Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-17 / 295. szám
OKTATÁSI SEGÉDANYAG: A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye Az áttelelt etésrol, a takarmány biztosításról tárgyaltak tsz- és tszcs-ink vezetői Sztálin, elvtárs az SzKP XIX. kongresszusa előtt megjelent müvében meghatározta a modem kapitalizmus gazdasági alaptörvényét: A maximális tőkésprofit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása tönkretétele és nyo. morbadöniíése utján, más országok, különösen az elmaradott országok népeinek leigázása és rendszeres kifosztása utján, végül a legmagasabb profit biztosítása, háború és a nem. zet-gazdaság militarizálása utján. I. X második világháborúból a tőkés nagyhatalmak közül egyedül az Egyesült Államok került ki gazdagabban, iparilag erősebben, mint a iiábom előtt volt. Ezért a ’ második világháború után a tőkés országod vezető hatalma az Egyesült Államok lett és valóbau a háború óta eltelt időszak története bizonyítja, hogy az USA különféle, eszközök segítségével legtöbb esetben rákényszeríti akaratát a többi tőkés államra. Emiatt a sztálini törvényt elsősorban as Egye. sült Államokra vonatkozóan vizsgáljak meg. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az USA monopóliumainak jövedelme a második világháború után rohamosan megnövekedett. Mig 1944- ben az addigi legnagyobb hasznot zsebelhették be az USA tőkései, 24.3 milliárd dollárt, addig a liábo. rns készülődések két óve után 1948- ban ez az összeg 34.8 é-s 1951-re 42.9 milliárd dollárra emelkedett.. Elsősorban azzal érték cl a monopolisták ezt a hatalmas növekedést, hogy a dolgozókat még az eddiginél is nagyobb nyomorba -döntötték. Ez mindenekelőtt a munkanélküliek számának hatalmas növekedésében mutatkozik meg. Amint tudjuk, a tőkéstársadalomnak elkerülhetek len velejárója a munkanélküliek hatalmas tartalékserege. A két világháború közti időszakban a válság idején közel 100 millióra emelkedett számuk a tőkés országokban, de még a fellendülés idején sem csökkent ■soha 30—40 millió alá. A második világháború után a fokozódó gazdasági túltermelési válság folytán minden tőkés országban ismét óriási munkanélküli tömegek kerültek utcára. Az Egyesült Államokban az USA vezetőkörei által nyilvánosság, ra hozott mérsékelt adatok szerint a teljes és részleges munkanélküliek száma eléri a 13' milliót, Japánban. 10, Olaszországban több mint 3, Xy ugat-Németországban több mint .3 millió munkanélkülit tartanak nyil_ ván, összesen mintegy 45—50 millió a számuk. Ez annyit jelent, hogy közel 200 millió ember éhezik és nyomorog. A munkanélküliség tehát hallatlan méreteket öltött és mérhetetlen szenvedéssel sújtja a dolgozók ■százmillióit, mert áz eddigi számhoz hozzá kell, hogy adjunk több mint 10 millió embert, tönkrement dolgozó parasztokat, ’ rokkant katonákat és a munkában megrokkant embereket. A dolgozók kifosztásának politika, ja maga után vonta az árak szakadatlan emelkedését is. A számok azt mutatják, hogy a tőkés országokban, elsősorban az Egyesült Álltrmokban nemcsak a háborúban emelkedtek az élelmiszerek árai, hanem azóta is. Az USA kormánya szerint a háború alatt 45.5, a háború után pedig 1948 végéig további 30.3 százalékkal emelkedtek a lét- j fenntartási költségek. De az árellen, j őrzés megszüntetése és a koreai habom kezdete óta a reálbér újabb 13 százalékkal csökkent. Ezt még súlyosabbá tette, hogy az adókat is a dolgozók rovására emelték. Mig a vállalatok egyenes adói a. háborús évek 44.1 százalékáról 29.9 százalékra csökkentek, addig a fogyasztókat sújtó közvetett adó az 1945 évi 14.4-völ 21-3 százalékra emelkedett. Ezzel kapcsolatban az adó- mentességi határt 3 ezer dollárról 2 ezerre szállították le. Mindez a monopóliumok profitjának növekedését ■és a dolgozók életszínvonalának eddig páratlan mértékű süllyedését idézte elő. IT. A’ dolgozók e páratlan mértékű kizsákmányolása azonban még nem jelenti a maximális profit elérését. A monopolistáknak alávetett amerikai kormány ezért a gazdaságilag gyengébb országokat, beleértve Angliát és Franciaországot is, gazdasági függőségbe döntötte. Azokból az országokból, amelyek nyersanyagkiu- r-zekkel rendelkeznek, jóval a világ, piaci áron alul kierőszakolja a legfontosabb nyersanyagokat, Chiléből rezet, Bolíviából az ónt, Kubából a cukrot, az angol gyarmatokból ónt és nyersgumit és minden befolyása alatt lévő országból mindent, amire szüksége van. Az amerikai monopóliumok minden eszközzel fékezik az elmaradott országok ipari fejlődését, sehová sem szállítanak a nyersanyag gokért cserébe gépeket, hanem jórészt hasznavehetetlen raktárakban elfekvő, eladatlan árukat. így rabolják ki a gazdaságilag- elmaradott, vagy gyengébb országokat. Tőkekivitellel, saját áraiba megszabott magas, a nyersanyagokra pedig alacsony árak megállapításával évente mintegy 7 és fél milliárd dollárt erőszakolnak ki az elmaradott országokból. E hét és fél milliárd dől. lár nagymértékben növeli a profitot, de még ez sem elegendő a monopolkapitalistáknak, mert a nemzetgazdaság militarizálása, a háború utján még nagyobb profitot érhetnek cl. III. Mi sem bizonyítja jobban a monopóliumok növekvő profitjának ősz. szefügg'ését a háborúval, mint a koreai agresszió története. A koreai háború kirobbantását követő egyetlen év alatt az USA legnagyobb monopóliumainak tőkéje 2.1-5 milliárd dollárral emelkedett. Ugyanígy emelkedett a profit is: Malenkov elvtárs által említeti 42.9 milliárd dollár haszonból 22 1 milliárdot a koreai háborún kerestek a legnagyobb monopóliumok, a háború és a profit összefüggésének a legjobb bizonyítéka az, hogy miként reagál a Wall-Street a „fenyegető“ békére. 1951 júliusában, a koreai fegyverszüneti tárgyalások kezdete előtt az Associated Press a következőket közölte: „Esen a hétért, a koreai békekötés váratlan kilátása megrendített e az egész árrendszert. A rész. ■vény ár folyamok a legmélyebb idei szintre estek“. De ugyanazon. év augusztus 18-áu megkezdődött az intervenciósok úgynevezett nyári támadása. A Wall-Street ujjongott: „A részvények a hónap legmagasabb szintjére emelkedtek- Általános árfolyam emelkedés!...“ Ám, de nem járt eredménnyel a támadás. Ezért októberben a intervenciósok kénytelenek voltak felújítani a fegyverszüneti tárgyalásokat. „Még a tárgyalások békés lehelete is -— írja a New York Post — rettegésbe ejü országszerte az üzlet ember eket, bankárokat és a politikusokat. E csoportok adói tartanak, hogy mozgósítási pro grammjaik bármilyen je. lentösebb csökkentése olyan válságba zv.dit bennünket, amely mellett eltör, pül az 1929-es válság“. Amikor pedig- az idén februárban a világ tudomást szerzett arról, hogy az amerikai szörnyek baktériumfegyvert alkalmaznak, a részvények árfolyama ismét emelkedésnek indult. Kell-e ehhez magyarázat? A 22 milliárd dollárnyi profittal szemben ott vannak a legyilkolt koreai gyermekek és anyák, az elpusztított falvak és városok: egy vérbe és romokba döntött, szabadságáért harcoló ország. A háborúkban kiöntött vér a Wall-Street pincéiben arannyá változott, átalakult profittá. így néz ki a modern kapitalizmus gazdasági ahypiorvonye az USÁ-bau. ★ Végzetes hiba lenne azt gondolni, hogy a modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye kizárólag az Egyesült Államok imperialista gazdaságára jellemző. Nem! Ez az alaptörvény minden imperialista hatalomra, az egész kapitalizmusra jellemző és ható törvény. E törvény hatása következtében tovább mélyül a kapitalizmus általános válsága, elkerülhetetlenül növekszik é-s éleződik a kapitalista társadalom minden ellentéte. A modern kapitalizmus gazdasági alaptörvénye megmagyarázza az imperializmus mélyen gyökerező ellentmondásait, feltárja az imperialista államok agresszív rablópolitikájának okait. Sztálin elvtárs írja: „... éppen a maximális profit a monopólkapUalizmus hajtóereje. Éppen a maximális profit megszerzésének szükségessége sarkalja a mono. p ólkapitalizmust olyan kockázatos lépésekre, mint a gyarmatok és más elmaradóit országok leigázása és rendszeres kifosztása, számos független ország függő országgá való változtatása, uj háborúk szervezése, amelyek a modern kapitalizmus főkolomposai számára a maximális profitot biziositó legjobb „üzletet“ jelentik és végül mint a gazdasági világuralom kihívására irányidó ki. serietek“. A maximális profitot hajszoló, vértszomjuhozó háborús gyújtogatok elleni harc a világ mindén országában fokozódik. Az USÁ-bau ez évben több mint 540 ezer acélipari munkás sztrájkolt és a bányászok, a textilipar és más iparok munkásai hosszabb sztrájkokba léptek. Az elnyomott. országokban, közéjük szá- , mitva Angliát és Franciaországot is. egyre inkább növekszik az amerikai behatolás elleni küzdelem. Sőt a gyarmati országok egész sorában ‘fegyveres szabadság-harc folyik az imperializmus ellen. Harcol a nyomort, szenvedést, vért eredményező háború és annak kovácsoló! ellen a világtörténelem leghatalmasabb szervezett egység-e és ereje, a nyolcszázmilliós béketábor; E harcban hatalmas segítség Sztálin elvtársnak ez a zseniális kimagasló jelentőségű müve, mely erőt és önbizalmat ad az egész világ dolgozóinak . renc Bagolasánc, Skoda István Kerkakutas. Busa János Ram öcs a. Vátülik Lajos Alsóerzséböt, Balogh János Bocfölde, Fekécs Imre Hahót, Gacsi István Zalaszeutba- íázs. PÁRTOKTATÁS S-liRSS December 18-án délelőtt 9 órakor konferenciát tartank a Párt. történet li. évfolyam konferencia vezetői részére „A Szovjetunió belső helyzetéből“ — Zalaegerszegen a Pártoktatás Házában. munkájához, tanulásához. A legjobb pályázatokért a tanulók az alábbi jutalmakban részesülnek: 1. díj: 500.— forint. 2. díj: 400.— forint, 3. dij: 300.- forinl, 4. dij: ,200— forint. 5. dij: 100.— forint. A kész dolgozatokat az intézet igazgatóinak 195:; március 1-ig keli átadni. Az MTH kuliurosztálya 1953 április J5-e után hirdeti ki az eredményt. ~k Az MTH- az iparitanuló intézetek könyvtárosai között versenyt indít a könyvi5,munka eredményeinek fokozása és a rendszeres olvasás népszerűsítése érdekében. A verseny' feltételei között szerepel az is, hogy a könyvtárosok milyen mértékben szélesítik ki az ol- vasómozgalmat, valamint hogy a verseny időtartama (6 hónap) alatt hány ankétot rendeztek. A verseny nyertesei között a következő jutalmakat osztják szét: !. dii: 1000.— forint. 2 dij: 800.- forint. A verseny 1953. május 13-én zárul. Megyénk termelőszövetkezeteinek, szövetkezeti csoportjainak párltitká- rai. elnökei, agronómusai december 14-én megyei értekezletet tartották az állatállomány átieleltetéséről és a takarmánykészletek helyes felhasználásáról. Megbeszélték az állatállomány fejlesztésének és a termelékenység emelésének kérdéseit. Az értekezleten. E urast a Katalin elvtársnő, a Megyei Pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője tartott beszámolót. — Pártunk II. kongresszusának határozata előírja, hogy ötéves tervünk megvaló&itása megköveteli az ipar cs a mezőgazdaság fejlődése közötti aránytalanság felszámolását, a mezőgazdasági árutermelés jelentékeny emelését, — kezdte beszédét Harasta elvtársnő. — Ezzel kapcsolatban Gerö elvtárs, a Központi Vezetőség november 29-i ülésén pártunk és dolgozó népünk feladatait megszabta az állattenyésztés fejlesztése, termékhozamainak növelése terén. — Állattenyésztésünk fejlesztésének egyik legalapvetőbb feladata az, hogy minden termelőszövetkezeti csoportunk rendelkezzen megfelelő állatállománnyal. Ezen a téren az elmúlt évhez viszonyítva értünk el eredményt, mert amíg tavaly 74 önálló és III- tipusu tszcs-ben volt szarvasmarhaállomány, addig ma 106 termelőszövetkezeti csoportban van. Tavaly 75 termelőszövetkezetnek volt sertésállománya, ma 107-nek van, ugyanígy az elmúlt évbeu 29 termelőszövetkezetnek volt közös baromfiállománya, ma 95 tszcs-nek van. Ez az eredmény azonban nem kielégítő, minden termelőszövetkezeti csoportnak szarvasmarha-. sertés, és baromfitörzzsel kell rendelkeznie, — Nem teljesítettük a minisztertanács 2 éves állattenyésztési tervét ■sem. Azért, mert pártszervezeteink, termelőszövetkezeteink vezetősége és tanácsaink nem ellenőrizték és segítették az állattenyésztési terv végrehajtását. Ezután Harasta elv társnő azokról a hibákról beszélt amelyek hátráltatják az állattenyésztési terv teljesítését majd igy folytatta: — Tszcs-ink a minisztertanács határozata által megállapított állat- sürüséget túlteljesítették. A minisz- 'ertamács tszcs-ink részére a kétéves állattenyésztési terv végére 2.7 hold területre ir elő egy számosállatot. Addig ma a közös és háztáji állatállománnyal együtt 2.5 holdra jut egy számosállat. Azonban ha megnézzük azt. hogy csoportjaink közös állatállományából csak 4- holdra jut egy számosállat, akkor azt kell megállapítani, hogy csoportjainknál nem a közös állatállomány növelésére veszik az- irányt, hanem az egyéni, háztáji gazdálkodásra. Ezek a számok azt mutatják, hogy megyénk területén, még’ mindig nincs felszámolva akótlakiság. — Harasta elvtárs nő ezután ismertette azt, hogy járásaink milyen eredményeket értek el a közös állatállomány növelése terén. Majd a női munkaerő alkalmazásának hiányosságáról és a hozam emelkedéséről beszélt. — Gerö elvtárs a Központi Vezetőség ülésén felhívta figyelmünket arra, hogy az állatállomány növekedésével általában nem tart lépést a hozam emelkedése. Pedig a mező- gazdasági termelésben a főfeladat a hozam növelése. Minden tszcs.ben komoly erőfeszítéseket kell tenni a napi háromszori fejős bevezetéséért, a tőgymasszázs alkalmazásáért, amely nagymértékben emeli a termék-hozamot. — Ezután azokra a hibákra tért rá, amelyek tszes-iuknél az uj módszerek bevezetésénél fenn. állanak, majd igy folytatta: — A termelöcsoportok megyei silóterve számosállatként 7 köbméter, ebből mindössze csak 2.7 köbméter vau teljesítve. A .silóterv lemaradásáért igen komoly felelősség terheli a gépállomásokat a silótól tógépek tervszerűtlen kihasználása miatt. A pölöskei gépállomás a tervét csak 26 százalékban teljesítette. .Felelősséggel tartoznak gépállomásaink mezőgazdászai, a járási tanácsok agro- nómiusai, do nem kivételek a megyei tanács agronómusai sem. Haladék- talauul hozzá kell kezdeni a silóz.ási terv teljesítéséhez. De a takarmányt pótolni fadjuk makketetéseu keresztül is amit tszcs-ink- nagyrésze meg is értett. Ezt is fokozni keli Tszcs-ink DlSá-fiataljftink és utiö- rőiuk mozgósításával ismét, meg kell indítani a makkgyüjtést, — Alkalmazni kell a Szovjetunió tapasztalata alapján már nálunk is bevált módszert, a szalma feltárását. A szalmában értékes tápanyag van, de ezt az állat szervezete a nyersszalmából nem tudja jól megemészteni és felhasználni. Fahamuluggal, mésszel feltárt szalmafélék közepes minőségű rétiszénával azonos tápérté- küek. Ezért tszcs-ink gondoskodjanak a takarmányok helyes elkészítéséről. Ezután a polyvafélék feltárásának és a lueernaszéna kalapácsos darálón való lisztté őrlésének jelentőségéről, eredményeiről, majd az ellenség elleni harc fokozásáról és az élenjáró dolgozók jutalmazásáról beszélt Harasta elv'ársnő, majd igy fejezte be előadását: — Nekünk, Zala megyei termelő- csoportoknak soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy tőlünk dolgozó népünk többet- vár, hisz Rákosi elvtárs, egész dolgozó népünk vezetője közvetlenül megyénk képviselője is és ez arra kötelez bennünket, hogy mint mindenben, úgy az állat- állományunk áttelchetésében is kövessük pártunk szavát és ezt a feladatot is sikeresen hajtsuk végre, ezzel is segítve mezőgazdaságunk szocialista átépítésétA beszámoló után termelőszövetkezeteink párttitkárai, elnökei és agronómusai elmondták a takarmány biztosítása terén lévő -tapasztalataikat valamint meglévő hiányosságaikat! Fái János, a novai Vörös Zászló tsz elnöke a baromfiállomány fejlesztésében lévő hibákról beszélt, majd a sertésállomány gondozására tért rá. — Sertéseink részére nem szedtünk makkot, de a hullás óta mákkoltatunk az erdőn, a makkosa, tásnak meg is van az eredménye. Olyanok az állataink, mintha a legkiválóbb abrakkal etetnénk őket. Eeg_ nagyobb hiba csoportunkban a politikai oktatás terén van. Tagjaink nem járnak rendszeresen az oktatásra, ami a későbbiek folyamán munkánkban vissza fog hatni. Ezt a hibát is ki fogjuk javítani a pártszervezet segítségével. Csolcona Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa határozati javaslatot terjesztett az értekezlet elé az állatállomány 1952—53. évi , áttaleltetéséréí. Az. értekezlet részvevői nagy lelkesedéssel hallgatták és fogadták el a határozatot. A hozzászólások tovább folytatódtak. — Ahhoz, hogy a hibákat kiküszö- b ülj ük szükséges, hogy megerősítsük pártszervezeteinket — mondta Kozma István, a zalaszentgróti Uj Barázda tszcs párttitkára. Missori Lajosné, a boneodfüldei tszcs párttitkára beszámolt arról, hogy beadásukat mindenből maradéktalanul teljesítették. — Büszkén ki merem jelenteni — mondja Műszóid elvtá.rsnő —, hogy biztosítva van állatállományunk részére a téli takarmány. A nehézségek megoldásában nem a felsőbb szervekhez fordultunk segítségért, hanem megoldót- luk egyedül. Az értekezlet részvevői táviratot küldtek Rákosi elv társnak, amelyben fogadalmat tettek, hogy az állatállomány átteleltetésénél is megállják a helyüket. Berta elvtárs. a bánokszentgyör- gyi tszes-ből arról számolt be, hogy a sás lesilózása folytán milyen eredményeket értele el- örömmel mondta hogy náluk nincs hiba az állatok átteleltetésénél. Ezen kívül többen elmondották, hogyan dolgoznak, illetve a következőkben hogyan akarnak dolgozni. Beszéltek azokról a hibákról, amelyeket a jelen, pillanatban nem tudnak kijavítani. Ezekre a felszólalásokra választ adtak egyes tszcs-k helyes munkamódszerük alkalmazásának ismertetésével. Harasta Katalin elv társnő választ adott : a felmerült vitás kérdésekre, majd igy fejezte be beszédét: — Mindazért, ami megyénkben történik, mi. kommunisták vagyunk felelősek. Harcoljunk közös erővel azért, hogy elé rjük á i 1 a ? áll o.m ány mik n agy o bb termékhozamát és hogy tervünk teljesítésekor büszkén jelenthessük Rákosi elvtársnak. hogy tervünket M- jesitv-c, nagyobb eredmények elérő véé it indulunk harcba. Az értekezlet végeiért. Terme!«' szövetkezeteink és szövetkezeti cső portjaink párttitkúrai. elnökei ét agronómusai az itt szerzett tapasz-tahitokkal. harcos lendülettel indultak haza megyénk különböző területeire, hogy megkezdhessék annak a. foga-’ dalomnak a teljesítését amit lote* sen Rákosi elvtársnak te sk. A Megyei Pdrtbisotíság december 17-én a következő tszcs-k és tss-kbe küld megyei előadókat Előadás címe: A Szovjetunió ötéves terve. Borsai Vilmos Pusziamagyavód, Molnár István Pusztaszentlászló, Bartos István Szentliszló, Csolcona Sándor Nova, Fehér Ferenc Zala- szenfgyörgy, Papp Sándor Vaspör, Pohánka, József Egeraracsa, Kiss Imre Vörrü, Kandó, Zsófia Mik- !ósfa, Hadnagy László Zalatárn&k, Fehér Feremmé Zalaháshágy, Fe- rerstes .János Nemesszer, Hantos -Jánosné Celsesziget, Erdei Zol tár Liszó, Kisházi Vincéné Korpavár Tollár József Palin, Ombódi FeVöröskeresztes tanfolyamokon tanulnak az iparitanulók • Ezekben a hetekben folynak az ipari- tanuló intézetekben az előkészületek az elsősegélynyújtó tanfolyamokra. A tanfolyamokat az intézetek vezetőinek segítségével a Vöröskereszt szervezi. Hat hét alatt többezer iparitanuló sajátítja el az elsősegélynyújtás alapismeretéit, hogy szükség eseién felhasználja a tanultakat. A tanfolyamon jó eredményt elért iparit^nulók a tanfolyam elvégzése után jelentkezhetnek az „ifjúsági Egészségvédelemre Kész” tanfolyamra ★ AZ MTH IRODALMI PÁLYÁZATOT HIRDET AZ iPARITAMJLOK RÉSZÉRE Az MTH irodaimi dolgozat megírására pályázatot hirdet az iparitanulók között. A dolgozatot a pályázó állal szabadon választott, az intézet könyvtárában meglévő szépirodalmi műről kell elkészíteni A pályaműnek elsősorban arra a kérdésre kel! válaszolnia, hogy a könyvben szereplő személyek közűi melyik ragadta meg legjobban a pályázó ’figyelmét, mit tanult a könyvből és milyen segítséget nyújtott a
