Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-08 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Megjutalmazták a siiózási és miysráitísi verseny élenjáró do gócéit Tervét és felajánlását túlteljesítette a Gépműhely AZ UDP ZALAHE6TEI P4RTIIIZ0TTSA«AI«AK SAPIIAPJA IX. évtoham 6. szám. Ára 50 fillér 1953 január 8. Csütörtök \ negyedik tervév sikeréért Ha ipari termelésünket mérlegre i esszük, elmondhatjuk, hogy sikerek, ben dús esztendő után. léptünk ötéves tervünk negyedik évébe. A Szovjetunió most kezdte meg ötödik ötéves tervét. Ha figyelőmmel kisérjük a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusán elhangzott beszédeket örömmel ismerhetjük fel azokban terveink ragyogó perspektíváját. Habár kisebb arányokban is, a Szovjetunióhoz hasonlóan, biztos következetességgel haladunk affeló a cél felé, amelyet magunk elé tűztünk, amelyet megterveztünk s amelynek az eddigi időszakra eső részét nemcsak teljesítettük hanem túl is szárnyaltuk. Megyénk majdnem valamennyi üzeme már december 21-ro befejezte éves tervét. Az utolsó negyedévben nagy lendületet adott munkánknak a XIX. pártkongresszus, amelynek tiszteletére igen sok üzemünkben szocialista munkafelajánld, sokat tettek a dolgozók. A szovjet dolgozók által elért hatalmas eredmények magasra lobbaatották a lelkesedés lángját, üzemeink dolgozói mind több és több vonalon igyekeznek felhasználni azokat a példákat, amelyeket nagy tanítómesterünk, a •Szovjetunió készséggel bocsát rendelkezésünkre. A zalaegerszegi Fiitól) áz dolgozói, akik december 30-án iii.űr január 2S-i tervükön dolgozlak. . o dmiayoikr ..annak köszönhetik, ho gy átvették a szovjet vasutasok módszereit. Az év folyamán egyes üzemekben sok nehézség' merült fel. Kern egy* <zcr hangzott cl olyan opportunista kijelentés, hogy az üzem adottságai íicnt nyújtanák biztosítékot a' terv teljesítéséhez. Amikor a pár! és «• vál- lalat vezetőség jobban megvizsgáltál* a ..’nehézségeket“ minden esetben kidé. i i'dt, hogy azok nem legyőzhet étiénél:. csali meg kell találni a nehézségek <Ütni hare módját. A nagykanizsai Fémárugyárban nem kapták meg azt a nyersanyagot, amire éppen ak. kor szükségük volt. Úgy látszott, hogy: ez a körülmény nagy mértékben befolyásolja a tervteljesit&t. így is történt volna, ha nem követnek el mindent, ha nem mozgatnak meg min. den. mozgathatót a tervteljesités Sitkéiéért. Amig a szükséges anyagot nem kapták meg, olyan tervmunkákat végeztek, amelyeknek alapfeltételei biz. ■ csáva voltak, ugyanekkor a megyei tanácstól a Ferroglo-busig minden ajtót megzörgettek, minden lehetőséget felderítettek, s végül is előteremtették a szükséges nyersanyagot. Az. elmúlt évben megyénk több üzeménél találkoztunk olyan nézettel, hogy a tervet azért nem tudják teljesíteni, mert az túlfeszített. Úgy gondolták, hogy az illetékes minisztériumok, a tervező szervek tűibe, csülték az üzem kapacitását. Ezeknél az üzemeknél amikor felderítették a rejtett tartalékokat, belátták, hogy tervük nem volt „túlfeszített“, mert azt különösebb megerőltetés nélkül is teljesíthették. Ez volt a helyzet a nagykanizsai Finommechanikai Vál. kilátnál is. Eves tervüket már november 5-re befejezték, amikor aztán fölemelték a tervet, nem arra gondol. • ak. tudják-e teljesíteni, hanem úgy fogtak hozzá a munkához, hogy tor. vüket idő előtt befejezhessék. Ez sikerült is nekik, mert december utolsó napjaiban már 108 százalékos teljesítésnél tartottak. Idei tervünk magasabb a tavalyinál. Tervünk 16 százalékos emelése a tavalyinál nagyobb feladatokat ró ránk, azonban ezek a feladatok én psn úgy megvalósíthatók, mint min- . den eddigi feladar amelyet pártunktól kaptunk. Olycm feladat ez — mondotta Gerö elví'árs a Központi Tiweítfség november 29.i ülésén amely párt, és állami szerveinktől, egész munkásosztályunktól és műszaki értelmiségünktől rendimül magasfoku szervezettséget, fegyelme zeit szorgalmas műnkéit, igen komoly erőfeszítést követel meg.“ Azokat a hiányosságokat, amelyek multévi munkánknál , gyakran felbukkantak már most; az év elején meg kell szüntetnünk. Vigyáznunk kell, hogy a hiányosságok no váljanak tervteljesitésünk fékező kísérőivé A zalaegerszegi Magasépítési Vállalat, amely már november lü.én teljesítette tervét s év végéig 120 százalékos tcrvteljesitést ért cl, az 1953- as év kezdetén terv nélkül áll. Ez azt jelenti, hogy nem is készülhettek fel a reájuk váró, az eddigieknél jóval nagyobb feladatok elvégzésére. Még azt sem tudják mit kell végezniük. A terv teljesítéséhez elsősorban is az előfeltételek megteremtése szülésé, gcs. Pártunk állami szerveinktől éppen úgy elvárja és megköveteli az előfeltételek megteremtését, mint munkásosztályunktól a terv teljesítését. A terv törvény s ez a törvény mindenkire, —• aki ebben az országban építi a szocializmust —-, egyformán vonatkozik. Gerö elvtárs az országos aküva. értekezleten hat pontban jelölte meg a tervteljesités alapvető feladatait. Ez a hat pont fokozott .mértékben vonatkozik reánk, idei tervünk meg- 'valósításánál.' Aztj hogy pártunk, kormányzatunk az 19p3-ás tervünket 1G százalékkal emelhette, nagyrészt az tette lehetővé, hogy a Gerö elvtárs által megjelölt hat pontot az elmúlt évben igyekeztünk betartani, s ezzel lényegében megteremtettük idei tervünk sikerének alapfeltételét. A termelőeszközök jobb kihasználása és a termelés egyenletesebbé tétele- hozta magával azt a lehetőséget, hogy legtöbb üzemünkben december 2,L_re befejezték eves tervüket. A termelőeszközök jobb kihasználásánál azonban még mindig sok hiányosság la-, pasztaiható. Ezeket a hiányosságokat az idén gyökerestől fel kell számolnunk do 'fel kell számolnunk a munkafegyelemnél mutatkozó lazasá. gokat is, A munkáéi' ü sz ük ságié'- e i — ha nem is tudtuk teljes mértékben kielégite. ni — a nagyszámú átképzés beállításával jelentős javulást értünk cl. azonban ez még korántsem elegendő ahhoz, hogy ne kövessünk el ezen a téren is még nagyobb erőfeszítéseket. Az önköltségcsökkentésnél — bár egyes üzemeinknél szép eredménye, két értek el —- sokkal tovább keli mennünk. Malenkov elvtárs kongresz. szusi beszámolójában ezeket mondot. ta: „Vannak olyan gazdasági vezetőik akik szv.kkörü hivatali érdek- bők az állam érdekeinek megsértésével 'mesterségesen tartalékokat ke pesnek a termelési Önköltségi tervek, ben azáltal, hogy emelik a nyers anyag és egyéb anyagok felhasználásának normáit s indokoldllatiul növelik a gyártmányok -munkáigCnyes Bégének "normáit.“ A mestersége? tartalékképzéssel nemcsak pártunkat nemcsak az államot vezetjük félre, hanem becsapjuk saját magunkat is. A látszalsikerckre való törekvés bűnös merénylet dolgozó népünk fel- emelkedése ellen. Gerö elvtárs ötödik pontként a. minőség .megjavítását jelölte meg. Mun kánknál állandóan lebegjen szemünk előtt az az irányelv hogy tervünké1 valójában csak akkor teljesíthetjük ha a mennyiségi termeléssel lépés' nrt mirőa^o'í termelésünk is. A zalo -gorszegi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat munkájával kapcsolatban a? ősz folyamán több panasz hangzót’ el. Á megjavított traktorokat néhány napon belül ismét vissza kellett küldeni javításra. Az ilyen felületes A bírálat u'án tavait a mania, de továliít toaíioí a bürokrácia a Rultagvárbiis A zalaegerszegi Ruhagyár műn kaját már több esetben megbírál. tűk. Legutóbb a munkaügyi osztály rossz, lelkiismeretlen és bürokratikus munkájára mutattunk rá. A bírálat felrázta az üzem kommunistáit és vezetőségét. Megindították a harcot a hiányosságok felszámolásáéig A bírálat után gondoskodtak arról is, hogy minden dolgozó meg. kapja a törvényesen előirt szabadságát, de arra is vigyáztak hogy többé ne történhessék meg a bürokrácia miatt a népgazdaság megkárosítása „ajándéksza. badságokkal“. Amíg & munkaügyi osztálynál javult a helyzet, másutt továbbra is maradtak a régi hibák. Ilyen többek között a szabászat. Terveiket túlteljesítették, de a dolgozók teljesítmény ének bürokratikus formája miatt legfőbben nem tudják — maga Dómján Gyula teremmester sem hogy mennyit termelnek. A kísérőlapok elvesznek. Bár a szabászat teljesiti tervét -— mégsem gondoskodnak arról, hogy -a dolgozóív Tereimére felszámolják azokat a hibákat, amelyek gátoljak a magasába termelési eredményeiket. Nem segítik előbbre a szabászat munkáját. Hogy mi ennek az oka, elég ha megkérdezzük magát Dómján Gyula elvtársat: ... Nem lehet kiig azodni ezen g lehetetlen helyzeten ~ mondja Dómján Gyula elvtárs. — Nem kísérhetem én az anyagokkal együtt a kísérőlapot, akinek nem tetszik, keresse meg, hogy mi okozta a kísérőlap elveszését. Az ilyen kijelentés helytelen és nem segíti előbbre a termelést. Nem elég az, ha Dómján elvtárs 50 forint pénzbüntetést helyez ki. látásba a kísérőlapok, elvesztéséért, arról kell gondoskodnia, hogy meggátolja az elveszést. A szövetek hiánytalanul megérkeznek a géptermekbe, de a kísérőlapok hiányzanak róluk. Ezek után a szabászat dolgozói, akik elvégezték a szükséges munkálatokat, nem kapják meg a munkájuk után járó bért. A bérosztály rém gondoskodik más elszámolási mód ról. A kísérőlapok elvesztése több dolgozó anyagi megkárosítását jelenti, és nem kismértékben gátolja-, hátráltatja a Ruha gyár első negyedévének tervtel- jesitését. Az üzemvezetőség változtasson ezen a módszeren, A pénzbüntetés nem pótolja a népnevelőm unk át. Legutóbb a dolgozóknak tanfo- mon kellett volna megjelenniük. A rrE-t -pómAüntohésvA tó fenyegetéssel végezték. Ehelyett alapos népnevelömunkát végezzenek a pártszervezet, a szakszervezet és a tömegszervezetek nép. nevelői, ezzel nagyobb eredményeket érnek el, mint a lélektelen bürokratizmussal és a pénzbüntetéssel. A munkaerőgazdálkodásnál is vannak hiányosságok. ■ Még mindig nagy a munkásvándorlás a Ruhagyárban, Az egyik hónapban felvesznek, a másik hónapban pedig elengedik azokat a munkaerőket, amelyeket betanítottak. Ezzel ■ a helytelen eljárással csak azt érik el, hogy a szakmailag képzett dolgozók számát csökken. tik az üzemben. Éppen ezéit az illetékeseknek nagyobb gonddal kellene kezelni a munkaerők elosztását. A béralaptullépésj a kevés szakmunkás kérdése is meg1. oklódna, ha nem pocsékolnák az ilyen cselekedetekkel az állam, a dolgozók pénzét. ★ A rossz munka nemcsak a dolgozót érinti, hanem súlyosan veszélyezteti népgazdaságunkat is. A továbbiak során, azon igyekez. zenek a Ruhagyárban, hogy ezeket a kicsinek látszó hiányosságokat íűküszököl-Kiik . A. báróI» már több esetben jól oldották meg feladataikat. Ha ebből y néhány példából is okulnak sokat, javíthatnak munkájukon . jói teljesíthetik az 1953-as év alsó -negyedét, Együttműködésük megszilárdításáról beszéltek megyénk állatorvosai és állattenyésztői Megyénk állatorvosai és élenjáró állattenyésztői értekezletet tartottak az áílaítorvosok és állatié* nyészök együttműködésének je. len‘őségéről. Szojka Sándor elvtárs, a megyei mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportvezetője beszélt- a megjelentekhez. —- Soha ilyen szervezeten és félkészül .en nem fogtak még hozzá állatorvosaink és állattenyésztőink egy terv végrehajtásához, mint most az állá', tenyésztési terv megvalósításához —, kezdte beszédét Szojka elv-társ. — Ezt a lelkesedést a .Szovjetunótól, személyesen Szkr.jabin elvt'árs szovjet állatorvos-akadémikustól kaptuk, aki megmutatta nekünk, hogy az állatorvosok és állat é nyésztők együttműködése elengedhető'len feltétele a jó munkának. Szojka elvtárs ezután ennek az együttműködésnek a megyében ta. pasztáit hiányosságairól szólóit, majd beszélt az egészséges is'állók, ólak biztositásárak fontosságáról és a szaporulati tervek 'élj e. sitéséről, a fejlett termelési/ és szovjet módszerek alkalmazásának jelentőségéről, végül az állategészségügy fontosságáról. Utána Gá. losi István elvtárs, megyei, főállaí- ervos mondta el tapasztalataik — Szkrja-bin elvtárs szovjet állatorvos kétszeri látogatása során nagyon közel került hozzánk, aki: őszintén megszerettünk' és akit ... második látogatása alkalmával már magsamnak is úgy volt alkal mám fogadni, mint régi ismerősünket és tani1'ónkat. Azt mondta Szkrj abin elvtárs: „az állatié, nrész őknek egy kicsit állatorvosnak, az állatorvosoknak pedig egy kicsit állat enyészteknek kell len. niök.“ Nálunk még ez hiányzik.— Gálosi elv társ ezután azokról a harcokról beszélt, amelyeket hazánk állatorvosai a felszabadulás óta a különböző kórok leküzdés óért folyattak. Befejezésül az állatorvosok és állattenyésztők együ tműködé- sének előnyeit és az ezzel kapcsolatos feladatokat ismertette. A beszámolók után az ér'ekezle. len résztvevő állatorvosok és állattenyésztők mondták el a mun. külterületükön tapasztalt eredményeket és hibákat. Horváth Ver. del, a becsehelyi „Rákosi" termelő- csoport állal gondozója arról beszélt, hogy milyen fontos az át. lak’eiiyésztéknek ismerniök :v legelő mibb elsősegélynyújtás-!, mert igy sokszor az állatorvos megérkezéséig az állat életét menthetik meg. Kérte az állatorvosokat, hogy tanítsák meg az állatgondozókat az ■elsősegélynyújtásra és a gyakrabban előforduló betegségek felismerésére. Radnai elvtárs, a felsőraj ki állami gazdaság állatorvosa az építkezések helytelenségéről, illetve az istállók és ólak egészség őfenségéről beszélt. Javasolta, hogy az- épüké, zések megkezdése előtt a tervet félté len beszéljék meg az álla ti e- -yészté;i szakemberekkel. Gálos; elvtárs a felszólalásokra részletesen válaszolt és megígér e5 hogy az'állatorvosok örömmel vállalják az állattenyésztők szakok tamásának biztosítását. Befejezésül felhív‘a a jelenlévők figyelmét a megfelelő, olcsó házi épiitkezésekmunka nemcsak a selejtes munkát végző vállalat. hanem mások tervlel- icsitCsct is hátráltatja1953-as tervünk megköveteli az' is. hogy a vezetés színvonalát eme] 5ük. A vállalat -igazgatója érvénye "’lse az egyszemélyi veze’ést s ne az :izemi háromszögben igyekezzen le ’■"stövüItií a felelősség egy részét. Egyes üzemeinknél a szak szervező He nem foglalkoztak eléggé a mun kaversenyek szervezésével, ezáltal a versenyek nemcsak lendületükből ve. f szitcltek, hanem sokhelyütt teljese*- el is laposodtak. Ahhoz, hogy az elő ’•'"»l 1.0 százalékkal magasabb tér vünket megvalósíthassuk, igen nag- szerepet kell adnunk a munka versenyeknek, élénkké lüktetővé beli tenni ■"Trat Sokkal többet kell törődni a "'■rsenv nyilvánosságával s a telje- siímények időben történő értékelésé el. A pártszervezetek már most, a? 'v elején fokozott gondot fordítsa aak a termelés pártellenőrzésére, Ne essenek óbba a hibába, hogy a hó. 'égi rohammunkáiét várják « iei-v ■ íjesitését. Ötéves tciviink negyedik évétől, •ag.yogó sikereket várunk, a sikerek azonban nem jönnek magukról keményen meg keli dolgoznunk értük, '’feladataink nagyobbak a tavalyiaknál, de ha már most, az év elejém agy fogunk a munkához., hogy a ’’ap minden óráját a legészszerüb- ben használjuk ki, akkor nem lesznek akadályok s a sikerek, amelyeket Tárunk, be ü közkéznek.
