Zala, 1952. november (8. évfolyam, 259-281. szám)

1952-11-04 / 259. szám

% Visinszkij elvtái9® beszéde a koreai kerítésről 1017 november 7: módot Achcson természetesnek. tör* vényeinek, süt emberiesnek próbálja feltüntetni. Mindezek az események még egy kétségtelen tényről, a koreai-kínai hadifoglyok körében uralkodó mély­séges egységről, a hadifoglyok bá­torságáról és hősiességéről tanúskod­nak. Ezt. nem törhetik meg azok­kal a drákói intézkedésekkel sem, amelyekkel hazájuk eláruló púra pró­bálják kényszeríteni a koreai és kí­nai hazafiakat. — Senki, igy Aclreson sem tud egyetlen bizonyítékot sein felhozni arra, — mondotta a továbbiakban Visinszkij elvtárs —, hogy- a nem­zetközi jog és a nemzetközi gya­korlat megengedné-e a kénysze­rű rostálást, amely arra irányul, hogy megakadályozza a hadifoglyo­kat a hazatérési joguk é,s lehetőségük megvalósításában és érvénycsitésé- ben. Visinszkij elvtárs ezután a tények egész sorúival bizonyította, hogy az amerikaiak állásfoglalása nemcsak a nemzetközi jog és■ gyakorlat alap- elveit tiporja lábbal, de tarthatatlan erkölcsi, politikai és jogi szempont­ból is. — A hadifoglyok kicserélésének kérdése — folytatta — az egyet­len akadály, a koreai kérdés békés rendezésének utján, az egyetlen aka­dály annak útjában, hogy megszűn­jék az immár több mint 2 eszten­deje tartó koreai háborít, amely annyi- nyomorúságot cs szenvedést hozott. — A hadifoglyok kicserélése kér­désének nyugodt és tárgyilagos megvitatása meggyőz a koreai és kínai fél álláspontjának -teljesen igazságos voltáról. Minden békés és jóakaratu embernek támogatnia kell ezt az álláspontot, mert megnyitja az utat a koreai háború mielőbbi megszüntetése, a koreai kérdés bé­kés megoldása terén. — Áz Egyesült Államok által előkészített határozati javaslat, amelyhez a koreai háborúban részt­vevő több ország küldöttje csatla­kozott, nem felel meg ennek a kö­vetelménynek. Ezt a határozati ja-| vaslatot, mint egyáltalán nem kielé­gítőt, cl kell utasítani. — A koreai helyzettel kapcsolatos sok fontos kérdés közül nem kis jelentőségű Korea egyesítésének és újjáépítésének kérdése. Az e problé­ma megoldásának elősegítésére lé­tesített bizottság nem birkózott meg feladatával, megmutatta, hogy telje­sen alkalmatlan és képtelen olyan fontos feladat megoldására, mint Korea egyesítésének és újjáépítésé­nek elősegítése. — Világos, hogy a koreai kérdés­ben a főfeladat a háború befejezé­se, az. hogy elérjük a koreai kér­dés békés rendezését. A lengyel kül­döttség által előterjesztett javasla­tok teljesen megfelelnek ennek a követelménynek: akcióprogrammot jelentenek a legfontosabb legfőbb kérdésnek — a koreai háború és béke kérdésének —• hatékony meg'- oldása érdekében. A Szovjetunió iavasiata a koreai kérdés békés rendezésére I SZOVJET iEüEPOLim SZÜLETÉSNAPJA Az ENSz-közgyülés politikai bizott­ságának október 29-én tárlóit ülésén Visinszkij ctvtárs, a szovjet küldött, ség vezetője beszédet mondott a koreai kérdéssel kapcsolatban. Be­szédéből lapunk vasárnapi számában hoztunk részleteket, ma folytatjuk a beszéd többi részének közlését. New-York (TA8*8*). Visinszkij elvtárs beszéde további során rámu­tatott, hogy az amerikai parancs­nokság több hónapon át az intézke­dések egész rendszerét alkalmazta a koreai hadifogolytáborokban, hogy terrorizálja a hadifoglyokat és aria kényszerítse őket, hogy hazatérésük­ről lemondjanak. Ezzel egyidejűleg az amerikaiak a tárgyalások során továbbra is ragaszkodtak a hadifog­lyok ismételt .megkérdezéséhez' ‘ és .rostálásához“. A Szovjetunió képviselője idézte a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság jelentését azokkal a veres esemé­nyekkel kapcsolatban, amelyek 19Ó2 februárjában és májusában a Ko- csedo-szigeti hadifogolytáborban ^ le­zajlottak. A beszámoló elmarasztaló ítélet az amerikai parancsnokság fö­lött mely fegyveres erőivel altatja kicsikarni ti hadifoglyoktól a bele­egyezésé az amerikai, hatóságok jog­talan követeléseihez. Ilyen terrorki- sérlet tőiként többek között ez óv február 18-án is, amikor f elf egy- vérzett amerikaiak azért támadták mega Ivocsedo-szigeti hadifogolytá­bort, hogy megakadályozzák a hadi­foglyok átadását a koreai-kinai fél. nek. Visinszkij elvtárs a továbbiakban ismertette azt a megrendítő felhí­vást. melyet a néphadsereg fogság­ba esett harcosai Kocsedo szigetéről intéztek a világhoz. A felhívás vi­tathatatlan tényeket sorakoztat fel, melyek bizonyítják, hogy az ameri­kai" fogságban lévő koreai és kínai katonákkal állati módon és rend­szeresen kegyetlenkednek. _ Ache son urat mindezek az es emények nem hozzák zavarba folytatta Visinszkij elvtárs. — A hadifoglyok kényszerű fogságban tar­ifását, a tiltakozó hadifoglyokkal szemben alkalmazott szörnyű banás­Négyórás beszéde végén Visinsz­kij elvtárs ismertette a Szovjetunió határozati javaslatát, mely a kö­vetkezőképpen hangzik: ,.A közgyűlés, miután megvizsgál­ta a Korea egyesítésével és újjáépí­tésével foglalkozó bizottság jelenté­sét, szükségesnek tartja, hogy bi­zottságot létesítsenek a koreai kér­dés békés rendezésére a közvetle­nül érdekelt felek és más államok — köztük a koreai háborúban részt nem vett államok — részvételével. Az említett bizottságnak tegyék fel­adatává, hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a koreai kérdés ren­dezésiére, Korea egyesítésének szel­lemében. Az egyesítést maguk a koreaiak hajtják végre az említett bizottság felügyeletével.'‘ A Szovjetek II. összoroszor. -zági Kongresszusa a szó- etatista forradalom győzelmének napján, 1917 november 7-én es'e 9 órakor nyilt meg Az ülés törté­nelmi jelentőségű határozatokat hozott... A halálbüntetés eltiltása a frontokon.. Kerenszkij letar­tóztatása és Pétervárra szállítá­sa,.. A hatalom átvétele a vidéki szovjetek által... E határozatok elfogadása után a kongresszus áttért az alapvető kérdések tárgyalására. A béke és a föld kérdésének előadója ma. ga Lenin volt. Lenin csak ekkor lépett az ülésterembe. Mindeddig a Szmol- nijban dolgozott, a forradalmi csapatok hadműveleteit irányítót, ta. Amikor a kongresszus elnöke kiejtette nevét, elemi erővel mennydörgőit fel s, tapsvihar. Mintha orkán söpört volna végig a falak között. A küldöttek fel­ugrottak helyükről. Az egész kongresszus talpon volt. Száz és száz szempár lelkesedése és sze- retete sugárzott, az alacsony ter­metű, nyilt homloku férfi felé, aki az emelvényére lépett. I enin várt, mig elül a taps- ®- vihar. Aztán megkezdte jelentését. Felolvasta a „Felhi- vás“-t, amely azonnali békekötést javasolt. A proletár állam béke- programmja' világos és elejétől végéig határozott volt. Leninnek minden egyes szava úgy hatott, mint hüs eső, amely feléleszti a kiszáradt földet. A Szmolnij ter­mében minden küldött feszült fi­gyelemmel hallgatta a nagy ve­zér és tanító szavait. Lenin ki­fejezést adott a népmilliók re­ményeinek. Nem lehet leírni azt a képet, amelyet a lelkesedés festett, a Szovjetek II. összoroszországi Kongresszusa üléstermében Le­nin szavainak elhangzása után. A küldöttek valósággal tombol­tak, sapkák repültek a levegőbe, az öröm könnyeket csalt ki az emberek szeméből, sokan némán meredtek maguk elé egy pillanat­ra, hogy visszaemlékezzenek a háború borzalmaira és hogy egy félperccel később talpraszökken- jenek és a kongresszusi emelvény'1 felé fordulva falakat remegtetö hurrát kiáltsanak. A kongresszus emelvényén Dzerzsinszkij magas, karcsú alak­ja jelent meg. Arca diadalmasan ragyogott. — Tudjuk, hogy az egyetlen erő, amely a világnak békét ad­hat ős azt biztosítani is képes, a szocializmusért harcoló munkás­osztály. Ezután áttértek a második L napirendi pont, a földkér­dés tárgyalására. Ismét Lenin szólt: olvasta a földről szóló dek­rétum évszázaék>3 vágyakat kife­jező, megrázó szavalt: „A föld­nek földesúri tulajdona azonnal, megváltás nélkül eltöröltetik...“ S az arcok újból kipiiultak, a sze­mek égtek. A sokszáz paraszt- küldött már nyugtalanul fészke- lötíött a helyén. Legszívesebben pillanatnyi késedelem nélkül azon­nal útnak indultak volna, ki-ki a maga falujába, érvényt szerezni az uj törvénynek, a bolsevik tör­vénynek. A Szovjetek II. Összoroszorszá­gi Kongresszusa november 9-én reggel 5 óra 15 perckor befejező­dött. Uj korszak kezdődött az emberiség történetében. Ezt az uj korszakot köszöntötték a kon­gresszusi küldöttei-., akik a hatal­mat a munkásosztály kezébe, a munkásosztály pártja kezébe, ’ Le­nin és Sztálin kezébe helyezték. Nyugatnémet dolgozók küldöttségei követelik az össznémet megbeszélések folytatását Bonn (ADN). A westfáliai Rün­the, Ahlen, Kamen, Werl, Hamm és Werder dolgozóinak 20 küldöt­te a napokban határozatokat adolt ■át Ehlers szövetségi gyűlési el­nöknek, amelyben megegyezést követelnek a Német Demokratikus Köztársaság kormányával és kö­vetelik a német egység helyreál­lítását. A wérderi bányamunkástelep la­kosai határozatban követeitek, hogy alakítsanak szövetségi gyű­lési küldöttséget és az folytassa az össznémet megbeszéléseket a népi kamara képviselőivel. Ahleni nők és anyák felhívták a szövet­ségi gyűlési képviselőket, hogy ..teljesítsék a nép akaratát és ne ratifikálják a háborús különszer­ződést“. Kamen lakosai ugyancsak Bonn­ban átnyújtott határozatukban követelték, hogy ne fegyverkezés­re fordítsák a dolgozók adófillé- reit, hanem inkább a legnyomasz­tóbb ínség elhárítására. Ás amerikaiak ismét barbárul bombázták Éssah-Korea lakóterületeit Phenjan (TASzSz). Október Sí­én reggel négy órakor 7 amerikai repülőerőd barbár támadást Inté­zett Dél-Phenjan tartomány Te- don járásának lakott helyiségei ellen és nagymennyiségű külön­böző nagyságú bombát dobott le. A támadás következtében több mint 80 ember meghalt vagy megsebesült sok parasztház el­pusztult. November elsejéről másodikára virradó éjjel az amerikai légierő ismét barbárul bombázta Phen- jant és környékét. . A támadás során 310 különböző nagyságú bombát dobtak le. A békés lakosság körében sok az áldozat. Dr. Andrea Andrén az amerikaiak baktér iumháborujár ól Dr. Andrea Andrén, a stockhol­mi kórházigazgatóság központi klinikai laboratóriumának igazga­tója, aki tagja volt az amerikaiak koreai és kínai baktériumháboruját kivizsgáló nemzetközi tudományos bizottságnak, Finnországba érke­zett és november 1-én előadást ■tartott a helsinki egyetemen a nemzetközi tudományos bizottság munkájának eredményeiről. Andrén asszony, a nemzetközi tudományos bizottság által kideri- •fett számos tényen mutatta be, hogyan alkalmazzák az amerikai intervenciósok a baktériumfegy­vert Korea és Kina népe ellen. — Az. ami ma Ázsia népeivel történik — mondotta —, holnap megtörténhet Európában is, ha nem mozgósítjuk harcra az embe­reket a baktériumháboru és álta­lában a háború ellen­A beszámoló után koreai doku­mentumfilmet mutattak be _ az amerikaiak koreai baktérj.umhábo- Tu járói. — AZ OSZTRÁK KOMMUNIS­TA PÁRT bécsi szervezetében Friedl Fümberg elvtárs főtitkár, beszámolót tartott az SzKP XIX. kongresszusáról. Kedd, 3952 nov. 4. _ A SZOVJET ZENE ünnepi tíz napját november 3-tól kezdő­dben rendezi meg az idén a rádió. Az ünnepi műsorokban kiváló szovjet zeneművek hangzanak fel szovjet és magyar művészeit és együttesek tolmácsolásában. Összehívták a Csehszlovák Kommunista Pari országos páriérlekszlatéi Prága (TASzSz). A ,Rudé Prá- vo“ közli a Csehszlovák Kommu­nista Pált Központi Bizottsága elnökségének határozatát, amely december 16—17-re országos párt­értekezletet hiv össze Prágába. A párt értekezlet napirendje a kö­vetkező: 1. A párt politikai és szervező munkája, valamint a párt uj szervezeti szabályzatának terve­zete. Előadó: Klement Gottwald. 2. A Központi Bizottság kiegé­szítése. A lap közli egyúttal a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöksége által javasolt uj szervezeti szabályzat terve zetét. _____________ IDŐ JÄ B ÁS JELENTÉS Várható időjárás: növekvő fel­hőzet, sokfelé eső. Megélénkülő északnyugati, északi szél, az éj­szakai lehűlés mérséklődik, a nappali hőmérséklet csökken. A várható napi középhőmérséklet november 4-én, kedden 10 fok alatt lesz. J. Zsukov cikke a „Pravda“-ban a bonni egyezmény és párizsi szerződés titkos cikkelyeinek leleplezéséről Moszkva (TASzSz). A „Pravda“ közölte J. Zsukov „A titok nyil­vánossá vált" cimü cikkét, amely­ben a bonni egyezmény és a pá­rizsi szerződés titkos cikkelyeinek leleplezésével foglalkozik. Ezek a cikkelyek a gyakorlatban^ visz- szaállitják a hitleri Wehrnrachtot és bevonják Nyugat-Németorszá- get az atlanti tömbbe. A cikk írója megjegyzi, hogy a francia és német sajtó leleple­zései dühöt váltott ki a nyugat­németországi szövetséges fő­biztosság amerikai köreiben és a bonni kormánynál. A bonni egyezmény és a pári­zsi szerződés titkos cikkelyeinek leleplezése — ami a burzsoá kö­rök kezdeményezésére és olyan politikusok részvételével történt, mint Herriot _ felettébb jellemző — irja Zsukov. — A leleplezéselv _ ír­ja. befejezésül — teljesen meg­erősítik azt, amire a Szovjetunió már többször figyelmeztetett, amikor hangsúlyozta a bonni egyezmény és a párizsi szerződés agresszív jellegét. Ezt a* tényt most ar.ár az „európai hadsereg“ legbuzgóbb védelmezői sem ta­gadhatják. PeSirccenbcn larfjiik meg’ six Első Békekölcsön Ssarmadák sorsoSásáí november 1Í5,11, IS és November 13-án kerül sor har- madinben az Első Békekölcsön sorsolására. A sorsolás ünnepé­lyes megnyitóját Debrecenben az Arany Bika szálló nagytermé­ben tartják délután fél 5 órakor A következő napon ugyancsak délután fél öt órakor, maid november 15-én, szombaton dél­után 3 órakor, vasárnap pedig délelőtt 9 órakor forgatják meg újra a szerencsekereket .Debrecen­ben. A százezer forintos főnyere­ményt 16-án, vasárnap sorsolják ki. A nyereménysorsolással egy- idöben törlesztéses sorsolást is tartanak mind a nyeremény-, mind a kamatozó kötvényekből. Ez a sorsolás az eddigi kibocsá. tofct állrmkölcsönök 9. sorsolá­sa lesz és mintegy 482 millió fo­rintra emelkedik az az összeg, amit kormányzatunk a kölcsön- jegyzöknek visszatérít. A sorso­láson egy darab százezer, tizen­nyolc darab 50 ezer, 39 darab 25 ezer, 95 darab 10 ezer, 284 darab ötezer. 4700 darab 1000, 14.200 darab 500 és 75 863 darab 300 fo­rintos nyereményt sorsolnak ki. Ezenkívül 57.200 kötvényt névér­tékben sorsolnak ki és 1.150 da­rab kamatozó kötvényt is kihúz­nak. ............‘ ’’’ El ső Békekölcsön III. SORSOLÁSA DEBRECENBEN, AZ ARANY BIKA SZÁLLÓ NAGYTERMÉBEN November 18 an délután fél 5 órakor ünnepélyes megnyitó és sorsolás. November 14-én délután fél 5 órától sorsolás, szabad belépés. November 15-én délután 3 órától sorsolás, szabad belépés. November 16-án délelőtt í) órától sorsolás szabad belépés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents