Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ma: Kodály Zoltán ünnepi est Zalaegerszegen Vili. évfolyam 294. szám. A* MDP ZAL1ME6TE1 PiRTBIZOTTSÁftiüilK »APBLAPJA Ara 50 fillér 1952. december 16. Kedd iJIIH.il I—■Ilim M IMIIIffWT Rákosi Mátyás elvtárs beszéde az országgyűlésen a nemzetközi helyzetről, belső helyzetünkről és feladatainkról Az 1953. évi költségvetés meg. tárgyalására hétfőn délelőtt a parlamentben megkezdte tanács- hozásait az országgyűlés. 11 óra után néhány perccel vo­nultak be a terembe a miniszterta­nács elnökhelyettesei és a minisz­tertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssal, a miniszter- tanács elnökével. A terembe lépő Rákosi elvtársat helyükről feláll­va, viharos tapssal köszöntötték dolgozó népünk képviselői. Ezután Rónai Sándor elvtárs, az ország­gyűlés elnöke megnyitotta az uj ülésszakot, majd Szabó Piroska elvtársnö, az Elnöki Tanács tit­kára. számolt be az Elnöki Ta­nácsnak az elmúlt ülésszak óta végzett munkájáról. Szabó Piroska elvtársnö beszá­molóját az országgyűlés tudomá­sul vette, majd Gerö Ernő elv­társ, a minisztertanács elnökhe­lyettese, az állami statisztikáról szóló törvényjavaslatot, Olt Ká­roly elvtárs pénzügyminiszter pe­dig az 1953. évi állami költségve. tést és a költségvetésről szóló törvény javaslatot terjesztette be. Ezután, a képviselők viharos tapsa közben, Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Rákosi Mátyás elvtárs beszéde •— Tisztelt országgyűlés! — Megragadom az alkalmat, hogy a költségvetés tárgyalása előtt ismertessem a nemzetközi helyzetet, hazánk belső helyzetét és azokat a feladatokat, amelyek előttünk állanak. — A nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy az Egyesült Álla­mok monopolkapitalistái egyre nyíltabban törnek világuralomra és a céljuk elérésére egyre nyíl­tabban készítik elő a harmadik világháborút. Ezzel kapcsolat­ban egyre élesebb a háborús uszí­tás a Szovjetunió, a béketábor el. len. Utalt arra Rákosi elvtárs, hogy az amerikai imperialisták világ- uralmi terveik támogatására alávetik maguknak a többi ka­pitalista országot eszeveszett fegyverkezést kényszerítenek rá­juk, miközben piacaikba, gyar­mataikba benyomulnak. Mindezek következtében éleződik a helyzet egyrészt a gyarmatokon, más­részt nő a feszültség a tőkés or­szágukban az Egyesült Államokkal szemben. A dolgozók egyre csők. kenő életszínvonala, a fokozódó munkanélküliség következtében élesedik az osztályharc, szélese­dik az ipari munkások sztrájk- mozgalma. A rosszabbodó gazda­sági helyzet következtében a ka­pitalista államok legtöbbjében kezd egyre jobban terjedni a felis, mérés, hogy az ellenség maga a szövetséges, az Amerikai Egyesült Államok és hogy az országok függetlenségét és szabadságát egyetlen oldalról, az Egyesült Ál­lamok imperialistái oldaláról fe­nyegeti veszély. Idézve Sztálin elvtárs korszakal­kotó müve: ,,A szocializmus közgaz­dasági problémái a Szovjetunióban“ megállapításait hangsúlyozta Rákosi elvtárs, hogy az. Egyesült Államok szövetségesei kezdik tűrhetetlennek tartani helyzetüket, mert az ameri­kai monopóhőko politikája, mint a fasiszta politika általában, kizsák­mányoló, erőszakos, durva, kímélet­len, szakadatlanul megsérti- szövetsé­geseinek létérdekeit önérzetét, nem. zeti büszkeségét. Rákosi elvtárs ve­zető nyugati burzsoá lapidézetekfcel támasztotta alá azt a tényt hogy mind Európában, mind Ázsiában egyre inkább növekszik az amerika- ellenesség. A népek az Amerikai Egyesült Államokban és nem a Szov­jetunióban látják: ellenségüket. És valóban, Londontól Tokióig a házak falát egyre sűrűbben borítja be az a felírás: „Yankee go home! Jenki takarodj haza!“-Ha g-yar ország’ a béketábor liti tagja — Magyarország, mint a béke- tábor hű tagja, lépten-nyomon ta­pasztalja az amerikai háborús gyúj­togatok agresszióját és gyűlöletét." Az Amerikai Egyesült Államok akadá. lyozták meg eddig azt, hogy Ma­gyarországot felvegyék az Egyesüli Nemzetek Szervezetébe. A Szovjet­unió minden észszerű javaslatát mely arra vonatkozott, hogy az őszi szes felvételre jelentkező országokat, köztük Magyarországot is, felvegyék az ENSz-be, az Egyesült Államok és csatlósai makacsul elutasították. Az Egyesült Államok csak csatlósaikat és vazallusaikat hajlan­dók az ENSz-be felvenni! — Az Egyesült. Államok mind a mai napig nem szolgáltatták vissza azoknak a magyar javakifak jelenté­keny részét, amelyeket a német' fa- ~i züdoés a magyar nyilasok 1941— 45-ben nyugatra hurcoltak. Az Egye. .-ült Államok kormányát- - ezeknek a javaknak visszaszolgáltatá-ára kü­ldözi. a békeszerződés, kötelezik a saját ünnepélyes nyilatkozataik. Ezeknek a javaknak jelentékeny ré­sze magába az Egyesült Államokba vándorolt. £s bár ismételten vissza­követeltük őket, az Egyesült Álla­mok makacsul megtagadták az áltá­lul: is elismert, jogos követeléseink eijesitését. Emiatt kénytelenek vol­tunk nem egyszer diplomáciai jegy- z ék ben tiltakozni. — -V Magyar Népköztársaság kor­mánya ez év folyamán kénytelen volt nyilatkozni az ellen a különszerződés ellen, melyet az Egyesült Államok Nyugat-Németország úgynevezett kormányával az „európai védelmi kö. zösség“ és az európai hadsereg“ alakításáról megkötöttek. magyar kormány nyilatkozatában kijelenti: — „A Magyar Népköztársaság kormánya ezeket a bonni és párizsi szerződéseket újabb kísérletnek tekin­ti az Egyesült Államok, Nagy-Bri- lanuia és Franciaország kormánya részéről, hogy Ny u g at - Nérnetország- na-lc a támadó atlanti tömbbe való bevonásával előkészítsék az általuk a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen tervezett harmadik vi­lágháború kirobbant ását törvénye­sítsék Nyugat-Németország remiül a. rizálását és Nyugat-Németország megszállásának állandósít ásával újabb akadályt emeljenek Németor­szág egységesítésének útjába­—... A magyar nép hosszú időn át nyögve hordta saját el­nyomói és a német imperialista hódi lek között ló1 tej öt? ..szövetség“ jármát. A német imperializmus vi­láguralmi törekvései egy emberöl­tő alatt kétizben sodorták Magyar- országot bűnös háborús kalandok­ba. amelyek a magyar nép szá­mára rengeteg szenvedést és nyo­morúságot hoztak.' A magyar nép zavartalanul óhajtja folytatni bé­kés ép if ő munkáját, s nem akar mégegyszer a német imperializmus és mili'tiarizmus áldozata lenni“. —- A Magyar Népköztársaság kormánya helyesen járt el, amikor íyila'kozatában fellépett az uj vi­lágháború kirobban' ás át célzó ez tjabb imperial is a kísérlet ellen. Emlékeztetek Rákosi elvtárs a magyar kormányküldöttség ez év októberében a Német Demokrati­kus Köz'ársaságban tóit látogatá­sára, amely elmélyítette a magyar és a német dolgozó nép barátságát. — A magyar kormány delegációja németországi látogatása megerősí­tette a német és a magyar nép baráti kapcsolatait, kölcsönös ro- konszenvét és komoly hozzájáru­lást jelenléti az amerikai imperia­listák ellen, a béke megvédéséért vívott harcban. Tito fasiszta állama: az amerikai agresszió Iiaiáraiakig- előretolt része is világos a számunkra, hogy a Tito-banda, amely déli határunkon garázdálkodik, az amerikai impe­rialisták agenturája, hogy maga Tito a tőkések és fasiszták régi ügynöke. Amikor a Rajik-per ide­jén ez kiderült, a tőkés sajtó mind­ezt vál ig tagadta. Ma már ezt a a tőkések maguk is elismerik. — Tito fasiszta tipusu burzsoá állama az amerikai agresszió ha­tárainkig’ előretolt része. A ban­diták, akiket ha'1 árainkon á'dob­tak, ennek megfelelően tetőtől- íalpig amerikai felszereléssel vol­tak ellátva, amerikai volt a gumi­csónak, az auőmaóarevolver, a gyilok, a cyánkáli és a bilincs. Dolgozó népünk számára nagyon tanulságos volt ez a per, mert új­ra látta belőle, hogy az amerikai propaganda mögött, mely szabad, ságrél és demokráciáról szónokol, O'tlt a tőr, a méreg és a bilincs. Mi levonjuk ennek a pernek tanulsá­gait és még éberebbek, még kimé- le'lenebbek leszünk népünk és bé­kénk minden ellenségével szemben. — A Magyar Népköztársaság kormánya az Amerikai Egyesült Államok agressziójával kapcsolat­ban kénytelen volt tiltakozni, ami­kor az Egyesült Államok szenátu­sa a békés országok közli normá­lis viszony példáján megsértésével százmillió dollárt szavazott meg arra, bogy a békétábor országaiba, köztük hazánkba is megszökött fa­sisztákat, kémeket, gyilkosokat, szabó', örökét csempésszen, akik fel­adata gyújtogatás,gyilkosság, sza­botázs, kémkedés- Ennek a 100 millió dollárnak felhasználási mód­jára és arra, hogy kik az ameri­kai tipusu szabad világ és demok­rácia szövetségesei és kiküldöttjei, élénk világosságot déri telt a Jugo­szláviából hozzánk á'dobott bandi­ták nemrég lefolytatott pere. Mi már régen tudtuk és nem egy al­kalommal hivatalos nyilatkozatok­ban és jegyzékekben leszögeztük, hogy a hazánkban lelep’ezet- ké­mek, provokátorok, szabó-tőrök mö­gött legtöbbször az Egyesült Álla­mok állnak. Á Rajk-per óla 'az Fokozottan folytai ni fogjuk karcunkat a békéért — Láttuk az imperialista tábor képét, azét a táborét, melynek ter­melő erői panganak, melyben mil­liók szenvednek a munkanélküli­ségtől, ahol késhegyig menő ver­seny dúl az országok között és egyik ország szakadalanul le akarja igázni és ki akarja fosz­tani a másikat, s ahol lázasan ké­szt'ik elő az uj világháborút. Egész más, ezzel szögesen ellene- tes képet mutat a Szovjetunió és a népi demokráciák tábora. Ennek célkitűzése nem a mások megrab- lása, nem a háború, hanem a kö1- csönös segi'ség, a béke. Gazdasá­ga nem ismer válságokat, nem is­mer munkanélküliséget. Fejlődése egyenletes. Célkitűzése nem a tő­kés maximális haszna, hanem a népek anyagi és kulturális szük­ségleteinek maximális kielégülése. Ez a gazdaság biztosítja a dolgozó nép élé'színvonalának rendszeres emelését. Rt nincs késhegyig menő verseny, ezt a demokra'ikus tábort országainak baráti együttműködé­se, a kölcsönös segítség jellemzik. — Ennek megfelelően a demokra­tikus tábor gazdasági erői gyorsan fejlődnek. Malenkov elvtárs a Szov­jetunió Kommunista Pártjának világ- történelmi XIX. kongresszusán ösz- szehasonlította a tőkés országok és a Szovjetunió ipari termelésének növe­kedését 1929-től 1951-ig. Ebből az derül ki, hogy ez idő alatt a Szovjetunió gazdasági növekedése hatszor volt gyorsabb, mint az Egye­sült Államoké, nyolcszor gyorsabb, mint Angliáé és tizenkétszer gyor­sabb, mint Franciaországé. Malenkov elvtárs megmutatta, hogy a népi de­mokráciák fejlődése is hasonlíthatat­lanul gyorsabb iramú, mint a kapi­talista országoké. Mindenki számára világos, hogy a béketábor gyors gaz­dasági fejlődését az erős honvéde­lem előfeltételeinek megfelelő növe­kedése kíséri. Ellentétben az impe­rialista táborral, mely folyton erejé­nek fitogtatásával igyekszik iáijesz­teni a gyengékre, a szocialista tábor tagjai nem kardesörtetők. De termé­szetes, hogy e kérdés felvetődik és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX kongresszusán nem egy szónok hangoztatta, bogy a szovjet honvé­delem olyan erő, amely minden ag- resszor támadását meg tudja hiúsí­tani és hogy egy harmadik világhá­ború a kapitalista világrendszer ösz- szeomlására vezet. — Ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a magyar népi demo­krácia növekvő gazdasági erejének megfelelően gondot fordít honvédel­münk erősítésére. Semmi áldozatot nem sajnálunk, hogy békénk és jövő fejlődésünk hü őrét, fiatal honvéd­ségünket úgy fejlesszük, hogy meg tudjon felelni a ráháruló feladatok­nak. Hasonló a helyzet a többi népi demokráciában is. És hogy mire ké­pes a hazáját védő, felszabadult nép, arra legjobb példa Korea, ahol az Egyesült Államok és vazallusainak minden erőfeszítése kudarcba fulladt a koreai nép és a kínai önkéntesek hősiességén és ahol, mint Vasziljevsz. kij elvtárs, a Szovjetúnió honvédel­mi minisztere megállapította, az Egyesült Államokat történelmének legszégyenletesebb veresége érte. — A Szovjetúnió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa hatal­mas seregszemle volt. E kongresz- szuson arról is meggyőződhettünk, hogy a tőkés és gyarmati országok forradalmi, demokratikus és kommu­nista pártjai bátran viszik előre a népszabadság és a nemzeti független­ség zászlaját. Az új életet építő né­pek 800 milliós blokkja nemcsak gazdaságilag, de a honvédelem szem­pontjából is hatalmas erő, melyet világszerte támogatnak a béke hí­vei, a haladás harcosai. — Abból, hogy a tőkés tábor tag­jai előbb vagy utóbb egymás torká­nak esnek és abból, hogy a szocia­lizmust építő államok honvédelme erős, nem következik, hogy a béke megvédéséért folyó harcunkat a leg­csekélyebb mértékben is csökkent­sük. Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy milyen hatalmas eredmény az, ha a békerr.ozgalom sikere esetén el­vezet az adott háború elhárításához, ideiglenes elodázásához, az adott bé­ke ideiglenes fennmaradásához, a kardcsörtető kormány lemondásához és olyan kormánnyal való felváltásá­hoz, amely kész ideiglenesen fenn­tartani a békét. — Ezért fokozottan folytatni fog. juk harcunkat a békéért. — A magyar népi demokrácia a béketúbor hü tagjaként kiveszi ré­szét a békéért vívott küzdelemben, az imperialista háborús gyújtogatok le. leplezésében. Szakadatlanul résen va_ gyünk, készen arra, hogy meghiusit- mk az amerikai imperialisták és csat­lósaik ellenünk irányuló támadásait. Lankadatlanul folytatjuk harcunkat a béke megszilárdítása érdekében, erősítjük minden téren a nemzetkö­zi együttműködést-, szilárdabbra von­juk megbonthatatlan baráti kapcso­latainkat felszabadítónkkal, a hatal­mas Szovjetunióval és a népi demo­kráciákká). Egyben erőteljesen ápoljuk honvédelmünket, hogy a bé­ke-tábornak azt a szakaszát, mely ránk van bizva minden támadással szemben megvédj ük. Gazdasági és pénzügyi lieiyzeíiink szilárd — Rátérek most hazánk gazdasági helyzetére. Amint a tisztelt- ország, gyűlés a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztéséből látja, az 1953-as évi költségvetésünk bevételi' oldala 52,739.000.000 forint, majdnem tíz milliárd forint emelkedést mutat az 1952.es évvel szemben. £z az emel­kedés megfelel az 3952-es év gazda­sági fejlődésének. .\ költségvetés egyensúlyban van, illetve S75 mű­im forint felesleggel zárul. A fórját vásárlóértéke változatlanul szilárd. Pénzügyi helyzetünk szilárdságát és (Folytöltés a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents