Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

f Előre a begyűjtés! terv liiltellssitéséérl Előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35* évfordulójára PEKING Liu Ning-I, az összkinai Szak­szervezeti Szövetség alelnöke a „Zsenminzsibao‘‘-ban megemléke­zik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáról és a többi között hangsúlyozza: A kínai munkásosztály jól tud­ja, hogy a kínai forradalom győ­zelme elválaszthatatlan az Októ­beri Forradalom győzelmétől, a Szovjetunió megszilárdulásától és megerősödésétől. A történelmi jelentőségű ldnai- szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés mellett — Írja Liu Ning-I — felbecsülhetetlen értékű az a tá­mogatás is, amelyet a szovjet szakértők a kínai népnek építő munkájában nyújtanak. Liu Ning-I befejezésül rámu­tat, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének lelkesítő példája a jövőben újabb és még nagyobb győzelmekre bűz. elit ja a világ békeszeretö népeit. SZÓFIA A bolgár nép lelkesen készül a Moszkva (TASzSz). A Szovjet­unió Tudományos Akadémiáján no­vember 4-én ünnepélyes keretek kö­zött átnyújtották az 1951. évi tudo­mányos munkáért és feltalálásokért odaítélt Sztálin-dijak okleveleit és IDŐ JAK AS JELENTÉS Várható időjárás: növekvő fel­hőzet, az ország északi felében néhány helyen eső. Sok helyen éj­szakai ködképzödés. Mérsékelt dél­nyugati-nyugati szél. Az éjszakai le hülés kissé gyengül. A nappali hőmérséklet alig változik. A vár­ható napi köaéphömérséklet no­vember 6-án, csütörtökön tiz fok alatt lesz. Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 35. évfordulójának megün­neplésére. A bolgár dolgozók Október nagy évfordulójának tisz. leletére újabb mwnkasikereket ér. tek el. Az üzemekben és intézmények­ben ünnepi gyűléseken emlékez­nek meg a dolgozók a Nagy Ok tóberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáról. A bolgár rádió az évforduló tiszteletére november 3—9-ig szov­jet zenei hetet rendez. PRAGA Csehszlovákia egész dolgozó né­pe lelkesen készül a november 7-én kezdődő „Csehszlovák-Szov­jet Barátság Hónapjára.“ A csehszlovák rádió és sajtó naponta közli a csehszlovák dol­gozóknak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteletére tett újabb felajánlásait, és a vál­lalt kötelezettség teljesítését. így például a poprocsi ércbányák, az iglói Tátra-fürészüzem, a stoszi Szandrák-üzem és a szepesváral- jai kőbánya munkásai bejeleutet­j elv ényeít. A Sztálin-dij megalapítása óta a tudomómy, az- ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság területén S470 dolgozó részesült ebben a megliszte lő kitüntetésben. — A RÁDIÓ kössv.etiU a Kossuth- acLón november 6-án cslc S órai kez­dettel a Nagy Októberi Szocialista- Forradalom 35, évfordulója alkalmá­ból a budapesti Állami Operaházban tartott ünnepi díszelőadást, — AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK és Spanyolország katonai szerződést kötöttek, amelynek értelmében az USA tengeri támaszpontokat kap Cadizba-n és Bilbaoban légitámasz­pontokat Karthágóban és Sevillában. ték az ötéves terv negyedik évi feladatainak teljesítését. A trineci Molotov-vasgyár első acélüzemónek dolgozói gj'orsol- vasztás-sal több száztonna acélt termeltek terven felül. A Bila-Cerkevi acélüzem dol­gozói az üzem átépítéséből adódó nehézségek ellenére az elmúlt két hónap alatt az előző időszakokhoz képest az első kemencénél 23 szá. zialékkal fokozták a teljesítményt. TIRANA A?( albán városok és falvak dolgozói nagy munkasikerekkel ünnepük meg a fontos évfordu­lót. Az ,,Enver Hodasa'hgyár mun­kásai az ünnep napjáig befejezik ezévi tervüket. A lucsniai állami gép- és traktorállomás dolgozói minden erejüket Iatbavetik, hogy november 7-ig elvégezzék az őszi vetés munkálatait. A villamos- erőmű-kombinát munkásai az év­forduló ünnepéig üzembehelyezik a magasfeszültségű vezetéket Ti­rana és Dures között. R Mi vezérigazgatósága közli, hogy a november 7 és 8-i két lös munkaszüneti napra való tekintettel, a dolgozók lakóhelyükön váltott me­nettérti jegyükkel a visszautazást már csütörtökön megkezdhetik. A mérsékeltáru hétvégi menettérti je­gyek november G-.án 12 órától érvé­nyesek utazásra. Ezekkel a jegyek­kel az utazást legkésőbb november 9-én 12 óráig bo kell fejezni. (Va­sárnap nem számit ünnepnek.) A he­tijeggyel utazó dolgozóknak a no­vember 9—15-ig terjedő munkahétre hétnapos hetijegyet kell váltaniok. — a' SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG küldöttsége, amely rész ívese a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 35, évfordulója alkal­mából rendezett ünnepség eken,, meg­érkezett Moszkvába. Nagy ünnepünkre, november 7-re országszerte beadási köte­lezettségének pontos teljesítésé­vel és túlteljesítésével készül ha. zánk dolgozó parasztsága. Eddig közel ezer község, 22 járás, hat megye és csaknem 400 termelő­szövetkezet nyerte el begyűjtési tervének teljesítése után egyes őszi terményféleségekböl a sza­badpiaci értékesítés jogát. Csak­nem 200 ezerre emelkedett azok­nak a dolgozó parasztoknak a száma, akik egyes őszi termény- féleségekből beadási kötelezettsé­güket tulte-ljesitették. Számos dolgozó paraszt és sok község , azonban azzal a kéréssel fordult a begyűjtési miniszterhez, hogy — miután az őszi rendkívüli esős időjárás községükben hetek­kel hátravetette az őszi kapások beérését és betakarítását _ a be gyűjtési verseny végső értéke­lését, a minisztertanács zászlajá­Iía valakinek a kötelező biztosítás alá eső tulajdonát — saját hibáján kivül — eddig még nem írták ösz- sze, tehát bizonylatot és csekklapot nem kézbesítettek részére, sürgősen jelentkezzék az illetékes tanácsnál a biztosítási bevallás benyújtására. A bizonylat és a csekklap átvételének megtagadása senkit nem mentesít a díjfizetés kötelezettsége alól. A kötelező biztosítás alá eső, de már előzőleg önkéntesen biztosított vagyontárgyak biztosítása ez cv vé­gén a rendelet értelmében megszűnik. Amennyiben erre a biztosításra 1953. évre történt díjfizetés, úgy az 1953. január 1-e utáni időre már kifizetett aránylagos biztosítási dijat a bizto­sító visszatéríti. Ha az összeírás alapján kivetett dij nem felel meg a jelenlegi hely­zetnek, mert a biztosított vagyoná­ban az utóbbi időben jelentős vál­tozás történt, felszólalással lehet élni az illetékes járási vagy községi ta­nács végreliajfőbizottságánál, a be­állott változást az illetékes községi talnmt. (Mussolini, 1922 október 8.) 1 Ettől kezdve a Vatikán politikája napról-napra „világosabban“ rajzó lódott ki: egyre nyíltabban szövet­kezett a reakció erőivel. Európában .-np-Olaszországtól Ausztriáig és Spa­nyolországtól Lengyelországig — egész sor diktatúra jutott hatalom­ra, „törvényes“ vagy „félig-töryé- nyes“ eszközökkel, igen gyakran a Vatikán nyílt támogatásával. A régi módszerek felszámolásában a Vati­kán odáig ment, hogy egyik nagy katolikus párt feloszlatását rendelte el a másik után, hogy ezáltal előbb a fasizmust, majd a nácikat segítse uralmuk megszilárdításában. A pápa még ennél is tovább ment. Nem egy alkalommal nyíltan kijelen­tette, hogy Mussolinit, az első íasisz. ta diktátort egyenesen „az isteni Gondviselés küldte“. Miután figyel­meztette a hívőket szerte az egész világon, hogy a Vatikán szerint ,,egyetlen jó katolikus sem lehet szocialista“ — irt egy enciklikát, amelyben azt ajánlotta a katolikus országoknak, hogy kövessék a fa­siszta korporációs állam példáját. (Quadragesimo Anno, 1931.) Amikor a fasiszta országok ter­jeszkedni kezdtek a Vatikán köz. vetve — és sok esetben közvetlenül is — támogatta őket- Megtörtént, hogy ez a támogatás diplomáciai formát is- öltött, mint az abesszíniái háború (1935—36), vagy Ausztria (1938) és Csehszlovákia (1939) náci megszállásának esetében. ivrit kapott .a katolikus egyház a segítségéért viszonzásul? Éppen azt, ami arra indította, hogy szövetséget kössön a fasizmussal: el­érte, hogy nemcsak a kommunizmust és szociáldemokráciát, azon ellensé­geit, melyeket annyiszor kiátkozott a NIX., NX. század folyamán, hanem a liberalizmust, a polgári demokrá- ciát és a szekularizmust is teljesen elnyomták a fasiszta országokban. Betiltották a szakszervezeteket- ég a kommunista, szociáldemokrata vagy akár liberális vezetés alatt álló pártokat, szervezeteket és kultu­rális egyesületeket Terrorválasztáso­kat. tartottak. Fasiszta ellenőrzés alá került minden újság, színház, film, minden kulturális tevékenység. nak, a jutalmaknak odaítélését és átadását későbbi időpontra ha­lassza a minisztertanács. A begyűjtési miniszter helyet adott a kérelemnek. A begyűjtési miniszter javasla­tára a minisztertanács a követke. ző határozatot hozta: Min szlerlanácsi határozat A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa az 1017—1952/VT. 15. M. T. számú határozatának azt a részét, amely az egyes ver­senyszakaszok befejezésének idő­pontjára vonatkozik, úgy módosít­ja, hogy 1952. évi terménybegyüj- tésí verseny második szakasza 1952 november hó 30. napján zá­rul. Ennek megfelelően a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak vándorzászlaját és a pénzju­talmakat november hó 30. napján kell átadni. tanácsnál minden esetben igazoltat­ni kell a díjkivetés módosítása miatt. A változás igazolása, a díjkivetés helyesbítése sürgős és fontos feladat, mert- a kötelező tüzbiztositás dija november 1-én volt esedékes. Kése­delmes fizetés esetén havi 3 százalék pótlékot kell fizetni. A befizetett dijakból a biztositó időben és pontosan téríti meg a kárt. A kötelező biztosítás dijának be­fizetésére csak az „Állami biztosí­tás“ piros jelzéssel átnyoinot-t csekk­lap használható. — AZ AMERIKAI ELNÖKVÁ­LASZTÁS eddigi eredményei szerint Eisenhower több mint 4 millió sza­vazattal vezet Stevenson előtt. — A VIETNAMI NÉPHADSE­REG főparancsnoksága közölte, hogy október II—25 közötti idő­ben a vietnami népi erők 1545 fő­nyi veszteséget okoztak az ellen­ségnek s ez idő alatt nagymeny- nyiségü hadizsákmányt ejtettek. A fasizmus egész szelleme és gé­pezete tökéletesen megfelelt az egy­ház szellemének és gépezetének. A fasiszta diktátor „tévedhetetlensége1 £ és felelősségnélküíisége megfelelt a pápáénak, á vak engedelmesség az egyház által kívánt engedelmesség­nek. Természetes volt tehát- hogy a katolikus egyház nagy biztonságra, sok előnyre tet-t szert. Államvallássá nyilvánították a római katolikus val­lást, az iskolákba vallásos nevelést vezettek bo, kötelezővé tették az egyházi házasságkötést és megtiltot­ták a válást, minden vallásellenes (katolikusellenes) könyvet betiltot­tak, a papokat az állam fizette, az egyház sajtóját támogatták és kiadá­sait sokszor fedezték. Úgy látszott, hogy ezekben az országokban az egy­ház nemcsak egy csapásra végzett valamennyi ellenzőjével, hanem az utóbbi időben nem remélt hatalomra is jutott. ... A Nagy Októberi Forradalom kezdetétől kezdve nagy vonalak­ban egyetlen főcélja volt a Va­tikán nemzetközi politikájának az, hogy a lehető legtöbb' országot mi­nél szorosabb szovjetellenes frontba kovácsolja össze. A Vatikán nem­csak azért támogatta Hitlert, mert Németországban szétzúzta a munkás­osztály szervezeteit, lianem azért is, hogy olyan erős hatalmat hozzon létre, mely képes legyen arra, hogy távoltartsa Európától a szocializmust — a félszabadulást. Azt is remélte, hogy ez a hatalom egyszer talán még ahhoz is elég erős lesz, hogy összezúzza magút a szocializmus fő­hadiszállását, a Szovjetuniót. A Vati­kán a második világháború idején és azóta is folytatja ezt a politikát — csak a partnerek változtak. ...Kétségtelen, hogy a Vatikán kritikus pillanatokban közvetett és közvetlen segítséget- nyújtott a fa­sizmusnak. Ezzel hozzájárult annak ideiglenes megszilárdulásához és ah­hoz, hogy a fasizmus jóformán egész, Európát elárasztotta .a fasizmus szövetségese, a Vatikán döntő pilla­natokban nyújtott, támogatásával igen nagy mértékben hozzájárult a fasiszta szörnyeteg megerősödéséhez, s igy a második világháború kitö­réséhez is. Részletek Avro Manhattan A VATIKÁN A HALADÁS ELLEN című művéből Az alábbiakban részteleket közlünk Avro Mánkul fán:' ,.A Vatikán a hala­dás ellen” című müvéből. Az alabbi részlet „A Vatikán politikája a kel világháború között” ciinii fejezetből való, amelyben a szerző azt mutatta, be, hogyan fogadta a katolikus egyház a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét s hogyan játszott_ közre a fasizmus élesztősében, a második vi­lágháború felidézésében. 1 Q 1 7 ,jcn. az Októberi Furrada- i/l 1 lommal Oroszországban negszakadt a kapitalizmus lánca. A eövetkezö esztendőben végétéig az »•ső világháború. Nyoméban zűrza­var tömeges munkanélküliség és ki íbránduliság járt-. A szocialista ?szmék terjedési sebessége megsok- ízorozódott. Egyre többen látták: ez íz a programm, ezek azok az esz­nek amelyek alapján a réginél jobb társadalmi és gazdasági rendet ehet építeni. A sztrájkok egész vá­r-sokat. iparágakat, egész országo­sat bénítottak meg. Gyárakat foglal­jak cl és munkásbizottságokat ala­kítottak vezetésükre. Elfoglalták a parlagon heverő földeket. Megtámad­ták a régi rendszert védelmező ka­tonatiszteket. A helyi hatóságok és kormányzatok rendelkezéseit semmi­bevették. Rohamosan terjedt a for. rad almi hullám. Hol állott ebben a harcban a ka­tolikus egyház? Az egyház — mint tudjuk —• egyik fő ellensége volt a, forradalomnak. Mutatták ezt egy­részt a szocializmust, a szocialistá­kat támadó régebbi megnyilatkozá­sai. Másrészt pedig az a tény is, hogy szoros kapcsolatot tartott fenn a szocializmus természetes ellensé­geivel: a földbirtokosokkal, nagy- lökésekkel és az összes reakciót pár­toló erőkkel... ...Természetesen mindazok a nagybirtokos, nagytőkés és burzsoá elemek, akik a forradalmi mozgalom ellenségei voltak, nyomban szervez­kedésbe kezdtek’és megkezdték az Csütörtök, 1952 nov. 6. ellentámadást.. a. szociális, politikai és hazafias mozgalmak mindenféle formájában. Militarista csoportok, fehérgárdák alakultak, az ellenforra dalom rabólt, gyilkolt, felégette a haladó szervezetek székhazait, az újságok szerkesztőségeit. Az erőviszo­nyok ekkor Európa legtöbb országá­ban még olyanok voltak, hogy az ellenforradalom hulláma egy időre megállíthatta a szocializmus, a forra­dalmi mozgalom előnyomulását. A Vatikánban rokonszenvvcl és örömmel tekintettek minden ilyen szocialistaellenes, ellenforradal­mi mozgalomra, ahogy csak tudták, támogatták is azokat. A katolikus egyház kormányában mindazonáltal megoszlottak a vélerírények abban a kérdésben, hogy milyen harci mód­szerekkel küzdjenek a „vörös vesze­delem' ‘ ellen, py a viszálykodás egy­re élesebbé vált. A Vatikánnak ez a belső ellentéte akörül forgott, vájjon tevékenyen tá­mogassák-« az uj ellenforradalmi moz­galmak erőszakos politikáját. Két ut állott az egyház előtt: úgy harcol­jon-e a .,vörös, veszedelem“ ellen, ahogyan a liberalizmus és szekulariz- mus burzsoá mozgalmai ellen harcolt a, háború előtt (tehát a tőkés társa­dalom törvényes lehetőségeinek fel- használásával, „munkás“ és „pa­raszt“ szervezetek és katolikus pár­tok létrehozásával) — vagy pedig erőszakkal, terrorral. Az utóbbi megoldás hivoi úgy ér­veltek, hogy csak ellenforradalmi terror alkalmazásával lehet eredmé­nyesen harcolni. Kiátkozó s, vallási vagy társadalmi szervezetek létesíté­se. sőt maguk az erős katolikus pár­tok is — mindezek már hatástalan nak bizonyultak. .. Arról szó sem lehetett hogy a katolikus egyház maga lépjen nyíl­tan a hadszíntérre, hogy nyíltan uszítson terrorra és erőszakosságra Néhányszor megtette ezt egyes kato likus pártokon keresztül, amelyeknek tagjai sztrájktörőkként működtek. Ilyenkor az egyetlen eredmény űz volt, hogy az egyházellenes hangulat még elkeseredettebbé vált a tömegek között. A katolikus egyház számúra az erőszakos megoldás hívei szerint csak egy üt maradt nyitva: feltét­len támogatás és szoros, szövetség., politikája minden olyan politikai mozgalom felé, amely a szocializmus szétzúzására, a fennálló társadalmi rend fenntartására törekszik, min­denek felett pedig tiszteletben tart­ja az egyházat és biztosítja annak kiváltságos*' helyzetét. . . Az említett- elmélet szószólói sze­rint ez a kérdés sürgetőbb és fonto­sabb, mint valaha, annál is inkább, mert az egyházat nap mint nap hal­latlan veszteségek érték .. . Ráadásul minden veszteség rendszerint kettős volt. Akik ugyanis elvetették az egy­ház vallási tanításait, nem követték többé azokat társadalmi és politikai téren sem. Azok a katolikusok, akik kiszabadították magukat az egyház karmaiból, csaknem mindig haladó politikai mozgalmakhoz csatlakoztak. NI. Pius pápa később a helyzetet összefoglalva kinyilatkoztatta: „Ka­tolikus nem lehet szocialista.“ (Quadragesimo Anno, 1931.) A V, első világháborút követő -t*- néhány nyugtalan és bizony­talan esztendő alatt a Vatikán még nem tudta pontosan, hogy milyen politikát kövessen. Egyidcig mindkét említett- módszert alkalmazta anél­kül, hogy bármelyiknek is valóban komoly támogatást nyújtott volna. Olaszországban például beleegyeztek abba, hogy erős katolikus párt ala­kuljon, amely gyakran erőszakot, terrort is .alkalmazott ellenfeleivel szemben. Az egyes esetekben a dön­tés mindig XI'. Benedektől függött. Amikor XV. Benedek meghalt és uj pápa került a trónra, a Vatikán po. Etikája gyökeres fordulatot vett. \ Vatikán az autibolsevista fasiszta politikai mozgalmakkal való szövet­ség útját választotta. A diktatórikus hajlamokkal rendel kezö NI. Pius, aki ellenségesen állt szemben még- a burzsoá-demokráQiá- val is. 1922-ben került a pápai trónra. 1922 nemcsak az egyház ha nem Európa történelmében is végze­tes évnek bizonyult. Ekkor történt először, hogy egy'modern országban a fasizmus magához ragadta a ha* Átnyújtották as 1951. évi tudományos munkáért és feltalálásokért odaítélt Szstálin-dijak díszokleveleit és jelvényeit Sürgősen jelentkezzenek az illetékes tanácsnál mindazok, akiknek kötelező biztosítás alá eső tulajdonát még nem írták össze

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents