Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-23 / 275. szám

A begyűjtési verseny döntő napjaiban fordítsunk minden erőt a hátralékok begyűjtésére A járások közötti versenyben, az elmúlt heti értékelés ét-a nem vál­tozott meg a rangsor. Az eredmé­nyeik növekedtek ugyan a begyűj­tés összes ágaiban, de járásaink megfeledkeztek arról, hogy a köz­tük folyó verseny a megye eredmé­nyiéit segíti elő. Ez a tétlenség nincs javára a megye terve teljesí­tésének, következésképpen az elmúlt héten keveset, tettünk azért, hogy a november 30-i értékeléskor el&ö he­lyen végezzünk a megyék versenyé­ben. L. A zalaegerszegi járás a túltelje­sítésért folyó harcban tovább nö­velte eredményeit. Jelentősen meg­javult a begyüjtőszervök munkája a hátralékosok felé. Balogh Géza és Baáu Joachim elvtársak arra töre­kedjenek a begyűjtési verseny utol­só napjaiban, hogy a hátralékok teljes felszámolásával még1 jobb eredményt érjenek el a túlteljesítés, ben, 3 á verseny élenjárójához il­lően a legnagyobb segítséget adják a megyo elsőségének megtartásához. 2, A nagykanizsai járás elmúlt heti igyekezete azt mutatja, hogy megelégedett a verseny második he­lyének megszerzésével. Ez az állás­pont káros a járás_ de a megye eredményeire is- Fehér Lajos és Nagy Lajos elvtársak használják ki a verseny hátralévő napjait a terv teljesítésére. Ne legyen a já­rásban 100 százalékon alul teljesítő község, ne maradjon egyetlen dol­gozó paraszt sem adósa az állam­nak. 3, A salassentgróU járás hason­lóan a nagykanizsaihoz, elegendőnek érzi a harmadik hely megtartását egészévi munkájuk után. Nem érzik azt, hogy előbbrejutásuk kétszere­sen jó: járásuk jobb helyezést sze­rezne, eredményeik növelésével .me­gyénk elsősége is jobban megszilár­dulna. Gyutai István és Csikós Márton elvtársak a hátralévő napok­ban még mindig fordíthatnak a já­rások rangsorán. A terv részletei­ben való teljesítésével megelőzhetik a tétlenségbe burkolózott nagykani­zsai járást. 4, A letenyei járás elkerült ugyan az utolsó helyről — igy a szégyen­től megmentették magukat — de dicsőséget a negyedik hellyel nem tudnak szerezni járásuknak. EST teljes hét áll rendelkezésükre még. S ez a hét fokozott helytállás mel­lett elég arra hogy a szintén tét­lenül, a harmadik hely biztos tuda­tában álló zalnszenígrótíakaí meg­előzzék. A letenyei járástól, Poga- csics Károly és Zieger Vilmos elv­társaktól az egész megye várja, hogy ha eüdig nem is, de most, a verseny döntő napjaiban sarkukra álljanak s beleszóljanak a járások rangsorába. 5. A lenti járás csigatempója nem biztosított többet e héten sem az utolsó helynél. A begyűjtési verseny hosszantartó, tétlenül szem­lélése'igy boszulja meg magát: szé­gyenkezniük kell az utolsó helyen abban a tudatban, hogy a járások közül ők tettek legkevesebbet a megye eredményeinek növeléséért. Ha a most következő egy hét szá­mukra sem a tétlenség, hanem a tet­tek ideje lesz — megbecsülést vív­hatnak ki maguknak. Ez rajtuk múlik s a járás számos becsületes községén és dolgozó parasztján, akik példamutatóan teljesítették kötelezettségeiket. Keressék fel a hátralékosokat, mozgósítsák őket is a helytállásra. Kovács Sándor- né és Devecz Sándor elvtársak no feledjék, hogy a lenti járás minden százaléka is megyénk eredményeit növeli! A kőt város versenyeden sem tör­tént változás. Zalaegerszeg város jelentős előnyre tett szeTt s ez a nagykanizsaiakat elkeseríti*‘ — hát elhagyják magukat. A két város eredménye sem közömbös a megye első helyének megszilárditálsában. Minden erőt mozgósítsanak városa­ink is a hátralékos gazdákra, s emellett no feledkezzenek meg arról sem, hogy feleslegeikkel, a túltel­jesítéssel is megyénk győzelmét se­gítik elő. A letenyei járás élenjáró községei példájára... LÉTÉNVEI h. sertés tojáa #/i % Bánokszenígyörgy 90 91 Becsehely 80 102 Bucsuta 70 181 Borsfa 82 105 Csömyeföid 56 107 Lovászi 100 100 Oltáré 66 100 Valkonya 113 100 JAKÁS: ZIEGER VILMOS begyűjtési osztályvezető. baromfi °/o tanácselnök, titkár 91 Bekő György, Szekeres Imre 94 Kustor József, Pintér Béla 109 Pálfi László, Horváth István 100 Lakatos György, Farkas Ottó 100 Tamás János, Kardos Pál 96 Gyertyánági Julia, Markó Julia 96 Fehér József, Ilcsák Ilona 100 Hóbor Jenő, Rózsavölgyi Katalin Még 6 nap van hátra a megyék közötti verseny végleges értékelé­séig. A most következő napok be­gyűjtési eredményein múlik, hogy megyénk megtartsa a verseny első helyét. Ehhez az igyekezethez ad­nak nagy segítséget a letenyei já­rás fenti községei, tanácselnökei és titkárai. Kiváló eredményeikkel példát mutatnak a járás gyengén eljesitő községeinek, amelyeknek feladatuk, hogy a hátralévő napok­ban eredményeik fokozásával elő- resegitsék megyénkét az első hely megtartásában. Hóbor Jenő és Rózsavölgyi Katalin, Pálfi László és Horváth István különösen ki­emelkedő eredményeket értek el- A terv teljesítéséért folyó harcban községeink dolgozó parasztjai lel­kesen helytállnak s követik a ta­nács útmutatásait. • ••a zalaszentgróti járásban is növeljék eredményeiket ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS: CSIKÓS MARTON begyűjtési osztályvezető. 1», sertés tojáa baromi! tanácselnök, titkár »/« % 74 112 67 Vida Miklós, Mocsár József 62 95 86 Vékási Ferenc, Tóth Ferenc 92 94 84 Fazekas László, Rakó Gizella 52 98 75 Bencsik István —­71 98 76 Szunics Károlyné, Vincze Gábor 51 82 5! Bognár Béla, Szűcs János 50 97 71 Bognár Béla, Szűcs János 18 88 93 Vékási István, Kovács Sándorné Bezeréd Dióskál Gytilevész Almásháza Tűrje Nemesszer Vörrii Nagyhorváti A zalaszen'gróti járás a járások közötti versenyben a harmadik helyen van. A fenti községek ered­ményei nem növekednek olyan arányban, hogy elősegítsék előbb­re jutásukat, egyben előresegi'ői legyenek a megye elsőségért vívott harcának. Különösen a baromfi­és a hizottsertésbegyüjtés munkái­ra kell gondot fordítani ezekben a községekben a köve kező napok­ban. Minden százalék erősíti a megye eredményét: ezt ne feled jék Vékási István és Kovács Sán dómé, s a vörrüi és nemesszeri eredményekért felelős Bognár Bé­la és Szűcs János elvtársak sem. A járási tanács ezekre a köz­ségekre fordítson több gondot. Gyutai István elv árs ne feledje, ■ ogy a sok kicsi sokra megy. Már­pedig a zalaszen'gróti járásban is számos község kisebb-nagyobb mennyiséggel adósa államunknak. Őszi vetéseink összeírása Jóvóén kenyerünk biztosítása is terv szerint a vetési tervek alapján 'törté, nik. Országunk egész területén 1952 november 26-tól kezdődően az összes őszi vetések összeírásra kerülnek. Az összeirt adatok hazánk fontos kérdésére adnak választ. Az őszi vetések pontos megállapításából tud­ható meg, hogy az ország jövöévi kenyere hogyan van biztosítva. Az összeírás a Központi Statisz­tikai Hivatal irányításával a köz­ségi tanácsok utján történik. Az őszi vetések marad éktal an számba­vétele nagyon, lelkiismeretes munkát igénylő, nehéz feladat. Ezen felada­tok jó végrehajtásának pártunk és kormányunk nagy jelentőséget tu­lajdonit. Fontos feladat vár a köz­ségi népnevelőkre. Ismertetni kell a dolgozó parasztsággal, hogy a való­ságnak megfelelő adatok bevallása szocialista hazánk építését, az öt­éves terv megvalósítását segíti elő. Dolgozó parasztságunkat fel kell vértezni arra hogy ellen tudjon állni a küláksag és a klerikális re­akció rémhíreinek, amelyeknek min­den törekvésük: fejlődésünk akadályo­zása, a vetési és begyűjtési tervek elszabotálásö- A valóságnak megfelelő adatok bevallása azonkívül, hogy az dolgozó parasztságunk állampol­gári kötelessége, fontos azért is, mivel az adatok helyességét a Köz­ponti Statisztikai Hivatal terület­felmérések utján is ellenőrizni fogja,. Az összeír áetváigző dolgozók­nak tisztában kell lenni az­zal, hogy e munkák elvégzésére őket pártunk éa dolgozó népünk bizta meg. Ezen előlegezett biza­lomnak- a rendeletek pontos betar­tásával és az összeírás lelkiismere- os végrehajtásával kell eleget tenni Az őszi vetésterület összeírásá­nak eredménye újabb tanúbizony­sága lesz dolgozó parasztságunk békcalcaratának pontos választ ad kormányunk iorvutnsitáfsainak vég­rehajtására. A tanács mint tömegszervezet A szocialista tipusu államapparátus lényegében abban külön­A bözik a burzsoá államapparátustól, hogy mig a burzsoá államban az államhatalom gyakorlása a burzsoá kormány és az általa központilag kinevezett és szervezett bürokratikus hivatalok kezében van, addig a szocialista tipusu államapparátus kifejezi a dolgozó tömegek akaratát, képviseli teiülelén a dolgozó nép eg\- séges államhatalmát, biztosítja a tervszerűséget az állami élet min. den vonatkozásában, ellátja a gazdasági, társadalmi és kulturális vezetés feladatait, valamint általában az államigazgatás helyi ten. ni valóit. Ezek a feladatok szabják meg a tanácsok tomegszervező munkájának hatalmas jelentőségét. A dolgozó tömegek, a lakos­ság állandó és aktiv részvétele, segítsége nélkül ugyanis a helyi tanácsok a feladataikat nem tudják maradéktalanul megoldani A' tömegek bevonásának nélkülözhetetlenségére mutat rá Sztálin elv. társ a pártmunka fogyatékosságáról szóló beszédében: „Helyesen vezetni, ez azt jelenti: először ismerni kell a kérdés helyes meg­oldását. De a helyes megoldást nem lehet megtalálni, ha figyelmen kivül hagyjuk a tömegek tapasztalatát, amelyek saját bőrükön érzik vezetésünk eredményeit; másodszor meg kell szervezni a határoza­tok helyes végrehajtását, amelyet szintén nem lehet elvégezni a tömegek közvetlen segítsége nélkül; harmadszor pedig’ meg kell szervezni a határozat végrehajtásának ellenőrzését, amit szintén nem lehet biztosítani a tömegek állandó segítsége nélkül," E tanítások nyomán alkotmányunk és a tanácstörvény is kö-! telességévé teszi a helyi tanácsoknak, hogy munkájukban közvetle.. nül a lakosságra támaszkodjanak, biztosítsák a dolgozók részvé­telét, kezdeményezését és ellenőrzését az államhatalom helyi gyakorlásában. A tanác3tagság és rajtuk keresztül a dolgozók bevonása az ál-' Iamigazgatásha a tanácsülés, állandóbizottsági ülés, tanácstagok beszámolói és a tanácstagok fogadóóráin keresztül történik. A he­lyi tanácsok jelentősége ezenkivü] még abban van, hogy állami vonalon, kapcsolják össze a pártot a dolgozó tömegekkel és ezzel elöj segítik, hogy a munkásosztály élcsapatának, — a pártnak __ ve.’ zetése helyileg is maradéktalanul érvényesülhessen Pártunk irá­nyításával dolgozó népünk biztosan halad a szocializmus utján „Az iskolai nevelésen kivül — amely viszonylag; szűk korlátok közé van szeritva — az élet iskolájában is szakadatlanul folyik a tömegek nevelése, itt a nevelő maga az élet, az állam a párt, a ta­nítványok pedig a felnőtt, különböző gyakorlati és politikai ta­pasztalatokkal biró emberek milliói.“ (Kalinin.) Többen a nevelésben a tanácsoknak, mint a legnagyobb tö­megszervezetnek hatalmas feladata van. Elsősorban ma­gát a tanáestaigságot, de a széles dolgozó tömegeket is hazafiságrá és kötelességtudásra kell nevelnie. A fő kérdés, a szocializmus fel­építése és a békéért folyó harc, amelyért dolgozóink küzdenek és minden más feladat jó végrehajtása elsősorban ezt a harcot tá­mogatja. Tanácsaink ma már 2 éves tapasztalatokkal rendelkeznek és á szovjetek példáját követve, pártunk állandó segítségével és irá­nyításával feladataikat egyre jobban és tökéletesebben látják el. Különösen nagy eredményeket értek el az állampolgári fegyelem' ki alakit ás a terén, elsősorban úgy, hogy maguk a tanácsfunkcio- náriusok jártak elöl jó példával és a dolgozókat felvllágositó mun­kával, de ha kellett a törvényes rendszabályokkal is rábírták a fe-1 gyelem betartására. Ennek vo(t köszönhető, hogy a nagy gabona^ begyűjtés idején megyénk a második lett az országos versenyben és most az őszi kapások begyűjtésénél is eredményeink egyre in­kább javulnak. Elsők között vagyunk a mezőgazdasági munkála­tokban és jól oldottuk meg a III. Békekölcsön jegyzését is, mely. böl megyénk elsőnek került ki. Egyre jobban működnek állandóbizottságaink, erősödnek a tö. megkapcsolatok és egyre következetesebben, az osztályharc közben oldják meg hatalmas feladataikat tanácsaink. Ott, ahol maga a tanácsapparátus és a tanácstagság jól dolgo. zik; példát, mutat, foglalkozik a dolgozó tömegekkel, ott 'az ered­mény minden esetben megmutatkozik. Becsehely községben gazda- gyüléseken, tanácsüléseken és egyéb módon beszélik meg a dol­gozó parasztsággal, hogy egy-egy esetben mi a teendő, ho­gyan kell dolgozniok, hogy a feladatot jól oldják meg. Ilyen mó­don a község kiváló eredményeket ér el. ősz) munkában élenjár­nak, burgonyából már szabadpiacon értékesíthetik feleslegeiket de a többi kötelezettségüket is példásan teljesítik Ebben a köz­ségben már sikerült a tanácsnak a dolgozók többségét köteles­ségtudásra nevelni, mert a becsehelyiek gazdasági feladataikon ki. vüi a haza fis ág szép példáját mutatták meg a békekölcsönjegyzés idején is. Alig jelent meg a minisztertanács felhívása, máris egy- emberként mutatták meg hazafias köíeles^égtudásukat. Pártunk vezetésével tanácsaink komoly munkát fejtettek ki annak érdekében, hogy megyénkben dolgozó parasztságunk nagy. része önként, és szívesen teljesíti kötelezettségét, s ennek érdeké­ben egyre többen hívják egymást versenyre. A szocialista embertí­pus kinevel ésével elért eredményeinket mutatja az is. hogy tanács­üléseken, tanácstagi beszámolókon, tanácsi fogadóórákon egyre több versenykihívás, javaslat és bírálat hangzik el dolgozóink ré­széről. ]?zeket az eredményeket azonban nem mondhatjuk el minden községünkről. Ozmánbükk Zalaszentbalázs és még több köz. segünkben maguk a tanácsi vezetők sem teljesítik példamutatóan hazafias kötelezettségeiket és nem foglalkoznak a község dolgo­zóival sem. Ezekben a községekben a tanács vezetőinek ezt a nagyfokú lazaságát leginkább a terveit teljesítésén keresztül mér­hetjük le. Ezek a vezetők nem törődnek azzal, hogy terv törvény és azt végre kell hajtani, mert a3 állampolgári fegyelem megkö­veteli, hogy az állampolgárok becs iiletesen és maradéktalanul telje, sitsék kötelezettségeiket. Ezekben a községekben nem támaszköd. nak a dolgozókra, nem vonják be őket az államigazgatás helyi ten. ni váló inak ellátásába, nem neveli és nem foglalkozik a dolgozókkal a helyi tanács, ehelyett bürokratikusán próbálja a feladatokat vég­rehajtani. amely — mint már sokszor bebizonyosodott — ered­mény helyett eredménytelenségre vezet. A rendeletek semmibevevése az egész tervgazdá!kodást szocia lista építésünket akadályozza. Ezért tanácsainknak elsőrendű köte. lessége a tanácstagság, de a dolgozó tömegek további nevelése hogy bevonásukkal elérjük azt. hogy a zalai dolgozók valameny- nyien kötelezettségeiket pontosan teljesítő, hazánkat és a Szovjet, uniót szerető valamint az osztályharc következetes vitelével szocia, lista tipusu emberekké váljanak. Ez elősegíti, hogy tanácsaink pártunk vezetésével a békéért fo yó harcot és a szocializmus felépítésének feladatait mind sikere sebben oldjak meg. (Siklósi MiháJyné)

Next

/
Thumbnails
Contents