Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

A jeíen élvezői, a buldog jövő harcosai AZ EGYKORI földesúri kastélyt árnyas fenyők övezik körül. A lom­bos fenyőktől nem lehet látni a kastélyt s úgy tűnik, mintha a fá­kon kívül semmi sem élne itt. A lát­szat csal, a néma fák lüktető életet takarnak el a közeledők szeme elől. A volt cselédek közös, békés meg­értésben egy boldogabb jövőt építe­nek. A kastély körül hatalmas egybe­szántott földek és gazdag zöld veté­sek terülnek el. Az árpavetésben a sertésgondozó süldőket legeltet. .Bent az épületeknél szintén az állatok körül szorgalmaskodnak a tagok. A mezőn már végeztek a munkával, így a házkörüli teendőket végzik. Ezek a dolgozók itt is talál­nak munkát. Javítják az ólakat vagy a gazdasági felszereléseket szedik elő, megkeresik rajta a hibákat és kijavítják. Ezeken kívül még számos apró munka akad, . ami elvégzésre vár. A termelőcsoport tagjai már most készülnek a jövőévi munkára. Mindent előre elkészítenek, hogy mire kitavaszodik, zökkenőmentesen tudjanak dolgozni. Tavaly is így kezdték. Ha nem.' is egészen ilyen nagy szorgalommal, de akkor is ké­szültek a tavaszi munkákra. És mi lelt az előre való felkészülés követ­kezménye? Ezekről tanúskodnak azok az eredmények, amelyeket az 1952-es évben elértek, A gazdasági felszerelések elkészí­tése mellett nagy gondot fordítottak a munka megszervezésére is. Ennek érdekében még kora tavasszal, a munkák megkezdése előtt tervet ké­szítettek. Két brigádot alakítottak, egy növénytermesztési és egy állat- j tenyésztési brigádot. A brigádokat ; munkacsapatokra osztották fel. A (földterületet, valamint minden mun- ■ kát felbontottak munkacsapatokra és a munkacsapatokon belül egyénekre- [Különösen a. növénytermesztésben \ végeztek gondos munkaelosztást. A 'földterületet nem csupán a tagokra, hanem a tagok családtagjaira is el­osztották. A fogatosokat is felosz­tották a munkacsapatok között. En­nek az lett az eredménye, hogy min­den fogatos serkentette a maga mun­kacsapatát a feladat minél előbbi el­végzéséin. A munka elvégzéséért mindenkit személyesen tettek fele­lőssé. Ezzel a munkabeosztással elér­ték azt, hogy mindenki felelősséget .érzett a reá eső területen lévő mun­ka elvégzéséért. A községben elsők .között végezték el a vetést és a nö­vényápolási munkákat. Az állatte­nyésztésben dolgozó elvtársak is be­csületesen megáilták a helyüket. így érték el azt, hogy az 1951-ben meg­lévő 8 lóból, 146 sertésből és 120 baromfiból ma 11 darab ló, 36 szarvasmarha, 344 sertés és 430 db baromfi van. A növénytermesztésben végzett jó munka eredménye pedig az volt, hogy termésük, különösen burgonyából, jóval felülmúlta a köz­ség dolgozóinak termésátlagát. A „SZABADSÁG" tszcs tagjai a csoportban végzett jó munkájuk után első és legfontosabb feladatuknak az állam iránti ' kötelezettség teljesí­tését tekintették. Minden terményből és állati termékből határidőre telje­sítették a beadást. Kötelezettségüket búzából 102, rozsból 101, árpából 120, zabból 140, burgonyából 120, kukoricából 100, szénából 100, ba­romfiból 110, tojásból 100 százalék­ra teljesítették. A sertésbeadási ter­vüknek pedig 500 százalékra tettek eleget. , Az őszi betakarítási munkákat a minisztertanács határozatában előírt határidőkre elvégezték. A vetéseknél 80 százalékban alkalmazták a ke­resztsoros vetést. A község dolgozó parasztjai, amikor keresztbe is és hosszába is végigvontatták a vető­gépeket, kinevették őket. Sőt egye­sek igyekeztek őket lebeszélni az ag­rotechnikai módszerek alkalmazásá­ról. Ök azonban elhatározásukból nem tágítottak. Az ezévi termésből tanultak, habár a múltévi vetésnek csak csekély százaléka lett keresztso- rosan elvetve, mégis megmutatkozott az eredménye. Tehát ennek a fejlett módszernek az előnyeit már gyakor­latban ismerik, ezért alkalmazzák most nagyobb mértékben. A kereszt­soros vetésnek máris megmutatkozik az előnye. Nincs még egy olyan ve­tés a határban, mint az övék. Az ál­lattenyésztésben még nem nagy mér­tékben alkalmazzák a fejlett zootech- nikai módszereket. Csupán a két­évenkénti ötszöri elletést valósítot­ták meg. ELÉRT EREDMÉNYÜK egyben a pártszervezet eredménye is. A pártszervezet a csoport vezetőségével közösen oldott meg minden felada­tot. Egy-egy feladat megoldását kö­zösen beszélték meg. A csoport ve­zetősége semmit nem csinált a párt- szervezettel való megbeszélés nélkül. A pártszervezet munkájának eredmé­nye az, hogy a tagok magukénak ér­zik, megbecsülik a közös vagyont. Mindnyájan maguk előtt látják azo-! kát a feladatokat, amelyeket a párt rájuk bízott. Becsületes munkájuk­kal igyekeznek megmutatni a szövet­kezeti társasgazdálkodás fölényét az egyéni gazdálkodás fölött. ELÉRKEZETT A ZÁRSZÁMADÁS ideje. Az az idő, amikor minden tag számot vesz egész évi munkájáról, amikor megtudják azt, hogy egész évben milyen eredményeket értek el, vagy milyen hibákat követtek el. Most tudják meg azt, hogy ki ho­gyan dolgozott. Varga György sertésgondozó egész éven keresztül lelkiismeretesen végezte munkáját, amit bizonyít a sertésállomány gya­rapodása. 534 munkaegységet ért el. Ifj. Kiss György fogatos jó mun­kája nagyban hozzájárult a betakarí­tási munkák sikeréhez. 411 munka­egysége van. Idős Boros Antal fe­leségével és fiatal kisleányával együtt dolgozott a csoportban, ö maga 388, felesége 108, kisleánya 96 munka­egységet ért el. Nem maradtak el a munkában a női dolgozók sem. A munka bármelyik területén becsüle­tesen ir.egállták a helyüket. A kiváló burgonyatermés nagyban az ő jó munkájuk eredménye. Tóth Anna 278, ifj. Tóth Péterné 258 munka­egységet szerzett. Jól dolgoztak, van miből részesedniük. Egy munkaegy­ségre eddig 1.32 kiló búzát, 0.42 kiló rozsot, 0.30 kiló árpát, 2 kiló burgonyát, 2 kiló takarmányrépát, 1 kiló szénát, 0.80 takarmányszalmát és 0.21 liter bort kaptak. Készpénz­előleget összesen 40.893 forintot osz­tottak ki. A beadásban elért telje­sítményükért 6000 forintot kaptak jutalmul, amit a csoport tagjai kö­zött munkaegységük arányában osz­tottak ki. A becsehelyi „Szabadság*' termelő­szövetkezeti csoport tagjai az 1951— 52-es gazdasági évben a munka min­den szakaszán becsületesen megáll- ták a helyüket. Az állattenyésztés­ben, növénytermesztésben, valamint az állam iránti kötelezettség teljesí­tésében élenjárnak megyénk tsz- és tszcs-i és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt. Elért ered­ményeik visszatükrözik egy fejlett gazdaság öntudatos dolgozóinak munkáját. A mostani eredményaik- kel nem elégednek meg. Már most készülnek a következő évre, hogy még jobban bebizonyíthassák a pár­tunk és dolgozó népünk iránti sze- retetüket és hűségüket. Gaál Piroska. Jól megállták helyüket a vasgyüjtésben a zalai fiatalok Az elmúlt hét végén a DISz ■ megyei bizottsága felhívással for­dult megyénk fiataljaihoz. A le­vél, amelyet lapunk teljes terje­delmében leközölt, a Vaegyüjtc Napok munkáját volt hivatott előbbre lendíteni. A megyei b: aottság felhívásában rámutatott a vas- és fémgyűjtés döntő nem­zetgazdasági fontosságára és fi­gyelmeztette fiataljainkat, hogy ok a vasgyüjtő mimika gazdái or- . ízágszerte. A zalaegerszegi 211, sz. MTII iskola vasgyü.jtői már a májusi +Férr.gyüjtö Hónap alatt is kitű­nőén dolgoztak. Lelkes röpgyülé- tsükön egy vagon ócskavas gyűj­tését vállalták és május végére 2 iv agon vassal büszkélkedtek. 200 százalékos munkájukkal nemcsak 3 traktorhoz vagy 18 uj eszterga­pad gyártásához nyújtottak ele­gendő anyagot, hanem elnyerték a legjobb gyűjtőknek kitűzött ju­talmakat is. Néprádiót, légpuska-! és teljes kis könyvtárat nyert a jó munkát végzett iskola fiatal, sága és az emlékül kapott zászlóra ima is büszkén tekintenek. Nem érték be ennyivel, tovább­iig is dolgoztak a vasgyüjtés ér |dekébe.n, mert jól tudják, hogy .gyűjtés nem kampány feladat, hi issen gyárainknak egyre több '’nyersanyagra, igy ócskavasra is tzűksége van. Októberben 10 rná- Ksa vasat .szállítottak a MÉH te­lepére és most december elején a Vasgyüjtő Napok alatt ujult erő­vel láttak munkához. Hire járta az iskolában, hogy Felsőbagodon mázsa számra áH a hulladék a gépállomáson. Veri az eső. eszi a rozsda és be'zálli ása egyre késik. A múlt héten az Vasárnap, 1952 dec, lí. igazgató és a DISz-bizottság két tagja kiment Felsőbagodra és egyenesen Tóth elvtársat, a gép­állomás igazgatóját (keresték. Az igazgató szivesen fogadta a ta­nulók ajánlatát, 'akik vállalták hogy összegyűjtik a telepen a használhatatlan vas- és fémanya­gokat és cserébe csak azt kérték hogy a még ép motorokból, alkat­részeikből egy-két alkatrészt sze­relhessenek ki az iskola doku­mentációs tárának kiegészítésére Hétfőn délután 'aztán teher­autóra szállt a 15 tanulóból álló gyüjfőbrigád és lázas szorgalom­mal láttak neki a felsőbagodi gazdaság megtisztításához. Akad ott kimustrált motor, összetör' cséplőgép-darab, vas elegendő- Alig győzték a sok anyagot kocsi­ra rakni a fiatalok.’ Persze szak­emberek Is resztvettek a mun­kában. nehogy a nagy lelkesedés ben még használható sinyag is a­Gyula dolgozott a legszorgalma­sabban, de Baranyai Sándor ta­nuló sem sokkal maradt el tőle. Egy másik gépnél Kaj József és Kulcsár János szorgoskodott. Mi­re besötétedett, tele lett a teher­autó a gépronesokkal és vidám nótaszóval indultak vissza Zala­egerszegre. Az átvevőhelyen az tán kiderült, hogy 32 mázsa 34 kilói nyom az első gyűjtés ered menye. A hir újabb erőt adott a fiataloknak és elhatározták, hogy a hátramaradt két törött ldkomo bilt is beszállítják, amely a szak­értők szerint legalább 30 mázsa súlyú. A 211. sz. iskola gyűjtése eddig már a 40 mázsát is meghaladta és a két gép beszállításával előre Láthatóan a 70 mázsát is elérik De nem elégednek meg ennyivel, hanem még tovább gyűjtenek, lankadatlanul harcolnak, hogy is­mét éhek lehessenek: a megye fiataljai között a vasgyüjlésben. ócskavas közé kerüljön. Major Újabb élelwiiszerrejteg-etőt lepleztek le líezcrédeii Simon János b ez eredi lakos két mázsa kukoricával adósa maradt ál hununknak. Több Ízben felkeresték, hogy teljesítse, kötelességét-, de ő kereken megtagadta azt. Végül is az elszámoltató bizottság ment hl hozzá, hogy a törvény szi­gorával késztessék arra, áruit jó­szántából nem akart. A.Z elszámoltató bizottság hatal­mas mennyiségű rejteut élelmiszer kiált nála. Kukoricáját a széna közé rejtette. Kiderült hogy ez a mennyiség nemcsak a beszo'gSltatt sát fedezte volna, hanem még jócs­kán marad saját használatára is. Emellett 16 zsák kenyérlis2teí rej­tett el az elvetemült, államunkat megkárosító »Simon János. A pad­lása sem volt üres: öt mázsa ke­nyérgabonát, 150 kilogramm árpát és 100 kiló zabot dugóit el. Hida­sában egy 200 és egy 180 kilós ser­i-őse volt. Simon János a Jegbecstelenebb módon tört dolgozó népünk megká­rosítására. Most, amikor az aszá lyos esztendő miatt alapos és szigorú beosztásra van szükség, a dolgozók löl elvonta a nagyfomosságu óle] miszoreket, a saját részére halmozta azt fel. A feljelentést .megtették ellene és rövidesen megkapja a kemény, méltó büntetését. Még Dem épült tel teljesen — de már dolgozik a zalaegerszegi Asztaltgyár „Szovjet hazánk hatalmának szün­telen növekedése a kommunista pár1 helyes politikájának és e politika .megvalósítására irányuló szervező munkájának eredménye“ — mon­dotté Malenkov elvtárs kongresszusi beszámolójában. Az ötödik ötéves terv során a Szovjetunió még az eddigi­nél is hatalmasabb arányban fejlő­dik. Mi. akik a szovjet példákat kö­vetve építjük hazánkban, pártunk iránymutatásával a szocializmust, büszkén mondhatjuk, hogy a felsza­badulás óta eltelt néhány év alatt többet tettünk, többet építettünk, mint a tőkés világ urai egy egész évszázad alatt. Ki merte volna gondolni 1944- ben, de még a felszabadulás első I időszakában is, hogy ötéves tervünk | harmadik évében oly nagyszerű lé- | tesitmónyckkel dicsekedhetünk, mint Sztálinváros, a Dunai Vasmű, a Földalatti Gyorsvasul, az inotai kooperáció, a komlói bánya, a ü- szalöki vizilépeső és a Borsodi Ve­gyiművek. Volt-e ember Zalaeger­szegen, vagy a megyében, aki ' — ha 1945-ben mondják neki — el­hitte volna, hogy néhány év múlva egy oly hatalmas ruhagyár épül a városban, amely felveszi a ver­senyt bármely középeurópai ruha­gyárral? Ha nem is sokan — voltak az­ért, akik tudták, akik előre látták, hogy mi fog történni. A párt messzebbre lát a tömegeknél s éppen ezért a párt mindjárt a felszabadulás uttáin megkezd't-el kö­vetkezetes, szívós munkáját.. Nem riadt vissza a nehézségektől. Nem csak elősegítette, hanem céltudato­san irányította is a fejlődést. Minthogy a Szovjetunió a kom­munista pártnak köszönheti hatal­mát, példanélkül álló felemelkedé­sét mi is pártunknak köszönhetjük, hogy a papok tömjénillatu városá­ból ipari várost, gyárvárost fejlesz­tünk. Ott, ahol a felszabadulás előtt valósággal gyökeret vert a nyomor, ahol dühöngött a fékevesz­tett munkanélküliség', ott ahol a'z éhező anyát, éhező gyermeket szent, igékkel táplálták, pártunk megte­remt ette a lehetőséget, hogy min­denki dolgozzon ß munkája révén boldog, kiegyensúlyozott; életeit te­remtsen magának. A Ruhagyár a Vajgyár, a bérhá­zak s egyéb nagyobb építkezések után tavaly megkezdték az Aszfalt­gyár építését is. Ott, ahol egy év­vel ezelőtt még barázdákat Írásitól t az eke s napraforgót vagy kukorica, szárt» lengetett a szél, ma a mun­kások százai dolgoznak. Az újonnan épült vasúton fekete füst hömpö­lyög a mozdonyok kéményéből, s a vasúti kocsik hosszú sora gördül a gyár feló, ötéves tervünk épülő, uj, nagyszerű alkotása felé. Való­jában még csak a gyár1 egyik része készült el, do a felvonulási épüle­tekkel együtt mégis már ügy hat, niiuiba egy ejjész városrész volua itt épülőben. A műhely és raktár már elkészült. Az építők, november 7. tiszteletére felajánlást tettek, hogy a gyárat annyira elkészítik, hogy annak egyik részében megindulhat a termelő munka, Ncy Sándor a gyár mérnöke je­lenleg még a felvonulási épület egyik irodának berendezett helyisé­géből irányítja a munkát. A mel­lette levő hosszú helyiségben dolgo­zik az egész adminisztráció. Bár a kezdet nehézségeivel küz­denek még, az Aszfaltgyár építői minden lehetőt elkövetnek, hogy a gyár mielőbb meginduljon. No­vember 7-re tett, vállalásukat telje­sítették s igy a gyár a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján megkezdhette működését.. Ebben az időben az építők éjjel-nappal dol­goztak. A 23/6. Szerelőipari Válla­lat dolgozói beszerelek a gépeket, a szivattyúkat, a MASZOLAJ Gép­gyár dolgozói határidő előtt készi- ették el a csőkeraeneét, a Na-gyka- izsai Asványoiaikiriató és Mélyfúró V. idehozta a FRENSKS e-t és a MACK-et a csőkemencék felállításá­hoz, A 23/5. XJtépitő V. bár az alapkő, vezetet kósvo kapták meg, mindent elkövetett hogy az ut mielőbb jár­ható legyen, de nagy segítségükre volt a MÁVAG is a tartályok be­építésénél. Munkájukat jelenleg is hátráltat­ja, hogy nincsenek tartalékgépeik. A gözadáshoz egy kiöregedett vasúti mozdonyt állítottak be. Ez a moz­dony — ha az 500 kilométeres mozgalomban nem is vehette fel a versenyt fiatal társaival — itt, ahova most állították, nagyszerűen meg­állja a helyét. Szakmunkásokból hiányuk van. Ezen úgy igyekeztek segíteni, hogy tizenöt segédmunkást Csepelre küld­tek tanulni. Ezek valamennyien jól vizsgáztak. Amikor megjöttek, másik húsz emberrel végeztették el a tan- folyamot. Azokból az emberekből, akik azelőtt csak a földmunkához értettek. szakembereket neveltek. Azok, akik elvégezték a tanfolya­molt, állandóan tanítják a többieket, átadják munkamódszerüket-. Ács Mihály, az Aszfaltgyár egyet, len főművezetője azt mondja, örül, hogy kezdőkkel kell dolgoznia. •— Nagy, nehéz, de szép feladat a ren­delkezésre álló emberanyagból, a se­gédmunkások közül kiválogatni azo­kat akikből szakmunkásokat aka­runk nevelni, azonban a fáradtság, a reájuk fordított idő ezerszeresen kifizetődik. Az uj dolgozók,, akik az uj gyár létesítésének köszönhetik, hogy szak­munkások lettek, valósággal szerel­meseivé váltak az épülő gyárnak. Horváth Irén Almásfüzitőről jött ide. az első napon sírva fakadit-. Azt ldtte, hogy egy nagyon szép kész gyárba jön. AmikoT aztán, meglátta a mezőből kiemelkedő épületeket, a most épülő utat, sivárnak tűnt előt­te ez a kép. Azt mondta, sohasem tudja megszokni, de ahogy napról - napTa látta a készülő falak növeke­dését, megismerkedett a gyár mun­kájával s felvette a harcot a ne­hézségekkel — megszerette a gyárat. Meglátta azt a perspektívát, amit az első napon nem vett észre. Azóta már egy másik lány is jött. Gono- vics Irénnek hívják, Almásfüzitőn dolgozik, mint laboráns. Horváth Irén irt neki az Égerszögen épülő gyárról. Egész éjjel utazott, de nem báuta meg. Szeretne ő is itt dolgozni, — ha sikerülne Almásfü­zitőről áthelyeztetnie magát. Jelenleg 15 női dolgozójuk van. Jól megállják helyüket, felveszik a ver­senyt a férfi dolgozókkal. Néhány héttel ezelőtt meealakiiH 'a pártszervezet is. — Mióta a pártszervezetünk meg­alakult, sokkal jobban megy a műn. ka — mondja Ncy elvtárs. — A leg. utóbbi 24 órában. 124 százalékos tel- jesitményt értünk cl. Dolgozóink ki­tüntetésnek veszik, hogy ebben a gyárban dolgozhatnak. A gyár fej­lődése párluizamosan halad az ő fej. leölésükkel s napról .napra jobban eggyé forrnak a gyárral, a munká­val, amely ebben a gyárban, folyik Amerre az ember néz, mindenütt ké­szül, épül valami. A tala j, amelyből az épületek kiemelkednek, még elárulja, hogy itt nemrég a napraforgó vi­rágzott, do a hatalmas gépek, a ha­talmas területen folyó munka, a mozdonyok feketén gomolygó füst. je, az épülő falak, az épülő útink arról tanúskodnak, hogy nemsokára itt fog emelkedni ötéves tervünk egyik gyönyörű és hatalmas alko­tása, a Zalaegerszegi Aszfaltgyár. Ezek a dolgozók akik itt végzik munkájukat, már annak az uj vi­lágnak az emberei, amelydt pár­tunk épített és épít számukra. Ez­ért dolgoznak oly lelkesedéssel, ez ért szerelik úgy az épülő gyárat. nélkülőzhefeflen az agHdcíőt 'W'b tájban

Next

/
Thumbnails
Contents