Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-04 / 3. szám
hírek a szovjetunióból & milliárd |uicl ^abonu iorxucii 105S«bcn a ^ízoi jeíuuióbun A Tito ■’banda növekvő nehézségei és a jugoszláv dolgozók fokozódó ellenállása (Lapszemle) Moszkva (TASzSz), A Szovjet, unió' szocialista -mezögjazdaságá- maik dolgozói most összegezik 1952. évi munkájuk eredményét. 1952-ben a Szovjetunióban 8 milliárd púd gabona termett. Igen jó volt a gyapot, a cukorrépa és más ipari növények termése. Jó eredményeket értek el a KraszSztálino (TASzSz). A Donyec- medence bányáiban 1952-ben munkába állított gépek közül kiválik az uj ,,SBM" elővájó kombájn, amelyet a vízszintes fekvésű szénrétegek elő- vájási munkáinál használnak. Az első' ilyen kombájn már több mint egy hónap óta a „Sztálinugolj" Moszkva (TASzSz). A Szovjetunióban az állami lakóházépitkezéseken kívül igen sok magánszemély is épített lakást. Minden szovjet embernek joga van családi házat venni, vagy építeni, A magánházakat épitMoszkva. A Pravda „A kapitalizmus— jog f osztottság, éhínség, háború* ‘ közös cim alatt több cikket és sok adatot közöl a tykés országokban. élő dolgozók és a gyarmati népek súlyos helyzetéről. James Allen, az egyik cikk szer. zöje a többi között ezeket Írja: Az utóbbi két évben a legnagyobb amerikai társaságok nyereségei hivatalos adatok szerint elérték a 42 milliárd dollárt meghaladó évi színvonalat. £z kis híján kétszeresen haladja meg az 1943 évi nyereségeket. A monopóliumok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy még nagyobb mértékben kibővítsék a hadiipart a kisebb nyereséget hozó közszükségleti cikkeket gyártó iparágak elsorvasztása utján. E cikkek termelése 1952-ben 37 százalékkal alacsonyabb volt, mbit 1950-ben. A monopóliumok- áldozatai a farmerek is. 1947 és 1952 között a farmerek reáljövedelme 30 százalékkal csökkent. Az egyenes adók a második világháborút megelőző időszakhoz képest több mint tizenkétszeresen növekedtek, •— állapítja meg Ja,mes Allen. ★ 1039-ben az Egyesült Államodban au egy főne eső hadikiadások átlagosan 8.3 dollárt tetted ki. A dorcái háború kirobbantása után 306 nodai’-vidéki gabonatennö kolhozok. Előzetes jelentések szerint ezekben a kolhozokban hektáronként átlag 22 mázsa gabona termett. Jó eredményeket értek el Ukrajna kolhozai is. A. sznyigi- revszki kerületben 10 ezer hektáron átlag 33 mázsa őszi buzia tér. mett hektáronként. A bastani ke. széntröszt egyik bányájában dolgozik. A kombájn kezelői egy hónap alatt 162 méter normáhvájatot vájtak ki, tehát körülbelül négyszer annyit, mint amennyit eddig rakodógépek segítségével elértek. Az uj gép kiküszöböli a vájárok kézzel végzett munkáját. A kombájn tető dolgozók tízezer rubelig terjedő hosszúlejáratú kölcsönt kapnak. 1952- ben körülbelül egy milliárd rubelt adott kölcsön a szovjet állam ilyen célra. A különböző vállalatok is épitedollárra emelkedtek5 as 1958—53-as költségvetési évben pedig már meghaladják as 500 dollárt^ ★ A Bruekings Intézet ,.Az Egyesük Államok lakosságának egészségi állapota“ cimmel szemlét közön, amelyben megállapítja: ,,az amerikaiaknak a száma, akik krónikus megbetegedések, nyomorékká válás, továbbá komoly látási, vagy hallási zavarok következtében elvesztették munkaképességüket, eléri a 28 milliót“, 'k Dalton^ as angol munkáspárti kormány volt minisztere kijelentette^ hogy Angliában a legutóbbi évben kétszeresére emelkedett a munkanélküliek száma. 'k Franciaországban. 1952 harmadik negyedében 23 százalékkal kevesebb pamutfonalat, 29 százalékkal kevesebb selyemszövetet, 50 százalékkal kevesebb üveget gyártott a, francia ipar, mint 1951-ben. A cipőipar termelése csupán 64 százaléka az 193S- évinek. ' ★ Olaszországban az ,,TJnitacl jelen, tése szerint 1948-ban 2409, 1940-ben 4442, 1950-ben 6277, 1951-ben pedig 7313 csőd volt. ihletben körülbelül 40 ezer hektárnyi területen hektáronként 27 mázsát meghaladó termésátlagot értek el. A Szovjetunió igen sok más vidékén is 25—30 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be a mezőgazdaság élenjáró dolgozói. egyidejűleg végzi el a kőzet fúrását, fejtését, rakodását és két és félméter magas vágatot készít. A munkások a kombájn mögött vasbiztositást alkalmaznak. Az elővájó kombájnt sikerrel alkalmazzák a Donyec-mcdcnce más bányáiban is. nek lakóházakat, amelyeket féláron adnak el a dolgozóknak. A ház árá nak másik felét az állam téríti meg. Különösen, sok lakás épül a nagy ipari központokban, az Uraiban, a Donyec-medencében. „Megtisztítják az utat Broz nr előtt“ A „Daily Graphic" cikke London (MTI). A „Daily Graphic'' irja „Megtisztítják az utat Broz ur előtt'1 cim alatt: „A Scotland Yard zöld falai mögött a legnehezebb biztonsági munka folyik, amely Anglia rendőrségére bármikor béke idején hárult. A rendőrség különleges osztálya készül Joszip Broz — köznéven Tito — látogatására s a belügyminisztérium titkos osztályától kapott adatok alapján összeállítja azok névsorát, akiket Tito megérkezésének első percétől kezdve figyelni fognak. Tito saját óriási biztonsági szolgálatának számos tagja előre Angliába repül, hogy a Scotland Yarddal tanácskozzék. Tito saját testőrségének kíséretében saját külön repülőgépén fog Angliába repülni. Állandóan golyóálló mellényt visel, de ettől függetlenül, az angol rendőrség felkészül minden eshetőségre." — A MUNKANÉLKÜLI segélyt megvonják mindazoktól a nyugat- németországi munkanélküliektől, akik vonakodnak résztvenni a fegyverkezési munkálatokban. — SCHACHT, Hitler pénzügyi tanácsadója a Hamburg melletti Aumühlben Waldemar Ludwiggal, a birodalmi bank volt igazgatójával együtt megalakította második bankházát. A demokratikus és burzsoá sajtó az uj év küszöbén tág teret szentel a Tito.Jugoszlávia gazdasági eseményeiről szóló híreknek. A tények alapján a titoista és burzsoá lapok beismerésre kényszerülnek A Sca.nteia, & Román Munkáspárt központi lapja hosszú cikkben foglalkozik az 1953. évi titoista „társadalmi terv“ célkitűzéseivel és megállapítja: „Az 1953. évi terv is, akárcsak az 1952-es, Jugoszlávia gyarmati sorba süllyesztését tükrözi és elősegíti, hogy az .ország a háborús előkészületeket folytató imperialisták katonai bázisává váljék. Az uj „terv“ nyíltan 180 milliárd dinárt irányoz elő katonai célokra, emellett 110 millió dinárt „kulcsfontosságú“ létesítményekre. Ezzel az elnevezéssel igyekez. nek álcázni Titoék a stratégiai objektumokat.“ A cikk a továbbiakban a tervezet adatai alapján leleplezi, hogy egyetlen olyan vállalat sem létesül, amely az iparosítást szolgálná. A' titoista kormány fenntartja magának a jogot, hogy módosítsa a tervet, ami természetesen szintén a háborús készülődéseket szolgálja. Ezután így folytatódik a cikk: „A gazdasági élet lázas milita- rizálása a békeipar termelésének állandó csökkenéséhez, a köz szükségleti cikkeket gyártó vállalatok nagyrészének felszámolásához vezet. 1953-ban a textilipar kapacitásának 62 százalékát használja csak ki, a ruházati és bőripar termelését 40 százalékkal csökkentik, 28 százalékkal csökkentik az építkezési beruházásokat az 1952. évi „terv“ előirányzataival szemben. Az élelmiszeripár termelési kapacitásának csalc 58 százalékát, a dohány, ipar 47 százalékát, a faipar pedig 33 százalékát használja ki“. A Scánteia végül megállapítja, hogy az uj „társadalmi terv“ a dolgozók újabb tízezreit kárhoz, tatja munkanélküliségre, az árak emelkednek, a lakbéreket növelték 100 százalékkal, csökkentik a béralapot, a „társadalombiztosítási alap“ ötmilliárd dinárral lesz kevesebb. A dolgöj zók milliói süllyednek nyomorba, az amerikai és jugoszláv kapita-i listák viszont meggazdagodnak,, hatalmas profitokat szereznek ai dolgozók véréből és verejtékéből. A Daily Telegraph cimü angol burzsoá lap igy kesereg a titois- ták úgynevezett ötéves tervének kudarcán: „Amikor a repülőgép földet ér & belgrádi repülőtéren, az első látvány: egy nagy cső. mó félbemaradt épület. Ezek az épületek — állapítja meg a lap — néma tanúi annak, mi valósult meg Tito „ötéves tervéből“. Tito beleegyezett abba, hogy kártérítést fizet azokért az álla* mositott tulajdonokért amelyek azelőtt uj barátainak birtokában voltak. Jugoszláviának ebben az évben már 25 millió dollárt kellene törlesztenie“. A lap beismeri hogy az ország e „nagystílű“ kiárusításának terheit a dolgozók viselik. A bérek olyan alacsonyak, hogy a fizetésből élőik életszínvonala általában a létminimum alatt mozog. Különösen nagy nehézségek, be ütközik a ruházkodás. A váró. si lakosság hihetetlenül kopott, vidéken pedig szinte rongyokban járnak, egyedül a hadsereg tisztijei j ólöltözöttek. A jugoszláv dolgozók, a fiatal, ság egyre szilárdabban helyezkedik szembe a titoista politikávaL A Napred, a jugoszláv forradalmi emigránsok Bulgáriában megjelenő lapja, beszámol arról, hogy a titoista ifjúsági szervezetek te. vékenysége sok helyen megbénult. Az ifjúság legnagyobb része még csak nem is tagja ezeknek a szervezeteknek. Maga a titoista sajtó is elismeri, hogy az ifjúmunkások 80 százaléka nem, lépett he e szervezetekbe, A fiatalok ellenállásával kapcsolatban á titoista Vjesnik arról panaszkodik, hogy a falusi ifjúság több mint 50 százaléka nem vesz részt a kötelező katonaság előtti oktatáson. A’ lányok nem jelennek meg az „oktatási tanfolyamokon“, amelyeket a valóságban kizárólag Ica. tonai célokból szerveznek —. siránkozik az Omladinia cimü titoista lap. 8LJJ eKSváJó kőin bajnok a Ponyec-medence bányáiban Ma^yaráiayw raagánlakás-épitkeícs a Szovjetunióban s BESZÉDES SZÁMOK a kapitalista országokban élő dolgozók és gyarmati népek egyre romló helyzetéről * NEMZETKÖZI SZEMLE * Churchill Amerikában AU^UU j,uz.uajau,i “vö/ »*• ^-‘T; -' —— Az amerikai kormány újabb lépése a íasizálódás utján A nagy pestis és kolerajárva* -e*- nyok idején tarthatták úgy vesztegzár alatt a kikötőket, vizsgálhattak meg minden személyt úgy, mint azt most az amerikai kormány teszi az amerikai kikötőkbe érkező külföldi hajók személyzetével. Az amerikai bevándorlási törvény uj rendelkezéssel bővült az elmúlt napokban. Az uj „biztonsági rendszabály" McCarran, a számtalan fasiszta törvény hírhedt szerzője szennyes nevét viseli. Az amerikai bevándorlási hatóságok emberei már elinduláskor rajta vannak a hajókon, hogy már az ut folyamán kivallathassák a hajó legénységét. Az Egyesült Államok f-’s^lÁdásá 'rak ez 82 rrjabb nagy aáqte ntág a «-» m.íükor tobbé-kevésgM engedelmes séges" kormányok sorra t:[lakoznak az amerikai bevándorlási törvény el. len — ami természetesen csak a haladó elemek ellen irányul. Nem vonatkozik a nácikra, a fasisztákra. „Ezek előtt most szabaddá vált az ut!" — irja a londoni „Times". De nemcsak a kormányok tiltakoznak az uj bevándorlási törvény ellen. Mind több azoknak a külföldi tengerészeknek a száma, akik megtagadják a választ az amerikai bevándorlási hatóságok tisztviselőinek. Az amerikai kormány a béke és a haladó politikai eszmék elől akarja elzárni az Egyesült Államok népét. De az amerikai nép egyre inkább Mismeri a helye9 utat Hiúba pro- Mikértk a k#rató«y Lülöubözű po- föfisft vesnegzafíík válogatott mód- szetdvd, a wke erőit az Egyesült Atflatfrokban sem fehet messe mm isi. és ércbányászati felszereléseket és 1 egyéb, békés építést szolgáló anya- t gokat szállított és szállít a népi f Kínának. Ez a szerződés rendelkezik k többek között a most átadott Csang- n Csüng vasútvonal összes vagyontár- / gyaival együtt 1952. év végén tör- li ténő átadásáról is. k A szovjet kormány betartotta a a szerződést és határidőre átadta a Csang-Csung vasútvonalat. Az ünne- r pélyes átadáskor szovjet és kínai a részről hangsúlyozták a két nagy 1 ország népei ujtipusu szövetségének c jelentőségét. 1 A népi Kína és a Szovjetunió barátsága a Távolkelet és a világ békéjének záloga, a világ békeszerető népeinek igaz örömére tovább mélyül és szilárdul. ujtipusu szövetsége. A szerződés —• amely mindenekelőtt a békét tartja szem előtt — rögzíti a két felet érintő kérdések közös baráti megtárgyalását, a gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítését. A Szovjetunió a szerződés megkötésekor öt éven át 300 millió amerikai dollár értékű hitelt biztosított a Kínai Népköztársaság részére a helyreállítás és iparosítás megvalósítása céljából. Így gépgyártási, szénA kínai Csang-Csung vasútvonal átadása a szovjet ko nnány őszinte barátságának újabb bizonyítéka sou En-íaj, a Kinai Népköztársaság külügyminisztere legutóbbi nyilatkozatában — amelyet Pierre Courtadenak, a „E Hu- manité" munkatársának adott — kiemelte, hogy a kinai-szovjet szövetség teljesen ujtipusu szövetség, amely a. két ország népeinek örök barátságán, közös béketörekvésein alapul. Ennek a szilárd szövetségnek, baráti együttműködésnek újabb ragyogó bizonyítéka a kínai Csang-Csung vasútvonalnak a szovjet kormány részéről a Kinai Népköztársaság kormányának történt átadása. A Kinai Népköztársaság hatalmas eredményeiben — abban, hogy mint a kinai Népi Politikai Tanácskozó Testület állandó bizottságának ülésén Csou En-laj már bejelenthette: Kina gazdasági helyreállításának időszaka végétért, megkezdődhet a tervszerű építés, megvan a lehetőség az uj választási törvény és az alkotmány előkészítési munkálatainak megkezdésére — felbecsülhetetlen jelentősége van a Szovjetunió állandó baráti, testvéri segítségének. Az 1950 február 14-én megkötött szovjetdeinai barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződj btóöTtyicÉka annak, mjlygo a két néy lEl Vasárnap, 19SS lan, 4. s áHhurchilI angol miniszterelnök t ^ a hét közepén sietve az Egye- :) sült Államokba utazott, hogy meg- 11 tárgyalja Eisenhowerrel — még an- 1 nak hataíomrajutása előtt — azokat 1 a kérdéseket, amelyek az angol kor- 1 mányt leginkább foglalkoztatják s ' amelyeknek megoldását leginkább v szeretnék. Churchill mindenekelőtt a brit birodalom erősen megtépázott tekintélyét szeretné helyreállítani. Churchill utjával kapcsolatban az angol burzsoá sajtó is tele van Amerika s elleni panaszokkal. A JgWWdalf [j .Sunday Express'' szer'nt íó K*sy 1 a eTjtrtarfti Jfein 1 bating _ ftltozásra szőrül A lap {ceseíííen eth- lékeztec például az amerikaiak középkeleti tevékenységére és megállapítja: az amerikai külügyminisztérium itt mindig hajlandó engedményeket tenni — Anglia bőrére. A továbbiakban arról ir a lap, hogy — ha kap is Anglia némi támogatást az Egyesült Államoktól — ehhez tűszurások és megaláztatások is vannak mellékelve. Helyreállítani Anglia tekintélyét — ennek a kérdésnek megoldása nem sok jóval kecsegtet a tárgyalások során. Churchill nem mulasztja el az alkalmat, hogy ki ne térjen a Hono- biluban — Anglia részvétele nélkül 's háta mögött — kötött cs^ndes- ácáteft «gya/wÉtiysa. atTTE&y fitot ÍS- mevstsh Sl Jtwsmí iSiatnűii & a mit „nemzet kotw? ségúe V * íartofe TTj Zéland és Ausztrália között jött étre. A csendesóceáni katonai egyez- i nény kérdése olyan fájó pont, amely 1 elett az angol kormány nem tűd tönnyen napirendre térni. Churchill < nőst megpróbálja bizonyítani, hogy f ínglia erős. Ennek „igazolására" ; egutóbbi légihadgyakorlat és atom- i isérlet „ütőkártyáját'' viszi magával í ktatáskájában. 1 A béke kérdése messze kívül ma- í ad majd a tárgyalások keretein, j nnelyeken — a tervek szerint — a rávol- és Középkelet stratégiai kér- léseit, az Atlanti Szervezet jelenlegi 1 geit — némi „segély" céljából — vi- tátják meg. A béke elleni harc azonban minden bizonnyal szerepel majd e két ő háborús gyújtogató tanácskozás >ainak napirendjén. Ha másban nem s, ebben a kérdésben bizonyosan megegyeznek. E megegyezés papir- bszlányaival szemben azonban szikla- szilárdan áll a népek egységes béke« ‘rontja, amelynek munkájában egyre tevékenyebben vesz részt az angol is amerikai nép is. A népek tudják, Tctfytr -a Irnkf* If^P'VfV/í n fiahnnit!
