Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-21 / 299. szám

Á Szakszervezetek Országos Szombaton délelőtt megkezdődött a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak 6. teljes ülése. A teljes ülés megtárgyalta a szakszervezeti mun­ka 1952 évi eredményeit tapaszta­latait és meghatározta a szakszer­vezetek munkájának jövőévi leg. fontosabb feladatait. Megjelent az ülésen Apró Antal elvtárg, épitőanyagipari miniszter Beszéde elején rámutatott arra, hogy azért hívták össze a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa 6. tel­jes ülését, hogy levonják az 1952- évi munkájuk tanulságait ég a párt Központi Vezetősége legutóbbi ülé­sének útmutatása alapján meghatá­rozzák azokat a legfontosabb fel. adatokat, melyeket a szakszerveze­teknek 1953-ban meg kell oldaniok. A továbbiakban részletesen szólt a munkaversecay kiszélesedéséről. Hang­súlyozta: — Az elért eredmények felszínre hozták munkásosztályunk­ban, a munka jó megszervezésében rejlő hatalmas tartalékokat. Azon. ban nem készültünk fel alaposan a lehetőségek jobb kihasználására. En­nek következménye, hogy verseny- •mozgalmunk egyes helyeken vissza­esett, vagy legalábbis nem fejlődött kielégítő mértékben. Melyek a legfőbb okai a szakszer­vezetek versenyszervez ö munkájá­ban meglévő hiányosságoknak? — Elsőnek kell megemlítenem ezek közül a szakszervezetek politi­kai tömegmunkájának gyengeségét. — A hibák másik legfőbb oka .hogy nem jutottunk megfelelően előre ezen a téren, hogy az üzemi szakszervezeti munkát általában megerősítsük­—- A párttal való kapcsolat meg­javítása terén az utolsó félévben már komoly eredményekről számol­hatunk be. azonban még itt is na­gyon sok javítanivaló van mun­kánkban. — A szakszervezetek előtt álló termelési és versenyfeladatok terén komolyan gátolta munkánkat az, hogy a minisztériumokkal és általa, ban az állami szervekkel gyengék voltak a kapcsolataink. — Nem követeltük meg elég ha. tározóban és következetesen a mun­kások által vállalt, kötelezettségek teljesítéséhez az előfeltételek bizto­sítását. Ezeknek a hibáknak leküz­désére kell a következő évben min­den erőnket összpontosítani. . Kris'óf elvtárs rátért ezután az 1953-as óv legfőbb termelési fel­adataira és arra, ami ezekből a fel­adatokból a- szakszervezetek számára következik. — ötéves tervünk negyedik évé­ben előttünk álló feladatok meg­oldásának központi kérdése az alap­anyaggyártás gyors fejlődése. Bá­nyászainknak a jövő esztendőben 40 millió tonnával több szenet kell adni ok népgazdaságunknak, mint az ei"-'ö évben. Ezután Kristóf elvtárs a bámá- 5??dal foglalkozott részletesen, majd a kohászatra tért át. Feltárta azokat a hiányosságokat, amelyek a kohá­szat gyorsabb ütemű fejlődését aka­dályozzák. majd a kohászati üze­mekben folvó szakszervezeti mun­kával foelalkozott. — Különös gonddal kell a szak- szervezetnek foglalkoznia az üzemen belüli együttműködés rpegjavitásá­A Szsafcsze rvexeiek Országos Tanácsának 6. teljes ülése jóvá­hagyja Kristóf István elvtárs. a S*OT főtitkárának beszámolóját és az abban foglalt feladatok vég­rehajtására kötelezi az összes Mahs*em»tí szerveket. A. teljes ülés kimondja, hogy a legfőbb fel­adat az 1952-es termelési év síké. { re.fi befejezése és a zökkenőmentes ; átmenet biztosítása 1953-ra — j 6. telj es illése a. Magyar Dolgozók Pártja Poli- .ikai Bizottságának tagja. Friss Ist­ván elvlárs, az MDP Központi Ve­zetőségének tagja és Kossá István ölvtárs. kohó- és gépipari miniszter. Gáspár Sándor elvtürsnak, a SzOT főtitkárhelyettesének megnyitó sza­vai után Kristóf István elvtárs. a SzOT főtitkára tartotta meg beszá. val. Az élenjáró szovjet kohászat tapasztalatainak elterjesztésével len­dületet kell adni a Sztahánov-moz- galomnak. — A politikai munka gyökeres megjavításával kohászainkat szocia­lista fegyelemre, a szociáldemokra- tizmus elleni harcra, az ellenség le­leplezésére kell nevelnünk. — Ezután az alapanyagipar más fontos ágai­ról szólt, majd a legfontosabb tenni­valókkal foglalkozott a munkaver­seny terén. — Minden iparágban a miniszté­riummal közösen kj kell munkálni a versenyfeltételeket. — A szakszervezetéknek idejében kell támogatniok, felkarolniuk min­den élenjáró, uj kezdeményezést. — A szakszervezetekben dolgozó kommunistáknak tudniok kell, hogy saját pártszervezetük, pártbizottsá­guk előtt felelősek azért a tevékeny­ségért, amelyet a párt rájuk bízott. — Meg kell szüntetni az elnéző, liberális magatartást a hibákká? szemben. — Az ifjúsággal való foglalkozást, kapcsolatainkat a DISz-szel a leg­sürgősebben és leggyorsabban meg kell javítanunk. — Az 1953-as évben sokkal többet kell törődnünk a takarékossággal. — Alá kell húznom a szocialista munkaverseny eredményeinek to­vábbfejlesztésével kapcsolatban a műszakiak szélesebb bevonását a szakszervezeti mozgalomba. — A szocialista munkaverseny eredményeinek elbírálásánál az eddi­ginél nagyobb mértékben kell figye­lembe venni a munkavédelmi és más szociális célokra megszabott előirányzatok teljesítését. A magyar szakszervezetek alapszabályai elő­írják, hogy előkészítsük a magyar szakszervezetek IS. kongresszusát. Javasoljuk, hogy a kongresszust február hó végére hívjuk össze- A kongresszuson a Szakszervezetek Országos Tanácsa számoljon be ar­ról, mit végzett a 17. kongresszus óta. A IS. kongresszus határozza meg a szakszervezetek előtt álló alapvető feladatokat. — A kongresszus legméltóbb elő­készítése az lesz, ha felesleges és pompázó külsőségek helyett tervünk teljesítésére és a szakszervezeti munka alapvető hibáinak megszün­tetésére irányuló mozgósítás jut ki­fejezésre. Kristóf ek/árs beszámolójához hozzászólt Tajkov András, tata­bányai mmikaérdemrendes sztahá novisha vá’ár, Herczeg Károly elv­ár.-, a Rákosi Mátyás Művek üzemi bizottságának elnöke, Var­ga Zol án elv'ars, Borsod megye SzMT elnöke és Meki$ József elv- iárs. a Vas- és Férni pori Dolgo­zók Szakszervezett ének elnöke. A felszólalások után a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa 6. teljes. ülése a következő határozatot hozta: Az egész iparban é;> a mező­gazdaság szoeiaüsfe üzemeiben fel kell lendíteni, állandóvá kei! tenni a mairisa. versenyt és a Szta. hánov-mozgaknat, szigor« takaré­kosságra- kell nevelni a dolgozó­kat. A SzOT hatodik teljes ülése el­határozta, hogy a magyar sz-ak szervezetek alapszabályainak iraeg- 27-m össze, szakszervezetek kongresgzu- Országos Tanácsa számoljon be a 17. kon. gre&NZus óta elteli időszakban végzett munkájáról. A kongresz. Tanácsának! i szus határozza meg a szakszer- vezetek előtt álló feladatokat öt­éves tervünk végrehajtásában, a munkaverseny és a Sztahánov- mozgalom magasabb színvonalra emelésében. Emellett a szakszer, vezetek megtisztelő központi fel. adatként foglalkozzanak a dolgo­zókról való gondoskodás, a, mun. ka. és egészségvédelem, a társa, dalombiztositás és általában a szocialista érdekvédelem kérdé­seivel. Határozza meg a kongi-esz- szus az üzemi szakszervezeti munka megjavításának legfonto­sabb feladatait, erősítse meg a szakszervezetek legfelsőbb veze- tését, válassza újjá a Szakszer­vezetek Országos Tanácsát és el­lenőrző bizottságát. A magyar szakszervezetek 18. kongresszusának napirendje a következő legyen: 7 A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a 17. kongresszus óla végzett munká­járól és a magyar szakszerveze­tek további feladatai. 2. A SzOT ellenőrző bizottsá­gának jelentése. 8 A szakszervezetek feladatai a munka és egészségvédelem, va­lamint a társadalombiztosítás te­lén. 4. A magyar szakszervezetek alapszabályainál! módosítása. 5. A Szakszervezetek Országos Tanácsának és a SzOT ellenőrző bízói tg ág ának megválasztása. A SzOT hatodik teljes ülése kö­telezi az elnökséget, hogy a kon­gresszus határozati javaslatának tervezetét dolgozza ki és legké. söbb január 15-ig hozza nyilvá­nosságra. Tervezze meg a ha­tározati javaslat megvitatását a szakszervezeti taggyűléseken és a vezető szervek ülésein olymó­don, hogy kibont akczhassélt a szakszervezeti tagok és funkció, náriusok nagyfokú aktivitása az alapvető szakszervezeti feladatok megtárgyalásánál. Biztosítsa, hogy a módosításra vonatkozó javaslatok eljussanak a kongresz- sznskoz. Az elnökség szervezze meg a kongresszus küldötteinek meg­választását olymódon, hogy 3 ezer szakszervezeti tagra jusson egy küldött. A küldötteket az alapszabályok előírásainak megfe­lelően január hónapban válasz, szák meg. Biztosítsa az elnökség a kongresszus politikai, szerve­zeti és technikai előkészítését. A Szakszervezetek Országos Tanácsának teljes ülése felhívja az összes szakszervezeti funkció, oárlusokat, aktivistákat, szak- szervezeti tagokat, hogy a kon­gresszusra akkor készülnek a leg­méltóbban, ha magasabb szín. vonalra emelik a szakszervezeti munkát a munka verseny szerve­zéséi, a dolgozók élet- és munka, köriiiméayeinek ja vitását, a poli­tika) és kulturális nevelést, ha minden erejüket összpontosítják a párt Központi Vezetőségének november S9-t üléséit meghatáro. zott feladatokra, 1933. évi ter­vünk teljesítésére és túlteljesíté­sére. A SzOT 6. teljes ülése Gáspár Sándornak, a SzOT fötit.luirhD.vet. vesének zárszavával élt véget. mólóját'. Kristóf István elvíárs beszámoló ja február 27«re osszeliirták hl magfyat' szakszervezetek 18- kongresszusát felelően 1953 február továbbá a szakszervezeti munka j,iVja a magyar megjavítása az alapanyagokat j 38. kongresszusát A gyártó Iparágakban. : son a Szakszervezetek Vasárnap, 1952 dec. 21 As országgyű szombati ülése Az országgyűlés szómba’on foly­taiba tanácskozását. Az ülésen megjelent Rákosi Má yás elvtárs, a minisztertanács elnöke, Nagy Im­re, Hidas István, Kiss Károly és Házi Árpád elvlarsak, a minisz­tertanács elnökhelye ’ esei, vala- mintt a minisztertanács több más tagjiai. Az 1953. évi állami költségve­tés vi újának foly atásában első­nek Szalui Béla elvtárs szólalt fel a népművelési tárca kőítiségveté- séhez. — A mi kultúránk — mon doi'+a —, a szociális 'a kul" ura bé­kés épitőmunkára, a népek közti barátságra, és testvériségre ne­vel. — Leleplezve az > amerikai kuhkira“ gyilkos, háborús uszító szemléletét, felsorolta 1952. évi liegjelentasebb népművelési beru­ht ázásaink al, majd megérni it eke: 1953-ban a kulturális beruházások összege 131 millió forint lesz. Töb­bek között épül mintegy 300 uj kuTurot.hon, T5Q keskenyfi 1 mve1i- tő mozi. Az ország több helyén kulturház épül. Hangsúlyozta Szá­lai elvtárs a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XIX. kongresszusa nagy segítségé! kulturális életünk ben, befejezésül a következőké1 mondottja: — Népünk a szociális. ta társadalmat épitő többi néppel együtt nemcsak a gazdasági rend fejlettsége, de műveltségit szem­pontjából is az élvonalba került, ma már a világ legműveltebb né­pei közé tartozik. Nincs egyetlen kapitalista ország- a világon, amely a fejlődésben velünk lépés! tar'hatna. Köszönet és hála ezérl példaképünknek, a nagy Szovjet­uniónak, amely számtalan forrná ban segíti kulturális fejlődésün­ké" és a magyar kultúra legfőbb őrének és kulturális fejlődésünk motorjának, a Magyar Dolgozók Pártjának, szeretteit Rákosi Má­tyás elvtársunknak. — A költség- verést a párt és a maga nevében elfogadja. Majlát Jolán «a színház, film és zenei téren elérf fejlődésünkről be­szélt. Rámutatott, hogy ö éves ter­vünk hatalmas alkotásai egyre szélesebb körben vonják be az al­kotó munkába képzőművészeinké1. Csupán a földalatti gyorsvasul képzőművészed munkája több, mint 25 szobrászt és hl festőmű­vész? foglalkozat. Filmjeink ebben az évben komoly nemzetközi sike­reke* értek eh Uj kultúránk ered­ményeit közel 20 különböző kiállí­ts ismertette meg a külfölddel. Irodalmunk egyes kiváló művei nagy lépést tettek azon az utón, hogy a nemzetek közkincsévé vál­janak. A kulturmunka területén megnyilvánuló fogyatékosságok megszüntetéséről szólva hangsú­lyozta, hogy mindeneke! őtit erősí­teni kell a kapcsolatot kulturális életünk és népünk nagy alkotó munkája: a szocializmus építése, békéért folytatott harca között. Mélyebben kell a'ko'ó művészeink­nek hasznosítani munkájukban a szovjet kultúra tapasztalatait, el kell mélyíteni, a népi demokráciák kai való kulturális kapcsolati ok a; és tapasztalatcserét. Ezután OU Károly elvtárs, pénz- ügymmiíZi'er emelkedett! szólásra. Bejelentette, hogy a vita során felmerült módosító javaslatokat reálisaknak tartja és elfogadásu­kat javasolja. Indi'ványorta, hogy a módosítások eredmé* yeként je- taítt/kezta 97,480-000 forint tál az országgyűlés a minisz'ertanács ‘ar aD'ká't emelje fel, hogy az ig.v adódó megtakarítás -az év közben felmerülő uj szükségletekre le­gyen fordítható. — Kérem az or szággyülést, hogy az 1953. évi költségvetést a javasolt módosít á- '■>k figyelembevételével fogadja el. OP Károly elvtárs beszéde után i2. elnök be jelen le De, hogy a köl- ségveréshez tabb hozzászóló nincs és a vitat bezárta. Ezután szürey következét. Szünet után Anton István Av­ars, a költségve‘és előadója szó­lalt fej Bejelentene, hogy a gaz- ő-’r'áori és pénzügyi bizottság a köl =óg’ret ési vi'a során elhangzói .... . P- j,T„ '»-i oka .megvizsgál­ta és javasolja, hogy azokat ar őrs: ágoyTés fogadja eh — A javasolt módosítások — folyttal1. ta — a költségve'és fő összegei1 nem érin’ik. csert a gaz­dasági és pénzügyi bizottság ja­vasolja, hogy az országgyűlés a költségvetési törvényt eredeti-szö­vegében, ‘ehát 52,739.047.000.— fo­rint bevételi, 51,864.005.000.— fo­rint kiadási előirányzattá! és , 875.042.000 forint felesleggel hagy­ja jóvá. Ezután az országgyűlés az 1953. évi állami költségvetést általános­ságban és részleteiben a javasolt módosít ásókkal és a% 1953. évi ál­lami költségvetésről szóló törvény­javaslatot változatlan szövegben egyhangúlag nagy lelkesedéssel el­fogadta. Ezu án az állami statisztikáról szóló töivényjavaslat tárgyalása következett. A javaslat előadója, Varga Ist­ván elvtars hangsúlyozta, hogy tervünk teljesítésének egyik leg­fontosabb feltétele pontosan nyil­vántartani azt, amivel rendelke­zünk. Rámutatott, hogy Statiszti­kái Hivatalunk szervezett kiép:- | tése és megszilárdítása terén a Szovjetunió példájára támaszkod- I va, pártunk útmutatásával az utol- j só esztendőben jelentős eredmé- í nyékét értünk eh Az előttünk álló !• feladatok azonban szükségessé te- | szik, hogy statisztikai rendszeriinm 1 két uj, szocialista alapokra helyez­zük. A beterjesztett törvényjavas- | lat 1. paragrafusa szerűit a sta- J tisztiket a Magyar Népköztársaság- 5 ban a gazdasági, szociális, kulin, ralis fejlődés ellenőrzésének és ‘í tervszerű irányításának eszköze. H Arra szolgál, hogy a számadatok tudományos csoportosításával, elemzésével feltárja a gazdasági és társadalmi élet jelenségeinek ] összefüggéseit, számot adjon a nép- ] gazdasági tervek végrehajtásáról j és felhívja a figyelmet a mutatko­zó hiányosságokra. A benyuj ott j örvényjavaslat mindezeket bizto­sítja. Elsőnek Szita János elvtárs szók a javaslathoz. Elmondotta, hogy a tőkés társadalomban a sta iszT.ika a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálja, leplezi a kapi­talizmus belső ellentéteit, megszé- f piti a valóságot. A javaslat sze­repéről szólva rámutatott, hogy egyrészt rögzíti azokat a szerveze­ti formákat és eredményeket, ame- lyeket elértünk, másrészt előre mulat a síatisz'ikai fegyelem meg­szilárdítása, statisztikái rendsze­rünk színvonalának emelése irá­nyába. El kell érni, hogy az ősz- szcs állami, gazdasági, társadalmi szervek maradéktalanul végrehajt­sák a törvény rendelkezéseit, hi­szen végrehajtásukra megvan minden lehetőség. A törvényjavas­lata1. a párt és a maga nevében el­fogadta. Ezután Tóth Endre szólalt fel, rámutatott, hogy a javaslat egyik alap ve ta rendelkezése a helyi sía- ‘■isztikai hálózat kiépítése. Részle­tesen szólt a mezőgazda-ági sta­tisztika feladatairól s hangsúlyoz­ta, hogy a stattsz ika mindig az osrtályharc eszköze is. A törvény- javaslatot elfogadta­Az országgyűlés az állami rtatiez'fkáról szóló törvényjavas­latot általánosságban és részle­teiben elfogadta. Rónai Sándor elvtárs, az ország, gyűlés elnöke ezután további ered­ményes jó munkát kívánt a kép­viselőknek és az országgyűlés ülésszakát berekeszti te fveiiMc/44 rtriitunfA PÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindermaol pártmunkában

Next

/
Thumbnails
Contents