Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

Fokozzuk a tojás- és baromfi begyűjtés ütemét Az 1952-es év végétől már csak 3pár nap választ el ‘bennünket, Ebben az évben is hazánk dolgozóinak száz. ezrei mutatták meg jó munkájukkal és hazafias kötelezettségük teljosité- pével pártunk és a dolgozó nép álla­mához való viszonyukat. Kormányza. tünk létrehozta a mezőgazdaságban is a sztahanovista kitüntetésekkel való jutalmazást. Az utóbbi időben mezőgazdasági dolgozóink száza1 kapták meg kiváló munkájok jutal­mául a sztahanovista kitüntetést. Az állam iránti kötelezettség teljesité. sóért, túlteljesítéséért több dolgozó paraszt kapott dicsérő oklevelet, vagy pénzjutalmat. A begyűjtés ér­dekében községek és dolgozó parasz­tok párosversenyben álltak egymás­sal. A begyűjtés eredményei mellett vannak megyénkben hiányosságok is. Egyes községi tanácsok és dolgozó parasztok nem teljesítették vállalásai­kat. Az 52.es évből már csak pár nap van hátra, mégis vannak olyan községek, ahol még nagyobb meny- nyiségü baromfi vár beadásra. Ezek közó tartozik Zalabesenyő község is, 9ö százalékos baromfibeadásával. ZalaiMván-d dolgozó parasztjai mint mindenben, a tojás. Ó3 baromfi­beadásban ig becsületesen megálltak a helyüket. A kommunisták és a ta­nács tagjai elsőknek teljesítették ha. zafias kötelességeiket. Népnevelömun- kát végeztek a községben, azonkí­vül a begyűjtési verseny továbbfoko. jzása érdekében párosversenyeket in­dítottak. Tóik János 7 holdas és Simán, Sándor 5 holdas dolgozó pa­rasztok baromfiból és tojásból már 3953 első félévére is teljesítették be­adásukat. Rajtuk kívül még sok dolgozó paraszt van a községben, akik első feladatuknak az állam iránti adósságuk teljesítését tartják. Varga István és Sabján Antal nem látják, vagy nem akarják látni a község dolgozóinak a begyűjtés si­keréért folytatott harcát. Sabján ■Gyula baromfit és tojást még nem adott be. Varga István pedig csak 50 százalékra teljesítette, annak e] Jenére, hogy a községi, tanács mái ■kora tavasszal ismertette vele a be [adás mennyiségét és határidejét. ’Ezek a gazdák arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő baromfiállomá. ínyük, vagy kicsinyek még a tyúk­jaik. A valóság’ azonban az, hogy :nem vették tudomásul a községi ta­kács figyelmeztetését. Azzal a szán- idékkal, hogy a nép államának járó beadást nem teljesítik, nem neveltek kellő mennyiségű állatot. Azt gon­dolta Varga István ég Sabján An­itái. hogy a község többi dolgozója -helyettük is leadja a tojást ég a ba­I romfit. Természetesen tévednek. A beadás törvény, amit mindenkinek teljesíteni kell. ★ A póhassepetlci dolgozó parasztok is, látva megyénk dolgozóinak ha- talmas vcrsenylondületét. harcoltak beadási tervük maradéktalan teljesí­téséért. Baromfibeadásukat 11Ü szá­zalékra, a tojást pedig 9S százalékra teljesítették december 26-ig. A to­jásnál még 2 százalék van hátra. Ennek a két százaléknak az elérésé­hez azonban tovább kell fokozniok a verscnyleudületet. A községi tanács nem alkalmazza kellőképpen, a tör­vény szigorát az elmaradókkal szem- ben. Molnár István S holdas dol­gozó paraszt beadását tojásból 30 százalékra teljesítette^ baromfiból pedig még erre az évre nem adott be semmit. Mit tett ezzel szemben a községi tanács? Csupán annyit, hogy háromszor felkeresték évköz­ben. a beadás nem teljesítésében azonban elsősorban Molnár István hibás. 8 hold földjét kishaszonbér- ben dolgoztatja, ő pedig a Mélyfúró Vállalatnál dolgozik. Kédakiságá- nak az lett az eredménye, hogy ala posan elmaradt a beadással, földjei nincsenek Tendesen megművelve. Ivétlakiságával súlyosan, károsítja dolgozó népünket. Ezekért az elmaradásokért felelős­ség terheli a megyei tanács begyűj­tési osztályát is. November 30-án, a begyűjtési minisztérium vándor­zászlajának átvétele alkalmával fo­gadalmat tettek, hogy a beadást rész­let eiben teljesitik. Ez azonban csak fogadalom maradt, mert ennek a végrehajtása helyett amint a póka. . szepeíki példa is mutatja, a gazda- | lajstromok elkészítését szorgalmaz­zák. ★ Nagykapor nah községben is 7 szá­zalék van még hátra a toj ágbeadási tetv teljesítéséből. A megyei tanács begyűjtési osztályának kiküldötte egy hónapja volt náluk utoljára. A járási tanácstól a tanácselnök sze rint minden liéten kijönnek, de amint a begyűjtési eredmények ma­tatják, ellenőrző vagy segítő munká­juknak nem nagy az eredménye. Nagy kápolnákon vannak becsületes dolgozó parasztok, akik nemcsak tel­jesítik, liaDem túlteljesítik beadási kötelezettségűiket. Somogyi Ferenc, a begyűjtési állandóbizottgág elnöke tojás- cs baromfibead ásót 130 szá­zalékra teljesítette. Kiváló munkát végzett a népnevelő, és agitációs munkában is. A község dolgozó pa­rasztjai látják az ő becsületes mun. kaját, hallgatnak szavára, követik példáját. A begyűjtés érdekében jól dolgozik az MNDSz-szervezet. Ta­kács Józseínó, András Istvánná, Tó‘h Gábomó MNDSz.asszonyok 100 százalékon felül teljesítették be­adásukat. Feladatuk most az, hogy az eddigieknél fokozottabb felvilá­gosító munkát végezzenek azok kö­zött, akik még tartoznak a nép államának. A terv maradéktalan teljesítése ér­dekében a még hátralévő rövid idő alatt dolgozó parasztjainknak, köz, ségi, járási, valamint a megyei ta­nácsnak mindent el kell követniük a még hátralévő beadások teljesíté­séért. Nem szabad megengedniük, hogy egyetlen százalék hátralékot is álvigyenek az 53-as évre. A Szovjetunió uj városai Az uj sztálini ötéves terv irány­elveiben jelentős helyet foglal el a városik és munkáslakótelepek épí­tése és újjáépítése. Uj városok és lakótelepülések tucatjai épülnek a kommunizmus nagy építkezéseinek vezetőben — a Volga és a Dnyeper örül, a Turkmen főcsatorna ut­ónál án, stb. Ilyenek Volzsszkij, Comszomolszk, Zsigulevszk, Sljuzo- ,’oj. Nova ja Kahovka, Tahia-Tas és ">bb más város. A Sztálingrádi Vizierőmű mellett a Volga balpartján épül Volzsszkij, a vizierőmű építőinek városa. Uj akótelepet létesítenek a Volga jobb. oartján is, a vizierőmű gátjánál. A lujbisevi Víziéiőmü körzetének uj, lágy települései: Zsigulevszk, Konj- ’zomolszk és Sljuzovoj. A körzet 'egnagyobfr városa Novij Sztavropol lesz. Az építőkön kívül ide költöznek yzoknak a községeknek a lakói is. amelyeket majd eláraszt a Kujbise- vi-ienger vize. Négy uj város épül a kámai vizi- erőmü övezetében. Nagy ütemben folyik a városépítési munka az Uraiban és Szibériában is. Cselja- binszkban uj négy-ötemeletes ház­tömböket építenek a Mólót ov-'uton, a Béke-utcában, a Bogdán Hmelnyic- kij sugárúton és másutt. Állandóan növekszik Sztálinszk — a fémkohászok városa. Hamarosan elkezdik a tizennégy emeletes szál­loda. az 1000 személyes színház és más középületek építését. A Szovjetunióban folyó nagymé­retű város- és lakásépítkezés is vi­lágosan mutatja, hogyan gondosko­dik a sztálini korszak az emberről és ugyanakkor szemléltető bizonyí­téka. a szovjet állam békepolitiká­jának is. Efcyre több salai termelöesoporfcfeas?. fezetik be a napi háromszori fejéit Megyénk termelőszövetkezetei és szövetkezeti csoportjai közül eb­ben az évben tizenöt helyen alkal­mazik a háromszori fejes- és a ej termelés növelése érdekében a különböző zootechnikai eljáráso­kat. A kulákok mindent megtettek azért, hogy különböző liireszi elé sekkel megakadályozzák szőve ke. ze einkben az uj, fejlett módsze­rek bevezetésé'.. Azt hangoztatták, hogy a gyengébb takarmányozás miatt nem lehet háromszor fejni. Szövetkezeti dolgozó parasz iáin­kat azonban nem tudták félreve zetni és azok egyre szebb és szebb eredményeket érnek el a na­pi háromszori fejőssel, egyedi ta­karmányozással, tőgymasszázzsal. A ler.dvajakabfai Uj Barázda termelőszövetkezeti csoport például a gyengébb tehénállománya ellené­re i«5 négyről hat literre emelte fel a fejési átlagot, amióta bevezették a háromszori fejest. Azonban hi­bát követtek el abban, hogy nem készítettek takarmányozási tervet és emiatt abbahagy ák a három­szori íejést is. Ez azonnal érez- ‘etíe hatását és néhány napon be­lül a fejési átlaguk ismét négy literre csökkent. Rákosi elvtárs nagyjelentőségű országgyűlésig be­széde figyelmeztette őket az állati termékek növelésének jelentőségé­re. Ennek nyomán hogy a mellett — saját kárukon is ckm va —, ismét bevezetik a bárom szőri fejest. December 18-tó: s mét háromszor fejnek napon a Ennek az eredménye máris meg,, muta'kozo t, mert azóta 3 dec. t ‘crrel emelkedett a fejési átlag. A zalaegerszegi Dicsőség S: *4 Urmak termelőszövetkezetben is el- hanyagolták a háromszori fej Rákosi elv:árs országgyűlési be, széde óta nemcsak a szakszerű a karmányozással, hanem a három szőri fejés és tőgymasszázs a'!-. I mazásával is harcolnak a nagy- o tejhozamér1. Elegendő silót;:! > mányt is készite“.ek, amely még« inkább hozzájárult ahhoz, hogy ’ darab tehénnél közel félik rr< emelkedett a napi fejési áflag Szép eredményt ért el a /ab szentgróti Uj Barázda termel ■ vetkezeti csoport, ahol októbe:- hó ‘ól — a napi háromszori fejőssé. —, 8.2 literről 11.7 literre emel­kedett átlaguk. A zalaszentlaszlój Uj Alkotmány . termelőcsoport ban 6 literről 9 literre emelkedett u fejési átlag. Az eredmény ill is & napi háromszori fejés bevezetésé­nek köszönhető. A tejtermelés fokozása érdeké- ben újabb 18 termelöszövetkezt'J és termelőszövetkezeti csoport jc«i lentette be megyénkben, hogy be* vezette a háromszori fejőst. elhatározták, takarmány takarékosság jMMMMWMiwriiiriii>MWM»B—BWBa—MB«e—■t—WMWiiiii ■■mwwriMiniP Palmiro Togliatti: Válogatott beszédek és cikkek Togliatti elvtárs müvei először jelennek meg válogatásban Ma­gyarországon és ez jelentősen gya­rapíthatja a magyar olvasóközön ség ismereteit a kapitalista orszá­gok egyik legerősebb kommunista pártjának életére, harcára vonat­kozólag. A kötet Togliatti elvtárs legfontosabb beszédeit és cikkei! tartalmazza 1944-től, tehát a fasiz­mus bukását közvetlenül követő időktől ez év közepéig. A munkában minden jelentős kérdésben megismerjük olasz elv­társaink állásfoglalását, taktikáiu. ka% problémájukat, hibáikat és időleges fennakadásaikat, — főleg azonban győzelmeiket, s azt az uiat, ahogyan az Olasz Kommu­nista Párt az ország legnagyobb erejévé, hatalmas tömegpárttá vált. Togliatti elvtái’s Írásaiból megismerjük a párt állásfoglalását a fasiszta maradványok és a ná­ci német megszállók elleni harc, <t háború befejezése tekintetében Látjuk, miként harcol a pár; haladó, következe‘es, demokratikus politikáért a kormányban, majd a kormányon kívül; a demokratikus köztársaságért, a demokratikus alkotmányért. Megismerjük ac olasz ifjúság problémáit, az Olasz; Szocialista Párttal való egyiittmű - ködésnemegy kérdését az egység ­front, a nemzeti front, a békekor < mány követelését és az értük _fo lyó harcot. Külön nagy jelentősé« gük van azoknak a cikkeknek é,4 beszédeknek, amelyek a békeharc . eal, az Atlanti Egyezmény elleni harccal foglalkoznak és utat mu > tatnak a párt számára, melynek mai legnagyobb feladata: minden; erő Összpontosítása a háború, az; atlanti politika, a fasizálás eben, a demokratikus, békés Olaszoi’szá • gért. Eltávozáson Borbély Pál tizedes elvtárs mel- ■űét a büszke öröm ereje feszítette <a parancskihirdetés után. — Ez igen, . -. dicséret, ... hárem nap eltávozás. Érdemes, jól dolgozni. •Még mindig fülébe csengtek saját szavai: ,,A dolgozó népet szolgá­lom !’* Milyen jó is ezt ©'mondani sa dicséret után. Ilyenkor még job­ban érzi, hogy mit jelent katoná­nak lenni. Pár pillanatra felvil­lant előtte öreg szüleinek, falujá­nak képe ... és egy mosolygós orcu. barna kislányé, akivel olyan <szép lesz majd az élet. Igen, most határozottan tudta, hogy azért tűnt ki a gyakorlaton, mert rájuk gondolt, eket védt-e akkor is. Már összecsomagolt az útra, amikor eszébe jutott a liba. — Hm, hát ezzel mit csináljak? — ráncolta össze hirtelen a homlo­kát. A szüleitől kapott két .napja egy csomagot. Abban volt egy szé­pen kisütött, egész liba. Még alig evett belőle, hiszen bőségesen van mindenük. — Mire visszajövök, megromolhat —, tűnődött tovább. Eh. mit, odaadja a rajának, hatá­rozott gyorsan. Mindnyájan jól dolgoztak a gyakorlaton. Megér­demlik. kemény gyerekek vala­mennyien. így is tett. Megelége­detten ment ki az állomásra. Reg­gelre hazaér és láthatja szüleit... és Marikát. Odahaza kemény, katonás lép­tekkel ment végig a falun. A ta­nácsháznál megállt egy pillanatra. Mohó kíváncsisággal kezdte végig­olvasni a dicsérő- és szégyentáb­J.íra felírt neveket. Hirtelen mintha szíven ütötték volna. Mégegyszer, szinte betűzve, elolvasta a nevet. — Borbély György, — nyögte ki akadozva, Elmaradt a hiztíttbaromfibeadás- ban. Szégyene a falunak. A hideg, kemény idő ellenére homlokát ki­verte a verejték. A tanácsház mellett elfordult és letért a mellékutra. Nem, inkább kerül, de nem akar találkozni sen­kivel. A tegnapi öröm és büszke­ség most keserű szégyenné vált benne. Ezért ő ia felelős. Eddig nem is érdeklődött szüleitől, ho­gyan állnak a beadásban. Pedig sokszor tolla hegyén volt ez a kér­dés. amikor levelet irt, de azután legyintett, tudják odahaza a köte­lességüket. ... És most kiderült, hegy mégsem tudják. A szájában valami furcsa, ke­serű ízt érzett. Úgy érezte, mintha lepett libát evett volna a szülei­től kapott csomagból. Hiszen az az államnak járt volna. Kicsit bosszús is volt, amikor megkapta. Azt hitte, szülei maguktól vonták el. .amikor elküldték neki • ■ • ■ és most kiderült, hegy az államtól vonták el, hiszen adósai a dolgo­zó népnek, nem teljesítették bea­dási kötelezettségüket. Még akkor is a szégyen pírja bo­rította arcát, amikor belépett ott­hon az annyira ismerős kiskapun. Szülei kitörő örömmel fogadták, de ő fáradtan, valami ólmos;, nehéz súlyt érezve a végtagjaiban, kitért az üdvözölgetések elől. A mindent meglátó anyai szé­niek rögtön észrevették, hogy va­lami nincsen rendjén. Hangiában nagy-nagy aggódással kérdezte: — Valami bajod van, fiam? — Semmi, anyám, csak az uta­zás. elfáradtam —- felelte kény­szeredetten. Agya lázasan dolgo­zott. Ugyan, hogyan mondja meg nekik, hogy mi nyomja belül. Megbántani őket? Nem. Hiszen f zereti ezt a két öreget, akik any- nyit aggódtak, dolgoztak érte. Em­bert neveltek belőle. Hirtelen egy kép ötlött &z eszé­be. Talán hét-nyolc éves lehetett, amikor torokgyíkban megbetege­dett. Apja akkor még cseléd volt. Orvoshoz kellett volna vinni. A föidesur nem adott kocsit. Orvos akkor még nem volt a faluban, csak a szomszéd községben. Hoz­zájuk nyele kilométerre. Ziman­kód téli idő volt. És akkor fogta az apja, bebugyolálták kendőbe és minden rongyba, ami egy cseléd- lakásban akad, karjaiba vette és mint a megszállott vitte, vitte az orvoshoz. Magas láza volt. nem sokra emlékszik, de néha még most is hallja apja néma zihálá oát, a helyéből kiugrani akaró szive dübörgését. De elvitte és megmentették- Ezeket a szülőket bántsa meg? — De mégis szóvá kell tenni — viaskodott tovább gondolataival Ecrbély György nem lehet szégye­ne a falunak. Ö keményen küzd, dolgozik, hogy erős. lebirhartatlan legyen a haza. Itthon pedig . • • ellene dolgoznak. A szégyen ke- erű érzése megint elfojtotta a torkát. Mint a holdkóros járt-kelt egész estig a házban. Néha már nyúlt a derékszíj és sapka után, hogy át­megy Marikáákhoz, de féiu-ion mindig megállt a keze. Hogyan menjen el hozzájuk? Hogyan fo «.adnának egy olyan, fiút, akinek szülei nem teljesítették hazafias kötelességüket. Estefelé anyja egy nagy fazék áztatott kukoricát ve+-t elő. Beho­zott egy libát, zsákot terített a földre, leült rá és némán tömni kezdte az állatot. Amikor végzett vele. másikat hozott be, majd még egyet és még egyet. Paliban egy pillanatra felcsil­lant az öröm. Biztosan ezekből akarják teljesíteni a beadást. Nem állhatta ezó nélkül, hogy közömbösséget színlelve meg ne kérdezze: — Ez megy a beadás­ra? Anyja felcsatttanó hangja ismét összeszoritotta a szivét: — Még mit nem? Egyet neked hizlalok, egyet bátyádnak. Kettő pedig kell nekünk is. Pali most már nem bírta tovább. Nem bánta, lesz ami lesz, de be­szélnie kell. Hangja olyan nyu­godt volt, amikor megszólalt, hogy maga is csodálkozott rajta: — Nem jól teszik édesanyámék. ha igy gondolkoznak. A hadsereg­ben gondoskodnak rólunk. Na­gyon jó kosztunk van. És mit gondolnak, miért tudnak jól el­látni bennünket ruházattal, kivá­ló fegyverekkel, bőséges élelem­mel? Azért, — adta meg mind­járt a választ, — mert a mi dol­gozóink nafi.y többsége becsülettel eleget tesz a kötelességének. A gyárainkban, üzemeinkben túltel­jesítik a terveket, a falusi dolgo­zók pedig jól művelik a földeket és becsülettel beadják az állam­nak. amit tavasszal elvállaltak. Ezeket a libákat- akkor adja igazán nekem édesanyám, ha elviszi a be- gyüjtőhelyre. Ebből jut nekem, ebből jut a városi dolgozóknak, ezért kapnak maguk több gépet, nrhát, könyvet, cipőt. Ajkáról megállás nélkül ömlött •» szó. A kéL öreg először meghök- kenve nézett rá. Apja többször s2ólni is akart, de ahogyan ráné­zett a fiára, a mellén meg-meg- ’ csillanó „Kiváló lövész" jelvény­re, kezdetit megzavaredni a maga vélt igazában. Eszébe jutott S- cselédsors, meg a hírhedt Jurcsek- féle beadás ideje, amikor azért; vittek el minden szem gabonát, minden terményt, hegy a Dor- mellé hajtott magyar parasztok- munkások meghosszabbíthassák a-p, úri világot. Most meg ruhagyár épült a szomszéd városban. Jó­fajta kabátokat is gyártanak ott- Ő is abból vett az őszön. Rajta, volt a címkén., hogy hol készült. A faluból is sokan dolgoznak eb ben a gyárban. Községük villányii, kapott, most épül a kulhirház. Ea mind abból van, hegy ez a sok­millió ember itt az országban be­érni eltel helytáll. Na és itt a fia. Katona, tizedes lett- Ök tényleg azért vannak, hogy megvédjék ezt a ruhagyárat, a kuUurhäzau a Villanyt, a falut. Mélységesen szé- gyelni kezdte magát. Már nem akart közbeszólni, csak csendben bólogatott és kezében megreszke­tett a. gyufa, ahogyan rágyújtott a pipára. Szemét egy pillanatra elhomályosította a könny, köhö­gött, mintha a torkára szaladt volna a füst. Restellő, hogy eny- nyire ellágyult. Nézte, nézte még esy darabig a fiát, aki most már elhallgatott, azután odament hoz­zá és gondbarázdálta arcához hosszan, melegen odaszoritotía fia fejét, . ■, És Borbély Pál tizedes elv­társ másnap boldogan, büszkén, katonás léptekkel indult Mariká- ékhez. Baloghi Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents