Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)
1952-11-07 / 262. szám
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jelentősége Harmincöt év telt el .azóta, hogy Oroszországban győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Minél több idő múlik el az óriási világtörténelmi jelentőségű esemény óta, annál világosabbá válik az Októberi Szocialista Forradalom nagy u enizetb özi j cl ont ősege. Az Októberi Forradalom legfontosabb következménye az volt, hogy a. Szovjetunióban felépítették a szocializmust és a szocializmus győzelme végleg meghiúsította az imperialistáik ama reménykedéseit, hogy Szovjet-Oroszország nem tudja megszüntetni az imperialista államoktól való függését és visszatér a kapitalizmus fojtogató karjai közé. A szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelme azt jelentette, hogy az imperializmus frontjának 1917 októberében történt áttörése nem valami epizód, nem időleges és átmeneti törés a világot átfogó imperialista rendszer egységében, hanem a dolgozók harcának szilárd és tartós eredménye, amely az imperializmus szempontjából további fenyegető következményeket rejt magában. A szocializmus győzelme a Szovjetunióban megmutatta, hogy az uj gazdasági rendszer — amelynek lehetőségét is tagadták az imperialisták — nemcsak életképes, hanem nagy előnyökkel is rendelkezik a kapitalista gazdasági rendszerrel szemben. A szocialista gazdasági rendszerben nem lehet válság, munkanélküliség és tömegnyomor. Ellenkezőleg, ez a rendszer biztosítja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó emelését, J. V. Sstálvn „A szocializmus Ms. gazdasági problémái a Szovjetunióban*“ cimii művében megfogalmazta a. szocializmus és a mai kapitalizmus alapvető gazdasági törvényeit, ezzel •feltárta azt a mély ellentétet, amely :i szocialista gazdaság és a mai kárpit alizmus gazdasága között feon- íóll. .T. Y. Sztálin arra tanít, hogy a ■mai. kapitalizmus alapvető gazdasági törvényének fő vonása és követelményei a következők: „A maximális lökés prolit biztosítása az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele cs nyomorba ^Öntése ut ján, más országok, különösen az elmaradt országok népeinek 'leigázása cs rendszeres kifosztása ■utján, végül pedig háborúk és a nem. zetgazdaság militarisálása utján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel“ A szocializmus alapvelő gazdasági törvényét jellemezve, J. V. Sztálin a következőket Írja: vd szocializ- i mus alapvető gazdasági törvényének lényeges vonásait és követelményeit körülbelül igy lehetne megfogalmazni: Az egész társadalom állandóan ■növekvő anyagi és kulturális szűk. ’ségletei maximális kielégítésének biz- Jositása a szocialista* termelés szüntelen fejlesztése és tökéletesítése ut- 'ján, a legfejlettebb technika alap. jani ‘ A szocializmus alapvető gazdasági törvényének megnyilvánulása a népgazdaság tervszerű fejlesztése. Amikor a Szovjetunióban hozzákezdtek az első ötéves népgazdasági buy megvalósításaihoz, a Szovjetunió ellenségei azt mondották, hogy ebből a tervből nem lesz semmi. Tagadták a gazdaság tervszerű vezetésének a lehetőségét is, és azt is, hogy az ipart az első ötéves tervben előirányzott ütemben fejleszteni le- lieí. Megvalósíthatatlan ábrándnak mondották az első ötéves tervet. ózonban mar az első ötéves terv eredményei pörölycsapásként hullot- uk a burzsoá közgazdászok és politikusok fejére. Teljes kudarcot val. l°tt „prófétai jóslásuk“. Az ötéves terv eredményei nemcsak a szovjet rendszer életképessegét bizonyították be. hanem nyilvánvalóan leleplezték a kapitalista rendszer csődjét is. •b. "V. Sztálin, az első ötéves terv sikerének nemzetközi jelentőségét taglalva, a következőket mondotta: Az ötéves terv eredményei megmutatták, hogy a gazdaság kapitalista rendszere nem tudja megállni a helyét es nem szilárd, hogy már végnapjait éli, s hogy át kell adnia a helyét a gazdaság egy más, maga. sabb)okú, szocialista rendszerének a szovjet rendszernek, hogy az egyetlen uiyan gazdasági rendszer, amely nem fel a válságoktól cs képes legyőzni a kapitalizmus számára megoldhatatlan nehézségeket — az a gazdaság zzot'jet rendszere‘ ‘, St A Szovjetunió most már az' ötödül éves tervét valósiba,meg. Az f?zK3 tm »awnnin kongresszusa megszabta az ötödik ötéves terv feladatait. E terv teljesítése hatalmas mértékben fejleszti a Szovjetunió gazdaságát és kultúráját. Ugyanakkor igen nagyjelentőségű az európai és ázsiai népi demokratikus országok gazdasági és kulturális életének fejlesztése szempontjából is. Az ötödik ötéves terv- határkő lesz az emberiség történetében. Azt fogja jelezni, hogy a szovjet nép elfoglalta a kommunizmushoz vezető fontos magaslatokat. A szovjet rendszer a történelemben példa nélküli gazdasági fejlődést tett lehetővé. A szovjet hatalom alatt a Szovjetunió ipari termelése 39-szerc- sére emelkedett, mig az Amerikai Egyesült Államokban az ipari termelés az utolsó 35 évben csak 2.0- szere-sóre nőtt. Két szempontból is felbecsülhetetlen nemzetközi jelentőségűek azok a gazdag tapasztalatok, amelyeket a szocializmus országa az- utolsó ne. gyedszázad folyamán gyűjtött. Egyrészt ezek a tapasztalatok a gyakorlatban bizonyították be a szocialista rendszer életképességét és óriási előnyeit, másrészt ezek a tapasztalatok a kapitalizmus bilincseitől megszabadult és a szocializmus felé haladó népi demokráciákat fölfegyverezték a szocialista építés törvényeinek és útjainak ismeretével. Mint már említettük, a szocializmusnak a Szovjetunióban aratott győzelme az Októberi Szocialista Forradalom első világtörténelmi jelentőségű következménye volt. Hatalmas, világraszóló esemény volt és közvetlen történelmi kapcsolatban állott a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal, hogy a Szovjetunió győzelmet aratott a Nagy Honvédő Háborúban a, fasiszta német és japán imperializmus felett. Ez a nagy győzelem mindenkinek bebizonyította, hogy lia nem lett volna Szovjetunió, nem lett volna olyan erő, amely szét tudta volna zúzni a fasizmust. A Szovjetunió összezúzta a német-fasiszta hadigépezetet, megvédte szabadságát, szabadulást hozott a német-fasiszta megszállás áldozatául esett európai államoknak és megmentette a pusztulástól az emberiség kultúráját és civilizációját. A szovjet népet és hadseregét az Októberi Forradalomban megszületett szocialista rendszer ruházta fel legyőzlie- etlen erővel. A másik világtörténelmi jelentőségű esemény, amely ugyancsak közvetlen történelmi kapcsolatban van az Októberi Szocialista Forradalommal, az, hogy az európai és ázsiai demokratikus országok kialakulása következtében újabb rés támadt az imperializmus frontján. Miután a Szovjet Hadsereg összezúzta a német-fasiszta hadigépezotet, ezekben az országokban győzelmet arathatott a népi demokratikus rendszer. Közép- és Délkelet-E irrópa országainak dolgozói a kommunista és munkáspártok vezetésével megdöntötték országukban az imperializmust és ez. zcl kiszélesítették az imperializmus frontján azt a rést, amelyet az imperializmuson 1917 októberében az orosz munkásosztály, szövetség- íren a szegényparasztsággal ütött. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom óriási forradalmasító hatással volt a nemzeti szabadságmozgalmakra. Mint J. V. Sztálin mondja, „uj korszakot nyitott a világ elnyomott országaiban-, a proletariátussal szövetségben, a proletariátus vezetése alatt véghezvitt gyarmati for. rad aimak korszakát(A leniniz- mus kérdései, Szikra, 1951. 221. old.) A Szovjetunió léte és segítsége nagyon nagy szerepet játszott a kínai népi demokratikus forradalom győzelmében is. A szocializmust cpitü népi demokratikus országok létrejötte, a népi demokratikus, aníifeudália és anii- imperialista forradalom győzelme Kínáiban, a Német Demokratákul- Köztársaság megalakulása; a világpolitika küzdőterén, az erőviszonyok eltolódása a szocializmus javára, — mindez abban a nagy győzelemben gyökeredzik, amelyet az orosz proletariátus 1917 októberében aratott. A Nagy Októberi Szocialista Főt. radaloon uj társadalmat hívott életre. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megteremtette a Szovjetunió népei számára a történelmi fejlődés lehetőségét.. Megszabadította a dolgozókat a kizsákmányolástól. Anyagi javakat és kulturális vívmányokat biztosított részükre és ezzel a ragyo. gó és örömteli élet lehetőségét adta nekik. A népeket saját életük irányítóim, a történelem tudatos és aktív tényezőivé tette. Mindezzel igazi demokráciát teremtett meg, — olya!, amely nemcsak szavakban, hanem a valóságban is demokrácia-. A felszabadult nép — magáénak érezve az államot, a termelést — uj módon, viszcmylik országához, a termeléshez. így születnek meg a tömeges munkahüstettek. Ez a jelenség nem következhet be olyan társadalomban, ahol a nép nem magának, hanem a Mzsákmányoló osztálynak dolgozik, ahol a tömegek munkahő- siességének sem anyagi, sem erkölcsi előfeltételei nincsenek meg. A kapitalizmusban a munka nemcsak kizsákmányolás tárgya, hanem azt le is nézik. Csak a szocializmusban vilik szabaddá a munka, csak itt tisztelik és becsülik a munkát és csak a szocializmusban válnak a dolgozók hasznára a termelésben elért sikerek. Ez teremti meg a dolgozó tömegek alkotó aktivitásának alapját minden téren: a termelés, a politikai és a társadalmi munka torén egyaránt. És itt újból megmutatkozik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatalmas nemzetközi jelentősé, gc, mert első ízben keltette fel a népben a kezdeményező merészséget, önálló történelmi alkotásra mozgósította a nép erejét és kidolgozta azokat a szervezeti formákat, a,me. lyek szabad érvényesülést engedtek a néptömegek, teremtő energiájának. Az Októberi Szocialista Forradalom uj korszakot nyitott meg a népek életében. Ezt a korszakot a népek baráti viszonyának kifejlődése egymás önzetlen megsegítése és támogatása jellemzi. A Szovjetunió népeinek széttéphetollon barátsága, s a testvéri összetartás erős szálai, amelyek a Szovjetuniót az európai népi demokráciákkal, a nagy kínai néppel, a hős koreai néppel s az egész világ dolgozóival összefűzik, mindenki előtt világossá cs nyilvánvalóvá teszik, hogy a népek békében és barátságban élhetnek. De világossá teszik azt is, hogy amig az imperializmus fennáll, — a háború ve. szelve állandóan fenyeget — és, hogy az imperialisták a háború gyújtogatni. A világ dolgozói, akik előtt élő példaként világit a Szovjetunió, az európai és az ázsiai népi demokratikus országuk népeinek barátsága, magasra emelik a bókéért, a háborús gyújtogatok ellen vívott harc zászlaját. A. VÖRÖS TE RE A Irta: ASET GRASI Fényvirágok, csillagocskák, fényszórók sugárfolyója, Békés este — lábam újra Moszkva Vörös Terét rója. Itt vagyok a Vörös Téren! Énekel a kö is, hallga, Sehol sincs dalánál szebb dal, boldog, aki hallgathatja. Benne végeérhetetlen gyalogos-had lépte csattog. Ég felé tekintő szóval dörögnek ágyuk, tankok. Zenekarok harsognak és zug a „hurrá“ lavinája, Tiszteleg a vezérnek a felvonuló, büszke gárda Száll az ének, szárnyal, árad fellegek fölébe gázol, Zeng az ének a békéről, a munkáról, L a hazáról. Ez- a dalt ellialigattatni nem tudja már soha senki Csitt, szivem — köveket hallasz most e téren énekelni. Polgár István fordítása Forró lelkesedéssel ünnepelték Zalaegerszeg dolgozói a Nagy Októbert Szocialista Forradalom 35. évfordulóját Csütörtökön este 6 órai kezdettel a zalaegerszegi járási kul- turotthonban az MDP Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács végrehajtóbizottsága rendezésében tartott ünnepélyen a részvevők lelkes hangulatban emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójáról. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a megyei tanács elnöke nyitotta meg az ünnepélyt, majd Darabos Iván elvtárs, pártunk megyei titkára tartotta meg az ünnepi beszédet. Többek között a következőket mondotta: — Tiszteit ünneplő közönség, kedves elvtársak! ünnepet ülnek szerte a világon, a világ dolgozói as emberiség legnagyobb ünnepét köszöntik. Az alföldi nagy síkságtól a dunántúli dombokig, a Duna-Tisza völgyétől a Balaton partjáig, a pécsi bányák mélyén és a Rákosi Mátyás Müvekben, a szántóföldeken és a laboratóriumokban, mindenütt, ahol dolgos magyarok munkálkodnak a jövőért, a békéért — ünnepet ülnek. De ünnepelnek a magyar dolgozókon kívül a népi demokráciák dolgozói is, akik nagy érzései, két nemcsak a hála szavával, hanem az uj életüket formáló tettekkel, a mindennapi békés alkotó munka hőstetteivel is kifejezik, Dimitrovgrádban, Nova-Hutáu csakúgy, mint Szíálinvárosban. .Az ünneplők hatalmas táborában — mely átfogja az egész vüágot — ott állnak az imperialista uraik karmai ellen küzdő, a Szovjetunió és a népi demokráciák példájából erőt merítő, ma még kizsákmányolás alatt nyögő, állásoknak dolgozó milliók. Majd igy folytatta Darabos elv. társ: — A Nagy Októbert ünnepelve, a népek a legyőzhetetlen szovjet államot és Lenin, Sztálin dicső pártját ünnepük, amely minden küzdelmükben leghatalmasabb támaszuk, amely a győzelem felé ve. zetö nehéz harcok és kemény niun. ka utján kimeríthetetlen erőforrásuk, uj és uj lendületre serkentő bátoritójuk. 35 év távlatából tekint vissza ma a szovjet ember, tekint vissza az egész világ a megtett útra s az első dicső októberre. Ennek a 35. évfordulónak különös jelentősége az, hogy most indultak a szovjet cinbe- rek a XIX. pártkongresszus határozatainak megvalósítására, a kommunizmus építésére. A párt XIX. kongresszusa világtörténelmi győzelmekben gazdag korszakot zárt le, de egyben megnyitotta a fejlődés újabb csúcsaira, a kommunizmushoz vezető utat is, amikor párthatározattá emelte az ötödik ötéves terv irányelveit. Az uj ötéves tervben szinte az álmok válnak valóra. A szovjet nép egyre közelebb kerül ahhoz a korhoz, amikor már nem izzad a martinász a Martinkemence mellett, hanem ezek működését au tomata-berendezé. sekkel irányítják, a kclhozmezö- kön pedig megsokszorozódnak a villanytraktorok.-A- Nagy Októberben gyökeredzik a mi szabad, boldog életünk is. A Nagy Október erejéből táplálkozó, Lenin—Sztálin pártjától ve. zetett szovjet ember adta vissza szabadságunkat. Mindazt, amit eddig elértünk, a szovjet népnek, a Nagy Októbemak köszönhetjük. A Nagy Október, a. sztálini eszme felszította a mi népünk alkotó hevét, felgyújtotta nálunk is az alkotás tüzét. Ez a sztálini tűz gyulladt ki egy esztendeje a mi Sztálinvárosunk első kemence, jében. a diósgyőri uj őriáskohóban, ez a tűz hevíti országunk mmdencgyes becsületes dolgozóját. De nemcsak minket, hanem. a többi népi demokratikus ország népeit is a Nagy Október élteti, a sztálini tanítás, a szovjet népek példája és segítsége serkenti újabb és újabb győzelmek kivivá. sáia. A béketábor, a mi táborunk egységének alapja a szabad népek testvérisége, kölcsönös támogatás, barátság. Az amerikai ünperialisták pa- rancsuralniia alatt a kapitalista országok vezetőinek tábora, a dollárdiplomaták, a. baktóriumpo- litikusok, a maximális profit után ördögi hajszát folytató halál gyárosok, a dolgozók véréből és verejtékéből élő ^tőkések szövetsége az imperialisták között egyre élesedő ellentétek ellenére sem mond lo a mi táborunk elleni provokációkról, háborús kalandokról, a rombolás és pusztítás terveiről. Az imperiaüsták háborús készülő, déseikkel veszélyeztetik a világ békéjét, veszélyeztetik a Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban folyó békés építő munkát _ mondotta Darabos el vtárs, majd igy folytatta: — Békét akar. békét lüván és békéért harcol a szovjet nép. Ezért izente Sztálin által a világ, nak, hogy a béke biztosítható, ha a szabadságszeretö népek unaguk veszik kezükbe a béke sorsát, védelmét. Sztálin elvtárs e szavait megértették országunk dolgozói is. Ez a megtisztelő kijelentés azt jelenti, hogy a népi demokratikus országoknak büszke kötelességük, fokozott, felelősségük van az emberiség szabadsága és a világ békéjének ügye uránt. Nagy tisztesség és dicsőség szá- műnk ra, hogy hazánk, melyet a múltban mindig elnyomtak, most az emberiség élcsapatáJioz tartozik, melynek vezetője a nagy Szovjetunió. Kötelességünk méltókká lenni ehhez a megtisztelő szerephez, méltókká leírni a kommunizmust diadalmasan építő szovjet néphez, a Nagy Október szülöttéhez, melynek katonái elhozták számunkra a szabadságot, Ezért az építő békét, az emberi életet, melyet Sztálin katonái hoztak el nekünk, mmden erőnkkel védenünk kell. Orszá- gunk minden dolgozójától megköveteli, hogy jobban és többet dolgozzék ma, mint tegnap üzemeinkben, falvainkban egyaránt. A mai ünnep a magyar nép' nagy fogadalmának napja: megfogadjuk, hogy magunkévá tesz- szük a béke megvédésének ügyét és végig kitartunk mellette. A mi népünk megfogadja, hogy munkájával ős harcával, acélos karjával, testvéri egységben a világ’ valamennyi szabadságszere- tö népével méltó lesz arra, hogy a Szovjetunió dicső zászlaját követve felsorakozzon a béke 800 milliós hadseregébe. Ezért kiáltjuk a nagy Sztálinnak a Nagy Október ünnepének estéjén: „Éljen a népek közötti béke! Le a háborús gyujtogatókkal!“ — mondotta befejezésül Darabos Iván elvtárs. Az ünnepi beszéd után a részvevők forró lelkesedéssel éltették a nagy Sztálint, a pártot. Rákosi ehdársat. Az Interaacionáié el- hangzása után kultúrműsorral ért véget az ünnepély. 3 Péntek, 1952 uov. 7.
