Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1953-01-04 / 3. szám

*AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁQÁBÓL * „ElÉSEDETIH TEBHIli* VISSZ) BZ 195Z-ES ÉVSE" Irta: OLGA HOLOD agronómus A Pridnyeprovja-homoksivamgai. • . Itt születtem, Gogolévá fa­luban; itt kezdtem dolgozni a kolhozban egyszerű kolhoztagként, majd munkacsapatvezető lettem. A talaj nálunk szerves anyagólé­ban igen szerény. Visszagondolok arra, milyen nagy fáradságomba került hektáronkint 250—300 mázsa burgonyát termelni. A gabo­nafélék terméshozama is alacsony volt. Akkoriban rendszerint csak őszirozsot és árpát termesztettünk. Elhatároztam, hogy kemény harcot indítok a terméshozam fokozása érdekében. Tanulni kezdtem, először az agrotechnikai körben, majd az iskolában és végül a mezőgazdasági főiskolán. A főiskolából mint agronómus tértem haza. Már hetedik éve dolgo. zom a kolhozban. Ez alatt az idő alatt a kolhoz sovány talaja fel­ismerheted énül megváltozott. A zöldtrágya alászántására cnllag- ■fv.rtöt kezdtünk veim. A talajt minden évben bőségesen trágyáz­zuk szerves és ásványi trágyával. Az 1952-es év nagyjelentőségű volt kolhozunk számára, mert <i vetésterület legnagyobb részét az öszibuza foglalta el. Ötszáz hektárról hektáronkint 22 mázsa búzát takarítottunk be! A kolhoz ősszel a legrövidebb idő alatt 1300 hektáron vetette el az őszi nö­vényeket­Kolhozunk földjén jó termést ad a tengeri is, amelyet nemrég kezdtünk termeszteni. Egy.egy hektár 40 múzsa tengerit fizetett. A földművelés és vele együtt a közös gazdaság többi ágazatai is gyorsan fejlődnek, Állattenyésztőtelepeinken most jóval több az állat, mint a háború előtt. 1100 szarvasmarhánk, 1500 fajdisz- inónk és több mint 6000 baromßnk van. Méhesünkben 4.00 kaptár áll. A legnehezebb munkafolyamatokat az állattenyésztőíelepeken is gépesítettük. A kolhoz évről-évre gazdagabb lesz. A közös gazdaság 1951- -ben 2.7 millió jövödelmet hozott, az 1952-es év jövedelme közel négymillió rubelt tett ki. Teljesük az álmom! Kolhozunk és a környező kolhozok földje ma már nem szegény, hanem gazdag, a terméshozam pedig cvröl­éire fokozódik. A terméshozam fokozásának a kolhozföídeken nincs határa! Kulfurélet a Russzkaja Poljana faluban A fcievi területi Russzkaja Poljana faluban is százával gyűlnek össze es­ténkön a kolbozparasztok a klubok­ban, könyvtárakban és az esti isko­lákban. A kultúrházakban vidám zene szól, több mint 1000 olvasó látogat­ja rendszeresen a könyvtárakat, so­kan vesznek részt a különböző szak­körök munkájában. Nemrégen feje­ződött be a kolhoz központi kultúr- házának építése. A faluban évről- cvre több kulturális és népjóléti in­tézmény létesül. A háború befejezése óta két klub, bárom könyvtár, hét új üzlet kezdte meg működését. Je­lenleg Russzkaja Poljanában 20 kul­turális és jóléti intézmény tevékeny­kedik. ★ Másodpercenkint 89 liter „eső“ A moszkvai mesterséges öntö­zési kísérleti állomás bemutatta a ..DDA-SO” elnevezésű uj esőz- leto-gépét. Ez a gép másodpercen- kint 80 liier vizet permetez szét és ezzel a teljesítményével jóval felülmúlja az eddig használatban lévő esőztetőgépeket. Évvégi számvetés Irta: E. KUHARJOVA, a Szocialista Munka Hőse Életem legjelentősebb eseménye ebben az évben játszódott le. Résztvettem a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX- kongresz- szwsán, Láttam J. V. Sztálint, a kommunizmus nagy építőjét és hallottam lelkesítő szavát A kongresszus jóváhagyta az ötödik ötéves terv irányelveit. Az irányelvek a többi nagyszabású munka között megemlékeztek a poleszjei mocsarak lecsapolásáról is. Sok év tapasztalata győzött már meg bennünket róla. hogy milyen termékeny a lecsapolt mocsarak talaja. Kolhozunk, a „Sztá- lin“-kolhoz idén átlag 22 mázsa gabonát takarított be hektáron­kint, a lecsapolt mocsarak talaja azonban 30, sőt még ennél ir, több mázsát fizetett. Minden földművelő szivét öröm tölti el nálunk. Sikerrel fe­jeztük be a gazdasági évet. 1952-ben kolhozunk 45 ezer 'púd gabo­nával többet adott be az államnak, mint 1951-ben. Kolhozunkban több középület épült, különböző felszereléseket szereztünk be. jó- minőségű vetőmagot tároltunk és még sokféleképpen gyarapítot­tuk a közös vagyont. A kolhozparasztok munkája bőségesen visszatérült. Idén egy munkaegységre 3.3 kilogramm gabona, 3 kilogramm burgonya, 3 rubel 70 kopek készpénz, és egyéb termények és termékek jutnak. Ilyen a mi jelenünk, de a jövő távlatai még szebbek­1953-ban kereken 200 hektárnyi mocsarat csapolunk le és ké­szítünk elő megművelésre. Búzából már az idén olyan magas volt a terméshozamunk, hogy megközelítette a kolhozunk ötéves terve ál­tal 1955-re előirányzott hozamot. Az élet megmutatta, hogy tervün­ket módosítani kell. Nagyszerű módosítás lesz ez! Hasonló eredményekkel fejlesztjük tovább az állattenyésztést, a kertészetet és a gazdálkodás többi ágát. Tudom, hogy az uj évben, 1953-ban a kommunizmust építő és a békeszerető emberiség élén haladó szovjet nép sok nagyszerű álma valósul meg ismét. Terven felül 10 ionná tel és hús Példamutatóan dolgozott a mull óévben is a Kazany. területi 5-ös számú szovhoz. A szovltoz terménybeadási tervét 110 száza­lékra teljesítette. Egy liter tej előállításának közvetlen költsé­geit busz kopekkel csökkentette. Az állathizlalás 400 gramm elő­irányzatával szemben 550 grammos súlygyarapodást ért el. A kiváló i eredmények most újabb sikerekre ösztönzik a szovhoz dolgozóit, i akik felajánlották, hogy az év vé- , géig 10 tonna tejet és bust adnak tbit) terven felül. ★ „Megfordul(i az Ingulec folyó Az épülő Verbnye-Ingulec-i ön­tözőrendszer közel 3000 kilométer hosszúságú csatornái 100.000 hak. •tár Feke.e-tenger-vidéki száraz­földet fognak öntözni. Az Ingulec- narti Sznyigirevtka falu mellett már ássák az öntözőrendszer fő- szivatt.yuái tamásának alapgödrét. A szivait.yuállomás méretére jel­lemző, hogy feapaci.ása a Volga— Don-csatorna legnagyobb hasonló berendezéseinek több mint két­szerese lesz. A sekélyvizü Ingulec 80 kilométeres szakaszán meder­mélyítő munkálatokat végeznek 1 és arra kényszerítik a folyót, hogy eredeti irányát megváltoztatva, •me északról délre, hanem délről Sészakra vegye útját és kösse össze aa sznyigirevkai szivattyúállomást ■a Dnyepperrel. ★ CiSrom ferem Kurszk ha« Anatolij Andre,jevics Fomenko kurszld kísérleti telepén a micsu- dni módszerek alkalmazásával nagyszerű növénytermesztési ered­mények születtek, Fomenko meg. honosította a fügefát és a citrom, fát, ac elmúlt évben pedig uj pad­lizsán. és paradicsom-fajtákat ne. «nősített Id. Fomenko paradicso­mai több vitamint tartalmaznak, mint az eddig ismeretes fajták, de ezen tulmenőleg az a tulajdon­ságuk is megvan, hogy egész év­ben hoznák gyümölcsöt. A kisír, let! telep tapasztalatainak felhssz. Hálásával Fomenko most azon fáradozik, hogy a szabad ég alá telepítse a nemesített sznbfropi- kus növényeket. A ..Yorosilov44 kolhoz — zárszámadás előtt Hideg északnyugati szél fújt. Alacsonyan úsztak a sűrű, ólmos fellegek. Nagy pelyhekben hullt a hó. A „Vorosilov“ kolhoz házaira ráborult az alkonyat. A kolhozvezetöség irodáiban gyülekezett a kolhoz-aktiva meg­beszélni a zárszámadás előkészü­leteit. Az íróasztalnál ült a kol-' hoz elnöke, Olga Ivanovna Szvet- kova és Jakovlev párttitkár. Öiga Ivanovna mosolyogva né­zett az egybegyűltekre. —■ Hát megjött a tél, elvtársak — mondotta. _ Nos nézzük meg, mire mentünk idén az egyesülés után? Olga Ivanovna délelőtt a szám- vivővel hozzávetőleges mérleget készített az elmúlt mezőgazdasá­gi évről. _ Minden termést betakarítot­tunk — kezdte a kolhozelnök. — Az állami beadási kötelezettsé­get mindig időben teljesítettük. A lentmagbeadási tervet túltelje­sítettük, Holnap a kerületben elsőnek megkezdjük a lenrost be­adását, Va laki megkérdezte: — S hogy állnak brigádonkint ? Szvetkova kinyitotta az egyik könyvet és brigádonkint kezdte felsorolni a mutatószá,mokat: me­lyik brigád áll az egyes munkák terén az első és melyik az utolsó helyen. — A harmadik brigád ugyan sok minőségi mutatoszám tekin­tetében elmarad • a többitől, idei eredményei azonban így is sok­kal jobbak, mint az egyesülés előtt voltak. —- És milyen eredményeket ér­tünk el az állattenyésztésben? — szólalt meg egy hang a távoli sa­rokból. — Kinek mije fáj, azt tapogat­ja — bólintott megértőén Olga Ivanovna. — Téged, Pavel Gri- gorjevics, természetesen az állat- tenyésztés érdekéi... Meg kell mondanom, hogy bizony az állat­tenyésztési tervet csak mennyi­ségben teljesítettük. De vájjon csak az állatállomány mennyisége a fontos? A naszonkai állatte­nyésztő telepen igen alacsony a tejhozam. Kilenc hónap alatt egy takarmányozott tehén mind­össze 1120 liter tejet adott. — Az állattenyésztésnél bizony még bőven van tenaiivaló, elvtár­sak. Fajáliatokat kell kiválogatni a gulyába. Magastermelékcnységü állatok 1 eszármazottálból történ­jék az anya. és apaállatok után­pótlása. Olga Ivanovna ezután rátért, az évi gazdasági mérleg ismertetésé, re. ■— Tavaly az összes középitke- zésekre mindössze 5 és félezer ru­belt tudtunk fordítani. És idén? Vettünk autót. Hat és félezer ru­belt költöttünk uj építkezésekre, 43 ezret pedig az állattenyésztés fejlesztésére. — Feltártunk jelentős belső tartalékokat is. Műit évben kö­rülbelül 70.000 munkaegységet fordítottunk a kolhozmunkákra. Idén ez a ráfordítás nem haladja rneg az 55,000 munkaegységet. — Honnan a megtakarítás ? — kérdezte valaki. _ Egyedül az adminisztrációs ki­adásoknál 3400 munkaegységet takarítottunk meg. Csaknem 10.000 munkaegység megtakaritá. sát eredményezte az aratás és a cséplés gépesítése. Sztálin — a kolhozrendszer megteremtője „Két szó forrott eggyé hű szi­vünkben: „Sztálin“ és a „Győze­lem'1... (A. Szurkov) Lenin és Sztálin pártja, .több mint két évtized­del ezelőtt a nagy vezér, Sztálin elvtárs vezetésével olyan mélyreható forradalmi fordulatot valósított meg a falun, amely következményeiben az 1917. évi ok­tóberi forradalmi fordulattal volt azonos jelentőségű. A szegény- és középparasztság sokmilliós tömege a párt felhívására és a párt vezetésével rálépett a szo­cializmus útjára. A Szovjetunió hatalmas kincset: 4S8 millió hek­tár földet juttatott ingyenesen, örök használatra a kolhozoknak. Jelenleg a Szovjetunióban a forrada- lomclőtti 25 millió apró egyéni parasztgazdaság he­lyett 97,000 egyesíted kolhoz van, amelyekben a ter­melő munka a korszerű tudomány és technika vív­mányain alapul. Ezidőszerlnt a Szovjetunióban már 8939 gép- és traktorállomás, erdő védő-, rétjavRó- és állattenyésztési telepeket gépesítő állomás működik. A cári Oroszország csekélyhozanm földművelé­sével szemben a szovjet hatalom éveiben megvalósí­tották a belterjes ' gazdálkodást. Az utóbbi néhány esztendőben az évi gabonatermés meghaladta az cgy- milliárd 100 millió mázsa gabonát, 1952-ben pedig egymilliárd 300 millió métennázsa gabona termett. ,,d pabonaprohlémál tehát, amely egykor a Icgíps- tü-hü legkomolyabb probléma \-oVt sikeresen 'meg­oldottuk-, végérvényesen és vise % a vm hatatlanul meg. oldottuk1 ‘ —- állapította meg Malenkov elvtára kon* gressznsi beszámolójában. A kolhozrendszer előkészítésének és fejlődésének egesz története elválaszthatatlanul összeforrott a Szovjetunió népeinek bölcs vezére, a marxista-leni­nista tudomány kimagasló egyénisége: Jossif Vissza, rionovics Sztálin nevével. Az emberiség történetében nincs példa pártvezette tömegek olyan politikai moz­galmára, olyan óriási ütemére, az embermüliók ter­melési módjának, életének és kultúrájának olyan ma­radéktalan átalakítására, mint amilyen a .mezőgazda­ság teljes kollektivizálása volt a Szovjetunióban. Ezt a hatalmas mozgalmat Sztálin lángeszo dolgozta ki, szervezte meg és vitte diadalra. Sztálin neve — a virágzó kolhozrendszer nagy erejének és életrevalóságéinak jelképe, Az uj szovjet- parasztság, akár csak az egész nép, Sztálin nevével harcolt és győzedelmeskedett a munka mezején és a csatatéren. Határtalan a szocialista mezőgazdaság dolgozóinak hálája és szerctete bölcs tanítójuk és nagy barátjuk: Sztálin elvtárs iránt. A szovjet mezőgazdaság szocialista átalakítása közben szerzett tapasztalatoknak óriási nemzetközi je­lentőségük van A népi demokratikus országok, ame­lyik most rakják le a. szocialista gazdaság alapjai1, megszüntették a nagybirtokokat, amelyek a reakció és a finánctöke korlátlan uralmának támaszai voltak. A földet átadták azoknak, akik azt megművelik: a parasztoknak. Sorra alakulnak újabb és újabb ter­melőszövetkezetek, s uj gépállomások létesülnek. A lengyel, magyar román, csehszlovák, albán, bolgár é.j kínai parasztok nagyszámú küldöttségei gyakran ellátogatnak a Szovjetunióba, a szocialista földmű­velés országába. A népi demokráciák kommunista és munkáspártjai a Szovjetunió tapasztalatai alapján tanulják a falusi szocialista rend előkészítésének és megteremtésének bolsevik művészetét. Busa terem az agyagsivatagbem Kizil.Arv.ait kis turkmén város mögött hatalmas pusztaság terül el. a kemény talajon min.ha csak aszfalton gördülnének, úgy suhan­nak nyomot sem hagyva az autók, de amikor megindul az esős idő­szak, az agyagos szik áthatolha­tatlan sártengerré válik. Szovjet talajkor.átok Kizil-Arvat közelé­ben talajjavító állomást létesitet. tek. Evekig tartó szorgalmas ta­lajjavító kísérletezés eredménye­ként az elmúlt évben az agyago-s sziken már tizenötféle növényt termesztettek- Nagyszerű eredmé­nyek is születtek már: hektáron­kint 18—20 mázsa búza termett és 13—15 mázsa lucernát kaszál­tak. A kísérleti telep köré már egész íkis városka épült, Takirabad, A szovjet tudomány bebizonyít totifca, hogy nem ismer lehete len feladatot és virágzó oázist .terem­tett a mukban termeiket len siva­tagban és ezzel is hozzájárult a Turkmen SzSzK fejlődéséhez. Nők Kazahsztán mezőgazdaságában Riszkul Mahatova fiatal kazah kolhozparasztnő a keleszi kerület Kzil-aszker“ kolhozában hektá­ronkint S6.1 mázsa gyapotot ter­mesztett. Kiváló eredményéért el. nyerte a Szocialista Munka Hőse címet- A következő évben még több gyapot termett a gondjaira hízott földeken. Riszkul Mahatova nemcsak a mezőgazdasági munkád­ban tűnt ki szorgalmával, hanem o. tanulásban is. A kolhoz párt- szervezetének javaslata alapján :ovábbtanult. Elvégezte a pedagó­giai főiskolát és jelenleg egy is* kola igazgatónője. Olga Gonazsenko, a taldikur- páni „Május V'-kolhoz Szocialista Munka Hőse rendjellel kitüntetett munkacsapatvezető je, hektáron­kint 1515 mázsa cukorrépát tér. mesztett. Olga Gono.zsenko rend­szeresen képzi magát mind szak­mai. mind politikai síkon. Kiváló képességei alapján egy egyesített kolhoz helyetteselnökévé válasz­tották. Olga Gonazscnko a KoZah Kommunista Párt Központi Bi­zottságának pólta.gja. A nők egyre nagyobb szerepet töltenek be Kazahsztán életében is. Négy gépállomás igazgatója, 51 egyesített kolhoz elnöke nő. Nők veze’nek 300 növényter­mesztő-brigádot, 900 állattenyész tési telepet. Kazahsztán mezőgaz~ dóságában 2500 nő dolgozik mint traktoros, gépész, kert nbájnv szelő és traktorod brigádvezetö­Vasárnap, 3953 jan. 4, 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents