Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

A Szovjetunió mezőgazdasága az uj ötéves tervben Irta: M. Abroszimov A XLX. pártkongresszus jóvá. hagyta a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955. évi ötödik öt. éves terv irányelveit. Az ötödik ötéves terv előírja a szovjet or­szág gazdaságának és kultúrájá­nak további hatalmas fellendíté­sét. A te ív előirányzatai uj erő­vel mutatják be az egész világ­nak a szocializmus országának nagyságáit, amely biztosan halad, a kommunizmus felé. Nagyszerű távlatokat nyit az uj ötéves terv a szocialista mező. gazdaság előtt. A gabonaterme­lést nagy méretekben kell fokozni. A gabona. össztermése már 1952-ben S milliárd pudot tett ki, a legfontosabb élelmiszernövény — a búza — össztermése pedig, 1940-he-z viszonyítva 48 százalék­kal növekedett. Ilymódcn a gabonaprobléma, amelyet régeb­ben a legélesebb, legkomolyabb problémának tartottak, sikeresen megoldódott, végérvényesen. A Szovjetunió a légéit;ékesebb élelmiszernövény — a búza — termelése terén szilárdan biztosí­totta maga számára a világon az eiső helyet, maga mögött hagyva az Amerikai Egyesült Államokat, Argentínát és Kanadáit. A gabona össztermése az 1951—1955. évek. ben 40—50 százalékkal, ebből a búzáé 55—85 százalékkal növek­szik. A gabonatermés 1955-ben a Szovjetunióban több mint két­szer akkora lesz, mint a cári Oroszországban a legterméke­nyebb években. A mezőgazdaság történetében még sohasem látott gyorsutomü fejlődésben fénye zen tükröződik a kcslhozrendszer »agy életereje. Elegendő annyit mondanunk, hogy Angliában 200 évre volt szükség, hogy a termés, hozamot 80 százalékkal növeljék, Németországnak pedig ahhoz, hogy szántóföldjei terméshozamát megkétszerezze, 120 év kellett. A nyersgyapot termelése öt év alatt 55—65 százalékkal növek­szik. A keleti szovjet köztársasá­gokban a gyapot terméshozama már 1951-ben — az uj ötéves terv első évében — átlagban 21 mázsát tett ki liektáronkint. A világ egyetlen gyapottermesztö országában sean értek el olyan terméshozamot, mint a szovjet gyapottermesztök. A gyapot ter­méshozama 1951-ben Egyiptom­ban 11.5 mázsa, Indiában 3.4 mázsa, Pakisztánban 5.2 mázsa, Törökországban 7.2 mázsa és Iránban 4,5 mázsa volt hektáron­ként. Fokozódik a rostlen, cukorrépa, burgonya, zöldség, gyümölcs, szőlő, tealevél, dohány, naprafor. gő, olajlen, szója, földi mogyoró és más olajos növények, valamint a takarmánynövények termelése is. A terméshozam növelése a Szovjetunióban a-g élenjáró gépek bevezetése révén, az agrokultu- ra alapján valósul meg. Nagy sze­repet játszik az uj, nagyobb ho­zamú mezőgazdasági növényfaj­ták bevezet ese. Ezen a téren komoly sikereket értünk el. A Szovjetunióban csupán a háború utáni Időszakban 290 uj, nagyho- zamu növényfajtát — ebből 57 búza. és 24 olajosnövényfajtát — termesztettek ki és adtak át a termelésnek. Azt, hogy mit je. lent az uj fajták kinemesitése, a következő példából ítélhetjük meg. A régi napraforgófajták felcserélése uj, legalább 30—35 százalék olajtartalmú fajtákkal, a napraforgóolaj termelést az or­szágban több mint 100 ezer ton­nával növeli. Továbbfejlődik az állattenyész­tés. Csupán a szarvasma rhaállo - mány az egész mezőgazdaságban 18—»20 %-al gyarapodik. Az állat, állomány növelése mellett tervbe, vettük az állatok hozamának jelen, tőa fokozását, is. Az állatte­nyésztést. nagyhozamuvá kell fej. lesztenl, hogy sok árut adjon és jövedelmező legyen. Az ötéves terv alatt a hús. és zsirtermelést 80—90 százalékkal, a tejtermelést 45—50 százalékkal, gyapjuterme. lést — körülbelül 2—2.5-szeiC3é- re, a tojás terme lést pedig (a kolho­zokban és .szevh azokban) 6—7­szeresére kell növelni. Az állat­tenyésztés elé állított feladatok sikeres megoldása érdekében a kolhozokban és szovhozokban szi­lárd takarmányalapot létesítenek, széles körben gépesítik az állaitte. nyésztö telepeken a munkafolya­matokat. A földművelésnek és az állatte. nyésztésnek az ötödik ötéves terv. ben előirányzott újabb hatalmas fellendülése a mezőgazdaság ál­landóan fokozódó gépesítésén ala. pul. A háboruutáni években a ■mezőgazdaság több mint 160 ujitipusu és gyártmányú mezőgaz­dasági gépet kapott. Ez lehe­tővé tette sok, azelőtt kézzel végzett munka gépesítését. A gép. és traktorállomások ma a kolhozokban 170-féle munkát vé­geznek el a kilencvennel szem­ben. amelyet 1940-ben végeztek. Az uj ötéves tervben a mező­gazdaság nagymennyiségű töké­letesített gépet kap. Teljesen be. vezetjük a gazdaságosabb Diesel traktorokat. A gép. és traktor- állomások traktorállományának teljesítőképessége, különösen pe­dig a mezőgazdasági növényfaj­ták sorközi műveléséhez szük­séges gépeket vontató traktoro­ké, mintegy 50 százalékkal nö­vekszik. A traktorok napi telje­sítménye, körülbelül 50 száza­lékkal fokozódik. A kolhozokban befejeződik a legfontosabb szán­tóföldi munkák gépesítése. A gép. és traktor-állomások fokozottab­ban gépesítik a munkaigényes folyamatokat a kolhoztermelés minden ágában. Az uj ötéves terv folyamán mind gyorsabb ütemben valósul meg a természetátalakitás gran­diózus sztálini terve a Szovjet­unió hatalmas térségeiben. Az ország európai részének sztyeppés és erdösztyeppés vidékein a terv szerint nagy munkálatok foly­nak. A kolhozok, szovhozok és erdőgazdaságok az utóbbi há­rom év alatt 2.6 millió hektárnyi mezövédö erdösávot ültettek, több mint 12 ezer tavat és víztárolót építettek. 1951—1955. években legalább 2.5 millió hektáron léte­sítettünk a kolhozokban és szov­hozokban mezövédö erdősávok a-t, s körülbelül 2.5 millió hektár te­rületen állami erdőket, 30—35 ezer uj tavat és víztárolót épí­tünk. Nagyszabású programún foglal­kozik az öntözőrendszerek építé­sével is. Az oroszországi Szovjet Föderativ Szocialista Köztársa­ságban, Ukrajnában, a Kaukázu- sontul, Közép-Ázsiában tovább folytatódik az építkezés és meg­kezdődik számtalan nagy öntöző és vízellátó rendszer építése is, Az öntözött földek területe csu- pán az ötödik ötéves tervben 30 —35 százalékkal bővül. A.?, öntő. zött és vizzei ellátott föld terüle­te a Szovjetunióban s a közeljö­vőben eléri a 40 millió hektárt és így a világ legnagyobb öntözött területe lesz. Az öntözési mun­kálatok népgazdasági jelentősé­géről világos képet ad a követke­ző példa. Az öntözőrendszer megépítése a kulugyini sztyeppén gyökeresen megváltoztatja az AL táj-vidék és Nyugat-Szibéria me­zőgazdaságát A gabona termés, hozama, különösen a tavaszi bú­záé, legalább 400 millió púddal növekszik meg itt. Kedvező fel, tételek alakulnak ki más mező- gazdasági növények termeszté­séhez is, megszilárdul a takar, enánybázis, gyarapodik az állat­állomány, fokozódik hozama. Az öntözés mellett mocsárié, csapolási munkákat végzünk Éje. lorussziában, Ukrajnában,, a Sal- ti-tengermemti szovjet köztársa­ságokban, a Karél.Fínn Szocia­lista Köztársaságban, az Orosz- országi Szovjet Föderativ Szocia­lista Köztársaság északnyugati és központi vidékein, a bambini síkságon (Szibéria) és más vidé­kein. Az 1951—1955. évek alatt a lecsapolt földek területe 40—45 százalékkal növekszik. Az öntö­zés fejlesztésére, a mezővédö-er- dősávok létesítésére, az elmocsa­Szorokin kolhozelnök elődeinél jóval nagyobb mértékben támasz, kodik a gépekre. A munkaszerve­zés területén hozott intézkedései mind a gépek tökéletesebb kihasz­nálását szolgálják. Segítségével a gépállomás vezetősége gyarapí­totta a gépkezelő kádereket és most minden egyes traktor mellé két vezetőt és két tartalékveze- t-öt oszlottak be. A traktorovbri. gád állandó farosokat kapott és a traktormunkák minősége jelen- töse.n (megjavult. A kolhozelnök kezdeményezésé, re a traktorosbrigád részt vesz a burgonyád Hetesben, a szénakaszú. lásban, a silózásban, a kazalrakás. Ä sikerek „titka" ban, a takarmány, és műtrágya- szállításban, a szecskavágásban és az egyéb munkákban is. Az osz­tályozó gépeket átalakították gé. pi meghajtásra, Jelenleg villany, telepet készülnek építeni, két épitő-brigád pedig állattenyésztési helyiségeket épít. A munkaerő­hiány megszüntetése lehetővé tet­te, hogy a gabona mellett más növényeket is termeljenek. Idén cukorrépából hektáronként leg­alább 150 mázsás, takarmányra, pából pedig 250 mázsás termés várható. Szorokin kolhozelnök gondos­kodott a vetésforgók észszerű al- • kalmazásáról és az agrotechnika { színvonalának emeléséről, A kol­hozban most már egész táblán ter­melnek évelő füveket, úgyhogy már eladásra is jut a. fűmagból. Megindult egy 150 hektárnyi ára- terület művelése, ahol már as idén is nagymennyiségű szudániftt és lucerna termett. Faiskolát lé­tesítettek, vajüzemet, köíesháBJ tolót és malmot állítottak üzemire.. Bevezették a keresztsoros és a sürüsoros vetést, az őszi gabona fej trágyázását, a szemcsés mű­trágyák alkalmazását. A vetőmag, vak csávázása révén 95—97 szá- - zalékos csiraképességet bizlcsi- í toltak. rasodott földek lecsapolására elő­irányzott munkálatok elvégzésé­vel, a Szovjetunió mezőgazdasága mindörökre biztosított lesz az időjárás szeszélyei ellen. A kolhozrenndszer határtalan le­hetőségeket tárt fel a mezőgaz­daságban a villamosenergla alkal­mazása terén. 1950-ben a falusi villanytelepek kapacitása, 1940- hez képest, 2.8-szeresére növeke­dett. Az uj ötéves terv során a Szovjetunió mezőgazdaságában méginkább alkalmazhatóvá vá­lik a villamosenergia egyrészt az uj falusi villamytelepck építése révén, másrészt a nagy állami ví­zierőművek, többek között a. kujbisevi vizierömü és a V. I. De­limről elnevezett Volga—Don ha­józható csatorma övezetében épült vízi erőmüvek szolgáltatta áram felhasználásával. Jóval több vil­lanytraktor dolgozhat majd a mezei munkáknál. A kommunista párt és a szov­jet kormány a háboruutáni idő­szakban óriási munkát végzett a kolhozok szervezeti és gazdasági megszilárdításában, közös gazda, ságuk fejlesztése terén. A me­zőgazdáság termelőerőinek to. vábbi fellendítése szempontjából igen nagy fontosságú volt a kis kolhozok egyesítése. Jelenleg 97 ezer egyesített kolhoz van, az 1950 január 1-én meglévő 254 ezer kolhozzal szemben. Az uj ötéves tervben a kolhozok min­den erejüket a sokágú mezőgaz­dasági termelés további fejlesz­téséin, a kolhozparaszti munka termelékenységének fokozására összpontosítják majd. Az áliaimi mezőgazdasági üze­mek — a szovhozok — 1951 és 1955 között növelik árutermelé­süket^ elsősorban búzából, fi­nom. és félfinom gyapjúból, hús­ból. A szovhozok lényegébem befejezik valamennyi munkaigé. nyesebb folyamat komplex gépe­sítését a földművelésben, az ál­lattenyésztésben, a takarmány- termelésben és takaimány elő­készítésben. A mezőgazdasági termelés megszabott növekedésének biz­tosítása céljából az uj ötéves terv idején a mezőgazdaság fejleszté­sére körülbelül 2.1-szer, öntöző és talajjavító létesítményekre pedig mintegy négyszer annyi állami beruházást fordítunk, mint a ne­gyedik ötéves tervben. Az ötödik ötéves terv teljesíté­se a szovjet ország mezőgazda­ságát még szakszerűbbé, még több árut termelő mezőgazdaság­gá teszi, amely helyes vetésfor­gókkal, ipar-növényekből, takar­mány. és zöldségnövényekböl, burgonyából nagy vetésterülettel rendelkezik. Mindez tovább emeli a kommunizmust építő szovjet nép anyagi jólétének színvona­lát. Az osztrák kormány, amelyben ott ülnek » szociáldemokrata mutikásáralók is, amerikai gazdái parancsára kommunista propa­gandának minősítette a népek bécsi békekongresszusát, I>o Ausz­tria dolgozó népe, amely nap mint nap saját bőrén érzi a nyugati megszállók háborús készülődésének minden terhét, állandóan kény­telen eltűrni az amerikai csapatok oépeUenes bűntetteit, nagyon jó! tudja, hogy a népek bécsi békekongresszusa az ő ügye is. Az osztrák dolgozók lelkesen és az imperialista terrorral szembe, szállva készülnek a kongresszusra, amely az ö hazájukban tar!ja tanácskozásait. Képünk egy bécsi nyomdaüzemet ábrázol. A dekoráció a nagy­hatalmak békeegyezméhyét követeli és üdvözli a népek békekon­gresszusát. Az üzem dolgozói b ékekongresszusi kiadványokat nyomtatnak. K. P. Béri ja elvtárs mondotta a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX, kongresszusán, hogy ,,Szovjet-tízbekisztánban min­den ezer hektárnyi vetésterületre 14 traktor jut, ezzel szemben Franciaországban ugyanekkora területre csak hét, Olaszország­ban négy, sokkal kisebb kapacitású traktor. Mondani sem kell, hogy a határontuli keleti ország' okban szinte alig van traktor. Az Uzbek SzSzK-ban 70 hektárnyi vetésterületre jut egy traktor, Pakisztánban viszont csupán 90 00 hektár, Indiában — 13,000 hektár, Iránban pedig 18.000 hektár vetésterületre." Képünk az üzbekisztáni jang i-juleski gép- és trakt or állomás munkába induló két villany trakt órát ábrázolja. Iránban nemhogy villany traktora k, de még csak közönséges trak­torok is alig léteznek. Kombájno k és cséplőgépek helyett pedig ilyen ósdi eszközökkel végzik a csépié st.

Next

/
Thumbnails
Contents