Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-14 / 293. szám

Számos propagandista vetette fel, hogy Sztálin elvtársnak , háború elkerülhetetlenségéről tett megállapításait egyeseit helytelenül értelmezik. Ezért tartjuk szükségesnek o cikk Tettetését.

Sztálin elvtárs klasezikus mö vében. „A szocializmus közgazdasági problémai a Szovjetunióban* ‘ a módéra kapitalizmus mélyreható marxista elemzésével, a második világháború utáni nemzetközi helyzet értékelésével, uj nagyjelentőségű tó. telekkel fejlesztette tovább a marx- izinus-lcniuiziuusnak az imperializmusról és a háború és béke kérdésé, lől szóló tanításait.

Sztálin elvtárs élesen szembeszáll azokkal, akik a második világháború után kialakult nemzetközi helyzetből azt a következtetést vonták le. hogy az imperialjs(a országok között a háborúk már nem elkerülhetetlenek. Mélyrehatóan elemzi a kapitalista országok egymásközöüi ellentéteit és feltárja ezeknek az ellentéteknek a perspektíváját Az Amerikai Egyesült Államok és Anglia— Franciaország ellentéteit elemezve Sztálin elvtárs rámutat arra, hogy az imperialista országok számára elsőrendű jelentőségük van az olcsó nyersanyagoknak ég biztos felvevő piacoknak. Az Egyesült Államok azzal, hogy behatol ezen országok piacaira és megszerzi nyersanyagfor. vasaikat, továbbá, hogy „segély“ leple alatt gazdaságukat az Egyesült Államok gazdaságának függvényévé teszi, -veszélyezteti az angol ég francia tőkések magas profitját, a piacokért és nyersanyagforrásokért folyó harc clőbb-uíóbb oda kell vezessen. hogy ezek az országok kitépik magukat az Egyesült Államok Öleléséből s magas profitjuk biztosítása érdekében konfliktusba kerülnek vele,

A legfontosabb legyőzött, irnperia- b’öía országok, Nyugat-Németország és Japán helyzetét elemezve, Sztá. Un elvtárs hangsúlyozza az első világháború idánj. helyzet, történelmi tapasztalatait, Anglia és az Egyesült Államok az első világháborúban Kématoa-gzág felett, aratott győzelmük után azt remélt ék, hogy ’ Németor- szág mint nagyhatalom és versenytárs kidől a sorból és megszűnik az imperialista országok közötti háború lehetősége. Az angol, amerikai mono. pólisiák niaguk is ’segítséget nyújtottak Németország ' gazdaságának helyreállításához, hadigazdasági po. teneiáljának növeléséhez, arra számítva, hogy a Szovjetunió ellen használják fel Németországot. Az angolamerikai imperialisták öltben az időben —- éppen úgy, mint ma — egy’ szQvje tel lenes egységfrontot igyekeztek összetákolni. Ismeretes, hogy az angol-amerikai imperialistáknak ez a kísérlete kudarccal végződött, mert mint erre Sztálin elvtárs rámutatott, a kapitalista országok közti ellentétek a harc a piacokért, nyersanyagforrásokért — gyakorlatilag erősebbnek bizonyultak, mint a kapitalizmus és szocializmus közti ellentétek.. Ma, amikor az amerikai imperialisták szemérmetlen nyíltsággal állítják helyre a német milíta- rizmust, helyreállítják a némc-t hadiipart, ’ különösen fontosak Sztálin elvtársnak ezek a figyelmeztetései,

A bonni kormány képviselői egyre nyíltabban hangoztatják, hogy Nyugaf-Németországot vezető szerep illeti meg- Nyugat.Európában, y nyugatnémet monopolistáknak ezek a tervei egyre nagyobb riadalmat keltenek a francia, angol tőkések köreben. Bár a német monopolisták jelenleg behódolnak az amerikai imperializmusnak és elfogadják annak vezetéset, nem kétséges azonban hogy arra fognak törekedni, hogy megszerezzék önállóságukat ’ és a maximális profit utáni 'hajszájukban elöbb.utóbb ellentétbe kerülnek az amerikai imperializmussal, ami újabb konfliktusok lehetőségét jelenti az imperialista országok között.

Sztálin elvtárs uj művében rámutat arra, hogy az a tótel, mely sze. Tint a kapitalizmus és a szocializmus közötti ellentétek erősebbek mint a, tőkés országok közti ellentétek, elméletileg helyes. Mégis a második világháború tanulságai mutatják, hogy „os kapitalista országoknak a piacokért vívott harca és az a vágya, hogy konkurrenseiket megfojtsák, gyakorlatilag erősebb, nek bizonyult, mmt a kapitalizmus tábora és a szocializmus tábora köz. W ellentétek‘ Mert a szocializmus országa ellen irányuló háború veszélyesebb a kapitalizmus számúra, mint a tőkés országok közötti háború. Mivel a tőkés országok egymásközötti háborúja, csak azt a kérdést veti fel, hogy mely tőkés csoportok uralELMÉLETI TANÁCSADÓ'*

A háború és béke kérdése elvtárs müvében

kódjának a többi tőkés ország felett, míg a szocializmus elleni hábo. í’u az egész kapitalizmus létét veszélyezteti. Az imperialisták, bár a tömegek félrevezméséro sajált háborús készülődésük indoklására a Szovjetunió agresszivitásáról üvöltöznek maguk sem hisznek agresszivitásában. Számításba veszik a Szovjetunió bókepolitikáját és tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat. Sztálin elvtársnak ezek a megállapításai különös jelentőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az SzKP XIX. kongresszusán számos felsz<51a_ ló húzta alá. hogy a Szovjetunió ellen, a szocializmus országai ellen indítandó uj háború esetén ezek az OTgzágok mindennel rendelkeznek ahhoz, hogy a háborút a kapitalizmus sírjává változtassák. Napjaink nemzetközi helyzetének eseményei a tények megdönthetetlen erejével bizo. nyitják a Szovjetunió békepolitjká- jút és leleplezik az agresszorokat. Anglia, Franciaország és a többi tőkés állam uralkodó köreinek látniok kell, hogy nem a kommunizmus, nem a Szovjetunió, hanem az Egyesült Államok monopolistái hóditják el piacaikat), nyersanyagforrásaikat és veszélyeztetik önállóságukat.

A békeharcot vezető kommunista nárt-ok számára óriási jelentőséggel bimak Sztálin elvtiárgnak azok az útmutatásai, amelyek megmutatják, hogy Lenin tétele, mely szerint az imperializmus elkerülhetetlenül háborút ezül, továbbra is fennáll. A kapitalista országok közt; háború elkerül hetetlenségéröl szóló tanítás a jelenlegi nemzetközi helyzetben is változatlanul érvényes, e Jani tások megmutatják számunkra a velünk szembenálló tábor gyengeségeit, belső ellentéteit, és at&t, hogy ezek az ellentétek szükségszerűen, növekednek. Arra tanít Sztálin elvtárs, hogy a nemzetközi helyzet felszínén. mozgó külgő jelenségek mögött meg kell látnunk azokat a,z erőket, amelyek kifejlődésükkel meg fogják szabni az események menetét, A kommunista pártok feladata, hogy politikájukban számbavegyék ezeket a? erőket és ellentéteket, kihasználják a békeharc érdekében a legagresszi- vebb CT ők elszigetelésére.

Ezek a sztálini tanítások figyelmeztetnek bennünket arra a veszélyre, amely a békét az imperialisták egynmsközti háborúja formájában fenyegeti. Vannak nálunk olyan elvtársak, akik úgy gondolják hogy az imperialisták egymásközti

háborúja hasznos a munkásmozgalom számára, hiszen gyengíti az egymással szembenálló imperialistákat. Ez a felfogás teljesen helytelen- Az imperialisták egymásközti háborúja is elsősorban a dolgozókat sújtja, nekik kell elviselni a háborúval járó pusztításokat és szenvedéseket. Az imperialisták közti háború gyengíti a munkásmozgalmat, mert felszítja a sovinizmust, a nacionalizmust, megosztja a munkásokat, a tőkések viszont nagy profitokat zsebelnek be a háborúban. Az imperializmus által kirobbantott „ ... bármely, mérj oly kis háború is — mondja Sztálin elvtárs —, melyet az agresssorok a ■világnak valamely távoli sarkában kezdenek el, veszedelmet jelent a bé_ keszerelő országok száméra,1 * Ezért a mi békepolitikánknak, a jelenlegi békemazgalpmnak arra kell töreked. nie, hogy az egyes államok közti minden háborút megakadályozzon. A nézeteltérések békés rendezése mellett kell síkra szállnia, hiszen a békés viszonyok között folyó épitőniun ka. a kommunizmus, a szocializmus építése békés körülmények között a demokrácia, a szocializmus erőinek hatalmas iramú növekedését teszi lehetővé, mig a kapitalista államokat belső ellentmondásaik, válságuk gyengítik.

Akadnak nálunk olyan elvié vsak js, akik azt. mondják, hogy a szó, ciulista tábor elleni háború veszélye csökken, mert az imperialisták ellentétei fokozódnak. F.z a nézet mélységesen hibás és veszélyes, Olyan viszonyok között, amikor az imperialisták fokozzák erőfeszítései, két. hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen egységfrontot hozzanak létre és gyors ütemben fegyverkeznek, támaszpontéba* épjte. nek ki a szocialista tábor körül ezek a nézetek leszerelnek bennünket, elaltatják éberségünket. A világ népei leigázásának, az uj háború kirobban! ásónak azonban legfőbb akadályozója a Szovjetunió ég a vezetése alatt álló 800 milliós' szocialista tábor. Ezért az amerikai imperializmus a háborút a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen akarja kirobbantani. Napjaink nemzetközi eseményei, azt mutatják hogy az imperialisták nem csökkentik, sőt fokozzák .erőfeszítéseiket a szocializmus országai elleni háború kirobbantágára. Ilyen viszonyok között megengedhetetlen, hogy akár csak a legcsekélyebb mértékben is csökkentsük országunk védelmi képességeinek erősítését, harcunkat a béke megvédéséért.

A nemzetközi békemozgalom és a világ kommunista pártjai számára hatalmas segítséget jelent az hogy Sztálin elvtárs uj müvében tisztázza a békemozgalom célját és jellegét, megmutatja annak lehetőségeit. A mostani békemozgalom célja — tanítja Sztálin elvtárs nem a kapitalizmus megdöntése és a szocializmus megteremtése, hanem a béke megvédéséért vívott harc demokratikus céljaira korlátozódik. Ez a mozgalom különbözik az első világháború idején a háború pplgárhábo_ í’Uvá való átváltoztatásáért folytatott mozgalomtó], amely szocialista célokat tűzött maga elé. Éppen a mozgalom szocialista jellegéből következett, hogy annak tömegbázisa a jelenlegi békemozgalomnál gziikebb volt- Mi' bon rejlik e különbség magyarázataf E különbség- magyarázaía abban van, hogy a második világháború utáni nemzetközi helyzet gyökeresen különbözik az első világháború előtti nemzetközi helyzettől. Az első világháború előtt a kapitalizmus az egész világot átfogta. Nem vójt a, béke védelmének olyan megdönthetetlen bázisa, mint a, Szovjetunió vezette szocialista tábor. Az első világháborúban ,,a haza; a nemzeti függetlenség védelme“ jelszavával, a burzsoázia be tudta rántani a tömegeket a háborúba. Az első világháború előtt a nemzetközi munkásmozgalomban uralkodó szerepet játszottak & munkásosztály árulói, a szociábsoviniszíák, akik támogatták saját bui’zsoájuk imperialista háborúját, Ka egészen ’ más a helyzet, A burzsoázia — mint aura Sztálin elvtárs az SzKP XIX, 'kongresszusán mondott beszédében rámutatott — „más lett, jelentősen megváltozolt, reakciósabb leit, elvesztette kapcsolatait a néppel és ássál meg. gyengítette önmagát.“ Az a körülmény, hogy a burzsoázia a polgári demokratikus szabadságjogok zászlaját félrelökte, és helyette egyre inkább a fasizmus kerül előtérbe, lehetővé és szükségessé teszi, hogy a kommunista pártok vegyék kezükbe ezt a zászlót és maguk köré gyűjtsék azokat, akik a demokratikus szabadságjogokat védelmezik. A burzsoázia ma dollárért árulja a nemzeti függetlenséget, félrelökte a nemzeti függetlenség és a. nemzeti szuverenitás zászlaját, Ezf a zászlót ma a kommunista pártok emelik magasra és maguk köré gyűjtik mindazokat akiknek drága a nemzeti függetlenség. A harc a békéért, napjainkban egybeesik a demokratikus szabadságjogok és a nemzeti függetlenségért vívott harccal, Mindezek lehetővé teszik olyan osztályok és rétegek részvételét a békéért, demokráciáért és nemzgti függetlenségért folyó karéban, akik eió nem tűzhetünk ki szocialista célokat. A békéimre tehát nem szocialista, hanem demokratikus mozgalom. Á bó- kemozgalom jellegének ebből a sztálini meghatározásából következik annak párionkivüli jellege amelyet 'Malenkov elvtárs az SzKP XIX, kongresszusán hangsúlyozott, Az imperialista reakció própaganda- gópezeíe arra törekszik, hogy a bér kemozgalmat „felforgató‘ ‘ mozgalomnak, a kommunizmus „eszközének1 * tüntesse fel. Igv akarja megbontani a béke lövőinek egységét, ezzel a hazug propagandával akarja megindokolni n béke híveinek üldözését. Sztálin elvtárs megállapításai a békemozgalom jellegéről hatalmas csapást mértek a háborús uszít ók

terveire, leleplezik hazugságaikat.

A békeharc első soraiban harcolnak mindenütt a hatalmas erővé vált kommunista pártok. E pártok emelik magasra a béke a demokrácia és a nemzeti függetlenség zászlaját. A kommunista pártok vezette munkás osztály az a reális erő, amely köré ömöruüietnek a béke, a demokrácia és a nemzed függetlenség erői a háborús gyújtogatok ellőni harcukban. a kommunista pártok vezetése nélkül a béke erői sehol sem vívhatnak sikeres harcot a háborús gyújtogatok ellen. E pártok vállalják a legnagyobb áldozatokat a békéért, szabadságért és nemzeti függetlenségért vívott harcban szeri e as egész világon.

Sztálin elvtárs uj müvében hangsúlyozza, hogy mindaddig, amíg az imperializmus fennmarad, érvényben marad az imperialist háború elkerülhetetlensége. Felmerül tehát a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak a jelenlegi békemozgalomnak. ,,X legvalószinübb — mondja Sztálin elvtárs hogy a mostani béke- mozgalom, mint a béke megvédéséért folyó mozgalom —- sikere esetén —. elveset az adott háború elháritásá hoz, ideiglenes elodázásához, az adott béke ideiglenes fennmaradásához,,,“ E sztálini megállapítás a háború és béke erői közti jelenlegi erőviszo. nyolc felmérésén alapszik. A jelen nemzetközi helyzetben minden íehe- ipség megvan arra, hogy meghiúsít, suk az imperialistáknak a háború ki robbantására irányuló kalandor ki Sérleteit, Ahhoz, hogy a lehetőség

valósággá valyA-, a béke iiíveímíR

további erőfeszítésére van szükség, hogy fokozzák aki miamikat, növeljék szervezettségüket és fáradhatatlanul leleplezzék és elszigeteljék » háborús eszi tót at.

Sztálin elvtársnak a békemozgalom lehetőségéről szóló tanítása arra figyelmeztet bennünket, hogy bármilyen nagyok is a békemozgalom sikerei, mindaddig, amíg- az imperializmus fennáll, nem szűnt meg a háború ^elkeTÜlhetetlonscgo. Rz *> tanítás megóv bennünket az illúzióktól. Harci készenlétre ösztönöz, figyelmeztet, hogy amíg a kapitalizmus fennáll, erősítenünk kell államunk védelmi képességeit, hogy tus agresszorokat, ha ránktámadnának, teljes fegyverzetben tudjuk fogadni. Államunk gazdasági erejének növelése, dolgozó népünknek a haza védelmére való nevelése, hadseregünk további erősítése olyan kötelességünk, amelynek teljesítéséit nemcsak dolg’ozó népünk, hanem a világ forradalmi munkásmozgalma —1 amelynek soraiban eddigi munkánkkal kiérdemeltük a „rohambrigád** negtisztelő elnevezést — is elvárja ölünk.

Szarvas 'Aladár.

Az JSzKfi* XIX. kongresszusi anyaga tanulauányozásának kire*

Zalábóldogícr község alapismeretek körének propagandistája a kongresszusi anyag tanulmányozása során alaposan foglalkozik a hallgatók nevelésével, Ömaga is alapos felkészültségről tesz tanúságot a propagandista szemináriumokon. Az eddig tanult anyagok során már komoly eredményeket ért el. Megtanította hallgatóit elsősorban is jegyzetelni,

Az első előadásain lassan, megfontoltan beszélt és a legfontosabbakat elismételte a hallgatóknak. A viták során az összefoglaló elmondása után a leglényegesebb részeket felíratta. így érte el, hogy hallgatói megértik az SzKP XIX. kongresszusának jelentőségét, az ott elhangzott beszámolókból, hozzászólásokból tanulnak, amit felhasználnak munkájuk végzéséhez.

Zc^alÖvS község pártszervezete, II, éves politikai iskolájának propagandistája, Elekes Ferenc elvtárs, az útmutató-'füzet szemléltető grafikonjait használta fel gondosan az anyag tanulmányozásához. A foglalkozásokon a hallgatók kezébe adta a grafikonokat, ezzel szemléltetően bemutatva megmagyarázta a Szovjetunió fejlődését. A hallgatók a szemléltető anyagokon keresztül még jobban megismerték a szocialista és a kapitalista társadalom között fennálló hatalmas különbséget.

PeljűVeresziur község pártszer. vezete II. éves politikai iskolájának propagandistája, Horváth László elvtárs, már az SzKP XIX. kongresszusa idején foglalkozott a kongresszus anyagának ismertetésével. A rádiót nap-nap után együttesen hallgatták a politikai iskola hallgatói. A politikai iskola után rendszeresen felolvasták a Szabad Nép vagy a Zala egy.-egy cikkét és megvitatták. Ennek eredménye most mutatkozott meg igazán. A hallgatók száma egyre több. A kongresszus anyagának tanulmányozása óta hat dolgozó kérte, hogy tanulhassanak a politikai iskolán.

Az anyagot is biztosították a zavartalan tanuláshoz, A kongresszusi ideje alatt megjelent újságokat eltették s így minden hallgató részére biztosítva van a tanuláshoz szükséges anyag.

ic

Zalalövő község pártszeryezetn alapismeretek körének propagandis-* tája, Szabó Gyula elvtárs nem lelkiismeretesen teljesíti feladatát. ’.<? propagandista szemináriumra nerrt jár el, arra hivatkozva, hogy ő mán ismeri az anyagot. Ennek ellenkezőjét bizonyította be a foglalkozásokon. Fosszak a módszerei, elmaradnak az anyag tanulásában és ennek következménye az, hogy a kör hallgatói közül 5-—6 elvtárs állandóan hiányzik. Szabó Gyula elvtárs az előbbi propagandisták tapasztalatai- bői tanuljon, javítsa meg munkáját, hogy a kör hallgatóinak nevelését biztosítani tudja.

Egervár községben az állami gazdaság pártszervezetének a titkára a politikai iskola propagandistája. Munkáját nem megfelelően végzi. Ä sok munkára hivatkozva, nem jár el a propagandista szemináriumokra. Nem készül az előadásokra és több. esetben a politikai iskola ellenőrének kellett megtartania az előadást B ó n i s Béláné elvtársnő helyett. Ilyen körülmények között nincs biztosítva az egervári állami gazdaság politikai iskolájának hallgatói számára politikai tudásuk emelése s nem tudják a munkájukhoz felhasználni az SzKP X]X. kongresszusinak anyagát, B ó n j s elvtársim is tanuljon a példamutatók . módszereiből és haladéktalanul javítsa ki munkája fogyatékosságait.

He? rí ís hi da Dts**fi a fa I hú versenyben a Szabad Ifjúság*

sikeréért

Barlahicla PI§?MiafaIjai denein. bér 21-rs, Sztálin elvtárs születés^ napjára Szabad Ifjúság előfizetési versenyt szerveztek. A DISz. szervezet propagandistái versenyre hívták egymást a nemes cél érdekében. A községet négy részre felosztva, mindenütt egy-egy pár végzi a felvilágosító munkát.

Valamennyien megfogadtuk, hogy december 21,r« tizennégy uj előfizetőt szerzünk a Szabad ifjúságnak.

A versenyt december 21-én értékeljük amikor DISz-szerveze- I Vasárnap, 1952 dec. 14,

tünk mügprt ad a község dolgd- Sóinak. A legjobb eredményt. oL ért propagandista párt az uttörd csapat nótával fogja kpasöateni.

Szervezetünknek eddig is voltak jó népnevelői. Különösen kitűntek Nyúlás? Rózsi és Tóth

László elvtársak. Valamennyi

propagandista párnak komoly munkát kell végeznie, aki a Jég*.

jobb akar lenni a versenyben.

Nevűk SSoítán DISz-titkár h,