló a nagyka­nizsai járás is, ahol 22 alapszer­vezet iközül mindössze 3 alapszer- vezette! jött be a veze őségvá- larztó taggyűlés jegyzőkönyve. E két járás területén nem >ud- nak megfelelő választ adni a dol­gozó tömegek részére szerveze- cink vezetőségei. Ezért szükséges hogy szerveze.cink titkárai, veze tőségei és aldivái g'cndo'an tanúi mányozzák a XIX. kongresszus anyagának minden sorát. Akkor végzünk jó munkát, ha széleskö rüvé tesszük a kongresszus anya á árnak ismer1 etését és az a dol­gozó tömegek felhasználják narr munkájuk során. Igen jó segi sé get nyújt ehhez a központunk ál­tal leküldött dokumcnácios anyag. Ezeke használják fel ki' gyűlések, lel cl vas ások, csoporté- megbeszélések, brigádér ekezletek alkalmával. Szervezeteink eredményes mun­kájának- fokmérője a tervek teljesítése, tuPeljevi'ése, a szov jet munkamódszerek átvé ele s uiabb tagok belépése a magyar szovjet bará'ok táborába. László Gyula MSzT megyei titkár got. A DISz-íiatalok i-, eredménye­sebben végzik munkájukat és a po­litikai körön fejlesztik politikai kép­zettségüket. A DISz-íiatiiiok a ter­melőmunkában is példamutatóan megállják a helyüket s munkájuk jobb végzésével akarják kiérdemelni, hogy pártunk sorai közé kerülhesse­nek. A pártszervezet politikai nevelő munkájának eredménye, hogy az el­múlt hónapi taggyűlésen 3 tagjelöl­tet vetteek fel a párt tagjainak soraiba azok közül, akik jó munkájukkal ki­tűntek. Ezek az eredmények a tag­sági könyvesére előkészületeinek ide­jén valósultak meg. Éppen ezért fel­adata a téglagyár pártszervezetének, hogy továbbra is jói dolgozva irá­nyítsa a dolgozókat terveik mara­déktalan teljesítésére. A znfa' persze gi téglagyár kommunistái tervtuUeE'esitéssei kis:ültek az ünnepi taggyűlésre Gelencsér Mihály hatalmas melle úgy járt, mint valami fújtató, aho­gyan hátára, mellére csapkodta a friss, hideg vizet. Egészen beleme­rült a mosakodásba és élvezte, ho­gyan élénkül meg a vérkeringése a nyakán, vállán végigcsorgó víztől. Alég olyanféle érzése is volt, hogy nemcsak kívül, de belül is megtisz­tul. A szekrényajtó nyikorgására kapta fel csak egy pillanatra a fejét és már újabb víztömeget zúdított magára, amikor odaszólt asszonyá­nak : — Nem azt, a sötétruhániat ké­szítsed. Ezt a ruhát az őszön csináltatta. Finom anyagból készült. Azelőtt nem telett neki ilyesmire, de most van. Jól fizetett a csoport A ruhára azért nagyon vigyázott. Akkor volt rajta utoljára, amikor Sztábn elvtárs 73. születésnapját ünnepelték Meg most akarja felvenni, most, amikor taggyű­lésre készül, az új párttagsági könyv átvételére. "ár Már jónehányan voltak a párthe- iyiségben. amire odaérkezett, pedig még majd egy félóra volt hátra Mintha csak összebeszéltek volna: ünneplőben voltak valamennyien Gelencsér Mihály szeretett idejárni. A pártbelyiséget másod;k otthonának érette. Az arcok is mind kedvesek isme: ."-ők — Mint esv nagy család — oondolta most is jóleső érzéssel ök különösen összenőttek, összeforr- lak egymással. legnagyobbrészt -oJyi­nők voltak itt, akikkel együtt kezel­ték meg' a harcot 49-ben, hogy cso­portot alakítsanak. Azóta vettek ugyan fel jónéhány tagot, de akiért egyszer magasba emelték a kis piros tagsági könyvet, az tr.ár közéjük tar­tozott. Segítették, nevelték őket. mint a családban a legfiatalabbakat szokták. Az ünnepelőtti várakozás hangula­ta ült az arcokon. Máskor vita, zsi- bongás szokta megelőzni a taggyű­lések kezdetét. Most legfeljebb a mellettük lévő széken ülőkkel váltot­tak egy-egy szót. Bejött a vezetőség. Leültek a föl­dig érő vérvörös drapériával leterí- tett asztalhoz. A. szemek most mind rájuk szegeződtek. Gelencsér is sorra végignézte a jólismert arcokat, aztán szeme végigsíklott a hosszú asztalt leborító vörös anyagon. ■— Mint az apám vére •— mor­molta a fogai között és maga sem tudta, hogyan jutott ez éppen most az eszébe ezen a taggyűlésen. 0, nagyon is emlékezett meg arra a rettenetes éjszakára, amikor a csendőrpuskák agya megverte a kis vályogház ajtaját. Fülében még vissz­hangzik anyja visszafojtott sikolya apja halk szitkozódása. A vékony deszkaaitó már minden eresztékében recsegett, robogott, amikor apja oda hajolt hozzá a tizenhetéves gyerek emberhez, rec-Aető utakkal vég'e- simitotta arcát és el-elfulladó lélek zettel, zihálva, akadozva odasűgta neki: — ...fiam.' a könyvem, „.-a párt­könyvem, ... a pince lejáratánál van, a második tégla alatt... Vigyázz rá nagyon, ... őrizd meg tisztán, becsü­lettel. Soha ne mocskold be azt a könyvet, mert a mi eszménket, apád emlékét mocskolod be azzal... Nem folytathatta tovább. Az ajtó egy utolsó reccsenéssel betörött. Az apját fejbeverték puskatussal, arcát magas homlokát elöntötte a vér. EL vitték és soha nem látta többé. Tizenhatéves volt akkor. Tudta, hogy mi történik, hiszen apja értel­me első megnyilatkozásától kezd­ve kommunistának nevelte. A párt­könyvre is úgy vigyázott, ahogyan apja meghagyta neki végakaratában azon az utolsó éjszakán. Amikor pe­dig elmúlt egy félév és tudta, hogy nem jön vissza többet kiásta a köny­vet rejtekhelyéről. Akkor látta éle­tében először. Utoljára sírt ezen a napon. Nem is sírás volt ez. Hang­talanul folytak végig a könnyek az arcán, ahogyan lapozgatott az 1919- ben kiállított könyvecskében. Fszébe- iutottak a véres harcok, amiről apja olyan so' at beszélt neki. a fiatal gyereknek a nondosan Ic-füneönyö- zott ajtók, ablakok mögött. A könyv olyan tiszta volt. mintha akkor ad­ták volna ki Kis bőrtokba volt búj tatva úgy lett beletéve és elrejtve egy kis bádogdobozba. Arra gondolt akkor, hogy oivan tiszta ez a könyv mint a mártírok vére. akiket akasz­tófára hurcoltak, agyongyötörtek az ~a’•ságért. Akkor fogadja meg. hoev úgy fos Tni, ^ mint az apja. Könnyek között fogadott ígéret volt ez, de tudta, érezte, hogy ezt a fogadalmat valóra- váltja. Most is elhozta magával a taggyű­lésre ezt a könyvet. Olyan tisztán, ahogyan ráhagyta az apja. Ott volt belső zsebében a sajátja mellett Es ez a párttagsági könyvecske most sütni, égetni kezdte a szíve táján, ahol viselte. — Méltó vagyok-e rá? — kérdezte önmagától, ahoeyan halleatta a tit­kári beszámolót. — Megtettem-e mi Indent úgy. ahogyan a párt meg­követeli tőlem? — viaskodott tovább a gondolataival — A könyvem tisz­ta. de vájjon ugyanolvan tisztán ál­lók-e én is a pari előtt? — Úgy érez te, hogy megbolygatták. teUakWHk -ívneodt bensőjét ezek a kérdések. Rfdói elvtárs, a pártt'tkár éonen arról beszélt hogy müven sokat kell Emuini a kommunistáknak. — Nem. nem állok tlszEln a nárt -i,<n :— döbbent rá. — Hiszen a leg­utóbbi szemináriumra sem úgv ké­szültem fel. abosvan az kötelessége komtminlHának. Bádói elvtárs a pártmunkáról be- ,”élt. ítr is taláb macában kivetni valót. H'-'n'hzol' hivatkozott fáradt­ságra. a sok munkára amivel kivon G maeát a munka alól. A párttitkár nem róla beszélt nein említett neveket, de ő úgv érezte bogy róla van szó. az ő hibáit osto­rozza. A szavak úgv érték mint egy- -mv nnrölvcsanás De most nem tö­rődött vele. badd falion hadd ér^vs '••báinak minden súlyát. Ugyanakkoi 'rezte ezel-ben az ünnepi percekben hogyan alakul át ezeknek a pöröly­csapásoknak nyomán igazibb ember ré, igazibb kommunistává. Gyerekkorában sokszor órákig el tudta nézni, hogyan alakul át az íz’ó vas a kovács kalapácsának ütései nyo­mán. Ha már kihűlt a vas, hiába ütötték, nem formálódott. Ilyen i”ó vastömegnek érezte most magát, aki bekerült a párt hatalmas kohóéiba ott alakítják, nyesegetik hibáit, hogy végül olyan ember legyen, aki meg­állja helyét a harcban, munkában. Viszont, ha már kihűltek, megcson rosodtak a hibák, nagyon nehéz se­gíteni. Szinte örült most, hogy tü­kör elé állították: nézd, ilyen vagy te és ilyennek kellene lenned, ha igazi kommunista akarsz lenni. Igazi, őszinte, szívből jövő hálát érzett most a párt iránt: nem hagylak hogy “Ihatalmasodjanak rajta a hibák. Amikor a nevét szólították, zavart megharódottságga! ment ki az asztal­hoz. Benyúlt belső zsebébe a part- könyvért és ahogyan bent motozo’;:. ujjai beleakadtak abba a régibe, -» Ezenkilencesbu, amit az apja bízelt rá. A pillanat egy tort löszéig r."*g állt a keze, azután megfogta m’nd -3 kettőt és letette a titkár elé a,-. a-> ‘•alra. Döntött: a sajátja melleit oda­adja az apjáét is. Neki most u'-'f 'cak egy kell: c7 az új küny,:cC De ezt az egyet jobban fogja őrizni, 'óbban vigyáz maid rá. mint eddig a kettőre. Úgy fog vek- élni és olyanná akar majd lenni, mint az az ember, akit legjobban szeret ebben az országban. Hiszen ez az ember is, Rákosi élv társ is, ugyanilyen köny­vecskét őriz a szíve fölött. Baíoghi Zolthh A párttagsági könyv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents