Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-11 / 290. szám

VILÁG PROLETÁR TAI EGYESÜLJETEK! Visinszkij elvtárs New-Yorkból Moszkvába utazott A népek békekongresszusa elölt AZ MBP ZALÜMEGYE3 PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK SAPHAPJA Vili. évfolyam 290. szám. Ára 50 fillér 1952. december 11. Csütörtök Ä Sztahánov-mozgalom nagy átalakító ereje Tizenhét esztendeje múlt novem­ber 17-én, hogy Szadiin elvtárs el­mond, a. történelmi nevezetességű beszédé:, á sz ahánovisták első ószövetségi tanácskozásán. Sztá­lin elvtárs ebben a beszédében mélyen járó tudományos jellemzését ad u a Sztahánov-mozgalomnak és meghatározta óriási jelentőségét. A Sztahánov-mozgalom, a szo­ciálisai munkaverseny magasabb- rendü formája az uj, élenjáró technika alapján keletkezett. A Sztahánov-mozgalom ugyanis, ahogy Sztálin elvtárs rámu a'todt, elképzelhet«'len az uj technika, a munkások és a munkásnők uj ká­derei nélkül, - akik a technika élé­re tudnak állni és azt előre tud­ják vinni.“ A fejlett technika és a jó káde­rek azonban még nem elegendők, mert a Ssialiánöv-mozgalom alap­ja elsősorban a dolgozók anyagi helyzetének gyökeres megj avulása. Csak a kulturált és1 jómódú élet, a nép élet színvonalának szüntelen emelkedése biztosíthatja a Sztéhá- nov-mozgalom kibontakozását. O’y ahol a termelőeszközök a kapita­listák tulajdonában vannak, ahol a dolgozók nyomorúságosán ten­gődnek, ahol a munka gyűlölt, ne­héz teher, ahol a kapitalista kon- kunencia kegyeden törvényei ural­kodnak, — ott nincs helye a man- kaverser.ynek. A szocializmusban, ahoi megszűnt a kizsákmányolás, a női a termelési eszközök a nép Tula',ácnábú?i vannak és ahol az c.mherck maguknak dolgozna*, ahol a dolgozót megbecsülés és dicsőség övezi, otlb a szociálisra munkaverseny fennkölt elve érvé­nyesül. Sztálin elvtárs megállapí­tása szerint a szocialista verseny elve: az elmaradottak bajtársi megstgiíése az élenjárók részéről. A Szovjetunióban a kommunista párt irányító és a szakszerveze1 ek óriási szervező munkája révén a dolgozók tömegesen vesznek részt a munkaversenyben. Az épkés kommunista módszere az egész népre kiterjed. Csodálatos és ha- : almas a munka verseny formáinak változatossága, a sz!ahánovisták ég a termelési újítók kezdeményezé­seinek gazdagsága. A háboruutáni években a >.'Ka- librt-gyár újítójának, N. Roszijsz. kijnak a kezdeményezésére a szo­cialista iparba,n nagy lendületet kapott a -sztahanovista gyár“ cim elnyeréséért indult mozgalom. Út­iam és Mustukova kezdeményezek az egyéni megtakarítási számlák nyírásáért folyó mozgalmat. Az egyéni elszámolás módszere orszá­gos viszonylatban máris sokmillió rubel összegű megtakarításit ered­ményezett. Levcsenko és Muhanov a -BureveszlTiyik'-cipőgyár sz.té- hánovistái kezdeményezték a ter­melési önköltség művele'enkin'i csökkentését. Ez a mozgalom is csakhamar tömegmozgalommá vált ,s az önköltségcsökkentés révén fiz- és dzmilliárd rubel megtakarí­táshoz jut a népgazdaság. Csufkin elvtárs kezdeményezésére indult verseny a . minőségi gyártmányok előállításáért, a gyári védjegy be­csületért. Zsandaxova és Szledkova (Agofonova) a ljublinói öntöde és gépgyár fiatal sztahánovisPa esz­tergályosai továbbfejlesztenék Lev. cscnko és Muhanov versenyformá­ját s versenyt indítottak minden egyes termelési művelet kifogásta­lan elvégzéséért. Az iparban,, az épi' kezeseken, a közlekedésben rendkívül nagy mértékben kifejlő­dött a gyors munkamódszerek al­kalmazása. A Sztehánov-mozgalgiat forra­dalmi szellem hatja- át, engesztel­hetetlen ellensége a maradiságnak, a sablonosságnak, az elavult tech­nikai normáknak, A sztahanovista sohasem elégszik meg az eredmé­nyekkel, mindig előre tör. A kommunista párt, -a szovjet- kormány és a szakszervezetek min­den erejükkel támogatják a terme­lés eme igazi forradalmárainak nagyszerű tulajdonságait. A XIX. pártkongresszus rámutatott hatá­rozataiban, hogy a továbbiakban is minden erővel támogatni kell az ipar és mezőgazdaság újítóit, élen­járóit. Lenin és Sztálin azt tanítja, hogy az uj társadalmi rendszer győzelme számára legfontosabb a munkatermelékenység emelése. Ezért mutatott rá Sztálin elv-ái's 1935 november 17-i beszédében, hogy a magas munkafermelékeny- ségért küzdő Sztahánov-mozgalom megteremti a szocializmusból a kom­munizmusba való á'menet előfelté­teleit. A Sztahánov-mozgalom széles­körű fejlesztésével a szovjet nép valóba® jelentősen emelte a mun­katermelékenységet. A Szovjet­unió iparában a munkatermelé­kenység 1940-től 1951-ig 50 száza­lékkal emelkedett.. Az ipari terme­lés növekedésének közel háromne­gyed részét a munkatermelékeny­ség emelése révén nyerték. Az uj ötéves terv időszakában a mun­katermelékenység körülbelül 50 százalékkal emelkedik- és 1955-ben háromszor annyi ipárcilkket állíta­nak elő, mint 1940-ben. A szovjet dolgozók közvetlenül érdekellek a munkatermelékenység emelésében; tudják, hogy ezzel or­száguk gazdasági erejét és a dol­gozók életszínvonalát emelik. Az állam és a nép érdekeinek egysé­gében rejlik a társadalmi munka magas termelékenységének az alapja a szocializmusban. A szocializmusban a munka ter­melékenységének emelése a mun­kát megkönnyítő leg*ujabb techni­ka egyre nagyobbmérvü alkalma­zásával történik. Ezért a párt és a kormány nagy figyelmet fordít a gépesítésre. A háboruutáni idő­szakban például minden évben 550 upipusu nagyteljesítményű szer­szám gépet terveztek és - kezdték meg ezek gyártását. Az uj ötéves terv időszakában óriási mennyisé­gű uj gépet gyártanak, s 1955-ig a Szovjetunióban alap j ábanvéve befejeződik az iparban és az épí­tőiparban a nehéz és munkaigé­nyes folyamatok gépeskése. Sztálin elvtárs azt mondotta, hogy a magas munkatermelékeny­ség, amely szükséges a közszük- ságle'i cikkek bőségének megte­remtéséhez, csak úgy érhető el, ha a munkásosztály kulturális és technikai színvonalát a mérnökök és technikusok színvonalára eme­li. Sztálin elvtárs lángelméje a Szta hánov-mozgalomban meglátta aniun kásosztály kulturális és technikai felemelkedésének csiráit. A sztaha­novisták az uj utakat kukatva ala­posan tanulmányozzák a technikát, emelik általános művel1 ségiik és kultúrájuk színvonalát. Tanulnak és tanítanak, könyveket írnak, előadásokat tartanak. A Sztahánov-mozgalom, ahogy ezt a nagy Sztálin előre látta, a népgazdaság fejlesztésének fontos 'tényezője: fontos tényezője a XIX. pártkongresszuson kijelölt gigan­tikus tervek megva’ősitásának, az uj, ö'ödik sztálini ötéves terv tel­jesítésén ek és túl tel j esi lésének. A zaiaapáti állami gazdaság „Élüzem I“, az andráshidai pedig „Élüzem II“ kitüntetést kapott Egy év mult cl a Magyarorszá­gon járt szovjet parasztküldöttség zaiaapáti látogatása óta. Ettől az időtől a világ élenjáró mezőgazda­ságának sok kiváló módszere vált gyakorlattá a zaiaapáti állami gaz­daság dolgozóinak munkájában. Az eltelt egy év alatt a Szovjet­unió küldötteinek tanácsát megfo­gadva az ólak nedvességét, párás­ságát megszüntetve csökkentették a malacelhullást. A harmadik ne­gyedévi terv teljesítés értékelése szerint a malacok elhullása 1.47, a süldőké 0-6 százalékra csökkent- A szaporulati terv teljesítéséhez is közel vannak a zootechnika széles, körű alkalmazásával. Az évi terv­be beállított számok szerint egy­szeri fial ássál 8.5 darabot kell át­lagosan elérni, mellyel szemben eddig a teljesítés 7.8 darab. Emel­lett a Zala megyei állami gazda­ságoknak nem kis részük volt ab­ban, hogy a Zala Megyei Állami Gazdaságok Trösztje teljesítetté országosan elsőnek az őszi mező- gazdasági munkákat. A jó munkájuk elismerések ép. pen a mező- és erdőgazdaságok minisztériuma -Élüzem I“ kitün­tetésben és a velejáró jutalomban részesítette a zaiaapáti állami gaz­daság* . dolgozóit. Az élüzfömavató ünnepségen megjelent Csörgő István, a Dunán­túli Állami Gazdaságok. Igazgató­ságának igazgatóhelyettese, Ha- rasta Katalin, a megyei páribizot't- j ság* mezőgazdasági osztályvezető, je, a megyei tröszt és a szakszer­vezet kiküldöttei. Az Élüzem I. jel. vény és a vele járó vándorzászló át­adói, a Vas Megyei Kanotaptisztei Állami Gazdaság küldöttei arra fi­gyelmeztették a dolgozókat, hogy a munkafegyelem megszilárdításá­val harcolnak annak visszaszerzé­séért. Az élüzemjelvény és a ván­dorzászló átedása után ígértek a gazdaság* dolgozói, hogy a sertés- tenyésztésben még tervszerűbb, a mezőgazdaságban gyors és minő. ségi munkával tartják meg ezt a kitüntetést. Magy-ir István ellető, aki a 16 megjutalmazol1';, dolgozóik egyike­ként 300 forint jutalmat kapót1, felszólalásában elmondta, hogy a Szovjetunió küldötteinek taná­csai nyomán igyekezett az áltétek jó elhelyezéséről gondoskodni és a malacok helyes etetését alkalmaz­ni. A kocákat az állategészségügy­nek megfelriöen kezelte, rnelv hoz­zájárult évi tervének 115 százalé­kos teljesítéséihez. Asperján György, a községi tanács elnöke a község dolgozó parasztjai nevé­ben üdvözöVe a gazdaság dolgozóit és elmondta, hogy ma kétszeres kitüntetés érté a községe1. Az él. üzem büszke cim e'nyerése és a íárási begyűjtési versenyben az első helyezés elérése. AZ ANDRÁSHIDAI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói részére sokáig emlékeze­tes marad, amikor megkapták az ..Élüzem II.“ kitüntetést. Ezen a napon ünneplőbe öltöző1' a gazda­ság anraja.-nagy.ia és szinte kivé­tel nélkül ott voltak a szénen ki- diSzitétt kultúrteremben. Izgatot­tan várták azt a percet, amikor az állami gazdaságok és erdők minisz­terének megbizo'tja átadja a vő. rös alánon aranyszínű betűkkel el­látóit élüzemzászlót. Az ünnepi gyűlésen Bőin József elvtárs, miniszteri kiküldött is­mertette az állami gazdaság ered­ményeit, megemlékezett az élenjá­ró dolgozókról, akiknek kiváló munkája nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a gazdaság élüzem leit. — örömmel jöttem, hogy az él- üzeankitüntetésit, átadjam — kezd­te beszédét Bója József miniszteri kiküldött. — Hazánk 340 állami gazdasága közül ebben a kitünte­tésben csak 7 gazdaság* részesül­het. Ez is bizonyltja azt, hogy a gazdaság a feladatok megoldásá­ban becsületesen megállté a he. lyét----Ezután Bója elvtárs röviden azokr ól az eredményekről beszélt, amelyekkel kiérdemelte a gazda­ság a II- élüzem címet. A tej termelési tervüket 107 szá­zalékra., a marhahizlalást 271, csikó- szaporulati tervüket 110, borjusza. porulati tervüket 159 százalékra teljesítették. Ugyanígy jól dolgoz­tak a pénzügyi gazdálkodás és az építkezés vonalán is. Eredmé­nyeikhez nagyban hozzájárult a jó fegyelem, és munkaszervezés. A pártszervezet, a gazdaság vezetei fáradságot nem kiméivé dolgoztak a nehézségek leküzdéséért, a mun­kateljesítménynek az emeléséért. Hiányosságok vannak a malacsza. porulaii terv teljesítésénél, sertés- hizlalásnál és silózásnál. Ezeket sürgősen ki kell küszöbölni. A meglévő eredményeiket pedig fo_ kozni kell. Mint élüzemtől többet követel tőlük a párt, kormányza­tunk és dolgozó népünk. — A zá szló ne elbizakodottságot hozzon maga után — folytatta Bó­ja elvtárs. —Hogy eredményeiket tovább tudják fokozni, az ed­digieknél még nagyobb mér­tékben vonják be a nőket a termelőmunkába, tartsanak szoros kapcsolatot a párt, a szakszervezet és MEDOSz-szervezetekke!. Állan­dóan alkalmazzák a bírálat és ön- birálat fegyveré1. Ezeknek a mód­szereknek az alkalmazásával har. coljának azért, hogy a következő versenykiértékeléskor ne a máso­dik, hanem az első élüzem cimé' nyerjék el, — fejezte be beszédét Bója e’vtárs. Ezután pénzjutalmat osz'oVt az élenjáró dolgozók között. Többek között jutalmat kaptak őri Antal teak-loros, a 105-ös mozgalom meg­indítója, Molnár Béla, Joó János, Kálmán Elemér, Barabás Jolán. Mendöl Sándor, Path óvsz lei Mag­da és még számos dolgozó. A ju­talmak kiosz'ása után ismertették a dolgozók azokat a módszereket, ame’yek alkalmazásával elérték kiváló eredményeiket- A szomszéd dós állami gazdaságok küldöttei pedig arról beszéltek, hogy milyen munkát akarnak végezni annak ér­dekében. hogy az él üzemeiméi el­nyerhessék. Maid Simon József,' a menyei tröszt főagronómusa szólt a dolgozókhoz. — Ismét, ünnepelni jöttünk cisz sze — kezdte beszédét. — Az első nagy ünnep az volt számunkra, amikor. a megyei pártbizottság vándorzászlaját kaptuk jutalmul a tavaszi és nyári jó munkánkért.- Második ünnep az volt, amikor Simon Kálmán elvtárs, gazdasá­gunk igazgatója kiváló munkája jutalmául a Népköz ársasági Ér­demérem ezüst fokozatát kapta- A harmadik és egyben a legnagyobb ünnep a mai nap, amelyen minden dolgozó kitüntetést kapott az élüzem cim elnyerésével. A sok dicsére" után nem szabad önteltnek lenni. Ezek a kitüntetések egyben kö e. iezettségge! járnak, Az elért ered­ményeket még jobbá kell tenni, a meglévő hibákat ki kell javítani. A dolgozók tudják, hogy hol a hiba, min kell javitaniok. Ha ezt- meg. teszik, akkor rövidesen jutalmul első élüzem címet fogják megkap­ni. Ezután Balogh Géza eiv’árs, a zateeger.szegi járási tanács elnöke üdvözölte a gazdaság dolgozóit. — Kétségkívül gyönyörű ered ményeket tudnak felmutatni az andráshidai állami gazdaság dol­gozói — mendte beszédében Ba­logh elvtárs — és meg lehe'ünk győződve arról, hogy ez! a kitün­tetést még hatalmasabb eredmé­nyek fogják követni. Büszkék le­hetünk arra, hogy ez a gazda« ág hazánk 7 legjobb gazdasága ' közé tartozik. A 19 megye közül me. gyénk a második és a zalaeger­szegi járás országos viszonyla ban az első-. Ebben a percben magam előtt látom megyénk képviselőjé­nek, szeretett Rákosi elvtársunk­nak arcán a megelégedett mosolyt, Megyénk bebizonyította, hogy iga­zán tiszté szívvel és lélekkel har­col a szocializmus minél előbbi felépítéséért. Ezután Hajdú Mária sertésgon- dozó munkamódszeréről beszél', majd igy folytatta: Vannak eredményeink, de még jobbakat kell elérnünk és én fo­gadalmat teszek, hogy eddig' soha nem látott lendülő!tel fogok har. eolni. — Nem tudom szavakban kife­jezni mit érzek — mondta Szabó Vince üb. elrök, amikor megkezd­te hozzászólását. — csak annyii tudok mondani. hogy a mosténi eredményünkkel még nem értük el a fejlődés tetőfokát. Sokkal foko­zottabb munkát kell végezni. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa a mi részünk­re is hosszú időre megszabta a fel­adatét. tehát aszerint kell dolgoz- nunk és eredményekét csak -úgy tudunk felmutatni, ha azt. meg is valósüiuk. Ezüán Ágoston Imre nárttúkár beszélt a pártszervezet eddigi har­cáról, valamint utat mutatott a jövőbeni feladatodra. A DISZ Reg'yehSzolíság* levele a xalaszent jsikabv ÖISü«s*ene*elhe3? Kedves elvtársak1 Tudomásunkra jutott, hogy kemény, megfeszített munkát foly. tatnak, szembejjzáUva a hideggel, sárral azért, hogy a község* ha. tárában, a háború alatt leesett repülőgéproncsot kiássák és azt a fémgyüjtő napok keretében a gyűjtőhelyre szállítsák. Az elvtársak munkájából kitűnik, hogy megértették a fém­gyűjtés nemzetgazda-ági jelentőségét és DISz-fiatalokhoz méltó­képpen veszik ki abból a részüket. Példájuk követésre méltó meg yénk többi DISz.szervezete felé is Kiváló munkájukért köszönő tét mondunk és további sikereket kívánunk a fémgyűjtésben és többi feladatuk elvégzésében. A MSZ ZALA MEG VEI BIZOTTSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents