Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-07 / 287. szám

A munkafegyelem szilárdulásával együtt erősödik a Göcseji Partizán tszcs „As slsö és legfontosabb felada­tunk megerősíteni a már megié- sö termelőszövetkezeteket és gon. doskodná róla, hogy ezek a szövet, kezetek jő példájukkal, jó ered­ményeikkel vonzzák a dolgozó pá­rasa ságot.“ — mondotta Rákosi elvtárs pártunk II. kongresszu­sán. Rákosi elvtárs beszédének elkerülhetetlen szükségszerűsége a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása és a munkafegye­lem megerősítése. Megyénk terme­lőszövetkezetei a.z elmúlt évhez viszonyítva jelentős eredményeket értek el a munkafegyelem meg­szilárdításában. Az egyszemélyi vezetés megszilárdítása, a brigá­doknak és munkacsapatoknak a területi jegyzőkönyv szerinti át­adása, a terület egyénekre való felbontása, valamint a munka­egység helyes alkalmazása meg­hozta az eredményeket. Erről tanúskodik a becsvölgyi „Göcseji Partizán“ termelőszövetkezeti csoport tagjainak munkája és elért eredményei. A miniszter- tanács április 24-én megjelent ha­tározatát a gazdasági megszilár­dításról és a munkafegyelem meg. erősítéséről a csoport tagsága Miilei István elnök 'elvtárs veze­tésével a helyi viszonyoknak meg­felelően feldolgozta s megkezd­ték annak megvalósít ását. Az intézőbizottság rendszeresen tartott megbeszéléseket a mun­kák megkezdése, befejezése, il­letve értékelése alkalmával. Az intézőbizottság határozatait cso­port értekezleteken megbeszélték, ahol a tagok megvitatták armak végrehajtását, esetleg egyes szem­pontokat módosítottak. Nem volt munkaerőhiány még annak ellenére sem, hogy kevés volt a csoport tagsága. Egyes idénymunkák idején, amikor munkaerőre volt szükség, a tagok családtagjai etgyemberként álltak ki, hogy határidő előtt végezzenek a ’munkával, ők voltak az elsők Becsvölgye községben, akik az •egészévi mezőgazdasági munká­kat elvégezték. A csoport vezetősége, tagjai megértették a másodnövények vetésének jelentőségét. Aratás után SO hold másodnövényt ve­tettek az állatállomány részére. 10 hold csalamádé kukoricát, 15 hold tarlórépát és 5 hold kölest ve­tettek. A másodnövények vetését csak most tudják értékelni iga­zán, amikor az állatállomány át- teleltetése problémába ütközne. A közös munkának és a mi­nisztertanács határozatának csak részbeni megvalósítása is meg­látszik elért eredményeiken. Ter­mésátlaguk jóval magasabb volt az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokénál, holdanként! átlag­termésük búzából 10, rozsból 9.18, őszi árpából 12, zabból 9, krasava burgonyából 100, oszbóti burgo­nyából 80 mázsa volt. Ehhez ha­sonlóan növekedett állatállomá­nyuk. Ezelőtt egy évvel csak egy pár lovuk volt. Ma 9 lő, 33 szarvasmarha, 47 anyasertés, 2 sevtésapaállat, 20 malac, 14 hiző (18 darab hizottsertést már le­adtak) 66 juh és 73 darabból álló törzsbaromfiállományuk van. A tszcs az állam iránti kötele­zettségét is igyekezett határidőre teljesíteni.- Beadásukat gaboná­ból 100, burgonyából 500 száza­lékra teljesítették, hizottsertés- böl pedig szintén többet adtak be az előirányzottnál. Elért eredményeik mellett van­nak szervezeti hiányosságaik. A csoport a földterülethez viszonyít­va elég nagy állatállománnyal rendelkezik, mégis az állatgondo­zók között csak egy nödolgozó van. A tszcs-ben állandó munkát csak ez az egyetlen nő végez. Mii­lei elvtárs arra hivatkozik, hogy az állatok részére lévő ólak és istállók nem megfelelőek, ami fi­zikailag nehézzé teszi gondozásu­kat. így a női dolgozókat gyen­gének találja az állatgondozói munkára. Ez a női munkaerő le­becsülése. Ahogyan számos tszcs. ben, állami gazdaságban és a munka bármilyen területén dol­gozó nőink becsületesen megáll­ják helyüket, úgy ebben a tszcs- ben is el tudnák végezni az állat- gondozás teendőit. Alig ■ alkalmazzák a növényter­mesztésben a fejlett agrotechni­kai módszereket. A csoport föld­je miég most is 60—65 tagban ran így nehézségekbe ütközik több helyen a keresztsoros és négyze­tes vetés alkalmazása. Azonban vannak területek, ahol keresztso- rosan vethettek volna, de mégis elmulasztották. Pedig vannak jő tapasztalataik a kukorica és rozs pótbeporzásáról, amelynek ered­ménye megmutatkozott termésát­lagukban. A területet nem osztották fel brigádokra és munkacsapatokra, de nem bontották fel egyénekre sem. Az állatok gondozása a tag­ság több, mint felét lefoglalta, igy a növénytermesztésben 5—6 ember maradt. A növényápolási munkát a tagok családtagjainak bevonásával végezték el és ilyen­kor az állatok mellett dolgozó ta- gok is a növénytermesztésben dol­goztak. Természetesen ezt leg­jobban az állatok érezték meg. Elérkezett a betakarítás ideje. Bár csak részben valósították meg a minisztertanácsnak a szö­vetkezetek gazdasági megszilár­dítása és a munkafegyelem meg­erősítéséről szóló határozat, ez mégis megmutatkozott eredmé­nyeiken. A „Göcseji Partizán“ tszcs tagjainak van mivel megtol, teni a kamrát. Dóra Lajos 20 má­zsa burgonyát kapott részesedé­sül. A község egyénileg gazdálko­dói hihetetlennek tartották és el­mentek a lakására, hogy saját szemükkel győződjenek meg ar­ról, hogy egy termelöcsoporttag kamrájába jut-e 20 mázsa burgo­nya. Egy munkaegységre eddig négy kiló burgonyát, 2.5 kiló ke­nyérgabonát. 1 kiló takarmányga­bonát és gyümölcsöt osztottak ki a tagság között. Becsvölgye dolgozó parasztjai látják a „Göcseji Partizán“ terme, löcsoporü eredményeit, tagjainak lelkes munkáját. Esténként ebnen, nek a tszcs tagjai közé, figyelik munkájukat, életüket és elbeszél­getnek velük. Egy-egy hosszú be­szélgetésnek belépés a vége. így hagyta ott 8 család az egyéni gaz. dát kodás gondjait és állt a ter- melöcsoport tagjai közé. Különö­sen a zárszámadás eredményei keltenek egyre nagyobb érdeklő­dést a társasgazdálkodás iránit. A becsvölgyi „Göcseji Parti­zán“ termelőszövetkezeti csoport tagjai jő munkát végeztek. Elért eredményeik világosan bizonyít­ják a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét az egyéni gazdálkodás fö­lött. Az eredmények mellett akad még javitanivaló. A tszcs ve­zetősége, tagjai igyekezzenek a meglévő hibákat kiküszöbölni, va. lósitsák meg Rákosi elvtárs sza­vát, jó munkájukkal tegyék von- * zóvá termelőcsoportjukat. Megválasztotta a megyei tanács a megyei biróság népi ülnökeit A megyei tanács december 3-i ülésén megválasztotta a megyei bíróság mellé a népi ülnököket. ‘Nadrai Kálmán elvtárs, a vég- rehajtőbizotUság flnökhelye'.tese beszámolójában ismertette, hogy alkotmányunk szerint bíróságaink hivatásos bírákból és népi ülnö­kökből aloMtott tanácsokban ítél­keznek. Ez azt jelenti, hogy a hi­vatásos bírák mellett a hivatásos bírókkal egyenlő jogok és köteles­ségek alapján a dolgozó nép meg bízottal, a népi ülnökök is részt Vesznek a bírói ítéletek meghoza­talában. A dolgozó népnek ezt a valóságos és közveflen részvételét az igazságszolgáltatásban csak a Szovjetunióban és a szovjet példa nyomán a néni demokratikus or­szágokban találjuk meg. — Pártunk, népünk azt várja a most megválasztandó népi ülnö­köktől, hogy híven képviseljék a szocializmus építésének ügyét és ítélkezéseikben is mutassák meg, hogy a leghűbb hazafiak, a leg jobb békeharcosok — fejezte be beszédét a végrehajtóbizottság el­nökhelyettese. Ezután Rössler elvtárs, az el­nöki csoport vezetője terjesztette elő a végrehajtóbizoltság határo­zata alapján a javaslatot a me gyei bíróság mellé megválasztan­dó népi ülnökökre vonatkozóan. Az ülnökjelöltek névsorában megyénk legönluda'osabb dolgozói szerepeltek: élmunkások, sztaha­novisták, termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztok, a leg­jobb értelmiségiek, ifjúságunk színe-ja.va s a nők is méltó helyet kaptak a jelöltek között. A jelöl­tek valamennyien olyanok, akik a munkában és az állampolgári kötelesség teljesítésében egyaránt élenjárnak, akiknek nagyrészben köszönhetjük megyénk eredmé­nyeit, fejlődését. A jelöltek be­csülettel állnak helyt a békeharc­ban, bó.tran küzdenek a béke ügyéért, népünk szabadságáért és békés életéért, hazánk független­ségéért. A megyei tanács ülése 192 népi ülnököt választott meg a megyei bíróság mellé• Tánczos Já nos elv társ hozzászó fásában többek közölt elmondot­ta, hogy ő már 1919-ben is népi ülnök volt s nagyon örül, hogy mcst ismét hozzájárulhat az igaz­ságszolgáltatáson ker&'ztül mun­kánk eredményesebb elvégzéséhez­A pákái MNDSs-asssonyok példamutatása A pákán MNDSz-szervezet tag­jai nem alcarják, hogy községük a begyűjtési versenyben az utolsók között legyen, ezért vállalták, hogy szervezetük minden asszonya ele­get tesz összes kötelezettségeinek. Fogadalmukat valóra váltották. Rövid időn belül az ö teljesítésükv kel jóval emelkedett a község szá zalélta. Ennek eredményeképper Páka község kukoricából 101, búr gonyából 124, napraforgóból 108, hízott sertésből 138, baromfiból 105, tojásból 1.19 százalékot ért el. Az yfchei értek el Horváth Ferericné, r ászló József né és Bedök Istvánná (Csákány) asszonyok, akik elő­ször is személyes példamutatásuk­kal győzték meg társaikat a bc­MNDSz-szervez&t tagjai axonki- adás fontosságáról. Fáradságot nem vüt, hogy teljesítették beadásukat, kiméivé harcolnak azért, hogy köz­VaMrimp, 1953 dec. 7. a község dolgozói között felvilágo- ségük a beadás terén egyre jobb sitó munkát végeztek■ Jó credmé- ‘ eredményeket érjen el. A megyei párt választ many ülésén elhangzott hozzászólásokból Török Lajos elv társ. a> zala- szentgrótá járási pártbizottság tit­kára a pártrr.unkával kapcsolata aan a következőket mondotta: Já­rási bizottságunk munkáját is jel­lemzi a futó ellenőrzés, a felüle­tes segítségadás. Munkatársa info nem egyszer türelmetlenek az alapszervezetekkel való foglalko­zásban. Járásunk jelentős ered menyeket ért el feladatai megol­dásában s ha a mi segitségadá sunk jobb lett volna — türelme­sebb és alaposabb, — még ered­ményesebb munkát végeztünk .volna­Ezután beszámolt a járás mező gazdasági mimikáiról. A beszámo lóban elhangzott bírálatot elfo­gadta és a járásra vonatkoztatta, mert termelőszövetkezeteikben is a pártszervezetek hiánya érezteti hatását. A hibát már előbb észre­vették s azonnal hozzáláttak a meglévő pártszervezetek megerő­sítéséhez, ahol pedig nincsenek, ott a pártszervezetek megalakí­tásához. A járás elmaradt a silózási terv teljesítésében. E téren min­dent elkövetnek az ál látók áttelel - tetése érdekében. A káderek ne­velésével kapcsolatosan beszámolt arról, hogy fiatal kádereikkel állandóan foglalkoznak, segítséget adnalk munkájukhoz! és tanulá­sukhoz is. A zalaszentgróti járás párttagjai figyelemmel tanulmányozzák a XIX. pártkongresszus anyagát. A járási pártbizottság munkatársai ez idő alatt gyakrabban tart ózked- nak kint a községekben és segít­séget adnak a tanuláshoz, a vitás kérdésék tisztázásához. Palkó József elvtárs, a megyei pártbizottság ipari osztályának ve­zetője megyénk ipari termelésé­vel foglalkozva beszámolt üze­meink tervteljesitéséröl. Gerő elv­társ beszédéből kündulva, a párt- szervezetek, a DISz és a szakszer­vezetek munkájáról beszélt. Bírá­latot gyakorolt a nagykanizsai városi pártbizottság felé és hiá nyolta a pártbizottság segítség­adását a nagykanizsai üzemek p ár tszervezeteinek. — A városi pártbizottság erő­sítse és állandóan ellenőrizze^ az üzemi pártszervezetek munkáját és a vállalások teljesítését. — mondotta — mert minden lehe­tőség megvan arra, hogy a 'tervév utokó három hetében minden vállalatunk teljesítse évi tervét. Molnár István ebtárs, a megyei pártbizottság ágit. prop. titkára hozzászólásából: — Agitációs, propagandamun­kára középpontjában a SzKP XIX. kongresszusa anyagának is. mertetése áll. Meg kelt állapítani, hogy ezt a fegyvert még nem for­gatjuk kellően. A kongresszus anyagának feldolgozása a pártok- tatáson belül jól folyik, s ered menyei megmutatkoznak mun­kánkban, de egyes helyeken még nem lett összekapcsolva az alap­szervezetek életével. A XIX. párt- kongresszus anyaga hatalmas se­gítséget ad munkánkhoz és ezért az anyag tanulmányozását min­dennapi feladatunkká kell tenni Fel kell frissíteni a népnevelő munkát, mely nem közömbös mcst. az évi terv teljesítése utol­só időszakában. Üzemeinkben kü­lönösen a versenyagitációval kell többet foglalkozni olyan forrná ba,n, hogy az előre vigye mun kánkat. A sajtóolvasással kapcsolatosan megállapította, hogy a Szabad Nép olvasása mellett több gondo kell fordítani a megyei lap olva­sására és az olvasók táborának kiszélesítésére. Az egyes pártbi­zottságok részéről történt válla lásofc sem valósultak meg e té­ren teljes egészében. Nemcsak a vezető funkcionáriusoknak, ha­nem minden dolgozónak ismernie kell országunk, megyénk fel tait, eredményeit és ehhez első sorban a sajtó rendszeres olva nása cppit hozzá bennünket. Pál Jánosné, a novai VÖrö' Zászló tsz tagia hozzászó1 á'-óbar a pártoktatásról a következőiket mondotta: — Párttagjaink e-gy- része rendszertelenül vesz részt az oktatáson, így fejlődésük sem tart lépést megnövekedett felada­tainkkal. Ebből ered, hogy sokan nem ismerik fel az ellenség hang­ját és passzívan nézik az ellenség levóxenységét népi demokráciánk épitő munkája ellen. Csak az tud lépést tartani a fejlődéssel, csak az tudja ellátni feladatait, aki ta­nul és világosan látja maga előtt céljainkat. Gyimóti István elvtárs hozzá- szólásából: Hét hónappal ezelőtt a megyei pártválasztmány azt a célt tűzte maga elé, hogy Zala megye az utolsó helyről az elsők közé kerül kötelezettségei telje­sítésében. A vállalás valóra vált, mely megmutatkozik minden munka területén. Megjavult -a párt kapcsolata a tömegükkel, jobb lett a pártbizottságok irá- nyitó, ellenőrző munkája. Az eredmények azonban nem azt je­lentik, hogy most megállhatunk, mert a követelmények növeked­nek és nekünk ezzel egy időben fofkczni kell eredményeinket a munka minden területén. Az itt elhangzott beszámolók és a hoz­zászólások visszatükrözik, hegy a megyei pártválasztmány tagjai felismerték a munkájukban mu­tatkozó hiányosságokat. A követ­kező lépés a hibák kijavításához vezessen­Pár-munkánk alapvető kérdése a vezetés és az irányítás minő­sége. E téren is van tennivaló. Például megyénkben sok kulák tűnt el a kuláklistáról, mert egyes elvtársaink úgy vélik, hogy ha egy kulák átadja földjét az államnak, az már nem kulák. A párttagoknak állandóan képezni kell magukat és gyarapítani tu­dásukat, ezért keli rendszeresen olvasni a Szabad Népet é? a Pán- épitést is, melyek segítséget ad­nak feladataink megoldásához. Ezután a határozatok végrehaj­tásáról beszélt s többek között a következőket mondotta: — A he­lyes végrehajtáshoz meg kell ér­tetni a párthatározatokat a párt bizottságok tagjaival, a párttitká­rokkal. A határozatok ismerete nélkül nem tudjuk feladatainkat megvalósítani. A határozatok végrehajtását úgy ellenőrizzük, olyan segítséget adjunk a pártbi­zottságoknak és párttitkároknak, hogy azok az ellenőrzések a lkak mával egyben támogatást is kap­janak a feladatok maradéktalan, megvalósítására. A káderek kiválogatása és neJ velése terén is komoly tenniva-* lók vannak. Az eredmények mel­lett előfordulnak fogyatékosságok is a káderek iskoláztatásánál. Sokkal fokozottabb gondoskodás­ra van szükség a káderek kiválo­gatásánál és fejlődésükben való elősegítésüknél, — fejezte be hoz-* zászólását Gyimóti István elvtárs, A pártválasztmányon elhang­zott hozzászólások megmutatták, hogy megyénk pártszervezeteinek munkájában az elmúlt pártvá- lasztmány óta jelentős javulás állott be. A még meglévő hiá­nyosságok kijavításához az szük­séges, hogy emelj üli a vezetés színvonalat, erősítsük kapcsola­tainkat a tömegekkel, ehr.élyül- ten tanulmányozza minden kom­munista a pártoktatás anyagát, a legjobb pártonkivüli dolgozókkal erősítsük pártunk sorait, káde­reinket, kádertartalékainkat he­lyes módszerrel neveljük és iráj nyitsuk. LEGYŐZHETETLEN KOREA Méray Tibor, a „Szabad Nép'*1 íoreába küldött munkatársa majd­nem másfél éven út tájékoztatta udósitásaiban a magyar dolgozókat vorea szabadságharcát vívó népének szenvedéseiről, hősi erőfeszítéseiről, örhetétien helytálláséról a harcban és a munkában. A koreai harcok színhelyéről hazatért újságíró novem­ber !4-én az Országos "Békefauács rendezésében a budapesti Sportcsar­nokban előadást tartott, amelyben összefoglalta koreai élményeit és tapasztalatait. Az Országos Béketa- uúcs most „Legyőzhetetlen Korea" "immel kiadta Méray Tibor előadá­sának teljes szövegét, hogy a ma­gyar dolgozók milliói, akik nem le­hettek jelen a Sportcsarnokban, mind elolvashassák a helyszíni be. számolót és a koreai nép hősi ha reá. nak példáján lelkesülve, még na­gyobb erővel és helytállással épít. sék a szocialista Magyarországot,

Next

/
Thumbnails
Contents