Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-18 / 296. szám
Äts országgyűlés szerdai ülése Nagyüzemi sertéstenyésztés VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP ZAEAIWEOTEI PARTBIZOTTSAqAWAW S»PII.*PJ* Vili. évfolyam 296. szám. Ära 50 fillér 1952. december 18. Csütörtök A jogf'osztotfság bilincseiben A Népek Békekongresszusa tanácskozásai Titoék az Egyesült Államok gyarmatává tették Jugoszláviát. Az ország gazdasági életét alárendelték az amerikai imperialisták katonai érdekeinek, a hadsereget a, Pentagon tábornokainak ellenőrzése alá helyezték. A Wall Streeten lakó gazdák azt a szelepet szánták Tito kémbandájának, hogy háborút provokáljon a Balkánon és szállítsa az olcsó ágyulölteléket. A belgrádi vezetők bűnös tevékenysége nyomán megdöbbentő méreteket öltött a háborús őrület. Jugoszlávia, bár az országot senki sem fenyegeti, az ostrom- állapot képét mutatja. A városok és iparvidékek lakosságát agyongyötrik a légiriadók, a szirénázások, az utcai lövöldözések, bíz óvóhelyen töltött éjszakák. A falvakban éjszakai riadókat rendeznek, az utakon őrjáratokat rendszeresítenek. A titoisták ez. zel a mesterségesen szított háborús őrülettel akarják igazolni Jugoszlávia militariz álás ára irányuló bűnös politikájukat. Az ország minden lakosát, öreget, fiatalt erőszakkal kötelező katonai kiképzésre hajtják, arra kényszerűik őket, hogy a hadsereggel együtt, vegyenek részt a hadgyakorlatokon. Mecedónia nyolc városában a múlt évben, s a folyó év négy hónapja alatt, amint ez a titoista sajtó köziemé, nyeiböl kitűnik, a lakosság bevonásával több mint 900 különböző ,,hadijátékot“ tartottak. A kralevicai járás falvaiban a lakosságnak rendszgresen meg kell jelennie az úgynevezett „katonai órákon“: az ifjúságnak 16—18 évig hetenként háromszor, a férfiaknak (65 éves életkorig bezáróan) kétszer és a nőknek egyszer hetenként. A rendőrség felügyel arra, hogy a lakosság megjelenjék a katonai foglalkozásokon. A belgrádi fasiszta klikk az idén külön törvényt hozott „a polgári lakosság kötelező hadsere- genkivüli kiképzéséről“ és ezzel a jugoszlávok kötelességévé tette a katonai gyakorlatozást. E (örvény megszegését elzárással és vagyonelkobzással büntetik. Titoék ál-hazafias demagógiával igyekeznek álcázni kalandorpolitikájukat. Jugoszlávia népeinek nemzeti érzéséből gúnyt űznek, cinizmusukban és hazugságaikban még a hitleristákat is felülmúlják. Meggyőz erről egy olyan fasiszta szervezet militarista tevékenysége. mint a „Harcosok Szövetsége“, amely ágyútól teléke. két képez ki az óceántuli kenyéradók számára. Az ágyutöltelékképzés meg- gyorsitására a „Harcosok Szövet, ségc“ segítséget kapott a „Tartalékos Tisztek Szövetsége“ nevű militarista szervezettől, amely a volt királyi hadsereg tartalékos tisztjeiből áll. A hóhér Rankovics a, „Harcosok Szövetségének“ kongresszusán kije'entette, hogy a szövetség ellenőrzése alatt álló ifjúsági, sport, és más szervezetek, beleért, ve a tüzoltócsápatokat is, „kötelesek résztvenni az általános had. seregenkivüli kiképzésben és gyorsan elsajátítani a .fegyverforgatást.“ A Wall Street sajtója leplezetlen e’égedettséggel fogadja a jugoszláv bábok buzgólkodását. . New.York Times“ például zölte, hogy „Jugoszláviában kezdik felfegyverezni, a „Harcosok Szövetségének“ egyes legképzettebb és legodaadóbb szervezeteit.“ Az amerikai reakciósok már két évvel ezelőtt kapcsolatot létesítet. tek a „Harcosok Szövetsége“-vei. Az „Amerikai Légió“ főkolomposai a közelmúltban még Hitlered és Mussolinivel szövögették a „barátság szálait“, most pedig a hóhér Francoval és Titoval, a spa. nyol és jugoszláv nép szabadsága, nak és függetlenségének véreske. zü elfojtóival barátkoznak. Ismeretes, hogy 1951 tavaszán „udvariassági látogatást“ tett Ti. tónál E. Koch, az Amerikai Légió akkori parancsnoka, aki előzőleg Franconál járt Madridban, ez év telén pedig egy másik ultrareakci. ős amerikai szervezet — a Zsidó Hadirokkantak Szövetségének elnöke — Paul Ginsberg. Ezek az elvetemült háborús gyújtogatok jugoszláviai tartózkodásuk során mindenekelőtt az ágyutöltt lékkészletek és a titoista, militarista szervezetekben folyó katonai kiképzés iránt érdeklődtek. A belgrádi fasiszta banda Paul Gins- berggel folytatott beszélgetésében dicsekedve jelentette ki, hogy „Jugoszlávia, ha erre szükség lesz, kétmülió katonát tud kiállítani.“ A Tito-klikk Washington uta. sitására hazahozatta az úgynevezett áttelepült személyek amerikai táboraiból a különböző háborús bűnösöket — a csetnikeket, usztasákát, a hitleristák csatlósait. Titoék vezető állásokat biztosítottak számukra a hatalmi szervekben, a rendőrségnél, a had. seregben. Ezekből a hé’tpróbás hóhérokból alakították meg néni- régiben a „Frontharcosok Szövet, ségét“, ezt a tipikus, félig katonai, nacionalista szervezetet. Miként a „Harcosok Szövetsége“ cs a „Tartalékos Tisztek Szövetsége“, ez a szervezet is intenziven foglalkozik a lakosság militarizá. lásával. Titoék országszerte igyekeznek meghonosítani a militarista széllé, met. Az iskolákban és egyeteme, ken laktanyafegyelmet teremtenek. Minden tanulmányi fokon különös figyelmet szentelnek a katonai kiképzésnek. Julius elején a titoista hadsereg lapjának tudósítója résztvett a belgrádi egyetemen a katonai tantárgyakból tartott vizsgákon, A tudósitó gyönyörittasan irta: “... A.z embernek az az érzése, mintha nem polgári hallgatók között volna, hanem egy tiszti vagy altiszti iskola záróvizsgáján“. Jugoszláviában megalakultak a „fiatal fel- deritők“, „fiatal lövészek“, „fiatal partraszállók“ félig katonai szervezetei. Ugyancsak katonai kiképzésben részesítik azt a sok- tizezer polgári személyt, akiket hadifontosságu müutak, repülő terek, kikötök építésére hajtőt tak el. Ezek az emberek általá ban barakkokban, szögesdrót mö. gött laknak, zárt sorokban vonulnak munkára és a munkából haza. Ennek tetejébe éjszakánként még arra kényszerítik őket, hogy fegyverismeretet tanuljanak, katonai gyakorlatokon vegyenek részt A Népek Békekongresszusa tovább folytatja .anácskozásait az osztrák fővárosban. A december 13-i éjiszakai ülésen hatalmas be szédet mondott lija Evenburg, a világhírű szovjet iró, a Béke Világtanács tagja. A hé fő délutáni ülésen többek közö'.t felszólal Máté Já:os, a veszprémi egyházmegye római katolikus püspöki helynöke, a magyar delegáció egyik tagja. Gyönyörű kö1 ésü könyvet nyújtott át az elnökségnek, s ezeket mondotta : — Háromezer háromszáznegy- ven római katolikus paJptestvérepi kérésének teszek eleget, amilcor az ö aláírásukkal ezt a könyvet átadom. Ebben a püspökök, kanono- Jcok, teológiai tanárok, plébánosok, hitoktatók és káplánok határozót/>Ja japán küldött elmondotta, hogy a japán nép harcol nemzeti szu- vereni ásának visszaállításáért és az 5' hatalmi békeegyezmény megkötéséért. Rose Hillebrand., az öissznémet küldök ség tagja, akit a kongresszuson való részvétele miatt az Ollenhauer féle jobboldali vezetőség kizárt a szociáldemok rat a pártból, négyhatalmi értekez- lefet követelt a német nép képviselőinek bevonásával, amelyen az egész Németországgal kötendő békeszerződést készítsék elő. Ezután Bernal angol tudós vitáin dí ó beszédet mondott a kon gresszus napirendjén szereplő harmadik pon ról, a nemze közi feszültség enyhítésének ‘ leher őségéire.. A Tito fasiszták nagyszámú mi litarista szervezete nemcsak ágyútól tel éket képez ki, hanem tan állási foglalnak a béke ügye mellett. Mi, magyarországi katoli. kus papok a mindennapi istentiszteleten mondott imáink melleit állandóan tevékenykedünk a béke ügyéért. A kedd délelőtti ülésen a kongresszus megkezd e a második napirendi poni. vi áj át- Felszólalt Kuo Mo Zso, a Kinai Tudornál yos Akadémia elnöke, s a többi közölt hangsúlyozta, hogy az emberek százezrei várják a kongresszustól, hogy elősegítse a jelenleg folyamatban lévő hábc'i'uk mielőbbi be. fejezésóh s még naüyobb háborúk kirobbantásának megakadályozását. j A felszólalok egész sora: Kicsién indiai, Han Szer Ja koreai. Monica FeTon angol, George Taylor amerikai, Yvon Ducharme kanadai küldő t mind a koreai kérdéssel foglalkozóul', s egyöntetűen követelték az azonnali *üz- szüne'.et Koreában. Pla ts Mills ismert angol politikus rámutató't, hogy az amerikaiak a hadifoglyok rostálásával, tetoválásával és kü- ’ önválasz’ásával súlyosan megsértik a genfi egyezményt, amely- lyel pedig valamennyi jogász, aki résztvesz a kongresszuson, egyetért. A délutáni ülésen Kaneka D.en— A népek békekongmsszusámk követelnie kell az öthatalmi béke- egyezmény megkötését — mondota —, a jelenlegi hcíboruk azon- mii megszün*o'ősét, a kulcsproblémákat. jelentő japán és német kérdés békés megoldását, a bakterio- 'giai, vegyi és atomfegyverek használatának félté iért betű ásót, háborús propaganda és a népek elleni uszítás üldözését és büntetését az egész világon, az ENSz alapokmányában lefektetett elvek megtartását és azt, hogy a meg- ujhodó ENS'z-lm vegyék fel a Ki. nai Népköztársaságai és mindazokat az országokat, amelyelc felvételét az amerikaiak és csatlósaik ostoba és bűnös módon eddig meg- akadályozták. — Nem elég csupán tilalmak®1 csupán szerződéseke. és ha'ároza- tokat követelni a béke biz’ősi á- sára. A Szovjetunióban folyó hajmás termesze1'átalakító épi kezeseknek, a Kinai Népköz áreaság ban és az európai népi demokratikus országokban folyó építés korszakalkotó eredményeinek ismertetésével is meg kell győznünk a vi’ág népei1, hoey nem a fegyverkezés, nem a háború vezet boldogsághoz, jóléthez és felemelkedéshez, hanem a tudomány és épitő- rmmka együttműködése, a nagy eszmék iránti odaadás, & béke. Kornyejcsuk »soviet iró felszólalása Ezu' án Kornyejcsuk szovjet iró, a békaszerelő nagy szovjet nép képviselője, elmondó it-a, bogy a szovjet nép együtt küzd a világ valamennyi népével a bókéér : ennek gyakorlati alátámasztása je lenti az, hogy a Szovjetunió ve- ze ői vi ágosan rámu a'tak, hogy a két rendszer — a szociális a és a kapi alista —, békésen élhet egymás mellett. De nagy békevágyát más módon is bizonyítja a Szovjetunió. — Vájjon épi'hetne-e a Szovjet, unió hajózha ó csatornákat, át alaki'hat'rá-e a természete1, minden szovjet gyermeknek biz ősi - hatná-e a középiskolát, épithe ne e ha'almas vizierőműveket, ha há- borúra gondolna? — kérdezte a szovjet szónok. — Nem, de miért van há szükségük az imperialistáknak az állítólagos szovjet támadó tervekről szóló mesére? Azén, hogy ezernyi támaszpontot építhessenek szerte a világon, és hogy egyre jobban beava kozhassanak az egyes államok belügyei- be, gazdasági életébe. A továbbiakban a szovjet iró emellett az „amerikai életformát“ híveinek hatalmas mozgalmát kö-1 |s propagálja, reklámozza az im- I egyre erélyesebben szállnak sikra perializmus rabló-ideológiáját hí szén világos, hogy az erkölcsileg eltorzított ifjúságot lehet a leg könnyebben bérgyilkossá tenni Titoék éppen érért terjesztik a jugosz'áv fiatalok körében az amerikai bűnügyi regényeket, mu tátják be a bomlasztó hollywoodi filmeket. Az „Omladina“ című betgrádi lap beismeri, hogy pél dául a ..Dzsungel az aszfalton“ ci mii hollywoodi film bemuta ása után „hétszeresére nőtt a betöré ses-lopások számára“. Mindez tér. íruészetesen a titoista ágy ütőit elék gyárosok malmára hajtja a vi "et. Az egyszerű jugoszlávok azonban, akik támogatják a béke | a katonai kiképzés ellen, a hábo- i rus gyuj cgatók támaszpontépi- i tési tervei ellen Kijelentik bog;- ‘nem fognak harcolni a Szovjetunió vezette béketábor ellen. A jugoszláv hazafiak röplapokat terjesztenek a városokban ás < falvakban, ezeken felszólítják a j akossagot az amerikaiaktól su I galmazott titoista militarista tér i vek meghiúsítására. A gyárak műhelyeiben, a munkásszállás© ; kon, az iskolákban és a katona ' laktanyákban ilyen feliratok je ’lennek meg: „Ha már lmrcoln i keü. csak a leigá ók — a Tito i klikk és amerikai kenyéradói el I len harcoljunk!“ „Jenkik takarod jatok Jugoszláviából!“, „Követel I jük a békét, követeljük a, barátsá arról beszélt, hogy -az imperializmus legk egyetlenebből üldözi a gyarmati népek felszabadító mozgalmát. Ezután rámuta1 o-t, milyen mély ellenié ek vannak az egyes imperialista országok kö zöttKornyejcsuk ezután kiemelte: büszke arra, hogy mint a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője megszavazta a béke védelméről szóló törvényt, amely megtilt minden háborús propagandát és az üyen hírverés szerzőit, terjesztőit börtönre Téli. — Azt kívánom az amerikai népnek — mondotta a hallga óság nagy tapsa közepette —, hogy minél előbb hozzanak ilyen törvényt Amerikában is. Nem hiszem, hogy ez a kívánságom beava kozást jelentene az amerikai belügyekbe, Kornyejcsuk a szovjet nép követeléseit megfoga'mazva hangsúlyozna: egységes, bäkeszeretö és demokra'ikus Németországot akarunk, mert ilyen Németország fennállása Európában a békesze- rető Szovje'unió mellett lehe et- lenné tenné az újabb háborúkatEzután Iván egyik legismertebb bókeharcosa: Kcm-ari, iráni főpap szólalt fel. Elmondta, hogy sok országban milyen sok szenvedés, milyen sok nyomor és éhezés, elnyomatás a népek osztályrésze. Tudja, hogy a népele békeko-ngresszusának sikere nagymértékben hozzájárul a nyomor, az elnyornatá-s enyhítéséhez, a béke kiharcolásához. A kongresz- szus munkájának sikere érdekében felajánlotta, hogy december 16-tól, Becsbe érkezésének napjától kezdve a kongresszus befejezéséig nem vesz magához táplálékot. Nincs olvan becsületes emberf obi háborút akarna Az ülés Végén rövidebb felszólalások hangzottak cl. Forbeelc norvég lelkész kiemelte: nem indulhatunk ki abból — mint az amerikai imperialisták állítják —, hogy a kommunistákkal nem lehet együttélni. Mi békében akarunk élni mindenkivel, bármilyen a vallása, vagy politikai hovatartozása. Békében akarunk élni s minden erőnkkel támogatjuk a békemozgaJnrat. Cliariat Sadré iráni küldött küve- eüe az öt nagyhatalom békeegyez- ményét a békéért való együttes feel össég elve alapján. Benthov izraeli küldött hangozlak ta. nincs olyan becsületes ember, aki háborút akarna. A szerda délelőtti ülésen elsőnek Vlzs Ali Ahmed, algir küldött szólalt fel és felhívta a figyelmei arra a tragikus helyzetre, amelyben a szabadságra és békére vágyó, gyar- (Folyta'.ás a 2. oldalon) got a Szovjetunióval!“ A jugoszláv diákság a jugoszláv munkásosztály példáját követve, hatalmas tüntetéseken követelte az iskolák militarizálásának megszűri'etését A „New-York Times“ belgrádi tudósítója a jugo. szláv diákság szervezett megmozdulásáról írva kénytelen volt megállapítani, hogy az „hasonlít a fennálló rendszer megdöntésére irányuló lázadáshoz“. A belgrádi ágyutöltelék-gyáro- sok sötét terveik megvalósitása során szembetalálkoznak a jugoszláv nép'ömegek egyre határozottabb e lenállásával. Ezek a néptömegek bátran és odaadóm harcolnak a békéért, a fasiszmus és a háború eile».
