Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-25 / 302. szám
A francia kormányválság Párizs (MTI). Aurioi francia köztársasági einok kedden este több, volt miniszterelnökkel folytatott tanácskozásokat. Mint a ,,1‘Humanité közli, De Gaulle kedden este a kormányválsággá/. kapcsolatban nyilatkozatot adott ki. Nyilatkozatában saját magát tolta előtérbe, mint aki ..képes megtenni azt, amit Pinay nem tudott elérni". Hangoztatja. hogy kész pártjának képviselőit egy olyan politikai csoportosulás rendelkezésére bocsátani, amely lehetővé tenné „a végrehajtó hatalom megerősödő sét vagyis a fasizmus parlamenti utón való előkészítését.“ A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata a kormányválságról Párizs (MTI). A ..ITIumamté“ közíi a Francia Kommunista Párt Kö:ponti Bizottságának a kormányválsággal kapcsolatban kiadott nyilatkozatát. A nyilatkozat a többi között a következőket mondja: „A válság okai világosak: az amerikai imperializmus előtti be- hődolás politikája — amelyet a francia burzsoázia vezetői a szocialista párt bűnös közreműködésével már 1947 óta folytatnak, amellyel a. Francia Kommunista Párt már az első naptól kezdve szembeszállt _ m.a meghozza keserű gyümölcseit, A Pinay-kormány, elnyomó intézkedései, fasiszta összeesküvése, sőt még a köztársaság elnö. kének támogatása ellenére iu —• gyengének bizonyult ahhoz, hogy folytatni tudja az árulás, a há- boru és nyomor politikáját a népi és nemzet i törekvések ellen A francia burzsoázia vezető körei most mindent elkövetnek annak érdekében, hogy vagy egy ugyanilyen jellegű kormányt, vagy pedig egy „erősebb“ kormányt alakítsanak, amelyben résztvonne az RFF (De Gaulle pártja) is, amelynek az lenne a feladata, hogy Franciországot még mélyebbre taszítsa a. fasizmus szégyenébe. Franciaország népe azonban sohasem fog beletörődni ebbe. Egy olyan nagy nép, mint a mienk, sohasem lesz rabszolganéppé5 A francia dolgozókat —■ bármi, lyert véleményt valljanak és bármelyik réteghez tartozzanak is —• vérigsérti és felháborítja az árulásnak és a háborúnak e politikája. azért e politikával szemben olyan uj politikát akarnak, amely a béke és a haladás politikája lesz, s amely a nemzeti függetlenségen és a demokrácián alapul. A nyilatkozat a továbbiakban felhívja a francia népet, lrogy egységes akcióval segítse elő egy olyan francia kormány létrejöttét, amely a nemzeti függetlenség és a béke politikáját folytatja majd. Nem kíméljük erőfeszítésünket annak érdekében, hogy’ a lehe. tő leggyorsabban széles nemzeti frontot szervezzünk a munkásosz. tály körül, amely — minthogy egységes és a nép támogatja — meg tudja változtatni az esemé nyék menetét, meg tudja menteni Franciaországot a nyomortól, az idegen rabigától, a fasizmustól és a háborútól, s amelynek meg is kell mindezt tennie“ — fejeződik be a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozata. A francia munkások olyan kormányt követelnek, amely a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálta Alighogy a francia kormányválság Ilire köztudomásúvá vált, számos üzemben s vállalatnál röp- gyülésen jöttek össze a munkások, hogy kifejezésre juttassák akara. tukat, milyen kormányt követel Franciaország dolgozó népe. Pá. rúzsban, Párizs környékén és még sok más községben voltak ilyen gyűlések, A gyűlések részvevői táviratokat és leveleket küldtek a köztársasági elnökhöz és számos vezető politikushoz, hangsúlyoz-- ták, hogy olyan kormányt követelnek, amely a béke és a társadalmi . haladás ügyét szolgálja. A francia-svájci határon íeltartózíaüák a Becsben járt francia hékekiildöttck vonatát Párizs (TASffiSz). A „Ce Soir“ közli, hogy december 23-án éjjel a francia.-svájci határon, Basel mellett egy órára feltartóztatták azt a vonatot, amelyen Eugénie Cotton, Marie Claude, Vailland Couturier és a Népek Békekongresszusának húsz más francia küldötte utazott haza Becsből. A francia rendőrség átkutatta a hazafelé tartó utasokat és elkobozta. tőlük a határozatokat és felszólal ásókat. Franciaországban betiltották ezek terjesztését — válaszoltak a rendőrök az utasok tiltakozására (MTI) IDÖ JÁRÁSJELENTÉS Várható időjárás: párás, ködös idő, holnap néhány helyen havazás, havas eső, eső. Mérsékelt délnyugatira fo-rcluló szél- A hőmérséklet kissé emelkedik. A várható napi középhő- mérsékleí december 25-én, csütörtökön az ország egész területén négy Celsius fo-k alatt lesz. _ NYU GA T-BE ELI N amerikai helyőrségének tagjait hat hónapra Koreába küldik, hogy harctéri, tapasztalatokat szerezzenek. — A NÉPEK. BÉKEKONGBESZ- szusán résztvett olasz küldöttek útlevelét a svájci határon az olasz kormány parancsára a határrendőrség elkobozta. A küldöttek erélyesen tiltakoztak a jogtalan cselekedet ellen s erre visszakapták útleveleiket. — A KENYAI főállamügyész „a bíróság tekintélyének megsértése“ címén bűnvádi eljárású indított D. 31. Prifcfc angol demokratikus jogász ellen, aki Kenyat. tát és társait védi a terrorbirőság előtt. Átadta megrbfxólevelét a Mongol Népköztársaság budapesti követe N. Idamzsab, a Mongol Nép töz. társaság moszkvai nagykövete akit a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának Elnöksége magyarországi rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezett ki, szerdán dél ben átadta megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. A megbizólevél átadásánál jelen volt Szabó Piroska, az Elnöki Tanács titkára és Béréi Andor elvtárs, a külügyminiszter első helyettese. A megbizólevél átadása után Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke fogadta N. Idamzsab rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert. Rákosi Mátyás elvtárs fogadta a Mongol Népköztársaság budapesti követét Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma. gyár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke szerdán 1 órakor fogadta N. IdamZsabot, a Mongol Népköztársaság rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét. J. V« Sztáhn 73* születésnapjának megünneplése Bécsben Becs (MTI). A bécsi dolgozók és több országnak a Népek Bé. kekongresszusán résztvett küldőt, tei megünnepelték J. V. Sztálin 73. születésnapját. A bécsi Schön. 1) raniicrschloss- Strasse 30. számú ház falán elhelyezett emléktáblánál — e házban írta Sztálin 1913 januárjában a „Marxizmus és nemzeti kérdés“ című müvét __ a sz ovjet békeküldöttség nevében Alekszej Szurkov költő mondott beszédei. Beszéde után az Osztrák-Szov. jel Társaság képviselője átnyújtotta a szovjet küldötteknek aa osztrák nép J. V Sztálinhoz, intézett üdvözlőlevelét. Moszkva kerületeiben folynak as etőkésaiiletek a fieíyi szovjetek medvét asst fisaira Moszkva (MTI) Két hónap múlva, február 22 én tartják meg az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársaságban és az Ukrán, Bjelorus-z és Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságokban a helyi szovjetek választásait. A szovjetek képviselői és a népnevelők ezrei most a választási előkészületek során a választók gyűlésein beszámolnak a helyi szovjetek két évi tevékenységéről Egyre nagyobb méreteket öltének a. választási előkészületek Moszkvában, a Szovjetunió fővárosában. Á kerületekben már sok választói gyűlést tartottak és több helyen megválasztották a választási bizottságokat is. A választási törvény értelmében a városi szovjetekbe történő választásokon minden háromezer választó alkot egy-egy választási körzetet a kerületi szovjet választásokon minden 500 választó számára jelölnek ki egy-egy választási körzetet. Amerikai lap az Egyesüli ÁUamok és Franco tárgya«ása?rő! New-York (TASzSz). A „New. York Post“ amerikai szemleirója foglalkozik as Egyesült Államok és Franco Spanyolországa között most folyó légi és tengeri katonai támaszpontok átengedésére vonatkozó tárgyalások részleteivel. A tudósító szerint az amerikai katonai küldöttség vezetője közölte az amerikai hadügyminisztériummal, hogy a tengeri és katonai támaszpontok átengedésének fejében Franco azt követeli, hogy az Egyesült Államok bocsássa rendelkezésére a húsz hadosztálynak korszerűsítéséhez szükséges pénzösszeget, amely hozzávevő!eges számítások sze. íint 500 millió dollár. (MTI) Hja Erenburg, a világhírű tzov ;;et iró a Népek Békekongresszusi bécsi tanácskozásának deeembei -io-i éjszakai ülésen hatalmas be szó det mondott, alábbiakban részié teke' közlünk Erenburg beszédéből. O’ illőt tűk itt azo-n körök kép- viselőinek mélyről jövő é.- l:-iig'do felszólalásait, akik nemrégen -lég elkerültek bennünket és én c. szovjet küldöttség nevében szívélyesen üdvözlöm őket. Mi tudjuk hogy számítunk, súlyúnk van a világon, sok barátunk van, sokan vannak ak;k úgy gondolkoznak mint mi s tudtuk azt E, hogy sokan vannak a földkerekségen olyanok, akik más ösvényeken járnai és más útjelzők irányítják őket. mint bennünket. Boldogok vagyunk, hogy itt nem csupán barátainkkal, azokkal az emberekkel találkozunk, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak, hanem más pártok más eszmeáramlatok más világok képviselőivel is. Nem gondolunk arra, hogy meggyőzzük őket igazunkról sem arra, hogy po. litikai. vagy bölcseleti eszméikről vitatkozzunk. Azt akarjuk megvizsgálni közösen velük, miképen élhetnek együtt békében a különböző emberek és különböző népek földgolyón, kon, hogyan mentsünk meg minden várost minden gyermeket, minden államot a napalmtól, az atom- és hidrogén bombáktól, a porráógésUil, a könnytől és a vértől. Mint iró, akinek meg kell hallania az emberi szív leghalkabb dobbanását, aki kéjt világháborút élt át, s aki már oly sok fájdalmat és pusztulást látott, meg akarom mondani: mindent meg kell tennünk, «.mit csak tudunk, sőt többel enm'J. hogy megmentsük a békét. Csütörtök, 1952 d«*c. 25. Mindent meg kell tennünk, hogy megmentsük a békét Hosszasabban akarok foglalkoz- -ú azoknak az .államoknak helyzetével, — folytatta — amelyek közül sokan, bár gyarmati ártó hatalmak, de most mégis úgy érzik, hogy rájuk is gyarmati iga nehezedik. Azoknak az államoknak a sorsává! kívánok foglalkozni, amelyeknek szuverenitását mindenki elismeri ele nem mindenki tartja tiszteletben’ A washingtoni vezetők. miköz- ben megfosztják Nyugat-Eu- :<>pa és Laíiu-Amcrika országait függetlent egüktől. áJ land óan szórj et agresszióról szóló mesékkel ijesztgetik őket. Azt mondják, hogy az angoloknak szerényebb, szegényesebb 'létmódot kell folytatniuk ég csökkenteniük kell igényeiket, ha. a franciáknak és olaszoknak idegen hadseregek számára támaszpontokká kell alaktaniak régi városaikat, amelyek •íz egész emberiség kincsei, ha a kis Dánia szorgalmas népének országa ’gyetlen repülőmödök befogadására "ikalmas repülőtérré válik ha La- 1 in.Amerika köztársaságainak nem zsupán. ti yc r »anyagokat, hanem ágyutöltelékeket is kell szállítaniuk 'szaki szomszédjuk számára, mindez azért vau, mivel mi. a Volga—Don csatorna építői, mi, "kik hatalmas zöld védőfalat emelünk a pusztai szelek ellen, mi, akik rmigvédUik és újjáépítettük. Sztálingrádot, — mi fenyegetjük a francia szülőket, l.tómn ódon emlékeit azt, ami megmaradt Anglia szaluid súgóból és büszkeségéből sőt még a brazíliai kávéul tetve!» <• és a chilei salétrombányákat is. Nos, mint szovjet küldöd, -hogyne leplezném le azoknak az aljas játékát, akik egész népeket sújtanak megalázva a porba és azt merészelik állítani, hogy mindezért az oroszok felelősek? JA 3 van még egy öle, amely ar- ra késztet, hogy felvessem a nyugateurópai államok nemzeti függetlenségének kérdését: mi, az orosz kuhura letéteményesei, akiket oly régi kötelékek fűznek a többi európai ország kultúrájához, nem nézhetjük fájdalom és felháborodás nélkül: hogyan alázzák meg és döntik koldussorsba szárazföldünk nagy óa dicső nemzeteit. Ezután részletesen beszélt Hja Erenburg arról, hogy az Egyesült Államok hogyan avatkozik be Nyu .gat-Európa és Laün-Amerika országainak belügyeibe, majd így folytatta beszédét; — Az amerikai nép is kezdi érezni a- háború terhét, «. koreai vér. öntést, már nem bízik a holnapban % félti azokat, akik a legkedvesebbek számára. Amerika vezetői mindent elkövettek annak megakadályozásává, hogy országuk polgárai el- "öjje-mde a Népek Békekorgresszu sára. De mint szeretett elnökünk. TolioLOuvin oly találóan mondotta az eszmék vízumok nélkül utaznak. \.z igazság el fog jutni Amerikába A a Népek Kongresszusáról. Olt is ismeretessé válik majd, hogy nem azért jöttünk össze Bócsben hogy szellemi, vagy anyagi kárt okozzunk az amerikai népnek, hanem egyedül azért, hogy elhárítsuk a háborút, •amerikai nép milliói megtudják, hogy a szovjet nép nem kívánja sem földjeiket, sem gazdagságukat sein •zövetségeseik földjét, hogy a szovjet nép nem áskálódik az ,amerikai életforma“ ellen és hogy kész békében élni bármilyen Amerikával, bárkit is válasszon meg elnökéül, bármilyen is legyen az a rendszer amely neki tetszik, és bármilyen le gyen is számára az emberi lót eszményképe. Amerika népe előbb vagy utóbb kikerül elszigeteltségéből % felszabadul az alól a kegyetlen hdércnyoinás alól, amely egyeseket köziile nagyzási hóborttal, ’ másokat ühlöztetési mániával fertőz meg Az amerikai nép boldogsága és a világ minden népének boldogsága üdékében azt kívánom hogy ez előbb és no utóbb következzék be. Európa népeinek kötelességei van. uak múltjukkal szemben épp úgy, mint jövőjükkel szemben, őseik teremtették azokat az államokat, álnevek — legyenek bár kicsinyek, vagy nagyok területükre nézve, de valamennyien nagyok, mert a nemzeti géniuszt fejezik ki — éppen azzal gazdagították az emberi kultúrát. ’o-gy Párizst franciék építették fel. hogy Goethe német volt és hogy lehetetlen elválasztani Cervantes! a vnnnvol lélektől. TVT indenki aki értékeli az cm.be. ■*-*•*• rí szellem változatosságát és gazdagságát, örömmel látja- azt, hogy Lalin.Amerika népei amelyek létrehozták u maya- és azték civili- nie-i óknak » az lbór.félszigcü kuhu- ónnk csodálatos ötvözetét, s amelyek bátran haladnak tovább a megkezdett níoti, az Egyesült Államok faji politikájával a fajok egyenjogúságát, Broadway és Hollywood neun- ’ fényeivel nagyszerű nemzeti művészetüket, a dollár kultuszával pedig Brazília és Chile, Argentina és Mexikó egyszerű embereinek hősies munkáját állítják szembe. A Népek Békekongresszusa olyan időpontban ül össze, amelyet joggal nézhetünk egy nagy fordulópont pil. lanatának. Amerika vezetői kezdik megérteni, mennyire irreálisak vil-ág. uralmi álmaik. Ez év során sok minden megváltozott a világon. Éppen ezért bécsi .kongresszusmik nem a béke híveinek kongresszusa, hanem sokkal ezé- lesebbkörii gyülekezet: a Népek Kongresszusa. Igen, a béke hívei ma már nem egy pártot, nem egy eszmeáramlatot és nem egy mozgalmat jelentenek, hanem magukat a népeket. A szovjet küldöttség nevében azt javaslom, a kongresszusnak — mondotta beszéde végén Hja Erenburg- —, hogy erősítse meg minden népnek a nemzeti függetlenséghez való elidegeníthetetlen jogát, azt a joga', hogy a maga módján élhessen, anélkül, hogy alávetné magát idegen parancsoknak. Azzal kell biztosítani valamennyi nemzet biztonságát, hogy a nagyhatalmak egyezményt kötnek egymással, hogy feloszlatják a különböző támadó tömböket, hogy érvényre juttatják a békés szerződéseket a barátsági és kölcsönös segély nyújtási egyezményeket és hogy az ENSz visszatér azokhoz az elvekhez, amelyek létrehozásának alapját alkot-. ták un egy régi és bölcs francia. • mondás: ,,A szénégető, u? a saját portáján“ — Hadd fejezzem bo felszólalásomat e szavakkal: ,Éljen a, szénégető aki ni- a saját portáján!“.
