Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

1 begyűjtés; minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról munkáspárti képviselők a koreai háború befejezését követelték az angol alsóiiázbau A begyűjtési, minisztérium a ŰSÍagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulóján díszoklevéllel tüntet ki közei százezer dolgozó parasztot, aki beadását legalább kőt kapásnövényböl jelentősen túl­teljesítette. A díszokleveleket a községek november 7-i ünnepsé­gein adják át a ki tűnteűtöknek. A begyűjtési minisztérium több mint ezer tszcs-1 tüntet ki díszoklevél­lel november 7-én egyes kapásnö. yények begyűjtési tervének fultel- jesitéséért. A megyék versenyének állása az összesített értékelés szerint: l. Zala, 1003-4, 2. Győr 992.9, 3. Vas 966.6, 4. Komárom 940.3, 5. Pest 909.1, 6. Fejér 890.8, 7. Nóg. rád 880.9, 8- Heves 867.1, 9. Bor. sód 849.5, 10. Veszprém 843.1, 11. Szolnok 831, 12. , Tolna 812.4, 13. Szabolcs 800-9, 14. Békés 790, 15. Hajdú 770.2, 16. Somogy 762.9, 17. Csongrádi 739.1, 18. Baranya 735.2, 19. Bács-Kiskun 687-1. Az ország Hz legjobb járása: 1. zalaegerszegi, 2. soproni, 3. nagy- kanizsai. 4. kapuvári, 5. szombat, helyi, 6. hatvani, 7- sátoraljaújhe­lyi, 8- szerencsi, 9. biharkeresztesi, 10- tatai. Az ország öt legjobb városa: 1. Kaposvár, 2. Zalaegerszeg, 3. Eger, 4. Hatvan, 5. Vác. Az ország Hz legjobb községe: 1. Szilvágy (Zala), 2. Nick (Vas), 3. Zalaujlak (Zala), 4. Sérfenyö- szigefc (Győr), 5. PusztaszenUászló (Zala), 6. Dunakili'ti (Győr), 7- Lothárd (Baranya), 8. Becsehely (Zala), 9. Püski (Győr), 10. Hoí- tó (Zala). Az ország tíz legjobb tszcs-je: 1. dunakiliti ..Felszabadulás“ (Győr), 2. vashosszufalui .-Petőfi“ (Vas), 3. rádóckölkedi -Szabad Föld“ (Vas), 4- teiekesi »Petőfi* (Vas), 5. veszprémi -Uj Élet* '(Veszprém), 6. szamoskéyi -Uj Élet“ (Szabolcs), 7. békéscsabai -Kossuth“ (Békés), 8. tiszaigazi -Petőfi“ (Szolnok), 9- cigándi -Pe_ tőfi* (Borsod), 10. ölbei „Fetöfi“ (Vas). A kukoricabe gyűjtési verseny állása: 1. Győr, 2- Szabolcs, 3. Komárom, 4. Zala, 5. Vas, 6. Bor­sod, 7. Szolnok, 8. Fejér, 9. Pest, 10. Nógrád, 11. Tolna, 12. Békés, 13. Veszprém, 14. Heves, 15. So­mogy, 16. Hajdú, 17. Baranya, 18. Bács, 19. Csongrád- A napra for góbé gyűjtési verseny állása: 1. Vas, 2. Fejér, 3. Győr, 4. Nógrád, 5. Zala, 6. Komárom, 7. Szabolcs, 8- Hajdú, 9. Heves, 10. Tolna, 11. Veszprém, 12. Bor­sod, 13. Somogy, 14- Szolnok, 15. Pest, 16. Baranya, 17- Békés, 18. Bács, 19. Csongrád. A burgonyabegyüjtési verseny állása: 1. Győr, 2. Komárom, 3. Vas. 4. Zala-, 5. Borsod, c. Nógrád, 7. Pest, 8. Baranya, 9. Fejér, 10. Veszprém, 11. Tolna, 12. Szabolcs, 13. Somogy, 14. Heves, 15. Bács, 13. Hajdú, 17. Szolnok, 18. Békés, 19. Csongrád. A hizottsertésbegyüjtési verseny állása: 1. Zala, 2. Pe9t, 3. Csong­rád, 4. Heves, 5. Vas, 6. Győr, 7. Szolnok. 8. Komárom, 9. Békés. 10. Fejér, 11. Borsod, 12. Tolna, 13. Nógrád, 14. Veszprém, 15. Hajdú, 16. Somogy, 17. Bács, 13. Baranya, 19- Szabolcs. A tojástegyüjtésí verseny állá­sa: 1. Győr, 2. Vas, 3. Zala, 4. Sza­bolcs. 5. Veszprém, 6. Heves, 7 Komárom, 8. Borsód, 9. Nógrád, '0. Békés, 11. Pest, 12. Szolnok, 13. Csongrád, 14. Hajdú, 15. So­mogy, 16. Baranya-, 17. Tolna, 13. Fejér, 19. Bács. A baromjibegyüjtési verseny állása: 1. Békés, 2. Győr, 3. Csongrád, 4. Pest, 5. Zala, 6. Ko­márom, 7. Nógrád, 8. Heves, 9 Veszprém, 10- Szolnok, 11. Hajdú, 12. Vas, 13. Fejér, 14. Tolna, 15. Bács, 16. Somogy, 17. Borsod, 18. taranya, 19. Szolnok. Az amerikai elnökválasztás legújabban beérkezett eredményes New-York (MTI) ,,AFP’‘ je­lenti szombaton: Eisenhower eddig 31,862.042 szavazatot, azaz a szavazatok 55-4 százalékát kapta — Stevenson 25,6541348 szavazatot kapott. Ez az eredmény 135.471 válasz­tókörzetből beérkezett szavazatok­ból adódik. Az összes választó- körzetek száma 146.361. Moszkvában épül Európa legnagyobb epülete Moszkvában, a Vörös-tér köze­lében, a Moszkva folyó partján épül Európa legmagasabb épü­lete, a nyolcadik moszkvai felhő­karcoló. Az épitőmunkások jelenleg az épület alapozási munkáit végzik. Eddig 25.000 köbméter vasbetont építettek be az alapba- Az épít­kezésen csaknem minden munka- folyamatot gépesítettek- A épület 275 méter magas lesz. Az épületben kétezer dolgo­zószobát. üléstermet és több könyvtárat rendeznek be. Az uj épület homlokzata a Vö­rös-térre néz majd. Kidrics „szárazság elleni“ intézkedéseket foganatosít Bukarest. A jugoszláv forradalmi emigránsok „Pod zasstavom iatei- nacionalizma*‘ ciraü lapja Írja: Kidrics október 3-án mondott nyi­latkozatában újabb indokokkal igye­kezett „megmagyarázni“ a jugo­szláv nép egyre növekvő nyomorát. . Megkísérelte, hogy az egyre na­gyobb mértékben, jelentkező éhség okát kizárólag az idei szárazságra lzáritsa. Kijelentette, hogy a kukoricater­més az ország legtöbb vidékén 64 százalékkal csökkent. Ugyanakkor azonban a {itoista kormány hivatalos adataiból kitűnik hogy ez év első hat hónapja alatt 463.000 tonna ku­koricát szállítottak külföldre, Kidrics nyilatkozatában „utasítá­sokat“ is adott a szárazságokozta károk leküzdésére“ / Ezek a követ, kezök: állatvágási tilalom, a társa­dalombiztosítási kiadások csökkenté­se, a könnyűipar kiadásainak csök­kentése, és minden olyan költségve­tési kiadásnak 26 százalékos csökken­tése, amely nem tartozik a háborús előkészületek keretébe. Kidrics „a szárazság elleni harc“ egyik intéz­kedéseként a lakbérek száz százaié- kos felemelését is bevezette. Jugoszlávia élelmezési helyzete olyan válságos, hogy maga Kidrics is kénytelen volt beismerni, a ,,dol­gozók életszínvonalának csökkenése“ fog bekövetkezni. Maga az a tény, hogy Kidrics kénytelen volt ilyen ki­jelentést tenni, mutatja azt a sötét jövőt, amely a jugoszláv népre vár. Az angol alsóház szerda esti vi­tája során Emrys Hughes mun­káspárti képviselő a koreai hábo- ru haladéktalan megszüntetését sürgette. A képviselő a továbbiakban — nemrég tett kínai utjának benyo­másait összegezve _ többi között a következőket mondotta: — Ha meg akarjuk győzni Kina és egész Ázsia népeit, hogy nem akarjuk őket baktériumháboru- val kiirtani, úgy legjobb lesz, ha bezárjuk baktériumkisérleti állo­másainkat és kijelentjük, hogy soha, semmi szín alatt sem ve­szünk részt a keleti népek ellen irányuló irtóháboruban. Az angol nép érdekében áll, hogy rendes kereskedelmi vi­szonyt létesítsen Kínával, tá­mogassa felvételi kérelmét az ENSz-be és éljen vele béké­ben és barátságban. Szibériában is jártam — foly­tatta ezután Hughes — beszéltem számtalan szovjet emberrel. Mind a kínai, mind a szovjet nép tisztában van azzal, hogy óriási haderejének kizárólagos célja a védelem. Hughes ezután a következőket hangoztatta: — Résztvettem Lord Boyd-Orr- ral együtt a moszkvai gazdasági konferencián. Mindezekből az uta­zásokból azt szűrtem le, hogy olyan épitőcélu nemzetközi po­A Nemet Demokratikus Nő- szövetség lipcsei körzeti vezetösé. ge Ehlershez intézett levelében kijelentette, elvárja, hogy a szö­vetségi gyűlés elküldi képviselőit Berlinbe, hogy ott tárgyaljanak a német egység helyreállítása ér­dekében. POTSDAM 130 ezer potsdami polgár nevé­ben 235 küldött követelte a pots­dami békeértekezleten az össz- német megbeszélések folytatását. A küldöttek levelet írtak Ehlers- nek, a bonni szövetségi gyűlés Útikat kell támogatnunk, amely békét és leszerelést hoz a világnak. James Hudson munkáspárti képviselő rámutatott: — Választókerületemben min­den oldalról csak azt hallom, hogy véget kell vetni a koreai há­borúnak. A fő kérdés tehát: miként vet­hetünk véget ennek a háborúnak. Frederick Lee munkáspárti képviselő megállapította, hogy Anglia termelése katasztrofá­lisan hanyatlik. A font értéke állandóan zuhan és a megélhe­tési költségek emelkednek. Arthur Lewis munkáspárti kép. viselő kiemelte: a konzervatív párt azt ígérte a választások előtt, hogy csökkenti a megélhe­tési költségeket. De alig volt öt: percig kormányon, már felszök­kent a legfontosabb élelmiszerek ára. Súlyos szégyen és gyalázat, hogy a munkanélküli kikötőmun­kások száma október 18-án az országban 17.219 volt, azaz min­den ötödik angol kikötömunkáa munkanélküli. George Beresford Craddock kSp. viselő kiemelte, hogy az angol export kilátásai ag­gasztók. Rámutatott, hogy a japán éd nyugatnémet versenytárs kiszorít, ja Angliát a világpiacokról. elnökének. Kijelentették: elvár.- j ják, hogy a szövetségi gyűlés kép­viselői magukévá tegyék a Népi ■ Kamara kezdeményezését. Hasonló levelet intéztek a sző- , vétség! gyűlés képviselőihez al rathenowi Optikai Müvek dolgos zói is. ZWICKAU „Elvárjuk önöktől: hozzájárul-- nak, hogy a megkezdett össznéa met megbeszéléseket haladéktala­nul tovább folytassák“ — mondja a Zwickau melletti Naumai'kban lévő kazánépitö-gyár dolgozóinak Ehlershez intézett felhívása. Levelek özöne a bonni szövetség;! gyűlés elnökéhez az össznémet megbeszélések folytatása érdekében LIPCSE * NEMZETKÖZI SZEMLE * Ha jellemző megállapítást kere­sünk az elmúlt hét nemzetközi ese­ményeire, úgy azt kell mondanunk, hogy ezek az események még éle­sebb világításban hozták elénk a két tábor céljai közötti különbséget, az elmúlt hét eseményei minden eddi­ginél meggyőzőbben fedték fel az imperialista tábor alapvető gyenge­ségét. Visinszkij, a Szovjetunió külügy­minisztere az ENSz-ben mondott ok­tóber 29-i nagy beszédében a szó szoros értelmében izekre szedte szét az amerikaiaknak a koreai kérdéssel kapcsolatban hangoztatott egész ér­velését. Visinszkij terjedelmében is hatalmas beszédében végigment a koreai kérdés egész történetén és cáfolhatatlan bizonyítékokkal mu­tatta meg az amerikaiak koreai po­litikájának aljas és agresszív jelle­gét. Visinszkij bebizonyította: hogy a hadifogolykérdésben tanúsított amerikai álláspont erkölcsileg, poli­tikailag és nemzetközi jogi szem­pontból egyaránt tarthatatlan. Be­széde befejeztével uj javaslatot ter­jesztett elő a koreai kérdés békés rendezésére. „Megszabadulni az amerikai gyámságtól.. Visinszkij beszéde mély benyo­mást keltett az ENSz-küldöttek kö­rében is. Az amerikai küldöttség hiába kürtőké világgá a különböző hírügynökségeken keresztül, hogy Visinszkij beszéde „semmi újat nem tartalmazott" — az amerikai küldött­ség megtévesztő propagandáját ma­gának a nyugati burzsoá sajtónak a beismerései cáfolják meg. Visinszkij „csupa olyan küldöttet lát maga körül — írja a párizsi „Combat" —, akiknek egyetlen kívánsága: meg­szabadulni az amerikai gyámságtól és főleg semmi olyat sem tenni, ami hozzájárulna a koreai háború Kinára való kiterjesztéséhez". A londoni „News Chronicle" pedig igy ir: „A legtöbb ember egyetért a Szovjet­unióval abban, hogy hamarosan valamilyen megegyezésre kell jutni. Az amerikai és angol nép őszintén kívánja, hogy vége legyen a koreai háborúnak". Visinszkij beszéde nagyjelentőségű tett abban a hatalmas küzdelemben, amely a béke és a háború erői kö­zött folyik világszerte. E beszéd jelentősége kettős: egyrészt meg­erősíti hitükben és harci elszántsá­gukban azokat a milliókat, akik a koreai háború íelszámolását kíván­ják, másrészt megcáfolhatatlan lelep­lezéseivel még jobban megnehezíti az amerikai és angol háborús uszi- tóknak, hogy „a béke védelmezői" szerepében tetszelegve félrevezet­hessék népeiket. Az össznémet tanácskozásokért Johannes Dieckmann, a Német gamémet szövetségi gyűlés elnükí- Demokratikus Köztársaság népi ka- hez. Dieckmann levele a szeptember- marójának elnöke október 31-én le- ben a német egység kérdésében meg- velet juttatott et Ehlershez, a nyu* kezdett össznémet tanácskozások folytatását, azok kiterjesztését java­solja és választ kér a népi kamara szeptember 19-én Bonnban átnyuj- Péntek, 1952 nov. 7. tott levelére. A népi kamara levele többi között a következőket indít­ványozza: tegyék lehetővé, hogy a népi kamara küldöttsége a bonni szövetségi gyűlésben szabadon és akadálytalanul kifejthesse a népi kamara álláspontját a szóbanforgó kérdésekkel kapcsolatban és a szö­vetségi gyűlés küldje ki Berlinbe delegációját, amely a népi kamará­ban ugyanilyen körülmények között kifejtené a szövetségi gyűlés állás­pontját. A népi kamara levele és az abban foglalt javaslatok újra előtérbe ál­lítják az európai béke legfontosabb kérdését, a német kérdést. A népi kamara javaslatai kínos helyzetbe hozták Adenauert és a német nép többi árulóját. íme, a népi kamara szabad tárgyalásokat javasol: jöjje­nek eí a bonniak Berlinbe, mondják el véleményüket a német egység kér­désében és ugyanakkor engedjék meg, hogy a népi kamara képviselői ugyanezt tehessék Bonnban. Ade- nauerék, miként azt imperialista gaz­dáiktól jól megtanulták, állandóan a „demokráciára", a „szabadságra" hivatkoznak. Nos, most módjuk van bebizonyítani, hogy a szabadságot, a demokráciát nemcsak a volt náci tábornokoknak és a nyugatnémetor­szági nagymonopóliumok urainak kívánják biztosítani. Adenauerék azonban, egyelőre hallgatnak ebben a kérdésben. Annál kevésbbé hallgat azonban a német nép. És a német nép hangjának erejét bizonyítja az a tény, hogy egyre több nyugat­németországi polgári és szociáldemo­krata lap kezdi követelni a népi ka­mara javaslatának elfogadását. A Majna-Frankfurtban megjelenő „Socialistische Voikszeitung" pél­dául a következőket írja: „Napról- napra nő azoknak a németeknek a száma, akik népünk egységéért és a békéért küzdenek. Most eleget kell tenni a milliók akaratának. Az idő sürget... A bonni parlamentnek most a német megegyezés mellett kell döntenie". Mit bizonyítanak a polgári és szo­ciáldemokrata lapoknak ezek a ki­jelentései? Azt, hogy a német nép túlnyomó többsége Németország békés egyesítését követeli. A népi kamara javaslatai ugyanakkor újból megmutatják a nyugatnémetországi dolgozók előtt, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságban biztos s megingathatatlan támaszt találnak a német haza egységéért és békéjéért folyó harcban. Válságjelek a kapitalista országokban Az elmúlt hetekben különös éles­séggel mutatkoztak meg a kapita­lista államok egymásközötti ellen­tétei, az imperialista táboron belüli repedések. A nyugateurópai burzsoá sajtóban olyan heves Amerika-ellenes hangok kezdtek jelentkezni, ami­lyenre az utóbbi években nem volt példa. Mi kényszeritette ezeket az egyébként engedelmes kapitalista érdekeltségű újságokat arra, hogy lázadozni kezdjenek az amerikai gazda ellen? Az, hogy az atöerikaiak- diktálta fegyverkezési politika egyre katasztrófálisabb helyzetbe juttatja ezeknek az országoknak egész gaz­dasági életét, az, hegy ezeknek az országoknak néptömegei egyre szen­vedélyesebben tiltakoznak az egész „atlanti" háborús politika ellen s végül az, hogy a kapitalista világban egyre nyíltabban jelentkeznek a gaz­dasági válság félreismerhetetlen jelei. „Válság holnap?" — veti fel a kérdést riadtan a balga „Mcrcure" ciiíiii lap. „Világgazdasági válság felé?" — kérdi hasonlóan döbbent hangon a francia „Perspectives". Igen, a válság jelei félreismerte* tetlenek. Vége annak a mestersége­sen terjesztett hazug illúziónak, hogy a fegyverkezés megment a válságtól. A vezető kapitalista országok ipari termelése ma mindenütt alacsonyabb, mint az elmúlt évben volt. Ausztriá­ban például tiz százalékkal, Dánia-* ban kilenc százalékkal csökkent az ipari termelés a múlt évhez viszo­nyítva, de ugyanígy megkezdődött! a termelés csökkenése Angliában és az Egyesült Államokban is. A ter­melési index a következőképpen alakult az idén az Egyesült Álla­mokban: február 222, március 221, április 216, május 211, junius 203, julius 192. Ez az egész ipari terme­lés képe. Ha azonban egyes iparágak termelését külön vizsgáljuk, úgy azt találjuk, hogy a csökkenés a tartós fogyasztási javaknál 28 százalékos, vagyis olyan nagyméretű, amilyen csak az 1929/33-as válságos években volt tapasztalható. A válságnak ezek a jelei, amelyekre itt csak néhány példával utaltunk, mindenütt kimu­tathatók. Kimutatható a nyersanyagok terén máris tapasztalható túlterme­lésnél, kimutatható a kapitalista ál­lamok kereskedelmi kapcsolatainak zsugorodásában, a kapitalista orszá­gok valutáinak fokozódó értéktele- nedésében, a fogyasztási javak iránti kereslet általános zuhanásában, a munkanélküliség fokozódásában és igy tovább. Az eszeveszett fegyverkezési haj­sza, a háborús politika tehát nem hogy elhárította volna, hanem még inkább ki mély i tette a kapitalista or­szágok gazdasági életének belső ellentmondásait. Az eredmény, mint azt az amerikai nagytőke egyik ve­zető lapja, a „Journal of Commerce" bevallja: „Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország, Skandinávia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Svájc polgárai J 952-ben kevesebbet esznek, kevesebbet isznak, keveseb­bet dohányoznak, kevesebbet utaz­nak, kevesebbet szórakoznak és ke­vesebb fehérneműt és háztartási cik­ket vásárolnak, mint 1951-ben",

Next

/
Thumbnails
Contents