Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

PÄRTELE7+ A népnevelők nevelésének néhány jó tapasztalata Zala megyében I szóra* III ÖTÉVES TERVE (A SäKP XJX. kongresszusa anyagának tanulmányozásához) Irta: Darabos Iván, az MDF Zala megyei Bizottságának titkára A népnevelők a párt élvonal­beli harcosai. Együtt dolgoznak, együttseinek a tömegekkel. A párt azzal bízta meg eket,' hogy dolgozótársaikkal nap mint nap megismertessek, türelmesen, pontosan, világosan megmagyarázzák nekik a párt politikáját, céljait; ha zaszeretetre, fegyelemre, harcosságra neveljék őket. Ezért kell a népneve löket felvértezni nagy feladatokra ezért kell különös gondot fordítani nevelésükre, hiszen ahogyan velük foglalkoznak, úgy foglalkoznak ok is a dolgozókkal. Zala megyében a népnevelők muri bájának nem kis része van abban hogy a megye sikereket ért el a tét melésben, a begyűjtésben, a munka fegyelem, a párt- és az állami fegye­lem megszilárdításában. A megye sok pártszervezete komoly figyelmet szén tel a népnevelők nevelésének es eb­ben a munkában már néhány hasznos tapasztalatot szerzett. A népnevelők nevelésének alap­vető feladata: politikai öntuda­tuk emelése. A dolgozók elvárják, hogy az ági tátor ismerje a nemzetközi helyzetet, választ tudjon adni minden ^ fonto­sabb bel- és külpolitikai kérdésre, egyszóval sokoldalúan tájékozott le­gyen. De ha egyik-másik kérdésre nem tud válaszolni, akkor se^ mond jón általánosságokat, ne csűrje-csa- varja a szót. Sok népnevelő komo­lyan törekszik kielégíteni a dolgozok érdeklődését. Nagy Lajos orbányos- fai népnevelő például azzal fordult a község párttitkárához: magyarázza meg neki az iráni események hátte­rét mert a falu dolgozói ez iránt is érdeklődtek. 0 pedig nem tudott ra válaszolni. Azt tapasztaljuk, hogy a népnevelők igényesebbé válnak sajat magukkal szemben, érzik felelőssegü­ket" s ezért igyekeznek tanulni. Zala megyében tavaly a népnevelőknek mindössze 60 százaléka vett részt a szervezett oktatásban. Az idén túl­nyomó többségük bekapcsolódott a pártoktatásba. Most, évközben is sorra jelentkeznek olyan népnevelők, akiket nem osztottak be a pártokta­tásba, hogy ők is tanulni akarnak. Hatalmas segítséget adott népne­velőink nevelésében a Szovjet­unió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa anyagának tanulnia nyozása. A Zala megyei pártbizottság a kon­gresszusi anyag egyes témáiról min­den községben előadásokat rendez es ezeken résztvesznek a népnevelők is. Már az első tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy az agitátorok igen so­kat tanulnak a kongresszusi anyag­ból. Sztálin elvtárs zseniális útmuta­tásának, a modern kapitalizmus és a szocializmus gazdasági alaptörvényé, nek megismerésével a Zala megyei népnevelők is jobban megértik, miért harcolunk, s hogy a mi ügyünk igaz ügy, mert a szocializmust építjük, amelynek alaptörvénye „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégíté­sének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb tech­nika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése út­ján“. A népnevelők neveléséhez Hoz­zátartozik általános műveltségük emelése is. Ehhez nagy. segítséget nyújtanak a szépirodalmi könyvek, filmek. A Zala megyei népnevelők is sokat ta­nulnak Móricz, Mikszáth, Veres Pé­ter, Aczél Tamás, Nagy Sándor és mások könyveiből. Nagyon népsze­rűek a megyében is a szovjet filmek, könyvek. A „Nagy Hazafi" című fe- lejthetetlenül szép film és az „Ara­tás” cíir.ü gyönyörű regény észreve­hetően alakítja népnevelőink gondol, kodását, magatartását. Zalalövőn, a megye egyik legnagyobb községében a pártszervezet ankéton beszélte meg a népnevelőkkel az „Aratás * tanul­ságait, s aztán a népnevelők felhasz. nálták ezeket az agitációban. A népnevelőket arra kell ne­velni, hogy pontosan, részletesen ismerjék a fontosabb párt. és kormányhatározatokat. Csuk az az agitátor harcolhat'.Jel- 1 kesén és eredményesen egy határo zat végrehajtásáért, aki jól ismer határozatot, állandóan tanulmányozza s a határozattal magával is érvel amikor megvalósításáért küzd. Központi Vezetőség június 27—28- ülésének útmutatásait például gondo­san tanulmányozta a megye legtöbb népnevelője, s igyekezett azokat gyakorlatban is felhasználni. A ker- kakutasi termelőszövetkezeti csoport ban például egyidőben elburjánzott a fegyelmezetlenség, ellenséges rém. hírek és rágalmak terjedtek. A nép­nevelők igyekeztek ezekkel szembe­szállni, de nem látták, honnan fúj í szél- A Központi Vezetőség útmuta tásának segítségével a tszcs elnöké­ben felismerték a volt kupec-kulákot, aki befurakodott a tagság soraiba. Szemre igyekezett „jól“ dolgozni; valójában azonban tudatosan tönkre­tette az állatállományt, sőt a tagság félrevezetésével egy kulák cimborá­ját is behozta a csoportba. A nép. nevelők leleplezték őket, véget ve­tettek mesterkedéseiknek. Az agitátorok nevelésében nagy szerepük van a népnevelőértekez- leteknek. A népnevelők itt kapnak irányítást az alapszervezet vezetőségétől, ők maguk pedig beszámolnak végzett munkájukról s ezzel egyben számot adnak magatartásukról, fejlődésükről is. A népnevelő életét, munkáját is­merik a dolgozók, s csak arra hall­gatnak, akiről tudják, hogy teljes egészében magáénak tartja, végre­hajtja azokat a feladatokat, amelyek­nek fontosságáról másokat is meg akar győzni, amelyek megoldására mozgósítani akar. Ezért mind gyako­ribbá válik, hogy a népnevelőértekez létén számonkérik egy-egy népnevelő viselkedését, tetteit, s ha ez nem ki­fogástalan, keményen megbírálják, sőt előfordul, hogy nem engedik to­vább felvilágosító munkát végezni. Kehidán például az egyik népnevelő, Pénzes Rafael elvtárs, dolgozó pa velőértekezlet nem csupán a felada­tokat jelöli ki, hanem a község nép­nevelőinek komoly nevelőiskolájává válik. Mindennapi felvilágosító mun. hajukhoz friss, eleven, hatékony ér­vekkel fegyverzi fel a népnevelőket, segít elterjeszteni a jó kezdeménye­zéseket, általánosítani a hasznos ta­pasztalatokat, harcbaviszi a népneve­lőket az osztályellenség befolyása ellen. j A népnevelőértekezletek színvo­nala nagyrészt attól függ, Iio gyan irányítja ezeket a pártszer. vezet vezetősége, a felsőbb párt, bizottság. A letenyei járási pártbizottság ko- j moly segítséget nyújt a községi párt. titkároknak, hogy a népnevelőérte. kezleteket érdekessé, sikeressé te. gyek. A járási bizottság munkatársai a helyszínen beszélik meg az alap­szervezet titkárával a küszöbön álló népnevelőértekezlet feladatait. A rendszeres népnevelőértekezletek hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a népnevelők munkája folyama­tos legyen és ne csupán a kam­pányoknál agitáljanak. Ma még komoly hiba Zala megyében is. hogy az agitáció kampányszerű. A dolgozók igénylik a népnevelők felvilágosító szavát, s jogos az a gya. kori panaszuk, hogy ritkán, rend szertelenül járnak hozzájuk az agitá- torok, jól lehet, mindig örömest el beszélgetnének velük. Vannak persze olyan népnevelők, akik rendszeresen végzik munkájukat: Nemesrádó köz­ségben például Reidinger Boldizsár- né népnevelő a hozzá beosztott dől gozókat minden héten meglátogatja. Érdekli őt minden, ami a családban történik, velük együtt örül sikereik­nek, megosztja gondjaikat, segít ügyes-bajos dolgaikban, feleletet ad problémáikra. Mindez néhány jó tapasztalat, biz tató kezdeti eredmény a népnevelők Az uj ötéves terv az üdülőit s zámát 30 százalékkal növeli. (Szakszervezeti üdülők Borzsomban.) raszt késlekedett a beadással. Ezért I neve|é,sébe"; A megyében folyó nép népnevelőértekezleten komolyan 1 megbírálták. A bírálat használt: Pén­zes elvtárs belátta hibáját, pótolta mulasztását és igyekezett méltóvá válni kitüntető megbízatására. A népnevelőértekezletek napirend­je sok helyen színes, változatos. Bu- csuta községben tavaly óta a népnevelőértekezleteken poí'ti- kai, gazdasági, kulturális előadá sokat is tartanak, főleg a község pedagógusainak a se­gítségével. Az előadások anyaga mindig a soronlévő feladatokhoz igazodik. Amikor például április 4. megünneplésére készültek, a határőr­ség egyik tisztje ismertette a népne­velőkkel hazánk felszabadításának körülményeit, a Szovjet Hadsereg harcait, győzelmének forrásait. A ta­vaszi munkák idején a gépállomás agronómusa a kukorica és a rozs pótbeporzásának fontosságáról be­szélt. Egy-egy jelentősebb külpoliti­kai eseménnyel kapcsolatban földraj. zot is tanulnak: Kiss Gyuláné tanító­nő a térképen is megmagyarázza a szóbanforgó ország földrajzát. Ezek az előadások komoly segítséget nyúj­tanak a népnevelőknek, hogy jobban megértsék s így jobban meg is tud­ják magyarázni az escm.ényeket a falu dolgozóinak. Bucsuta példáját több más zalai község követte. Számos pártszervezetben a népne­nevelőmunka fogyatékosságai azon. ban arra vallanak, hogy a megyei pártbizottság még keveset tett az ági- tátorok neveléséért. Többé-kevésbbé általános jelenség például, hogy a népnevelők között kevés a dolgozó paraszt. Nem kielégítő a népnevelő­munka a termelőszövetkezetekben Kevés tsz-ben van rendszeresen mű­ködő népnevelőcsoport, nem tartanai: népnevelőértekezleteket sem, amelye- ken megbeszélnék a helvi probléma kát az agitátorokkal. Ezért előror dúl, hogy nem sikerül megfelelően mozgósítani a tsz-tagokat, amikoi néldául különleges helyi feladatokai kellene megoldani. Sok kívánnivalót hagy még maga mögött a népneve­lők harcossága; sokszor nem állják még meg a sarat, megtörténik hogT megalkuvó módon egvütt sírnak a síránkozókkal. előfordul az is, hogy átveszik az ellenség hangját. Nekünk harcos agitátorokra- I van szükségünk, akik valóban nevelőivé válhatnak a dolgozók nak. Ezért a megyei pártbizottságnak na gyobb erőfeszítéseket kell tennie a népnevelők kommunista neveléséért ez minden pártbizottságnak köteles sége a párt elsővonalbeli harcosaival szemben. (A Szabad Nép december 25-i szá­mából) Engels: A terméssel dialektika KngeUnek ez a befejezetlenül ma­radt zseniális alkotása most először jelenik meg magyar nyelven teljes terjedelmében, ,}j természet dialek­tikája“ feltárja a természeti folya. matok nagy összefüggéseit s a pol­gári természeti utat ókat bírálva rá. mutaJ arra, hogy a leginkább tapasz- tahdi alapon 'nyugvó tudományok kn­ja tatái is menthetetlenül zsákutcába miszticizmusba tévednek, ha nem irá. nyitja őket a leghaladóbb világnézet a dialektikus materialista filozófia Ennek a világnézetnek az elsajátítá­sához nyújt nélkülözhetetlen segitsé. get Engels müve, amelyet a moszk­vai Marx-Engels-Lcnin Intézet gon-- d-os elrendezése, jegyzetei, mutatói tesmel: még hozzáférhetőbbé. „Az öt év alatt a könnyű- és az élelmiszeripar termelését leg­alább 70 százalékkal növeljük.“ (Szabnrov) (Jelany.Kolenovi cukorgyár ban a cukorrépa, feldolgozását teljesen gépesítették és automatizálták.) „A Szovjet. December hó órakor előadást ponti előadóval unió Kommunista Pártja a vi­lág kommunista és munkáspárt­jainak példaképe“ címmel. Az előadáson a propagandistáknak, káderoktatás hallgatóinak, párt., PARTOK? A TAS E-fIREl 29-én este 0 tartunk köz. tömegszervezeti funkcionáriusok nak és gazdaságvpzotőknek a megjelenés kötelező. Egész párt­tagságunkat szeretettel várjuk az előadásra. Előadások helye: Zalaegerszeg Pártoktatás Háza, Nagykanizsa Városi Pártbizottság: A takarmánynövények silózása 19SS.ro 70 százalékkal en\ejL hedlk.

Next

/
Thumbnails
Contents