Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-06 / 261. szám

V páktíiet^. Miért csökken a nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár politikai iskolái hallgatóinak száma Ä nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár pártszervezete a pártok­tatás megindulásánál jó politikai munkát végzett. Hersics elvtárs, az üzem párttitkára állandó fel­adatának tartja a propagandisták­kal való foglalkozást, naponta ellenőrzi, hogyan készülnek fel a politikai oktatás levezetésére. A pártcsoportbizalmiakkal többször megbeszélést tart, hogy munka közben is használjanak fel min­den szabad percet a hallgatókkal való foglalkozásra. A pártszerve, zet a jó politikai előkészítő mun­ka mellett megfeledkezett a politi­kai oktatás szervezési előkészí­téséről. Nem biztosították min­den hallgató számára, hogy műn- kaja miellett megjelenhessen po- litikai oktatáson. A pártoktatás elmúlt 3 heti tapasztalata azt bi­zonyítja, hogy a szervezés terén hiba van. A pártszervezet nem vizsgálta meg ai helyi adottsá­gokat, nem vej^e figyelembe a hallgatók munkabeosztását, hogy a különböző műszakokban dolgo. zók is el tudjanak járni az okta­tásra. így fordult elő az, hogy 103 hallgató közül az elmúlt hé ten 70 elvtárs morzsolódott le az oktatásról. Ez a nagyszámú le­morzsolódás hátráltatja az ok­tatás folyamatosságát. Az ed­digi hibák figyelembevételével kell a pártszervezetnek átszer­veznie az üzemiben folyó oktatás időpontját és összetételét hogy minden hallgató számára biztosit, va legyen a tanulási lehetőség. Az Ásványolaj Gépgyár dolgo­zói átérzik az oktatás jelentősé­gét, érdeklődnek az oktatás iránt. Jól tudják, hogy munkájuk ered­ményeit csak állandó tanulással tudják biztosítani. Celpán János, Hüvelyi József né és még több dolgozó, akik nem lettek bevonva az oktatásba, felkeresték Hersics elvtársat, az üzem párttitkárát és kérték, hogy ők is tanulhassanak. Kelemen László és Balogh Jó- asefné propagandisták jól Ké­szülve mennek a foglalkozásokra. Színes, érdekes az előadásuk, mely- lyel a hallgatók figyelmét lekö­tik. A szemináriumokon a vitás kérdéseket tisztázzák. A jó fel­készülés, az előadás alapos feldol­gozásának eredménye, hogy Kele. men elvtárs szemináriumán a hallgatók rendszeresen megjelen­nek. Néhány propagandista nem érzi a felelősséget munkájáért. Nem készülnek fel a foglalkozásokra, felületesen végzik propagandista munkájukat, mellyel akadályoz­zák a dolgozók fejlődését. Kiss János elvtárs betegségére hivat­kozva nem készült fel az előadás­ra, de a helyettesét sem készítet­te fel. Felelőtlen munkájuk mi­att elmaradt az elmúlt heti fog­lalkozás. Mányó Ferenc propagandista is felületesen készüLt fel az előadás­it. Ezek a,a elvtársak tanuljanak Kelemen és Baloghné elvtársak munkájából. Menjenek el az ö foglalkozásukra s vegyék át a ve­zetés módszereit és hasznosítsák azokat a gaját szemináriumuk­ban. A pártszervezet fordítson na­gyobb gondot a propagandisták felkészülésére. A pártvezetöség bízza meg a pártcsoportbizalmiakat a csopor­túkhoz tartozó elvtársak gondo­sabb nevelésével, hogy ne legyen egy elvtárs sem, aki a foglalko­zásról elmarad. A dolgozók öntu­datának állandó fokozása hozzá­segíti őket ahhoz, hogy az üzem tervét idő előtt túlteljesítse. A zalaszentgróti járás az élen a mélyszántásban Járásaink az őszi mélyszántás határidőelőtti teljesítésére is tet­tek vállalást. Azonban nem hasz­nálták ki a rendelkezésükre álló időt és még alapos lemaradások vannak- A megyei tanács október 31-i jelentése alapján a verseny sorrendje igy alakult: 1- Zalaszentgróti járás 02 c/o 2. Zalaegerszegi járás 77 ■■ 3. Lenti járás 71 .. 4. Letenyei járás 56 „ o. Nagykanizsai járás 49 » Az utóbbi napokban, mig a be­gyűjtésben igyekeztek a járások élreí'örni a versenyben, addig az őszi mélyszántásban egyes járások alaposan lemaradtak. Eredményt a zalaszentgróti járás ért el, amely már közel áll a mélyszántás befejezéséhez. Öt nap alatt a já­rás 24 százalékot teljesített. Javi. tott eredményén a zalaegerszegi járás is, de nem érte el a zala- szentgrótiakaf. Lemaradásuk nem méltó az élenjáró begyűjtési ered­ményeikhez- Érjék el a zalaszeivt- gróiiakat, hogy ebben is megsze­rezzék az első helyet. A legjelen­tősebb javulás a lenti járásban volt. A járás 25 százalékot telje­sített öt nap alatt, s megelőzte a letenyei járást. A letenyei járás az elmúlt öt napban alig javított eredményén. Bolobás elvtárs me­zőgazdasági osztályvezető vajmi keveset tett azért, hogy járásuk előbbre jusson a versenyben. A nagykanizsai járásban Hüveli Ár­pád elvtárs feladata lenne előse­gíteni az őszi mélyszántási terv teljesítését. Az eredmény azonban azt mutatja, hogy mig a begyűj­tésben az élenjárók között van­nak, addig a mélyszántásban az utolsók. Eredményeiken javítottak az elmúlt öt napban is, de az élenjárókhoz viszonyítva nekik sokkal többet kell í'enniök. Ellen­őrizzék a tanácsok munkáját, mert járásukban van a legtöbb rosszul dolgozó község. Művészeti Együttesek Országos Versenyének megyei hírei A nagyrécsei kuttürotthon szín­játszó csoportja „Hazámat szolga, lom“ cimü egyfelvonásossal, a pór­szombati kultúrotthon, a zalaszent. mihályi kultúrotthon pedig Móricz Zs.: - A tej“ cimü egyfelvohásosá- nak előadásával vesznek részt a versenyen. ★ A kiskomáromi énekkar helyi népdal gyűjteménnyel szerepel, a galambokiak ugyancsak a község­ben született népdalok előadásával vesznek részt. ★ Még mindig nem neveztek be a kulturversenybe a zalalövői, bot­fai, nagykapornak!, zalatárnoki kuiturofthonok művésze'-i együtte­sei. Pedig az előző évek kulturv-er- senyein a botfaiak, nagykaporna- kiak szép eredményeket értek el. ★ A baki kultúrotthon színjátszó, ének-, bábcsoporttal és rigmusbrí- gáddal, a pusztaszentlászlóiak színjátszó és tánccsoporttal indul, nak a kutturversenyen. ★ A művészeti együttesek számá­ra a nevezési határidő: november 10. Üzemi, .tömegszervezeti, kul- turotthoni, termelőszövetkezeti, gépállomási, állami gazdasági együttesek: sürgősen juttassátok el nevezéseiteket a járási taná­csokhoz, illetve a szakszervezeti területi bizottságokhoz! ★ Művészeti csoportok vezetői! A helyi benevezési bemutatókkal kap­csolatos teendőkről a népművelési minisztérium minden községi ta­nácshoz levelet küldött. Fontos, hogy a nevezések előtt kikérjük a terület- dolgozóinak véleményét a nevezni akaró csoport munkájáról. ! ★ A zalaegerszegi járási kuttürház november 2-án tartotta telt ház előtt benevezési bemutatóját. Ezen a járási kulturház énekkara, tánc­csoportja és színjátszó csoportja vett részt. Örömmel figyeltük a színjátszó csoport szép munkáját, komolyan fejlődött az együttes. A járási kulturház a nevezési bemu­tató alapján énekkarral, tánccso- po ríttál, szinj átszócsoporttal és bábcsoporttal indul a versenyen. Mit csinál a kulturház zenekara? ★ Művészeti csoportok! Minden benevezett csoport részére kötele, ző a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján rendezett ünnepély műsorában szerepelni! ★ f ornyiszentmiklósoa énekkar szer­vezése indult meg. Reméljük, hogy az énekkar hamarosan megkezdi műnk áj áifc és derekasan kiveszi részét a kulturversenyből. A szeptemberben le­zajlott Ünnepi Könyv­hétről beérkezett jelen­tések igazolják, hogy megyénk dolgozó pa­rasztsága nagy érdeklő­déssel fordult az iroda­lom, az olvasás felé- A falusi népkönyvtárak ol­vasótábora napról-napra nő és a földmüvésszö- vetkezeteknek is kere­sett „árucikke“ lett a könyv. Nem ritka ma már az olyan parasztember, aki. nek szép kis könyvtára van, amit hónapról-hó- napra tovább bővít- Az Ünnepi Könyvhéten nemcsak a dolgozó pa­rasztok vásároltak köny­vei, hanem ezrekre megy azoknak a falusi dolgo­zóknak a száma, akik most vásárolták meg életük első könyvét. Zalavégen Cseh Né­meth Mária megvette Mikszáth Kálmán regé­nyét, a .Különös házas­ság“ eimü könyvet. A napokban ismét bennt- járt a szövetkezeti bolt­ban és elmondta, hogy milyen nagy élményt je­lentett számára a könyv olvasása. — Gyűjtöm már a pénzt a következő könyv­re — mondta Németh Mária. Fokodon is sok könyv talált gazdára as Ün­nepi Könyvhéten. Ivanov Jánosné, párttitkár elv- társnő. aki maga is nagy agitátora a könyveknek, elmondta, nogy érde­kes volt megfigyelni, kik vásároltak könyvet az Ünnepi Könyvhéten. Azok a dolgozó parasz­tok, akik a népkönyv­tárnak is legszorgalma­sabb olvasói: Gulási Jó­zsef, Lakatos Jánosné, Dómján Imre voltak a legjobb könywevck. Ezeknek a dolgozó pa­rasztoknak nevét ott ta­láljuk a legjobb béke­kölcsön jegyzők között is. Báty Iron Sebestyén Ferenc a termelőszövet­kezet elnpke büszkén be­szélte <?’, hogy a szö­vetkezet tagjai sokat ol­vasnak. Nemcsak szép. irodalmi könyveket, ha­nem a mezőgazdasági szakkönyveket is, hiszen ezek nagy segítséget je­lentenek a magasabb terméseredmények eléré­sében. Az egyénileg dolgozó parasztoknak is segíte­nek a könyvek, hogy megtalálják a helyes utat. Dölde József és Szilasi József 10 holdas dolgozó parasztok elol­vasták a ..Kolhozok út­ja“ cimü könyvet és ép­pen a napokban léptek be a termelőszövetkezet, be. A falu öntudatos dol­gozói élnek az alkot- mányadta jogukkal: ta­núinak, művelődnek. A könyvek is segítik őket a boldogabb, jobb jövő felé. Nagy Anna Ä dolgozok ébersége leleplezte Holtai Árpádot^ aki rossz minőségű éleimet készített, s meglopta a Ruhagyár dolgozóit Ilyen nap még sohasem volt a Ruhagyárban, mint szombaton délután. Az üzem dolgozói a mű­szak befejezése után a kultúrte­rembe vonultak, hogy résztve- gyenek a gyár társadalmi birősá- gi ülésén. Hollai Árpád felett mondtak Ítéletet az üzem megvá­lasztott népülnökei. Több mint 200 fö vett részt a nyílt tárgya­láson, ahol felelősségre vonták a dolgozók és a szocialista tulaj­don ellen vétő üzemi konyhaveze. töt. A terem néma csendjét a dolgozók vádoló szavai váltják fel. Vámosi Imréné, az üzem egyik legkiválóbb dolgozója ismerteti a vádat. — Elvtársak, dolgozók! Nem tűrhetjük tovább, hogy mig mi a tervünk túlteljesítéséért, a jobb minőségért folytatjuk a har. cot — addig üzemünkben mások szembefordulnak a dolgozók ér­dekeivel és nemcsak bennünket, hanem a dolgozók államát is megkárosítj ák. As ellenség munkája es — az ehetetlen romlott hús, a lo­pás, a dolgozók lebecsülése, mind­mind azt mutatja, hogy az ellen­ség közöttünk van, és amig az közöttünk él, addig tervünk tel­jesítése is veszélyben van. Vámosi elvtársnö szavai után mindenki érzi, hogy itt a dolgo­zókra vár a cselekedet. Azok a dolgozók jöttek ide el, öregek és fiatalok, akik nemrég kerültek a. zalaegerszegi Ruhagyárba. Azok mondanak ítéletet, akiknek Ráko­si elvtárs a eelldömölki beszédé­ben megígérte azt az uj gyárat, amely Közép-Európa egyik leg­korszerűbb ruhagyára. Az arco­kon a felháborodás és az ellenség elleni kérlelhetetlen gyűlölet lát­szik. öklök emelkednek a magas­ba: követelik Hollai Árpád meg­büntetését és eltávolítását a gyár­ból. Hiába minden tagadás, az ar­cátlan cinizmus, mert minden fel­szólaló fényt dérit Hollai Árpád Tízeiméire. A bírósági tárgyalás bebizo­nyította, hogy Hollai Árpád so­rozatosan lopta él az üzemi loony, ha, készletét, a cukrot, a húst és egyebeket. A legutóbb az üzem tulajdonát képező vágottsertésből lopott. Munkáját betetőzte azzal, hogy körülbelül 3 hete a csütör­tökön megvásárolt húst a másik héten, hétfőn készíttette el. A hús megromlott és csak az üzem be­csületes dolgozóinak figyelmessé­ge gátolta meg a mérgezést, mert észrevették a hús romlott állapo­tát és felhívták az üzemi orvos figyelmét a mérgezés lehetőségé­re. Az üzem orvosa azonnal in­tézkedett a romlott hús eltávolí­tásáról. Hollai azonban semmibe sem vette alkotmányunknak azt a pontját, amely szerint ,,a Ma­gyar Népköztársaságban legfőbb érték az ember“ — hanem a húst lefejtette a csontról és a csont­ból leves került az étkezde asz­talára. Ezidötájt többen maradtak távol az üzemből, betegségükre hivatkozva. Feltételezhető, hogy eh­hez a megbetegedéshez nem kis mértékben járult hozzá a rossz, romlott hús. Hollai a megmaradt ételnemü­ket a gyárból kicsempészte, ho­lott még fel lehetett volna hasz­nálni emberi étkezésre. A blokk­rendszer helyetti elszámolást sok­szor a maga zsebébe kasszálta be és ezzel még külön haszonra is szert tett. A zsimemüeket és a cukrot aránytalanul csökkentvei adta a dolgozóknak. A jobboldali szociáldemokratizmus fondorla- tosságait is alkalmazta munkája' során. A dolgozók rendszertelen ellátásával igyekezett elégedetlenséget ssitani. A poharakat és a tányérokat nem mosatta el, csak „öblítette“, hogy ezzel is távoltartsa a dolgo­zókat az üzemi konyhától. Lel­ketlenül bánt a dolgozókkal, mi sem bizonyltja jobban, hogy Sza­bó Jolánnak — amikor visszavit­te az ebédet — azt válaszolta: „hogyha maguk még jobb enniva ­lót akarnak — menjenek a városi étterembe, ne a Ruhagyár kony­háján ebédeljenek“. Éz a példa is megmutatta, liogy Hollai nem tekintette szívügyének a dolgo­zók megfelelő ellátását. Dóczi Miklősné elvtársnö, a sz,a. bászat dolgozója amikor meg­hallotta a hirt a társadalmi bíró­ság üléséről, azonnal a tárgyaló- terembe ment. —- Mi minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy teljesítsük pártunknak és Rákosi elvtársnak adott szavunkat — mondotta dol­gozó társainak —• nem nézhetjük tétlenül az ellenség aknamunká-- ját, amely üzemi ellátásunkon keresztül ártani akar. A tettek beszélnek, Hollai al­jas tettei, amellyel a dolgozók életét tette kockára. Ezt mondja’ el Bősz János a szabászat dolgo­zója, ez érzik ki Németh István szalagvezetö beszédéből, Agfalvai Jenöné, Markó Ilona, Miilei Kál­mán, Pallós Erzsébet és a többi ruhagyári dolgozó szavaiból. A dolgozók tudják, hogy nem elég az a büntetés, amelyet a, vállalat igazgatója szabott ki Hollai Árpádra. 100 forinttal nem lehet megváltani azt a bünt^ amelyet dolgozó társai ellen á dolgozó nép ellen vétett. Népbiróság elé! — Ea a dolgozók követelése. SzL goruan el kell járni azokkal szem-' ben, akik a dolgozók és a szocia­lista tulajdon megkárosítására igyekeznek. — A birósájg döntése helyes —- mondja ifj. Baranyai János elv- társ. _ A ruhagyári társadalmi bí­róság ítélete megmutatta, hogy; a mi hazánkban a dolgozók kezé­ben van a hatalom. Az, aki szem­befordul a dolgozók érdekeivel, rosszminőségii árut gyárt, nem megfelelő élelmet juttat a dolgo­zóknak, s szembefordul a dolgo­zók érdekeivel, ajj a dolgozókkal találja magát szembe. Egyhaai. guiag követeltük Hollai Árpád el­távolítását, amely azonnal meg is történt. A társadalmi bíróság ülése akkor lett volna teljes, ha azon az üzem vezetői, elsősorban az igazgató és a párttitkár reszt­vettek volna, de ők távol tartották magukat ettől a fontos tárgyalás- tói. A zalaegerszegi Ruhagyár pél­dája bizonyítja, hogy ahol éberek a kommunisták és a dolgozók, ott sikertelen az ellenség akna­munkája. Nem kétséges, hogy a Ruhagyár dolgozói tervük telje­sítésével is méltó választ adnak azoknak, akik szembe fordulnak a dolgozók érdekeivel. (Nagy TSrnó) A silózás hírei A zalaegerszegi járás a harmadik negyedévi seríéstenyésztési terv tel­jesítésében jó eredményeket ért el. A dolgozó parasztság most is igyek­szik az állattenyésztési tervet tel­jesíteni azzal, hogy megfelelő meny- nyiségü téli takarmányról gondosko­dik. Jelentős mennyiségű silót ké­szítenek ti járás minden községében. Különösen jó eredményt értek el /rdráshiáén és SZeriUmsébethegyfii. A dolgozó parasztság szorgalmas munkája, mellett megtaláljuk népünk ellenségének, a kutaknak aljasságát is. Csonkahegyháton Szabó Sándor 50 holdas kulák megásta a silógöd­röt, de azt rothadt gazzal töltötte meg. Simon Kálmán becsvölgyei kuiáfc a silógödröt nem tisztította ki, s a régi eh'othadt silóra töltött. Az ügyészségen rövidesen megkapja mél­ái büntetését. Csaló József zalaszenthirinc-i kulá- kot. e napokban ítélte el a bíróság 60 napi elzárásra és 600 forint pénz, büntetésre, mert a fentiekhez hason­lóan szabotálta a siló készítését. Nem ásta meg a silógüdiöi és nem is gondoskodott silétakarmányról. OLVAS A FALU

Next

/
Thumbnails
Contents