Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)

1952-12-28 / 304. szám

A nagykanizsai vasút a téli forgalom sikeréért Az őszi forgalom sikeres leboiiyoli. pisa után a nagykanizsai fütőház Violgozói komoly előkészületeikéit tét- ■iek, hogy felvegyék a harcot a vas. «:• legnagyobb és legszívósabb el- terisógével. a téllel. Ahhoz, hogy a tél ellen eredményesen harcoljanak, •ueifi; elég, ha csak a vasút dolgozói Ss észülnek fel minden eshetőségre:. A vágüuyok, amelyek átszelik a jtevoli tájakat, rengeteg meglepetést tartogatnak a vasat számára, A tél uinden egyes napja, minden egyes v,jszakája száz és száz akadályt gör. kiitiliefc a forgalom elé. a vonatoknak stztvnban menniük kell. Az árura bükség Ann s uj áiruk előállításához fuj nyersanyagot, kell az üzemekbe U-.allitaui. lizcníivül a dolgozók hagy része vonallal jön otthonából (munkahely éré. Ha a vasút dolgozói jaem győzik 1c a telet, az üzemek tb'jgozói esdi késve, vagy pedig nem Sí. itudnak megjelenni munkahelyei, ken. Ha ilyesmi előfordul, hátrányt szenved ötéves tervünk, szocialista növünk építése. Azért harcol a vasul, tízért követnek el a vasút dolgozói :nundent a forgalom sikeréért, hogy hzeiméink termelését a tél ne befolyá­solhassa. Fehér Sándor, a fütőház területi Sielelöse úgy beszél a télről, mintha személyes ellensége volna, amelynek [legyőzéséhez azonban nem. elég az ö [.neje, nem elég' az egyes emberek [elszántsága. — Szervezetten kell megvívnunk harcunkat íi tél ellen — mondja; — A pálya- munkásoktól a szónrakó munkásokig, a kis állomások dolgozóitól a községi itanácsokig mindenkit be kell szer­veznünk, hogy munkánk eredményes Hegyen. jEz a .szervezés, ez az intézkedés ■már meg is történt a nagykanizsai vasútnál. A községi tanácsokkal szo­ros kapcsolatot tartanak. Ha a vasút dolgozói kevésnek bizonyulnak^ a .tárnicsok mozgósítják a községek la­kosságát a hóakadályok elhárítására. A szervezést főleg a veszélyesebb [helyeken szorgalmazták. Vannak ugyanis olyan szakaszok, ahol egyet-, [ion óra elegendő ahhoz, hogy a hófú­vás leállítsa a forgalmat. ,, _Ha ilyesmi előfordul — mond­ja F ehér Sándor -— az állomás fő* Siöke értesíti a tanácselnököt s máris jön a segítség. A vonatnak ii cm szabad megállnia, mert ha le­i-íj! a többi vonat indulását és .v-rkezéséfc is hátráltatja, A hóvédő sövényeket már miude- iü11 felállították, ahol a hófúvásra­számíthatnak. Télen nagy figyelmei kell fordítani a váltókra is éppen ezért a víztelenítést, az. alulesatomá, zást mindenütt kellő időben elvégez, ték. Egy pályafennitartó dolgozó ál­landóan a váltókat vizsgálja. Ahhoz, hogy eredményesen harcol­janak a téli forgalom sikeréért, nagy feladat vár a pártszervezetre is. Taggyűléseken, pártnapokon megbe­szélik a tennivalókat. \ politikai iskolákon az elméletet összekapcsol, jiák gyakorlati munkájukkal. Étihez nagy segítséget ad nekik a XIX. pártkongresszus anyagának tanulmá­nyozása., főleg Malenkov elvtárs be­számolójának az áruforgalommal és a közlekedéssel kapcsolatos része. Az üzemi bizottság aktívái a ter­melési értekezleteken ós a szakszer, vezeti gyűléseken behatóan foglal­koznak azokkal a feladatokkal, ame­lyek a téli forgalom idején a vasút dolgozóira várnak. Ezelőtt nem is egy esetben fordult elő, hogy amikor sürgős beavatko­zásra volt szükség, nem tudtak ele­gendő szerszámot előteremteni. Az idén a szerszámokról jó előre gon­doskodtak. A pánt- és a szakszervezet min­dent elkövet, hogy a még mutatkozó hiányosságokat sürgősen megszüntes­sék. A vasútnál a forgalom sikerét csak úgy biztosíthatják, ha a forgalom, a fütőház és a pálya_ mesteri szakaszok szorosan együtt­működnek. Ugyanakkor amikor a fütőház tervteljesitéséről beszélünk, feltétlenül meg kell emlékeznünk a pályamesteri szakaszok munkájáról is. A XV. pályamesteri szakasz de­cember 21-re vállalta, hogy éves ter­vét december lő.re befejezi. Válla­lásukat már december 13-án 122 százalékra teljesítették. A X-es pá­lyamesteri szakasz dolgozói november 29.én 135 százalékra teljesítették azt a munkát, amit december 1-re vállaltak. Éves tervüket december 9-re 130 százalékra teljesítették. Kovaljov-módszer szerint dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy a munkát úgy végezték el, hogy a szakaszokon hosz- szu ideig nem lesz szükség komo­lyabb munkára. Eredményeiket nagy részt annak köszönhetik, hogy a szakszervezet jól foglalkozik a mun. kaversenyek szervezésével. A vasút vérkeringése valójában a fütöházból indul el. Hiába igyekez­nének jó . munkát végezni a. forga­lom dolgozói, ha a fűtő-háznál nem készítenék jól elő a mozdonyokat, igyekezetük eredménytelen ma. radna. A nagykanizsai fütőház, szorosan együttműködve a forgalommal, szí­vósan harcol a terv és a téli forga­lom sikeréért. Éves tervét globáli­san 123 százalékra, teljesítette. A műhelyek között nemes versen­gés indult a. terv határidifíelőtti megvalósításáért. A kocsiműhely november 30*án befejezte tervét. Az előirányzott 750 kocsi helyett 995-öfc javítottak meg. December 21-ig januári tervüket is 131 száza­lékra teljesítették. A mozdonymüliely, bár tervét de­cember 21-re befejezte, nem tudott lépésfc tartani a koesimühcllyel. A k öcsim üli cly ben jobban megszervez­ték a munkát s jobban érvényesült a párt irányítása is. Az utazószemélyzet főleg a szén- megtakaritásnál ért el kiemelkedő eredményt; 341 tonna szenet taka­rítottak meg. A kilométertervet 141 százalékra teljesítettek a tulsuly- továbbitásnál azönban ’ lemaradtak. — Nagyon sok volt a lépcsőzetes beütemezés — mondja Torma elv­társ, az üb. elnöke, — Az elegyet út­közben szedtük fel. Bár a szerel­vény, mint túlsúlyos vonat érkezett a rendelkezési állomásra, azonban mégse annak számított. Az egyéni eredmények közül Pálfalvi I. János kocsimühelyi asztalos 192 százalékos átlag-teljesig menye emelkedik ki. Pálfalvi jó munkájáért) elnyerte a szakma leg­jobb dolgozója címet is. A szénmeg- takaritásnál Nagy I. József moz­donyvezető és fűtői, Horváth Ferenc és Németh III. László ért-ék el a legjobb eredményt. 19 százalékos -szénmegtakaritás mellett a 100 elegy- tonna tervet is 124 százalékra tel­jesítették. Szolgálatuk alatt baleset nem fordult elő. Jó munkájukért 817 forint prémiumot kaptak. A vasút munkájának a legnehe­zebb, a legnagyobb helytállást és a legszívósabb harcot igénylő szaka­sza most: kezdődik, a téli forgalom silcere teljes mértékben attól függ, hogy a fütőház, a forgalom és a pá- lyafenntart'ás dolgozói hogyan állják meg' a helyüket. Vizsgálják felül a munka minden területét, s. szüntes' .sék meg a még mutatkozó hiányos­ságokat, hogy a forgalom zavarta- Ifinsójgá't biz'tosf,tihassák. „Ajándékszabadság“ — és a Ruhagyár munkaügyi osztálya A zalaegerszegi Ruhagyárban Jegy-két szalag’ javított .a minősé; gén. Farkas Géza elvtárs, az uj párttitkár irányításával a műszaki vezetők alaposan hozzáfogtak a hiányosságok felszámolásához. A hanyag és rossz szalagvezelés ■miatt több szalagvezelőt leváltot­tak és azóta jelentősen megjavult özeknél a szalagoknál a minőség színvonala. A termelési vonal fel. iveit ugyan, amelyet jól mutat_ a -szalagok, tervteljesitése. Nem ja­vult a helyzet- azonban a bér- és kervfegyelem betartásánál, melyet ia. gyárban többizben súlyosan '.megsértettek. Ezt a súlyos vétsé­get legjobban a munkaügyi osz­tálynál találhatjuk meg, mert ^ a [munkaügyi osztály semmibe vette a minisztertanács határozatait a tervfegyelemről. A ruhagyári munkaügyi osztálynak is ismernie 'kellene a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának a 2000/1950 VI. 8. számú határozatának azt a részét, amely szerint «A munlca- Vröhiány ellenére sok üzemben nem használják jól fel a rendelkezésre álló munkaerőt..Ennek a hatá­rozatnak a megsértése abban lát­szik, hogy a munkaügyi osztály felületes és önkényes munkájával igátolja a tervek teljesítését. Bz mutatkozott meg’ a szabadságolá­soknál is- íme néhány példa. Augusztusban megtörtént a sza­badságolás beütemezése. A mun­kaügyi osztály minden dolgozót ér- lesite't a szabadságolásokról és megjelölte, hogy egy-egy dolgozó, mák hány törvényesen előirt fizo­Vnsürnap, 1952 dec, 28. tett pihenőnap jár. A gyár szalag­jaiból a beütemezés szerint folya­matosan mentek szabadságra, hogy o termelésben ne legyen fennakadás. A szabadságra ment dolgozók neveit kartonokra vezet, ték, hogy elkerüljék a visszaélé­sekéi. Itt kezdődött a baj, mert nem törődtek a fizetett szabadsá- gos idő betartásával. Egymásután értesítették a dolgozókat a szabad­ság letöltése után, hogy szabad­ságra jogosultak. Sőt... ki Írták azt is (de honnan szedték az ada­tokat?), hogy kinek és mennyi szabadság .jár“. Ez a különleges szabadságolási mód mutatkozott meg Gábriel László ese ében is, aki 5 napos szabadsága után még 3 napot kapott. Máté Erzsébetnek a rendes szabadságán kívül 3 na­pol ..ajándékozott“ a munkaügyi osztály. Lendi Józsefnek 4 nappal több szabadságot írtak ki, mint amennyi járt volna. A munkaügyi osztály felületességét Süket Fe­renc szalag vezető ébersége akadá­lyozta meg, aki értesítette terem- mesterét a helytelen szabadságo­lásról. — A munkaügyi osztály több esetben a szalagvezetők, a ‘erem. mesterek és a műszakvezetők tud­ta nélkül, illetve megkerülésével küldte ,a dolgozókat, szabadságra — mondotta Méhes József mű- szakvezető. — Volt rá eset, hogy a dolgozó nem jelent meg a munka­helyén és csak hosszú nyomozás után sikerűit kiderítenünk, hogy a munkaügyi osztály szabadságra küldte. A Béke Öre-mgszak 3-as géptermében Kovács Katalin 5, Győré Hona, Rúcz Magda, Szabó István 3—3 nap .Jerveftfelüli" fi­zetett szabadságot kapott. Ugyan. ez a helyzet a többi szalagban is. A zalaegerszegi Ruhagyárban nem figyeltek fel erre a jelenség­re az illetékesek és hagyták, hogy a munkaügyi osztály rossz mun­kája miatt egyedül .a Béke Öre- műszakban 150 munkanap kiesés következzék be. Nemcsak az egyik, hanem a másik műszakban is fennállnak ezek a hiányosságok, amely miatt sokezer forinttal ká­rosodott népgazdaságunk. Ezzel szemÉ“*' több dolgozó ncn\ kapta meg a jogos fizetett sza­badságát. Például Kovács Kál­mán, a 3-as gépterem dolgozója még nem kapta meg szabadságát. A munkaügyi osztály hanyag, tervszerűtlen és rossz munkáját az is mutatja, hogy az általa fizetett szabadságra küldőit dolgozók kö­zül többet Írásban felszólított, hogy jelentkezzenek az üzemorvos­nál vizsgálatra, mert ellenkező esetben megvonják a táppénzt te­lük. Másnap a dolgozók megjelen­tek az üzem orvosánál, s bejelen, tették, hogy ők nem betegek, ha­nem szabadságukat töltik. A Ruhagyár munkaügyi osztá­lyánál bürokratikusán, iélek’elc- nü! és rosszul dolgoznak. Nem vették figyelembe a miniszterta­nács határozatát. A pártszervezet és a szakszervezet indítson vizsgá. latot és szigorúan vonja felelős­ségre azokat, akik n rulyos, hibát Ah K Az épülő kommunizmus országából BÁNYÁSZFÖISKOLA A KUZNYECK-MEDENCÉBEN A Kuznyeck-medeuce bányászfőiskoláján a diákok az elméleti kikép­zés mellett megismerkednek a legújabb típusú bányagépekkel és precí­ziós műszerekkel felszerelt laboratóriumokban gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el a szénbányászat legkorszerűbb termelési eljárásait. Képünkön T. Gorbacsev professzor a Kuznyeck-medencei bányász- főiskola Sztálin-díjas igazgatója előadást tart a hallgatóknak a hasznos ásványi lelőhelyek rétegmegmunkálá sának új rendszeréről. NYOLCVANÉVES A MOSZKVAI POLITECHNIKAI MUZEUM Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjet­unióban" című történelmi jelentőségű művében megjelölte a szocializ­musból a kommunizmusba való fokozatos átmenet főfeltételei közt a politechnikai oktatást. A politechnikai oktatás marxista értelmezése sze­rint minden szovjet ifjú és lány köteles lesz egyrészt elsajátítani a mo­dern termelés általános technológiai és szervezési elveit, másrészt pedig a termelés négy főágának: az energiatermelésnek, a gépgyártásnak, a ve­gyészeti iparnak és a mezőgazdaságnak legegyszerűbb folyamatait. Az ötödik ötéves tervben a Szovjetunió közoktatása már határozott lépésekkel közeledik a kitűzött cél felé. Az iskolánkívüli oktatással is elősegítik a szovjet emberek politechnikai képzését- Ezt a célt szolgálja többek között a nyolcvanadik évfordulóját ünneplő moszkvai Politechni­kai Múzeum, ahol a történelmi anyag mellett bemutatásra kerülnek a legújabban előállított ipari termékek, a sztahanovisták és újítók munka- - módszerei és jelentősebb megvalósított javaslatai is. Képünk V. R. Vil- jamszot, a műszaki tudományok doktorát mutatja be, amint több fiatal látogatóval együtt megtekinti az új kiállítási tárgyakat. A Kuznyeck-medencei bányászfőiskola diákjai T. Gorbacsev profes­szor előadását hallgatják. o í.j n í:j r; Í J rj r; r í c; cs r í r;; r j r; ; ; ; - j r j r - r ­OLVASTUK... A termelőszövetkezetek lapját forgalom, amikor szemembe ellik egy cím: Volt uradalmi cselédhá- z.ak átalakítása istállókká. Azt iria a cikk: „Ezek az épületek ke­vés anyaggal és csekély muriká­val gyorsan átalakultatok istá­llókká“.; Mennyire igaza van a cikk Író­jának. A volt uradalmi istállók és a cselddiakásck között hiszen csűrén csak annyi különbség' volt, hegy az egyikben állatok, a má­sikban ^ emberek laktak. íme. A sors iróniája: a cseléd lakások vég­re betöltik igazi Ili vitásukat,.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents