Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

(Folytatás cs 1. oldalról) szervezeteinknek. mindenekelőtt a szakszervezeteknek, a DISz-aek és az MND'Sz-nek, az eddiginél fokozottabb mértékben kell dolgozóinkat az egyéni takarékosságra nevelni.

— Az 1952. évhez képest —

folytatta —, a költségvetés kiadásai 9283 millió forinttal, közel 22 százalékkal emelkednek, teljes összegük 51 milliárd és 864 millió forint.

Népgazdaságunk terme lőerőit tovább fejlesztiiiic

— A költségvetésünkben előirányzót kiadások döntő részükben népgazdaságunk termelő erőinek további fejlesztését szolgálják. A népgazdasági célokra fordított kiadások összege 31 milliárd és 721 millió forint, az összkiadásoknak 612 százaléka. A népgazdasági célokra előirányzott kiadások közül ? legnagyobb összege', 19 milliárd és 19 millió forintot — az összkiadásoknak 37 százalékát —, hatalmas beruházási program műnk megvalósítására fogjuk felhasználni— 1953-ban tovább épülnek és fokoza osan üzembe lépnek ötéves tervünk legnagyobb léíesi rnényei, köz ük a Sztálin Vasmű, ahol a jövő esztendőben már megkezdő dik a termelés. 1953-ban olvasztják az első nyersvasat a diósgyőrihez hasonló 700 köbméteres nagyolvasz óban. Egyidejűleg termelni kezd a Martin-acélmű 2 ha 'talmas buktató kemencéje, valamint a kokszoló első kemenceegysege.

— A modern, nagyüzemi kollektiv mezőgazdasági termelés fokozatos megvalósítása érdekében az 1953. év folyamán 2.7 milliárd forintot fordi unk a mezőgazdaság beruházásaira. Ebből a beruházási keretből számos traktort, kombájnt, cséplőgépet és egyéb mező- gazdasági gépet juttatunk a fáimnak, hogy ezáltal megkönnyítsük a mezőgazdasági munkát és a jobb ta’aj művelés felié'eleinek biz- ‘osi ásával hozzájáruljunk termés, eredményeink növeléséhez- 1953- ban az idei évhez képest mintegy másfélszer akkora területen, közel 150 ezer holdon folyjunk öntözéses gazdálkodást, ami lehetővé teszi, hogy az időjárás szeszélyeitől va’ó függőségünké1 részben csökken*sük. A jövőév folya. mán a műtrágyád! át ás a háború előttinek közel ötszörösére fog emelkedni. Többszáz kilométer uj utat építünk 1953-ban, ezek között is növeljük a falusi bekö'ő-utak számát.

Jelentő;» összegeket ru&iáasunk in; szociális és kulturális célokra

— 1953-ban átadjuk rendel mesének ötéves tervünk legnagyobb spor'létesítményét, a Népstadion Szociális és kulturális in ézmé- nyeink legnagyobb részét vidéken fogjuk üzembehelyezni. A rohamosan növekvő mozi!átogató közönség igényének kielégítésére 1953- ban !öbb uj filmszínházat építünk. Jövőév végére az ország területén min egy 2600 mozi fog működni- Tovább növeljük a kul urot'honok és kutturházak számát. Megyénként átlag 15—20 uj falusi kuttur. o'thont avatunk 1953-ban. A nép- könyv árak száma 16 százalékkal, könyvállományuk pedig közel háromnegyed millió könyvvel növekedik. Kórházak, rendelöinféze. tők. napköziotthonok, bö'csődék és egyéb jóléti intézmények egész sorát adjuk át rendeltetésének.

— Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a lakás- épi ésre fordított beruházások ösz- szegért 1953-ban 50 százalékkal növeljük. Uj lakások ezrei/ ad ink át az ország’ minden részén dolgozóinknak.

— Költségvetésünk 1953-ra 3010 milliót irányoz elő kulturális célokra,

747 millió forinttal többet, mint 1952-ben.

A pénzügyminiszter a továbbiak, ban elmondotta, hogy számottevő összegeket fordítunk a jövő .évben is a kutató intézetekre. 1953-ban megteremtjük a Központi Kémiai Kutató Intézetet és a Kísérletj Orvostudományi Kutató Intézetet. Rámutatott, hogy ma négyszerannyian tanulnak egyetemeinken és főiskoláinkon, mint a Horfhy.rendszer éveiben. Költségvetésünkben az ösztöndíjakra előirányzott összeg, ide nem számítva a k er o se t megt ér i tések et meghaladja a 300 milliót.

— 1953-ban — folytatta — az általános iskolai hálózatunk szélesítésé, re az ezévi 36.6 millió Ft.tal szemben 18 millió forintot, középiskolák építésére 10.2 millió forinttal, szemben 25.3 millió forintot, felsőfokú okta tásra az 1952 évi 98.ö millió forint, tál szemben kereken 154 millió forintot fordítunk.

Olt- "Károly ezzel kapcsolatban összehasonlításul rámutatott az angol közoktatás évröl-évre súlyosbodó kilátástalan helyzetére. Angliában az 1952—53, iskolaévben

1,150.000 gyermek számára nem tudják biztosítani a tanulás lehetőségét.

Majd igy folytatta:

— 1953-ban 436.4 millió forintot fordítunk a munkásosztály fiatal nemzedéke, az ipari tanulók oktatására, uj tanműhelyek otthonok és iskolák építésére és fenntartására.

— A kulturális célokra fordított kiadásaink között szerepelnek a népművelés és művészet támogatására előirányzott összegek is. 1953- évi költségvetésünk előirányzata ezeknél a címeknél közel 40 millió forinttal haladja meg az idei előirányzatot.

— 1953-ban jelentős összegeket adunk sport- és testnevelési célokra 28 millió forinttal többet, mint 1952. ben.

— Államunk nagy gondot fordít dolgozó népünk egészségügyi és szo_ eiális viszonyainak további fejleszésére. Ezekre a feladatokra költségvetésünk 1953. évben 5907 millió forintot, összes kiadásaink 11.4 százalékát irányozza elő, 901 millió forinttal többet, mint 1952-ben.

— Az emberről való gondoskodás elve hatja át szociális célokra fordított kiadásaink minden tételét. E célból növeljük az orvosegészségügyi dolgozók számát és tij modem kórházak építését kezdjük meg Diósgyőrben, Sztálinvárosban és Salgótarjánban.

— Nagy összegeket irányoz elő költségvetésünk az anya-, esecsemő- és gyermekvédelemre. Az 1952. évi költségvetéshez képest közel 74 millió forinttal többet, 204 milliót fordítunk erre a célra.

— Egészségügyi és szociális intézkedésekre, társadalombiztosításra fordítandó kiadásaink 1953-ban 37 72 millióra növekednek.

— A kapitalista országokban év- ről-évre csökkentik az egészségvédelemre előirányzott kiadásokat. Például a francia- költségvetésben a munkavédelmi kiadások mindössze nulla egész hat tized százalékkal szerepelnek. Az Egyesült Államok költségvetésének amúgy is alacsony szociális kiadásait 17 millió dollárral csökkentették. Tito Jugoszláviá- jában megfelelő egészségügyi óvóin- özkedósek hiánya miatt évente 100 ezer ember hal meg’ tüdővészben.

— A dolgozó nép jólétének, életszínvonalának emelését tartjuk szem előtt azzal is, amikor óvről-évre emelkedő összegeket — 1953-ban 120 millió forintot — fordítunk doh gozóink pihenésére és üdülésére. Az üdültetésben részvevők száma jövőre 13 ezer fővel növekszik.

Tovább erősítjük népi álla munkát

— Igazgatási kiadásaink az összkiadásokhoz képest csökkenést mutatnak. Az igazgatási célokra fordított kiadásaink összege a jövő évi költségve- ésben 2004 millió forinttal az összkiadásoknak nem egészen 3.8 százalékát teszi ki.

— Sokkal keményebben és következetesebben kell foglalkozni a jövő évben a létszámgazdálkodás, a státus fegyelem, a 1 ótßzá.me] 1 en<>rzés kérdéseivel, hogy a takarékosság elvét az igazgatási kiadások területén a legmesszebb menően érvényesítsük.

— A helyi tanácsok költségvetési kerete az 1952 évi 3906 millió forintról 4722 millió forintra emelkedik.

— Az emelkedés legjelentősebb, része a kulturális, s szociális ágazatra esik. Ä jövő évben több mint 500 millió forinttal fordítunk többet a falusi és városi lakosság kulturális és szociális igényeinek kielégítésére.

— Költségvetésünk jövő évi programraja a vidéki egészségügyi ellátás kiszélesítését cs színvonalának emelését tűzi ki célul. Ennek megfelelően biztosítja a rendelőintézeti órák számának 37 százalékkal való növelését, a körzeti kezelőorvosi hálózat átszervezését és az égyes szociális intézmények férőhelyeinek bővítését.

— 1953. évi költségvetésünk szám- oszlopaiból kibontakozik az a hatalmas munka-programul, amelynek végrehajtására érdemes de szükséges is minden erőnket latba vetni.

— Dolgozóink szilárd egységben sorakoznak fel az 1953. év nagy feladatainak megvalósítására. Egész népünk mélyen átérzi Sztálin elvtárs szavainak jelentőségét, amikor a XIX. pártkongresszuson hazánkat a ■forradalmi világmozgalom rohambrigádjai között, említette meg. Ez nagy megtiszteltetés, de egyúttal nagy kö. elezettség is az egész magyar nép számára- Hazáját szerető, a proletárnemzetköziségért lelkesedő, szorgalmas népünk méltó lesz erre a nagy megtiszteltetésre és vállalja a soronlóvő kötelezettséget: minden erejét megfeszítve, sikeresen fogja végrehajtani az ötéves terv negyedik évének feladatait, újabb nagy lépéssel fogja előrevinni országunkat a szocializmus építésének utján: azon az utón, amelyen előttünk példaképünk, a nagy Szovjetunió halad, azon az utón, amelyen a magyar népet harcokban megedzett nagy pártja, a Magyar Dolgozók Pártja és népünk szeretett vezére — Sztálin elvíiá-rs legjobb magyar tanítványa — Rákosi Mátyás elvtárs vezeti — fejezte be beszédét Olt Károly pénzügyminiszter.

Autós István beszéde

Ölt Károly pénzügyminiszter lelkes tapssal fogadott beszéde után Autós István, a pénzügyminiszter első helyettese tartotta meg elő*, ti ói beszédét.

— Tisztelt országgyűlés!

— A Magyar Népköztársaság 1953 évi költségvetése a kiadások kereteit 51.9 tized milliárd forintban irányozza elő — kezdte beszédét. — A népgazdaság fejlesztésére dolgozó

népünk anyagi, kulturális és egészségügyi viszonyainak további felemelésére, békés épitőmunkánk védelmére államunk 1953-ban 9.3 milliárd forinttal nagyobb . összeget fordít, mint a folyó évben,

Uj üzemek kezdik meg működésűkéi

— Pártunk II. kongresszusa liatá. rozatainak megfelelően biztosítanunk kell az ipar gyorsütem ö fejlesztését. Az 19í>3. évi költségvetés 11.4 milliárd forintot irányoz elő nehézipari minisztériumaink feladataira.

— népgazdaság összes beruházásainak 9.3 százalékát fordítjuk a gépgyártás fejlesztésére. 1953-ban

olyan nagyjelentőségű üzemek koz dik meg működ ősüket mint a debreceni görd ülő -csapágy gyár és a soroksári vasöntöde, jelentős összegeket fordítunk olyan nagy vases gépipari nagyüzemeink bővítésére és korszerűsítésére, mint például a. Ganz Vagon- és Gépgyár, a Mávag, a Beloiannisz gyár. a G-heorghiu Dej Hajógyár, a Győri Vagon-gyár.

— A nehézipari minisztériumok költségvetésű ISO millió forintot irányoz elő tudományos kutatásokra, 90 millió forintot ipari technikumokra, egyetemekre, különféle tanfolyamokra.

— Az 1953. év további alapvető feladata a, mezőgazdaság fejlesztése a mezőgazdaság szocialista szék to. rónak további erősítése.

— Gépállomásaink az uj gépek ezreit kapják 1953-ban. Az állami gazdaságok gépállománya olyan mértékben nő, hogy az aratást 95 százalékban, a sorközi művelést 8S százalékban gépi munkával fogják elvegezni.

— A mezőgazdaság erötelje.s gépesítése hozzá fog járulni a terméshozam növeléséhez és parasztságunkat, állami gazdaságaink dolgozóit egyre nagyobb mértékben mentesiti a nehéz testi munka fáradalmaitól.

— Az ipari és mezőgazdasági termelés jelentős növekedése fokozott feladatokat tó a közlekedésre- E?cvT a költségvetés az ideihez képest 60 százalékkal nagyobb összeget biztosit a vasút beruházásaira. Költségvetésünk több mint 750 mii. 'iő forintot biztosit a könnyűipari, élelmiszeripari és begyűjtési minisz.

ériumok költségvetésében a lakosság- jobb ellátását biztositó beruházásokra.

— ötéves tervünk nagyszerű célkitűzései, dolgozó népünk anya. gi, kultúráiig és szociális életkörülményeinek további emelésére

tett intézkedések nem épülnének szilárd talajra, ha nem gondoskod. nánk békés épitőmunkánk, nagy-i szerű vívmányaink védelméről. Az imperialista táborban folyó esztelen fegyverkezési hajsza, a koreai agresszió kiszélesítésére irányuló kísérletek, Tito-bandájá. nak provokációi arra figyelmeztetnek, hogy erősítsük néphadseregünket, államvédelmi szerveinket. Fegyveres erőink jobb felszerelésére a honvédelmi minisztérium és az államvédelmi ha. tóság költségvetésében az összki. adások 14.2 százalékát biztosítjuk.

_Tisztelt országgyűlés! Az or.

sz

ággyülés gazdasági és pénz. ügyi bizottsága az 1953. évi költ-: ségvetést letárgyalta és jóváhagyta. Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetését fogadja el.

Antos István előadói beszéde után Dögéi Imre emelkedett szólásra

Hö^ei Isiire beszéde me*«gaíedaság,unk gépesítéséin*8 és továbbfejlesztéséről

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésének, szocialista átszervezésének döntő előfeltétele, mezőgazdaságunk gépesítése. Ennek megfelelően pár. tunk és kormányzatunk a gépállomások széles hálózatán keresztül uj é3 modern mezőgazdasági termelőeszközökkel látta el és látja el a falut és a termelőszövetkezeteket.

— Ebben az évben a gépálle. mások traktorállománya már meghaladta a 9450 et és mintegy ISO kombájn, 1681 kévekötő-arató, gép biztosi o na a termelőszövetkezetekben az aratás szemveszteség, nélküli végrehajtását.

— Ebben az évben már állami gazdaságainkban az aratás S2 százalékát. a termelőszövetkezetekben pedig 43 százalékát géppel végezték.

— Az idén közel 2000 tárcsát, 700 előhántós ekét és egyéb korszerű talajművelő és .mezőgazda, sági gépet kaptak a gépállomásaink.

— Az idén éppen a rendkívüli kedvezőtlen időjárás következtében még inkább nyilvánvalóvá vált a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnye a kisparcella. gazdálkodással szemben .

— így például a peresztegi „Szabadság“ tsz búzából kát. holdanként 13.9 mázsát, a hajdú- böszörményi „II. Kongresszus“ tsz kát. holdanként 31 mázsás ku_ koricatermést, a sátorhelyi állami gazdaság' kát. holdanként 120 mázsás, a Veszprém megyei tündérmajori „Megértés“ tsz pedig 144 mázsás burgonyatermést ért el ebben az évben.

_Nem lehet kétséges egyetlen

eg

y józaneszü dolgozó paraszt előtt sem, hogy a kisparceiia földjén a két tinójával, vagy lovával nem tudja azt az eredményt elérni, mint aki modern géppel felszerelt szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodást folytat.

— Mindezeket a dolgozó parasz. tok egyre inkább felismerik és ennek következtében belépnek a termelőszövetkezetekbe. TermelőAz egyház és a vallásfelekezetek támogatása

— A minisztertanács elnöksége alá tartozó tárcák fejezete című költségvetésben — folyatta —, összegszerűleg is, de jelentőségében is igen kiemelkedő az a közel 74 millió forintot kitevő előirányzat, amellyel népköztársaságunk az egyházat és a vallásfelekezeteket támogatja- Alkotmányunk biztosítja népköz' ársaságunk minden polgára számára a vallásszabad- ság’ó*, a vallás szabad gyakorlását, a kormány és az egyházak között létrejött megállapodások pedig megadják az egyházak működéséhez szükséges anyagi alapot.

Dögéi Imre itt rámutatott, hogy már vannak békepapok és ezeknek a száma növekszik. Ezek a bókebttrát-papok nyíltan kiállnak a demokrácia, a béke ügye mellett és éli1 élik a háborús gyujogató- kat Ugyanakkor azonban vannak olyan papok is, akik a békés alkotó munka helyett- szívesebben látnák a rombolást. Ezek a papok egyetlen egy szóval som ítélik el

szövetkezeteink egészséges fejlődését mutatja az a tény, hogy az év eleje óta a középparasztok belépése mintegy 62 százalékos fejlődést mutat.

— Jelenleg a termelőszövetkezeti községek és városok száma 665 és ezen belül van 15 termelőszövetkezeti városunk és 4 ler. melöszövetkezeti járásunk.

— Pártunk és kormányunk 1953-ban még tovább kívánja fejleszteni a mezőgazdaságot. Ennek megfelelően a mezőgazdasági beruházások összege az ez évihez viszonyítva 37 százalékkal emelkedik a költségvetés szerint. Ezen belül terméshozamunk emelése érdekében mintegy 20 százalékkal növeljük a beruházás összegét a növényápolás terén, az- előző évihez viszonyítva. Tovább növeljük a gépállomások gépállományát s ennek megfelelően 1953- ban 34 százalékkal többet fordítunk a gépállomások beruházásai, ra.

— Állattenyésztésünk fejleszté. sére hatvan százalékkal nagyobb összeget ruházunk be a jövő évben, mint ez évben.

— Az ország fásítására, a me. zövédöerdösávok létesítésére 1953. ban 81 százalékkal nagyobb összeget ruházunk be, mint ez évben.

— A termelőszövetkezetek növekedése egyre több szakképzett agronómust és állattenyésztőt igé. nyel. Ennek megfelelően a szakoktatás területén 1953-ban száz százalékkal nagyobb összeget ruházunk be, mint ez évben.

— Azok a hatalmas feladatok, amelyeket 1953-ban meg kell valósítanunk, szükségessé teszik, mindenekelőtt az állami fegyelem megszilárdítását. Szilárd állami fegyelem nélkül az előttünk álló hatalmas feladatokat nem tudnánk megvalósítani.

Dögéi Imre a továbbiakban a minisztertanács (megnövekedett feladataira mutatott rá, majd az Országos Munkabér Bizottság tit. ltársága és az Országos Léts?ám Bizottság munkájával foglalkozott.

a háborús gyújt ogatókat és igy a bake, a dolgozó nép ellenségeivé válnak. Befejezésül kijelen ette, .hogy a költségvetést elfogadja.

A következő felszólaló Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes volt, aki rámutatott, hogy népi államunk gondtalan alkotómunkát biztosit a művészeknek. Ezután Nánási László, a SzövOSz föiük ár helyettese foglalkozott- azokkal az eredményekkel, amelyeket mezőgazdaságunk a Szovjetunió példamutatása és tapasztalatai alapján elért. Majd rámutatott arra, hogy a költségvetés jövőévi előirányzata a mezőgazda- ság terű elére vonatkozóan lehetővé feszi, hogy az uj agrotechnikai eljárásokat a termelő sző vetkezetek és az állami gazdaságok mivél szélesebb körben alkalmazzák.

Ezzel az országgyűlés keddi ülése végeiért. A jövőévi költség- vetés vitáját ma délelőtt 10 órakor folytatják.