Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-18 / 296. szám

Ä Népeit Bekell on^resszusa tanácskozásai (Folytatás as 2. oldalról.) jnati sorban. élő emberek milliói szenvednek. Számokkal bizonyította a gyarmati sorban élő Algír népé­nek nyomorát, § figyelmeztette a francia kormányt felelősségére. Ezután dr. Pcsoa saopaolói egye­temi tanár, majd dr. Csen Ven Szuei. a pekingi bakteriológiai egye­tem tanára, a Koreában harcoló kí­nai népi önkéntesek orvosi különít­ményének vezetője szólalt fel. Be­számolt tapasztalatairól és hangsú­lyozta. csakis a báktériumháboru megtiltásával és megakadályozásá­val lehet elejéi venni annak, hogy a koreai és kínai népet sújtó ve. szed,elmek az egész világra ki ne terjedjenek. A következő felszólaló Zsukov- Bereznyikov a Szovjetunió Orvostu­dományi Akadémiája alelnöke volt, aki szintén a baktériumfegyverek használatáról beszélt. Lattela, a Finn Agrárif juság Szö­vetségének elnöke a finn nép mély­séges békeakaratáról biztosította a kongresszust. A béke gondolata ma Finnországban népszerűbb, mint valaha is volt a múltban — mon­dotta. — Mi kis nemzet vagyunk és nem tudjuk eldönteni a, háború vagy béke kérdését, de a magunk részé­ről is hozzájárulhatunk a világbéke ügyéhez és a nemietek közötti kap. csői at ok meg javulásához, nevezete­sen azáltal, hogy hangoztatjuk a. nemzeti függetlenség, a nemzetközi törvény és a népek békés együttélé­sének j elemi őségét. Cotton asszony jetssóialú&a A következő felszólaló Elígérnie Cotton asszony, a Demokratikus Nők Nemzetközi Szövetségének elnöke volt, akit a hallgatóság meleg taps­sal üdvözölt- A nőknek — mondot­ta Cotion asszony — különös okuk van arra- hogy a háború ellen le­gyenek. Az ö hivatásuk az, hogy biztositsék az emberiség fennmara­dását és valahányszor gyermekeik szemébe néznek, mindig azt kell, hogy kívánják, bárcsak sohase le­gyen háború. — A nők látják, hogy ezek a kor­mányok, amelyek háborúra készül­nek, közben heves támadást indita. > nak az emberi jogok, különösképpen pedig a nők jogai ellen. Igyekeznek a nőket kirekeszteni a politikai élet­ből, mert félnek a nők békeakaraid­tól. Eugémie Cotton asszony a továb­biakban rámutatott, hogy a háború vége óta, a nölc fokozott mértékben veszik ld részüket a békekezdemé­nyezések előkészítésében és igen fon­tos szerepet játszottak az utóbbi idők nagy békét alálkozóinak, igy pchlául az ázsiai és csendesóceáni né­pek békeértekezletének előkészítésé, ben. A Demokratikus Nők Nemzet­közi Szövetsége nagy szerepet ját­szott abban, hogy a népek a ko­reai háború fejleményeivel kapcso­latban megismerjék a valóságot. Egyes nők, mint például Raymonde Dien ragyogó béketettekkel küzde­nek a békéért, de se szeri, se szá­ma azoknak a szerényebb kezdenie, nyeséseknek, amellyel a nők az egész világon előmozdítják a béke ügyét, nevezetesen békeaMirások gyűjtésével és más megmozdulások­kal. Itt különösen ki kell emelnem azoknak az amerikai anyáknak és hitveseknek a példáját, akik eg}’re határozottabban állást foglalnak a szörnyű koreai háború ellen. — A uők — folytatta beszédét ‘Eugenie Cotton — ettől a kongresz- szustól gyakorlati megoldásokat vár. nak a folyamatban lévő háborúk azonnali megszüntetésére. Remélik ugyanakkor, hogy az öt nagyhatalom találkozni fog egymással, hogy meg­kössék azt a béke egyezményt, amely véget vetne a számukra oly nyo­masztó háborús feszültségnek. Re­mélik azt is, hogy lépések történnek a leszerelés irányában, ami lehetővé tenné, hogy a béke céljaira fordít­sák azokat a hatalmas erőforráso­kat, amelyek a háborús célokat szol­gálják. A kongresszus által elfoga­dandó határozatok számára biztosí­tani fogják a közvélemény jelentős részének támogatását, mely elenged­hetetlen e vállalkozás sikeréhez. — Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy világszerte még sokmillió nő és férfi van, akiben még nem tudatosodott az a meg­győződés, bogy a Békét meg lehet nyerni. Tőlünk ma még távol álló kö_ rökkel is meg kell értetnünk, hogy mit akarunk s meg kell győznünk őket arról, hogy össze kell fog­nunk, ha a tárgyalások szellemét győzelemre akarjuk juttatni az erő­szakos megoldások fölött. A meggyő­zés a szeretet müve. Az otthonuk bé kéjét és nyugalmát és gyermekeik jövőjét féltő nők meg fogják találni azokat az érveket, amelyek a mér­leg nyelvét a béke oldalúra billen­tik. James Endicott kanadai lelkipász­tor a „Kanadai Békekongresszus' ‘ elnöke felszólalásában hangsúlyozta, a békemozgalomnak ki kell dombo­rítani azt az alapvető elvet, hogy lehetséges a békés együttélés nem­csak két különböző rendszer között, hanem általában minden egyes ál lám között. Méray Tibor elvtárs felszólalása Kloskie-wicz, a Lengyel Szakszer­vezeti Tanács elnöke szólalt fel ez­után, majd nagy érdeklődés köze­pette lépett a szónoki emelvényre Méray Tibor, a ..Szabad Nép" mun­katársa. Beszédében rámutatott ar­ra, hogy az amerikaiak a békés pol­gári lakosság ellen intézett aljas és kegyetlen bombatámadásokkal jut­tatták kifejezésre, hogy nem akar­nak békét Koreában. — Az amerikai tábornokok és politikusok nem mond- Itatták ki nyíltan a tárgy aló sátorban — mogirotta a többi között — ezért ártatlan asszonyok és gyermekek vé­rével festették a koreai földre, hogy nem akarnak fegyverszünetet, nem akarnak békét Koreában. Elmondotta ezután, hogy Készon- ban, a várost járva, egv romházra bukkant, amely • azelőtt egy ameri­kai tüzérségi 'megfigyelőrészleg őr­helye volt. A, ro.mhúz egyik falán ez a felirat állt: „You shot them, we lőtt them", (Ti lőjjétek le éjket. mi kiraboljuk őket). Biztatás volt ez a mondat az első vonalban har­colók felé: az ő feladatuk a lakos­ság legyilkolása, a második vonal­belieké a kifosztás. — Ennél tö­mörebben. ennél világosabban még aligha fogalmazta meg valaki az amerikai hadsereg, az amerikai im. perialismus programmját — mon­dotta. — Fogjunk össze 1 valamennyien — mondotta végül, — fogjuk le együttesen a véres és szennyes keze­ket, Töröljük le a falakról a „Ti híj játék le őket, mi kiraboljuk őket“ — emberhez méltatlan jel­szót. írjuk ki a falakra és véssük az emberi lelkekbe, váltsuk valóra Koreában és az egész világon a mi emberi jelszavunkat, a békét. A magyar küldöttség teljes egészében támogatja az angol, kínai, indiai, koreai és egyéb küldöttségek javas. Iái át, hogy azonnal szüntessék be a tüzelést Koreában. Megnyílt a Csehszlovák Kommunista Párt országos értekezlete Prága (TASzSz). December 1 (j_áu Prágában megkezdte munkáját a Csehszlovák Kommunista Párt or­szágos értekezlete. Az értekezletet Antonín Zú-po- tecky elvtárs nyitotta meg. majd a küldöttek állva hallgatták végig a Szovjetunió Kommunist, pártja Központi Bizottságának az értekez­lethez intézet* üdvözlő táviratát. Az értekezlet első napirendi pont­ja: „A párt politikai 6s szervező munkája és a párt uj szervezeti sza­bályzatának tervezete“. Az első na­pirendi pontról Klemen! tíoUwa'ld i'lv'árg tartott beszámolót, Gottwald elvtárs beszámolt a. Slá.n&ky-bívnda leleplezésének és ár­talmatlanná tételének tanulságairól, a népgazdaság területén folytatott munka eredményeiről és további fel adatairól, a párt munka kérdéseiről és a párt uj szervezeti szabályzat- tervezetéről. Az értekezlet nagy he-, lyesléssel fogadta Gottwald elvtárs szavait arról, hogy a párt leszámolt és a jövőben is le fog számolni az árulókkal, mert a párt ereje le­győzhetetlen. A beszámoló befejezése után az értekezlet küldöttei lelkesen ünnepel tok ,T. V. Sztálin és Kiérnem Gött- wald elvtársakat. Gottwald élvtárs beszámolója után megkezdődött a vita Az ország-gyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdán folytatta az 1953. évi állami költségvetés vi­táját. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács el­nöke. Az ülést Hónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke nyitotta meg Elsőnek Keleti Ferene elvtárs szó- ’alt fel, aki megállapította: kormányunk olyan külpoliti­kát folytat, amelynek alapja a népek barátsága, hazánk függetlenségének, a béke meg. védésének biztosítása. Évek óla ez jellemzi és ez fogja jel­lemezni a jövőben is a mi külpoliti­kánkat. Hangsúlyozta ezután a Szovjetuniónak, mint a béketábor vezetőjének szerepét, a sztálini kül­politika jelentőségét, baráti segítsé­gét a népi demokratikus államok számára. A továbbiakban a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok egymásiráuti örök barát­ságáról, a népeink közötti testvéri viszonyról, beszélt, majd ecsetelte a kapitalista világ hanyatló társadal­mának vergődését, az amerikai im­perialisták kalandor politikusainak az uj világháború előkészítésére és kirobbantására folytatott üzelmeit. — Népünk számára nem le­het nagyobb megtiszteltetés, mint hűséges tagja, elszánt rohambrigád ja lenni az egyre növekvő béketábornak, amely­nek vezetője a nagy Szovjet­unió és amelynek élén a vi- lágbéke őre, a bölcs Sztá­lin áll * — fejezte be felszólalását, a. kül­ügyi költségvetést elfogadta­Katona, Jenő országgyűlési kép­viselő szintén a külügyi költségve­téshez szólalt fel. Utalt arra, hogy Becsben most ülésezik a népek bé­kekongresszusa. amely annak a nemze; közi békemozgalomnak a kép­viselője, amelynek fő követelései megfelelnek az emberiség túlnyomó többsége akaratának. A harmadik világháborút a kapitalisták utolsó menedé­küknek hiszik, holott az két. ségtelenül a kapitalizmus ha­lálát hozná. A következőkben utalt a nyugati ka­pitalista országok fokozódó nehéz­ségeire, egymás közötti ellentéteik növekedésére, majd kijelentette: semmi áldozatot néni sajnálunk, hogy békénk és jövő fejlődésünk hü őrét, fiatal honvédelmünket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni- iá háruló feladatoknak. A költ ségvetést elfogadta. Parragi György képviselő arról beszélt, hogy az amerikai imperia­listák nemcsak a koreai háborúban, hanem a hidegháború, a beavatkozás si kísérletek által is levetették álar­cukat. Eisenhower, az Egyesült Ál­lamok uj elnöke a legleplezetleneb- bül háborúra uszít a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen. A hideg­háborúnak ezt a fordulatát azonban teljes hidegvérrel fogadják azoknak az országoknak száz- és százmillió dolgozói, akik örökre megszabadul­tok az imperialista iga alól- Ezt az igát sem a, külföldi, sem a hazai kizsákmányolok igáját nem hajlan­dók megegyszer a nyakukba venni. Befejezésül a jugoszláv emberrablók közelmúltban lezajlott bünperének tanulságaira, a fokozottabb éberség szükségességére hívta fel a figyel­met. A költségvetést elfogadta. Pongrácz Kálmán elvtárs, ország- gyűlési képviselő, a budapesti vá­rosi tanács elnöke szólalt fel a bel­ügyi költségvetéshez. — A belügy­minisztérium jövő évre tervezett műn. kajában első helyet foglalja el a béke ügyének szolgálata. A minisztérium a, belső rend és közbiztonság fenntartásá­val, a belső ellenség elleni harccal biztosítja, hogy dol­gozóink nyugodt körülmé­nyek között végezhessék munkájukat. A következőkben elmondotta: dol­gozó népünk mindjobban sajátjának érzi az államapparátust, a tanácso­kat, amelyek munkájában mind öbb munkás ás dolgozó paraszt vesz részt. Ezután részletesen elemezte a tanácsok sokoldalú munkáját, majd a közrendésze.t fejlesztéséről beszélt — Az imperialista államokban a rendőrséget nagy összeggel tartják fenn —mondotta—do nem azért, hogy megakadályozzák a bűnözést, hanem azért, hogy letörjék a dolgo­zók megmozdulásait, hogy szétver­jék a békéért tüntetőket és börtön­be hurcolják azokat, akik a nép szabadságáért küzdenek. A mi rendőrségünk a dolgo. zó néppel összeforrott rendőr­ség, amely híven védi a dol­gozók rendjét és biztonságát. Az imperialista államokban az ame­rikai életforma mind nagyobb ter­jeszkedése következtében hallatlan mértékben emelkedik a bűnözés. Népi demokratikus államunkban a bűncselekmények száma állandóan csökken. A bűnözők egyre nagyobb ré­sze a volt úri osztályok tag­jai közül kerül ki, akik azei lőtt mások kizsákmányolásá. ból éltek és most fosztogat­nak, a nép vagyonát próbál­ják megkárosítani. Népünk­nek ezeket az ellenségeit rend­őrségünk sorozatosan leple­zi le. Pongrácz elvtárs ezután részletesen foglalkozott a közlekedésTendészeh a vagyon, és életbiztonság, a tűz­rendészet, valamint a belügyi igaz­gatási és szociálpolitikai munkate­rület kérdéseivel. Beszéde végén módosító javaslatot terjesztett be: javasolta, hogy a gyermekotthonok céljaira fordítandó összeget 10 mil­lió forinttal emeljék. A költségve­tést pártja és a saját nevében el­fogadta. A módosító javaslatot ki­adták megtárgyalásra a pénzügyi to gazdasági bizor+ságnak. Kristóf István elvtárs. ország- gyűlési képviselő, a SzÓT fótit. kára szólalt fel ezután. Hangsú­lyozta, hogy az imperialista ra­gadozókkal szemben fel kell ké­szülnünk legdrágább kincsünk szabadságunk, függetlenségünk védelmére. Bűnt követnénk el dol­gozó népünkkel szemben, ha nem gondoskodnánk erős, korszerűen felszerelt, hazaszeretettől fütött hadseregről. A továbbiakban foglalkozott az imperialisták fegyverkezési haj. szájával s rámutatott: békénket, dolgozó népünk alkotómunkájának nagyszerű eredményeit csak úgy tudjuk megvédeni, ha megteremt­jük annak feltételeit. Ezzel kap­csolatban kifejtette, hogy hadseregünket a legmagasabb eszmék vezérlik, katonáinkat eltölti igazságos ügyünk tu­data s ez megacélozza erejű- kei. Ezután arról beszélt, hogy a magyar nép küldöttei a népek bé­kekongresszusán beszámolnak a hazánkban folyó békés épitömun. káról, a magyar nép elszánt bé­keakaratáról. — A mi néphadseregünk est. a békés épitőmunkát, magunk és gyermekeink boldogságát hivatott megvédeni — mondotta, majd igy fejezte be beszédét: — Neveljük honvédségünket harcos lenini és sztálini szellem­ben. Neveljük hadseregünk har­cosait és tisztjeit hü barátságra felszabadítónk, a nagy szovjet nép dicső hadserege iránt, odaadásra és ragaszkodásra, tántoríthatat­lan hűségre a nép. pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs iránt. Pártom és magam nevében a kö'tségvetést elfogadom. Szünet u'án az elnök Rtiik Iván országgyűlési képviselőnek adta meg a szót, aki a dolgozókról való fokozott egészségügyi gondosko­dásról beszélt. Ennek a gondos, kodásnak az eredménye, hogy jelentősen csökkent az ösz. liaíandóság. A továbbiakban rámutatott, hogy t egyetemeinkben egyre több a fiatal munkás és parasztszánnazásu orvostanhallgatók száma. Az or vostudományi felsőoktatást segis elő, hogy 1953-ban 30 százalékkal több előirányzat szerepel ösztön dijakra, mint az elmúlt évben. Ezután vázolta, hogy 1953-ban a rendelőintézeti szakrendelések óraszáma mintegy 40 százalékkal - növekedik. Egész sor uj rendelőintétet felépítése kezdődik meg 1953- ban, január 1-vel kezdi meg működé, sét a daganatos betegségek elleni küzdelem területén az uj, 300 ágyas modem felszereléssel ellá- | tott országos onkológiai intézet. Nagymértékben tovább fejlődik a kórházi hálózat is. Elfogadta az egészségügyi tárca 1953. évi költ­ségvetését, majd Párái Imre elvtárs országgyűlési képviselő követke- i zett szólásra. Rámutatott, hogy a bánya’- és energiaügyi minisz­térium az 1952 es év 3153 millió forintjával szemben az 1953-as ; költségvetésben 4508 millió fo- 1 rintot irányoz elő a beruházások- 1. ra. Szénbányászatunk termelése 1953-ban 4.6 millió tonnával fog növekedni, a termelékeny, ség 1952-hez viszonyítva 9.5 százalékkal emelkedik. A ter­melés és a termelékenység növekedését nagyarányú gé­pesítés fogja elősegíteni. A továbbiakban kőolaj-, villa- I mosenergiatermelésünk, színes- i fémiparunk fejlesztéséről beszélt, ) Majd a szocialista munkaverseny. ■ jelentőségére mutatott rá. Elmon­dotta, hogy a minisztériumokhoz tartozó iparágakban ma már 4442 a sztahanovisták száma. ■ Munkásvédelmi, balesetelhárítási ! és szociális beruházásokra a költ. j ségvetés 40 millió 750 ezer form- ] tot irányoz elő. Rvszegi Ferenc elvtárs, ország- j gyűlési képviselő volt a következő ] felszólaló. Rámutatott, hogy épi- j tö. és épitöanyagiparunk 1952-ben 1 komoly továbbfejlődést ért el.. ! Folytatódott az építőipar nagy- | ipari jellegűvé való átszervezése. Komoly előrehaladást értünk el az építőipar gépesítése te. rén is. A betonkeverés gépesítése 80 szá, i zalékos, 1953-ban eléri a 90 szá- zalékot, a habarcskeverésé 40 szá- ;■ zalékban emelkedik. Jelentős a | fejlődés az épületelemek elöregyár. tásában. 1953-ban az építőipar termelé­sét további 16 százalékkal, az épitöanyagiparét pedig 12.7 szá­zalékkal kell emelni. Reszegi elvtárs beszámolt a verseny és az ujitómozgalom fejlődéséről, majd hangsúlyozta. hogy 1953-ban a szovjet építőipari módszerek, ta­pasztalatok és jelentős hazai újí­tásaink széleskörű bevezetését sokkal következetesebben kell végrehajtani. Befejezésül a szociális gondos­kodás terén elért eredményekről beszélt. Az építődnyagiptiri minisztérium ez évben 450 egy és kétszobás komfortos lakást ad át az épitőanyagipari dolgozóknak. 1953 ban 700 ilyen lakás építésé­nek befejezésére és további két­száz lakás építésének megkezdé­sére a költségvetés 50 millió fo­rintot irányoz elő. Ezután az elnök a vitát bere­kesztette. Az 1953. évi állami költségvetés vitáját az országgyü. lés esütör'ökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja. Síló láván jelentés Pinayt ismét leszavazták Várható időjárás: növekvő felhőzet, sokfelé havazás, havaseső, eső. (Megélén­külő .délnyugati-nyugati, később erős északnyugati szél, A hőméiséklet átme­netileg emelkedik Várható honiéi.-okle1 •' értékek: reggel 0 mínusz 3, délben 2 és 5 fok között. A várható napi kö- zéphőniérsékiei 4 fok alatt lesz Csütörtök. 1952 dec. 18. Párizs (MTI). Az „AFP“ jelen. Lése szerint a francia nemzetgyű­lés 310 szavazatta! 303 ellenében vetette el a kormánynak azt a javaslatát, hogy az Észak Afriká­ra vonatkozó interpellációkat ké­sőbbi időpontra halasszák el. Ismeretes, hogy Pinay, francia miniszterelnök kérte a nemzet­gyűlést, hogy az általa felvetett két bizalmi kérdésben is halasz- szák el a szavazást. Kedden á pártok parlamenti csoportjainak vezetői megtárgyalták ezt a kér­dést és azt javasolták a parla­mentnek hogy december 30-ig be­zárólag szavazzon, a két bizalmi kérdés felett.

Next

/
Thumbnails
Contents