Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

J* V. Sztálin üdvözlő távirata Enver Hodzsához Tirana (ATA). J, V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke Albánia felszabadulásának 8. évfordulója alkalmából a kö­vetkező táviratot intézte Enver Hodzsálioz, az Albán Népköztár­saság minisztertanácsának elnöké, lrez: „Enver Hodzsának, az Albán Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Tirana. Az albán nép nemzeti ünnepe alkalmából fogadja Elnök Elvtárs szívből jövő üdvözletemet mind az ön, mind az Albán Népköztár­saság kormánya számára. Újabb sikereket kiváuok a baráti albán népnek a szabad Albánia építésé­ben. J. SZTÁLIN A begyűjtési minisztérium versenyfelenfese November 30-ának, az őszi verseny- szakasz utolsó napjának eredményei imég számítanak a begyűjtési verseny­ben. A községek, járások, megyék rr.ég javíthatnak eredményeiken. A begyűjtési minisztérium a november 30-i eredmények figyelembevételével állítja össze a megyék rangsorát és megállapítja, melyik megyét illeti a büszke első hely és az ezzel járó ki­tüntetés: a minisztertanács vándor­zászlaja. A begyűjtésben azonban november 30-a után is komoly feladatok állnak még előttünk: hazánk további fejlő­dése, ötéves tervünk teljesítése meg­követeli, hogy á begyűjtés tervét minden részletében teljesítsük. A me­gyék összesített versenyének állása a november 27-ig elért eredmények alapján a kővetkező: 1. Győr, 2. Zala, 3. Komárom, 4. Vas, 5. Pest, 6. Fejér, 7. Nógrád, 8. Heves, 9. Szabolcs, 10. Borsod, 11. Veszprém, 12. Szolnok, 13. Tolna, 14. Békés, 15. Hajdú, ló. Somogy, 17. Baranya, 18. Csongrád, 10. Bács. Az ország tíz legjobb járása: 1. zalaegerszegi, 2. soproni, 3. szerencsi, 4. kapuvári, 5. gödöllői, ó. téti, 7. szombathelyi, 8. hatvani. 9. nagykani­zsai, 10. pétervásári. Az ország tíz legjobb községe: 1. Hermánszeg (Szabolcs), 2- Ráksi (Somogy), 3. Nick (Vas), 4. Zala- ujlak (Zala), 5. Szilvágy (Zala), 6. Sérfenyősziget (Győr), 7. Szügy (Nógrád), 8. Lothárd (Baranya), 9. Nagyárpád (Baranya), 10. Onga (Borsod). A kukoricabegyüjtési verseny ál­lása: 1. Győr, 2. Szabolcs, 3- Komá­rom, 4. Vas, 5. Szolnok, 6. Zala, 7. Borsod, S- Fejér, 9- Pest, 10. Nógrád, 11. Tolna, 12. Békés, 13- Veszprém, 14. Heves, 15. Somogy, ló. Baranya, 17. Hajdú, 18. Bács, 19. Csongrád. A napraforgóbegyüjtési verseny ál­lása: 1. Szabolcs, 2. Fejér, 3- Vas, 4. Győr, 5. Nógrád, 6. Komárom, 7. Zala, 8. Flajdu, 9. Heves, 10. Tolna, 11. Veszprém, 12. Borsod, 13. So­mogy, 14. Szolnok, 15. Pest, ló. Ba­ranya, 17. Békés, 18. Bács, 19- Csongrád. A burgonyabegyüjíési verseny ál­lása: 1. Győr, 2. Komárom, 3. Vas, 4. Zala, 5. Borsod, 6. Nógrád, 7. Pest, 8- Baranya, 9. Fejér,- 10. Tolna, 11. Somogy, 12. Veszprém, 13. Sza­bolcs, 14. Heves, 15. Bács, 16. Hajdú, 17. Szolnok, 18. Békés, 19. Csongrád. A tojásbegyüjtési verseny állása: 1. Győr, 2- Vas, 3- Zala, 4. Szabolcs, 5. Veszprém, 6. Heves, 7. Komárom.-, S. Borsod, 9. Nógrád, 10.- Békés, 11. Pest, 12. Szolnok, 13. Hajdú, 14. Csongrád, 15. Somogy, ló. Baranya, 17. Tolna, 18. Fejér, 19. Bács. A baromfibegyüjtési verseny állása: I. Békés, 2. Győr, 3. Csongrád, 4. Pest, 5. Komárom, 6. Zala, 7- Nógrád, 3. Veszprém, 9. Heves, 10. Szolnok, II. Hajdú, 12. Vas, 13. Fejér, 14. Tolna, 15. Bács, 16. Somogy, 17. Borsod, 18. Baranya, 19. Szabolcs. A tejbcgyüjlcsi verseny állása: 1. Szolnok, 2. Zala, 3. Pest, 4. Fejér, 5. Békés, 6. Komárom, 7. Veszprém, 8. Tolna, 9- Baranya, 10. Nógrád, 11. Vas, 12. Csongrád, 13, Bács, 14. Hajdú, 15. Szabolcs, 16. Heves, 17- Somogy, 18. Győr, 19- Borsod. A hizottsertésbegyüjtési verseny ál­lása: 1. Zala, 2. Csongrád, 3. Heves, 4. Pest, 5. Komárom:, 6. Győr, 7- Szolnok, 8. Vas, 9. Nógrád, 10. Fejér, 11. Békés, 12. Tolna, 13. Borsod, 14. Veszprém, 15. Bács, 16. Hajdú, 17. Somogy, 18. Baranya, 19. Szabolcs. A borbegyüjtési verseny állása: 1. Szolnok, 2. Pest, 3. Zala, 4. Vas, 5. Tolna, 6. Komárom, 7. Nógrád, 8- Csongrád, 9- Győr, 10. Fejér, 11. Ba­ranya, 12. Heves, 13. Veszprém, 14. Bács, 15. Somogy, ló. Szabolcs, 17. Borsod, 18. Békés, 19. Hajdú. Az L országos könyvtáros konferencia Szombaton, aa I- országos könyvtáros konferencia második napján különösen a bibliográfiai munkával kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak a konferencia rész­vevői. A bibliográfiai munka helyzetéi és feladatait Ráca Aranka, az Or­szágos Széchenyi Könyvtár módl ’ szertani osztályéinak munkatársa ismertette. i ■ Több ér.tekes hozzászólás hang­zói el, köztük Asztalos Györgyimé, a Rákosi Mátyás Művek könyvtá­rának vezetőjéé. Elmondotta, hogy nélkülözlfeteitíen az ajánló biblio­gráfia az üzemi könyvtárosnak, hogy ktdjb. kinek mennyi olvas­mány'. ajánljon. Kovács Máté, a Magyar Tudo­mány ősi Akadémia könyvtárának ideiglenes vezetője, a könyvtár egységéről és. a tervezés fontossá­gáról emlékezett meg hozzászólá­sában­Bugár Rozália molnári nép- könyvtáros elmondotta, hogy Mol­nári Zala megye legdélibb részén van, fél kilométerre a jugoszláv hadártól. A,, község 1951-ben ka­póét könyvtárát, majd küLturházaé. A község dolgozói egymásután jöt­tek a könyvtárba, először mesés- könyvet és ifjúsági könyveket kér ek, de ma már Móricz Zsig­mondi Mikszáth Kálmán műveit olvassák. A könyvtárt szere’ik és hálásak pártunknak, kormányza­tunknak, hogy gondoskodik 'anu- lásukról és fejlődésükről. Nagyon sok családnak rokonai élnek Ju­goszláviában és tudják, hogy a népgyilkos Tito-uralom alatt mi­lyen nyomorúságos és megalázó körülmények közöl,t élnék a ju­goszláv dolgozók. Bugái* Rozália ‘ a község dolgozóinak azt a kérését tolmácsolta, hogy szerelné, ha d könyvi árnak könnyen megközelít­hető önálló helyisége lehetne a fa­lu közepén, ahol téli estéken ösz- szej öhelnének, s közösen, olvashat­nának. Rostás . Lászlómé, Nagybajom üépkönyv'árosa elmondotta: Nagy­bajomban ma már könyvtára van az erdőgazdaságnak, az állami gazdaságnak, a földmüvesszövef- kezefnek és gépállomásnak, vala­mint a termelőszövetkezetnek is. A népkönyvl árosnak célszerű az egyéni a,gi áció módját választani, hogy a mezőgazdasági szakköny­veket a dolgozó parasztokkal meg­szerettesse- Azt ajánlótta, hogy ezeket1 a szakkönyveket sokkal egy­szerűbb nyelven Írják, tartózkod­janak a nehezen érthető, idegen, szakkifejezésektől. R termelőszövetkezeti tag traktorvezetők jogviszonyának rendezése A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának 104—1952. sz. rendelete a termelőszövetkezeti tag traktorvezetők jogviszonyát rendezi. A rendelet előírja, lrogy a gépállomás igazgatója köteles a gépállomás kötelékében dolgozó azokkal a traktorvezetőkkel és kombájnvezetökkel, akik termelő- szövetkezet tagjai, írásban mun­kaszerződést kötni. E munkaszer­ződés alapján a gépállomás és a traktorveze­tő között munkaviszony léte­sül. A traktorvezetőt a gépál­lomás igazgatója irányítja. munkáját az igazgató rendelkező. sei szerint köteles végezni, mun­kaviszonyát ugyancsak az igazga. fő szüntetheti meg. A gépállo­mással létesített munkaviszony a traktorvezető termelőszövetkezeti tagságát, a tagságból folyó jogait és — a munka végzésén kívül — kötelezettségeit nem érinti. A rendelet elöirja a továbbiak­ban, hogy a traktorvezetőt első­sorban a gépi munkaszerződésben foglalt munkáknál saját terme­lőszövetkezetében kell foglalkoz­tatni, a gépállomás igazgatója azonban a szükséghez képest más munkaterületre is beoszthatja A gépállomás igazgatója köteles a munkát úgy megszervezni és a traktorvezetőt úgy beosztani, hogy a brigádszervezetet megszilárdít­sa és a brigádokat a lehetőséghez képest a termelőszövetkezetekhez kösse. A rendelet értelmében a trak­torvezetőket ez év december hó 1. napjáig inunkakönyvvel kell ellátni. 1952. évi december 1. napjától a gépállomás igazgatója a traktor­vezetővel csak akkor köthet mun­kaszerződést, ha az muukakönyv- vel rendelkezik. A traktorvezető a termelőszö­vetkezetekben végzett munkáért munkaegység jóváírásban része, sül. Abban az esetben, ha munka­egységgel nem díjazható munkát végez, a ténylegesen elvégzett munka után ugyanazt a munka­bért kell részére kifizetni, mint a gépállomás többi dolgozójának. A traktorvezetőt üzemi baleset által keletkezett munka képesség- csökkenés, vagy megrokkanás esőién ugyanolyan társadalombiz­tosítási ellátásban kell részesíte­ni, mint a dolgozók egységes tár­sadalombiztosítási nyugdijáról szóló törvényerejű rendelet hatá­lya alá eső más dolgozókat, A traktorvezetőt betegség esetére nem a gépállomási alkalmazottak­nak járó, hanem a termelőszövet­kezeti tagsággal járó biztosítás il­leti meg. A traktorvezető a gépállomás többi dolgozójával azonos fel­tételek mellett jogosult a gép­állomás jóléti, kulturális, egész­ségügyi és egyéb intézmé­nyeinek igénybevételére. A traktorvezetőnek munka- és védőruhával történő ellátásáról az érvényes szabályok szerint a gép. állomás tartozik gondoskodni. A traktorvezető oktatásának ideje alatt ösztöndíjban- részesülhet. A. rendelet a továbbiakban a trak­torvezető anyagi felelősségét, a I fegyelmi vétségekkel kapcsolatos } eljárást szabályozza. A SzovjeíuiaM IV, Országos ISékeéríekezIctéaek eSőkésaiüIeíei Moszkva (TASfcSz). December 2-án Moszkvában megnyílik a Szovjetunió IV. Országos Békeértekezlete.' ' 1 A békebizottságok ezekben a na­pokban a Szovjetunió egész területén teljes üléseket tartanak. A IV. Or­szágos Békeértekezict küldötteivé a szovjet nép legjobbjait, híres sztahá- novistákat, újítókat, tudósokat, tech­nikusokat, a kulturális és művészi élet legjobb képviselőit választják meg. A . Moszkva-területi békebizoítság november 2S-án teljes ülést tartott. A teljes ülés meghallgatta V. I. i Pudovkin, a bizottság elnöke jelenté­sét a népek békekongresszusának elő. készületeiről. A teljes ülés 87 kül­döttet választott a IV. Országos Béke- értekezletre. A teljes ülés határozatot hozott, amelyben üdvözli a Szovjet­unió IV. Országos Békeértckezletét és megbízza a küldötteket, hogy a békeértekezleten a többi küldöttel együtt tiltakozzanak a háborús gyúj­togatok mesterkedései ellen és juttas­sák kifejezésre a főváros és a terület dolgozóinak a békére, a népek közötti barátságra és együttműködésre irá­nyuló akaratát. * NEMZETKÖZI SZEMLE * A saarvidéki választások Ma lesznek a saarvidéki tarto- mánygyülési választások. „Előkészíté­sére" már októberben megtették az intézkedéseket: a parlament reak­ciós választási törvényt fogadott el. Az uj törvény jellegét világosan meg­mutatja az a tény, hogy leszögezi a jogellenes elszakadást Németország­tól. A Saar-kérdés vizsgálatánál, mint a nemzetközi helyzet többi kérdésének taglalásánál is, biztos támpontot ad a XIX. pártkongresszus. A Saar-vidék- re is ráülenek az imperialista tábort jellemző gazdasági nehézségek, az amerikai imperializmus terjeszkedése és uralkodó szerepe a kapitalista vi­lágban. Fz a terület <s az imperia­lista ellentétek tűzfészke, tükre az imperializmus a!jasságának. ' A Saar-vidéket 1947-ben az ame­rikai imperialisták a német jóvátétel íejében felajánlották Franciaország­nak. A franciák akkor — szövetsége- si jóváhagyással — látszatönkormány' /utót hoztak létre a gazdasági édet teljes francia irányítása és francia főbiztos ellenőrzése mellett. Ez a politika, — amely lényegében a. saar­vidéki francia uralom megszilárdítá­sát jelentette — biztosította a francia tőkések számára az ipar kulcspozí­cióit, a saarvidéki bányák kifosztásá­nak ötven évre szóló jogát, a német kultúra elfojtását, ugyanakkor ter­rort jelentett az ellenzéki pártoknak, betiltást, elkobzást a német lapok-, nak. Az amerikai imperializmus ezt csak kezdeti lépésnek tekintette. Célja valójában az volt, hogy — egymás­ra uszítva a francia és német mono­póliumokat — a maga számára süsse meg a pecsenyét: rátegye kezét a vi­dék nagy természeti kincseire, ipar- vállalataira. Nyomást gyakorolt Ade- nauerre és a franciákra is. Bedobta az „európaizálás" jelszavát, hogy a Saar-vidék ne legyen se német, se francia, hanem „európai" terület. Természetesen amerikai irányítás alatt. A Saar-vidék népe számára ez a politika a terrorintézkedések soroza­tát jelentette. 1950 elején betiltot­ták a békealáirások-gyüjtést, novem­berben elbocsátották a demokratikus érzelmű tisztviselőket. Adenauer bonni klikkje már 1950- ben — miközben szemforgatóan a német érdekek szem előtt tartásáról beszélt — késznek mutatkozott lemon, dani a Saar-vidékről, az amerikai im­perialisták javára. Az amerikaiak az utóbbi időben „megegyezésre" biztatgatták a francia és nyugatnémet kormányokat. A meg egyezés azonban a kormányok részé ről még csak látszólag sem valósult meg. A francia és nyugatnémet búr zsoázia tovább marakodik a Saar-vi dék feleit. A francin tőkések féltik profitjukat, a szénbányák mesés nyc reségét, a nyugatnémet monopollá utók előnyeit kívánják biztosítani, Adenauer a közvélemény nyomásá- jt*i, nem mer nyíltan fellépni a Saaf- yjjék' eiszakitása mellett és a tö­megek félrevezetésére német jelsza­vakat dob be. De a Saar-vidék demokratikus erői harcolnak Adenauer és az ame­rikai imperialisták ellen. A demo­kratikus erők élén a Saarvidéki Kommunista Párt halad. A párt le­szögezi: a Saar-vidék német volt és az is marad. A párt felveszi a harcot a saarvidéki német ellenzék jelszavá­val szemben, amely a passzív ellenál­lás, a választásoktól való távolmara- radás, az üres szavazócédulákkal való szavazás mellett kardoskodik. A párt felszólítja a lakosságot, hogy ne ezekkel a módszerekkel, hanem a Kommunista Pártra leadott szavaza­tokkal harcoljon a Saar-kérdés igaz­ságos megoldásáért. A Saar-vidék az egységes demokra­tikus Németország elválaszthatatlan része — hirdeti a kommunista párt programmja. És hogy a lakosság magáénak vallja ezt a programmoi, mutatja az, hogy november 23-ig egymillió franknál többet adott a párt választási alapjára. Valószínű, hogy a jelenlegi hely­zetben a terror közepette kevés hely jut a nép képviselői számára a saar­vidéki parlamentben. De ez nem a végleges eredmény lesz. A német nép tovább harcol a Saar-kérdés megol­dásáért, jól tudja, hogy ez csak a postdami szerződés és a szovjet javas­latok alapján valósítható meg. A német nép a világ békeszerető erői segítségével kikényszeríti majd a nagy szavazást és elsöpri az útból az amerikabéirenc monopóliumok urait a Saar-vidéken is. majd az amerikai politika ellensúlyo­zásaként különböző gazdasági meg­állapodásokkal maga mellé állítani többek között Kanada, Ausztrália, Uj-Zéland kormányait, amelyek egy­re inkább az Egyesült Allaxnok szol­gálatába szegődnek. Lehet, hogy ezek a kormányok va­lamiféle megegyezést kötnek majd Londonban, de ez nem akadályozza meg az amerikai terjeszkedést és nem oldja meg a domíniumok népének kö­veteléseit sem. Nem oldja meg a malájföldi gyilkos háború kérdését, nem szünteti meg a kenyai nép elleni terrort, a délafrikai szincsbőrü la­kosság üldözését. A domíniumok né­pei számára megfelelő egyezményt, határozatot nem ígér ez az értekez­let. A „brit nemzetközösségi miniszterelnökeinek londoni értekezletéről Az amerikai imperializmus terjesz- cciése egyre nyíltabb és agresszi- ibb. A II. világháború után ösz- :eszükült kapitalista világpiacról ind eredményesebben szorítja ki a >bbi tőkés országot, így főleg Ang­iit. Mint Malenkov elvtárs rnegál- pitotía a XIX. pártkongresszuson: \ tények arról beszélnek, hogy ngliára egyetlen ellensége sem mért tyan súlyos csapásokat, egyik sem igadta cl tőle birodalmának egyik íszét a másik után, mint ahogyan nerikai „barátja" teszi." /V fokozódó amerikai nyomás el- nsulyozására az angol imperialis- k november 27-re Londonban ösz- chivták a „brit nemzetközösség" mi- szterelriökeínek értekezletét. Az an­Vasárnap, 1952 nov. 30. goi sajtó bőven foglalkozik az érte­kezlettel cs hangsúlyozza, hogy itt megkísérlik a domíniumokat az Egyesült Államok térhóditó követe­léseivel szemben Anglia mellé tömö­ríteni. Bár többen —- így az. angol rádió hírmagyarázója is — arról beszélnek, hogy a miniszterelnökök nem azért ültek össze, hogy „egy válságos hely­zettel" megbirkózzanak, most lénye­gében megpróbálják a „szövetséges" Egyesült Államok terjeszkedése elleni harc módszertani kérdéseit megtár­gyalni. Ez az értekezlet is bizo­nyítja, milyen a valóságban az ame­rikai imperializmus által bizonyga­tott „szabad orszáigok közössége", megmutatja, hogy az Egyesült Álla­mok politikája, kapitalista „barátai" irányában is imperialista politika. Az angol imperializmus igyekszik A brit birodalom népei számára nem az értekezlet hoz megoldást. A brit birodalom népei számára az Angol Kommunista Pártnak az érte­kezlettel kapcsolatban nyilvánosságra hozott nyilatkozata mutatja az utat. Ez a njúlatkozat megállapítja, a biro­dalom országait mind súlyosabb hely­zetbe sodorja az Egyesült Államok politikája és a nagy véráldozatokat követelő koreai háború. Az Angol Kommunista Párt rámutat, hogy a bi­rodalom összes népeinek érdeke kö­veteli: szakítsanak a jelenlegi politi­kával. Szembe kell szállni az ame­rikai imperializmus uralmával, har­colni kell a gyilkos háború beszünte­téséért, támogatni kell a gyarmati népek szabadságmozgalmát. Az Angol- Kommunista Párt a tö­megek forradalmi követeléseiből in­dul ki, szentelő« tartja a dolgozók érdekeit. Harci jelszavai saját el­nyomóik és az amerikai imperfabzmus elleni harcra mozgósítják Anglia és a domíniumok népeit. I i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents