Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

A kapitalizmus általános válságáról

suga a második világháború után még világosabban mutatkozik meg• Kina már kivívta szabadságát, Indonézia, Burma, Vietnám néped fegyverrel harcolnak és egyre terjed a gyarmati népek függetlenségi mozgalma. Nem kétséges, hogy a Szovjetunió példája. a marxista-leninista pártok vezetésével Kina népének győzelme után a többi gyarmati országban is győzni fog a felszab ordító függetlenségi mozgalom. A második világháború és az azt követő események messzemenően igazolják Sztálin elvtársnak 22 évvel ezelőtti szavait.

A kapitalizmus általános válságának talaján a piac-probléma is megoldhatatlan. Az ismert világnak már nincs fel nem osztott része- Az állandóvá vált piae- prcblémát a kapitalisták egymás gyarmatainak elrablásával, más országok gazdasági életébe való beavatkozással sem oldhatják meg. Ez legfeljebb a legerősebb ragadozó piac-problémáját eny hitheti — a többi imperialista állam rovására. A monopolisták a legmagasabb haszonra tőre kedve, lenyomják a. munkabéreket. magasan tartják az árakat, nyomorba döntik a dolgozó parasztságot. A legnagyobb haszonért folytatott hajvza tovább csökkenti a dolgozók vásárlól:é- passégét, tovább mélyíti a piac problémáját,

A kapitalisták piac-problémája a második világháború után az európai és ázsiai népi demokratikus országok megalakulásával tovább mélyült

A Szovjetuniónak a második világháború idején aratott történelmi győzelme magával hozta azt hogy egy sor kapitalista ország kiszakadt ina imperializmus láncolatából. Ezzel együtt tovább mélyült a kapitalista világpiac megöl dhats tlan nehézsége.

„A második világháború, valamint gazdasági következményei legfontosabb gazdasági eredményeinek az egyedüli mindent átfogó világpiac szétesését kell tekinteni. Ez a körülmény megszabta a kapitalista világrendszer általános válságának további elmélyülését“,

— tanítja Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban’1 című művébenA második világháború tehát növelte a kapitalizmus ellenitmon dósainak elmélyülését, mely a piac területén is megmutatkozik azzal, hogy „az uj, párhuzamos világpiac kialakulását és megszilárdulását“ hozta magával.

A_ második világháború eseményei messzemenően igazolják Sztálin elvtársnak 1930-ban elhangzott szavait, hogy a kapitalizmus általános válsága „kiélezi és bonyolultabbá teszi az árupiacokért folytatott harcot”.

A kapitalizmus általános válsága időszakában jellemző, gyó gyithataüan tünet a termelőeszközök nagymértékű kifia?.ználat- lansága. Az üzemek, gyárak kapacitásának kihasználatlanságával együtt a munkaerő sincs kihasz nálva még akkor sem, amikor nincs túltermelési válság. Az SzKP XIX. kongresszusán Malenkov elvtárs beszámolója feltárta, hogy amíg a Szovjetunió 1929—1951-ig közel tizenhárom- szorosára emelte termelését, addig az Amerikai Egyesült Államokban az eszeveszett fegyver kezes ellenére is, csak kétszeresére emelkedett. Franci anrszásr ipari termelése pedig ez időszak aJa-t-t úgyszólván semmi fejlődést sem mutat. Hasonló képet kanunk a munkaerő kihasználatlan ságát illetően is. Az Amerikai Egyesült. Államokban a részleges és állandó munkanélküliek számé 13 millió, Olaszországban 2 millió az állandó munkanélküliek száma. de ennél is több a ré-z1ege- I munkanélküliek száma. Ezzé1 j szemben a szocializmust épre j országok nem ismerik a munka nélküliséget és a gondot — a nö vekvö termeié? érdekéhen — a munkaerő biztosítása adja.

A tények világosát ^mutatják a sztálini sorok igazságát, a kapitalizmus rothadtságát, mellyel szemben a szocializmus minden- irányú sikere állandóan növekszik. Alihoz, hogy a kapitalizmus általános váLsága fogalmát ne tévesszük össze a túltermelési válsággal, röviden szükséges Ismertetni, mi is az a periodikus., vagy túltermelési válság.

A túltermelési válság, szemben az általános válsággal, nem terjed ki az élet minden területére, A túltermelés;! válság alapja a kapitalizmus alapvető ellentmondásai: a társadalmi teimelés és egyéni kisajátítás. Az egyéni tőkés kisajátítás azt jelenti, hogy miközben a tőkés a társadalmivá vált termelést igyekszik mindjobban megszervezni, aközben a nagyobb profit érdekében a dől gozók által termelt értéket egyénileg sajátítja ki. Ez mutatja azt, hogy a tőkés nem a szükségletre, a dolgozók igényeinek kielégíté sere, hanem saját haszna érdé- kében termel. Ebből fakad aztán a piac és az üzemek egymáskü- zötti szervezetlensége. A termelés, valamint a profi'0 növelése mellett elmarad a dolgozók vá sárlóképessége. kifejlődik a tér- melés és a fogyasz’ás ellentéte. A munkabér leszorítása mellett egyre nö a munkanélküliség is. A növekvő termelés mellett a dolgozók vásárlóképessége —- a profit emelkedése közben ■— egyre jobban elmarad. A tőkés raktárában mind nagyobb meny nyiségü áru halmozódik fel, miközben a dolgozók vásárlóképessége tovább csökken. így vezet a kapitalizmus alapvető ellentmondása — a társadalmi terme lés és egyéni kisajátítás — a túltermelési válsághoz.

Miben mutatkozik meg tehát a kapitalizmus általános válsága és a túltermelés vagy periodikus válság közötti különbség,

A túltermelési válság elsősorban a kapitalizmus alapvető ellentmondásában: a társadalmi termelés és egyéni kisajátításból fakad. A kapitalizmus általános válsága pedig a tőkés társadalom összes ellentmondásait kiélezi, ez egyben a kapitalizmus további gyors gyengüléséhez vezet.

Az általános válság abban is különbözik az időszaki túltermelési válságtól, hogy amíg a túl termelési válság a gépipar kifejlődésével kezdődött és időközön ként megismétlődik, addig a kapitalizmus általános válsága.

•. az első világháború ídöszaká ban kezdődött, különösen annak következtében“ — tanítja Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunió ban!£ cimü elméleti müvében —, hogy a Szovjetunió kivált a kapitalista rendszerből. Amíg a túl termelési válság nem. állandó, hanem időről-időre megismétlő* dő. addig az általános válság tartós, nincsenek szünetei, egyfoly tóban tart a kapitalizmus teljes pusztulásáig.

Az általános válság tehát a ka pitalizmus összes ellentmondásait kiélezi, halasa az élet minden területére, a gazdaság melleit a politikára. a kultúrára, a művészet re, az irodalomra is kihat.

Felmerül a kérdés, hogy van-e összefüggés a túltermelési és az általános válság között? — Van. Az általános válság talaján a túltermelési válság gyakoribb, mélyebb. puszti’óbb és hosszabb ideig tartó. Az általános válság időszakában a túltermelési válság után nincs komoly fellendülés. Az általános válság időszakára eső túltermelési válság minden esetben kihat a mezőgazdaságra, valamint a legtávolabb eső gyár mátokon lévő termelésre is- Látni kell azt is. hogy a túltermelési vóJ,-áa is mélyíti u kapitalizmus általános válságának minden- irányú ellenimondását.

Sztálin elv1árs ,.A szociaüzmu«

' özgazdasági problémái a Szov- ‘elunióban“ c:mü zserná';s elmé- 1eti művében világosan meTrnu f9tia a-z4- is, hogy az általános valsáa első srakayza „az első világháború időszakában kezdődött, különösen annak következtében, hogy a Szovjet.

unió kivált a kapitalista remi- szerből. Ez volt az általános válság első szakasza, A második világháború időszakában kibontakozott az általános válság második szakasza, különösen azután, hogy az európai és ázsiai népi demokratikus országok kiváltak a kapitalista rendszerből. Az első válságot az első világháború időszakában és a második válságot a második világháború időszakában nem úgy kell tekinteni, mint különálló, egymástól elszakított önálló válsá- gokat, hanem mint a kapitalista világrendszer általános válságának kifejlődési szakaszait“.

Ha a kapitalizmus általános válsága két szakaszra egymástól nem is szakítható el, mégis látnunk kell, hogy a _ kapitalizmus általános válsága második szakaszában a kapitalizmus minden irányú ellentmondása még tovább mélyül Malenkov elvtárs az SzKP XIX. kongresszusán részletesen elemezte a kapitalizmus általános válságának második világháború utáni szakaszát.

A második világháború után a népi demokráciák létrejöttével kialakult a szocializmust építő országok piaca és ezzel szétesett a háború előtt egységes, minden országot magában foglaló kapitalista világpiac. „Az egységes világpiac szétesése — mondotta Malenkov elv társ — a második világháborúnak és gazdasági következményeinek legfontosabb gazdasági eredménye A kapitalista országok piac problémáinak mélyülése ellenére a monopolisták fokozzák erőfeszítéseiket a maximális profit növelése érdekében. Az erősebb raga doző, az Amerikai Egyesük Államok, fokozza hódító politikai

ős gazdasági nyomását az úgynevezett marshallizált országokban. Az Amerikai Egyesült Államok terjeszkedési politikája tovább élezi a kapitalista országok közötti ellentétet. „Ezek az ellentétek — mutatott rá Malenkov elvtárs — immár az amerikai és angol monopóliumok nyílt harcává fajultak a kőolaj, a gumi, ritka és színesfémek, a fém és a gyapjú beszerzési forrásaiért és az áru elhelyező piacaiért A második világháború utat* újabb országok váltak ki a ka- pitalizmus táborából. A tőkéseik azonban ennek ellenére, a Idsebbé vált piacon is nemcsak megtartani, de növelni akarják profitjukat, ezért tovább csökkentik » munkabéreket, fokozzák a kizsákmányolást. Az öntudatosodó munkásosztály természetesen ezt, nőm tűri el. harcol ellene, szervezkedik és a liáboruelötHnél h: élesebbé válik a munkásosztáht és a monopoltőkések közötti el leniét.

Kina felszabadulása, egy sor délkelcíázsiai nép szabadság harca, továbbá az indiai és afrikai elnyomott népek nemzeti függetlenségi mozgalmai mindennél világosabban bizonyilják. „hogy a háború következtében és a nemzeti felszabadító harc újabb fellendülése nyomán a gyarmati és függő országokban valóban megindult az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása“,

mondotta Malenkov elvtárs. Az általános válság második világháboruutáni időszaka a napnál is világosabban mutatja a kapitalizmus minden irányú ellentmondásainak további éleződését, a kapitalizmus rothadtságát és pusztulásának elkerülhetetlenséget. Ezzel szemben a szocializmust építő országok dolgozói a párt vezetésével egyre nagyobb jólétet valósítanak meg és biz+o- c,an haladnak a kommunizmus teljes győzelme felé.

1 pórisa fió ieri esetéséért

A

3 Megyénkben egyre nagyobb len. dülettel folyik a pártsajtó terjesztése. A pártszervezetek és a ta- | Rácsok, a tömeg-szervezetekkel I együttesen végzik a pártsajtó ter- jesztését, hogy az minél több példányban kerüljön a dolgozók, hoz, hogy azok erőt, értesítést, tá. jékoződást szerezzenek munkájuk eredményesebb végzéséhez.

A zalaegerszegi járási tanács, a felsőbagodi gépállomás, az and- ráshidai állami gazdaság verseny, mozgalmához egyre többen csatlakoznak. Bónis Béla elvtárs Zalaszentió'rincről igy ir: — Tudjuk jól, hogy a sajtóterjesztés igen fontos feladat, mert a pártsajtót el kell juttatni a tömegek közé. Ennek érdekében hívjuk ki versenyig Alibánfa és Vaspör köz. ségeket a következő verseny, pontok szerint: A népnevelőket, párttagokat, tanácstagokat, tömegszervezeti tagokat mozgásit, va, agitáciős napot tartunk, mely- ivei eló'segitiük a szervezési munkát. A tanács és a tömegszervezetek hetenként egyszer sajtó félórát tartanak. A pártszervezet irányításával végezzük munkánkat, hogy a t>ártsajtó olvasóinak táborát minél nagvobb számra tndhik emelni — írja Bónis elvtárs.

Hasonló leveleket írtak Kováról Lentiből, Tót«zerdahélyről, Tótszent mártónból és sok községből a pártsajtó terjesztésének az érdekében.

De nemcsak a járásaink, gépállomásaink, állami gazdaságaink között indult verseny. Megyénk egyik büszkesége, a zalaegerszegi Ruhagyár dolgozói a sajtóter- ieszíés vonalán versenyre hívták a lovászi báz»kerettyei, na«rvkani_ zsai dolgozókat a következő ver- senypontok alapján:

1. Minden párt- és gazdasági vezető a Szabad Néppel együtt a megyei sajtót, s Zalát is megrendeli. A vezetők példamutatásával biztosítani fogjuk, hogy az üzem dolgozóinak többsége a megyei lapnak is előfizetője legyen.

2. Minden párttag és pártonki- vüli dolgozónál, akik a politikai oktatáson vesznek részi, elérjük, hogy u „Tartós bódéért, népi de, mokráciáéit“ című lapot megrendeljék és azt rendszeresen tanulmányozzák.

3. Minden munkaterületek rend szeressé tesszük a lietí harminc perces sajtó olvasást és ezt állandó feladatként visszük, hogy a tö- megeket ezzel is neveljük, a mun. kaversenyt minél jobban kiszéle, süthessük.

4. A sajtófélórákhoz a sajtófelelős vitavezetőt biztosit, hogy ez. zel is mind színvonalasabb legyen a dolgozók ilyenirányú nevelése,

★

Mindezek a versenyfelhívások azt bizonyítják, hogy megyénk pártszervezetei, tanácsai, tömeg- szervezetei egyre jobban megértik a pártsajtó hatalmas jelentőségét, amely a tömegek nevelésé, nek egyik elengedhetetlen eszköze. Ezért kövessenek el mindent a versenyfelhivók és versenyvál- lalólí, hogy adott szarukat telje, sitsék és minél több dolgozó kezéhez jusson el a mindnyájunk, nak naponta állandóan szükséges, nélkülözhetetlen szellemi kenyere a kommunista sajtó.

tseiooétnuMp&sj

PÁRltPtíÉS

Úimuíatcsf nyújt es

pártmunkáber*

Vasárnap. I9SS nm W.

ELMÉLk 11 It iS ACS ADÓ *

A propagandista szemináriumi kon a Szovjetunió Kommunist Pártja XIX. kongresszusa tanul I aranyozása, alkalmával felmerült ! kapitalizmus általános válság tisztázásának szükségessége. A prt pagandista szemináriumokon töbl helytelen és téves megállapitá: hangzott cl. Egyes elvtársak azo nositották a propagandista, szenii uáriumokon a kapitalizmus ált» János válságát a túltermelési vál Sággal.

A Szovjetunió Kommunist®

Pártja XIX. kongresszusa anyagú nak tanulmányozásához feltétté uüJ. szükséges a kapitalizmus általános válsága fogalmánál

tisztázása.

S z t á l ‘„u elvtárs 1980-ban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja XVI. kongresszusáé részletesen elemezte a kapitaüz. mus fejlődésében beállott uj hely. /.etet. Tömör, pontos és mély összefoglalást ad a kapitalizmus általános válságának jellegzetes- ■jégéről.

A kapitalizmus általános vál sása a sztálinii tanítás alapján azi jelenti, ...hogy az imperialists háború és következményei fokozták a kapitalizmus ro hadását és felbillentették egyensúlyát, hogy most a háborúk és forradalmak korszakában élünk, hogy a kapitalizmus a világgazdaságnak már nem egyedüli és nem az egész földkerekséget átfogó rend’ Zerre. Hogy a lökés gazdasági rendszeren kívül van szocialista rendszer' is, amely gyarapodik, amely sikereket ér el, amely szemben áll a tőkés rendszerrel é,s amely már puszta létével szemléltetően bizonyltja a kapitalizmus rothadását, megingatja annak alapjait,

Továbbá azt jelenti, hogy az imperialista háború, valamint *a forradalom győzelme a Szovjetunióban megingatta az imperializmus pilléreit a gyarmati és függő országokban, hogy ezekben az országokban az imperializmus tekintélye megrendült, Hogy az : imperializmus ezekben az országokban már nem tud a régi módon uralkodniAzt is jelenti, hogy a háború ala t és után megjelent és kifejlődött a gyarmati és függő országok saját fiatal kapitalizmusa, amely a piacokon sikeresen versenyez a régi tőkés országokkal s ezzel élesebbé, bonyolultabbá teszi a felvevő piacokért folyó harcot.

Végül azt jelenti, hogy’ a legtöbb tőkés országban a háború súlyos örökségeként krónikus jelenséggé vált, hogy az üzemek teljesítőképességét nem használják ki teljesen és, hogy milliós munkanélküli hadseregek alakul, fák, amelyek tartalékhadseregekből a munkanélküliek állandó hadseregévé váltak. (Sztálin 12 kötet 266—267. oldal.)

Vizsgáljuk meg, mit is jelent a kapitalizmus általános válságáról szóló sztálini tanítás.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megszülte a világ első szocialista rendszerén felépülő államát. Lenin, Sztálin vezetésével u föld cgyhatod része kiszakadt az imperializmus láncolatából és ezzel bekövetkezett a két rendszer kialakulása, a halódó kapitalizmus mellett a fejlődő szocializmus. Ez az általános válság legfőbb ismérve. A két rendszer kialakulása — egymással szemben — .szüntelen ellentétet Os harcot hozott magával. E harc közben ineganutatkozik a szocializmus fölénye, életrevalósága a pusztulásra ítélt kapitalizmussal szemben. Amikor a tőkés államokban az 1929—33-as világvál ság tombolt, ugyanezen időben a .-Szovjetunió dolgozói a párt vezetésével győzelemre vitték az első ötéves tervet — a gazdasági fel- emelkedés tervét —, mélynek alapján az első világháború előtti termelést megháromszorozták. A szocializmus építése sikereinek lényében világosan látható a kapitalizmus rothadtsága, a szocializmus gazdasági fölénye.

^ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme végetvetett ónnak is. hogy a gyarmati népek a fokozódó kizsákmányolást en gedeimes szolgai módon eltűrjék. Az Októberi Forradalom fénye eljutott a legtávolabbi gyarjpati népekhez jfs és megkezdődött a függő népek szabadságmozgalma is. A gyarmati rendszer ingatag-