Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-17 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A terv u$;tl>!> ajándéka — az épiilö %ala-liicl AZ SflMP ZALAMEGTGl PABTBIZOTT8Í«Al«AK SAPÄLAPJA Vili. évfolyam 295. szám. A béke erőinek növekedése Ara 50 ffilflér 1952 december 17. Szerda Négy és fél esztendeje — 1948 augusztusában — gyűlt össze a lengyelországi Wroclawban 45 or­szág' mindegy félezer tudósa, mű­vésze, Írója, hogy szervezetten ömöljék fel szavukat a béke vé­delmében. Á békemozgalom szervezett ki­alakulása óla az egész világ va­lamennyi népe komoly sikereket ért cl a háborús _ gyújtogatok megfékezéséért vivokt harcában. A nyugati tőkés országokban a kegyetlen üldözések, a napirenden lévő terrorcselekmények ellenére is százával, ezrével, tízezrével vi­lágosítják lei nap, mint nap az érni-ereket, hogy mit kell tenniük a béke fenn tartásáért. A népek megfogadják Sztálin elvtárs sza­vát és mindjobban kezükbe veszik a béke ügyét és mind állhalatosab. ban, mind köve 'keze tesebben tar­tanak ki mellette. Hiába az ül­dözés, a terror, a népek béke vá­gyát nem tudják leérni. A háborús úsznék most is min­den erejüket la ba ve'ették, hogy a népek békeküldötteinek megaka­dályozzák Bécsbe való eljü ásá'- Az amerikai kormány mindent megtért, hogy az Egyesült Álla­mok dolgozói ne halla -hassák sza­vukat Bécsben. Tervük mégsem si­kerüli. A bécsi kongresszuson majd húsz tagú amerikai küldött­ség képviseli az Egyesült Államok békére vágyó tömegeit. Az olasz kormány visszavonta a kongres­szus küldötteinek «’tevéiéi., de mégsem tudta megakadályozni, hogy az olasz népet ne képvisel­jék az egész világ legjobb béke­harcosainak nagy seregszemléjén- A japán kormány sem engedélyez­te a küldöttek eljövetelét, de ők vállalva a nehézségeket, hosszú he­tekig tartó fárasztó ut után meg­érkeztek Becsbe. Ugyanígy olt ül­nek a kongresszuson az Angol Munkáspárt tagjai is. pedig Párt­juk a leghatározottabban eltiltot­ta okét a kongresszuson való rész­vétel'őí. Ezek a tények két jelenségről beszélnek. Az első és ami a dön- tőbb az, hogy a szervezete béke- mozgalom a négy és fél.esitzendeje megtartott wroclawi találkozótól mennyiségében és minőségében is hatalmasat fejlődőt. Munkások, tudósok, művészek legjobbjai is­merték fel helyüket, szerepüket a békeharcban. Nem hiányoznak a mozgalomból a népükhöz hű pa­pok sem. Ott ülnek a bécsi Ken zer'hausban a kü'önböző felőkeze­lek papjai is, közölt ük olyan kivá­ló békeharcosokkal, mint Hewteí- Johnson can'íerbury-i érseki helynek Ez is ezf bizonyítja, hogy a. kongresz szus nyitva áll minden mozgalom, mi." den szervezet és minden ember előtt, aki őszintén keresi a nemzet­közi feszültség enyhítésének útját. Hogy hetvenkét nemzet küldő ‘ei vesznek részt a népek bécsi bé- kekengrcsszusán, a békemozgalom egyre fejlődő, hatalmas erejéről fan uskodik. De a békekongresszus összehí­vásának, megrendezésének körül- ménvei mást is igazolnak- Tanú­sítják a kapitalista államok ural­kodó köreinek félelmét. A japán kormány, vagy az Angol Munkás­pár1 háborúsnál!i vezetői nagyon jól tudják, hogy a küldötteknek búzájukba történő visszaérkezé­se, a kongresszusról tórténő beszá­molóik. újabb haltai inas • réseké' vágnak a háború kirobbaniiására irányuló politikájukon. A bókétól való ro'tevésük volt az oka annak, hoev minden erővel igyekeztek ‘meggátolni az országuk népei ál­tal megválasztott küldőinek rész­vételét a kongresszuson. Az impe­rialista államok vezetői nagyon jól udják, hogy háborús terveik egyetlen és döntő akadálya a bé­kemozgalom. Johoc-Curie professzor, a Béke Világi an ács elnöke mondotta meg. nyitó beszédében a békemozgalom erejének növekedéséről: ..Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a béke hatalmas erői máris kedvezően éreztették lia'ásukát a nemzetközi politika alakulásában". Recseg és ropog az ENSz-ben az USA szavazógépezete. Egyre több fontos kérdésben szavaznak az egyes csatlós államok saját népük erejétől reszkető képviselői az Egyesült Államok javaslatai el­len. A nemzetközi békemozgalom te­hát mindjobban olyan erővé vált, amely igen komoly tényezőit jelent a nemzetközi politikában. Olyan erő, amellyel feltétlenül számol- niok kell a háborús hisz'érié őrült­jeinek. Ezért az ellenállásuk, ezért fokozzák a terrort, ezért vetik börtönbe a legjobb békeharcosokat. Számításaik azonban most sem válnak be. Azok a küldöttek, akik részvesznék a népek békekongresz- szusán. visszatérve hazájukba, még fokozo1 iabb harcba kezdenek a tömegek megnyeréséért, egye1 - len csatasorba való állításáért és még egységesebben, még szervezet­tebben harcolnak majd a háború ellen. Beszámolóik nyomán újabb ezrek és tízezrek ismerik majd fel, hogy helyük a békéért küzdők hatalmas, az egész világot átfogó táborában van. Megyénkben is tanúi tehetünk, hogy a III. Országos Békekon­gresszus kü’dotteinek egy-egy be­számolója r.yomáü hogyan javult meg a munka községeinkben, üze­meinkben, tér melőszövétk ezet-eink ben, állami gazdaságainkban, gép­állomásainkon és minden _ egyéb munkahelyen. Ezek a beszámolók, békegyülésök ma is far anak me­gyénkben- Az ölt részvevő dolgo­zóink az országos küldöttek beszé­dei nyomán még jobban megértik, hogy mit kell tenniök a háború erőinek megfékezéséért. A béke erői hatalmasai gyara­podtak nálunk is az elmulit esz­tendőkben. Ezt bizonyítják me­gyénknek az 1952-es évben elér1, sikerei. Az aratás, a nyári és őszi begyűjtés, az őszi mezőgazdasági munkákban elér1 győzelmeink egy­ben a béke sikerei is. Tennivalónk azonban bőven akad még. Győz tünk a begyűjtésben, az őszi mun­kákban, de nem győztük még le az ellenséget. A háború erőinek lebe csülése bákeh arcunk aktivitásit veszélyezte'heti- Azoknak a ta­pasztalatoknak a nyomán kell most továbbhaladnunk, amit az SzKP XIX. kongresszusának rend­szeres 'tanulmányozásából nyer­tünk és nyerünk. Azokat a felada­tokat- kell most megoldanunk, ame­lyekét Gerő elvtárs szabok meg előttünk a Központi Vezetőség legutóbbi ülésén. Tanulmányozzuk szüntelenül a nagy Szovje'unió élenjáró módszereit és ezek fel­használ á-ával vessük latba min­den erőnket az 1952-es tervév cél­kitűzéseinek maradéktalan megva­lósítására. Dolgozzunk lankadatla­nul, hogy falvaiukban ne legyen egyetlen termelő sem, aki ne tel­jesítené az év végéig begyűjtési kötelezettségét. Ezek a mi közvetlen feladataink békónk védél méhen- E zek megva­lósításával j áruiba'nrk hozzá a léginél!óbbképpen ahhoz, hogy a béke erői végleg győzelmet aras­sanak a háború erői fekte. Az or§zá^g:vnléi fee«!«!! illése Jr. Az országgyűlés kedden foly­tatta tanácskozásait. A keddi ülésen megjelent Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Kiss Károly, Házi Ár­pád elvtársak és a miniszterta­nács több más tagja. Ott. volt az ülésen Dobi István a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke. Olt Károly pénzügy mi ni szler koSíségvetési beszámolója 10 óra után néhány perccel Ró­nai Sándor, az országgyűlés elnö. ke megnyitotta az ülést, majd Olt Károly pénzügyminiszter tar. tóttá meg költség-vetési beszá­molóját. Az alábbiakban részleteket köz lünk Olt elvtárs beszámolójából. — A Magyar Népköztársaság költségvetése — kezdte beszédét — szervesen kapcsolódik azok­hoz a feladatokhoz, melyeket a szocializmus építésének előttünk álló szakaszában — ötéves ter­vünk negyedik évében — meg kell valósitanunk. Támaszkodik azokra az eredményekre, melye­ket dolgozó népünk céltudatos munkájával a magyar népgazda­ság minden területén elért. — Rákosi elvtárs tegnap . el­hangzott beszédéből részleteiben is kibontakoztak azok a hatalmas eredmények, melyeket népgazda­ságunk fejlesztésében, do'gozó ink anyagi, kulturális és egészség ügyi viszonyainak további felemel, kedésében elértünk. —• A bevételi felesleggel záruló költségvetés továbbá a december 2-i határozat kedvező eredményei tovább fokozták a forint szilárd­ságát. Ezt mindenki számára kéz. zeifoghatóan bizonyítja az állami és szövetkezeti kereskedelemben szabott áron a közönség rendel kezesére álló árutömeg jelentős növekedése. 1¥ ép fiaik erejét i&iesfliatvsmyozza £i Szovjetunió öBizet len baráti támogatása Népünk erejét inreghatvá- j sörendii élelmicikkek jelentősen nyozza a Szovjetunió önzetlen ba. ráti támogatása, amellyel orszá­gunkat a felszabadulás óta g’az. daságilag, politikailag, egyaránt segíti. Nincs olyan területe nép. gazdaságunknak, amely ne kapna folyamatosan felbecsülhetetlen tá. mogatást a Szovjetuniótól. Döntően fontosak számunkra a szocializ­mus felépítéséért vívott harcunk­ban a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag tapasztalatai, amelyek kimeríthetetlen erőfor­rást jelentenek. — A nagy Szovjetunió nagysze. rü eredményei bizonyítják a tő­kés világ gazdálkodásával szem­ben a szocialista társadalom fö­lényét és a békegazdaság szaka­datlan fellendülését. — A Szovjetunióban é3 a népi demokratikus országokban a bé. kegazdaság szakadatlanul, vál­ságmentesen fejlődik, rendszere­sen emelkedik a dolgozók élet­színvonala. — A fejlődés merőben más a kapitalista országokban, ahol a fegyverkezés fokozódása ellenére csökken az ipari termelés, a fo­gyasztási iparok, elsősorban a textilipar súlyos válságban van, a létfenntartási költségek emel­kednek, a munkanélküliek tömege növekedik és a dolgozók életszín­vonala újabb és újabb mélypontra süllyed. — Az Egyesült Államok 1952—53. évi költségvetése tiz egész három tized milliárd dollár deficitet irá­nyoz elő. Anglia 1952—53.-évi költ ségvetése 75 millió font deficittel számol, az első félév azonban már 589 millió fontos hiánnyal zárult. — Az amerikai monopolt őke a deficites költségvetések rendsze révei ingoványos talajra vezeti más tőkés országok gazdálkodá­sát. Minél több amerikai kölcsönt kapnak a deficit áthidalására, an. nál mélyebbre süllyednek ezek az államok az ingoványbán, annál jobban kiszolgáltatják magukat az amerikai imperialistáknak Anglia 1952—53. évi költségveté sébsn negyven százalékkal szorí­totta le az ártámogatások össze­gét, aminek következtében az el. megdrágultak. így a kenyér ára 25, a liszté 31, a húsé 27 száza­lékkal emelkedett és erős mérték, ben drágult a vaj, zsír, sajt, cu­kor, stb. ára is. —A tőkés országok válságá­nak elmélyüléséhez lényegesen hozzájárult a kelet nyugati for­galomnak az Egyesült Államok diktátuma folytán bekövetkezett korlátozása,, amellyel az imperia­listák saját maguk zárják el a demokratikus világpiachoz veze'-ö utat. __ A kapitalista országok gaz. dasága az egyre mélyülő általános válság és a folytonosan ismétlő­dő gazdasági válságok harapófo­gójában vergődik. Olt Károly elvtárs a továbbiak, ban beszámolt arról, hogy 1953. évi költségvetésünk az első amelyben a minisztériumi szinten készült vállalati pénzügyi tervek és a költségvetésből ellátott szer. vek előirányzatainak összeállítása és tárgyalása párhuzamosan, a népgazdasági terv tételeivel egyez, tetve, egyidőben történt. Jövőévi költségvetésünk szerkezeti fel építésében lényegében már a Szov jetunió szocialista költségvetési rendszerét követi, figyelembevé ve adott viszonyainkat, sajátossá gainkat. Uj szerkezetében a költ ségvetés áttekinthetőbbé, ellen örizhetőbbé, a gazdálkodás pedig egyszerűbbé válik. — A Magyar Népköztársaság 1953. évi költségvetésének bevé­telei döntő részben a szocialista szektorból származnak. Állami vállalataink forgalmiadó, nyere­ség és egyéb befizetéseinek 40 milliárd és 152 millió forintos elő­irányzata a költségvetés összbe­vételeinek 76.1 százalékát teszi ki. leöntő feSndatuuk «I íartaSékok feltárása — Döntő feladatunk azoknak a népgazdaságunkban rejlő tartaló. koknak a feltárása, amelyek az önköltség szakadatlan,, rendszeres csökkentésével elérhetők. Az olyan terv teljesít és, amelynek so­rán az tizem tervét csak általá­ban, globálisan hajtja, végre, de egyes területeken elmarad a terv előírásaitól, csak látszat eredményt jelent. — Ha az egész magyar iparban ogy év alatt a tervezetten felül további egy százalékkal csök­kentjük az önköltséget, a megta­karított összegből például 8000 szép kétszobás lakást építhetnénk. Olt Károly hangsúlyozta ezuten, hogy az önköltség csökken ésének fontos tényezője az anyaggal, kü­ld" ősén az importanyagokkal való szigorú takarékosság, az anyag normáik alapján történő gazdálko­dás s a munka termelékenységé­nek emelése. Ez utóbbival kapcso­latban döntő követelmény az egyenletes, ütemes termelés meg valósítása és ennek kere ében a szigorú technológiai fegyelem ér­vényesítése. A termelés egyenlő'- len üteme a fő oka annak, hogy az iparban még mindig igen magas az indokolatlan túlórák száma. — A termelékenység emelésében nagy szerepe van az uji'ó-mozga- lomnak. — A folyó év első felében elfoga­dott újítások az előzeles számi'á sok szerint mintegy 850 millió fo­ri n‘ évi megtakarításhoz vezetnek. A tavalyihoz képest az alkalma­zott uji< ások száma harminckét százalékkal emelkedett. — A lakosságtól származó adóbe­vételek 1952 évi tiz százalékos ará­nya 1953-ra nyolc százalékra csökken!. Az adóbevétel jelen ős része a helyi tanácsok kői ségve- tésében jelentkezik. Az állampol­gára fegyelem az adófize és terü­letén is elmélyül. Dolgozó paraszt­ságunk teljesiti az állam irán'i kötelezettségét és ezzel is bizo­nyltja, hogy szere i a nép álla­mát és magáénak vallja annak célkitűzéseit. Fel kell számolni ugyanakkor azt a megengedhetetlen türelmet és elnézést, amely sok esc ben a notórius nemfizetőkkel szemben tapasztalható, akik szeretnék ki­venni és ki is veszik részüket a népi demokrácia vívmányaiból anélkül, hogy állampolgári kö e- 1 ességüknek megfelelően a közös terhekből reájuk eső részt is vál­lalnák. így Vész ő községben több- száz olyan adózó van, aki évi adó­jára december 1-ig semmit sem fizetett. Ezután a pénzügyminiszter rá- mutatót!, hogy a lakosságtól szár­mazó bévé eleknél van előirányoz­va a III. békekölcsön bevétele és a lakosság megtakarításainak az a része, ame’y az Országos Taka­rékpénz'árnál tartósan jelentke­zik. Bár a be'é'állománv egy év ala't tóbb mint 27 százalékkal noft, az egyéni takarékoság területen elér1 eredmények még nem kielé­gi’ők Az Országos Takarékpénz- ‘ár felvilágosító munkájával még nem tudta elemi, hogy a lakos­ság széles rétegei megértsék a tó- ka rékoss ág jelentőségét. Tömeg- (Tolyio'áa a ? oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents