Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-25 / 302. szám

As S&M.P XIX. hongresssusa anyaga tanulmányozásának hírei A zalaegerszegi Dicsősé! ^Sztálinnak termelőszövetkezet párt. szervezete második éves politikai is­kolájának propagandistája Tóth Já_ nos elviárs. A politikai foglalkozó- tíokra mindig jói felkészül. Ä kon. gresszusi anyagot különösen nagy gonddal tanulmányozza. A propagan­dista szemináriumokra mindig fel- készülten megy el, ahol bő jegyző­det készít, hogy hallgatóival az anya. get jól meg tudja értetni. Előadá­saiban feldolgozza a napi sajtóban megjelenő kongresszusi anyag gal 'kapcsolatos cikkeket. Tóth elvtárs szoros kapcsolatot tart a párt szerve. e#tel. Bahati József clvlárs, a termolő- szövetkezet párttá lkára minden poll, tikal foglalkozást ellenőriz és segíti a hallgatókat a XIX. pártkongresz- szus anyagának tanulmányozásában. Az elmúlt foglalko.zás után lövetitek ték az „Igaz hazafi“ cimü szovjet filmet, mely segítette a hallgatókat tanulásukban, Tóth elvtárs nevelő elvtárs, tanácselnök. ,\ kongresszusi anyag tanulmányozása során rend­szeresen foglalkozik hallgatóival. Az előadás felkészüléséhez a könyv­tárból vesz ki javasolt irodalmat és előadásaihoz szépirodálini müveket is felhasznál. A politikai foglalko­zásokat konzultációval kezűi, hogy a hallgatók már a foglalkozás ele­jén megértsék a vitás kérdéseket. A szemináriumokon minden alkalom­mal ellenőrzi hallgatóinak jegyzeteit és segíti őket a-z anyag feldolgozá­sában. Hogy a hallgatók, megértsék a kongresszusi anyagot, grafikonok­kal szemlélteti a Szovjetunió fejlő­dését. A gondos nevelés eredménye, hogy a hallgatók aktivan hozzászól­nak a foglalkozásokon. ★ A nagykanizsai II. körzet pártszervezete alapismeretek tanuló­körének propagandistája Gseie Fe­renc elvtárs. Már idős elvtára de fiatalos lendülettel neveli hallgatóit. A propagandista szemináriumokon rendszeresen megjelenik, állandóan tanul, képezi magát s rendszeresen olvassa a szovjet szépirodalmat, me­lyet a politikai foglalkozásokon a hallgatók neveléséhez felhasznál. Hallgatóival oktatáson kivid is fog­lalkozik. Felkeresi őket, beszélget ve. lük s főleg azokkal az clvtársakkal. akik többször hiányoznak a politikai foglalkozásról. Hallgatói szeretik Csete elv-társat, mert érthetően és közvetlenül magyarázza meg az anyagot. Hiányosság a II. körzet pártszervezetének oktatásánál, hogy a pártszervezet vezetősége kevés se­gítséget ad Csde elvtára és a többi propagandista munkájához. Wolf Mihály elvtárs, a II. körzet párttit­kára köveset foglalkozik az oktatás kérdésével és nem mozgósítja a párt. tagokat a XIX. pártkongresszus anyagának tanulmányozására. munkájával már sok eredményt ért el. Hallgatóit megtanította a helyes jegyzetkészítésre. Ezzel elérte, hogy az olyan elvtárs, mint Vargyai Antalné, aki arra hivatkozott, hogy nem tud jegyzetelni, ma mór jó jegyzetet készít és aktívan vesz részt az iskola munkájában. ★ A nagykanizsai Mélyfúró Vállalat pártszervezete kevés gondot fordít a XIX. pártkongresszus anya­gának tanulmányozására. Kovács Józsefné elvtársnő, az első éves po­litikai iskola prop agandist áj a hanya­gul végzi nevelő munkáját. Elha­nyagolja politikai továbbképzését, nem jár el a-propagandista szeminá­riumokra és a politikai iskola fog­lalkozásait készületlenül tartja meg. Az előadott anyagot a hallgatók nem értik meg, mert Kovácsnő elvtárs­im brosúrából tartja meg. A városi pártbizottság bírálta mulasztásaiért, is ekkor különböző elfoglaltságaira hivatkozott, hogy a felelősség alól mentesüljön. A pártszervezet fordd- s-oiL nagyobb gondot a kongresszus anyagainak feldolgozására, ellenőriz­ze, hogy a propagandista felkészül-e a foglalkozásra. Ha mulasztásokat követ el vonják felelősségre a párt. .munka elhanyagolásáért, 5 biztosít­sák, hogy a vállalat minden párt­tagja feldolgozza a kongresszus ; anyagát, mert csak igy tudják mun­kájukat eredményesebben végezni. ic Pusstamagyaród község párt- .szervezete másodéves politikai iskolá­jának propagandistája Pál fi Inn-e Az XIX. kongresszusa any aga $ au u S síi á 11 y óz si sá tioz A±ju?r( » .Ci zswjm# #4«r>>*- & wers» aÁfy.tés Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán mondotta: A szovjet kormány az 1947-től 1952-ig terjedő időszakban öt­ször szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek ered­ményeképpen az élelmiszerek és iparcikkek ára most átlag 50 szá­zalékkal alacsonyabb, mint 1947 negyedik évnegyedében.“ Ennek eredménye, hogy a szovjet dolgozók életszínvonala egyre magasabbra emelkedik. Mindezt a kiskereskedelem árufor. gal mának hatalmas arányú növekedése bizonyítja. Ha az 1950-es évet 100 százaléknak vesszük, akkor 1955-ben, a fenti képen lát­hatóan, hatalmas arányú növekedés lesz a kiskereskedelem for. galmában. Példát mutat a Néhány nappal ezelőtt megbírál­juk a nagykanizsai Magasépítési ’Vállalatot. Bírálatunkban rámutat­tunk azokra a hiányosságokra, ame­lyek gátolják a nagykanizsai Ma­gasépítési Vállalatot egészséges fej­lődésében, Ivét azonos vállalat a zalaegerszegi és a nagykanizsai űe eredményeik különbözőek. Vizsgál­juk meg a nagykanizsai Magasépí­tési Vállalat után a zalaegerszegi Magasépítő Vállalatot. Éves tervük­nek november lO.re eleget tettek és a novemberi hónapban is — az eső­zések ellenére — 12G százalékot ér­itek el. Az év első negyedében ala­posan lemaradtak tervük teljesítésé­ben. A sok hiba miatt nem teljesí­tették a március 9_re tett vállalá­saikat. A munkaversenyek kampány, ‘.szerüek voltak. Annakidején nagyon sok bírálatot kaptak tervszerűtlen hanyag munkájukért. Megfogadták, •hogy igyekeznek behozni lemaradá­sukat. ;— Elért eredményeinket a párt- szervezet jó munkájának és dolgozó­ink igyekezetének köszörűre tjük _ mo ndja Gödinek Ferenc elvtárs, igazgató. — A párt fedte fel hiá­nyosságainkat és hívott fel ben­nünket arra, hogy pótoljuk be le­maradásunkat. — Az alapos bírálat felvázolt ben­nünket és hozzákezd ifink a hiányos­ságok felszámolásához. Munkahelye­ink széttagoltak, szétszórtak voltak, építésvezetőink nem tartották be a határozatokat és felületesek voltak munkájuk elvégzésében. Első teen­dőnk a munka jobb megszervezése volt. A hibák feltárásakor rájöttünk ura, hogy éppen azért nem tudtuk teljesíteni a tervünket,' mert nem eb jenőriztük megfelelően a termelést és az adminisztrációnk is rossz volt, A munka jobb megszervezésével si­került egységes irányítás alá vonni a munkahelyeket és elértük azt, zalaegerszegi Maga 1 hogy ma már mindennap figyelem­mel kísérhetjük egy.egy építkezés munkájának menetét. Ma büszkén mondhatjuk, hogy éves tervünket az előzetes értékelés szerint ez év vé­gére körülbelül 120—125' százalékra teljesítjük. Az év elején baj volt nálunk a vezetésben is. Ezért min­den erőnkkel azon igyekeztünk, hogy javítsunk a vezetés színvonalán, Epi, társvezetőinket ezután már jobba» bevontuk a feladatok végrehajtásá­ba. Felelősségre neveltül?:, hogy ne csak vállaljanak, hanem teljesítsenek is. A zalaegerszegi Magasépítő Vál­lalatnál az eredményeket fokozta a fejlett technikájú szovjet mód-sze. rek bevezetése. Sikerült elérniük, lrogy az egyik munkahelyen megva­lósították a teljes gépesítést. Ezen a munkahelyen nagyon sok észszerüsi- tóst és újítást- vezettek be a munka­gépeken és a fizikai munkát na- •gyobbáva megszüntették. A szov­jet módszerek alkalmazása nyomán hat almasan megnőtt a dolgozók teljesítménye és vele együtt nőtt az üzem tervtel- jesitése is. A szovjet módszerek al­kalmazása nyomán a vakolások 40, a zsaluzások 55 és a vasbetonszere­lések 40 százalékát S z t ah á n 0 v - mód - szerrel végezték. Különösen a de­cember 21-re való felkészüléskor ér­ek el kiváló eredményeket az egyre jobban kibontakozó versenyben Több brigád és munkahely kitűnt pontosságával, jó munkájával. A munkahelyek közötti párosverseny nemcsak a fizikai dolgozókat ha­nem. a műszakiakat is jobb munkára serkentette. A munkahelyek közötti párosverseny meghozta a gyümöl­csét, mert két építésvezető értő el a sztahanovista szintet a verseny során Alágy Sándor elvtárs, építésve­zető kommunista példamutatással sépitési Vállalat járt elől. Az az építkezés, amelyet ő irányított, határidő előtt 15 nap­pal került átadásra. Nagy, Sándor elvtárs példáját követte Bődet, La­jos építésvezető is, aki jó példáit mutat'Ott a többi pártonkivüli építés­vezetőnek. Szorgalmával 63 igyeke­zetével kiérdemelte ő is a sztaha­novista építésvezető címet. A vállalat pártszervezete, élén Molnár elvtárssal, jó politikai mun_ kát végzett. Többször ellátogattak a fontosabb munkahelyekre és a hely­színen segítettek a dolgozóknak a feladat ok végrehajtásában. A pártszervezet felvilágosító mun. kajának megvolt az eredménye, mert vállalásukat 135*9 százalékra teljesítették. A vállalat dolgozói 636 ezer 810 forint értékű túltermelést vállaltak terven felül, amelyet december 20-ig 879.412 forintra valósítottak meg. A vállalások teljesítésében Far. has Zoltán építésvezető részlege tűnt ki, amely vállalását 173 szá­zalékra teljesítette. Ugyancsak jól dolgoztak Bauer József építésvezető részlegénél is. öle 168, inig Grcgo. rics Sándor építésvezető részlege 147 százalékra teljesítette Sztálin elvtárs 73. születésnapjára tett vál­lalását. A zalaegerszegi Magasépítő Vál­lalattól vegyenek példát azok a vál­lalatok, amelyek nem teljesítették sem tervüket, sem pedig vállalásu­kat. Nézzék meg a zalaegerszegi Ta­tarozó Vállalat dolgozói, hogy a Magasépítő Vállalatnál hogyan ér. ték el a jó eredményeket. Ha meg­vizsgálják munkájukat, bizonyos hogy az 1953-as tervévben ők is ott lesznek, ahol a Magasépítő Vál­lalat. szívós, becsületes munkájával — az élenjárók között-V. F. Az állami < női dolgozóinak December 22-én tartották első megyei ér ekezletüket az áliami gazdaságok legjobb női dolgozói. Az értekezleten jelen vol ak a MEDOSz és az állami gazdaságok trösztjének kiküldőitei. Az elő­adást Páy Ilona, a MEDOSz nŐ- felelőse tartotta­— Állami gazdaságaink asszo­nyai és lányai egyre jobban tud­nak élni azzal a lebe őséggel, egyenjogúsággal, amelyet pártunk teremiet.t meg számukra — kezd­te beszámolóját. — Azt mutatja ez az értekezlet — folytatta Páy elvtársnő —, hogy a női munká­nak nemcsak fontosságát, jelentő­ségét látják egyre világosabban az egyes gazdaságok vezetői, de a női munka már a gyakorlatban, a termelési feladatok végrehaj ása során is kivívta a megbecsülést. Nem olyan régen még egész más helyet foglaltak el női dolgozóink az állami gazdaságokban. Néhány éve megcsalt egyes termel esi te- 'rüleieken, egyes iizemágakba, főleg a növényápolás! munkába voltak csak bevonva a női dolgozók. Az­óta bebizonyították, hogy munka jufc nem csekélyebb értékű a fér­fiak munkájánál. Ezb bizonyi ja Szabó Edit 200 százalékos teljesít­ménye -a sertéshizlal ásnál, vagy Pintér Ilona zalalövői borjunevelő brigádvezető, aki 15 kilóról 20 ki­lóra emelte a súlygyarapodást a borjuknál. A munkafegyelem meg­szilárdításában sem maradnak le női dolgozóink. Jó példa a felső- raj.ki állami gazdaságban Góeza Lajosné sertéstenyész ő, a zalabe- senyöi állami gazdaságban Réz+ neki Aranka borjunevelő. Nemcsak a munkában egyenlők a nők a férfiakkal, de a munka után járó bérek elosztásánál is. Népköztársaságunk alkotmánya a nők egyenjogúságánál minden olyan feltételt biztosit, amit a ré­gi rendszer urai csak papíron han- ‘ goz'atiak. Ezí az egyenjogúsága1 nemcsak a munkánál, a bérek egyenlő elosztásánál, de a tömeg szervezetek vezetésénél is megta­lálhatjuk. Az egervári állami gaz­daság üzemi bizottságának 7 _ üb- tagja közül 3 no. Az elért eredmé­nyek azonban nem általánosak, az eredmények mellett vannak hiá­nyosságok is. Női dolgozóink nem kapják meg minden állami gazda­ságban a teljes megbecsülést és se­gítséget, amely fejlődésük kibon­takozásához szükséges. Vannak olyan állami gazdaságok, ahol még nincs megkönnyítve asszonyaink munkája. Nincs napköziotf'hon, böl­csőde. Gondoskodjanak az állami gazdaságok veze'cségei megfelelő szálláshelyekről és tisztálkodási lehetőségekről. Gazdaságok első értekezlete Feladataink nagyok, de élnünk kell azzal a sok lehetőséggel, ame­lyet pár unk, kormányunk megte- remtetf számunkra. Prémiumokkal, kitüntetésekké!, megbecsüléssel ju­talmazza kormányunk kiemelkedő eredményeinket. Ezért a megbe­csülésért nekünk is harcolni kell és a győzelem biztos, hogy nem marad el — fejezle be beszédéi. Páy elvtársnő. Az előadáshoz tapasztalatcsere formájában szóllak hozzá a dol­gozók. Elsőnek Szűcs Teréz, a pö- löskei állami gazdaság sztaháno- visi.a oklevéllel ki tűn1 etett ellető- kanásza beszélt munkamódszeréről, — A süldők nevelésénél kezdtem munkámat a gazdaságban — mon­dotta — Harmadosztályú süldő­ket kaptam, Altejje'l e te item őke', az ólakat mindig 'tisztán tartottam. Elértem azt, hegy jól fejlett első- osztályú sertéseim lettek. Jó mun­kám ütán kerültem az elvetéshez« 44 darab anyakocát kaptam gon­dozásra, Versenyre hívtam Vár- konyi Istvánt, a gazdaság kiváló sertésgondozóját, A malacaim 2 kiló helyett 12 kilóval hagyták le versenytársamét, 1952 es évi ter­vemet 130 százalékra teljesítettem. Elhullásom 4.5 százalék volt. Pré­miumként három 40 kilós süldőt kaptam, pénzben pedig 957 forin­tok Most pedig két hetes ingyenes üdü'ésre megyek­Reznehi Aranka, a zalabesenyői állami gazdaság sztahárovisla ok­levéllel ki! ün teteit borjunevelő je arról a hiányosságról beszélt, ami'? eddigi munkája során tapasztalt­Ulána Haló Rózsi, a íelsőrajki állami gazdaság növénytermelő- munkacsapatának vezetője néhány hiányosságot sorolt fel. Elmondotta, hogy már a gazdaságban is be­széli ezekről, de a vezetők nemi vetitek azt figve.lembe. A kehidai -'Unii gazdaságtól Kubácsi Erzsébet baromfi'enyész- tő szólalt fél. — A mi baromfiál- 'bmányunka* az államunktól kap­tuk — mondotta —, Nagy gondot követeltek meg az apró kis csir­kék. Sokszor még éjszaka is vir­rasztásunk mellettük, nehogy el­pusztuljanak, A gondos munka, eredménye, hogy ma ezek a csir­kék adják nálunk a legtöbb tojást, A hozzászólások után KőoS György élvtárs, a MEDOSz me­gyei titkára, adta meg a választ­Az értekezleten szerzett tapasz­talatok uj erőt, lendületet adf-ak a gazdaságok női dolgozóinak, amely növény termel esünk, áll altén vész­msünk fejlődésében újabb sikere­ket biztosit. Minden erővei folytassuk a siSózást Az állatok áttel éltet ésének biz­tosítása a silózási terv maradék­talan teljesítése- Megyénkben no. vember hó folyamán igen szépen haladt ez a munka- A terv eljesi tés érdekében gépállomásaink ver­senyre hívták egymást. Decemberben lanyhult a munka és több községben maguk a íaná csők is belenyugodtak abba, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt nincs elég kukoricaszár, igy nem tudják teljesíteni a tervet. Ilyen megal­kuvás mutatkozik Pókaszepelken, XemendoTáron, Vaspörben és még több más községben. Sok he­lyen az időjárásra hivatkoznak, hegy a fagy miatt nem lehet már silózni. Az ellenség is támad. Azt igyekszik bevinni a köztudatba, hogy mínusz 4 fok mell étit nem lehet sil'ózni- Holott ilyen esetben is ugyanúgy lehet silózni, mint­ahogyan melegebb időben. A ta­karmányokat fel kel! tépetni, a szükséges nedvességet (85 száza­lék) úgy anugy meg kell adni és a levegő kiszorítását is ugyan olyan gondossággal kell elvégezni. Ha a silógödör megtolt, akkor azonban nem földeljük le azonnal — mint azt melegebb időjárás ese­tén —, hanem a földréteg helyett 50 —70 cm. vastagon szalmával, ta­karjuk le. Az igy letakart silóta. karmány néhány nap alak- eléri a szükséges 16—18 C fok meleget. A tokarmány felmelegedését na­ponkint ellenőrizni keli. Ha az már langyos, illetve elérte a kí­vánt hőmérsékletet, a szalmát el* távolitjuk és 70 cm-es földréteggel beföldeljük. A reakció azt állítja, hogy azért nem lehet, hideg időben silózni, mert a takarmányban lévő víz megfagy és ennek következtében a takarmány nem iud annyira fel­melegedni, hogy a tejsavas erjedés meginduljon. Ez az állítás hazug és teljesen tudománytalan, mert a takarmány a feltépés alkalmával összezuzódik, a sejtek szétroncso- 1 ódnak és az elhalás következ ében következett hő megszünteti a fa­gyosságot. A locsolásra használt kuiviz hőmérséktete 6—10 C fok — vagy ha hidegebb, melegvizet kell önteni hozzá —, ami szintén e'ősegili a takarmány felmelege­déséi Víz helyett nagyon jó, ha a rendelkezésre álló inelaszmeny- nyiséget langyos vízzel felhígítva haszná'juk.Ez is elősegíti a meg­felelő felme’egedést, sőt emellett a tejsavas erjedést is. A taposás, a levegő kiszorításának munkája, szintén hozzájárul a takarmány hőmérsékletnek emeléséhez. A gépállomások versenyében 116-6 százalékkal első a csesztregi második a türíei, harmadik a fel- sebagodi gépállomás. Kövessük az élenjárók példáját és minden erővel legyünk azon, hogy sijó- zási tervünkét maradék tálamul tel­jesítsük, Sz. Z. Csütörtök, 1952 dec, 25,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents