Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-10 / 289. szám

Vessük össze Albánia es Belgium gazdasági helyzetéi a számok tükrében m p Ok t A Ruhagyár vezetőségének is fel kell ismernie a sport előnyös hatását a termelésre Testnevelési és sportrendszerünk jel­szava: „Munkára, harcra kész!” Szo­cialista sportunk alapvető célja, hogy a dolgozókat felvértezze azokkal a testi és szellemi tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá leszik őket arra, hogy a ter­melésben kiváló eredményeket érhessenek cl, állandóan fokozni tudják teljesítmé­nyeiket. edzettek, erősek. állóképesek legyenek nemcsak a munkában, hanem akkor is, ha'hazánkat, békénkét, füg­getlenségünket, szabadságunkat fegyver­rel a kézben kell megvédenünk Ma már nem kell különösképpen ma­gyarázni azt, hogy a sportnak milyen nagy szerepe van mind a termelőmunká­ban, mind magán a sporton keresztül a béke megvédésében. Legjobb sportolóink legjobbak a termelésben is. Németh Imre és társai nemcsak Helsinkiben sze­reztek hallatlan megbecsülést népi de­mokráciánknak, hanem itthon a munka- padok mellett, munkahelyükön is kiváló harcosai a szocializmus építésének. De példáért nem kell a megyén kí­vül menni, találunk itt iá eleget. Kersch- mann Miklós, Vass János, Bördén Béla, a Z. Előre sportolói munkahelyükön szta­hanovisták. Vagy akármelyik bányász sportkört nézzük, Lovászi, Bázakcrettye, Nagykanizsa, mindenütt találunk a ter­melésben kiváló sportolókat. A községi sportkörökben a sportolók élenjárnak a begyűjtésben. Zalatárnok, Gutorfölde, Csesz!reg és a többi falusi sportkör sportolói bizonyítják, hogy a sport és termelőmunka szorosan összetartoznak, kiegészítik egymást. Nem ez a helyzet a zalaegerszegi Ru­hagyárban. ahol az üzemvezetőség azért nem tud foglalkozni a sporttal. mert ez akadályozza a terv teljesítésében. Mi nem ezen a véleményen vagyunk, ha­nem azt mondjuk, hogy sokkal köny- nyebben menne a tervteljesités, ha a dolgozóknak nemcsak 20 százaléka tett volna teljes MHK-próbát, hanem 100 százaléka, vagy még ennél is több. Ter­mészetesen ehhez az kell. hogy min­denki szivén viselje az MHK-t és a. ve- zetőség minden lehetőséggel támogassa a dolgozókat . Hiányosságok vannak a sportköri tag­toborzás és az alapfokú tornászbajnok­ság körül is. Eddig mindössze 250 sport­köri tag van, noha ennek az ötszöröse is lehetne. A III. alapfokú CsB-ra csak három csapattal indulnak. 2 férfi és 1 női csapat, az edzésekkel mégis baj van, mert a műszak csak két he­tenként engedi az edzéseket. Kiváncsiak vagyunk, kéthetenkénti edzéssel a 3 ru: hagyári csapat hogyan fog felkészülni a bajnokságra. A Ruhagyár vezetősége nagyobb se­gítséget adjon a sportnak. Ne engedje, hogy a fejlődésben lanyhulás következ­zen be. A most megalakult általános szakosztály kiválóan • alkalmas , arra, hogy a dolgozóknak a sport iránti ér­deklődésüket felkeltse és szinte kivétel nélkül mindenkit bekapcsoljon a sport­nak valamelyik ágába. Az általános szakosztályban főképen az MHK-ra ké­szítik elő a dolgozókat.' azért e szak­osztály működésénél elsősorban ezt kell szem előtt tartani. Ha a Ruhagyár vezetősége jobban ér­tékeli szocialista sportunkat, mint ed­dig, ha odaadóbban, jóval nagyobb lel­kesedéssel segili a dolgozók sportolá­sát. akkor az eredmény nem is fog el­maradni. Még kell szívlelniük, hogy a sport a szocializmus építésének egyik fontos eszköze, amelyet párt- cs , kor­mányhatározatok tesznek kötelezővé, a dolgozók közkincsévé. Ismerjék fel a Ruhagyárban a sportban rejlő erőket, előnyöket és használják ki azokat teljes mértékben, hogy testneve­lési és sportrendszerünk jelszava: az MHK, valósággá váljék Szakszervezetek Megyei Tanácsa Sportbizottság. GYŰRI SZERSZÁMGÉPGYÁR— Z. VÖRÖS METEOR 6:0 (3:0) - Gyó'r, 300 néző. Vezette Bodnár. Gól- lövők’ Kiss (3), Szabó, Kunnert. Sza- lay. A játékvezető a II. félidő 30. per­cében a zalaegerszegi játékosok kéré­sére lefújta a mérkőzést. AZ NB I. VASÁRNAPI EREDMÉNYEI: Győri Vasas—Bp. Postás 1:1 (0:0) Bp. Dózsa—Diósgyőri Vasas 7:0 (3:0) Bp Bástva— Dorogi Bányász 5:3 (4:1) Szegedi Honvéd—Bp. Kinizsi 1:0 (0:0) Csepeli Vasas—Pécsi Lokomotív 4:3 (2:1) Salgótarjáni Bányász—Bp. Vasas 3:1 (1:1) Szombathelyi Lokomotiv—Bp. Honved 0:0 OSZTÁLYOZÓ AZ NB I-BE JUTÁSÉRT Sztálin 'Vasmű Építők—Vasas Izzó 2:1 (0:1) Vörös Lobogó Sortex—Miskolci Hon- 4:0 (3:0) véd rJk\JLSl megye takácsi BELGIUM egyike a kicsiny, éle ipari .szempontból fejlett kapitalista ■országoknak. A XIX. s/.ázacl elejéiül kezdve nehézipara olymértékben fej. Kidőlt, hogy Lenin a XX. század ■olején Belgiummal kapcsolatban az ipari kapitalizmus gigantikus fejlő­déséről beszélt. Belgium aránylag kevesebbet szenvedett a háborútól, mint a többi •nyugateurópai ország, vásutai, iLc- niei többé-kevSsbbé sértetlenek ma­radtak. Az ország újjáépítése mégis elég sokáig tartott. Belgium 1937. évi ipari termelését száznak véve, I947-rc csak SG-os indexszámot ért cl és az országban kibontakozó, gaz­dasági válság .miatt a szénbányászat indexszáma 1950-ig' .csupán 9T.G°/o- os volt. Amikor Belgium ameri­kai parancsra áttért a háborús ter­melésre. az ipar terén látszólagos fellendülés következett be. A fellen­dülés 1951 első felében érte el a csúcspontját: a 115.7-es mutatószá. mot. j , j 1951 második felétől már a mu­tt atószámokon is meglátszik a polgü. tí szükségletekre termelő ipar foko­zatos -sorvadása. Az index 1952 első negyedére 112.7_re, a második ~ ne­gyedére 109.6-ra esett, vagyis alig több mint egy év alatt- 6 százalék­kal csökkent. A bányászat a hadiipari termelés növekedése . ellenére sem fejlődik kellőképpen. A régi felszerelésű, el­hanyagolt belga bányák nem verse­nyezhetnek a nyugatnémetországiak- ' kai. A "külföldi sajtó nem is titkol­ja. hogy a Schuman-terv következté­ben csőd fenyegeti a belga kőszén­bányászat . háromnegyedét. Csökken a kereslet a háztartási szén iránt is, mert- egyre több a munkanélküli és igy egyre kevesebb dolgozónak telik tüzelőre, A bányászat helyzete jellemző’az egész belga közgazdasági életre J A „Maishall.terv** célkitűzései­nek megfelelően özönlenek Belgium­ba az amerikai textilárak, de ugyan­akkor a nyugati országok megtiltják a belga textiláruk behozatalát. A textilipar- termelése 1952 első felé­ljen 1951 megfelelő szakaszához ké­pest 25 százalékkal csökkent. Ji 'tex. ttilvállalatok többségében hetenkinx csak négy napon át foglalkoztatják ii dolgozókat. Még rosszabb a helyzet a bőriparban, ahol több üzemben heti két napon van csak munka. Általános a pangás a könnyűipar­ban, különösen a papir-, üveg- és bútoriparban. A papíripari termelés indexszáma 1952 első felében 27 százalékkal esett 1951 első feléhez képest­A fegyverkezési hajsza óriási ki-, adásai súlyos teherként ’ nehezednek a. dolgozók vállára. A1 polgári szűk. Régietekre .termelő, inai- sorvadása munkanélküliségre vezet. A munka­nélküliek száma a viszonylag kis or­szágban 300 ezer főt tesz ki.jfMint a. „Drapeau Rouge** Írja, Belgium­ban minden hatodik munkás munka- nélküli. Ez a helyzete annak az országiak amelyet vezetői af amerikai impe­rialisták háborús -készülődéseinek '.szolgálatába áll itqt t ak. Bukarest, Ar jugoszláv forradal. mi emigránsok Bukarestben meg­jelenő lapja’ a, ..Poci Zastavom In. ternacionalizma“ írja, hogy Jugo­szláviában országszerte mind na­gyobb mértékben pusztítanak a tbc, „BUTORHÖNAP“ nov. 10—december 10-ig. BUTOKEltXÉMvJESlTÖ V. Zalaegerszeg, Marx-tér 3. Nagykanizsa, Ady E.-u. 4. alatti boltjaiban nagy választékban kaphatók r Al­konyba, hálószoba, stl». berendezések", , • 1 - —Willi'mi'.' ............."■■■ ALBA NIA, a múltban gazdasá­gilag elmaradott ország volt, amelynek természeti kincseit föl­desurai eladták a külföldieknek. A fasizmus pusztításai után a fel­szabadult népnek romjaiból kel­lett újjáépítenie az országot. A nemrég még félfeudális or­szág nagy célt tiizöU ki maga elé: a szocializmus felépítését. Albánia 1947-ben áttért a terv- gazdálkodásra. Az ipar fejlődése már 1948-ban hatalmas méreteket öltött és a parasztság is egyre nagyobb számban lépett a kollek­tiv gazdálkodás útjára. 1950-ben, a Tito-fasiszta kárte­vőik örökségének fejszámolása után Albánia jelentős lépést tett a gazdasági fejlődés utján. A kőolajipar termelése 1949-ben 1938-hoz viszonyítva 98 százalék­kal, a króm bányászat pedig 515 százalékkal nőtt. Az ipari ter­melés egésze 1951-ben már több limit ötszörösen túlszárnyalta. háboruelőtti színvonalat, Albánia 1951-ben hozzálátott első ötéves tervének teljesítésé­hez, amely szerint az ipari ter­melés öt év alatt a liáboruelőtti- nek mintegy 12-szeresére nő majd. Az ötéves terv végén az országban, kétszerannyi kőolajat, közel hatszor annyi kőszenet bá­nyásznak majd ki, mint 1950-ben. A villamosenergia termelése ek­korra az 1950-esnek 5.7-szerese, a rézbányászat, 2.6-szerese, a króm­bányászat pedig 2.3-szei-ese, lesz. A pamutszövetek termelése 19- szerese, a cukor termelése 18- szorosa, az olívaolaj termelése pe­dig közel 4-szerese lesz az 1950-es évinek. Az ipar össztermelése kö­zel 73.4-szeresére, a mezőgazdasá. gé 1.7-szeresére nő. Egyre újabb vasutak, ország­utak és nagyipari vállalatok épül­nek Albániában. A „Szlálin“-tex- tilkombinát megszabadítja az or­szágot a szövetbehozataltól, a „Lenin“ vizierőmű lehetővé teszi, hogy Tiranában tízszer annyi vil­lamosenergia és ötször annyi viz jusson a lakosságnak, mint aze­lőtt. Már működik az első albán pamutfonóüzem, az első fameg­munkáló kombinát és a rizshán. -toló. Az ötéves terv időszakában megépítik az első fémkohászati üzemet, az első üveggyárat, a Mát-folyónál az uj vizierőművet, ezenkívül még számos uj vasútvo­nalat és országutat építenek. A közoktatás terén is nagy eredményeket ért el Albánia. Szá-, inos uj műszaki és gazdasági is­kola nyílt meg már eddig is. A tanulók száma az ötéves terv vé­gére 215.800.ra nő, vagyis 370 százalékkal lesz nagyobb, mint volt 1938-ban. Az ötéves terv időszakában 54' ezer szakmunkást képeznek ki s a mérnökök és tech­nikusok száma a háboruelőttinek 18-szorosára emelkedik. Albánia dolgozó népe nagy eredményeit az Albán Munkapárt irányításának és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák ba­ráti támogatásának köszönheti. a trachoma, a tífusz és egyéb fer­tőző betegségek. Az ország sok vidékén 50 ezer lakosra minciösz- sze egy oryos jut. Bosznia—Her­cegovina hét járásában 30 ezerre, nyolc járásban» pedig 40 ezer la­kosra jut egy orvos. Vajjen mii: tesznek Titoék an­nak érdekében, hogy ezen a hely­zeten változtassanak? A zágrábi orvosi kárra az idén 500 jelentkező közül 300 felvételi kérelmet utasítottak el. Olvasd és terjeszd a Zalái ILLÉS BÉLA: ’ TÖRTÉNELMI LECKE (Művelt Ncp Könyvkiadó) A könyv Illés Béla válogatott cik­keit, tanulmányait és beszédeit tar­talmazza. Az első tanulmány, a „Tör­ténelmi lecke" Lenin elvtárs és Rákosi elvtárs találkozását irja le. Rákosi elvtárs arra készül, hogy beszámoljon a nagy Leninnek a Magyar Tanácsköztársaság dicsőséges napjairól és bukásának okairól. A beszámolóból elvtársi beszélgetés lesz, olyan „történelmi lecke", amely feltárja a múltat, de elsősorban a jövőt szolgálja, amelynek tanulsá­gait ma az egész dolgozó magyar nép élvezi. Égy tanulmány Sztálin elvtárs és a dolgozó parasztság kapcsolatát mutatja be gyönyörű epizódokban. Több cikk és tanulmány a Szovjet Hadsereg nagyszerű hőstetteiről be­szél és főképen a világtörténelem­ben teljesen uj, páratlanul álló sztá­lini stratégiát mutatja be. Különös érdeklődésre tarthat számot ezek közül a „Magyar csapatok a máso­dik világháborúban1* cimü cikke, amely adatszerű pontossággal, rend­kívül érdekes bizonyítékát adja an­nak az aljasságnak, amellyel Horthy és pribékjei kiszolgáltatták a ma­gyar katonákat . a Hitler-fasizmus céljainak és érdekeinek, mert ebben látták a nagybirtok és nagytőke megmentésének egyedüli lehetőségét. Az irodalmi tanulmányok közül különösen kiemelkedik a Zalka Mátéról szóló hosszabb tanulmány és. iránymutató „Sztálin és az iro­dalom" cimü tanulmánya is. A tanulmányok sorát néhány bé­kepublicisztikai cikk zárja be. A kötet utolsó tanulmánya a „Nagy Október és a magyar parasztság" cimü munkája világosan, mindenki számára érthetőén megmagyarázza a szocialista hazafiság és proletár­nemzetköziség . igazi értelmét és a fejlődésnek és boldog jövőnek azt a tág perspektíváját, amit a magyar parasztság számára is a Nagy Ok­tóberi Forradalom és a felszabadító Szovjet Hadsereg vivott ki. I’ÁIIOIUUI.Í S Urban Ernő „Tűzkeresztség'“ cimü színmüvében, elsőnek vitte sikerrel színpadra a. falu ‘ősz tálylrarcát. A Kossuth-dijas iró azonban nemcsak színpadi mun­káiban, Iranern elbeszélő müveiben is — igy a „Pálfordulás“ címmel a Békebizottsáigok Kiskönyvtára cimü sorozatban megjelent kis regényében — kitűnő érzékkel áb.- i ázolja a helyes útra még rá nem talált dolgozó parasztok ingado-' zását és átalakulását. A ..Pál- fordulás“ főszereplője 'Mosolygó Péter .a júniusi béketalálkozón megbánva, hogy - belépett a Kos­suth tsz-be, rövid, kelletlen felszó. lalásával szégyent hoz falujára, csa'ádjára, és önmagára. Urbán Ernő mesterien tárja fel Mo­solygó Péter belső vívódásait, majd éppoly kitünően rajzolja meg, hogy a volt urasági cseléd eleinte csak „mérgébeu-bána- tában“ lát a munkához, majd békerajzot képzi tő kislányának, utóbb önmagának örömére, hogy megmutassa, nem hitvány ember ő.. - ■ Végül családtagjaival kettő hiján ezer munkaegységet sze­rez és szántóföldi brigádvezetö lesz. így készül fel a III. Magyar Békekongresszusra és egy- uj. most már hozzá és falujához mél. tó felszólalásra, hogy helyrehozza korábbi hibáját, A fordulatos mescszövésü, párbeszédekben és szines tájleirásokban gazdag kis regény Szőnyi Gyula, a kitűnő festőművész címlapjával és rajzai­val díszítve jelent meg. VERSENYBEN A FÉMGYŰJTÉS SIKERÉÉRT A barlahidai DlSz-.szervezet tag­sága a vezetőséggel együtt elhatá­rozta, hogy 1952 december 1 én kezdődőit fémgyűjtésben példát mutat. Ezért a novai DISz-s-'Wve­zeted versenyre, hívta ki. Eetaján­lották, hogy 300' kilogramm fé­met gyűjtenek, ezzel is erősítve népgazdaságunkat. Végreliajtóbizo'ttságának IX- Köz. lekedési Osztálya a MÁV, TEFU és BELSPED vállalatok szakeló. adóinak bevonásával a fuvaroz­tató vállalatok szálli'ási ügyin­tézői részére folyó évi december hó 11-én reggel 8 órai kezdetiéi Zalaegerszegen a Megyei Tanács II. sz. épületének (volt megyehá­za) tanácstermében 1 napos szál­lítási. tervezési kioktatói értekez­letet rendez. Az értekezlet napirendje: 1. MÁV, TEFU és BELSPED célja és szerepe a szocialista szál­lítások lebonyolításában. 2. Szállítási-, tervezési követel­mények ismer1 etése. . 3. Tervnyomtatványok részletes ismertetése- > MOZI Zalaegerszeg, december 9—10-ig: DICSŐ OKTÓBER Nagykanizsa, december S—10-ig: MESEORSZÁG APRÓHIRDETÉS SZOMBATHELYI szoba-konyhás lakáso­mat elcserélném zalaegerszegi ha­sonlóval. Cim a kiadóban. (G1S) 4. Vasút Áruszállítási Szabály­zat (VÁSz), Gépkocsi üzletsza­bályzat (GÜSz), valamint a BEL­SPED tarifák ismertetése. 5. Ezen az 1 napos kioktató tanfolyamon való részvételt nem. csak a megyei vállalatok központi szállítási előadói részére farijuk szükségesnek, hanem a vidéki (üzemegység!, körzeti, telepi, te­rületi, fióki) szállítási felada'okat, árufel adást, vagy átvételi lebonyo­lító do’gozók részére is. Felhívjuk az érdekelt vállalato­kat (intézményeket), hogy szállí­tási ügyekkel foglalkozó dolgozóik­kal a kioktató értekezleten képvi. seitessék magukat. Zala iiiegi,v Tanácsának Vég re haj fó b izottság a. ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szer­kesztő és kiadó: Darabos (van. — Szer­kesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos, utca 22. Telefon: 230. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 4. Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomda­ipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos.utca G. Telelőn: 73. — Felelős vezető: Hofmann Miklós. Előnyös kdrtye.!me9 \>\uqúú%os> Hogyan „gondoskodnak" Tiíoék az egészségvédelemről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents