Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
Szülői munkaközösségeink feladatai az 1952—53. évben Megyénkben a szülői munkákéi- fzösség'ek már eddig is nagy segítséget adtak pedagógusainknak (az iskolai nevelő munkában. Bizonyítja ezt, hogy megyénkben (már az elmúlt tanévben több mint 6000 tanulósaxok állt a tanulók (otthonában rendelkezésükre, ahol ja házi feladatokat zavartalanul ikészithefcték el. Zalaegerszegen [az Ady-utcai iskola szülői mun- Ikaközösstége bizalmakat választott akik meglátogatták a gyen. Igén tanulók szüleit. Betegség [esetén segítettek az iskolai és [házi feladatok elkészítésénél. A íPetöfi-uteai iskola szülői munka- közössége a reggeli késések elleni munkában segített a pedagó- Íg-usoknalí. Lehetne még sorolni bzámois iskolát, ahol a szülök (gyermekeik nevelésiét a nevelőkbe! közösen végzik. Az .Építsük, szépítsük iskoláinkat“ és „Miénk az iskola“mozgalomban az 1951-es, 52-es tanévben több mint 1 millió forintos megtakarítást értünk el társadalmi munkával megyénk is. kóláiban. Ennek nagyrésze a szülök odaadó munkájának köszönhető. Nem mondhatjuk el ugyanezt a középiskolákról és óvodákról. Az 1952—53-as tanévben a szü. lói munkaközösségeknek nagy se. gifcSéget ad a Közoktatásügyi Közlönyben megjelent módszc-rta. ni levél, amely a szovjet szülői bi. zottságok tapasztalatai nyomán sok uj és jó kezdeményezést mutat a tanulók fegyelmezett, hazafias neveléséhez. A szülői munkaközösségek választmányi tagjai részére tartott 2 napos esti tanfolyam nagy segítséget nyújtott laz évi munka sikeres elvégzéséhez. Ezt a tanfolyamot minden iskolánál az igazgatók, vagy nevelők tartották, ahol sok jó határozat született. Söjtörön a választmányi tagok vállalták, hogy a gyengébb tanulók korrepetálását elősegítik. Pe. tiöhenyén a szülök iskolájára minden szülőt bevonnak. Zalalö- vön minden tanulónak biztosítják a tanulósarkot otthonukban. Bánokszentgyöirgyön a választmányi tagok elvégzik a dolgozók iskoláját. Választmányi tagjainknak egyik igen fontos feladata, hogy harcoljanak a klerikális befolyás ellen, leleplezzék gyermekeik ellenségeit. Neveljék gyeremekeinket a béke katonáivá, igaz hazafivá, pártunk és a Szovjetunió iránti szeretetre. Ezzel harcoljanak a szülök gyermekeik békés életéért. Róna széki Ferencné A biztosítási díj befizetése mindenkinek érdeke TYolgozo parasztságunk életé- ben a fejlődés uj lehetőségei tárulnak fel napról-napra. A íSzovjetunió példája nyomán egész mezőgazdaságunk átalakul és igy a technika fejlettebb eszközeinek [’alkalmazása és a magasabb terméshozam elérése, népünk növekvő szükségleteinek kielégítését biztosítják. Ötéves tervünk megvalósítás ál a falu dolgozói is minden eszközzel segitik- Tudják, hogy a békés jö- ivöt építjük és a múlt keserves '■tapasztalatai fokozottabb lendületet adnak ebben a harcban. Az őszi munkálatok elvégzésével .•a- következő évi termés alapjai' rakjuk le. A gondos és előrelátó gazda alapos, körültekintő munkájával már ősszel biztosítja a jövő- évi jó termést. A Szovjetunióban járt paraszt küldöttek elbeszélései nyomán uj módszerek, uj eljárások valósulnak meg, növekedik a szövetkezetbe tömörüli dolgozók száma. Munkánk folyamán azonban, de különösen a mezőgazdasági munkálatok kapcsán számolnunk kell véletlen események közbejöttével is. — Számtalan példát lehetne felhozni arra, hogy milyen _ súlyos következményei voltak hazánkban egy-egy tűzesetnek, vagy jégverésnek, mely sokszor egész évi fáradságos munka eredményét semmisiti meg, vagy hosszú időre tesz hajléktalanná családokat, mert az elszenvedett veszteség sok esetben meghaladja a károsultak gazdasági erejét. Egy-egy nagyobb káreset nemcsak a szövetkezeti, vagy egyénileg dolgozó parasztok számára Jelenti a termelés folyamatosságának megakadályozását, de kihatással van az egész népgazdasági terv teljesítésére.' Kormányzatunk intézkedései lehelövé teszik a váratlan események káros következményeinek ki. küszöbölését- A Szovjetunióban bevált 'több évtizedes gyakorlat alapján bevezettük a kötelező tűz- és jégbiztosítást, az egyéni és szövetkezeti tulajdont képező házaknál, mézögazdasági élő és holt felszerelésnél, termésnél bekövetkező károk esetére. A kötelező biztosítás védelmet nyújt az elemi csapások ákal okozott károk esetén, elősegíti termelésünk zökkenőmentes, folyamatos fejlődését és lehetővé teszi fejlettebb termelési eszközök alkalmazását. Az ország különböző vidékén élő és dolgozó paraszt oka tközösségbe .tömöríti munkájuk eredményének megvédése érdeké ben, miután a sokszázezer biztosítási díj befizetésével hozzájárulnak egy olyan alap megteremtéséhez, amelyből a biztosító megtéríti az előforduló károkat. így történt ez Nagykanizsán, ahol a Vörös Csillag tsz gabonáját elverte a jég és 120.000 forint kár- térítést kapott. A tsz ebből az ösz. szegbc-1 pótolni 'tudta a jég által elpusztított; szemes termését. Gara- boncon a földmüvesszövetkezet 130.000 forint tűzkárt kapott a leégett üzlethelyiségéért, melyből az elpusztult árukat pótolni tudta. Parasztságunk magyrésze felis- 'merte a biz-tosi'ás íelerüőségé* és az őszi munkálatok elvégzése mellett nem feledkezett hieg a kötelező tűzbiztosítás dijának befizetéséről sem. A dij kifizetése kötelesség nem. csak az állaimmal, de a közösséggel szemben ás. Késedelmes fizelé esetén havi 5 százalék pótlék fize tendő és a dijat közadók módjára hajtják he. Mindenkinek érdeke a biztosítási dij befizetése, hogy biztonsággal 'tekintsen a jövőévi terméseredmények elé. Ili magyar íilm: a „VIHAR" Tényeken, világítanák a csapkodó villámok az éjszakod sötétségben. Vihar zug a falu felelt. Közben szól •a zone, ropják a- táncot a termelő, szövetkezet kultúrtermében- ,. , a- tagság az v.j gépállomás felavatását ünnepli. A legjobb hangulata. Clön- does Gyula párlt'itkárnak vau. Vidáman forgatja a csárdás dallamára menyasszonyát Árendás ducit, aki a szövetkezet tagja, de apja földjén is ■ dolgozik. A jókedvű mulatozást Árendás — a. község tekintélyes gazdája., — zavarja meg. Istállójának falát a, romboló vihar ledöntötte. Mérgében, leányát erőszakkal harcolja magával, a mulatságból: tíöndücs ellene szegül — ss&monkérve tőle az ■Ígéretét, hogy aratás után ő is be. lép o. szövetkezetbe és akkor megtartják a lúkoflahnat. J Tcct. mm. -a* f&ü srrttfpffich Gömtote .Wwffiban — aifríPA jnvny- asszonyát ah:'fftél: — eszeveszett mulatozásba kezd. A mulatozást Csonka Mária — az uj gépállomás vezetője — szakítja félbe. Rangja, belehasit a levegőbe: .,Elvtársak! Megálljától:! Viz alatt áll a gabonátok!“ Az v-.j magyar film természeti viharral indul, ami a termelőszövetkezetben kitörő vihar okozója lesz. Főszereplője, Göndöcs Gyula■ púrtiilkár kezdetben még nemi •elég erőske-Jü, a „viharban“ azonban kemény harcossá edződik és keresztiilviszi az ellenség mesterkedése ellenére is, hogy a viz alá került gabonát learassák, .:/ púért titkár szerepét Molnár Tibor alakítja. A film, egyik főhőse Gilicze bácsi. Ő lelkesíti a falu népet az éledet adó gabona megmentésére, a becsület és önfeláldozó munkaszeretet ragyogó példájával. Jffhan József Kossuth á$ös, ßr&<r<aptr? szérnflgwd mp$ QaeVSO A AsfiétfktZiifire WrurelFélcih . ellenség. ivheétAy Gáspár elnök szerepét, aki minden erejével azert harcol, hogy az elázott gabonát beszántsál:. — Besenyői Ferenc jcUsza. A mai fiatalság hangjelt szólaltatja meg Árendás Juci — Göndöcs szerelmese — akit Pápai Erzsi főiskolai hallgató formál meg. A szereposztás egyik érdekességef hogy Kiss Manyi, akit a múltban csal: komikus szerepekben láttunk, itt is, mint először a ..Tűzkeresztség“-ben, komoly drámai szerepet játszik, ö az üreg Gilicze bácsi -—• örökké zsörtölődő, elmaradt gondolkodású párja.1 A falu érdekes, jellegzetes figuráit hozza a néző elé a, többi szerep is. Pürncczy feleségét, — a felbujtó kuláklányt — OVhy Magda eleveníti meg, akinek a felszabadulás óla, ez az első filmszerepe. Csele Istvánt — a falu kanászát — aki lelkes harcosként fáradozik azon, hogy a „vihari“ elültesse — Szemdhy Endre alakítja. Fának Mártu szintén drámai szerepet játszik az elégedetlenkedő, tanulatlan paraszt asszony személyében. Mindegyik• 'szerepel, a legnagyobb- tói a legkisebbig, közismert szülészek játszók, mint Barsi Béla kitüntetett művész. Selmcczy Mihály: a debreceni Csokonai színház tagja. Egri István, Komlós Juci, Deák Sándo-i és sokan mások. A ,,Vihar“ civiü filmdráma Urban Ernő Kossuth díjas ivó müve. Fen. 1»zöjo Fábri Zoltán, — akinek ez az hő önálló r&h/dszőí alkotása, A 'ettyltfijp&ts Ifi&> KQZKdli dip.rs. :tfptTfffőr (Zjíá egér szeg 195," január S— JA.) PÁRTHÍR EK Január 5-én este 6 órakor elő. adást tartunk „A Szovjetunió Kommunista Pártja a világ kommunista és munkáspártjainak példaképe“ címmel. Eló'adó: Da. rabos Iván elvtárs, megyei párttitkár. Propagandisták, káderoktatás hallgatói, párt., tömegszervezeti funkcionáriusok, népnevelők megjelenése kötelező. MDP MEGYEBIZOTTSAG ÁGIT. PROP. OSZTÁLYA A TÜZÉP üzemi MSzT-szervezeíe orosz nyelvtanfolyamának hallgatói az orosz nyelvoktatás sikeréért örömmel olvastuk a ZALÁ-ban, hogy az orosz nyelv tanulásában vállalatunk dolgozóinak előrehaladása példamutató. Szeretnénk elmondani, hogyan értük el ezt az eredményt. 1952 őszén alakítottuk meg az üzemi MSzT alapszervezetet. Már akkor célul tűzte ki alapszervezetünk vezetősége, hogy orosz nyelvtanfolyamot indit. Az első taggyűlésen a titkár elvtárs ismertette a Szovjetunió állandó segítségnyújtását, önzetlen tárno. gatását szocializmust építő országunk felé. Mi megértettük ak. kor azt, hogy az orosz nyelv elsajátításával nyilik még nagyobb lehetőségünk a világ legfejlettebb országa épitömuirkájának és kultúrájának megismerésére. Megértettük, hogy most, a szocializmus építésének döntő éveiben erre különösen nagy szükségünk van, mivel a felszabadító Szovjetunió példája nyomán erősítjük népgazdaságunkat, növeljük kultúránkat és védjük a békét Élünk az alkotmányban biztosított jogunkkal és tanulunk, hogy néhány év múlva eredetiben tanulmányozhassuk a Szovjetunió gazdag tapasztalatait, a szocialista kultúrát, melyben egy. re erősebben bontakozik ki termelés és a tudomány szoros együttműködése. Az orosz nyelv tanulásával is kifejezni akarjuk, hogy hálánk soha el nem múlik a felszabadító Szovjetunió és annak bölcs vezére, Sztálin elvtárs iránt. A TÜZÉP orosz nyelvtanfolyamának hallgatói, Zalaegerszeg PORT Országos viszonylatban Zala megye hatodik az 1952. évi MIlK-terv teljesítésében Az OTSB-ben véglegesen értékelték az 1952. évi MHK.terv teljesítését. Az értékelés szerint a próbazások végső határidejéig, vagyis 1952. november hó 30-ig országos viszonylatban 163.4 százalékra teljesítettük az MHK-iervet. Az egyes megyék teljesítése a' november 30_i állapotnak megfelelően a következő: (a megyék után feltüntetett első szám a minden követelményből próbázot- íak százalékszámát, a második szám pedig a részpróbázók százalékszámát mutatja a próbázásí előirányzathoz viszoily 11 i. \ cl) . Szabolcs Szatmár 250.2 21.5 2. Vas 218.3 2S.6 3. Borsod-Abauj-Zemplén 217.4 34.9 4. Csongrád 209.6 25.4 5. Pest 193.0 38.0 6. ZALA IG7.5 31.2. 7. Heves 166.0 56.8 8. Baranya 160.2 23.6 9 Békés 153.1 18.4 10. Hajdu-Bihar 152.1 26.1 11. Nógrád 152.0 49.6 12. Somogy 151.9 21.9 13. Komárom 150.4 31.0 14. Győr-Sobron 149.6 44.6 15. Budapest 148.9 40.4 16. Veszprém 148.2 32.9 17. Bács-Kiskun 140.5 30.3 18. Szolnok 133.7 34.5 19. Tolna 124.0 47.7 20. Fejér 116.9 15.1 A megyék MHK-versenvében SzabolcsSzatmár visszaszerezte az első helyet az eló'ző hónapban élretört Vas megyétől és ezzel végleg biztosította elsőségét. Figyelemre méltó Zala megye fokozatos fejlődése i.;. Zala október 31-én még a 10. helyen volt és most a 6. helyre tört előre. Békés megye a 12. helyről a 9. helyre került. Nagyszerűen hajrázott az utolsó hónapban Fejér megye. Annak ellenére, hogy legnagyobb volt az e!ma_ radása és már-már azt lehetett gondolni, hogy nem tudja teljesíteni tervét, november 30-ig 116.9 százalékot ért e!. Zala megve 6. helyezése jónak mondható. A_ L67.5 százalékos teljesítés álta. Iában véve egyenletes és jó munka eredménye. Az ,a körülmény, hogy október hónaphoz viszonyítva megvetik novemberben 4 hellyel előbbre kerül, azt mutatja, hogy a lepróbázottak jó részének októberben már csak egv-két követelményből hiányzott a próbája és november hónap folyamán ezt is megszerezték, tehát folyamatosan próbáztak, benne él-' lek az MHK-ban. Az eredmény érlékét külön is emeli az a tény, hogy — mint általában mindé, nütt — a megyei TSB MHK-bizottsága rendkívül nagy gondot fordított az eredmények valódiságára. Bátran elmondhatjuk. hogy sportköreink nagyon sokat fejlődtek az 1952-es évben ezen a téren is. Az ellenőrzések során egyetlen példa sem volt arra, hogy a beérkezett MFIK-jelentések a valósággal ellenkeztek volna. Az 1953-as évben a feladatok még na, gyobbak lesznek, sikeres megvalósításukhoz még több erőre, lelkesedésre van szükség. Az MHK-testnevelési és sport- rendszert halványozottabb mértékben kell szocialista sportunk alapjává tenni, hogy az újabb feladatokat megoldhas. suk. Ez pedig csak úgy sikerül, ha egyre több és több lesz a tanult, képzelt MHK-vezetők, felelősök, aktívák száma, ha jobban súlyponti kérdésként kezeljük a tanulást, a fejlődést, a szervező és felvilágosító munkát. Az MTSB, a járási TSB-k, a mellet, tűk működő MHK-bizottságck, sportkörök és MHK-felelősök alaposan készül, jenek fel az uj évre. Használják fel az elmúlt év tapasztalatait a hiányosságok kiküszöbölésére, mert hiszen az eredmények mellett hiányosságok is vannak jócskán az MHK-ban. 1953-ban sokkal közelebb kell hozni a falut a városhoz az MHK.ban is. Nem lehet egyetlen olyan sportkör sem, amely helyét nem állja meg becsülettel a terv teljesítésében. Erőteljesebben kell bevonni a nőket .az MHK-ba, a sportba, mint ahogy az tavaly, tör térit. Eredményesebben kelt propagálni az MHK előnyös hatását a termelésben, a haza megvédésében. Mindenki előtt rá kell mutatni arra, hogy az MHK szeretele hazaszeretet, mert a munkában fokozott helytállásra és a harcban hazánk és békénk bátor megvédésére készit elő. Megyénknek az 1952-es évben az MHK- ban országos viszonylatban elért 6. he, lyezését akkor értékeljük igazán és helyesen, ha az eddigi eredményből erőt merítünk az elkövetkezendő nagyobb feladatok megoldásához. Lássunk tehát erőteljesen munkához, egy pillanatig se késlekedjünk. Jelszavunk ez legyen: MHK- val, sporttal a szocializmus építéséért! Országos bányász egyéni sakkbajnokság Tatabányán December 31_én fejeződött be Tatabányán a 11 napos országos bányász egyéni bajnoki sakkverseny, melyen Böhm József, a nagykanizsai Bányász SK. oktatója és versenyzője nehéz küzdelem után a döntőbe jutott, 12 játékos között az 5. helyen végzett és teljesítette a megszerzett 7 és fél ponttal az előirt szintet és az E osztály sakkozói, illetve sporiolói jellegét újabb két évre megerősítette cs biztosította. Ezzel a teljesítményével bekerült az országos . bá- nyász.válogatott keretbe és jogosultságot szerzett az 1953. évi bányász vegyes mesterversenyre való meghívásra. HARANGOZÓ LAJOS VTSB-eluök. Mai kosárlabda műsor Ma. Zalaegerszegen a Dunántúli Kupa keretében a következő mérkőzések lesznek: Női: Zalaegerszegi Bástya—Búzákérólv- tyei Bányász II órakor, általános gimnázium. Zalaegerszegi Lokomotív—Soproni Lokomotiv II órakor, pedagógiai gimná. Vasas G órakor, pedagógiai gimnázium. Férfi: Zalaegerszegi Bástya—Szombat, helyi Postás 12.10 órakor, általános gimnázium. Zalaegerszegi Vörös Meteor- Soproni Haladás 12.10 órakor, pedagógiai Hum. Zalaegerszegi Vörös Meteor—Győri, gimnázium. MOZI Talneg'owzeg 1953 január 4-igt :TúTT?f:Ttíí"?a-, •jáliíT&'r 1—7 -Tg: ASSZONYSORSOK ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megye! Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő é* k lj! dó: Data bős Iván. — Szer* kesíSCs.ág; salKge-eSpg. Kossuth Lajos, uTifö 'KL Tdeítmt SSO. *- KfoaáfttVaía!: Zalaegerszeg, Sfécherryl-tér <i. íefefffn: TÉL — KeSítilt a vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, ffossuüi Lajos.utca 6. Telefon: 75. — Felele» vezető: Hofmann Miklós.
