Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-16 / 294. szám

Rákosi Mátyás elvtáps beszéde az országgá ülésen

(Folytaiás a~ 1. oldalról)

egyben dolgozó népünk áldozatkészségét mutatja a III. békekölcsön sikere- Ennek a-' kölcsönnek 1,300.000.000 forintra tervezett kibocsátási összegét nyolc nap alatt 37 százalékkal túljegyezték. A jegyzésben, melynek végösszege 1,781.000-000 forint, 3,154.000 állampolgárunk vett részt, jóval több mint ahány család van országunkban, y békekölcsön sikere hazánk megnövekedett gazdasági erejének és népünk politikai egységének örvendetes megnyilvánulása—-■ Közölhetem a tisztelt országgyűléssel, hogy a jövő hónap .20-án befejeződik a Szovjetuniónak fizetendő jóvátétel. Annak idején tíz ellenséges hírverés azt állította, hogy a jóvátétel kibir- hata.tlan terheket ró vállainkra. Hála a Szovjetunió nagylelkűségének, mellyel a jóvátételi összeg jelentékeny részét elengedte és a maradék teljesítésének idejét hat évről nyolc évre meghosszabbította, ezt a kötelességünket becsülettel teljesíteni tudtuk. Ugyanakkor a Szovjetunió baráti és önzetlen segítségével sikerrel és gyorsan építhetjük szocialista jövőnket.

_ Ipari termelésünk ez év 11

hó

napja folyamán tervünknek megfelelően egyenletesen és erőteljesen fejlődött. Széntermelésünk az idén 22.2 százalékkal,

bauxittennelésünk 58 százalékkal, nyersolaj termelés ünk 18.4 százalékkal, aluminiumtermelésünk 16.2 százalékkal, timföld termelésünk

22.5 százalékkal, acéltermelésünk 14.1 százalékkal, villamosé,nergia termelésünk 20.3 százalékkal nőd meg. Ipari termelésünk ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva, ha december hónap folyamán is teljesítjük tervünket, 22 százalék, kai növekszik. Ez a szára a terv globális teljesítésére vonatkozik. Ezen belül a terv egyes célkitűzéseinek túlteljesítése mellett vannak lemaradások is.

— A szénnél az a helyzet, hogy az idén az eredeti terv szerint

18.5 millió tonna szenet kívántunk termelni. Évközben azonban kiderült, hogy bár ez a mennyiség a tavalyihoz képest 3.2 millió tonna emelkedést jelent, ennél is többre volna szükségünk. Ezért kértük szénbányász elvtársainkat, hogy kíséreljék meg az eredeti tervet még 400.000 tonnával megemelni. Az elvtársak ezt meg is ígérték. Az évnek még nincs vége. Lehet, hogy az egész négy- százezer tonna tervenfelüli többlet nem lesz meg, de több mint a fele meglesz. Persze nagy szol. gálabot tennének derék bányászaink népgazdaságunknak, ha mind a négyszázezer tonnát kitermelnék.

Felemeli ötéves tervünk .eddigi célkitűzéseit teljesítettük

Most ötéves tervünk harmadik esztendejének befejezése előtt állunk. Meg lehet állapítani az eddigi eredmények ala.pján, hogy felemelt ötéves tervünk eddigi célkitűzéseit teljesítettük, sőt például a szénnél túlteljesítettük.

„ Olajtermelésünk is felfelé Ívelő vonalat mutat, de itt is van egy kis lemaradás a terv mögött. Érmek oka az, hogy az uj olaj- mezök termelését vissza kellett tartani, mert még nem tudtuk elég gyorsan biztosítani az olaj- forrásokhoz szükséges szállító eszközöket.

— Tervteljeaitéaünkel hátráltatta, hogy a szocialista munkaverseny kérdését helyenként elhanyagolták. A gépek jobb kihasználása, a munka jó megszervezése, a munkafegyelem terén is még mindig sok a kívánnivaló.

— Tervteljesi légünkre hátrányosan hatott ki az idei aszály, melyre a mezőgazdaság taglalásánál részletesen kitérek. Emellett azonban azok a gazdasági célok, melyeket tervünk az 1952-es évben célul kitűzött, reálisnak mutatkoztak és hála munkásaink és értelmiségünk közös erőfeszítésének, lényegében megvalósultak, Jelentős lépést tettünk előre azon az utón, hogy hazánkat iparral rendelkező mezőgazdasági országból fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá változtassuk A tervnek megfelelően -gyorsabban nőtt. iparunknak az a szektora, amely a termelöeszkö- .zöket gyártja, mint a fogyasztási javakat gyártóé. Az arány 1953. ban a kettő között 60:40 lesz

A következekben Rákosi elvtárs rámutatott hogy iparunk ossz pontosítása gyorsan nő, a munkásságnak majdnem fele már ezer munkásnál többet foglalkoztató vállalatokban dolgozik. Ugyanakkor Budapest mellett egyre inkább dccentrallzálódik iparunk.

— A magyar ipart az 1952. évi terv jó befejezése mellett, az 1053- as évi ten; foglalkoztatja. A jö vő esztendőre iparunk termelését 16 százalékkal akarjuk megemelni. Annak a célkitűzésűnknek megfelelően, hogy elsősorban az alapanyagok termelését növeljük, a szén, a nyersvas, az acél, a nyersolaj termelése ennél sokkal magasabb lesz. A szén termelését 4.6 millió tonnával akarjuk meg. emelni. Ez a szám 24 százalékos emelést jelent. Hogy milyen gyors

2

Kedd, 19 52dec. 16.

iramú ez a fejlődés, annak jellem, zésére megemlítem, hogy az idei és a jövő év széntermelésének emelkedése nagyobb, mint az 1938-asi esztendő egész széntermelése. A szenek közül legjobban a kokszolható fekete szén termelését fejlesztjük. A terv itt majdnem 50 százalékos növekedést ir elő. Acél nyersvasunk termelése 44 százalékkal növekszik. Elektroacél 28 százalékkal nő. A’yersolajtermelésünket 25 százalékkal fogjuk fokozni. Aluminiumtermelésünk 51 százalékkal nő. Timföldtermelésünk 27 százalékkal emelkedik. Ezek a számok azt mutatják, hogy tovább folytatjuk ipari termelésünk alapanyagainak fejlesztését. Ezek a célkitűzések magasak, de elérhetők, sőt tulteljesithetök

Hangsúlyozta Rákosi’ elv'árs az idei tervév minden erővel való teljesítésének jelentőségét. Felhívta a figyelmet a termelés egyenletessé tételére és különös súllyal je’ölte meg a szénbányászat, a kohászat és az energiatermelés feladatait.

—- Gazdasági életünk fejló'dése szükségessé tette, hogy az egyes te' rületek jobb átfogása céljából nagy minisztériumokat kisebbekre bontsunk. Ez a módszer jól bevált ős tovább fogjuk folytatni. Jelenleg három ilyen minisztérium van szervezés alatt: a vegyipari minisztérium, melynek létrehozását gyorsan növő vegyiparunk teszi szükségessé; a fel sőoktatási minisztérium, mely 27 egyetemünket és főiskolánkat fogja össze és a kohászati minisztérium, amely kohászatunk fejlődésének ütemet van hivatva meggyorsítani. Ezeknek a szervezés alatt lévő minisztériumoknak költségvetése már a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztésében szerepel.

— A vaskohászat fejlesztésének gyors üteme megköveteli, hogy mielőbb üzembehelyezzük a Sztálin Vasműt, meg kell gyorsítanunk a diósgyőri kohászati üzem rekonstrukcióját. Üzembe kell helyeznünk új, nagy villamos erőművünket, he kell fejeznünk az inotai Erőmüvet. Mindezekkel a nagy ipari építkezésekkel párhuzamosan meg kell építeni az ott dolgozók számára a lakásokat. Az alapanyagipar fejlesztésével párhuzamosan növelnünk kell az építőanyag- ipart, különösen a cementipart és be kell fejeznünk az építés alatt lévő új cementgyárakat.

Mint speciális feladat jelentkezik, hogy különös súlyt fektessünk azoknak a nagyüzemeknek tervtelje- sítestre, amelyek küIkereskedelmíink, exportunk szempontjából bírnak különös fontossággal. Az aszály következtében, mint erre rá fogok térni, erősen lecsökkentettük mezőgazdasági

termékeink exportját és nagymeny- nyiségben importálunk takarmányt. Ha nem akarjuk, hogy külkereskedelmünkben történt változások következtében csökkenjen a külföldről jövő nyersanyag és gépimportunk, akkor az így előálló hiányt az ipari exporttal kell pótolnunk.

Hangsúlyozta ezután Rákosi elvtárs az exportüzemek mennyiségi és minőségi tervteljesítésének, a tervfegyelemnek, az önelégültség elleni harcnak és a munkavédelemnek a jelentőségét, majd így folytatta:

— Jövöévi tervgazdálkodásunk megvalósítására 146.000 uj munkaerő beállítása válik szükségessé. Ez a szám mutatja, hogy a munkaerőszükséglet messze túlhaladja a felnövő munkaképes év. járat számát. Érdemes ezzel kapcsolatban rámutatni arra, hogy Angliából, amely pedig büszkén ,,jóléti államnak“ nevezi magát, ennek az évnek első felében százezer ember vándorolt ki, mert nem tudta megélhetését otthon biztosítani. Olyan gazdag országban, mint Hollandia, állami segítséggel és támogatással küldik évente külföldre a kivándorló ifjúság tízezreit, mert az országban nem tudnak számukra munkát és megélhetést biztosítani.

— Az 1952-es termelési számok iparunk hatalmas fellendülését mutatják. Mutatják ipari munkásságunk és technikai értelmiségünk jó munkáját is. De amikor az eredményeket felsoroljuk, hálásan kell megemlékeznünk arról a sokoldalú, önzetlen segítségről, melyet felszabadítónk, a baráti Szovjetunió változatlanul nyújt nekünk. A szovjet tapasztalatok kimeríthetetlen tárháza szinte korlátlanul rendelkezésünkre áll és felbecsülhetetlen támogatást jelent szocialista építésünkben. Fokozódik annak a kölcsönös segítésnek jelentősége is, amely a népi demokráciákkal egyre inkább nő és amely egyre komolyabb segítséget jelent gazdasági fejlődésünkben.

Mieden erővel nő véljük mezőgazdaságunk hozamát

— Rátérek most mezőgazdasági termelésünk alakulására. Növénytermelésünkét rendkívül hátrányosan befolyásolta a kedvezőtlen időjárás és ennek következtében a mezőgazdaság eredménye jelentősen, elmaradt a tervelőirányzatunkhoz képest. Ismeretes, hogy májusban hosszantartó erős fagyok voltak, junius végétől kezdve pedig hét héten keresztül olyan aszály és olyan hőség uralkodott^ amelyre a Meteorológiai Intézel megállapítása szerint ebben a században nem volt példa, ősszel viszont október és november hónapokban majdnem kétszerannyi eső esett, mint a sokévi átlag. A fagy és az aszály kedvezőtlenül befolyásolta a gabonatermést és rendkívül nagy károkat okozott a kapásnö- vénybsn. Az őszi esőle zavarták a betakarítást, megnehezítették az őszi vetést, a mélyszántást, a jövő tavaszi munkálatok megfelelő előkészületeit. A károk, amelyeket a rossz időjárás okozott, kapitalista időkben katasztrófát jelenteitek volna, mint ahogy katasztrófát jelentenek a szomszédos Jugoszláviában, ahol

most valóságos éhínség dúl és a parasztok százezrei jutnak koldusbotra. A mi államunk azonban a dolgozó nép állama és mint ilyen jól szervezett, erős, előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak közel]áfásunkat biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára gondoskodott népgazdaságunk zökkenésmentes fejlődéséről is. Ezekhez a rendszabályokhoz tartozik, hogy igen jelentős mértékben csök_ kerítettük élelmiszerkivitelünket, ugyanakkor a baráti országokból, el. sósokban a Szovjetunióból jelentékeny mennyiségű takarmánygabonát és abraktakarmányt vásároltunk. pz lehetővé tette, hogy csökkentsük a kukorica- és burgonyabeszolgáltatás mértékét és ezáltal enyhítsünk a dolgozó parasztság helyzetén.'Több mint 300 millió forint értékben meghosz- szabbitottuk a mezőgazdasági hiteleket és sok millió forint uj támogatást nyújtottunk vetőmagvásárlásra és hasonló célokra. Végül de nem utolsó sorban mozgósítottuk azokat a tartalékokat, melyeket az előző évben gyűjtöttünk.

\ dolgozó síép iillama az aszály ellenére bizíosálja a közellátási

— Ezeknek a rendszabályoknak a

segítségével sikerült elérnünk, hogy bár 1950-ben is szárazság sújtott bennünket, az idei aszály dacára biztosítani tudjuk közellátásunkat. Mindjárt hozzá kell tennem, hogy a fagykár és aszály mellett is sokkal jobb lehetőit volna idei termésünk, ha a korszerű földművelés, a modern agrotechnika szabályait betartottuk volna. Az idén májusban a Nemet Demokratikus Köztársaságból mezőgazdasági szakértők jártak nálunk, a német elvtársak nem győztek csodálkozni azon, hogy milyen alacsonyak a mi terméseredményeink. Ezeknek az alacsony eredményeknek fő okát a rossz trágya- kezelésben láUákJíi1 Léplen-nyomon felhívták figyelmünket, a helytelen trágyakezelésre melynek következtében a földbe már értékét vesztett gyakran szinte csak szalmából álló trágya kerül. A német elvtársak véleménye szerint egyedül a he_ Íves trágyázás következtében — m cl yn ok végről rajt á «a ugysz ól vún

semmi befektetést vagy munkatöbbletet nem igényel — 25—30 százalékkal meg tudnék emelni termés-' hozamunkat. Rámutattak ezek az elvtársak arra hogy kevés figyelmet fordítunk a vetőmag megválasztására, a mélyszántásra.

— Amikor októberben a Német Demokratikus Köztársaságban jártam, magam is meggyőződtem róla, hogy bár az ottani földek általában gyengébbek mint nálunk, és bár az időjárás az idén a Német Demokraikus Köztársaságban sem volt valami kedvező, mégis hol dank int ld.5 mázsa búzát arattuk. Csehszlovák iában, amely szintén szenvedett a fagykártól és aszálytól, különösen a szlovákiai részen, 13 q volt holdanként az átlagos búzatermés. Mindenki tudja és az újságok számtalan pél- diát hoztak fel rá, hogy nálunk is azok a szövetkezetek és egyéni parasztok, akik betartották a növényápolás és az agrotechnika szabályait., az idei fagy és aszály dacára kimagasló eredményeket értek el.

— Az elmondottakból következik, így minden erőnket meg kell feszíteni, hogy emeljük növénytermelésünk és ál i a Iában mezőgazdaság gonk hozamát és igyekezzünk utolérni e téren a többi, nálunknál haladottabb népi demokráciák eredményeit. Különösen fontos, hogy az idei gabonavetés tervét, melynek teljesítéséhez a rossz időjárás következtében néhány százalék még hiányzik, az utolsó holdig teljesítsük.

— Kedvezőbb képet mutat állattenyésztésünk fejlődése. p,z részben annak következménye, hogy a tavalyi jó termés hatásúra állatállományunk megnövekedőit. A rossz takarmány- termés következtében most komoly gondot okoz a megnövekedett állatállomány átteleltetése. Vigyáznunk kell, hogy a rendelkezésünkre álló takarmányt gondosan őrizzük meg, takarékoskodjunk a meglévővel és biztosítsuk, hogy az állatállomány addig is, míg újra zöld takarmánynyal táplálhatjuk, ne csökkenjen.

A mezőgazdaság szocialista Séf töltéséről

— Be kívánok számolni a mezőgazdasággal kapcsolatban a falu szocialista átépítésének kérdéseiről is. A termelőszövetkezeti mozgalom az 1952-es esztendő folyamán egyenletesen. és erőteljesen fejlődött. A termelőszövetkezetek és csoportok száma 658-al nőtt. 92.403 dolgozó parasztosakul 713.500 kát. hold szántóterülettel lépett a szövetkezeti termelés útjára. Hazánkban jelenleg 5315 termelőszövetkezet és csoport működik. A t ermelőszövetkezef ek

szántóföldi területe 2,213-000 kát. hold, Ez az. ország szántóterületének 22.8 százaléka. Ehhez hozzájárul még a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdasága, moly 178 ezer ka*, hold. az ország szántót őrületének 1.8 százaléka. V 318.500 főt kitevő termelőszövetkezeti család kezén van tehát jelenleg az ország szán tó terület «ének 216 százaléka, majdnem negye« le. \ termelőszövetkezetek összterülete (szántó, szőlő, legelő stb.)

2,606.000 hold, összes tagjainak száma 440.900.

— Az állami gazdaságok, tangazdaságok. és célgazdaságok szántóterülete 1 190.000 kát. hohl, az ország szántó őrületének i2-7 százaléka. Ez a szám már meghaladja azt, amit az állami gazdaságok elé az ötéves tervben célul kitűztünk.1 A növekedés oka. részben az. hogy az állami gazdaságok átmenetileg megművelésre átvettek olyan földeket, melyeket a kótkiki ipari munkások ajánlottak fel vagy kulákoktól vették át és amelyek azonnal nem voltak a termelőszövetkezetekbe beilleszthetők. Kézenfekvő, hogy ezeket a járulékos területeket a lehető leggyorsabban a szövetkezetek kezére kell juttatni, a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok szántóterülete együttvéve az ország szántóterületének 37.3 százalékát teszi ki.

— A termelőszövetkezetek állatállománya erőteljesen megnövekedett. .1950. februárjában a termelőszövetkezetek közös sertésállománya -16:400 darab volt és az idén októberre 522 ezerre nőtt fel. A szarvasmarha ez idő alatt 19 ezerről 151 ezerre, a juhállomány 41 ezerről 274 ezerre növekedett. Erőteljesen megnőtt az állami szektor állatállománya is. Az ország sertésállományának 19.6 szá. zal éka, szar vasmar haá 1! omá nyá na k

11.1 százaléka volt az állami szektor kezén.

— A termelőszövetkezetek fejlesztésénél vigyáztunk arra, hogy a fejlődés no legyen gyors. A fő súlyt inkább a meglévő szövetkezetek fejlesztésére, megerősítésére, vezetőinek jobb kiképzésére, a munkafolyamatok jobb megszervezésére, a munkafegyelem javítására fektettük. Ezt a politikát tovább is folytatni fogjuk. Ennek a helyes fejlesztési politikának következménye, hogy bár a szövetkezetek jövedelmét az idei rossz időjárás természetesen károsan befolyásolta, a szövetkezetek egészséges fejlődésének irama ettől nem szenvedett és a termelőszövetkezet változatlanul nagy. vonzást gyakorol az egyéni parasztokra. A termelőszövetkezetek mintegy 85 százalékának földjét nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas területté tagositot. tuk. a termelőszövetkezetek nagysága is megnövekedik. Már 357 olyan szövetkezetünk vau, amely ezer kát. holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodik. Termelőszövetkezeti községünk és városaink száma az idén TSÍLrül 665-re emelkedett- Termelőszövetkezeti várossá lett például Békéscsaba vagy Orosháza és alig van ma az országnak olyan községe, melynek határában ne volna termelőszövetkezet.

— Termelőszövetkezeteink megerősítésében. de mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében is az egyik legfontosabb tényezőt a gépállomások jelentik. A gépállomások ez év folyamán komoly fejlődésen mentek keresztül. Az év első kilenc hónapjában 32.6 százalékkal több traktor- és moíormunkát végeztek, mint az 1951-cs esztendő hasonló időszakában. Ennek dacára a •gépállomások távolról sem teljesítették a rájuk 1 láruló feladatokat, nem teljesítették tervüket sem. Munkájuk gyakran szervezetlen, könyvvitelük és elszámolási rendszerük megbízhatatlan és rengeteg panaszra ad okot. Ugyancsak sok a panasz a gépállomások munkájának minőségére, a gépek kihasználási fokára is. A hiba. elsősorban a földművelésügyi minisztériumban és a gépállomások vezetésében vau. \ gépállomások munkáját süllősen meg kell javítani, mert 1953-ban fokozott feladatokat bízunk rájuk. Így a gépállomásokon meg akarjuk duplázni az univerzális traktorok számát, A kombájnok számát meg akarjuk három, szorozni, a kubivátorok és aratőgő- pek számát egyharmaddal akarjuk növelni. A gépállomások 1953 ns felszerelése olyan lesz, hogy a termelő- szövetkezetek összes alapvető talaj- munkáját el tudja végezni, ha jól dolgozói.

(Folytakis a o. oldalon)