Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-11 / 9. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Nem szünetel a munka télen sem tszcs-inkben Megalakult a járási kitfturház tanácsa az MDP IX. évrolvam 9. szám. ¥üi p4rtbizotts4«Akak kapu,apja Ara 50 fillér 1953 ianuif ti. Vasárnao sm&miw ÍZ ÜJ TAGKÖNYVKI05ZTÖ TAGGYŰLÉSE JÓL Megyénkben ünnepélyes taggyű­léseken osztják ki párttagjaink leg­féltettebb kincsét: a tagsági köny­vet. A taggyűlések tartalmukban és külsőségükben is azt mutatják hogy párttagjaink döntő többsége mélyen átevezte a tankönyvesére jelentősé­gét. Az elmúlt napokban pártszerve­zeteink titkárai, vezetőségi tagjai, a pá rícsopor.bizalmiak ismételten meg­látogattak minden párttagot — s jó munkájuk eredménye, hogy az ed. dig megtartott taggyűléseken szin­te kivétel nélkül megjelentek a párt. Szervezetek tag- és tag jel öltjei. így például a bázakerert'tyei olajüzem termelési alapszervezetének, a zsig- mondházi állami gazdaság párt-szer. vezetőnek a nagykanizsai IV. kör­zet pártszervezet ének tagjai mind. annyian lelkes, örömteljes hangulat­ban jelentek meg a taggyűlésen. Annak ellenőre, hogy kiemelkedő eredményeket értünk el párttagjaink a 11 i ri. állású b a n, m ég sem mond h atj u k az'.', hogy a taggyűlések sikere érde­kében minden pártszervezet helye sen látta el feladatát. A szentpéter- uri pártszervezet vezetősége — arra hivatkozva, hogy nem tudják a tag­gyűlés időpontját — nem készül az ünnepi taggyűlésre nem fog­lalkoztatja a pár.'CSoportbizalmia- kat s igy azok sem foglalkoznak a párttagok aktivizálásával Ez a pél­da arra int bennünket, hogy nem elégedhetünk meg azzal, hogy hang­szórón falitáblán, faliújságon ke­resztül hirdetjük a taggyűlés idő­pontját hanem minder' elvtárshoz a taggyűlés előtt kulön-kp-tei e! keli menni, mégegyszer el kell vei beszélgetni az uj tagsági könyv s a ünnepi taggyűlés jelentőségéről, an nak kezdetéről és fel kell hívni pár . tagjaink figyelmét arra,. hogy pon­tosan, felkészülve jelenjenek meg Vonatkozik ez a felsőrajki pártszer­vezet vezetőségére, ahol a tagok többsége, de a. párttá kár elvit ár s sem tudta hogy mikor lesz a tag­gyűlés, ebben pedig a járási párt bizottság követte cl a hibát. Komoly fejlődésről tanúskodnak pűrlUtkáraink beszámolói is. A párt- titkár elvtársak többsége helyesen használja i'el beszámolójának elké­szítés énéi a Szabad ISTép és a Zala cikkeit és útmutatásait, ami jeien. íősen emeli a beszámolók színvona­lát. Több elvtárs azonban abba a hibába esett hogy beszámolója ál­talános és nem a helyi problémákat tartalmazza. Jlorvéth Ferenc elvtárs, a nagykanizsai IV. körzet pártti - kára a taggyűlésen mondott beszé­dét elmondhatta volna akár egy gyárban, üzemben, vagy egy ter­melőszövetkezetbén. Ez a példa a»' mu'at ja hogy a pártszervezet veze­tősége nem fordított gondot a be­számoló elkészítésére, veze' őségi ülé. -en nem beszélték meg a beszámoló hiányosságait és az a beszámoló méltán kapott bírálatot a .pártszer vezet tagságától. A tapasztalat azt mutatja, ahol a beszámoló helyesen, konkréten fog­lalkozik a pártszervezet tevékenysé­gével, < reüm-ínyékéi, hiányosságai­val, ott a párttagok sokkal aktívab­bal: voltak a taggyűlésen. Nem vé­letlen az, hogy amíg a nagykanizsai IV. körzetnél mindössze hatan szól­tak hozzá és munkafelajáulás nem ’történt addig a bázakerettyei ter­melési alapszervezetnél, vagy a za­laegerszegi Autójavítónál majd min. d: n párttagnak volt mondanivalója és többen tottő-k olyan vállalást, mint Tóth Péter.. olajm-unkás. aki tiz ton. na olaj térveníelüli teljesítését vál­lalta, vagy Mazur Lajos, aki 1:75 százalékos teljesítményét ISO száza lókra növeli. Az ünnepély^ ,yigggyülósek |*I- v.daív nem utolsó -orban az, T;ágy.. minél több párttagot kapcsoljanak be a pártmunkába. Az SzKP Szer­vezeti Szabályzata kimondja: ,Ncm elég, ha a párttag csupán egyetért a párt határozataival, a párttag kö- vles harcolni a határozatok meg­valósításáért.‘ ‘ Helyesen látta ezt Erajcsovios elvtársnő Nagykanizsa- ról, aki elmondotta: — Ígérem, hogy most, amikor az uj tagsági könyvet a kezembe veszem, még fokozottabb munkával fogain elősegíteni tervünk teljesítését és még több segítségei adok dolgozó társaimnak, még több dolgosával ismertetem meg munka­módszeremet. — Csomós elvtársnő ezt mondotta: — Eddig is jó agítá- ciós munkát végeztem a nők körében, de ezután ezt a munkát fokozni fo­gom, hogy minél több párttagot kap­csoljunk be feladatain]; megoldá­sába. Párttitkár elvtúrsaink úgy állít­sák össze beszámolóikat, hogy azok mozgósítsák párttagjainkat munká­juk gondosabb, jobb elvégzésére, hogy azzal a termelés és a pártmun. ka vonalát s a dolgozó tömegeket magukkal ragadhassák. Ha többen vesznek részt a párímunkában, ha valamennyi párttag teljesiti megbí­zatását, szorosabbá válik a dolgozó tömegekkel a kapcsolat és ennek nyomán javulni fog a lag- és tag­jelöltfelvétel is. A titkári beszámolók hiányossága cItalában az, hogy nem hatja át ókét kellően a bírálat ős önbirálát szelle­me. A vezetőség részéről ugyan ta­lálkozunk a, birála, alkalmazásával de. a .tagság már ritkábban .auta­va a meglévő hiányosságokra, iá* árosán összefügg azzal, hogy egyes '.rfc'.itkárok maguk sein tárják fel i vezetőség- hibáit- vagy a birála tot elfőj jak, — mint például a me. gyei tanács pártszervezeténél — s igy nem csoda, ha a párttagok nem mondják el véleményüket. Itt is szem előtt kell tartani a XIX. kongresz- szus útmutatását, ahol azt mondotta Malenkov elvtársi — ,,Ezidö sze­rint különösen fontos, hogy bizto­sítsuk az önbirála-t és az alulról jövő bírálat kibontakozását, hogy mint a párt elvetemült ellenségei ellen kér„ iélhetetlenül harcoljunk mindazok él len, akik akadályozzák fogyatékos­ságaink bírálatának kibontakozá­sát. Elfojtják a bírálatot s arra ve­temednek, hogy a bírálókat üldözik hajszát indilanak ellenük a bírálat miatt j * A tagkönyvkiosztö taggyű- éseinken ezt is tudatosítani ke] párttagjaink között. Az eddigi taggyűlések azt mulat­ják, hogy nagyobb gondot kell for­dítani a tagdíjfizetésre. Nem egy szer találkozunk olyan jelenséggel hogy maguk a párt.itkárok is meg alkusznak azzal, hogy egyes elvtár. sak a fizetésükhöz mérten nem meg j felelő tagdijat fizetnek. Magyaráz­zák meg párttitkáraink még a tag­gyűlés előtt, de a taggyűlésen is azt: — „Ha nem fizetitek pontosan a tagsági dijat — ahogy Kalinin elv- társ mondotta — eláruljátok-, hogy nem törődtök a párttal, hogy közö nyösen fogjátok fel a pártkötelezett, ségetéket. Az, aki ilyen lanyhám fogja fél pártkötélességeit, hozzá még az olyan egyszerű, tisztán admi­nisztratív kötelességét, mint a tag­sági díj befizetése, annak -nem szív­ügye a párt. Akj törődik a párttal, szívesen fizet tagsági dijat, mert ez­zel szinte anyagi kapcsolatot létesít -pártjával, ...haj a tagsági díj kér 'lését a fenti módon állítjuk be, po ’ ;kai kérdéssé védik‘;. Ugyancsak többel kell fogtálhoz niő az ál jelentkezés -uj rendjének is mertetésével. Az eddigi taggyűlései azt mutatják, hogy az elv'irsak je lexitős- részé neru ismeri a Központ Vezetőség határozatát az átjeleníke zés rendjéről. Azok a pártezerveze­Minden erővel a terv teljesitésééet A lovászi Előre-bri^ád április 4«re készül A brigád szálláshoz vezető uta a gyorsan olvadó hó vize boritotte el. A táj olyan, mintha tenget .enne. Arrább, kiásott, földhahrn mögöt. talpig gumiruhába öltö­zött emberek hordják a brigád szállásról a melegvizet, hogy meg­öntözzék az olajvezetéket, amely­ben a hideg következtében meg sűrűsödött az claj. Az Előre-bri- gád az elmúlt évben jó munkát végze t, tervét jóval 100 százaiéi felett teljesítette. Decemberi tér vét 102 százalékra valósította meg és a negyedév értékelésénél is mügais teljesi raényével tűnt IÁ. Jó munkájuk eredményeként el­nyerték a brigádok vándorzászla­ját. Az 1953-as tervév első napjai­ban nehézségeik voltak. Tervüké csak 95 százalékra, teljesítették. A brigád tagjai azonban nem csüg­gedtek el, hanem szívósan harcol ak a napi tervek megvalósítá­sáért és már 7-én elérték a 10l.f százalékos teljesítést. Ebben az évben a lovászi üzem brigádjai­nál ilyen magas teljesítményt a napi tervben még nem értek cl — A brigád tagjai nem csügged­tek cl — mondja Székely Gyula elvtárs, brigádveze ö* — A kútkeze­lők a leválasztókról leengedték az olajat, s a kutak aknáiból. Minden olyan helyről, ahol olajat tapasztaltak — megindították a harcot a mindem csepp olajér'. A munkákat jobban megszerveztük. Nagyobb figyelemmel végeztük a: olaj nyomatását és lassúbb gáz adagolással egyre több olajat tud­tunk a felszínre hozni. A brigádon belül a szakmunká­sok tapasztalatátadással seg'Cették a szakmailag gyengébb dolgozó­kat. Belover Anna szepatátorke- zelő is Hajdú Pál és Katona Jó zsef szaktársainak köszönheti, hogy kiváló szakemberré vált. A bri- gád tagjai merészen szembe száll­nak minden nehézséggel, amelyek munkájúba gátolni akarják. Úgy igyekeznek a még szakmailag gyengébbek is, hegy eleget legye­nek a terv reájuk cső részének. — A Béke-brigád tagjai voltakaz elsők Lovásziban — mondja Tóth László elvtárs, a brigád pártcso- portbizalmija ■—; o/dfc vállalást tettek, hogy április 4. tisz eletére a nehézségek ellenére is teljesi leni fogják a januári tervüket, A párttagok cs a pártonkivüli dol­gozók összeültek és elhatároz ák, hogy versenyre hívják Lovászi va­lamennyi brigádját. A Béke-brigád tagjainak üzenő, tét telefonon továbbították az üzemi bizottsághoz — onnan pe­dig valamennyi ■munkahelyre. Az üzenet igy hangzott: ,,Április 4. tiszteletére havi terveinket ma­radéktalanul teljesíteni fogjuk. A Gazda-mozgalomban 300 kilo­gramm fáradt olajat meglámrl. tunk a magasnyomású vezeték- rendszerről, a tolók és a szelepek karbantartásával 4000 forint érté­ket visszatérítünk, Versenyre hív­juk a terv maradéktalan teljesi­ése érdekében Lovászi összes bru gátíjait“. Adják a szükséges előfeltételeket a tervfeljesitéshez Az Asztalosipari Vállai a* Béke. brigádja a tervév első napjaibar kiváló eredményeket ért el. A hó nap első ha napjában á'lag 10? szÚsateA;. J . ; te r~ -\ í1-, üzem legjobb brigádjává vált. A rend'zeneien anyugeilá ás mia'f azonban negyedévi tervük télies’" tése és sz április 4-re <e t vállalti -uk veszélyeztetve van- — A legnagyobb, igyekezettel f-észül ünk. az 1953.a- tervév első negyedének teljesítésére — mond­ta Parties József elvtárs brigád •eze ő. — Az év első napjaiban, mikor még rendel kéz ünk az te­rült óv megtakarított anyagaival sikerűi' ;r-'L: N ttilitejesb temi. Az lile ékesek az első ne­gyedév első napjaiban nem gon­doskori ak az anyagszü)' ségle tünkről és ezért a brigádok nem tediák megvalósítani a terv reá luk e'o részét. . Az Asz'alosipar: Vállalat igaz­gatja és műszaki veze ője már óbb esetben járt az illetékes iparhatóságoknál, de idáig még nem történt meg az anyagszük­séglet elosztása. A rossz anyagéi- ü. művid már január 9--'n r Béke-brigád sem túd'á teljesi enj a tervét. A gondos anyageiekészi- tes a negyedévi terv biztosítékai Bppen ezér* a félédes iparba ó-á. gok is adják meg a segítsége- és a ros?z anyagellátással ive hátrál­tassák az A'ztalosipari Vállalatot az első negyedévi terv teljesi .ésébeu. A salat árnoki tanács fi dolgozó parasztok segítségével megvalósította a közérdekű javaslatokat Az elmúlt évben érdeklődéssel figyelték a községi tanács mun­káját a zalatárnoki dolgozó pa ra sztok és javaslataikkal igye. keztek segiteni a munkákat. Egy év alatt a tanácsüléseken, tanács­tagi beszámolókon és állandőbi- zettsági üléseken összesen 351 közérdekű javaslat hangzott el. A javaslatok nagy részt a minden­napi feladatok teljesítésével füg­gött össze. Kocsis József 1 holdas dolgozó paraszt javaslatára a köz. «égben 5 helyen állítottak fel ver­senytáblát, melyekre naponta felír- ták a párosversenyek eredményeit. A javaslat alapján egy-egy jól teljesítő' dolgozó parasztnak di­csérő levelet is küldött a községi tanács. így a zalaegerszegi járás­ban elsők között voltak a begyüj- ésben és mezőgazdasági munkák­ban. A kulturális fejlődés elő- mozdítására többen javasolták, hogy társadalmi munkával épít­senek kulturotthont. A kulturott. hon építésére 120 ezer forintot kaptak államunktól. Ehhez a dol­gozó parasztok 262 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával járul- lak hozzá. Pete Károly tanácstag, 8 holdas dolgozó paraszt javasla. tára 200 méter hosszú makadám utat építettek társadalmi munka, val, melynek értéke 4000 forint. Az iskola nem rendelkezett játszó­térrel, melynek létesítésére Far­kas Árpád, az oktatási és népmű­velési állandó bizottság elnöke tett javaslatot. A dolgozó parasztok lek késén végezték itt is a társadalmi munkát s az iskolaév megkezdé­séig 2000 forint értékben olkészL ’ették a játszóteret Több dolgozó paraszt az uj be. gyűjtési rendele t megjelenésekor azt javasolta, hogy a tanács ne- egyszerre, hanem pontonként is­mertesse azt az érdekeltekkel A javaslat nyomán eddig a tojás- és baromfibegyüjtésre vonatkozó részt tárgyalták meg részletesen falugyűlésen a dolgozó parasztok­kal. Elmek eredménye az, hogy az 1953-as évre eddig 320 kg ba­romfit adtak he lek, ahol még nem volt meg a. tag (gyűlés — miután a vezetőségi ts gokkal és a. pártesopórtbizalmiakk luegvita'-'úk a feladaokat — fogj;, nak hozzá e .határozat. ismertetésé, 'hez és megmagyarázásához. ■ Komoly fejlődést mutatnak tag gyűléseink a külsőségek terén is. Az egervári tszcs pártszervezeténél sza­valattal, énekkel és szép. .színes de­korációval emelték a’fíiggyüiés ün­nepélye sségé t. Pá rí szerv? zete ink használják ki azokat a lehetőségeké is amelyeket a jelmondatok és feliva tok nyújtanak. A nagykanizsai Fii- töháznál is ünnepélyesebb lett volna fa taggyűlés, ha jelmondatokkal, sza­va1 átokkal vagy énekszámokkal emel­ték volna az ünnepélyességet Azok a pártszervezetek, ahol a taggyűlést még- nem tartották meg, -a következő napokban fordítsanak több gondot a taggyűlések alapos cl oké etetésé io, a párttagsággal való további foglalkozásra, a párttagság magasztos fogalmának tudatosítá­sára. hogy a taggyűlések még ak­tívabbak, még sikeresebbek legyenek s újabb leudüietet adjanak a me­gye kommunistáinak ü rajrak ke­resztül a pártonkivüli dolgozóknak az előttünk álló feladatok sikerei végrehajtásához. (T,

Next

/
Thumbnails
Contents