Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-21 / 299. szám
„A népeknek inmljnkhan áll megvá-ltoxta az eseményeit menetét és visszaadni az emberek a nyugodt li»liiaplm“ Biizalinát llelfejczte tanácskozásait a Xépck Békckougrcsszusa A péntek délutáni iilés Becs (MTI). A népek békekon- gresszusának részvevői pénteken dél. után ismét összeültek, hogy folytassák a vitát a kongresszus napirendi pontjai felett. Az amerikai békeküldöttség tagja Minnie Carther asszony izzó szavakkal Ítélte el a koreai háborút és kijelentette: •„Amerika, ngpe munkát és békét követel. Á békekövete. lés általános az amerikai nép köré. ben“ — hangoztatta — és a hidegháború befejezése érdekében küldöttsége nevében javasolta, hogy ,,a ■népek gyakoroljanak nyomást a kor. Hiányokra a hidegháború megszüntetése érdekében Ezután Bosilka asszony, a jugoszláv nép képviselője lépett a szónoki emelvényre. Elmondotta, hogy mélyen együttérez a függetlenségükért küzdő népekkel^ majd arról beszélt, milyen aljasul árulta el a Tito-ko’rmány Jugoszlávia népeit és szolgáltatta ki az amerikai imperialistáknak. Hatalmas taps fogadta az emelvényre lépő Gust a Fv.ciková t, Csehszlovákia népének békeküldöttét, a csehszlovák nép nemzeti hősének, Julius Fueiknak özvegyet. — Itt, a kongresszuson — mondotta Fucikova — több alkalommal •érintették a különböző felszólalók a Prágában nemrég lezajlott Slánsk.y- per kérdését és egyesek téves következtetéseket vontak le. — Julius Fueiknak azért kellett elpusztulnia, mert a mostani per vádlottainak egyike, Eeioin% a Gcs- tapo-kémje és ügynöke volt. — Nálunk, Csehszlovákiában —• folytatta — szigorimi fellépnek azok ellen, akik chírulják hazájukat, akik elárulják a béke ügyét, akik háborúi készítenek élő. Mi békében akarunk élni és ezt kívánjuk minden népnek- A kongresszusnak c napjai_ bon különösen időszerű Fu-oik üze. nete: ,,Szerettelek benneteket emberek. legyetek éberek!“ Gusta Fucikova szavait dörgő taps fogadta. A küldöttek felállva, forrón ünnepelték a nagy iró özvegyét, a bátor békeharcost. PieTre Got üdvözölte a nemrég -Berlinben megtartott nemzetközi értekezlet határozatait a német egység kérdéséről. Ezekhez a határozatokhoz csatlakozva javaslatot tett arra, hogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a német kérdésről azon az elvi alapon hogy Németországnak függetlennek kell lenni és nem szabad csatlakoznia semmiféle katonai szerződéshez. E tárgyalások megindítása érdekében javasolta, hogy bízzák meg a kongresszus elnökségét egy bizottság él etr ebi vasával, amelynek tagjai köztiszteletben álló személyek lenné, nek. A kongresszus részvevői hatalmas lelkesedéssel fogadták a javaslatot. A délutáni ülés utolsó szónoka Vérnél Overoe dán küldött volt. Követelte, hogy az ENSz.be vegyék fel a Kínai Népköztársaságot és a többi országot is, amelyek felvételüket kérték. Ezután a bizottságok a kongresz- S2us plénuma elé terjesztették jelentésüket. A népek küldötteinek nagy tanácskozása S napon át tartó széleskörű vita után befejezte a kongresszus napirendi pontjainak megvitatását és a pénteki éjtszakai ülésen megvitatta, majd elfogadta a határozati javaslatokat, amelyeket a bizottságok dolgoztak ki. A záróülés Szombaton, hajnali 3 órakor végétért a Népek Békekongresszusa amely nyolc napig folytatta tanács, kopásait a bécsi Koneerthausbau. A záróülésen Jean LáffiUe, a Béke Világtanács főtitkára érdekes adatokkal világította meg minden idők legnagyobb béketanácskozásá- nák átfogó jellegét. Közülte. hogy a Népek Békekongresszusán' 1880 személy vett részt, 85 országból. Ezek közül 1627 küldö't, 105 vendég és 102 megfigyelő volt A tanácskozásokon a legkülönbözőbb nemzetközi szerveze'ek 16 képviselője is résztvett. A népek békekongresz- s-.vs&n résztvett sok olyan ember is. áld nem tartozik a nemzetközi bé. gresszusán résztvett küldöttek közül 250 kivüláll a nemzetközi békemozgalom keretein. Ezután Yves Farge közölte, hogy a népek békekongresszusára sokezer üdvözlet érkezett a földkerekség minden tájáról, majd határozati javaslatokat terjesz_ tettek a kongresszus elé. Yves Farge a szavazás megejtóse után közölte, hogy a szavazásban összesen 1647 személy vett részt és az öt- nagyhatalomhoz intézett felhivúlst 1637 küldött elfogadta, -7 küldött tartózkodott a szavazástól, 3 pedig azért nem szavazott, mert csak megfigyelőként vett részt a kongresszuson. A világ népeihez intézett felhívásra 1626 küldött szavazott igennel, 10 tartózkodott, a szavazástól és II nem vett részt a szavazásban. Yves Farge bejelentését leírhatatlan lelkesedéssel fogadta a kongresszus. Közel fél óráig dübörgőt t a taps. Valamennyien érezték, hogy történelmi pillanatot élnek át. .,Átok a háborúra!“ - ..Békét a világnak!“, Megvédjiik a békét!“. Békeharcra fel!“ — hangzottak a kiáltások a hatalmas terem minden oldalúiról. A záróbeszédet Giuseppe Kitti olasz parlamenti képviselő mondotta- — A népek békekongresszusának legnagyobb eddigi eredményét abban ■látjuk — mondotta —, hogy a bécsi tanácskozásokon sikerült közös nevezőre hozni az egész emberiség be- ke vágy át, amely most anyagi erővé változik és lefogja a háborús gyuj- logatók kezét: Javasolom, hogy a kongresszus titkársága adja ki Fehér Könyvben a nagy béketanács, hozáson elhangzott alapvető fontos, ságu felszólalásokat, amelyek irányt szabnak jövendő békeküzdelmünk számára. A Népek Békekosí«stsszmsái*ak felhívása az öt nagy hatalom kormányaihoz NapróLnapra sürgetőbbé válik annak szükségessége; hogy lemondjanak az erőszakról, mint nemzetközi konfliktusok megoldásának eszközéről. Hatszázmillió férfi és nő követelte a világon, hogy az öt nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat és kössön békeegyezményt egymással. Ezek az emberek aláírásuk, kai erősitik meg ezt a követelésüket. A közvélemény legszámottevőbb áramlatainak képviselői azt a kívánságukat nyilvánítják, hogy az erőszak alkalmazása helyett tár. gyalások utján rendezzék a vitás kérdéseket. A népek békekongresszusa, amely 1952 december 12-én ült össze Becsben, az emberiség akaratát fejezi ki, amikor ünnepélye, sen felhívja az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britan nia és Franciaország kormányát kezdjek meg- a tárgyalásokat, amelyektől a béke sorsa függ. Az öt nagyhatalom közötti megegyezés, a békeegyezmény megkötése végelvet a nemzetközi feszültségnek és a iegnagyobb szerencsét- lenségtől ment?, meg a világot. A Népek Bekekoiigresszusáaiak felhívása a világ népeihez A Béke Világtanács a Népek Békekongresszusának összehívásával azt a szándékát juttatta kifejezésre, hogy egyesítse azoknak a különböző mozgalmaknak, szervezeteknek és áramlatoknak nemes törekvéseit, amelyek ugyan sok kérdésben nincsenek azonos véleményen, de amelyek a népek közötti egyetértésre törekednek és együtt akarnak küzdeni a háború megakadályozásáért és a béke megteremtéséért. A szabadon lefolyt vita arról az egységes eltökéltségünkről tanúskodik, hogy véget akarunk vetni az erőszak politikájának, amely már oly sok szerencsétlenséget hozott a népekre, s azzal a veszéllyel fenyeget, hogy katasztrófába dönti az emberiségetVéleményünk szerint nincsenek az államok között olyan ellentétek amelyeket ne lehetne tárgyalások utján áthidalni. Elég volt a városok és falvak lerombolásából! Elég volt abból, hogy tömegében gyártsák a gyilkos fegyvereket! Elég volt a gyülölség szitásából és a háborús uszításból! Itt a legfőbb ideje, hogy tárgyaljunk egymással! Itt a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk egymással! Az öt nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság, Franciaország kormányához fordulunk, amelyektől oly nagy mértékben függ a világ békéje. Felszólítjuk ezeket a kormányokat, haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat békeegyezmény megkötése céljából Óriási felelősség terheli az öt nagyhatalom kormányát. A népek választ várnak tőlük. A népek mindent elkövetnek, hogy érvényre juttassák a tárgyalások szellemét. Követeljük, hogy Koreában haladéktalanul szüntessenek be mteden hadműveletet. Amíg városok dűlnek romba, amíg vér folyik, nincs lehc tőség a megegyezésre. Ha megszün tek a hadműveletek, könnyebben tudnak majd megegyezni a hadviselő telek a vitás kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy minden jóakaratu ember támogatni fogja pártatlan, ‘gnzságos és emberi követelésünket Ugyanakkor követeljük azt is, hogy Vietnamban, Laoszban, Kambodzsában és Maláj öldön azonnal szüntessék be a hadműveleteket, ahogyan azt a függetlenségükért teljes joggal küzdő népek iránti tisztelet parancsolja. Követeljük, hogy szüntessék be itt olyan jogos nemzeti függetlenségi mozgalmak elfojtására alkalmazott erőszakot, mint amilyen például a marokkói és a tuniszi nemzeti függetlenségi mozgalom. A népek békekongresszusa valamennyi nép számára követeli azt a jogot, hogy maga döntsön sorsáról és maga válassza meg életformáját, belső ügyeibe történő minden beavatkozás nélkül, bármivel próbálják is ezt a beavatkozást igazolni. A népek legfőbb alapja valamennyi állam nemzeti függetlensége. Tiltakozunk minden faji megkülönböztetés ellen, amely sérti az emberi lelkiismeretet, fokozza a háborús veszélyt. Meggyőződésünk, hogy a katonai egyezmények, amelyeknél az erősebb magához láncolja a gyengébbeket, továbbá támaszpontok és idegen kaÜnnepélyesen mennyi It a Harmadik Magyar Képzőművészeti Kiállítás A Műcsarnok termeiben ünne-1 nek, művészeink raj uk keresztül pélyes keretek közönt nyitót ák I érzékel étik művészt?,ük eszközei meg -a magyar képzőművészet egyévi fejlődésé'- bemutató Harmadik Magyar Képzőművészeti Kiálli- ■ ást. Az ünnepélyes megnyitón megjelenít Farkas Mihály- hadseregtábornok, honvédelmi miniszter Dobi István, a Népköztársaság Elnöíki Tanácsának elnöke, s a Magyar Dolgozók Pár ja Közpon j Vezetőségének és a minisztertanácsnak számos tagja. Jelen volt a magyar művészeti élet számos kiválósága. A megnyitón megjelent J. D. Kiszeljov, a Szovje unió magyarországi nagyköve'e, Huan Cen, a Kinai Népköztársaság budapesti ^ nagykövete és több más bará i állam budapesti diplomáciai képviselője- Ott volt az ünnepségen V. Z. Kuzmenko, a VOKSZ magyarországi megbízottja. Az ünnepi megnyitó beszédet Pór Bertalan, kétszeres Kossuth díjas, a Magyar Népköz'ársaság érdemes művésze mondotta. — Most, amikor összejöttünk a Harmadik Magyar Képzőművészeti Kiállítás ü nopéVes megnyiiá sá^a, még far* Bácshen a Népek Békekengres z11 ?a — ir.ondo t.a —. Amikor mai kiállásunk anyagát végignéz;'em. az volt az érzésem, hogy a kiállított művek nagy egé- lemozgolomhn:. \ m'pok békekon--1szűkben szintén küldöttei a beké. vei uj életünk uj szépségeit, szocialista építésünk pátoszát. A magyar képzőművészek többsége már elfordult a formalista irány- za-tól. Az uj élet magával ragadó lendületét, hivó szavát megértve mind biztosabban halad előre a szocialista realizmus hatalmas távlatokat nyitó, egyenes utján. Sok előítéletet, megszokást, ellenséges befő yást kellett legyőznünk, mig idáig .1 jutottunk. Ha meggondoljuk, hogy a nagy nehézségek ellenére ’ rövid három esztendő alatt tettük meg az u at — érthetjük meg igazán, mi1 jelent pártunk kormányunk nagy anyagi, eszmei segítsége mellett a szovjet művészek három év előtti magyarországi kiállításának példa- adó jelentősége, s az azóta is állandóan segítő szovjet művészeti irodalom és az újabb szovjet művészeti alkotások akár csak reprodukciókban való megismerése is. Képzőművészetünk fejlődésében e ényezők mellett közvetlen szerepet átszottak és hatalmas tényezőt je telítettek Révai József elvtársnak az rodalom problémáival f••->?! dkoz'' eszédei és Írásai, amelyeknek elv uegállapitásai egyarán érvénye sek a képzőművészetre is. Ugyan csak ez vonatkozik Horváth Márton elv társnak a Második Magyar Képzőművészeti Ki áll it á .«'síd kam.-solaio? I brosúrájára. Természetesen nehezsé- I goink, problémáink továbbra is lesztek. Párunk lenini-sztálini eszmei útmutatásával törekszünk problémáink megoldására, hibáink minél gyorsabb kiküszöbölésére, a kritika és önkritika hathatós segítségével az élet alaposabb megismerésével, a pártosság művészi formában való érzékeltetésére. ötéves tervünk hatalmas békealko. ásai, dolgozóink hősies munkájának redntényei lehetővé tették művésze, nk szántára magas eszmei tartalmú a*almas müvek megalkotását. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a fiatalság nagy számban szerepel kiállításon. ' Népi demokráciánk- pártunk és kormányunk joggal számit a fiatalságra, amely fügéko- yabb, könnyebben olvad fel az uj éleiben mert mentesebb a múlt ká- •o-s hatásaitól. Nem . hiszem, hogy volna köztünk "üvész — fejezte í>o beszédét — aki ne erezné egész lényében korunk nagyszerűségét és no erezné, hogy ez a kor a művészet, az igazi és igaz lövészet kora, Pór Bertalan beszéde után a megjelentek megtekintették a kiáíli. Nf (MTI) 'te Szom-baten, a délelőtti órákban Rákosi Mátyás elvtárs. a miniszter, anáes elnöke megtekintette a Műcsarnokban a III. Magyar Képzömüvészeij Kiállítást. (MTI) J tonai erők jelenléte súlyosan le* nyegeti az adott ország biztonságát, amely ilyen módon arra ébredhet, hogy akarata ellenére háborúba sodorták. Az a véleményünk, hogy olyan államot, amely nem vesz részt semmiféle koalícióban és nem tűr idegen csapatot területén, biztosítani kell minden tényleges vagy lappangó agresszió veszedelmével szemben. A legutóbbi háború két tűzfészke azzal a veszéllyel fenyeget, hogy tűzvészt okoz Európában és Ázsiában. A német és japán kérdéseket tárgyalások utján békésen lehet és kell megoldani. Szükségesnek tartjuk, hogy' a legrövidebb időn belül kössenek békeszerződést az egységes, demokratikus Németországgal, olyan Németországgal, ahol nem lehet helye az Európát szerencsétlenségbe döntő nácizmusnak és militarizmusnak- E békeszerződésnek ki kell zárnia, hogy Németország résztvegyen más államok ellen irányuló katonai szövetségekben. Javasoljuk, hogy Japánnal is kössenek békeszerződést, amely vévetve t az ország megszállásának, tehetővé teszi a japán nép számára, hogy elfoglalja helyét a békés nemzetek közösségében. Szükségesek tartjuk, hogy újra felvegyék a tárgyalásokat az osztrák államszerződésről, amely megszabadítaná ezt az országot az idegen megszállóktól. Meghallgattuk a Koreában és Kínában járt különböző nemzetiségű kiváló emberek beszámolóit a bakteriológiai fegyverek alkalmazásáról. E beszámolók megrázó határa alatt erélyesen követeljük: haladék talanul tiltsák be a baktériumbadví selést és valamennyi állam csatlakoz- i zék az erre vonatkozó genfi egvez- j ményhez. A tudomány nagv eredményeit nem szabad a védtelen emberek millióinak elpusztítására felhasználni. Egyidejűleg az atomfegyver, a vegyi fegyverek, valamint a polgári lakosság irtására alkalmas más hadieszközök feltétlen betiltását követeljük. Elitéljük azoknak a rövidlátását, ! akik azt állítják, hogy a fegyverke- : zési verseny alkalmas az országok biztonságának megőrzésére. Az a véleményünk, bogy a fegyverkezési i verseny — éppen ellenkezőleg — i fokozza a veszedelmet, amely m:n- j den államot — kicsit és nagyot ’ egyaránt — fenyeget. j A népek akaratát tolmácsoltuk, amikor követeljük, kezdjenek haladéktalanul tárgyalásokat igazságos, ■ nem egyoldalú leszerelésről. Biztosak vagyunk abban, hogy hathatós nemzetközi ellenőrzés lehetővé teszi az általános egyidejű, fokozatos, arányos leszerelés megvalósítását. Támogatjuk valamennyi nép Tten- "isföőinek kívánságát, hogy a különböző országok haladéktalanul km-d- iék meg újra az anyagi és kulturális lávák cseréjét. A nemzetközi kereskedelemmel, a tudomány, az iroda lom és a művészet eredményem-A kicserélésével szemben tanúsított el lenállás akadályozza az emberiség 'ólétét és haladását. Véleményünk szerint az ENSz alapokmánya szavatolja a világ valamennyi államának biztonságát, de ennek az aJanokmánynak mind sz^l lemét, mind betűjét megsértik Követeljük. hogy a Kinai Népköztársaság elfoglalhassa jogos helyét az T-NSz-ben. Követeljük, vegyék fel az ENSz-be azt a 14 államot is amely eddig nem hallathatta hangiát ebben a szervezetben. Végül követel iük- hogy az ENSz legyen ismét a kormányok megegyezésének fóruma és hogy a népek ne legyenek kénytelenek továbbra is csalódni az ENSz-be vetett bizalmukban. A népek — bármilyen rendszerben éljenek és bármilyen eszmének hódoljanak — békében akarnak élni. A háborút valamennyi nép gyűlöli. háború árnyékot vet valamennyi bölcsőre. A népeknek módjukban áll egváltoztatni az események menetét és visszaadni ,32 emberek bizalmát a nyugodt holnapba. Felhívjuk a világ népeit: harcoljanak a tárgyalások és a megegyezés szelleméért, az embereknek a békéhez való jogáért!
